Alig telt el 24 óra azóta, hogy a Spotify a valaha  legjobban várt zeneipari tőzsdére lépéseként ( ami talán csak a Facebook parkettre lépésével volt várakozást tekintve összevethető)   megjelent a New Yorki börzén.

A  piacra lépést nagyon sok tekintetben kétségek, kételyek övezték , révén úgy, ahogy a Spotify tőzsdére lépett, nem nagyon szokás tőzsdére lépni. Az IPO ( aza Initial Public offering) azaz a részvénykibocsátás helyett ugyanis egy másik megoldást, az ún. direct listinget választotta a svéd cég. Utóbbi esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron. A kibocsátási  ár hiánya azt is jelenti, hogy nem lesz előre meghatározott ár, azt a kereslet és a kínálat  szabja majd meg. A kereskedés elméletben persze  ugyanakkor ugyanúgy zajlik, mint a normál parketten. ( hiszen annak része a részvény ez esetben is)

A gyakorlatra aztán a tegnapi nap mutatott, inkább vegyes példát. A Spotify részvény -órákkal a kereskedés megkezdése után -   nagyon magas, 169 dolláros részvényenkénti nyitóáron kezdte meg a kereskedést, amely közel 30  milliárd dollár értékelte a svéd céget.  A kereskedés végére ez az ár 149 dollárra csökkent, ami egy hagyományos  tőzsdei  részvénykibocsátás esetén ez a tény- a napon belül közel 10%-os árfolyam esés- mindennek lenne mondható, csak pozitívumnak nem.  

A Spotify esetében ugyanakkor jelentősen árnyalja- pozitív irányban- ezt az, hogy a záróár még így is jelentősen meghaladja a Spotify által   az elmúlt 3 hónapra jelzett 132 dolláros legmagasabb árfolyamot. Ez alapján a cég értéke 26-27 milliárd dollárra tehető. Jegyezzük meg, hogy  ezzel ugyan ,messze elmarad az elmúlt évek kibocsátásainak értékétől, de brutálisan meghaladja a jelenleg egyetlen a Wall Street-en elérhető streaming szolgáltatás, a Pandora piaci kapitalizációját!

Az első nap egyben arra is választ adott, hogy a jelenlegi Spotify befektetők menyire akarnak vagy éppen nem akarnak megszabadulni részvényeiktől. A viszonylag kis forgalom és kevés kötés arra utal, hogy egyelőre kivárnak. Különösen igaz ez a nagy nemzetközi lemezkiadókra, amelyek az elmúlt évek során tartalmaik licenszelésért cserébe részesedést kaptak a svéd cégben.

Rövid távon, tehát, a hatalmas érdeklődést ellenére egyelőre nem láttuk azt a fajta őrületet, amire sokan számítottak. Hosszabb távon pedig nyilván az határozza majd meg az árfolyamot, hogy mennyire  a Spotify mennyire képes meggyőzni a befektetőket arról, mi is a stratégai szerepe, hogyan tid megküzdeni a nála jóval nagyobb tech óriások streaming szolgáltatásaival és mindebből hogyan is lesz egy koherens jövőkép. Ahhoz ugyanis, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.

Eljött tehát a nagy nap, holnap, április 3-án több évnyi várakozás után  ha minden jól megy elkezdhetünk kereskedni a Spotify részvényekkel a Wall Street-en.  A meglehetősen volatilis piac, a Facebook botrány és az egyértelműen gyengélkedő tech részvény piac okán kérdés, hogy  mindezt  jókor teszi-e a svéd cég, de a folyamat annál hosszabb, kötöttebb ls bonyolultabb, mintsemhogy piaci reakciókra alapozva megállítható lenne. Amúgy is hosszú távon a Spotify részvény sikerét sokkal inkább  saját mutatói és sikere szabja majd meg.

Ahhoz ugyanis, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.

A svéd cég a közelmúltban tartotta meg azt a befektetői napot, ami a hivatalos roadshow-t volt hivatott helyettesíteni. Az itt lehangzottak alapján nézzük meg, mik a svéd cég stratégiai céljai, mit ajánl a befektetőknek és ezeknek mennyi a realitása!

