A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

Ezzel párhuzamosan minden ismert előrejelzés azt  mutatta,mutatja hogy 3-5 éven belül  közösségi zenehallgatás lehet majd a domináns zenehallgatási mód. A Facebook és Mark Zuckerberg az Instgramot jelölte ki ennek „harcterületéül” azaz az Intstagram az a felület, ami – zenei téren- hasonlót szeretne nyújtani, mint az azóta hiper sebességgel piacot hódító Tik-Tok teszi.  Ennek első- és amúgy sikeres- lépése volt az, hogy az  Instagramra feltöltött képek és videók alá zenei aláfestést tudtak rakni az alkalmazástulajdonosok.   

Most minden jel szerint a Facebook és a Spotify- régi kapcsolatukat felélesztve sokkal közelebb hozzák a zenei tartalmakat az Instagramhoz.   Az új funkció segítségével meg tudjuk majd osztani az Instagramon, hogy éppen milyen zenét hallgatunk a Spotify-on.  Illetve ( szinte teljesen lemásolva a Tik-Tok megoldását ) közvetlenül tunk majd a Spotify playlistekhez adni zenéket, amiket az Instagramon hallunk. A funkció eléréshez mindösszesen annyit kell tenni, hogy a Spotify és Instagram accountjainkat összekötjük az erre szolgáló felületen.     

Az együttműködés a Spotify számára egyértelmű győzelem, hiszen a Tik-Tok-al már meglevő együttműködésen felül, az, hogy az Instragram esetében is a svéd cég lett a partner. Egyértelműen jelzi, domináns szerepüket  a digitális zenében.

A Facebook és kiemelten az Instagram esetében a helyzet már nem ennyire egyértelmű. a Tik-Tok zeneiparban betöltött szerepét ugyanis biztosan nem tudja majd Mark Zuckerberg  meggyengíteni, azzal, ha lemásolja a funkcióit.   

 A Tik-Tok-ra sokáig, hosszú éveken át úgy tekintettek a zeneipar szereplői, mint egy közösségi platformra, amely akár a Facebook-hoz hasonlóan használható a zenei tartalmak népszerűsítésére.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  Idénre, ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a Tik-Tok a streaming zenei szolgáltatásokkal, de ez inkább annak tudható be, hogy maga a Tik-Tok saját zenei streaming szolgáltatása egyelőre (még) csak néhány országban érhető el.

Az izgalmas kérdés inkább az, hogy a Bytedance (a Tik-Tok tulajdonosa) hogyan is képzeli el a globális zeneipart és abban a saját szerepét? A jelek szerint- melyekről a következőkben részletesen írunk majd- a Bytedcance és a Tik-Tok így teljesen másfajta zeneiparra és abban igen-igen domináns szerepre készül, készülhet.  ( és ez sok mindent meg is magyarázhat abból, miért is volt olyan heves a vita a Universal és a Tik-Tok között)

Kiadói tervek

Évekkel ezelőtt a Spotify-al kapcsolatban is felmerült, hogy a svéd cég esetleg kiadói álmokat dédelgetne Akkor azt a cégben résztulajdonos kiadók gyors és határozott lépésekkel megakadályozták. A Bytedance esetében ugyanakkor más a helyzet.  

Teljesen logikus lenne ugyanakkor, hiszen a Tik-Tok, az általa képviselt előadókat felül tudja reprezentálni ajánlóiban, több, jobb helyet tud nekik biztosítani, ezáltal növelve a népszerűségüket. Persze mindez nem feltétlenül ( lenne) elég, hiszen a többi platformon való megjelenést önmagénan nem tudta volna garantálni a cég.

Ebben segít a Sound:On, amely azt garantálja, hogy a vele leszerződő előadók tartalmait a Tik-Tok-on felül elhelyezi a Spotify, az Apple Music és a többi meghatározó streaming zenei szolgáltatásban.  ezt- jelenleg- nem a Bytedance és a Tik-Tok maga végzi, hanem a Tunecore segít nekik ebben.  

