A Spotify idén áprilisban lesz 2 éve, hogy megjelent a New York-i tőzsdén. Azóta- mintahogy amúgy a legtöbb zeneipari cég esetében- az árfolyam igazi hullámvasúton volt , és megjárt hegyet völgyet egyaránt. 

Tavaly nyáron a befektetők itt ütötték a svéd cég részvényeit ahol érték, hogy aztán novemberben valamelyest helyreálljon a bizalom Daniel Ek cége iránt. Akkor mindennek az oka az volt, hogy az ARPU oldali nyomás enyhülni látszott, legalábbis a befektetők szemében…

2019 utolsó negyedévében- ami mint kiderült a zeneipar utolsó  békés negyedéve volt- a Spotify sok tekintetben a már megszokott ütem szerint haladt és építkezett. A szolgáltatás teljes felhasználói bázisa 273 millió fő volt, ami az előző negyedévhez képest éppen hogy csak nem 10%-ot elérő éves szinten viszont a 30%-ot is meghaladó növekedés volt.    

Kifejezetten rossz hír ugyanakkor a befektetőknek, hogy a prémium ügyfél növekedés volt a  leggyengébb, azaz mind a teljes bázis, mind az elő nem fizető  felhasználói bázis  ha csak  kicsit is, de meredekebben nőtt, mint az előfizetik száma.

Az előfizető szám, természetesen fundamentálisan meghatározza a svéd cég bevételit is, hiszen egy  elsősorban előfizetéses szolgáltatást üzemeltető cégről beszélünk.Éves szinten a bevételek 25%-al növekedtek , azaz az árbevétel növekedés lemarad a felhasználószám növekedéstől, ami azt jelzi, hogy a svéd cég egyre olcsóbban  kínálja szolgáltatását.A korábbi negyedévek jó híreivel ellentétben  a legutolsó negyedévben ismét veszteséges volt a svéd cég, igaz nem jelentős mértékben. 

Maradva a bevételeknél továbbra is egyértelműen az elfizetési bevételek dominálnak, azaz eddig nem sikerült a svéd cégnek érdemben diverzifikálnia bevételeit.  

2019 volt az első olyan év, amikor igazán komoly erőfeszítéseket tett a Spotify ennek érdekében, illetve annak érdekében, hogy ne csak egy zenei streaming platform legyen. ( erről majd később) A lépések ugyanakkor a negyedik negyedévben már úgy tűnik meg jelentek a számok szintjén is. A harmadik negyedévhez képest az előfizetési bevételek mindössze 5%-al növekedtek, miközben a hirdetési bevételek brutális 23%-al!

És ez bizony már annak a az új Spotify-an az előszele, amelyet  Daniel Ek 2019-ben kezdett el építeni. A podcasting láthatóan és a számok alapján egyre inkább bejön a Spotify-nak! A svéd cég által közölt adatok alapján, közel 45 millió Spotify felhasználó hallgatott legalább havi egy alkalommal Podcast tartalmat a svéd szolgáltató oldalain. A közel 45 millió podcast használó ugyanakkor mindössze 15 millió dollár bevételt generált, ugyanakkor ez nagyjából pont az a különbség, amennyivel az utolsó negyedévben a hirdetési bevételek növekedtek.

Persze a változás mértéke minimális csupán , azonban az szinte biztosan kijelenthető, hogy a svéd cég maximálisan eltökélt immáron abban, hogy  amennyire lehet valóban megfeleljen azoknak a befektetői elvárásoknak, amelyek a Spotify-t egy a rajongók és a zenészeket összekötő platformként szeretnék látni.

A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. jelenleg tudásunk és ismereteink alapján a fontosabb piaci szereplők- például a zenei kiadók- nem igazán rendelkeznek B tervvel arra az estre, hogyha ez be is következne.

Ezt a B tervet pedig  egyre szaporodó jelek szerint a feltörekvő közösségi zenei szolgáltatások jelenthetik majd.  Név szerint a Tik-Tok.

A Tik-Tok és a zenei kiadók viszonya amúgy is meglehetősen feszült pontosan a kínai cég tervezett új szolgáltatásai miatt. A kiadók- élen a piacvezető Universal Music-kal- ugyanis több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. S ha mindez nem lenne elég, a kínai cégnek  új, Spotify gyilkos és abszolút  újszerű streaming szolgáltatás kapcsán is előbb vagy utóbb meg kell állapodnia a Universal-al és a többi meghatározó kiadóval is.

A 2020-as év másik nagy kérdése, hogy hogyan alakul majd a kiadók és a Spotify viszonya. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindkét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Az azonban, hogy a svéd cég hosszabb távon egy az előadók és a rajongók közötti  piactérré szeretne válni már könnyen lehet, hogy kibékíthetetlen ellenétet szül majd közte és  a kiadók között.