A Spotify fő szolgáltatása nem a zenei adatbázis, hanem a zenemegismerés lesz

A svéd céget sokszor érte az a kritika- különösen régebben illetve vetélytársaitól- hogy semmi más ,mint egy hatalmas zenei adatbázisban való  keresési lehetőség. A svéd cég mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy ezt cáfolja, de fontos momentum volt a befektetői  bemutatón, hogy ezt ki is emelték é magukat nem mint adatbázis hozzáférési szolgáltatás, hanem, mint zenemegismerési szolgáltatás definiálták, kiemelve, hogy a Spotify teljes zenehallgatási mennyiségének 30%-a immár algoritmus alapokom történik

Mobilitás és a feltörekvő piacok jelentik a fő fókuszt 

Az ismert adatok alapján a Spotify számára kulcsfontosságú, hogy nemzetközileg mire lesz képes, mennyire tudja majd növelni  előfizetőszámát.  Hogy ez mennyire kulcs kérdés, azt jelzi, hogy a Spotify adatai alapján jelenleg világszerte mintegy 1.3 milliárd fizetési kapcsolattal rendelkező mobiltelefon van, melyeknek csak mindössze alig 12%-a fizet zenei tartalomért, ennek a fele pedig a Spotify-hoz köthető.   Daniel Ek  erre alapozva tervezi és ígéri azt, hogy egyszer 1 milliárd ember fizet majd a zenéért…ehhez pedig Daniel Ekék, olyan nagy, de nehéz piacokon szeretnének sikeresek lenni, mint Oroszország, India vagy éppen a jelenleg nagyon fejletlen digitális ökoszisztémával rendelkező Afrika. 

Fontos az ingyenes felhasználók monetizálása

Jelenleg a Spotify szinte teljemértékben előfizetési bevételekre koncentrál és azok mértékétől függ. Ezen alapjaiban szeretne változtatni a cég pénzügyi vezetője, Barry McCarthy. A célpont pedig elsősorban az Egyesült Államok ,18 milliárd dolláros hirdetési piaca. A Spotify pedig, a Pandora-hoz hasonlóan magabiztos abban, hogy a platformján elhelyezett. tematikus hirdetések kiemel hatékonysággal tudnak, tudnának működni. 

Fiatalok a Spotify felhasználók

Az egyik leggyakrabban  elhangzott ( és újfajta)  mérőszám a Spotify részéről a ”lifetime value” azaz az egy felhasználó teljes életciklusára vonatkozó bevétel. Daniel Ek , Barry McCarthy és a többi porondra lépő Spotify vezető  nem győzte hangsúlyozni, mennyire fiatal a felhasználói bázis ( az ügyfelek 72%-a 34, 43%-a pedig 24 év alatti)

McCarthy hozzátette, nagyjából egy évbe kerül, amíg egy ingyenesből prémiummá váló felhasználó megszerzésének költségét behozzák. Ennél fogva a Spotify elemi érdeke, hogy egy felhasználó a lehető legtovább az előfizetőjük maradjon.

Big data mint tőzsdei érték

Több,  meglepő adat is elhangzott a jelen levő Spotify vezetők szájából, amely alátámasztja a svéd cég elmúlt években tett lépéseinek sikerességét big data téren. Daniel Ek elmondása alapján 200 petabyte-nyi  felhasználói és zenehallgatási adattal rendelkezik a Spotify, ez pedig nagyjából az ötszöröse annak, mint azt őt követő ( meg nem nevezett) vetélytárs.

Ek hangsúlyozta, hogy a Spotify nem szeretne hardvereket gyártani, csupán egyelten egy dologra szeretne koncentrálni, ez pedig az előadók és a rajongók összekapcsolása és a zenei tartalmak értékesítése.

A platform függetlenség problémája

A bemutató alapján nyilvánvaló, hogy a Spotify abszolút tisztában van azzal, hogy kikkel is áll szemben. Ek és a többi vezető is boncolgatta azt a kérdést, hogy a Spotify platformfüggetlensége előny vagy hátrány?

Nyilván jelentős erőt képvisel, nem véletlen, hogy a Spotify (a Deezerrel együtt) komolyan lobbizik az Európai Uniónál, hogy legalább európában nehezítse meg némileg a platform tulajdonos cégek dolgát.

Az is tény ugyanakkor, hogy azt otthoni , hang alapú intelligens asszisztensek és a fő otthoni platform  pozícióért folyó küzdelemben a nagy tech óriások tulajdonképpen egymást megoldásait és szolgáltatásait blokkálják, míg a Spotify a kiskapun keresztül, amolyan surranó pályán mindegyik platfomon jelen van.

A Spotify nem szeretne zenei kiadó lenni

Daniel Ek  nem győzte hangsúlyozni, hogy a Spotify nem  szeretne a mai  kiadók vetélytársává válni.  Mi magunk is írtunk erről a témáról és tény, hogy a svéd cég egyik – ha nem a legjelentősebb problémája abból adódik, hogy minden megkeresett dollárból  70-80 centet a tartalomtulajdonosoknak kénytelen tovább utalni.