Zenei akvizíciók

Önmagában attól, hogy friss, jelenleg is aktív előadók számára disztribúciós lehetőséget nyújt, még nem feltétlenül lesz kiadó a Bytendanceből. Ezt a problémát ehetett hivatott megoldani a cégcsoport egy másik, viszonylag kevéssé felkapott lépése, melynek keretében 3 tengerentúli városban hoznak létre egy akvizíciós csoportot, melynek a feladata partnerkapcsolati és akvizíciós lehetőségek feltérképezése globális szinten.

A csapat célja kettő lehet: egyrészt felvásárolhatnak olyan zenei adatbázisokat, melyek jelenleg nem túl népszerűek, és ezeket a Tik-Tok algoritmusába illesztve drasztikusan növelni tudják azok értékét és a hozzájuk kapcsolódó előadói kifizetéseket.

A hosszútávú terv ezzel az iránnyal egyértelmű lehet: egy saját zenei adatbázis felépítése olyan tartalmakból, amelyek nem feltétlenül  mai slágerek, de érdemi hallgatói bázisuk van vagy lehet.

Az akvizíciós csapat persze nem csupán zenei tartalmakat, hanem akár cégeket, startup-okat is felvásárolhat. Erre korábban is láttunk már példát- amikor az Apple a Beats Musicot majd a Shazamot felvásárolta.. )  így nem lenne meglepő, hogyha a Bytedance valamilyen stratégiai területen akvizícióval gyorsítaná fel saját erőfeszítéseit! Ez pedig már át is visz minket a harmadik olyan területre, ahol a Bytedance minden jel szerint komoly dolgokra készül.  

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia alapvetően fogja megváltoztatni sok más terület mellett,  magát a zeneipart is. Ennek ellenére szinte sokkolta az iparágat, amikor fény derült arra, hogy a Tik-Tok tulajdonosa több,  mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekten is dolgozik, melyeknek egy jelentős részét szabadalmaztatta is a tengerentúlon, igaz nem saját néven, hanem egy Lemon In. nevű titokzatos cégen keresztül.

Az egyik szabadalom ( hivatalos nevén Automatic and fast generation of music audio content for videos) segítségével olyan mesterséges intelligencia alapú videó aláfestő zene létrehozásra lenne lehetőség, amely igazodik a videó tartalmához.

A másik szabadalom napjaink egyik legforróbb és legfelkapottabb témájához, a mesterséges intelligencia alapú zene tartalom létrehozáshoz kapcsolódik.  ( és hivatalosan a Computing system and method for music generation névre hallgat) A szöveg alapú zenei tartalom létrehozás esetében  (egyelőre) még meglehetősen gyakori minőségbeli problémákat  igéri megoldani.

A kínai cég ilyen irányú tervei nem is önmagunkban, technológiai értelemben bírnak nagy jelentőséggel, hanem akkor, hogyha kicsit kontextusba helyezzük őket. A mesterséges intelligencia alapú tartalomkreálással ugyanis a Tik-Tok ( meg majd bármelyik streaming zenei szolgáltató)  képes lehet arra, hogy úgy bővíts zenei katalógusát,hogy abba nem vonja be magukat a kiadókat.  

Hardver

Ugyancsak a tengerentúli szabadalmi hivatal beadványait  böngészve derült fény arra, hogy a Bytedance egy zenelejátszó eszközre is beadott szabadalmat.  A zenelejátszó ebben az esetben fontos kitétel, ugyanis a szabadalmi dokumentumok szerint az eszköz másra nem lenne alkalmas, a zenelejátszás, azt viszont egyedi stílusban tenné. Rezegne, villogna, attól függően, hogy milyen a zene ritmusa.

Önmagában ennyi info alapján bátorság lenne azt mondani, hogy a Bytedance ez iphone vetélytárssal tervezne piacra lépni. Azt azonban jelzi, hogy a  kínai cég tökéletesen tisztában van azzal, hogy önmagában egyetlen szolgáltatással nem lehet sikeres.

................................................................................................................................................................................

