A 20 és a 21. század fordulóján az intertezőket ,a zenészeket és a lemezipart egyaránt egy  a semmiből előtűnő szolgáltatás tartotta tűzben. Ezt a szolgáltatás pedig Napsternek hívták.

A Napstert Shawn Fanning és Sean Parker alapította, a 90-es évek végén. Céljuk az volt, hogy egy P2P elvben működő tartalomcserélő szolgáltatást alkossanak, zenei tartalmakra. A szolgáltatás segítségével a zenekedvelők saját zenei tartalmaik megosztásán felül bárki más, Napstert használó zenei tartalmait is elérhették, a Napster felhasználói felületének segítségével. A szolgáltatás révén pillanatok alatt, gyakorlatilag bármilyen zenei tartalom beszerezhető volt, ingyen…

Később lényegében ez is lett a Napster veszte, hiszen a szolgáltatás népszerűségének növekedésével egyre több és több együttes- a leghíresebb ezek közül a Metallica esete- találtam meg saját, néha még meg sem jelent tartalmait a Napster oldalain, milliók által letöltve!

Sokak szerint a Metallica később bekövetkezett népszerűség csökkenése és zuhanórepülése nem volt teljesen független attól, ahogyan az együttes a Napster-el szemben viselkedett.

Azóta sok víz lefolyt a világ folyóin, a Metallica pedig hosszas várakozás után, 8 évvel előző lemeze megjelenését követően új lemezzel jelentkezett. A lemez kapcsán pedig az együttes nem kevesebbet állított, minthogy az mindenhol elérhető lesz. A rajongók, a zenei sajtó a megfogalmazást elemezgette illetve  az új albumot dícsérte , amikor is fény derült arra, mit is értett a zenekar a mindenhol elérhető alatt.

Nem kevesebbet, minthogy azon felül, hogy az összes fontosabb streaming szolgáltatás berkein belül elérhetővé tették albumukat,az együttes Youtube profilján is megjelent mind a 10 dal klipje, ingyenesen!

A lépés sok modern(ebb) együttestől is meglepő lenne, de attól a Metallica-tól,- aki még a közelmúltban is ördöginek nevezte a Youtube-ot és aki csak hosszas tárgyalások és nagyon sok pénz  révén jelentette meg katalógusát a Spotify-on-  valóban döbbenetes pálfordulás.

Az, hogy a Metallica-t mi vitte erre senki nem tudja és lehet soha nem is fogjuk megtudni. Az ugyanakkor biztos, hogy mindez az együttes döntése volt, ugyanis maga az együttes birtokolja új albuma kapcsán a legfontosabb jogokat. Akár mi is motiválta  Lars Ulrich-ékat döntésük meghozatalában, ettől még tény: ezzel egy mozdulattal lett a Metallica cool és innovatív.

A streaming szolgáltatások népszerűsége az egekben, miközben  a zeneipari bevételek éppen hogy csak nőnek, vagy stagnálnak, a streaming szolgáltatások pedig veszteségesek.  Valahol a mélyben tehát egy  fundamentális ellentét húzódik, amely hosszútávon alapjaiban kérdőjelezi meg a streaming modell életképességét.

Éppen ezért érdekes, hogy végre van egy ( igen egy!) streaming szolgáltatás, amely nyereséges! Méghozzá egy streaming szolgáltatás, amely egyszer már majdnem megbukott, jelenleg pedig a zeneipari szakemberek számára szitokszónak minősüló Napster nevet viseli!

Az út természetesen hosszú volt idáig, a siker jelei azonban már korábban is észlelhetőek voltak, hiszen a Rhapsody növekedésével nem volt gond az elmúlt években. A növekedés ugyanakkor a költségek növekedésével is járt, és egyre inkább a Rhapsody esetében is elkezdett nyílni az a bizonyos árbevétel-költség olló…

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az idei év sorén meghozott fájdalmas, de szükséges lépések meghozták, meghozhatják gyümölcsüket. A Rhapsody/Napster páros ugyanis a legutóbbi negyedévben immár nyereségesen tudott működni! Nem veszteségesen, nem nullszaldósan, hanem 1.6 millió dollár nyereséget termelve!

A pontos okokról nem nyilatkozott a cég, de feltételezhetően a meglevő telco megállapodások, a szép dél-amerikai növekedés és a szervezet karcsúsítása együttesen hozta meg  az eredményt.