Ek elmondása szerint ennek ellenére nem céljuk, a kiadók szerepének átvétele, nem akarnak forradalmat kirobbantani az előadók és a kiadók viszonyában, sokkal inkább  katalizátorok szeretnének lenni a zeneipar átalakulásában. 

Átfutva ezt a  hét területet, egyértelmű, hogy a svéd cég, tőzsdei léte során ezekre, az ezekhez kapcsolódó számok kommunikálására helyezi majd a fő hangsúlyt. Azaz a növekedés, a plaform  szerep illetve az ingyenes felhasználók monetizálásának hangsúlyozása lesz a fő cél,  és még véletlenül sem az eredményességen.

Mindez tetten érhető abban is, hogy a svéd cég, amolyan felkészülésként a tőzsdei létre közzé is tette az erre az évre vonatkozó legfontosabb  előrejelzéseit:

1. Ügyfélszám és aktív ügyfelek

Valószínűleg mind a Spotify, mind a befektetők teljes egyetértésben jelentenék ki, hogy a svéd cég megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen ütemben képes növekedni, azaz felhasználói bázisát  és aktív használóit növelni.

A  streaming  piacvezető cég által a tőzsdére menetel előtt megjelentetett adatok alapján az év végére a teljes bázis mérete ,meghaladhatja majd a 200 millió főt, míg a fizető felhasználók , azaz a prémium ügyfelek száma megközelíti, de nem fogja elérni a 100 milliót.   

A 2017 év végi záróadatokhoz képest ezt 234 millió fős emelkedést jelent majd a prémium ügyfelek tekintetében, ami pontosan ugyanannyi, mint az előző évi bázis. Viszont mivel magának a bázisnak a mérete  emelkedett, ezért százalékos mértékben a 2017-es növekedéshez képest kisebb növekedés várható, 2018-ban a prémium ügyfeleknél. A havi aktív felhasználók terén 44 milliós növekedést várnak a svéd cég szakemberei , ami magasabb., mint az előző évi 36 millió, százalékosan pedig kis jóindulattal megegyezik azzal.

Annak ellenére, hogy a havi aktív felhasználói tábor meredekebben nő majd, mint az előfizetői a Spotify vezetők optimisták, ugyanis a havi aktív felhasználók egyre nagyobb aránya válik végül prémium felhasználóvá. ( 2015-ben ez az érték még csupán 321% volt, 2017-ben lelenben már megközelítette az 50%-ot)   A teljes bázis erőteljesebb növekedése egyben azt is jelzi, hogy valóban komolyak a cég törekvései azt illetően, hogy jelentősen megerősítse az ingyenes felhasználók monetizálását és a rajtuk elért bevételek nagyságát is.

2. Bevételek és üzleti eredmény

A fő hangsúly a növekedésen van, de egy tőzsdei cég nem kerülheti el, hogy asz üzleti eredményeiről is  említést tegyen, és ezalól a Spotify sem kivétel.  

A 2018-ra vonatkozó előrejelzések alapján az évet  ha kevéssel is, de 5 milliárd dollár feletti árbevétellel zárhatja majd a streaming cég., ami 20%-ot  bőven meghalad növekedést jelez előre.  A margin valahol 23-25% körül alakul majd, míg a teljes évre vonatkoztatva  marad a veszteséges működés, azonban a veszteség mértéke alacsonyabb lesz nominálisan is, mint 2017-ben, ami azt jelenti, hogy a bevételekhez viszonyítva jelentősen csökkenhet majd a svéd cég vesztesége.

Ami talán ennél is optimitábbá teheti a Spotify  kedvelőit és  növelheti a befektetők és a potenciális befektetők bizalmát, az a fenti ábrán is látható trend: A folyamatosan, szépen növekvő bevételek mellett a költségek aránya a bevételekhez viszonyítva csökken, azaz ha lassan is, de a Spotify elérkezett, elérkezhetett ahhoz a ponthoz, ahol valóban képes lehet kinőni az amúgy nagyon magas költségeit.

Alig 24 óra múlva kiderül, hogy  maguk a befeketetők hogyan is látják a Spotify esélyeit és hogy  a  hagyományostól eltérő  parkettre lépés  előnyére vagy hátrányára válik a svéd cégnek.  

Arra, hogy a földi sugárzású rádiózás fokozatosan  egyre mélyebb gödörben van és amiatt, hogy a 21.századi technológiai változások és az új piaci szereplők által támasztott kihívásoknak nem vagy kevéssé képes megfelelni, egyre több- és több példa látható, de talán a legplasztikusabb, a legfrissebb, a legnagyobb amerikai rádióhálózat, az iHeart Radio csődje.  

