A tavasz egyik meghatározó híre volt, hogy a Spotify komoly erőfeszítéseket tesz és fog tenni annak érdekében, hogy ne csak, mint streaming zenei, hanem mint podcast nagyhatalom is ismertté váljon.  Annak, hogy a svéd cég ebbe az irányba mozdult több oka is lehet. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető területen lehet vezető, ahol saját maga lesz majd kapcsolatban a kreátorokkal, a podcast készítőkkel, építheti fel saját hirdetési  modelljét és ökoszisztémáját.Másodsorban pedig az, hogy a podcast  tartalom segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthat ki magának a svéd cég. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár.  

A podcasting robbanás előtt áll, ezt írtuk már 2017-ben is. Akkor a fő leküzdendő akadálynak azt említettük, hogy az igaz robbanást azonban az hozhatja majd el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik az ehhez hasonló mélységű integrációt.

2017 a Podcasting éve lehet

A Podcasting és a digitális zene különböző üzleti modelljei tulajdonképpen egymással párhuzamosan fejlődtek az elmúlt 10 évben. A Podcasting, technológia értelemben hasonló a rádióadáshoz, azaz audio tartalom megosztását teszi lehetővé, azzal a különbséggel, hogy a podcastok jellegükből fakadóan erőseb on-demand jelleggel bírtak.

2019-re ez egyértelműen megtörtént. Az igazi robbanást még sem biztos, hogy ez hozza, hozhatja majd el. Hanem sokkal inkább az a tény, hogy minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  

Márpedig ha igazak a becslések,akkor a zenét csinálók, előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma!

A MIDia kutató cég elemzése alapján egy független, tartalmait saját maga publikáló előadó számára, hogy  mintegy 2 millió forint bevételt termeljen nagyjából 1 milió lejátszás szükséges.  Egy független kiadónál levő előadó esetében mindez  már közel 3 millió stream, míg egy major kiadó előadója esetében több, mint 7 millió stream!!

Mindez pedig felveti azt a kérdést, hogy a jövőben mi éri mg meg jobban az előadóknak? Az, hogy maga megjelenítse tartalmait. podcastokba csomagolva, valamely  streaming szolgáltató podcast platformján vagy megpróbáljon tető alá hozni egy szerződést egy független vagy major zene kiadóval.

Podcast nagyhatalom lenne a Spotify

A streaming szolgáltatások számára a növekedés létkérdés , több okból is. Egyrészt annak érdekében, hogy minél több ügyfelük és az ebből adódó méretgazdaságosság révén pénzügyi eredményük javuljon. Másodsorban pedig azért, hogy olyan tartalomtípusokat- videó, saját gyártású tartalmak- vezessen be, amelyeknek a tartalomköltségeik érdemben és jelentősen alacsonyabbak, mint az audio tartalmaké.

Bizony, ha előadói szemszögből gondolunk mindebbe bele, akkor a podcast lehet a nyerő. Mindez pedig nem kevesebbet jelentene, minthogy egy lassan 5 éve létező zenei formátum lesz az, amely a  zeneipar alapvető átalakulását elhozhatja. Az pedig  most jól tudható, hogy ez ellen kik fognak legádázabb módon küzdeni: a nagy nemzetközi zenei kiadók!

Nagyon megváltozott a nagy nemzetközi kiadók helyzete az elmúlt 10-15 évben, pozitív irányban, elsősorban a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően a kilátások derűsebbek mint valaha! Azaz a 2010-es évtized végén bizony jó dolog lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni! Pláne a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében, mindezt pedig tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné kihasználni.

A francia telekommunikációs cég az év első harmadában el is kezdte a folyamat előkészítését , amely aztán szépen, lassan, de egyre határozottabban lelassult.

Olyannyira lelassult,hogy a Vivendi vezetője által is megerősített hírek szerint, idén meg sem történik majd…

A  hivatalosan csupán késésként aposztrofált  csúszás mögött azonban sokkal komolyabb okok állhatnak, mégpedig egy több mint 10 évvel ezelőtti tűzeset, amelynek azonban messze tovább mutató hatása van.

 Csökkentheti ugyanis az év ületének tekintett Universal Music értékét, nem is kevéssel, annak ellenére, hogy a megsemmisült zenei adtok csak minimális részét teszik ki a teljes Universal zenei adatbázisnak.

Hogy a világ legjelentősebb zenei kiadójának értékesítése mennyire  fontos a globális digitális zeneipar befektetői megítélés szempontjából azt plasztikusan mutatja hogy a Goldman Sachs az amúgy fényes zeneipari jövőt jósoló elemzésének negatív verziójában külön kockázatkánt emelte ki a Universal eladásának esetleges megbicsaklását.