Természetesen egy negyedévnyi adatból  nem szabad messze menő következtetéseket levonni, az azonban mindenképpen igaz, hogy a Rhapsody-nak úgy sikerült csökkenteni kiadásait és nyereségesé válnia, hogy közben  a bevételei  nem csökkentek, és a 2016-os évben feltételezhetően majd már meghaladják a 200 millió dollárt.

A Rhapsody tulajdonosa a Real Networks számára éves szinten 10-15 millió dollár veszteség  vagy ugyanekkora nyereség természetesen  nem  megrázó.  Amellett viszont, hogy a bevételi adatok azonban jelentősen elmaradnak azért egyelőre még a Spotify vagy éppen a Pandora ismert adataitól, ahhoz, hogy a Rhapsod/Napster  megtegye az előtte álló hosszú utat és a tulajdonos  valóban értékként tekintsen rá, nem úgy, mint valamire, amit eladhat, igen fontos, hogy a cég nyereséget termeljen.  

Jelenleg a streaming uralja a világ zeneiparát, efelől  ha eddig bárkinek kétsége lett volna, mostanra bizonyosan elpárolgott. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a streaming mindörökké uralkodni fog.

Sőt, az a terület, ami a következő robbanási terület lehet már bőven körvonalazódott: ez pedig az üzenetküldés és annak integrációja a tartalmak megosztásával. Maga a zenei messaging, mint szolgáltatás lényege roppant egyszerű: chatelés közben teszik lehetővé, hogy a chat partnerek zenei tartalmakat cseréljenek egymás között. Maguk a zeneszámok természetesen nem teljes hosszúságú zeneszámok, hanem csak részletek, amelyek vagy csatolmányként vagy külön üzenetként küldhetőek el.

Az, hogy ez a terület milyen mértékben fogja formálni a zeneipart és azt,ahogyan zenei ( vagy egyáltalán szórakoztatóipari) tartalmakat fogyasztunk egyelőre még csak  halványan sejtjük. De az biztos, hogy 3-5 év múlva már nem Youtube linkeket fogunk egymásnak küldözgetni, amikor zenét akarunk  valakinek meg vagy bemutatni.

Az, hogy az üzenetküldési piacon már amúgy is jelenlevő Facebook aktívan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy hogyan is válhatna a Messenger ennek az újfajta üzenetküldésnek is a részévé. És az se érhet bárkit különösebb meglepetésként, hogy mindezt a területen ugyancsak aktív Spotify-al teszi.

A svéd cég megjelenése talán még nem, de a Facebook  Messenger-el kapcsolatos tervei már egy másik gigacég irodáiban is felkapták a fejüket, ez a cég pedig nem más, mint az Apple.

A Cupertinoi cég az IOS 10-ben alapjaiban nyúlt hozzá az iMessage üzenetküldő alkalmazáshoz. A sok újdonság mellett talán kevesebb figyelmet kapott, de az Apple saját iMessage app store-t is nyitott. És bizony ebben az App Store-ban bőséggel találhatóak már most is zenei  témájú alkalmazások is!

A leggyorsabb a- persze maga az Apple Music után- a Pandora volt, amely iMessage platformra optimalizált minialkalmazásának segítéségével csetelés közben is tudjuk a Pandora katalógusát böngészni, majd ha valami megtetszik, azt magában a csetablakban oszthatunk meg vele egy részéletet, amely ha tetszik, ő maga is indíthat vele saját rádió immár  a Pandora berkein belül. Sőt, annak érdekében, hogy kellően viccesek lehessünk, a Pandora 13 saját emoji-t is hozzápasszintott alkalmazásához.

Nem maradt ki a lehetőséget hamar felismerők közül a Shazam sem. A Shazam is a fő funkcionalitására koncentrált, azaz a zenemegismerésre. Az iMeassage Shazam alkalmazás segítségével magában az iMessageáben lesz lehetőségünk elindítani a Shazam zenefelismerő algoritmusát, az eredményt pedig bármelyik ismerősünk számára iMessage üzenetként elküldhetjük majd, a felismert zenék pedig saját Shazam fiókunkban  látszanak majd.