Amely kiadók közül a Universal és a svéd cég idén kellene ,hogy megállapodjanak  a hosszú távú együttműködés feltételeiről. Úgy, hogy a tárgyalásokba markánsan ellentétes  célokkal vágnak bele.  A Universal a streaming piac lassulása végett, feltételezhetően próbálna magasabb  tartalmi díjakat, miközben a svéd cég  a kevésbé fejlettebb piacok felé való nyitás és az azokon való terjeszkedést szem előtt tartva- ami amúgy a kiadók célja is- alacsonyabb előfizeti díjakat és így alacsonyabb ARPU- azaz felhasználónkénti árbevételi-  értékeket célozna meg. Ami visotzn6t a kiadók, így a Universal is nem tudnak elfogadni…

Persze az, amit korábban már leírtunk most is igaz: a feleknek nagyon más lehetőségük nincsen, mint megállapodni! A szolgáltatók a kiadói tartalmak nélkül nem tudnak működni, a kiadók pedig a streaming szolgáltatások bevételei nélkül ma már ugyancsak életképtelenek lennének.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a streaming zenei szolgáltatások- hosszú távú- növekedési – és ebben  elég nagy az egyetértés- potenciálja pont azokban a piacokban van, ahol a Tik-Tok saját streaming szolgáltatásbal meg szeretne jelenni.

Hogy mindez megállapodásba tereli-e majd őket?  ha jósolnunk kellen, azt mondanánk, hogy igen. De az is biztos, hogy nem mindenáron, és a kiadóknak nem lesz könnyű megérteniük, a telejen más üzletim modellt, még a nagy nehezen megszokott streaminghez képest is.

 A koronavírus járvány komplett iparágakat  fagyasztott le, és ezek között  több, a szórakoztatóiparba illetve a zeneiparba tartozó is van. Érdekes módon azonban a zeneipar esetében a kép egy fokkal vegyesebb ennél:  

 1. Az élő zene teljes eltűnése

Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..) Mindennek természetesen azon cégek esetében, amelyek a tőzsdén, tőzsdéken is jelen vannak, azonnal brutális hatása volt.

A legmeghatározóbb  koncertszervező cég, a Livenation árfolyama egy hónap alatt nagyjából a harmadára zsugorodott…és ez még nem is biztos, hogy a vég, hiszen senki nem tudja,. pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

 2. Streaming szolgáltatások

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsem előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

Az első becslések alapján ez szerencsére nem, vagy csak minimális mértékben igaz. A piacvezető Spotify globális zenehallgatási adatai alapján csökken, de nem brutális mértékben a meghallgatott zenék száma, globálisan.

Ésszerű feltételezés lehet ,hogy a csökkenés motorja pontosan a járvány által legjobban sújtott ország, Olaszország lehet., és ez így is van:

Itáliában február közepe óta közel 35%-al csökkent a meghallatott dalok száma- azaz a karanténban nem a zenébe menekülnek szegény olaszok… A csökkenést mindez jól magyarázza, ugyanakkor  további, markáns csökkenést is jósol, ahogy egyre több és több országban lehet majd az olaszhoz hasonló a helyzet.  

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fenti adatok csupán a top 200 legnépszerűbb dal adatait mutatják. Mivel a járvány miatt ugyanakkor  a zeneipar alkotói része is leállt, lényegében teljesen eltűnt az új megjelenésű tartalmak. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb zenét is hallgatnak az emberek, azt viszont láthatóan igen, hogy jobb híján régebbi zenéket.

 3. Hosszabb távú kilátások

A 2008-as gazdasági válság idején  streaming zenei szolgáltatások még alig léteztek, így  abból  nem lehet egyértelmű párhuzamot állítani és következtetéseket levonni. Koncertek és maga a szórakoztatóipar már akkor is létezett.  és a szórakoztatóipari költségek voltak az elsők, melyeket a válság kapcsán csökkentettek az emberek.

Most annyival súlyosabb a helyzet, hogy a koncertekre járás most nem csupán gazdasági okokból lehet áldozat, hanem azért is, mert a tömeget még lehet, hogy hossz hónapokig kerülnünk kell majd világszerte.

A streaming zenei szolgáltatásokat a tömeg nem, a munkanélküliség azonban érdemben sújthatja majd. Statisztikai tény, hogy a streaming szolgáltatások használó tábora a fiatalabbak közül kerül ki elsősorban és ők azok, akik könnyebben és gyorsabban elveszítik munkájukat.

A videó tartalmak esetében a megkérdezettek negyede jelezte, hogy  lemondaná egyik (!!) előfizetését. Ez a becslés a streaming zenei szolgáltatásokra is igaz lehet, azzal a fontos és nem elhanyagolható különbséggel, hogy  a streaming zenei szolgáltatások esetében nem  mondható általánosnak, hogy több szolgáltatásra fizetnénk elő. Így a lemondás az itt egyben előfizető vesztést is jelent majd, az egész iparág számára.

Esetleg megoldást jelenthet majd- és ezzel jó eséllyel sokan is élnek majd- hogyha a szolgáltatások ingyenes, de korlátozott funkcionalitást biztosító részét használják a továbbiakban.  Így tehát az ingyenesen, hirdetési bevételekből élő szolgáltatások- globálisan a Youtube, az Egyesült Államokban a Pandora- profitálhatnak ebből a kellemetlen helyzetből.

A tengerentúli zenei piac- amely egyben a világ legjelentősebb zenei piacát is jelenti- hosszú idő óta rácáfol az elmezők várakozásaira és  sok tekintetben a közgazdasági racionalitásokra is. A tengerentúli zenei piac ugyanis immáron harmadik éve növekszik olyan ütemben, amelyre csak a CD korszak csúcsén volt példa.  

És ez a növekedés. ahogyan azt az első féléves adatok jelezték is továbbra se nagyon akar lanyhulni. összességében ugyanis az előző év -már eleve kétszámjegyű növekedését, meghaladva 13%.-al nőttek  a tengerentúli zeneipari bevételek és meghaladták a 10 milliárd dollárt, azaz a lassulásnak még mindig semmi jele…( persze ezek bőven a koronavírus előtti adatok..)

