Ha a rádió hallgatási szokások átalakulásáról és online,interaktív rádiókról beszélünk, akkor  alapvetően egy cég, a Pandora jut eszünkbe.  Nem véletlenül, hiszen a kaliforniai cég közel 80 millió aktív felhasználóval rendelkezik és  alig 2 hónap múlva a streaming szolgáltatások közé is belép majd.

Nem a Pandora lesz ugyanakkor az egyedüli belépő - és ez mutatja, mennyire kezdi elveszteni a tengerentúlon az erejét a hagyományos, földi sugárzású rádió, mint média típus- hanem követi, sőt még az sem kizárt, hogy meglepőzi majd őt az iHeart Radio.

Az iHeart Radio Plus és az iHeart Radio All Access névre hallgató szolgáltatások , amelyek nem csak nevükben lesznek roppant hasonlóak a Pandora által már elkezdett streaming  felé vezető úton létrehozott szolgáltatásokhoz.

Az előbbi, a meg nem erősített hírek szerint havi 5 dollár ellenében, hirdetés mentes online, on-demand rádió hallgatási lehetőséget biztosít majd, utóbbi pedig egy klasszikus és egyben sok tekintetben szabványosnak tekinthető, 10 dolláros havidíjért elérhető streaming szolgáltatás.

A rádióállomás a feladat első , nehéz részt a hírek szerint elvégezte, azaz megállapodott a három nagy major kiadóval és a legfontosabb független kiadókkal.  ( amely kapcsán érdemes megjegyezni, hogy mennyire gyorsan és  simulékonyan haladtak, hiába, a földi sugárzású rádió múlt. A következő lépések ugyanakkor ennél, feltételezhetően lényegesen nehezebbek lesznek. Az iHeart Media-nak ugyanis először ,megoldást kell arra találnia, hogy hogyan, milyen módon találja meg az egyensúlyt és a kapcsolatot a lineáris, online elérhető rádió tartalmak, az interakív rádiós tartalmak és a streaming tartalmak között.

Az iHeart Media  bevallottan  más megközelítést  tervez alkalmazni ezen a téren, mint a Spotify vagy éppen az Apple, és terveik szerit az átlagos zenekedvelőt célozzák majd, definíciójuk szerint az átlagos zenekedvelő az, aki sosem vásárolt sok CD-t, hanem inkább a rádióban hallgatott zenéket.

Ezt a célcsoportot eddig senki nem célozta meg igazán, ebben abszolút igaza van Bob Pittman ex-MTV és AOL vezető által igazgatott cégnek. A feladat ennek ellenére  roppant nehéz lesz.  Kiindulni értelemszerűen a saját bázisból tud majd a rádió. Ez 85 millió fő, bár azt nem tudjuk, ebből mennyi az aktív, a jelenlegi  ingyenesen elérhető szolgáltatást valóban felhasználó mainstream zenekedvelő lehet ugyanis a bázisa a tervezett prémium szolgáltatásoknak.

És persze akkor még ott van  maga a piac és a versenytársak is. Az iHeart Radio egy az Apple, a Google és a Youtube valamint a Spotify által dominált piacra próbál majd belépni, egy időben az Amazon-al valamint a nála  érzékelhetően nagyobb Pandora-val.

A földi sugárzású rádió persze nagy segítséget nyújthat majd mindebben, de azt egy pillanatig se felejtsük el, hogy az Amazon illetve a Pandora már maguk is nagyon hasonló irányba indultak el, mint amilyenbe az iHeart Radio szeretne. Ebből a hármas versenyben pedig  igen meglepő lenne, hogyha a New Yorki székhelyű rádió jönne ki győztesen.

Az X-faktor az egyik legnépszerűbb szórakoztató formátum, és ez nem csak  itthon, hanem globálisan is igaz. Ugyanakkor maga a formátum, ha megnézzük abban a tekintetben kissé elavult, hogy nem vett  vesz tudomást arról, hogy ma már mennyire megváltozott az, ahogyan zenéket felfedezünk és a ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.

Nem véletlen, hogy a közelmúltban a Beats Music elő MOG alapítója, David Hyman egy leginkább talán közösségi X-Faktor-nak nevezhető alkalmazással lépett piacra tavaly. Az sem véletlen, hogy a streaming szempontból vezető hatalomnak és piacnak számító norvégiában The Stream néven egy olyan vetélkedő futott, amely a jelentkezőket Spotify  helyezésük és népszerűségük lapján tartotta bent a versenyben vagy rakta ki őket.