10 év múlva egy milliárd ember fizet majd a zenei streamingért

A streaming gőzerővel formálja át a világ zeneiparát, ez ma, 2019 közepén nyugodt szívvel és magabiztosan kijelenthető immár, nem csak a nagy vezető nyugati piacokra, hanem globálisan is. Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Egyre több és több jel utal arra, hogy a...

A tranzakció ugyanis 2019 messze legjobban várt digitális zeneipari akvizíciója ( lenne) amely, a Universal értékén, értékelésén keresztül a tőzsde részére is visszaigazolást mutatna arról, hogy a streaming valóban új lendületet ad a világ zeneiparának.  Tranzakció csúszása ne adj isten elmaradása viszont pontosan ellenkező hatást válthatna ki...

 Alapvetően az, hogy egy ugyanazon piacon, ugyanazokért az ügyfelekért küzdő cégek között feszült legyen a viszony, nem meglepő az üzleti életben.   Az már jóval pikánsabb helyzet, ha az egyik fél szolgáltatásnak értékesítése nem vagy csak nagyon nehézkesen lehetséges a másik fél nélkül.  

Márpedig  Spotify és az Apple relációjában tulajdonképpen ez a helyzet. A Spotify alkalmazását ugyanis az Apple alkalmazás áruházból töltik le a legtöbben, ami nem is lenne baj csak az Apple ezen ügyfelek esetében a havi  előfizetési díjuk 30%-át zsebre teszi. Minden hónapban. Ami akkor, amikor a svéd cég a tőzsdén próbál  befetetői igényeknek megfelei és nyereségessé válni felettébb fájdalmas. De ami a fájdalmasból piac torzítóvá teszi- legalábbis a svéd cég szerint-  ,hogy az Apple Spotify vetélytárs terméke esetében ez az extra költség nincsen meg.

Ez a fundamentális oka tehát annak, hogy Daniel Ek saját  blog posztban jelentette be, hogy a svéd cég feljelentette az Apple-t az Európai Bizottságánál.

Tim Cook-ot és  menedzsment csapatát nem is biztos, hogy a Spotify lépése zavarja a legjobban,  (bár a keretes írásunkban levő diagramot nézve még ez is elképzelhető )sokkal inkább az, hogy a Spotify példát mutathat más, jelentős alkalmazásgyártóknak is.

Free Music!

A streaming gőzerővel formálja át a világ zeneiparát, ez ma, 2019 közepén nyugodt szívvel és magabiztosan kijelenthető immár, nem csak a nagy vezető nyugati piacokra, hanem globálisan is. Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon?

Az pedig, hogyha mondjuk az Appstore Top10 fizetős alkalmazásának akár csak a fele is hasonlóan döntene, mint ahogyan a Spotify döntött 2016-n és a Netflix idén, az már komoly bevétel kiesést okozna, pont azon a szolgáltatási területen, amely az Apple jövőjét jelentheti.

Márpedig a svéd cég hamar partnerekre és támogatókra talált, igaz messze nem a TOP10-ben szereplő alkalmazás gyártóktól. Ennek ellenére az, hogy a Deezer illetve az arab piacokon meghatározó  Anghami is csatlakozott, sokat jelent…

Azonnal és joggal felmerülő kérdés,hogy a svéd cég miért nem tett panaszt a másik óriási platform, az Androidot ellenörző Google ellen?  A meg nem erősített hírek szerint elősorban azért nem,mert a Google sokka kevésbé rigorózus a szabályokat illetően ,azaz kevésbé teszi nehézzé vagy lehetetlenné például azt,hogy a szolgáltatók marketing akciókat bonyolítsanak le.  

A blogposzton felül (is) komoly PR hadjáratot folytatott a svéd cég és kiemelten maga Daniel Ek.  A Financial Timesnak adot interjújában 30%-os áremelés rémét emlegette,  a Berlinben rendezett International Conference on Competition névre hallgató konferencián pedig mindent már adnak nevezte…

Az Apple hosszú ideig a hallgatás taktikáját választotta , hogy aztán júniusban részletes válaszban reagáljon a Spotify  állításaira.  A válasz lényege röviden és velősen annyiban  foglalható össze, hogy a Spotify számai messze túlzóak! Az Apple adatai szerint ugyanis mindössze 680 ezer  Spotify előfizető  vásárolta meg előfizetést iOS-en keresztül, azaz az első évben 30, a következő évben pedig 15%-is részesedés csupán a 100 millió Spotify előfizető  0.68%-ra érvényes. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek a valóban apró számok félrevezetőek, hiszen a svéd ég 2014 és 2016 között tette csak lehetővé,  az iOS alkalmazásaiban az in app, azaz alkalmazáson belüli előfizetési lehetőséget.