Mintahogyan a stratégia megléte is egyértelműen azt mutatja és jelzi, hogy a Bytedance tökéletesen tisztában van azzal, hogy a Tik-Tok révén markáns szerepe lesz, lehet a jövő zeneiparában. A stratégia publikusan elérhető része arról nem szól, hogy mit gondol a Bytedance arról, hogy ebben a majdani zeneiparban  hány szereplő lesz és kik lesznek azok?

Napjaink zeneipara egy kicsi fonák képet mutat abból a szempontból biztosan, hogy a piac túlnyomó részét tech óriások, illetve egy nagyon jókor nagyon ügyesen elindított és menedzselt szolgáltató (a Spotify) szolgáltatásai dominálják.

ezek a szolgáltatók növekedésre vannak ítéltetve, azaz folyamatosan keresik azokat a területeket, ahol meg tudnak jelenni és újabb felhasználókat, előfizetőket tudnak bevonni.  Ez viszont azt is jelenti, hogy nagyon kevés  olyan terület van/ maradt, ahol más, független szolgáltatóknak is lenne tér.

Éppen ezért különleges posztunk alanya, a dán Podimo, amely a podcast piacon próbál egészen úttörő modellel utat törni magának.  Maga a modell leginkább a zeneiparban úttörő, hiszen a netflix sikerét pontosan az alapozta meg a videók területén, amivel a dán cég próbálkozik: a szinte tökélyre fejlesztett személyre szabással és személyre szabott tartalom ajánlókkal.

Ami az üzleti modellt illeti, a Podimo amolyan freemium modellben működik azzal a különbséggel, hogy a prémium , azaz a szolgáltatásért fizető ügyfelek több, mint 600 exluzív műsort érhetnek el, és az előfizetési díjakból a műsorkészítők, azaz a podcast tulajdonosok közvetlenül részesedhetnek.    

A 2019-ben indult start-up  üzleti modelljében pedig a befektetők is láttak, látnak fantáziát.  Első körben 11 millió, majd 48 millió, míg végül tavaly több, mint 58 millió euró befeketést kaptak. Az utolsó befektetés alapján a cég értéke valahol 250 millió dollár körül lehet.

A befektetéseknek köszönhetően pedig fokozatosan terjeszkedett és így most már 7 országban és régióban - Dánia, Norvégia, Németország, Spanyolország, Hollandia, Finnország és latin- Amerika- érhető el. ( Svédország hiiányzik a listából, nem véletlenül..)

A legfrissebb befektetési kört az ( is) indikálhatta, hogy az elmúlt időszakban a Podimo meredek növekedésen ment keresztül.  Az előfizetők havi szinten több, mint 20 órát töltenek el a szolgáltatás berkein belül, számuk pedig 80%-al nőtt, azaz közel megduplázódott.

A Podimo különlegessége az is, hogy több más, podcast tartalom központtal ellentétben saját ökoszisztémát tart fent, azaz aki az exkluzív Podimo podcasteket akarja hallani, annak a Podimo platformját kell használnia.  

A dán cég helyzete stratégia és piaci szempontból is érdekes. Egyrészt a podcasting, mint piac felhasználói oldalról folyamatosan növekszik, az üzleti modellje ugyanakkor kidolgozatlan, és ez bizony sorra lehetetleníti el a podcast szolgáltatások  működését, még a sokszor feneketlen zsebűnek gondolt technológia cégek vagy rádió szolgáltatók esetében is.

A másik kérdés, hogy maga a Podimo meddig tud majd független platformként életben  és a felszínen maradni? Növekedésének ugyanis lehet egy olyan pontja, amikor a nagy globális streaming zenei szoláltatók figyelmét is felkelti és felvásárolja valamelyikük,mint ahogyan azt tették  Beats Musickal, az Rdio-val.