Na ennek a vetélkedőnek egy kissé módosított változatát rendelte meg a legnagyobb amerikai tv társaság, az NBC. A  versenyzőknek a vetélkedő videó platformjára kell majd feltölteniük, majd pedig népszerűsíteniük saját videójukat. A 100 legtöbbet ,megtekintett videó  kap végül meghívást az élő műsorban ahol is igazi zenei legendák ( sic) előtt mérettethetik meg magukat. Belőlük választ aztán ki a lemezipari szakemberekből álló  zsűri 30-at, akik a táborba eljuthatnak, és közülük kerül majd ki zsűri tagonként az a 3 előadó,aki lemezszerződést kap és felléphet az élő show-ban!

Az igazi csavar azonban csak ez után következik: az egyes hetek során az az előadó esik ki, akinek az adott heti  performanszát a legkevesebben nézték meg.

Norvégiában az ottani norvég TV2 partnere a Spotify volt, a tengerentúli játék kapcsán  ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, hogy a svéd cégnek nincsen exkluzív megállapodása a formátum kapcsán. 

Mindez nem is véletlen, egy olyan médiaóriás, mint az NBC által támogatott, vetélkedő, amelynek szerves része a streaming és a streaming szolgáltatás minden pillanatban helyet kap majd, bármely streaming partner számára  aranybánya lehet. Aminek persze megkéri majd az árát az NBC.

Természetesen a vetélkedő önmagában is igen hasznos lehet majd abban, hogy a streaming igazán mainstraimmé váljon az Egyesült Államokban. ( ha eddig nem vált volna már azzá) Ez pedig fontos lehet abban, hogy az idei, egyszeri tételek által húzott zeneipari bevételek jövőre se zuhanjanak a mélybe!

Gyökeres fordulat állt be a Youtube zeneipari megítélésében az elmúlt bő egy évben. Az egész folyamat valamikor  2015 elején kezdődött, amikor is Irving Azoff perelte be a videómegosztót , miután  az nem tett eleget felszólításának az Azoff által képviselt 20 ezer videóklip kapcsán.

Ennél jóval súlyosabb problémát jelentett, amikor is az IFPI zeneipari jelentése alapján vált egyértelművé, hogy kettészakadóban van a világ zeneipara. A fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 millió ember  több, mint 2 milliárd dollár árbevételt generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat. A lemezipar többek között ezért is ismételt és újabb kísérletet tehet az ingyenzene letörésére, ennek alanya pedig ezúttal a Youtube lehet.

A Youtube, amely ugyanakkor nem sokat törődik ezzel és egy, a fejlődő országokra specializált alkalmazással tervez piacra lépni.  Egy fontos és hatalmas meghódítandó piaccal rendelkező és  fejlődő országban, Indiában meg is tett mindezt.  A Youtube Go névre  hallgató alkalmazás lehetővé teszi használói számára, hogy videókat mentsen offline megtekintésre ,rontott minőségben játsszon le videókat,  belenézhessen a videókba lejátszás előtt vagy akár Blutoothon keresztül osszon meg videókat a közelben levő ismerőseivel. ( ez  a megoldás Európában vagy bármely fejlettebb  mobil infrastrukturával rendelkező országban  ismeretlen) Azaz minden eszközt a kezükbe ad  ( ráadásul ingyen, szemben a Youtube Red-el, mai ezeket  pénzért kínálja) annak érdekében, hogy a Youtube alkalmazás a lehető legkevesebb adatot fogyassza, a legnagyobb élvezeti érték mellett.

És hogy mindez hogyan kapcsolódik a Youtube és a zeneipar egyre inkább elmérgesedő vitájához?  Úgy, hogy ugyan a felhasználónkénti bevétel ( Average Revenue per user- ARPU) az Indiához hasonló országokban valóban alacsony, a potenciális piac ugyanakkor óriási! Jelenleg 462 millió ember éri el a netet, azonban  a népesség tekintetében a 10, a legalacsonyabb interneteléréssel rendelkező ország között van India. A lehetőség tehát a robbanásszerű fejlődésre adott.  

A gyakorlatilag teljesen telített, minimális növekedésre képes fejlett nyugati zenei piacok mellett komoly növekedési potenciállal rendelkező fejlődő piacokat minden piac szereplő árgús szemekkel figyeli, így persze a fontosabb  jogvédő szervezetek is.

Szinte biztosra vehető, hogy előbb vagy utóbb a  lemezkiadók  ennek kapcsán is előre veszik majd a Youtube-ot és a Google-t.  különösen  majd akkor, amikor a Youtube Go, már nem csak Indában lesz elérhető…

Egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy bajban lehet a világ zeneipara, ugyanis a streaming szolgáltatásokat igénybevevők számának meredek növekedése megállni látszott, annak ellenére, hogy a bevételek meredeken emelkedtek. Ennek pedig az volt a következménye, hogy az amerikai zeneipari bevételek továbbra is csökkennek, méghogyha egészen minimális mértékben is. Egy évvel ezelőtt  azt írtuk, hogy egyetlen egy dolog, van, amiben reménykedhetek az iparági szereplők: az akkor adatok még nem tartalmazták a frissen indult Apple Music adatait.