A csapatok tehát egyre gyorsabb és határozott ütemben sorakoznak fel a rajtvonalon. Így ha eddig lett volna bármi kétség afelől, hogy az üzenetküldő alkalmazások lehetnek a zeneipar következő streaminghez hasonló robbanást okozó szolgáltatásai, ezek után nem nagyon lehetnek.

Alig 2 hónap telt el azóta, hogy az Amazon elindította, három  szolgáltatásból álló streaming portfolióját, és most már a terjeszkedéséről adhatunk hírt.  Az Amazon Prime Music Music Unlimited ugyanis három, kulcsfontosságú európai piacon - Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban is elérhető immáron.

Hasonlóan a tengerentúlon megismert modellhez, Európában is háromféle árazásban lesz elérhető az Amazon streaming szolgáltatása:

• Az Amazon Echo-n keresztül elérhető szolgáltatás 4 euróba kerül majd
• Amazon Prime tagok számára  8 eurórért
• Nem Amazon Prime tagok számára pedig a megszokott 10 euró, hónap áron lesz elérhető.

Az Amazon  ilyen gyors ütemben való terjeszkedése egyértelműen annak a jele, hogy az e-kereskedelmi óriás valóban nagyon komolyan gondolja azt, hogy globális streaming piaci szereplővé váljon.

Minderre Jeff Bezos cégének szüksége is van, hiszen későn lép be a streaming szolgáltatók közé ehhez kétség nem férhet, és ebben kockázat is van bőven, hiszen pontosan a kései belépés miatt kell  a más streaming szolgáltatásokat használó Amazon ügyfeleket visszacsábítania.  Persze a késlekedés tudatos is volt, mintahogyan a mostani belépés is. Az Amazon ugyanis a mainstream  ügyfeleket akarja meghódítani .

Azokat az ügyfeleket, akiknek a száma a legnagyobb, legjelentősebb a zene iránt érdeklődők táborában, mégsem célozza meg őket egyelten vetélytárs sem, Hogy miért, mert nem hajlandóak havi 10 dollárt fizetni a streaming szolgáltatásokért.

És azokat az ügyfeleket, akik jelentős része a nem olyan fejlett piacokon található, mint az Egyesült Államok, és akik számára a húzó erő, az ismert név és szolgáltatás  maga az Amazon. Így ne legyünk meglepődve, hogyha a közeljövőben a Prime Music terjeszkedése kéz-a kézben zajlik majd  magával az Amazon Prime-al.

S hogy mindez mikor érhet el hazánkba? A bevált recept alapján a nagy európai piacok után a dél európai országok, azután pedig a még kimaradt európai országok következnek, és ha az Amazon tartja magát a 2-3 hónapos terjeszkedési ütemhez, akkor ez bizony azt jelentheti, hogy fél éven belül  nálunk is elérhető lehet majd  a Prime Music.

Az MTV ( Music, nem  a magyar..) szerepe a zenefogyasztás átalakulásában elvitathatatlan. A 80-as évek elején gyakorlatilag az MTV teremtette meg a videóklipet ,mint műfajt- hogy aztán a 2000-es évek közepén, a Youtube megjelenésével egy időben az újfajta zenei tartalom fogyasztás egyik legádázabb ellenségévé váljon. Már ez előtt megkezdődött az MTV távolodása a zenétől, hiszen magán a TV adón már a 2000-es évek elejétől fogva sokkal inkább a valóság show jellegű tartalmak domináltak.

Egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy a Viacom az MTV új vezetése élen a Discovery-től érkezett Sean Atkins-el felismerte, az MTV az őt híressé tevő zenei tartalmak nélkül nem létezhet.

Az irányváltásra minden oka megvan a 80-as évek vezető televíziójának, hiszen lineáris programjainak a nézettsége folyamatosan csökken, miközben a vetélytársak séma csak egyre nő, nézettségükkel és népszerűségükkel együtt. 

Atkins elképzelései alapján  az MTV egy sor új  műsorral jelentkezik majd a közeljövőben, melyek között lesznek saját gyártású sorozatok,  valósághowk, zenei műsorok ,tehetségkutatók egyaránt:

MTV Unplugged: A nagy sikerű sorozat 21.századi verziójában az MTV a hírek szerint inkább majd a versenyzésre helyezi a hangsúlyt.