A növekedés motorja könnyen és gyorsan megtalálható: továbbra is a streaming szolgáltatások azok, amelyek a növekedés motorját jelentik.

Nagyon érdekes, hogy magán  a streamingen, mint piaci szegmensen belül ugyanakkor márt érezhetőek átalakulások, már ami a növekedést illeti.  A streaming szolgáltatási szegmensen belül 2019-ben az Apple Music-hoz, Spotify-hoz hasonló előfizetés alapú streaming szolgáltatásokból  közel hat milliárd dollárnyi bevétel folyt be, ami 27%-al magasabb, mint 2018-ban.

Az interaktív rádió szolgáltatásokból számító bevételek például kis mértékben csökkenve, 908 millió dollárt termeltek 2019-ben.

Ugyancsak  csökkent a növekedése az ún. korlátozott streaming szolgáltatások növekedésének, amelyek  a 2018-as 747-millió dollárról, mindösssze 11%-ot növekedve ( az előző évi 26-hoz képest!) 829 millió dollárra növekedtek.

Magán a streaming szolgáltatási szegmensen beül is tehát elég jelentős  az előfizetés alapú streaming szolgáltatások szerepe. Az összesen közel 9  milliárdos streaming szolgáltatásokból befolyó bevételek közel 70%-a a Spotify jellegű előfizetéses szolgáltatásokból folyik be.

Mindez az előfizetőszámon is nagyon plasztikusan látszik. 2019-ben  immár a 60 milliót is meghaladta a streaming szolgáltatásokért fizető amerikaiak száma, ami ne kevesebbet jelent, minthogy lényegében 3 év alatt majdnem megduplázódott a tengerentúli fizetős streaming audio piac!

Mindez a hallgatott/nézett, azaz valamilyen formában streamelt  dalok számában is nagyon szépen tetten érhető: Az előző évhez képest is brutális mértékben 30%-al növekedett a meghallgatott / megnézett tartalmak száma, amely immár elérte a 1 trillió ( 1000 billiárd) streamelt tartalmat.

Ahogy mondani szokták, máshol minden változatlan lényegében, azaz a tengerentúli zeneipar többi szegmense lényegében változatlan trendeket követ, immáron évek óta. Azaz a különböző streaming zenei szegmenseket leszámítva az összes többi terület folyamatosan csökken.

A digitális album és dal letöltések tovább csökkentek meredeken és 15 évvel az iTunes zeneáruház indulása után, még leírni is szörnyű, hogy  a letöltések a streaming piac alig több, mint egy tizedét teszik ki napjaikban!

................................................................................................................................................................

A növekedés tehát – még mindig- nem fulladt ki a világ legjelentősebb zenei piacán. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a streaming által  táplált zeneipari növekedés ne lenne hatalmas veszélyben. ( és ez még a koronavírustól függelenül is igaz) Ahogyan azt egyes piacok adatai mutatják is már, attól, hogy az amerikai piacon láthatóan működik és jól működik a streaming, mint üzleti modell, az nem biztos, hogy más, sokkal kisebb, de meghatározó potenciális piaci mérettel rendelkező  piacokon  is működni fog…

A legtöbb technológiai startup élete hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított fejlődés történet.   A Deezer esetében ez a mélypont a 2014-es év lehetett,  amikor a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója!

Az azóta eltelt 4 évben a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult és a Deezer nagyon nagy növekedési potenciállal rendelkező  streaming zenei piacokon tudott kiépíteni erős pozíciókat magának! A Közel-Keleti nyitás és piacépítés olyannyira jól működik, hogy  2019 végére  4 millió előfizetővel kalkuláltak a régióban, ami  közel egynegyede a teljes Deezer előfizetői bázisnak.És a francia cég láthatóan és nagyon ügyesen ezt a lassan, fokozatosan építkező irányt folytatja 2020-ba is!

Unikornis lett A Deezerből

Ha lenne és létezne időgép és azt vissza tudnák forgatni azt valahol 2014- környékére, akkor arról írnánk, hogy a francia cég akár meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette...

2020  első lépése a  Deezer részéről egy a zenkedvelők által a streaming szolgáltatásokba  régóta kívánt és ilyen-olyan okokból jelenleg a Youtube által dominált területre való belépés volt. A párizsi cég  ugyanis a már meglevő 3 népszerű lejátszási listáját-  Rocket, Popstar  és Certified- exkluzív koncert tartalmakkal egészíti majd ki.

A Deezer a 90-es években klasszikusnak számító MTV Unplugged mintájára,saját maga által szervezett eseményeken rögzíti az előadók koncertjeit, amelyeket aztán elhelyez a fenti listában. Az első fecske a Circa Waves and Twin Atlantic lesz, akik a  szerencsés kiválasztottaknak koncertet adnak majd a Deezer felhasználóknak pedig exkluzív tartalmat!

A  Deezer egy teljesen más területen is ráerősít az exkluzív tartalmakra!  Ez pedig a streaming szolgáltatások életében is egyre jelentősebbé váló elektronikus zenei tartalmak! A francia cég olyan sztár Dj-kel indított exkluzív mix sorozatot, mint   Oliver Heldens, Danny Howard,az Above & Beyond vagy éppen Fred V. A koncertekkel ellentétben itt nem live eventektől van szó, „csupán”  exkluzívan a Deezeren elérhető tartalmakról. A mixekben szereplő dalok , külön playlistekben önállóan is elérhetőek.