A digitális zeneipar egyik nagyon érdekes és működését meghatározó eleme, hogy a tartalmak tulajdon joga nem ugyanazok kezében van, akik azoknak az értékesítését végzik. Fundamentálisan ez a nagyon egyszerű tény az, ami  a nagy globális lemezkiadók és digitális szolgáltatók  mint a Spotify, az Apple Music és még sorolhatnánk) klasszikus amolyan se vele, se nélküled viszonyban vannak.

Enne a viszonynak a sokszor furcsa megnyilvánulása, amikor a kiadó vállatok maguk próbálnak digitális élményeket építeni.  ( kiemelkedik ebből a listából is  a Universal Music) A Warner Music ugyanakkor most valami mást szeretne, nem azt, hogy megmutassa amit nem nagyon lehet.  ( azaz, hogy egy tartalom tulajdonos jobb digitális élményt tud építeni mint egy technológiai cég) A Lev Blavatnyik orosz milliárdos által tulajdonolt cég célja ugyanis inkább egyfajta aggregátor szerep betöltése, azaz  céljuk az lenne, hogy az előadók különböző jellegű tartalmai egy helyről legyenek elérhetőek, ez a hely pedig ne az előadó web oldala, ne adj’ Isten egy streaming zenei szolgáltató legyen, hanem a kiadó által kialakított alkalmazás.

Ennek érdekében Robert Kyncl, a cég Youtubetól érkezett vezérigazgatója egy sztár fejlesztőkből álló csapatot rakott össze, a Warner Music tervei tehát igen komolyak.   A cél nem kevesebb, minthogy a superfanek ( róluk lejjebb részletesen írunk)  számára az elsőszámú kiindulási pont a kiadó platformja legyen majd.

Hogy a Warner végül teljesen saját megoldást épít-e vagy valóban a HYBE megoldást  fejleszti tovább, az egyelőre kérdéses.  Minthogy az is, hogy végül ki a piac mely szereplője, szereplő típusa lesz az, amely képes lesz megszólítani ezt a réteget. Ők lehetnek ugyanis majd  azok, akik révén tovább növelhető a lassan, de egyre biztosabban lassuló zeneipari bevételek növekedése.   

A Spotify vitathatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül  az audio stremaing zenei piacok vezetője. Tény ugyanakkor, hogy a nagy nyugati audio streaming szolgáltatások nélkülözik a közösségi jelleget, a közösségi funkciókat. Ezért merült fel évről évre, hogy a Facebook estleg belépne, mint zenei szolgáltató is, és ezért vannak nagy bajban a piaci szereplő, a Tik-Tok-al, aki minden jel szerint képes lehet integrálni a közösségi és a zenehallgatási funkciókat)

Pontosan ezért tesz a svéd cég időről időre kísérletet tesz arra, hogy saját maga is erősítse közösségi funkcióit.  2020-ban ennek a célnak az érdekében, a koronavírus járvány alatt kibontakozó közösségi rádió hypeot meglovagolva a Betty Labs nevű céget felvásárolva, majd Greenrom-má átnevezve lépett be a közösségi rádiós piacra a svéd cég. A Spotify által így létrehozott szolgáltatás funkcionalitásban szinte semmiben nem különbözött attól ,amit a többi szolgáltató nyújtani tudott ezen a téren azaz bárki létrehozhatott egy virtuális szobát, ahol egy adott témáról a hasonló érdeklődési körrel véleménnyel bíró társaikkal cserélhettek eszmét, nem csak írásban, hangban is.  A megoldással mind technológiai, mind felhasználói élmény tekintetében, így hamar, 2021-ben már be is zárta a kapuit.

Ez nem jelentette ugyanakkor azt, hogy a svéd cég teljesen kihátrált volna a közösségi rádió/ live audio piacról. Tavaly év végén jelent meg a Spotify alkalmazásban a cég saját fejlesztésű megoldása , Listening party néven.  Az alapfunkcionalitás megegyezett azzal, amit a Greenroom nyújtott, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a virtuális szobákat maguk az előadók hozhatták létre és hívhattak meg rá rajongókat.   