Nagyon úgy tűnik, hogy az iparági imák meghallgattattak, ugyanis 2016 első félévében, a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően úgy tűnik ismét növekedésnek indult a tengerentúli zeneipar.  Nem is akármekkorának, ugyanis a 90-es éveke eleje, azaz a CD boom csúcsa óta nem nőtt ekkorát az Egyesült Államok zeneipara!

Az összességében 8,1%-os növekedés ráadásul úgy jött létre, hogy azok a formátumok, amelyek az elmúlt években csökkentek, továbbra is csökkentek, legtöbbjük 2 számjegyű mértékben. Ezt sikerült ugyanakkor a prémium streaming szolgáltatások brutális 112%-os növekedésének ellensúlyoznia.

Amint az a fenti ábrán látható, a mostanra a streaming lett/maradt az egyetlen területe a tengerentúli zeneiparnak, amely képes növekedni. A CD eladások annak ellenére csökkenek továbbra is, hogy lassan már  valóban alig adnak el CD-et  ( az első félévben (összesen 443  millió dollár értékben) és a fizikai eladások most már szép lassan marginálisnak lesznek nevezhetőek.  

Így  napjaink, azaz 2016  tengerentúli zeneiparát teljes mértékben a digitális szolgáltatások uralják, a zeneipari bevételek mintegy 70%-át biztosítva. A trendeket nézve pedig mg szembetűnőbb az, ahogy átalakul a tengerentúli zeneipar, és ahogyan a fizikai eladások mellett az a lá carte letöltések is egyre meredekebb ütemben kezdenek csökkenni.

Az örömtüzek gyújtás előtt érdemes azonban kicsit mélyebbre ásni és megvizsgálni, minek is köszönhető ez a brutális streaming piaci erősödés.

Az előző évekhez hasonlítva  látható, hogy szinte kizárólag az előfizetés  alapú, prémium streaming szolgáltatások bevételei emelkedtek, azok viszont brutálisan, több, mint 500 millió dollárral. Miközben a streaming szolgáltatók ingyenes részében keletkező hirdetési bevétel alig 15, a hirdetés alapú on-demand rádiók bevételei pedig mintegy 20 millió dollárral emelkedtek csupán.

Még egyértelműbbé teszi sejtésünket, hogyha megnézzük, hogyan alakultak a fizetős streaming szolgáltatások előfizetőszámai: ugyanúgy, mint a bevételek, (pontosan fogalmazva természetesen fordítva a bevételek követték az ügyfélszámot) ezek is szinte felrobbantak, azaz a kiadók legnagyobb örömére alapvetően fizető zenekedvelőkkel sikerült bővülnie a tengerentúli piacoknak.

A növekedés pontos mértékét látva pedig teljesen egyértelmű, hogy valóban, az Apple Music-nak sikerült megmentenie  a tengernetúli zenei piacokat és üzleti modellje és mindenkit felülmúlóan erős marketing gépezete révén növekedés rántotta a streaming piacokat és velük együtt a teljes amerikai zeneipar bevételeket.

A végeredmény persze örömteli, azonban hosszú távon nem biztos, hogy ezt akarják a kiadók (sem) Ha ugyanis ez a trend folytatódik, folytatódna, úgy ugyanúgy ,mint 10 ével ezelőtt a kiadók ismét az Apple- nek lesznek kiszolgáltatva. De persze az sem biztos, hogy maga a trend is folytatódik majd, hiszen ehhez az kellene, hogy az Apple  Music folytassa menetelését és éves szinten 8-10 millió új, felhasználóval bővüljön. Ez pedig mg egy akkora cég, mint az Apple számára sem lesz egyszerű feladat, egy olyan  hihetetlenül  bonyolult és versengő piacon, mint amilyenné a streaming piac vált.

Az elektronikus zenei szkénának a digitális vetületét ( a mainstream részét legalább is) az elmúlt években két cég, a Beatport és a Soundcloud uralta. A beatport alapvetően  a lá carte áruházának köszönhetően, a Soundcloud pedig a Dj-ék és a rajongók közötti  közösség- szerűség megteremtése által.

Abban a végtelenül kiélezett streaming piaci versenyben ugyanakkor, amiben 2016-ban vagyunk, nem meglepő,hogy egyetlen egy piaci szereplő sem szeretne egy kifejezett szegmenst elengedni és a másik  kizárólagos teritóriumának hagyni. Éppen elég problémát jelent az, hogy az exkluzív tartalmakat bizony úgy tűnik, a TIDAL utalja!