Mindez persze talán csak pont azt mutatja jól, jobban, hogy mennyire nagy is a tét és persze ezt is, mennyire nehéz  dolga azoknak a független vállalkozásoknak, amelyek valamely területen az Apple-el szeretnének versenyezni, mennyi és milyen komoly gátakat kell, kellene átugraniuk.

A tét azért is nagy, mert a svéd cég messze nem esélytelen. A kérdés amit az EU verseny hivatalnak meg kell válaszolnia, nem kisebb, - mint amely anno a Youtube és a Viacom kapcsán meg kellett válaszolni és amely alapjaiban  határozta meg azt, hogyan is kell kezelni a user generated tartalmakat- mint,hogy akarja-e és ha igen, mennyiben korlátozni az alkalmazás áruházak hatalmát.  Mindez pedig azért is kulcs kérdés, mert  pont ez, a szolgáltatási terület, és benne az App store az,  amely például az Apple jövőjét jelentheti.

A streaming gőzerővel formálja át a világ zeneiparát, ez ma, 2019 közepén nyugodt szívvel és magabiztosan kijelenthető immár, nem csak a nagy vezető  nyugati piacokra, hanem globálisan is.  

Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Egyre több és több jel utal arra, hogy a streaming szolgáltatások az irántuk alapvetően fogékony zenekedvelők jelentős részét már megszólították , a mainstream  tömeg megszólításához pedig másfajta üzleti modell kellhet.  

A csodálatos, streaming által uralt jövő

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek,...

2017 év végén a Goldman Sachs elemzése nagy vihart kavart zeneipari körökben. A  Lisa Yang által vezetett piackutató és elemző csapat ugyanis  nem kevesebbet jósolt és állított,minthogy 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevételei, természetesen a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően. Yang és csapta nemrég frissített előrejelzését és még az eddigieknél is optimistábbá váltak!

Az elemző cég előző jóslatát frissítve minden eddiginél optimistábbá vált a streaming szolgáltatásokat illetően  és az eredeti 40 milliárdhoz képest immáron 44 milliárd dolláros bevételt jósolt a zeneiparnak, melynek több,mint  két harmada a streaming szolgáltatásokból folyna be.

A növekedés motorja a Goldman szerint ( is)  a feltörekvő piacok lesznek, ahol a jelenleginél tízszer több ember fizet majd elő streaming szolgáltatásokra. Emellett persze a fejlett piacok is növekednek majd, de ezeknél nagyjából csak az előfizetői bázis duplázódása várható több, mint 10 év alatt.

Mindez ugyanakkor még egy- a kiadók és a befektetők által mesze nem annyira várt- változást is magával hoz, hozhat majd. Ez pedig a felhasználónkénti bevételek meredek csökkenése.

Meredek csökkenés alatt nem kevesebbet kell értenünk,  minthogy a 2018-as, éves szinten 32 dollárt meghaladó felhasználónkénti költség (ARPU) 25%-ot meghaladó mértékben csökken majd.  

 A befektető cég  előrejelzési  alapkán a piacvezetők szerepe nem változik majd, azaz a Spotify és az Apple Music csatája még vagy 10 évig eltart majd, a harmadik ellenben egy feltörekvő piaci szereplő, a kínai Tencent lehet majd.

A Goldman  előrejelzése illetve az a tény, hogy  2018-ban a tény adatok alapján a világ zeneipara még az ő várakozásaikat is felülmúló ütemben növekedett nyilván nagyon komoly optimizmussal töltheti el az iparági szereplőket.

Nem árt azonban az optimistáknak figyelemmel kísérniük és számításba venniük a Goldman által is külön dokumentumban összeszedett kockázatokat. Az elemző cég adatai ugyanis jelen formájukban a piaci lehetőséget mutatják  meg. Hogy ez valósággá váljon, ahhoz a szereplőknek sokat kell majd dolgozniuk, egymással ,együtt, mintsem egymás ellenében…

Mintegy 4-5 évvel ezelőtt abszolút reális esély volt arra, hogy   létrejöjjön egy tisztán elektronikus zenékre koncentráló Spotify jellegű szolgáltatás. Ami a hab volt a virtuális zenei tortán az az, hogy a Beatport vezetői nem is titkolták, hogy sem a szolgáltatás fizetőssé tétele, sem a reklámok bevezetése, nem szerepelt terveikben azaz  egy reklámok nélküli streaming szolgáltatás volt a Beatport- és legalább ennyire az elektronikus zene kedvelőnek-  álma.