A svéd cégnek több előadót is sikerült megnyernie, a legnevesebb közülük Billie Eilish volt, aki idén tavasszal Hit Me Hard and Soft albumának bemutatóját itt tartotta. A virtuális buliban 2500-an vettek részt, ami kicsit  már önmagában mutatja is, hogy miért bizonyult ez is vakvágánynak  küszködik egyelőre a a Spotify azzal, hogy megtalálja a helyét az ilyen jellegű szolgáltatásoknak az alap Spotify ajánlat mellett.   

Sokkal frissebb termék a jam, amelynek a célja az ( lenne), hogy a Spotify felhasználók közösen hozzanak, hozhassanak létre lejátszási listákat.    Önmagában ez persze nem lenne sokkal több, min egy word vagy egy excel fájl. Amit a Spotify ehhez adni tud, az a perszonalizáció, azaz a meghívottak számára saját ízlésének legmegfelelőbb ajánlatokat adja majd, ami a többieket is érdekelheti.Ami az üzleti modellt illeti, kollaboratív lejátszási listát  csak prémium előfizető hozhat létre, ugyanakkor nem prémium tagok is csatlakozhatnak hozzá.

Látszik tehát, hogy a Spotify vezetősége  is érzi, hogy akkor és amennyiben továbbra is csak egy hatalmas zenei illetve kapcsolódó tartalom könyvtár marad, az hosszú távon nem lesz elegendő. A kérdés így inkább az, hogy még időben megtalálja majd a szent grált ehhez Daniel Ek és csapata vagy  már majd egy efelé tartó spirál közepette kell megtalálniuk azt ami ismét majd növekedésre állítja a céget.  Jegyezzük meg gyorsan: a mostani adatokat látva azért ez még odébb van…

A Spotify az audio streaming piac kétségbevonhatatlan piacvezetője, hiszen önmagában több előfizetője van, mint az őt követő három meghatározó nyugati streaming szolgáltatónak együttvéve.

Ez értehető okokból minden vetélytárs szolgáltatót dühít, de legjobban egyértelműen az Apple-t zavarja, hiszen az iTunes Music-kal Steve Jobs volt az, aki megteremtette a digitális zenehallgatás és vásárlás lehetőségét. A Spotify ezt a lehetőséget emelte teljesen új szintre és elérhetővé tízmilliók számára, miközben az Apple volt, hogy kudarcot vallott az újfajta zenei ökoszisztéma dominálására megalkotott terveivel…

Annak ellenére vallott kudarcot, hogy a Spotify ( és valamennyi   más iOS platformot is használó streaming szolgáltató) az Apple platformját és alkalmazás boltját kénytelen használni.  

1. A per

Pontosan ez ellen kelt ki a Spotify, hangsúlyozva, hogy abszolút igazságtalan és az Apple számára versenyelőnyt hordozó eljárás az, hogy az Apple Store 30 százalékot lefölöz minden olyan előfizetés után, amit rajta keresztül intéznek.

Az Apple első válasza barátságos volt. A kisebb forgalmú(..) alkalmazás fejlesztők számára mérsékelte az app store díjait, 30%-ról 15%-ra, amennyiben a vállalkozás éves bevétele 1 millió dollár alatt van.

Mindez természetesen a Spotifyra nem vonatkozott, így maga a lépés sokkal inkább volt betudható a Spotify kérésére az európai uniónál indított antitröszt eljáráshoz kapcsolódó lépésként.  

1. Az európai unió

A svéd cég kérésére az unió formálisan is elindította az eljárást, elküldte az Apple-nek a panaszaik listáját, hogy a Cupertinoi cég reagálhasson rájuk. Az éveken át tartó vizsgálat aztán idén lezárult, és az unió megalpozottnak tartotta a Spotify felvetését. A bizottság szerint az volt a probléma az Apple által követett gyakorlattal, hogy nem tette lehetővé például a panaszt benyújtó Spotifynak, hogy tájékoztassa arról az iOS-es felhasználóit, hogy az App Store-on kívül olcsóbban is elő tudnának fizetni a szolgáltatásaikra. Bűnösnek találták az Apple-t abban is, hogy mintegy tíz éven át illegálisan visszaélt a hatalmával, és több millió felhasználótól vette el a szabad választás jogát. Ennek következében  a versenyhatóság gigantikus közel 2 milliárd  dolláros büntetés megfizetésre kötelezte az Apple-t.  