Az Apple már 2014-ben is mutatott némi( bár abszolút nem hivatalos) érdeklődést az elektronikus zenei  szkéna iránt, igazán azonban idén tavasszal gyújtotta be a rakétákat ezen a területen(is),  legnagyobb vetélytársa a Spotify pedig a Beatport-al való szoros együttműködésben látta a szegmens megszólításának lehetőségét.

És ugyan a két cég vérre menő ellenség a piacon, mégis akkor, amikor egy vetélytárs megsemmisítéséről van szó, meglepő összhangban képesek cselekedni..Mindkét cég ugyanis szinte egy időben állapodott meg a Dubset Media-val hogy aztán most, ugyancsak szinte egy időben és érdekes ódon a Spotify-Soundcloud akvizícióhoz időben igen közel kezdjenek el megjelenni  maguk a mixek a szolgáltatásokban.

Mert mit is jelent a megállapodás valójában? Sok tekintetben leegyszerűsítve azt, hogy mostantól DJ mixek illetve saját feltöltésű mixek is elérhetőek lesznek, mind az Apple Music, mind a Spotify berkein belül.  Egyelőre azonban még csak egyedi dalokat lehet feltölteni, de a Spotify megerősítette, hogy a közeljövőben ez változni fog és lehetőség lesz több dalból álló mixek illetve professzionális DJ mixek feltöltésére is.

Az Apple számára ez a lépés azért fontos, mert egy kicsi, de nagyon fontos szegmensbe teszi be a lábát, tulajdonképpen a legjobbkor ,s roppant elegáns módon. A Spotify esete sokkal pikánsabb, hiszen ezzel az új funkcióval lényegében a Soundcloud lényegét  teszik funkcionális szinten a Spotify részévé, ami akkor, amikor a hírek szerint a két cég valóban tárgyal egy esetleges akvizícióról, azt alapjaiban változtathatja meg és csökkentheti drasztikusan a Soundcloud értékét.

De mégha nem is jön létre az akvizíció, akkor is a fő kérdés ezentúl az lesz, hogy mi az erősebb: egy már meglevő közösség, egy népszerű, de sokat kritizált szolgáltatással vagy a nagy nevű mainstream stremaing szolgáltatásokhoz hozzáadott  új funkció? Azaz magát az elektronikus zenei közösséget képes lesz-e aktivizálni  a két szolgáltató és átcsábítani magukhoz az elektronikus zene rajongókat és DJ-let vagy azok továbbra is megmaradnak a Soundcloud-nál.

Az Amazon hosszú éveken keresztül a lá carte letöltő szolgáltatással próbált az Apple és az iTunes nyomába eredni, ha lassan is de végül sikeresen. Ugyanakkor közben az egyedi letöltéseket elsöpörték a streaming szolgáltatások, így az Amazonnak is új utakra kellett lépnie.

Ami azt illeti mindezt nem siette el Jeff Bezos és cége, hiszen egészen 2014-ig várt a piacra lépéssel. Amikor 2014-ben az  Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs  mosolygott nem létező bajsza alatt.  Az Amazon aztán két év  szívós munkával magát a szolgáltatást  is jelentősen javította és a streaming piac is egyre inkább szaturálódott., így 2016 őszére vannak olyan kimutatások melyek alapján az Amazon  Prime Music tekinthető jelenleg a világ legjelentősebb streaming szolgáltatásának.

Sikerei ellenére is a Prime Music csak a Prime előfizetők számára volt elérhető, így az Amazon valódi streaming piaci  megjelenése váratott magára. Egészen mostanáig.   A héten ugyanis Amazon Music Unlimited néven   megjelent az Amazon  streaming szolgáltatása.  Illetve ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor azt kell mondjuk, streaming szolgáltatás portfoliója.

A korábbi híreknek megfelelően ugyanis a Seattle-i cég három szolgáltatással is a piacra lépett.  Maga az Amazon Music Unlimited ugyanis a különböző ügyfelek számára különböző módon, különböző árképzéssel lesz elérhető.  Az Amazon Prime ügyfelek számára a jelenlegi szolgáltatáson hatalmasat javítva, 7.99  dollár ellenében érhetik majd el a teljes több tízmillió dalból álló zenei adatbázist.  A nem Prime  ügyfelek sem leszek kizárva a szolgáltatásból ( ez a lépés jelenti az Amazon tényleges belépését a streaming piacra) ők az iparági standardnak számító 9.99 dolláros áron érik majd el a szolgáltatást. És végül, de nem utolsósorban az  Amazon , a mintegy 4 millió Amazon Echo tulajdonos számára speciális 3.99 dolláros áron teszi majd elérhetővé a szolgáltatást.