Wonderland:  A Wondelrand lesz inkább a klasszikus értelemben vett   MTV Unplugged-hoz hasonlítható, hetente  egy alkalommal, egy órában különböző live act-ek lesznek évezhetőek a műsorban

Studio 24: Egy Justin Beaber producere által  megalkotott műsör, ahol egy  híresség és egy sztárzenész 24 óra alatt egy stúdióban kell összehozzon egy számot.

Almost Loosely Nicole: A Nicole Beyers komikus életén alapuló és azt bemutató sorozat

Sweet/Vicious: a heti egy alkalommal egy órában szexuális bűncselekmények áldozatait bemutat sorozat

Bloom: egy ikerpárról szóló drámai  sorozat, Drew Barmmymore rendezésében

Mary + Jane: A Los Angelesi   fű kereskedőkről szóló  komédia

MTV's The Investigation: amely Ryan Ferguson egy jogtalanul gyilkosságért elítélt személyi edző  történetét mutatja majd be

Stranded With a Million Bucks: egy a Survival-höz hasonló lakatlan szigeten játszódó túlélő-show 

Greatest Movie Show of all Time: egy Dwayne Jonhsson által vezetett  filmekkel foglalkozó műsor

Persze mára az MTV-t körbe vevő környezet  alapjaiban változott meg így a sikerhez is feltételezhetően másfajta receptre lesz szükség, mint lassan 40 éve.  A rajongók, az MTV által megcélozni kívánt fiatalok médiafogyasztása ugyanis alapjaiban alakult át.

A lineáris TV ezen fiatalok számára már nem cool, egyre kevesebb is fogyasztják, ezért az MTV számára nem elegendő, hogy átalakítja műsorstruktúráját,  más platformokon is meg kell jelennie.  Ennek a része, hogy az MTV oldalain a zenei tartalmakat immár a Spotify szolgáltatatja, és az is, hogy egyelőre persze még csak kísérleti jelleggel, de Ausztráliában  jövőre  az MTV élő adását néző rajongók egy adott hashtaget használva saját livestreamjükkel is bekerülhetnek az adásba. Persze nem minden livestream kerül be automatikusan, választani a szerkesztők fognak, viszont minden az adott hashtaget használó stream automatikusan látható lesz a szerkesztők számára.

A megoldás sok tekintetben kényszer megoldás, de iránynak feltétlenül jó. Az olyan hajdan volt lineáris  tartalomszolgáltatók, mint az MTV számára ugyanis pont a nem lineáris platformok jelentik a legnagyobb vetélytársat.  Ezeknek a lineáris adásba integrálása pedig növelheti a népszerűségét az olyan, amúgy házibulikban a mai napig népszerű zenei műsoroknak ,mint amilyeneket az MTV sugároz.

 A feladat persze ettől még roppant nehéz és komplikált. Az MTV-nek és a Viacomnak 20 évnyi lemaradást kell behoznia egy olyan környezetben, ahol szinte már minden szerep le van osztva.

A streaming piaci szereplők között a verseny egyre élesedik, mint felhasználószámban, mind bevételekben.  Minden szereplő számára ugyanis egyértelmű, hogy a végén ha nem is egy, de a jelenleginél is kevesebb szereplő maradhat csupán talpon.

Az, hogy a jelenleginél nem veszik sokkal többen igénybe a streaming zenei szolgáltatásokat  talán leginkább azok árával magyarázható. Nem véletlen, hogy  egy-egy streaming piac szereplő időről, időre  brutális árakciókkal igyekszik kampányszerűen újabb előfizetőket bevonni szolgáltatásába.

A Spotify 2014-ban majd 2015-ben is  a karácsonyi hónapokban hirdette meg akcióját, melynek keretében 0.99 dolláros áron lehet előfizetni a szolgáltatásra a karácsonyi időszakban.2015 tavaszán pedig a Google is követte őket és három hónapra, 3 dollárért tette elérhetővé Google Play Music névre hallgató szolgáltatását.

Természetesen ezek a kampány megoldások csak átmeneti megoldást jelentenek, jelentettek. A hosszabb távú megoldás feltételezhetően nagyon hasonló lesz ahhoz, amit az Amazon kitalált. Azaz különböző árszinteken különböző mennyiségű dalt érhetünk majd el különböző funkcionalitással.