Mindkét lépés egy a streaming szolgáltatások körében egyre inkább leterjedő folyamat része. Ugyanis a Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző a zeneiparban is: aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad. A Deezer a maga eszközeivel most végül is nem tesz mást, minthogy a piacvezető, Spotify és az Apple Music után ered.

A Clear channel az egyik legtradícionálisabb amerikai független rádióhálózatnak számít, hiszen 1972, azaz közel 50 éve  a rádiós piacon meghatározónak mondható szereplő.  1972, azaz közel 50 éve  a rádiós piacon meghatározónak mondható cég azonban az innováció terén is élen járt.

Az innováció ugyanakkor nem  mindig elégséges az üzleti sikerhez, sajnos erre is pont a Clear Channel szolgáltatott példát. A csőd  okát az összesen 20 milliárd dollárt(!!) kitevő hitelállomány jelentette, amelyet a cég lényegében 10 éve 2008 óta görgetett maga előtt.

Mindez 2018-an történt , alig egy évre rá pedig már a tőzsdére menetelt fontolgatta a cég, hogy aztán 2019 nyarán meg is tegye mindezt.  Hogy hogyan lehetséges mindez és mi történt  a szűk egy évben a csőd és a tőzsde között? Mindjárt megmondjuk!

Megvenné az Apple a legjelentősebb amerikai rádióhálózatot?

Az Apple számára az Apple Music messze nem csupán egy kísérlet. A néha Steve Jobs vezette cég az iTunes révén hosszú-hosszú éveken át dominálta a világ zeneipari bevételeit. A streaming szolgáltatások növekedés és tárhódítása azonban fokozatosan, lépéskényszerbe hozta, sodorta az Apple-t is, hiszen a piacok legtöbbjében, az a lá carte szolgáltatások ( mint például az iTunes) terhére növekedtek.

A fundamentális alapját az egész folyamatnak az a tény tette lehetővé, hogy a rádió hálózat csődjének oka, nem  magában a gazdálkodásban rejlik, hanem egy 2008-as utólag tragikusnak minősül akvizicióból eredeztethető.

Ez adhatta az alapot ahhoz, hogy a hitelezők ,2018 végén- 2019 elején elfogadták a menedzsment reorganizációs elképzeléseit. Ennek értelmében a cégnek igen jelentős átalakításokat kellett végrehajtania és tartozásait 26.5-ről, 5,75mliliárd dollárra kellett csökkentenie és ami talán a legfontosabb. a minden baj okozójának tekinthető Clear Channel Outdoor Holdings és a az iHeartMedia, Inc. útjai különválnak.

A csődegyezség birtokában merült fel, először a cég oldaláról, hogy a fennmaradó tartozást részvénykibocsátás által finanszíroznák. Az 1.5 milliárd értékben tervezett részvénykibocsátás végül meghiúsult,ugyanis szakértők, befektetők egyöntetűen azt javasolták, hogy jobb a cég számára, hogy nem részvénykibocsátással jelenik meg a tőzsdén.   

 Mindez aztán 2019 júliusában meg is történt, azaz bő másfél évvel  csőd után az Iheart Media részvényeivel elkezdődőtt a kereskedés a New Yorki tőzsdén. A kereskedés a nyitáskor és azóta is meglehetően volatilis volt. A   kereskedés megkezdése után  meredeken csökkent az árfolyam egészen a 12-13 dolláros szintekig, hogy aztán onnan törétnrlim csúcsra jusson idén év elején, hogy aztán most, a koronavírus pánik miatt ( is) ismét  mélybe zuhanjon.

És ugyan a csődöt csodaszerűen maga mögött hagyta a cég mindez nem jelenti azt, hogy innentől sétagalopp lesz az élete. Erről a már a parketten magát megmérettető Pandora vagy az amúgy a streaming  zenei piacot uraló Spotify vezetői tudnának sokat mesélni..

Az iHeart media kapcsán ellenkező előjellel merülnek ugyanis fel azok a kérdések, amelyek a streaming zenei szolgáltatókkal kapcsolatban felmerülnek. Az iHeart Media-nak a tőzsdei sikerhez arról kellene meggyőznie a befektetőket, hogy az, amit hagyományos rádiózásnak gondolunk, még hosszú ideig velünk lesz.  És ez finoman fogalmazva sem lesz könnyű, még akkor sem, hogyha a tőzsdére lépés kapcsán összeállított anyagban valóban impozáns számokat  prezentáltak!

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé

Az biztosra volt vehető, hogy Mark Zuckerberg nem fog belemenni, egy a  Spotifyhoz hasonló klasszikus teaming szolgáltatás indításába.  És, hogyha nem is verte nagy dobra, de az elmúlt években a Facebook lassan de biztosan közeledett a zeneipar és a kiadók felé.

A közeledés oka és célja pedig az, hogy  a Facebook a különböző platformokon a felhasználói számára elérhetővé tegyen zenei tartalmakat videókhoz illetve videók formájában.