Ezek tehát a tények, nézzük mit is jelent mindez a zeneipar számára. Egy új, erős szereplőt egészen bizonyosan.  Ráadásul egy olyan szereplőt, amely a mainstream streaming szolgáltatás elindítása mellett is megtartotta azokat az elemeket, amelyek olcsóbbá és egyedibbé teszik ajánlatát.  Egy percig se legyen kétségünk afelől, hogy az Amazon célja az, hogy a 60 millió Prime előfizetőjéből, akik jelenleg más streaming szolgáltatást használnak, a lehető legtöbbet „hazacsábítsa”  ennek eddig akadálya lehetett, a limitált tartalommal bíró Prime Music, mostantól, az Amazon Music Unlimited viszont minden megad majd, amit egy Apple Music vagy egy Spotify megadhat egy Prime előfizetőnek.  Másodsorban. ha ezt lehet egyáltalán második sornak nevezni- az  Amazon 300 millió ügyfelének szeretne zenei szolgáltatást nyújtani.

Jeff Bezos cége későn lép be a streaming szolgáltatók közé ehhez kétség nem férhet, és ebben kockázat is van bőven, hiszen pontosan a kései belépés miatt kell  a más streaming szolgáltatásokat használó Amazon ügyfeleket visszacsábítania.  Persze a késlekedés tudatos is volt, mintahogyan a mostani belépés is. Az Amazon ugyanis a mainstream  ügyfeleket akarja meghódítani .

Azokat az ügyfeleket, akiknek a száma a legnagyobb, legjelentősebb a zene iránt érdeklődők táborában, mégsem célozza meg őket egyelten vetélytárs sem, Hogy miért, mert nem hajlandóak havi 10 dollárt fizetni a streaming szolgáltatásokért.

És persze végül, de abszolút nem utolsó sorban szólnunk kell az Echo alapú szolgáltatásról is.  Az Amazon ez esetben lehet, kicsit sietett, de ettől még tény, 5 éven belül  a hang alapú  és hanggal vezérelhető szolgáltatások  szerepe a mainál érdemben nagyobb lesz majd. Az Echo alapú szolgáltatás arra tesz kísérletet, hogy nulla felhasználói felülettel tegyen használhatóvá egy sokszor komplex szolgáltatást.

A nulla felhasználói felület ugyanis nem egyenlő nulla funkcionalitással. Az, hogy hang parancsokkal tudunk dalokat kérni alap funkció, de a szolgáltatás képes a bonyolultabb kérések értelmezésére is ( pl, kérhetjük tőle egy együttes legújabb lemezét vagy  egy adott hangulatnak megfelelő dalok lejátszását vagy akár egy adott időszak adott stílusának legjobbjait  sőt akár a dalszöveg egy részlete alapján is kérhetünk dalokat.  )  A szofisztikált hangparancsokon felül az Amazon állítása szerint az Echo alapú szolgáltatás zenei ízlésünket illetve a korábban általunk hallgatott dalokat is figyelembe veszi majd, azaz valódi személyre szabott élménnyel kecsegtet.

All-in- nek nem feltétlenül nevezhető; de az biztos, hogy az Amazon  kési belépése ellenére mostantól valóban megkerülhetetlen és meghatározó szereplő lehet majd a streaming szolgáltatások között.   Több rétegű árazásával pedig új, eleddig meg nem szólított zenekedvelők millióit hozhatja  be a streaming fogyasztók körbe.

A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy minderre a vetélytársak hogyan reagálnak majd? Elindul-e a világ streaming ipara az olcsóbb szolgáltatások felé ( a  kiadók ellenállását legyűrve ) vagy esetleg egyre több, különböző árazású streaming szolgáltatást kinál majd minden szereplő? vagy esetleg megpróbálják az Amazon elképzelését figyelmen kívül hagyva továbbra is a 10 dollár ellenében hatalmas zenei adatbázisokhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatásokat erőltetni…

A Spotify feltételezhetően fennállásának egyik legnehezebb évét éli, elsősorban a piacra belépő óriás vállalatok  és nem amiatt, mert ne növekedne  eléggé.   Az, hogy a streaming szerep mennyire kezd megnőni a világ szórakoztatóiparában talán semmi nem jelzi jobban, mint az, hogy egyre nagyobb és nagyobb streaming cégek és vállalkozások jutottak a felvásárlás sorsára  és a  jelenleg még körön kívüli nagy médiacégek egyre eltökéltebbek abban, hogy valahogy ők is belépjenek erre a piacra.

Közűlök a legnagyobb és legjelentősebb a Facebook, amely Mark Zuckerberg korábban megfogalmazott forradalmi elképzelései ellenére a jelek szerint nem igazán akart és akar. Sokkal inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött be. A Facebook zenei platform pontosan emiatt, a kezdeti sikereik ellenére nem is hozta el azt a sikert amit a Facebook és a partner zenei szolgáltatók reméltek.