Az Amazon lépése egyértelműen lépéskényszerbe hozta a többi szolgáltatót is. Nagy kérdés ugyanakkor az, hogy minderre a vetélytársak hogyan reagálnak majd? Elindul-e a világ streaming ipara az olcsóbb szolgáltatások felé ( a  kiadók ellenállását legyűrve ) vagy esetleg egyre több, különböző árazású streaming szolgáltatást kinál majd minden szereplő? vagy esetleg megpróbálják az Amazon elképzelését figyelmen kívül hagyva továbbra is a 10 dollár ellenében hatalmas zenei adatbázisokhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatásokat erőltetni…

A lépéskényszer ellenére az azért meglepő, hogy  úgy tűnik az első szereplő, aki lépni fog, az Apple lesz. A hírek szerit ugyanis a Cupertinoi központú cég 20%-os árcsökkentésről tárgyal a kiadókkal. Az új árazás révén a jelenlegi 10 dolláros havidíj mértéke 8 dollárra csökkenne, a családi csomag ára pedig 15-ről 13 dollárra csökkenne.

Megállapodás még nem született a kiadókkal, ha fog is, az új árazás akkor is csak az Apple karácsonyi promóciójában kap majd helyet. A  karácsonyi forgatagban előfizető zenekedvelők a kedvezményes árat az egy hónapos ingyenes időszak letelte után lép majd érvénybe, de elképzelhető, hogy a már most előfizetők díja is automatikusan csökken majd. Mindez attól függ, hogy az Apple és a kiadók meg tudnak-e állapodni permanens díjcsökkentésben. Amennyiben nem, úgy ismételten csak egy  promócióról beszélhetünk majd, ha viszont igen, úgy az Apple lehet az első, aki az Amazon által megbolygatott streaming piacról elsőként tud válaszolni Jeff Bezos és cége által támasztott kihívásra.

Lucian Grange a Universal, a világ legnagyobb lemezkiadójának vezetője semmi esetre sem vádolható azzal, hogy  visszatartaná magát a kemény és váratlan lépésektől. Elég csak arra gondolnunk, amikor egy a Napsterhez hasonló, de legális és előfizetési díjon alapuló szolgáltatást akart indítani. Lucian Griange és a Universal számít a Spotify által képviselt ingyenes  streaming szolgáltatások legnagyobb ellenzőjének is, a zeneipar gyilkosaként aposztrofálva őket.

És ugyan a kiadók, így a Universal Music bevételeinek is túlnyomó többségét immáron a digitális bevételek adják , egy közelmúltbeli botrány ugyanakkor könnyen lehet, hogy a digitális szolgáltatások ellen fordítja a Universal nagyhatalmú vezetőjét.

A  megalapozott gyanúra egy augusztusban a fontosabb Universal kiadók ( labelek) vezetőinek küldött körlevél ad okot. Ebben Grange lényegében kategorikusan megtiltotta a  Universal kötelékébe tartozó „labelek” vezetőinek, hogy  bármilyen streaming szolgáltatással exkluzív megállapodásokról tárgyaljanak. Az ok egyrészt nyilván a  Franky Ocean botrány is, azonban a fő ok az, hogy egész egyszerűen a Universal számára nem  kifizetődőek ezek az exkluzív megállapodások.

És mindez alapvetően nem a Spotify, de még nem is a TIDAL miatt van, hanem leginkább az Apple Music, egészen pontosan az Apple Music sikere miatt. Az Apple Music ugyanis fantasztikusan teljesít, de elsősorban a tengerentúlon,globális szinten nem igazán tudja felvenni a versenyt a Spotify-al. A Universal, mint kiadó ugyanakkor elsősorban globális ambíciókat táplál, ebben pedig bármilyen furcsa is, de az Apple Music akadályozza.

Persze tagadhatatlan, hogy Grainge levelének második része  kőkeményen az ingyenes tartalmak illetve az ingyenes  elérést biztosító szolgáltatások ellen szólt. Tette mindezt úgy, hogy a filmiparhoz hasonló „windowing”  (azaz, hogy a tartalmak okozatosan válnak csak elérhetővé a különböző szolgáltatásokban) ötletét abszolút nem vetette el, sőt támogatta.