A hagyományos rádiózást többen, többféleképpen próbálták és próbálják megújítani, adaptálni a megújult technológia lehetőségekhez és tartalomfogyasztási szokásokhoz. Megközelítésükben azonban ezek a kísérletek alapvetően különbözőek.

A Pandora- illetve egyre inkább a  klasszikus streaming piaci szereplők- Spotify, Apple Music, Amazon, Google- az on-demand funkciók s az interaktivitás erősítésén keresztül közelítik meg a rádió, mint  platform  megújítását.

Másfajta megközelítést választott a Scott Keeney DJ által létrehozott Dash Radio.  Keeney és társai továbbra is hisznek a lineáris  rádió tartalom fogyasztásban, azonban egy helyre próbáltak gyűjteni egyedi, különböző stílusokat elérhetővé tevő rádióadókat.  Olyan rádióadókat, amelyek nem létező rádiók, hanem tulajdonképpen egyei, válogatott  zenei válogatások.

A rádiók tulajdonosai pedig ismert DJ-k, sztárok, vagy  márkák,. Akik saját rádiójukban azt játszanak, amit szeretnének.  Amikor a rádió tulajdonosa online van, akkor maga cserélheti a számokat, élőben. Amikor nincs online- hiszen 24 órában ez lehetetlen is lenne-  akkor pedig az általa korábban lejátszott dalok szólnak, véletlenszerűen.

Fontos különbség  az interaktív rádiókkal szemben, hogy az elhangzott dalokat a hallgatónak nincsen lehetősége átugrani, kedvelni, azaz  egy adott adón belül azt hallgathatja, amit az adó tulajdonosa játszik.  

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen, limitált interaktivitást és  felhasználói testreszabási lehetőséget biztosító  megoldás esetében nagyon sok múlik azon, hogy a rád tulajdonosa mennyire híres, mennyire elismert.  Keeny rádiós múltja ebben sokat segített, segíthetett és nyilván ennek ( is) betudható, hogy olyan sztárok, mint Snoop Dogg is vállalták a felkérést és saját rádiót indítottak.

A Dash tehát egy ígéretes ötlet , mégis nem igazán erről vált híressé. Sokkal inkább arról, hogy a Dash Radio megjelenése után alig hónapokkal  jelent meg , indult el az Apple Music és az Apple Music részeként a Beats Radio.  

Minden amit Beats Radio-ról tudni akartál

Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési elképzelést, amit az Apple Music...

Az  a Beat Radio, amely koncepciójában kísértetiesen hasonlít a  a Dash Radio-ra. Nyilván az Apple nem ellopta Keeny ötletét- bár bőven meríthetett belőle- az ellenben tény, hogy az Apple, mint óriás cég belépése a piacra alapvetően változtatta meg a Dash Radio sikerének lehetőségeit.

A másik problémát az ötleti modell jelenti. Keeny nem hisz a 30 másodperces reklámokban, így szemben  a hagyományos rádiókkal, szemben a Spotify ingyenes verziójával és szemben  a Pandora-val a Dash Radio nem tartalmaz reklámokat semmilyen formában. S mivel előfizetési díja sincsen ezért az üzleti modell meglehetősen féloldalas. Szerepel ugyan benne bevételi oldal is, de csupán a szponzorált, márkázott rádiók  bevételeiből. Igaz ugyanakkor, hogy a költségek is mesze nem akkorák, mint a Spotify vagy éppen a Pandora esetében.

Ez lehet a fő oka annak, hogy az Apple piacra lépése ellenére a Dash Radio most is él és jelen van a piacon. Persze a jövője illetve az, hogy a vitathatatlanul változás előtt álló rádiós piacon lesz-e számára hely, nagy kérdés.

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában. A rádiókat ezért szerették az emberek, szerették a kiadók, szerették a zenészek, szerette mindenki.

A rádiók megingathatatlannak tűnő szerepén az első  lyukat az MTV ( Music Television) ütötte a 80-as évek elején , de mindez elenyésző mértékű ahhoz képest, amekkora változást az internet, általa pedig a megváltozott zenefogyasztási szokások és szolgáltatások okoztak és okoznak a rádiós iparág számára.

Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a Pandora által a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben. Az újfajta, a hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínáló, azoknál interaktívabb on-demand rádiók, élen a Pandora-val elképesztő tempóban növelték népszerűségüket, alapvetően a földi sugárzású rádiók rovására.

Mindennek „köszönhetően” a rádió, mint médium  fontos szerepe ugyan általánosan megmaradt, zenei stílusonként ugyanakkor már sok tekintetben más a helyzet. Az olyan underground  zenék ,mint a hip-hop vagy az elektronikus zene esetében a rádió  hátul kullog a fontos források között.