Az elő és második látásra is fenntarthatatlannak tűnő  üzleti modell megoldása egyrészt maga az eredeti Beatport áruház lett volna, ami alapvetően egy prémium  digitális zeneáruház, azaz a szabványos al lá carte áruházaknál (mint például az iTunes ) jelentősen akár 50%-al is drágábban értékesíti tartalmait. Sok más mellett ebből ( is) tervezte volna fedezni a Beatport  tulajdonos az SFX a streaming szolgáltatás veszteségeit.

Az, hogy  végül  Beatport streaming szolgáltatásának bezárása bekövetkezett-e volna akkor is, ha a tulajdonos SFX nem jut csődbe, jogos de lényegtelen kérdés.

Eladó a Beatport

Ahogy azt sejthető volt, a Beatport késedelme az előadók felé való kifizetésekben nem csupán egy átmeneti, apróbb pénzügyi probléma volt. Az igazi ok a Beatport tulajdonosa az SFX entertainment, amely lényegében a csődöt megelőző állapotban van.A cég részvényei múlt hét csütörtökön mintegy...

A csőd után, az új tulajdonos vezénylésével aztán a Beatport gőzerővel dolgozott a „visszatérésen”, melynek első lépése volt, hogy a Beatport meg/fel-vásárolta a szebb napokat látott, de 2017 óta lényegében csődben levő Pulslocker nevű DJ-ket megcélzó szolgáltatást.

A Spotify és a Dropbox keresztezése Kaliforniából A 2011-ben a Szilícium völgy kellős közepén, San Franciscoban alakult Pulselocker röviden a DJ-k tökéletes CD helyettesítőjének is nevezhető lenne. A Puleslocker segítségével ugyanis a DJ-k elkészíthetik mixeiket offline, majd pedig egy felhő alapú tárolóba feltöltve elérjék azokat  bárhonnan. Indulásakor a szaksajtó a Spotify és Dropbox keresztezéseként aposztrofálta a szolgáltatást, nem véletlenül! A Pulselocker ugyanis tulajdonképpen 3 szolgáltatás együttese volt: egy a Spotify-hoz hasonló on-demand streaming szolgáltatás, egy felhő alapú szolgáltatás a DJ-k zenéinek tárolásához  harmadik elemkánt pedig egy pont a Beatporthoz hasonló online zeneáruházból. Mivel a szolgáltatást  olyanok építették, akik maguk is  DJ-ként dolgoztak korábban, így az alapfeltétel volt, hogy a szolgáltatásban megjelenő és leérhető tartalmak után  a zeneszerzők,  kiadók megkapják rendben a jussukat.  A Pulselocker abban is különleges volt, hogy az online áruházban vásárolt zenéket egy folderba menthettük le, amely folder aztán a fontosabb keverő szoftverek ( traktor, Serato, Virtual DJ) által elérhető volt.  Így maguk a dalok külön nem, de a szoftverek segítségével beilleszthetőek voltak  bármilyen mixbe. Árazását tekintve a  Pulselocker árazása alapvetően az igényelt tárhelytől, azaz a tárolni kívánt dalok számától függött.  25 dal 10 dollárér 100 dal pedig havi 60 dollárért volt tárolható a szolgáltatásban. A szolgáltatás sikere nyilván attól függött, hogy  mennyien fogják használni, és az alapkoncepció- azaz, hogy mindent egy helyen megtalálhatnak és elérhetnek a DJ-ék mennyire lesz vonzó.  Utólag persze könnyebb okosnak lenni, de azt kell mondjuk, a  potenciális célcsoport számára az ismertebb márkák- a Spotify, a Soundcloud, a Dropbox  és fonák módon maga Beatport- többet jelentettek, mint az egy helyre integrált szolgáltatási ajánlat.

A  szaksajtó által leggyakrabban  a Spotify és Dropbox keresztezéseként aposztrofált szolgáltatás nagy technológai segítség volt abban, amit a Beatport a közelmúltban bejelentett.

A Beatport Link és a Beatport Cloud névre hallgató szolgáltatások célja nem kevesebb, minthogy maximálisan segítsék a DJ-ék munkáját, a streaming érában is. A Beatport Cloud szolgáltatás lényegen a Beatport évek óta  piacon levő és elérhető  elektronikus zenei letöltő szolgáltatásának kiegészítése, olyan funkciókkal, mint a korlátlan letöltésszám, a vásárlás történet vagy éppen akciós áron való zeneszám vásárlósok.  