Előbbiekre már több példát is láttunk az elmúlt bő 2 évben:

• A Facebook Sync Live névre keresztelt megoldás szinte ponton úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került  Musical.ly , azaz  egy élő videó alá kiválaszthatjuk, hogy milyen zenei aláfestést is szeretnénk, ahol aztán a kiválasztott zenei és  az általunk  eljátszott mozdulatok alkotnak egységet.( márha..)
• A Facebook lehetővé tette felhasználói számára, hogy az általuk feltöltött videók alá zenéket töltsenek fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor a Facebookra feltöltünk egy videót, akkor értesítést kapunk majd arról, hogy az alatta hallható zenei tartalom ( már amennyiben van persze) a Facebook érvényben levő megállapodásai alapján felhasználható-e. Amennyiben igen, úgy a videó a zenével együtt jelenik majd meg, amennyiben nem, akkor pedig hang nélkül.
• Az Instagram TV elindításával illetve azzal a lehetőséggel,  hogy az Instagramozók által feltöltött videók zenei alapot is kapjanak – az Instagram egy olyan területen lehet meghatározó szereplő, amelyet igazából egyetlen szereplő sem feltétlenül szeretne a jövőben magáénak tudni.

Az Instagramon fogunk új zenéket megismerni?

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, így nem szólhat másról az élet, mint a nagyon kemény már-már kegyetlen küzdelemről.Ez a...

A következő és talán leglátványosabb lépés a fenti listából ugyanakkor eddig még nem valósult meg: a klasszikus értelemben vett zenei videóklipek  otthona a mai napig nem a Facebook, hanem a Youtube..

Ez pedig roppant zavaró a Facebook számára, hiszen a Facebook Watch és  Mark Zuckerberg cégének összes videós tervének az esszenciája, hogy a videó területen (egyelőre) hegemóniával bíró Youtube piacára  betörjön, és az sem titok, hogy ez eddig nem sikerült.

A zene, mint tartalom  pedig a Youtube  mesze legnépszerűbb kategóriája, így zenei videók nélkül a Facebook videó platformja valóban nehezen lehet versenyképes. Efelé lehet meghatározó lépés, hogy a hírek szerint a Facebook valamennyi meghatározó zenei kiadóval- Universal Music, Warner Music Sony- tárgyalásokat folytat arról, hogy zenei  videóklipek is megjelenjenek a Facebook oldalain.

A Facebook és a kiadók közötti tárgyalások  jó eséllyel sokkal simábban zajlanak, mint a Youtube-al vagy a Spotify-al zajló hasonló jellegű megbeszélések, melynek két oka is van. Egyrészt a kiadók nagyon régóta szeretnék, hogyha a Facebook megjelenne aktívan mint szerelő a digitális zenei szolgáltatások között. Másrészt pedig- kicsit hasonlóan ahhoz, mint amilyen helyzetben az Apple-el voltak az iTunes csúcsán- a kiadók szeretnének egy erős versenytársat a Youtube-nak annak érdekében, hogy megerősődjenek a pozícióik a videómegosztó óriással szemben.

Ez a pillanat persze még messze van, de tény, hogy a Facebook tényleges belépése a zeneiparba  és a zenipari szolgáltatók közé  2020 egyik legnagyobb zeneipari sztorija lehet, tovább élezve ezzel a küzdelmet a streaming szolgáltatók  és giga tech cégek között.

 Az elmúlt években, amikor az adott évre vonatkozó jóslatainkat megtettük , akkor azok általában konkrét piaci eseményekről szóltak. Az előző, azaz a 2019-es évre például  összefoglalóan ezt jósoltuk: 2019-ben sem fog megállni a streaming szolgáltatások és ennek köszönhetően a zeneipari bevételek növekedése, maximum az ütem lassul majd. Mégis, 2019 -ben sokkal kevésbé erről, azaz a növekedésről, hanem inkább konfliktusokról kell majd beszélnünk.

2020 azonban más lesz minden bizonnyal.  Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről.

1.Az éveken át tartó streaming ipari növekedés elkezd kifulladni + Újfajta zenei szolgáltatásokra lesz szükség

 A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. A fejlett piacok közül  van már olyan, ahol ennek a jelei mutatkoznak. A kevésbé fejlett piacokon pedig az az árazás, amellyel a nagy nyugati szolgáltatók dolgoznak, tulajdonképpen alkalmazhatatlan.

A streaming szolgáltatásoknak tehát paradigma váltásra lesz majd szükségük, ezt jól mutatja, a teljesen más modellben működő Amazon zenei portfolió sikere is!

2. A Tik-Tok tényleg felforgatja a nyugati streaming szolgáltatások által dominált piacokat

Az Amazon sikere inkább a 2019-es év nagy meglepetése volt ( bár 2020- ban okozhat majd igazi szenzációt, de erről kicsit később)  2020 azonban jó eséllyel egy kínai cégről, a Tik-Tok-ról szól majd.

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a nagyon kemény már-már kegyetlen küzdelemről.

Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  Ezen a piacon pedig az abszolút piacvezető a kínai Tik-Tok.  Az a kínai Tik-Tok, amely szeretne egy lépéssel továbblépni és egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatást indított.

A Resso- ez lesz ugyanis a szolgáltatás neve- pedig nagyon sok helyen csavart egyet az unalomig ismert streaming szolgáltatási modellen, mind a funkcionalitás, mind az üzleti modell tekintetében.    Ennek köszönhetően a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgáltatások jövőbeli követendő verziója!