Azonban a Facebook a közelmúltban már  - ha esetleg nem is tervezte- belépett a zeneiparba, mint szolgáltató, pontosan arra a területre, ami az egyik legszenzítivebb ls legforrongóbb, tartalom jogi oldalról. Ezzel tehát elvi szinten elhárulhatott az akadály az elől, hogy  Mark Zuckerberg cége  immáron ne csak forgalomterelő szerepet töltsön be a világ zeneiparában és  innentől kezdve a Facebook ismételten  szinte minden komolyabb , (esetleg) eladásra váró zeneipari szereplővel kapcsolatban felmerül, mint lehetséges vevő.

Az azonban még így is meglepő, hogy a napokban a közösségi óriás oldal a Spotify vevőjeként merült fel! Pikantériája a pletykának, hogy az ( állítólag) a Spotify egyik befektetőjétől származik…A svéd cég  befektetői struktúrája alapján abszolút nem  lenne meglepő, hogyha ez egy nagy nemzetközi kiadó lenne, de nem, a GP Bullhound névre hallgató befektető osztotta meg  helyi újságokkal a véleményét, előrejelzését.

Azt az előrejelzést, amely alapján jövőre valóban nagy valószínűséggel tőzsdére lép a Spotify, de közel ezzel e megegyező esély van arra, hogy a Facebook tulajdonába kerül…Az akvizíciót indokolná , hogy a Spotify  hosszú idő óta gyengélkedik az igazán működőképes közösségi modell kialakításában, ami a svéd cég legnagyobb vetélytársának az Apple-nek ugyancsak gyengesége. A Facebook-Spotify duó tehát feltételezhetően hosszú ideig képes lenne dominálni a streaming szolgáltatások piacát ( is)

Jogosan felmerülő kérdés, hogy a Facebook-nak hol is mikor, milyen formában érné meg a Spotify akvizíció? Ahol  nagyon is szervesen illeszkedne, az egy ingyenes, nagy elérésű  zenei szolgáltatás, amely tovább növelhetné a Facebook core üzleti modelljének, a hirdetéseknek az értékét és fókuszát. A Spotify  nagyon erős a prémium modell felépítésben és az ingyenes  szolgáltatást használó ügyfelek  felfelé migrálásában. Amiben ellenben nem erős, az a hirdetés értékesítés és ezáltal az ingyenes szolgáltatási láb monetizálása.

A két cég korábban működött már együtt, sok közös pont is van a történelmükben, mégis bérmennyire jól hangzik is, kicsi az esély arra, hogy a Facebook megvegye a Spotify-t, illetve pontosabban annak, hogy a Spotify eladó legyen.

A hírek szerint ugyanis a Spotify minden erejével a tőzsdére lépésen dolgozik, tehát kevés valószínű, hogy az előtt értékesítésen gondolkozna, arra ugyanakkor egyre több jel utal, hogy a Facebook  végre valóban saját jogon belépne a  digitális zenei szolgáltatók közé.

A TIDAL-al kapcsolatban többször  kijelentettük már, hogy itt a vég, aztán minden egyes alkalommal kiderült, tévedtünk. 2015 tavaszán vásárolta meg Jay- Z, Dr.Dre példáját követve a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben és indította el  saját streaming szolgáltatását 16 világsztár támogatásával. Az azóta eltelt közel két év aztán sok mindennek volt mondható, csak nyugodtnak nem, folyamatos akvizíciós pletykák, az egyre erősödő piaci verseny és koncentráció okén minduntalan felmerült, hogy Jay-Z  Dr.Dre példáját követve jó áron, jó időben túl ad a szolgáltatáson.   Minden jóslat  ellenére a ez aztán eddig nem történt meg, és így a TIDAL előbb az 1,  a közelmúltban pedig immár a 3 millió, illetve legutóbbi exkluzív tartalompromóciója után a 4.2  millió felhasználót is elérte

 Ezért most óvatosabban fogalmazunk, de ettől még tény: a TIDAL anyacége, a svéd ASPIRO AB által a svéd hatóságok számára benyújtott adatok alapján, a 2014-es évhez hasonlóan 2015-ben is veszteséges volt, a hány azonban drámai mértékben nőtt. Igaz a bevételek  szépen megnövekedtek , 30%-al közel 50 millió dollárra, azonban az olló nyílni látszik, azaz a veszteség növekedés jelentősen meghaladja a bevételek növekedését.

A céghez közel álló források szerint ugyan a jelentésben nem szerepel minden adat, így a helyzet annál pozitívabb. A helyzet lehet, hogy pozitívabb a bevételi oldalon, a jelentésből ugyanakkor az látszik, hogy a TIDAL alig képes fizetni a számláit. Rövid távú kinnlevősége, ugyanis megötszöröződött a tavalyi évhez képest.  

Ami talán a legaggasztóbb, hogy az olló hirtelen nyílt nagyra. 45 millió dolláros árbevételre jutó 28 millió dolláros veszteség, árbevételre vetített 50% feletti veszteséget jelent. Ekkora veszteség egyetlen más streaming szolgáltatónál sem jelentkezett soha.