Mindez a gyakorlatban, ( illetve amúgy már a jelenben is  több új album- Coldplay, Radiohead, The 1975 )  megvalósulva rövid távon a Spotify kizárását jelentené, hiszen a svéd cég  továbbra is kitart amellett, hogy a szolgáltatás ingyenesen igénybe vevők ugyanazt a tartalom kínálatot érhetik el, mint az előfizetők.  ( persze más korlátok mellett) 

Más kérdés, hogy a nagyon sokat változott zeneipari környezetben  van-e még annyi ereje a Universalnak, hogy ezt végig is vigye? Pár évvel ezelőtt erre a válasz biztosan az igen lett volna,  faramuci módon, most, annak ellenére, hogy a Universal  az EMI-t is megvásárolta már nem biztos.

Nem biztos, mivel olyan  megasztárok ,mint Kanye West, Jay-Z, Dr,Dre, Rihanna, Drake ugyan  hivatalosan a Universal kötelékébe tartoznak,. Mégis ilyen- olyan módon egyik előadó, egyik albumának exkluzivitására sem volt -és valószínűleg nem is lenne-  érdemi hatása a Universal-nak. Ez pedig mindennél jobban mutatja, mennyire változott meg  2016-ra a zenei disztribúciós folyamat és mennyire fontos is az, amit a TIDAL csinál  és amit az Apple próbál másolni. A Grainge által erőltetetett megoldásnak ugyanis egyetlen érdemi áldozata lesz: A Spotify, mely megmaradt szolgáltatónak, miközben mind az Apple, mind a TIDAL egyre inkább az exkluzív tartalmakra koncentrál.

A napokban lesz egy éve, hogy a Youtube végre megjelent a piacon régóta várt prémium streaming szolgáltatásábal, ami egyből két szolgáltatás is lett. A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség van a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva lesz a Youtube másik bejelentetett szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-on megtalálható tartalomra, sőt egyre inkább saját gyártású tartalmakra is.

Most, egy évvel a szolgáltatás indulása után láttak napvilágot az első, természetesen nem hivatalos és meg nem erősített adatok a szolgáltatás használatáról, az előfizetők számáról. És ha ezek a hírek igazak, akkor azt kell mondjuk, hogy a Youtube egy óriási problémával kell, hogy hosszú távon szembe nézzen, mégpedig azzal, hogy nem hajlandóak érte fizetni az  internetezők.

Az, hogy a prémium szolgáltatásnak 1 év elteltével mindössze másfél millió előfizetője ( és még egy millió olyan felhasználó, aki az ingyenes hónapját tölti) van, feltétlenül ezt  erősíti meg.  Ez a növekedési ütem ugyanis például alacsonyabb ,mint amilyen ütemben a TIDAL nőtt  első évében, márpedig  Jay-Z zenei szolgáltatását azért bajosan lehetne sikersztorinak nevezni. 

Persze az is igaz, hogy a Youtube jelenleg csupán három országban ( USA, Egyesült Királyság, Ausztrália)  tette elérhetővé prémium szolgáltatásait, míg a TIDAL lényegében világszerte elérhető, azonban az a három ország, ahol a Youtube Red és a Youtube Music elérhető a legfizetőképesebb, legfejlettebb zenei piacok is egyben. Így az, hogy ezeken a piacokon milyen rosszul szerepelt intő jel a kevésbé fejlett piacok kapcsán.

Márpedig ahhoz, hogy ezt a jelenlegi kiábrándító előfizetőszámot növelni tudja a Youtubenak arra van leginkább szüksége, hogy a terjeszkedést drasztikusan felgyorsítva valódi globális termékké tegye prémium  szolgáltatását is.

Ellenkező esetben viszont elmaradhatnak azok a bevételek, amelyek segítségével a jelenleg a Youtube bukását kívánó kiadók ( és előadók)  kielégíthetőek lennének. Azaz bármily hihetetlen, az amúgy lényegében pénzgyárként működő Youtube számára prémium szolgáltatásának sikere vitele  meglepően fontos, a jövőjét is befolyásoló feladat.

Alig telt el fél év azóta, hogy idén májusban a Spotify bejelentette, hogy innentől fogva többet már nem egyszerűen csak streaming zenei szolgáltatás lesz.  A svéd cég  ugyanis a tavasszal videótartalmakkal ( zenei+szórakoztató) bővítette szolgáltatását. A Spotify végül  olyan komoly tévétársaságokat  és médiacégeket győzött meg ,mint az NBC, a Universal, a Fox a Viacom illetve a Vice annak érdekében, hogy adják tartalmaikat az induló szolgáltatáshoz.