3. A videó ismét felforgatja a zeneipart, csak más formában

Unalomig ismételt az a mondat, amely az MTV ( Music Tv) 40 évvel(/!!) évvel ezelőtti indulásakor hangzott el: video killed the radio star. Bő 30 évvel később a mondat inkább úgy hangozhatott volna, hogy youtube video killed the music TV, hiszen a Youtube a 2010-es évek végérek kihagyhatatlan zeneipari szereplő lett, annak ellenére, hogy igazából zenei szolgáltatása nem is volt.

A 2020-as évek egészen biztosan ismét a videókról fog majd szólni, de nem a user generated, hanem a user modified videókról. maga a vidóe annyira napjaink részévé vált, hogy egyre inkább audio tartalmakat is a videó  tartalom részeként fogyasztunk. Mindez még egy jelentős változás kezdetét is elhozza majd: a közösségi média 2005-ös megjelenésével hozzé kellett szoknunk a user generated tartalmakhoz. A Tik-Tok, az Instagram és társaik térnyerésével egy újabb kategória jelenik meg: a user modified content. Aminek a kezelését meg kell majd ugyanúgy tanulnia a tartalomtulajdonosoknak, fejlesztőknek, mint ahogyan a közösségi tartalmakat meg kellett tanulniuk és érteniük.

4. A Spotify marad a streaming világ ura

 Arról ,hogy a Spotify pozíciója meginoghat lassan 5 éve áhítozik a világ streaming zenei piacának egy jelentős része, elsősorban a végtelen zsebekkel kitömött nagy  cégek, mint az Apple, az Amazon vagy a Google.

Ez azóta nem történt meg, sőt még ahhoz is jóindulatra van szükség, hogy azt mondjuk, hogy a Spotify nem minden piacon piacvezető ( bár vannak ilyenek, de ott nem is nyugati vetélytárs a piacvezető)

Rövid távon ez szinte egészen biztosan így marad,  ( az év  mega bréking meglepetése lenne, ha az év végén nem a svéd cég lenne a piacvezető) közép távon ugyanakkor már látszanak a trónkövetelők. És közülük egyik sem az Apple Music!!

5. Mindenki a feltörekvő piacokra és Kínára figyel majd

Az elmúlt években a streaming bevételek növekedését a  világ nagy vezetői piacain követte  árgus szemekkel a kiadók, jogvédők és elemzők serege. Mindez 2019-ben is  már változásnak indult, 2020- azonban már még markánsabban lesz érezhető a változás. A világ zeneiparának növekedését ugyanis egyre erőteljesebben a fejletlenebb digitális zenei piacok adják majd.

Ezeknek a piacoknak közös jellemzője, hogy nagyon nagy lélekszámú országokban vannak, ahol igen jelentős a mai napig a kalózkodás, fejletlen a szerzői jog és alacsony a fizető képes kereslet is.

A tartalomtulajdonosoknak és a streaming szolgáltatóknak közösen kellene megtalálniuk azokat az üzleti modelleket, amelyek révén  és amelyek segítségével ezeket a hatalmas tömeget meg tudják majd szólítani.

Ami különösen izgalmassá és pikánssá teszi mindezt, hogy ezeken a piacokon a nyugati streaming szolgáltatások már nem csak egymással, hanem a nagyon sok tekintetben más modell és megközelítés szerint működő  helyi  szolgáltatókkal is meg kell majd, hogy küzdjenek, és a verseny kimenetele, több, mint kétséges…

6. Makacsul erősödő kiadói vs szolgáltatói ellentét

 A streaming szolgáltatások indulásakor meglehőtsen egyértelműek voltak a szerepeke. A szolgáltatónak- legyen az a Spotify, a Deezer vagy éppen az Apple Music- szüksége volt tartalomra. A tartalmakat a zenei kiadók szállították, akik ennek meg is kérték az árát. vagy tulajdonrészben vagy nagyon komoly, zeneszám lejátszásonként fizetendő díjban. ( ne felejtük el, hogy ekkor- 2008—2009 környékén még élt a remény, hogy talán a CD, mint formátum megmenthető, a zeneipari bevételek pedig leginkább az iTunes zeneltöltésből származtak)

2020-ra azonban alapjaiban változott meg ez a helyzet. Az egyedi, exkluzív tartalom mindennél fontosabbá vált. A jelentősebb streaming szolgáltatások bizonyos esetekben költségeik csökkentése, de alapvetően az exkluzivitás érdekében, azonban egyre gyakrabban  saját maguk próbálnak leszerződni a fontosabb tehetséges, népszerű, erre nyitott  előadókkal. Ennek következtében napjaink streaming szolgáltatásai és nagy nemzetközi kiadók, tulajdonképpen pontosan ugyanolyan,  sok tekintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak egymással,mint anno az Apple és a kiadók voltak, az iTunes kapcsán.

A befektetők ugyanis például a Spotify esetében egy a nagy lemez kiadók szerepét kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak, és ezt értékelik a svéd cégben. A kiadóknak persze nagyon is más terveik vannak. Ugyanis a streaming  zenei bevételeknek köszönhetően az ő helyzetük is alapjaiban változott meg, pozitív irányba. És ebben az erős piaci helyzetben a kiadók sok mindent szeretnének, csak átengedni a területüket bárkinek…

 7. A Podcast lesz az új buzzword

A podcasting nem új keletű jelenség a zeneiparban. az iTunes több,mint egy évtizede kínál podcastokat, mi magunk is 2017-ben már azt latolgattuk, hogy vajon az az év lesz-e a  áttörés éve. Ez akkor nem történt meg, de 2019-ben minden kétséget kizáróan megtörtént. Az igazi robbanást még sem biztos, hogy ez hozza, hozhatja majd el. Hanem sokkal inkább az a tény, hogy minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  

Egyre több és több influenszer, előadó számára éri ugyanis majd meg podcastot készíteni    és a megjeleni lehetőségek tártháza is egyre bővül azáltal, hogy a Spotify igen hangsúlyosan kezdtett el a podcastinggal foglalkozni.   