Hogy mi lehet mindennek az oka? Valószínűleg kettős. Egyrészt az exkluzív tartalmak beszerzésének költsége meglehetősen magas. A TIDAL ügyfélszáma értelemszerűen alacsonyabb, jóval alacsonyabb ,mint a piacvezetőké, emiatt természetesen a bevételei is azok. Az egy ügyfélre eső bevétel viszont az ügyfélszámból adódó különbségeket kisimítja, így az, hogy a Spotify 87 dolláros egy ügyfélre eső éves bevételéhez képest  a TIDAL ennek alig a felét realizálta.  Mindez különös, hiszen a TIDAL alapvetően a havi 20 dolláros áron elérhető prémium szolgáltatására fókuszál és állítása szerint az ügyfelek nagy része is ezt választja. Hogy lehet tehát, hogy ennek ellenére ennyire alacsony az egy felhasználóra eső bevétel?  A nagyon magas churn miatt !  A magas churn a entertainment és különösen az előfizetéses szolgáltatások legádázabb ellensége, a TIDAL esetében pedig azt mutatja, hogy az exkluzív tartalmak segítségével  nagyon sok előfizetőt tudnak bevonzani, akik viszont  aztán a tartalom megszerzése után továbbállnak…

Azt, hogy a TIDAL mennyire függ az exkluzív tartalmaktól jól mutatja az alkalmazás letöltésének alakulása.  Az alkalmazás népszerűsége az első és az 1250-dik helyezés között ingadozott, hatalmas, hektikus kilengéseket produkálva, miközben a piacvezető Spotify ezen időszak alatt folyamatosan a legnépszerűbb zenei alkalmazások között volt és a teljes iTunes Appstore TOP 30 alkalmazásból sem esett  sűrűn ki.

A megoldás tehát papíron egyszerűnek tűnik: a TIDAL az exkluzív tartalmak segítségével valóban rengeteg zenekedvelőt vonz, azonban valamiért nem képes őket megtartani. Jay-Z cégének tehát ki kell találnia, hogyan képes  az oldalon tartani az érdeklődőket. A pénzügyi adatokból az látszik, hogy ezen  nagyjából a TIDAL sorsa múlik…

Futótűzként járta be a nemzetközi sajtót a hír csütörtök éjjel, hogy a Spotify megveheti a Soundcloudot, hogy aztán mindez péntek reggelre egy rossz másnapos álommá szelídüljön.  Hogy aztán péntek napközben egyre több hír lásson napvilágot arról, hogy a megállapodás igenis lehetséges. Hol is tart akkor most a svéd és a német cég  története?

Az  ismert és tudott, hogy a Soundcloud tulajdonosai a nyár közepe óta teljesen nyitottak és maguk is keresik  a lehetőségét a cég értékesítésének. Akkor arról szóltak a hírek, hogy 1 milliárd dollár körüli összeget szeretnének kapni a cégért. Ha valóban ennyit szeretnének érte kapni, azt a Spotify bizonyosan nem tudja, tudná kifizetni.

Nem tudja, hiszen pont idén tavasszal vett fel gigahitelt annak érdekében, hogy 1 éven belül valóban tőzsdére tudjon lépni. Ez a gigahitel lényegében ahhoz szükséges, hogy a svéd cég megerősítse magát oly mértékben, hogy valóban tőzsdeképes legyen a megváltozott piaci körülmények között is. Az azonban kizárható, hogy a teljes összeget egy akvizícióra tudná fordítani.

Más persze a helyzet, hogyha a Soundcloud ára alacsonyabb, jóval alacsonyabb, mint az a bizonyos egy milliárd dollár. Márpedig az eredeti történetet kiszivárogtató Financial a Times szerint  a jelenlegi tárgyalások 350—500 millió dollár közötti áron folynak, szemben  a korábbi 1 milliárdos értékeléshez képest.

Ez az ár még mindig meglehetősen magas, de már megérheti a Spotify-nak ahhoz, hogy  a Soudcloud segítségével létrehozzon egy valóban erős és az Apple Music-kal versenyezni tudó szolgáltatást. A Spotify és a Soundcloud ugyanis tökéletesen kiegészítené egymást. A svéd cég egyszerű, könnyen kezelhető szolgáltatás,  amely alapvetően a népszerű, mainstream tartalmakra fókuszál. A Soundcloud ezzel szemben inkább az underground elektronikus előadók otthonának tekinthető. A hatalmas- közel 200 milliós, azaz a Spotify-nál  kétszer nagyobb ügyfélbázis kiváló pedig  alap lehet(ne) a továbblépésre , akár hirdetésekkel, akár a prémium modellbe való migrációval.