A Spotify teljesen egyértelmű célok mentén lépte meg mindezt: vetélytársai közül egyre többen kínálnak valamilyen formában videó tartalmakat. A TIDAL exkluzív videóklipeket, koncerteket, a Google prémium Youtube videótartalmakhoz való hozzáférést, azaz jelenleg a videó tartalmak eléréshez nem hogy el kell hagyni a Spotify-t, hanem a vetélytársakhoz kell vándorolni…

Az idestova fél éve béta státuszban, de publikusan elérhető szolgáltatás azonban a jelek szerint hatalmas kudarc! Meg nem erődtett hírek szerint azokban az országokban ahol elérhető volt a Spotify videó megoldása, alig regisztráltak forgalmat, annak ellenére, hogy ezen időszak alatt a svéd cég  a nyáron 12 saját gyártású sorozattal is  megjelent.

A cégtől kiszivárgott információk alapján ezt az irányt nem is tervezik feladni, ugyanakkor a drága (  közel 60 millió dollárt költöttek a videótartalmakra) partnerektől származó videók a jövőben kikerülnek a fókuszból, a partneri szerződések nagy részét felmondják  és csak a saját gyártás marad.

A videó tartalmak szolgáltatás sok szempontból logikus lépés  (ahogyan azt fentebb írtuk is ( a vetélytársak már rendelkeznek ilyen ajánlatokkal, jól monetizálható tartalomról van szó, azt azonban egyelőre még senki nem tudja, miként reagálnak a fogyasztók arra, hogyha egy streaming szolgáltató hirtelen ebbe az irányba kezd el terjeszkedni. 

A Spotify példája alapján  abszolút nem pozitívan. Ami intő jel lehet a többi, saját gyártású tartalom irányába tapogatozó streaming szolgáltatás számára is. S hogy ki nyerhet a Spotify videó platformjának bukásán? Egyértelműen a Youtube.   Hiszen az ő esetükben mintahogyan azt a számok is mutatják, az internetezők elfogadták a különböző tartalomtípusok egymás mellettiségét.

A Pandora fő tevékenysége, az online rádiózás újabb csalódást keltő negyedévet tudhat maga mögött. A régóta  figyelemmel kísért aktív felhasználószám ismételten csökkent ( lásd keretes írásunk) így a Pandora streaming projektje egyre inkább fontossá válik.

Az oaklendi központú cég még tavaly év végén vásárolta meg az anno szebb napokat látott független streaming cég, az  Rdio technológiai megoldását és kezdte el építeni sajt streaming platformját.

Azt a platformot, amivel bevallottan 2016-ban piacra szerettek volna lépni. Ennek megfelelően alig egy hónappal ezelőtt meg is jelent a három lépcsősre tervezett szolgáltatás csomag második lépcsője, a Pandora Plus névre keresztelt szolgáltatás. Amely  lehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is.

A szolgáltatás amire a befektetők és a szakma is igazán vár ugyanakkor nem egy ilyen szolgáltatás, ami lényegében egy felturbózott, hirdetésmentes rádió. Az anno a rádiózást forradalmasító, a digitális térben veteránnak számító cég  számára a jövő, egyértelműen egy szabványos, teljes funkcionalitású streaming szolgáltatás  kell ,hogy legyen!

 A héten tartott befektetői  telefonkonferencia során A cég régi-új vezetői Tim Westergren bejelentette, hogy december 6-án, egy dedikált esemény során jelenti és mutatja majd be a Pandora új streaming szolgáltatását.  

Indulni ugyanakkor csak a jövő év első negyedévében indul el a szolgáltatás, ami könnyen bajba sodorhatja majd a Pandora-t a piacokon  és a tőzsdén is. A piacokon azon roppant egyszerű ok miatt, mert a Pandora legnagyobb ellenfelei ez idő alatt előnyre tehetnek szert vele szemben. Különösen igaz ez az Amazon-ra, amely  a Pandora-val  igen csak hasonló koncepcióval lépett a piacra.

A tőzsdén pedig azért, mert a késlekedés komoly árfolyamcsökkenést vonhat maga után, idén ősszel pedig az is mindenki számára világossá vált, válhatott, hogy bizony a Pandora az egyik legfinomabb falat, a még meglevő független és akvirálható digitális zenei piaci szereplők között.