Ne lepődjünk tehát majd meg azon, hogy 2020-ban a podcasting lesz a legtöbbet elhangzó  buzzword, akkor, maikor a zeneipari szolgáltatásokról beszélünk.

8. A rajongó bázis válik az új mérőszámmá

 A nyugati streaming szolgáltatói modellekben a legfontosabb mérőszám a hallgatottság.  A hallgatottság alapján  kapják meg jussukat az előadók, a hallgatottság az alapja a hirdetési bevételeknek  és a hallgató/ előfizetőszám alapján  mérhető egy szolgáltatás népszerűsége.

A streaming növekedésének lassulásával, a fogyasztás is lassul majd, azaz a streaming szolgáltatások sikerét egyre nehezebben lehet majd a megszokott mérőszámokkal jellemezni.  Az előadók rajongó táborának mérete és annak monetizásása azonban egyre fontosabb lesz.

9. Az Amazon lesz a Spotify kihívója

A Spotify kihívójának már több streaming zenei szolgáltatót hívtunk, vagy szerették volna ha hívunk. Közel 10 évvel ezelőtt  Deezer volt azon az úton, hogy akár a Spotify valódi kihívója is válhatott volna belőle. A 2015-ben az Apple által piacre itt Apple Music pedig deklaráltan azzal a céllal jött létre, hogy átvegye a streaming piaci vezető szerepet.

Ez még az Apple által oly fontosnak tartott tengerentúli piacokon sem jött össze, és bizony úgy tűnik, hogy 2020-ban valami egészen és fog az Apple-el történni zenei téren…

Az Amazon immáron hivatalosnak mondható adatai alapján ugyanis   az Amazon ott  liheg az Apple music nyomában, és ha a trendekben nem következik meg érdemi változás, 2020-ban elhódíthatja tőle a Spotify kihívója szerepkörét, ahogyan azt fontos zenei piacokon- Nagy-Britannia, Japán- Németország- már meg is tette.

10. Egyre nehezebb lesz a független streaming szolgáltatók sorsa

 Önmagában független streaming szolgáltató egyre nehezebb ma már találni…Az, hogy a Spotify vagy a Deezer mennyire számít függetlennek  is megérne egy külön posztot. A kisebb, újabb innovatívabb szolgáltatókat pedig szinte azonnal  felvásárolják a nagy óriások.  Így lényegében a mai  streaming zenei piacon az amerikai gigacégek- Apple,Amazon, Google – szolgáltatásai  kezdenek versengeni a kínai telekommunikációs cégek média kirendeltségeivel és maréknyi megmarad független szolgáltatóval.

A világ zenei fogyasztását jelenleg a streaming szolgáltatások uralják, efelől nagyon kétség sem merült fel és teljes az egyetértés a zeneipari szakemberek körében.  ( vita maximum abban van/ lehet, hogy az audio vagy a videó streaming az igazán domináns) Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

Nagyjából fél éve ismert az a tény, hogy a Bytedance ( többek között a Tik-Tok tulajdonos) egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezi.

A szolgáltatás az év végén el is indult- egyelőre Indiában és Indonéziában -  és nagyon jól mutatja, hogy mennyire más a  Resso-val ( ez a neve a  szolgáltatásnak) Bytedance megközelítése, mint a nagy nyugati streaming szolgáltatásoké! és az sem véletlen, hogy a Bytedance, azokon a piacokon jelent meg, vele, amelyeken.

A feltörekvő piacok a jövőben egyre fontosabb és fontosabb szerepet játszanak majd, ezeken a piacokon pedig szinte biztosan nem lesz, nem lehet igazán sikeres a kiadók által erőltetett üzleti modell.Ezeken a piacokon sokkal inkább a Tik-Tok- és amúgy a többi kínai cég által is képviselt- üzletpolitika lehet a nyerő, azaz a hallgatottság helyett, a rajongó táborra fókuszáló.

Első látásra a Resso leginkább a klasszikus streaming szolgáltatások és a Tik-Tok  keverékének  tűnik. Ami azonban ugyancsak elsőre is érezhető, az a nagyon erős közösségi funkcionalitás.

A felhasználóknak lehetőségük van kommenteket elhelyezni a dalok alá, gif-eket vagy egyéb rövid részleteket készíthetnek a dalokhoz, amelyek aztán animációként futnak azalatt, mi alatt az adott dalt hallgatjuk.  A Vibe néven futó funkció az, amitől hirtelen, egy csapásra a Resso valami más, sokkal közönségibb dologgá válik, mint a Spotify vagy az Apple Music.

Ugyancsak a nyugati szolgáltatásoknál interaktívabban oldotta meg a dalszövegek kérdését a Resso. Egyrészt maguk a dalszövegek a dal alatt futnak, nem statikus szövegként érhetőek el. De ami az igazán egyedi, hogy  a kedvenc dalszöveg részleteket a dalból kivághatjuk és ,  személyre szabhatjuk, beállítva a betűméretet, megoszthatjuk Instgramon, Snaphchaten vagy ahol szeretnénk, képüzenetként.