A Beatport Cloud szolgáltatás is magában foglaló Beatport Link pedig  nem más, mint egy  online streaming szolgáltatás, a Beatport, piacvezető elektronikus zenei kínálatából, 128kbps és 256 kbps minőségben. Ha jobban gondoljuk, a Beatport egy HD streaming szolgáltatással  egyenértékű árazást vezetett be, ami a Dj-ék számára egészen kedvező, de akár  mezei elektronikus zene kedvelőknek is érdekes lehet!

A denveri cég ezen felül egy harmadik, nagy ugrást is megvalósított! Ez pedig a Dj hardverekkel való integráció!  Csakúgy, mint anno a Soundcloud esetében, a Beatport Link előfizető  DJ-ék, közvetlenül  a Pioneer már létező, DJM-REC alkalmazásán keresztül élő mixeiket közvetlenül tudják majd a Pioneer eszközökön lejátszani.

 A Beatport az elmúlt évek agonizálása következtében sok tekintetben lépéskényszerben van, még az ugyancsak sok gondon magát átverekedő Soundcloudhoz képest is. A pénzügyi és tulajdonosi helyzet rendeződése után azonban   roham léptekkel indult el /vissza a piac vezető szerep felé. És ebben, ha jobban belegondolunk, jobb helyzetből indul mint Berlini vetélytárs, vagy akár az erre a piacra kacsingató streaming óriások. Mégpedig azért, mert míg a Soundcloud-ot a saját zenék terjesztésére szolgáló platformként kezelik a DJ-ék, addig  a Beatportot a zenék megvásárlására szolgáló helyként. Előbbiért nehezebbem utóbbiért könnyeben hajlamosak költeni…  

 A Spotify életében több irányváltást is láttunk már. A 2010-es évek első harmadában a svéd cég kifejezeten próbált nyitni a közösségi tartalmak felé illetve maga is egyfajta zenei Facebook álmát szövögette.     

 A Spotify alkalmazások aztán a startup innováció zsákutcáinak hosszú listáját bővítették, a Spotify szerencséjére azonban a cég sikert, növekedését mindez nem  befolyásolta, rontotta.  

Vége a Spotify alkalmazásainak

A Spotify 2011 végén jelentette be, hogy az anno a Facebook esetében igen sikeres és jól működő alkalmazás- ökoszisztémát a zenei tartalmakra és szolgáltatásokra optimalizálva átveszi és megvalósítja. Amint anno írtuk is, Daniel Ek és csapatának célja nem kevesebb volt,...

Jó pár évvel  a svéd cég első közösségi zenei próbálkozása után 2019-ben Daniel Ek csapata ismételten visszakanyarodni látszik ehhez az irányhoz.  

Mindez, ha abból a irányból közelítjük meg, hogy a különböző közösségi oldalak- Facebook, Instagram, Snapchat- egyre inkább zene központú szolgáltatássá válnak  és így indirekt de egyre inkább direkt módon is a streaming szolgáltatók vetélytársává is avanzsálnak, abszolút érthető is.

Jobban belegondolva az is maximálisan érthető, hogy a svéd cég mindezt inkább az előadók,mintsem a zenehallgatók irányából kezdte el bevezetni. A valóságban mindez azt jelenti, hogy a Spotify által bevezetett Storyline névre hallgató funkció segítségével maguk az előadók lesznek képesek az audio tartalmaikhoz  szöveges vagy éppen képi tartalmakat adni.

A Spotify használók számára a Storyline kártyák a „now playing” azaz az éppen hallgatott dalok alatti részen jellennek majd meg, azaz itt láthatják majd azokat  szöveges illetve képi tartalmakat, amelyeket az előadók feltöltöttek.  Az egyes kártyákat azok jobb illetve bal oldalára koppintva lehet majd navigálni.

Az egyelőre még csupán bizonyos piacokon  és csak egyes,   (jól titkolt) ügyfélcsoportok számára elérhető szolgáltatás jól beleillik abba a stratégiába, amelynek kertében a Spotify egyre inkább a saját tartalmakra próbálná helyezni a hangsúlyt.

Másodsorban pedig a svéd céget abban is segítheti, a saját megoldás piacra vitele, hogy a fiatalabb generációk számára  számukra is ismert, elfogadott zenei élményt nyújtson.

Az Amazon a többi streaming szolgáltatóval szemben radikálisan más megközelítést alkalmaz már a kezdetek óta. Amikor 2014-ben az  Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs  mosolygott nem létező bajsza alatt.  Az Amazon aztán két év  szívós munkával magát a szolgáltatást  is jelentősen javította, hogy aztán  magát a Spotify-t is célba vegye.  így 2016-2017-re odáig jutottunk, hogy az Amazon számított a legjobban  növekvő zenei szolgáltatásnak a tengerentúlon, és most már  tulajdonképpen  a harmadik legjelentősebb zenei streaming szereplőnek számít az Spotify és az Apple után.