Mindemellett pedig kilátásba helyezett egy másik vizsgálatot is, amely azt hivatott kideríteni, hogy az Apple valóban letiltott-e több, elsősorban webes böngészőből (is) elérhető alkalmazás elérést az iOS ökoszisztémán belül.

2. Az Apple visszavág

Sokáig az Apple válaszára sem kellett várni ( bár hivatalosan természetesen semmi köze nem volt a döntéshez) annak, hogy az Apple nem fogadta el a Spotify egyik iOS megjelénését. Nyilván az is csak a véletlen műve, hogy ebben az alkalmazás verzióban  a svéd cég egy olyan gombot helyezett el, amely nem az app- store-on keresztül, hanem a Spotify saját web-oldalán ad lehetőséget az előfizetés megújítására.

A svéd cég ezek után, európai ügyfelei részére egy új verziót hozott létre, amely esetében az információ szerepelt ugyan de a link már nem.   

………………………………………………………………………………………………….

A vita nagyon markánsan rámutat arra, hogy az olyan „gatekeeper” szereplők, mint amilyen az Apple is, milyen komolyan tudják egy adott piac más szereplőinek lehetőségeit befolyásolni, különösen, ha ők maguk is érdekeltek az adott piacon. Az Apple számára roppant kellemetlen, hogy ennek ellenére sincs jelenleg reális esélye arra, hogy akár csak meg is közelítse a Spotify-t  streaming audio előfizetőszámban…  

Legtöbb olvasónk számára a Napster név lehet nem is mond el annyit, amennyit a zeneipar számára ez a név jelentett, jelent, hiszen napjaink Napstere egy a legális streaming zenei szolgáltatók között a helyét kereső szolgáltatás.

A jelenlegi stratégiájának részeként a cég a  web3-ban rejlő lehetőségek kiaknázására fókuszál, és erre, ennek támogatására, egy illusztris befektető csapatot sikerült meggyőzniük. A  Hivemind, Algorand, SkyBridge Capital, Alumni Ventures, Borderless Capital, és a  G20 Ventures  alkotja azt a befektetői kört, akik a támogatást biztosítják.

A mesterséges intelligencia teljesen más terület, de nem tévedünk nagyot ha azt mondjuk, hogy jelenleg ennél forróbb, nagyobb változást ígérő technológia, terület nincsen. Ráadásul egy, a zeneipar számára új és transzformatív terület, ebből a megközelítésből tehát beleillik  a Napster stratégiájába.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor roppant erőforrás igényes és költséges terület ( is) ezért az sem érhet minket nagy meglepetésként, hogy a Napster nem egyedül, hanem partnerrel jelent meg a területen.A partner azonban nem akárki, hanem a legnépszerűbb AI platform, a Chat GPT.  

Maga a funkció pedig a mesterséges intelligencia segítségével való lejátszási lista generálás. Ami így elsőre leírva roppant bonyolultan hangzik, a gyakorlatban azonban roppant egyszerű. Egy mondatot, kifejezést, hangulatot beírva a generátorba az visszaadja számunkra azt a lejátszási listát, amely a legjobb találatokat tartalmazza.

A funkció megvalósítását szinte teljes egészében a Chat GPT végzi. A felhasználók által beírt mondatot alakítja át, egy címet és leírást tartalmazó  Chat GPT prompt-á, melyet felhasználva aztán a Chat GPt adja vissza a mesterséges intelligencia által összeállított lejátszási listát. A listához tartozó képet pedig a DALL-E képgenerátora állítja elő.      