Van persze jópár figyelmeztető jel is, melyet a svéd cégnek észben kell tartania a tárgyalások során. Ezek közül talán a legfontosabb- ami egyben a Soundcloud árcsökkenését is magyarázza- az , hogy a Soundcloud népszerűsége, ha nem is meredeken, de csökkenni kezdett. A legutóbbi adat 2014-ből származik, azóta új adatot nem hozott nyilvánosságra a cég, ami azt sugallja, hogy az akkori  havi 175 milliós látogatottság lehetett a csúcs.

A ár meghatározáskor azt sem ért a Spotify-nak szem előtt tartania, hogy a Soundcloud felhasználók közel harmada már most is rendelkezik streaming előfizetéssel, melyeknek a többsége Spotify előfizetés,

Persze a   közel 200 millió felhasználó jó alapot jelenthetne arra is, hogy a Spotify saját zenei közösséget építsen, és ezzel egy olyan területen érjen el sikert, ahol az Apple sokadszorra is elbukott.  Az viszont bizonyosan mondható, hogy a Soundcloud esetleges megvásárlás után is rengeteg feladat áll majd Daniel Ek előtt, annak érdekében, hogy a befektetők számára elfogadható befektetési sztorit kreáljanak a Spotify köré és tartósan maguk mögött tartsák a három óriáscég , az Apple, a Gogole és az Amazon  streaming szolgáltatását.

Ahogyan azt a megbízhatónak mondható pletykák ( máramennyiben ilyet lehet mondani)   helyesen jósolták , hogy  világ vezető on-demand rádiója piacra léphet prémium szolgáltatásával.   Azt, hogy streaming szolgáltatásával, még nem írnánk,de erről majd később. Mindez azok után vált lehetővé, hogy előbb a Sony, Universal párossal, majd pedig a Warner Music-kal is sikerült megállapodásra jutnia a kaliforniai cégnek.

A megállapodások  révén piacra dobott Pandora Plus névre hallgató szolgáltatás lehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is hallgathassák a rádiószolgáltatást  illetve az egyes számokat ismételten meghallgathassák.

Az 5 dolláros, prémium szolgáltatás  indulásával egy időben  a hirdetésekkel tarkított  ingyenes verzió is érdemi változáson ment keresztül. Egyrészt maguk a felhasználók több kontrollt kapnak afelett, hogy  milyen hirdetéseket lássanak ( amelyeket feltételezhetően jobban is kedvelnek majd, aminek a hirdetők örülnek)  ha pedig beállítják, akkor még jutalmat is kapnak érte ( több dal átlépési lehetőséget) A Pandora számára pedig ezek az adatok kulcsfontosságúak lehetnek majd ahhoz, hogy tudja, mely ügyfelei számára érdemes a prémium funkcionalitás ajánlania.

Az első látásra, még a digitális zenében és zenei szolgáltatásokban kevésbé járatosak számára is egyértelmű, hogy egy még nem egy komplett streaming szolgáltatás. Ezt a Pandora sem állítja. Ami ellenben viszont igaz, hogy ez a második lépcsője az év végéig átadni tervezett 3 szintű  streaming és rádió  szolgáltatási struktúrából.  

A komplett három elemű streaming ajánlat majd valamikor az év végén, karácsony előtt várható a hírek szerint , egyelőre sajnos csak az Egyesült Államokban. A késés persze nem ideális, mégis a kiadók, a megállapodást ismerő szakemberei szerint nem drámai és nem ezen múlik majd a szolgáltatás csokor sikere.

 Az új kiadói deal-ek segítségével  a Pandora minden  része  javulhat majd, hiszen eddig, mint interaktív rádióként csak az előadók bizonyos számait játszhatta le. Most, hogy  közvetlenül a kiadókkal állapodik meg, bárkitől bármit szerepeltethet az ingyenes adatbázisban is.  A kiadói  megállapodások létrejötte  ugyanakkor nem csupán a publikus szolgáltatásokban okoz markáns változást. Segítségükkel ugyanis a Pandora többé már nem tekinthető interaktív rádiónak, azaz kikerül a tengerentúli  jogvédő szervezet a SoundExchange hatálya alól, ami hosszú évek vitáinak vethet véget.

A mostani ,kulcs fontosságú lépés után a legnagyobb kihívás a Pandora előtt, hogy  gyorsan  növelni tudja prémium felhasználóinak számát.  A kérdés ugyanis nem is feltétlenül az, hogy a Pandora hány új előfizetőt lesz képes átcsábítani más szolgáltatóktól. Sokkal inkább az, hogy saját, meglevő közel 80 millió fős aktív bázisát miképpen tudja majd a két prémium szolgáltatás felé terelni.  Amennyiben hatékonyan, úgy nagyon gyorsan a streaming szolgáltatók élmezőnyében találhatja majd magát.