Amennyiben beteljesülnek majd az Emarketer előrejelzései akkor az elkövetkezendő években mg meghatározóbb szereplővé válhat a zeneiparban is Jeff Bezos cége.

A piackutató cég elemzése is mutatja, hogy 2018 volt az áttörés éve az Amazon számára zeneipari projektjükben. tavaly ugyanis 40%-ot meghaladó mértékben nőtt a szolgáltatást használók száma, amely így elérte a  30 milliót. A növekedési ütem a elkövetkezendő években érdemben csökken majd, azonban még majd így is meghaladja  a vetélytárs Spotify vagy éppen az Apple Music növekedését.

A fizetős, alapvetően az Amazon Prime ügyfelek növekedése által vezérelt Amazon Music mellett az ingyenes streaming területén  is komoly tervei vannak a Seattle-i cégnek.  Jelenleg az Amazont ( jelenleg) abszolút nem  hirdetés alapú cégként ismerjük.  Ami érthető is, hiszen a 10 milliárd dollár körüli hirdetési bevétel, amit tavaly elért a cég, mindössze 4,3 %-a a teljes bevételnek, és alig 6%-os piaci részesedést jelent a technológiai cégek hirdetési piacán,, messze elmaradva például a Facebook 50 milliárdos hirdetési bevételétől 2018-ban. Az Emarketer előrejelzése szerint 2024-re ezt megduplázhatja majd a cég, azaz 20 milliárd dollár körüli hirdetési piaci szereplő lehet majd.

A két legfontosabb terület  a videó és a zene lehet  mindkét területen az ügyfélbázis felépítésében! Azaz az Amazon úgy vélik majd meghatározó zeneipari szerelővé hogy közben a hirdetési piacon is növeli szerepét.

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

A Tik-Tok( korábban Musical.ly) segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

Az, hogy a Tik-Tok alapvetően egy közösségi szolgáltatás, amely maximum áttételesen jelent veszélyt a streaming szolgáltatásokra, azonban alapjaiban változhat meg a közeljövőben.

A Bloomberg által megszellőztetett hírek szerint ugyanis a Bytedance ( többek között a Tik-Tok tulajdonos) egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezi, záros határidőn belül!

Az árazásról, üzleti modellről sokkal többet nem ismerünk,  azon elül, hogy ingyenes és fizetős részt is tervez a kínai cég, de önmagában az a tény, hogy  a Bytendance brutális havi 800 millió zenekedvelő tinit tartalmazó táborát eresztené rá egy streaming szolgáltatásra, olyan piacokon, amelyeken a nagy nyugati streaming szolgáltatók nem vagy csak drága ajánlatokkal vannak jelen, önmagában véve hírértékű.

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a...

Az egyik első ilyen piac az amúgy is forrongó indiai lehet, ahol  a Bytedane amúgy is mintegy 300 millió havi aktív felhasználót tud felmutatni.  Márpedig India és az indiai piac  már arról a streaming piacról szól már, ahol majd nem a nagy nyugati piacok lesznek a növekedés motorjai.

De a Tik-Tok lépése nem csak ezért lehet a távoli, Távol- keleti piacokon messze-messze túlmutató.  A zene,mint tartalom  ugyanis a szellemiség kifejezésének egyik legjobb, legmeghatározóbb eszköze. A 70-es, 80-as, 90-es években a fizikai adathordozók , a hozzájuk tartozó merchandise eszközök tökéletesen megmutatták, ki, mit szeret.  

Keserves harc indult az indiai zenei streaming piacért

A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis a látásmódot jól megfogalmazó definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW, rest of the World-ként, azaz mintegy apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális...

Ahogy a zenei tartalomfogyasztás digitalizálódott, mindezt eltűnt, és így az személytelenebbé vált.Pontosan ez az ,amiben a  Bytedance ( és amúgy a többi kínai)   szolgáltató nagyon erős: nem csupán zenei szolgáltatásokat építenek hanem zenéhez kapcsolódó élményekre adnak lehetőséget a szolgáltatásaik segítségével.

Ha és amennyiben pedig ehhez a zenei önkifejezési ökoszisztémához  a Tik-Tok képes lesz sikeresen csatolni és azzal integrálni majdani streaming zenei platformját, az alapjaiban módosíthatja majd a globális streaming zenei piac összképet és üzleti modelleket.  