Ha jobban belegondolunk, a Napster ezzel tulajdonképpen ugyanazt az egyszerűséget hozta, hozza vissza a digitális zenei szolgáltatások körébe,mint amelyet anno a Pandora bemutatott, az on-demand rádiózás úttörőkorában.  Egy egyszerű mondat, hangulat vagy előadónév és máris hallgathatunk zenéket, az előállított listához pedig hozzáadhatunk vagy akár el is vehetünk belőle.

Az egyértelmű tehát, hogy a mesterséges intelligencia a zenelétrehozáson felül az ügyfél oldali zenehallgatási élményen keresztül is fundamentális változásokat okoz majd a zeneiparban. A napster ezt nagyon jó pillanatban érezte meg. Az már egy más, teljesen más kérdés, hogy   mindez elég lesz lehet-e ahhoz, hogy feljebb küzdje magát a streaming piaci ranglétrán.

Az Amazon késve, de annál határozottabb elképzelésekkel lépett be az audio streaming zenei piacra. A többi szolgáltatótól markánsan eltérő stratégia egyértelműen kifizetődni látszott, hiszen- ha csak a nyugati szolgáltatókat nézzük- a Seattle-i cég a piacvezető Spotify utáni második helyért harcol.

A technológiai cégek ugyanakkor az elmúlt bő 18 hónapban teljesen más gazdasági környezettel szembesültek, és ez alapjaiban érezteti hatását működésükben (is). Szinte valamennyi technológiai cég masszív leépítésekbe kezdett, ( csak posztunk alanya az Amazon 27 ezer embertől vált meg) az audio streaming szolgáltatók közül pedig a Spotify, több lépésben összesen munkavállalóinak közel ötödétől szabadult meg.

Az Amazon a gazdasági kihívásokra két lépésben reagált zenei szolgáltatásai kapcsán. Elsőként az alig 2 éve piacon levő, közösségi rádió szolgáltatását,  az AMP-t zárta be a Seattle-i cég.  Az Amazon, a koronavírus lezárások kapcsán igen népszerűvé vált Clubhouse példáját szerette volna másolni a szolgáltatással, és integrálva az Amazon zenei ökoszisztémájával, erre minden esélye meg is volt!

Az, hogy pontosan mekkora sikere is volt nem lehet tudni ( hiszen az Amazon nem közölt számokat erről korábban sem) , de minden jel szerint az Amazon menedzsmentje hosszú távon nem látott benne fantáziát.

Ez önmagában még nem is biztos, hogy aggasztó jelként ehetett volna értelmezhető. Az már sokkal inkább, hogy az AMP bezárásán felül is további leépítéseket eszközöltek az Amazon Music csapatában.

Mindez együttesen pedig felveti annak kérdését, hogy 2024-ben mennyire gondolja komolyan a Seattle-i cég zeneipari terveit. A televíziós és videós szolgáltatásai ugyanis már a piacvezető pozícióért küzdenek, miközben zenei téren igazából nem tudja a piacvezető Spotify pozícióját veszélyeztetni. És hogy ez akkor jelentheti-e azt, hogy az Amazon kiszáll a zeneipari befektetéseiből? Rövid távon nem valószínű, hosszabb távon azonban abszolút elképzelhető, hogy csak a jelenleginél sokkal kevésbé kiterjedt szolgáltatási portoflióval lesz majd jelen Jeff Bezos cége.   

Az elmúlt hetek, hónapok egyik legjelentősebb zeneipari fejleménye volt, hogy a Tik-Tok, illetve a világ legnagyobb zenei kiadója a Universal Music viszonya oly értékben elhidegült és megromlott, hogy március elejétől a Universal Music tartalmai elérhetetlenné váltak a közösségi platformon.

Mindez azt is jelentette, hogy olyan globális megasztárok tartalmai váltak elérhetetlenné, mint például  Drake, Ariana Grande vagy posztunk alanya, Taylor Swift.   

Ez változott meg alapjaiban abban a pillanatban, hogy Swift új albumának megjelenési időpontja közeledett! Nagyjából egy héttel az április 19-i indulás előtt  ugyanis elkezdtek (újból) megjelenni a Swift tartalmak a Tik-Tok-on!