A standard streaming szolgáltatásokhoz inkább hasonló megoldás, a különböző  toplisták, szerkesztett listák,  stílus alapú válogatások  szerepeltetése a Discover  szekcióban, de ez is inkább csak annyit jelent, hogy a Resso nem a zenemegismerésben, hanem az egyes számok hallgatása közben akar valami teljesen más és új élményt nyújtani, mint  nyugati társai.

Üzleti modelljét tekintve is csavart egyet a szabványos megoldásokon a Bytedance. Alapból a Resso  14 napos ingyenes kipróbálást tesz lehetővé, ami aztán 30 nappal, egyszer meghosszabbítható. Ez után a Resso  mobil verziója Android 99, IOS alapon, ahol a dalok letöltésére is lehetőséget ad  119 rúpiába kerül. Ezzel amúgy az Indiai piacon a Resso kifejezetten a drágább szolgáltatások közé tartozik, igaz a nagy nyugati szolgáltatások egyelőre a piacszerzésre  fókuszálnak, komoly árengedményekkel.

És pontosan a Resso különleges megközelítése ( is)  az oka annak, hogy eddig  a Bytedance nem tudott megállapodni a nagy nemzetközi kiadókkal tartalmaik jogosításáról. talán ez a legfájóbb pontja magénak az alkalmazásnak is, ugyanis emiatt a cég nem szerepelteti a nagy nemzetközi sztárok tartalmait az alkalmazásban. Ez ha van hely ahol talán a legkevésbé gond, az  talán pont India, de hosszú távon, nyilván megoldást kell találniuk  és meg kell állapodniuk a kiadókkal.

A Tik-Tok lehet a zenei kiadók következő áldozata

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly hamvain felépült alkalmazás vállalkozás.

Ha ez meglesz- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Amikor tavaly februárban  a Spotify bejelentette első ( és mint kiderült valóban messze-messze nem utolsó )  akvizíciót podcasting területen  és egyértelművé tette, hogy a jövőben  egyre hangsúlyosabb területként kívánja kezelni mindezt.  

2019 volt tehát az első olyan, tulajdonképpen teljes év. amelyben a podcasting hatását a svéd cégre vizsgálni lehet, illetve fordítva azt is, hogy a Spotify megjelenése a podcast piacon, mennyire lendítette fel azt.

Nézzük meg először, hogy a Spotify életében  mit is okozott a podcast előtérbe kerülése. A svéd cég által közölt adatok alapján, közel 45 millió Spotify felhasználó hallgatott legalább havi egy alkalommal Podcast tartalmat a svéd szolgáltató oldalain.  Ez a svéd cég havi aktív felhasználói bázisnak kevesebb, mint 20%-a – az tehát, hogy a podcasting miatt mennénk a Spotify oldalaira, még messze nem igaz- azonban így is a háromszorosára nőtt a podcastot hallgatók száma a Spotify-on!

A hallgatószám tehát szépen növekszik, de ettől még az nem mondható el, hogy a Podcasting meghatározó lenne a Spotify életében! A közel 45 millió podcast használó ugyanakkor mindössze 15 millió dollár bevételt generált, ami kevesebb, mint 10%-a  azaz egyelőre a bevételi oldalon sem mondható jelentősnek.

Persze alig 10 hónappal  a podcast piacon való megjelenés után ez nem hogy rossznak nem mondható, hanem igencsak ígéretes kezdet! Viszont hangsúlyozottan kezdet, amely lehetőségeket és veszélyeket is tartogat!

Az egyik legnagyobb feladat magának a podcastingak a Spotify használók körében való elterjesztése. nem arról van ugyanis szó, hogy a svéd cég valami újat teremtett meg. Annyi történt ( csupán) hogy a máshol podcastokat hallgató Spotify felhasználók immáron a Spotify-on belül is meg tudják hallgatni kedvenc műsoraikat. Piackutatási adatok szerint a Spotify használók  nagyjából harmada hallgat podcastokat.  A fenti adatból látszik, hogy nagyjából 15-17% teszi mindezt a Spotify berkein belül, azaz a podcastot hallgató  Spotify felhasználók közel fele máshol hallgat podcastot.

Ez utóbbin a svéd cég maximális erőbedobással szeretne változtatni,  és ez már érzékelhető is! tavaly évé végén ugyanis a svéd cég létrehozta a Your Daily Podcasts névre hallgató  lejátszási listát, ami ahogyan azt a neve is sugallja, kizárólag podcast tartalmakból áll. A lista egyelőre globálisan még nem érhető el, de a nagyobb és fontosabb Spotify piacokon- Egyesült Államok, Nagy Britannia, Németország, Svédország, Mexikó, Brazília, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland- azonban igen.

A cél a listával pontosan ugyanaz, mint anno a zenei tartalmak esetében volt: elősegíteni az új tartalmak megismerését, és ezáltal növelni a Spotify-on eltöltött idő nagyságát.  A podcast esetében mindez  hatványozottan érvényesülhet majd, hiszen egy podcast epizód lényegesen hosszabb ,mint egy zeneszám, azaz amennyiben a válogatásokra ráharapnak a Spotify felhasználók, az az ott eltöltött időben  brutális növekedést okozhat majd.