Ha azt mondjuk, hogy a Spotify testesíti meg legjobban egyetlen szóban, egy szolgáltatásban a 2010-es évek zeneiparát, akkor a 2000ées évek elejére, ez a szolgáltatás az iTunes. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, jó eséllyel az a digitális zeneipar, amit ma ismerünk, nem létezhetne az akkori iTunes nélkül.

Azóta hosszú idő telt el, amióta azt írtuk itt blogunk oldalain, hogy a digitális zeneipar háromnegyede az Apple-é, egész pontosan az iTunes-é, ezzel párhuzamosan pedig a streaming markánsan  kezdte átformálni a világ zeneiparát.

Ha innen közelítjük meg, akkor teljen logikus lépésnek tűnhetett, az, amit a hírek szerint az Apple komolyan fontolgatta, hogy a   évvel ezelőtti jóslatoknak megfelelően  esetleg bezárja ikonikus zeneáruházát, az iTunes zeneáruházat!

A jövő heti Apple fejlesztői konferenciáról kiszivárgott információk alapján a Cupertinoi cég meg is öli és meg is tartja majd ikonikus szoftverét!Megöli abban az értelemben, hogy az iTunes márka egyre inkább a háttérbe szorul majd. És abszolút nem üli meg abban az értelemben, hogy ha majd ránézünk ősszel az új, Music névre hallgató  szoftverre, az iTunes fog az eszünkbe jutni. A Mac használók ugyanúgy képesek lesznek majd zenei tartalmakat másolni hordozható eszközeikre,  menedzselni saját zenei adatbázisukat, csak a felhasználói felület változik majd csekély mértékben.

Jövőre bezárja az Apple az iTunes zeneáruházat!

Itt, a Muzzak oldalain, posztjaiban is több alkalommal elemeztük már, hogy a streaming mennyire markánsan kezdi átformálni a világ zeneiparát. Bevételi szinten egyértelműen kimutatható, hogy a zeneipari növekedés motorja a streaming és az is látható a piaci adatokból, hogy egyre több és több...

Mit is jelent akkor ez  sok tekintetben öszvér megoldás? Fundamentálisan és leginkább azt, hogy az Apple DNS-ének és történetének el és -le választhatatlan részét képezi az iTunes zeneáruház.  Arra tehát ne számítson senki, hogy Tim Cook vagy bármely más Apple alkalmazott látványosan bejelenti majd a zeneáruház bezárását. Sokkal inkább egy operatív szinten megvalósuló, az Apple Music felé való felhasználói migrációra számíthatnak az iTunes használók. Szépen, finoman, lassan. De egyre határozottabban…Ennek a sornak az első lépése, hogy az iTunes márkát ügyesen háttérbe szorítja az Apple.

Ennek a sornak az első lépése, hogy az iTunes márkát ügyesen háttérbe szorítja az Apple, hogy aztán amikor már szinne senki nem is emlékszik rá, csak a szakma és bloggerek, szépen ,csendben bezárja.

És persze, az új Music app arra is kiválóan alkalmas lehet, hogy egyfajta ernyő szolgáltatásként szolgáljon majd az Apple zenei portfóliójának, azaz innen lenne elérhető az Apple Music, a Shazam meg bármi , amit még az Apple majd kifejleszt/ megvesz az elkövetkezendő években.

Sokkal optimistább éves iparági jelentést, mint amilyen a zeneipar 2017-es évét értékelő IPFI 2018-as jelentése volt. Erre persze minden oka meg is volt, hiszen 2015 és 2016 után, 2017 is olyan év volt, amikor a világ zeneipari bevételei meghaladták az előző évit. Természetesen az előző évekhez hasonlóan, ez a közel kétszámjegyű növekedés is sok apróbb elem egyensúlyából állt össze, a növekedés motorja pedig azonban a streaming volt!

2018- ha lehet ilyet mondani- még  jobb év volt. Ugyanis nemcsak, hogy ismételten növekedtek a zeneipari bevételek, de globálisan a növekedés üteme is gyorsult! Szigorúan a számoknál maradva:2018-ban 9.7%-al növekedtek a világon a zeneipari bevételek,  ami 1997 óta a negyedik legmagasabb éven belüli növekedés!

A 2018-as növekedésnek köszönhetően alulról karcolták a globális zeneipari bevételek a 20 milliárd dollárt, ami a 2005-ös szinttel egyenértékű.  Persze a 2005-ös 20 milliárd és a 2018-as 20 milliárd nem könnyen összehasonlítható. 2005-ben a globális zeneipari bevételek 90%-a a CD eladásokból származott, ma ez alig 20%, miközben a zeneipari bevételek több, mint a fele a 2005-ben lényegben még nem létező digitális bevételek adják.