Nem is akárhogyan, ugyanis a Swift-rajongók számára a Tik-Tok egy egészen speciális élményt állított össze! Egyrészt a rajongók ( ha szerencséjük van) kiemelten jelenhetnek meg a Swift Tik-Tok univerzumBan a THETORTUREDPOETSDEPARTMENT hastaget használva.

A Tik-Tok által az év elején bevezetett  opció segítségével az alkalmazásban megismert Swift dalokat egyetlen mozdulattal elmenthetjük kedvenc audio streaming zenei szolgáltatásunkba is.   

A nagyon sokakban felmerülő kérdés, hogy mindezt hogyan tehette, tudta megtenni Taylor Swift? Vanna pletykák, melyek szerint különmegállapodást kötött a Tik-Tok-al, de a legvalószínűbb, hogy  az énekesnő dalainak speciális jogi helyzete ( ezt részletesen a lenti keretes részben tárgyaljuk) volt az a kiskapu, ami ezt lehetővé tette.

Akárhogyan is volt, annyi bizonyosan elmondható, hogy Taylor Swift esete mutatja, hogy napjaink, átalakult zeneiparában igenis vannak már esetek, amikor az előadók diktálnak, diktálhatnak a kiadóknak. Fonák módon tehát a Universal- Tik-Tok konfliktus egy lépéssel előrébb mozdította azt, hogy egy az előadók által dominált, demokratikusabb zeneiparban éljünk.  

Afelől nem nagyon lehet kétség, hogy a globális audio streaming piac vezetője a Spotify.  Az azonban, ami a lista többi helyén zajlik,  illetve ami magát a piaci dinamikákat illeti már sokkal- sokkal izgalmasabb.

Kezdjük a jó hírrel, hírekkel: Globálisan ,2023 végén meghaladta a 700 milliót, -közel 90 milliót növekedve a előző évhez képest- a streaing zenei szolgálalsokrt ietők zéma.  Azaz globálisan a világ zeneipara biztosan   halad az 1 milliárd előfizetős álomhatár felé. Ami talán ennél is fontosabb az az, hogy a mintegy 90 millió növekedés magasabb ,mint a előző évben, azaz maga a növekedés üteme is emelkedni tudott!

Ha magáról a globális adatokról beszélünk, akkor a piacvezető nem kérdéses:a Spotify  maga majdnem a teljes globális streaming audio  piac harmadát birtokolja. Ami kevés híján annyi, mint amennyi az Apple, az Amazon és Youtube Music előfizetőinek összessége! Ez alapján kényelmes, a piacon rég vagy kevésbé régóta jelenlevő nyugati  szolgáltatókhoz  képest markáns előnnyel vezet a svéd cég!

A helyzet ennél azonnal sokkal-sokkal komplikáltabb, ha azt is belevesszük,hogy a nem nyugati streaming szolgáltatók mennyire népszerűek. Az így módon frissíttet ( és bővített)  sorrend második helyezettje ugyanis a kínai Tencent Music, több, mint 100 millió előfizetővel és 14%ot meghaladó globális piaci részesedéssel.

A Tencent mellett a Netease is  szinte kizárólag a kínai piacot használva került fel a TOP 10-es listára. Azt a kínai piacot, ahol a nyugati  audio streaming szolgáltatók, az Apple Music kivételével nincsenek jelen.  Ugyanakkor globálisan közel a piac kétharmadát birtokolják.

Az Apple Music, az Amazon és a Youtube így immáron már nem a streaming piac második, hanem harmadik helyéért folytatja küzdelmét, amelyben -egyelőre úgy tűnik- a hajdan sokkal merészebb célokat kitűző Apple Music sikerrel  veri vissza a másik kettő előretörését.

A globális zeneipar egyre inkább kettős jellegét és megosztottságát támasztja alá az a tény is, hogy a 3 vezető nyugati szolgáltató ugyan a teljes piac közel kétharmadát birtokolja, a 2013-as növekedésnek már kevesebb, mint 60% volt nekik tulajdonítható.