A 10%.or megközelítő globális növekedés persze nagyon sok tekintetben eltérő szegmensekből tevődik össze, mind formátumok, mind földrajzi értelemben.

A  digitális bevételek növekedése messze meghaladta  a 10%-t, a maga 21%-val. A digitális bevételeken belül, most már tulajdonképpen természetesnek mondható módon a streaming bevételek vitték a prímet, hiszen azok 37%-al növekedtek, és megközelítették a 9 milliárd dollárt, azaz a globális zeneipari bevételek majdnem fele már magából streaming zenei szolgáltatásokból származik. Mindeközben a 2010-e évek elejének slágerterméke, az egyedi letöltések folytatták évek óta tartó mélyrepülésüket, ismételten 21%-al csökkentek és lényegében eltűntek a világ zeneiparából, ami a bevételeket illeti.

A CD eladásokkal kapcsolatban többször kijelentettük már, hogy túl sok hely nincsen a további csökkenésre.  Hát még mindig volt hiszen az a bevétel típus tovább csökkent, nem is kevéssel, 20%- ot meghaladó mértékben, azonban a globális zeneipari bevételeknek még mindig a negyede a CD eladásokból származik…

A változatosság ugyanakkor nem csupán a szolgáltatásokban jelentkezik, hanem földrajzi értelemben is. Különösen azért érdemes a térképre ránézni ezzel a szemmel is, mert egyre erősebben mutatja a felszín alatt  már évek óta zajló változást: a világ zeneipari növekedését szolgáltatásokat tekintve a streaming táplálja, regionálisan azonban már messze nem az igazán fejlettnek mondható piacok viszik előre a zeneipari növekedést.

A 2018-as év ebből a szempontból azért is volt érdekes, mert a 4 nagy, az IFPi által elemezett régióból három nagyon szép két számjegyű emelkedéssel zárt, az egyelten kivétel viszont Európa volt.

Ázsia: A sztárja ellenben egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül  az Ázsia és Ausztrália   nevű régió, amely a világ második legjelentősebb zenei régiójává vált, a globális zenei bevétele közel 12%-át biztosítva. Mindez  nem jöhetett volna létre, hogyha a világ egyik legnagyobb potenciális zenei paca, a kínai nem kezd el ígértből valós, növekvő streaming piaccá válni.

Dél-Amerika: A kínai példa említése után meglepően hangzhat, de tény, immáron  évek óta a világ legmeredekebben növekvő térsége  piacai,  Dél-Amerikában találhatóak. igaz ez még úgy is, hogy a dübörgő streaming ipari bevételeket, jelentősen csökkentik a szabadesésben levő  fizika eladásokból illetve a lá carte letöltésekből származó bevételek.

Észak- Amerika: A maga nemében Észak-Amerika is egy kisebb csoda, hiszen az évek óta  kétszámjegyű növekedés végét már lassan ugyancsak évek óta várják az iparági szereplők. Ennek ellenére még egy újabb évet behúzott a tengerentúli piac, ezúttal 14%-os növekedéssel. Mindez azért is örömre okot adó,mert a világ legnagyobb zenei piaca, az Egyesült Államok zenei piaca is ebben a régióban található, sőt a régiót abszolút domináns piaca.

Európa: Ahogy pár sorral feljebb említettük,  a világ zeneiparának fekete báránya Európa volt, amely éppen hogy csak növekedni tudott. Egyetlen, jól megfogalmazható okot nehéz is mondani, de létható, hogy európa nagy és fontos zenei piacain nehezebbem, lassabban megy végbe a digitális átállás, és a digitális szolgáltatások térnyerése.  

A globális zeneipar közelít a kétszámjegyű növekedéshez

A nemzetközi hanglemezipar szövetség, az IPFi éves jelentése hosszú- hosszú éveken át sokkal inkább volt értelmezhető panaszáradatként, mint egy optimista iparági szervezet jelentéseként. Az elmúlt években azonban érezhetően változott a hangnem és ennek egy,ámde roppant egyszerű oka van: a zeneipari bevételek világszerte szép növekedésnek indultak!

A jelen tehát mindenképpen szépnek mondható, rég nem látott optimizmus uralkodik a zeneipari szereplők között a jövőt illetően. És az audio streaming jó eséllyel valóban még csak hosszú távú növekedési sztorijának az első felénél tart. ott lebeg azonban fekete felhőként az optimizmus felett annak a lehetősége, hogy mi történik ha egy vagy több nagyobb piacon lassul, akár jelentősen a streaming szolgáltatások növekedése?