De nem csupán a zene az a terület, ahol komoly kihívásokkal áll szemben a rádiózás. A hírek, a közlekedési információk, a talk radio tartalmak esetben mind-mind  megtalálható egy olyan digitális szereplő, akik az adott területen sokkal interaktívabb, hely specifikusabb tartalmat kínál.

Mindennek a fentebb elméletben felvázolt iránynak a gyakorlati megtestesülését és igazolását láthattuk a napokban a szemünk előtt realizálódni, sajnos. Az Egyesült Államok legnagyobb rádióhálózata, a Clear Channel ugyanis kénytelen volt végül csődöt jelenteni!

A csőd  okát az összesen 20 milliárd dollárt(!!) kitevő hitelállomány jelenti, amelyet a cég lényegében 10 éve 2008 óta görget maga előtt.

Meglehetősen hamar, valamikor 2010-ben  nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben a  közben a nevét Clear Channel-eől iHeart Media-vá változtató cég  nem tud valamit kezdeni  a rá nehezedő adóssággal, úgy nem várhat más rá ,mint a csőd…

Mégis a Texasi cég  közel 8 éven át  húzta és volt képes törleszteni, a hol magasabb, hol alacsonyabb éppen aktuális törlesztő részleteket. Tavaly aztán már a cég pénzügyi jelentésébe is bekerült, hogy az elkövetkezendő ( 2017 áprilisában kezdődő) 12 hónap pénzügyi értelemben történő befejezése kockázatokat rejthet magában.

És minden jel arra utal, hogy ez esetben egy önmagát beteljesítő jóslattal álltunk, állunk szemben, ugyanis ez év februárjában a cég  nem volt képes törleszteni az aktuális részleteket, így kénytelen volt csődvédelembe menekülni. 

Az iHeart Media csődje egyrészt az üzleti fundamentumok alapján sem mondható meglepetésnek ( erről majd kicsit később)  másodsorban pedig egy olyan időszakban következik be, amikor amúgy is rájár a rúd az amerikai rádió piaci szereplőkre. Az iHeart Media mögötti második legnagyobb rádiós hálózat,  a Cumulus Media még tavaly év végé előtt jelentett csődöt, a CBS  pedig lényegében kilépett a rádiós piacról azáltal, hogy csatornáit egyesítette az Entercom Communications csatornáival.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mekkora bajban is van az iHeart Media, érdemes egy pillantást vetni a cég bevételeire illetve arra, mekkora hiteleket is kell, kellene törleszteni.

Amint ábránkon látható, az elmúlt években a cégcsoport bevétele egy meglehetősen szűk sávban mozgott  alapvetően 6.2-6.3 milliárd dollár körül. A nyereség pedig ennek is csupán a töredéke,  szinte minden évben  1.5 milliárd dollár alatt volt és csupán 2016-ban kezdett el igazán érzékelhetően emelkedni.

Mindeközben a 20 milliárd dollár gigahitel költségei éves szinten  1,5-1.8 milliárd dollár között voltak és folyamatosan nőttek, mind nominálisan, mind a bevételek százalékában.  Ezeket a múltbéli terheket ha nem is könnyen, de  teljesítette a rádió, ami viszont előtte állt, az lényegében egyenértékű volt a lehetetlennel.

Hiszen amíg az elmúlt években a felvett hitel kamatait törlesztette elsősorban a cégcsoport, addig 2017-től kezdődően 6 éve alatt  szinte az egész 20 milliárd dolláros hitelállományát vissza kellene fizetnie, közel felét- 8 milliárd dollárt-  pedig egy évben 2019-ben.

Nem véletlen, hogy a cég vezetése éveken át, több alkalommal, több körben és jogi lejárásban próbálta kijárni, hogy érvénytelenítsék az őket terhelő hitelt. Sikertelenül.

Tisztán   pénzügyi megfontolásokból megközelítve tehát, tulajdonképpen akár az is állítható, hogy  jó pillanatban  jelentett csődöt a cégcsoport. A csőd legfontosabb jellemzője, hogy az egyben a cég adósságának átrendezésére is esélyt ad. Adósságból pedig bőven van. Az iHeart Media adósainak listája meglehetősen hosszú és népes lista, sokféle szereplővel, melyek között megtalálhatóak jogvédő szervezetek, kiadók, sőt   vetélytárs szolgáltatók is.  

A lista, a teljesség igénye nélkül:

SoundExchange 6.4 millió dollár

ASCAP 1.4 millió dollár

BMI 1.4 millió dollár

Warner Music Group 3.9 millió dollár

Universal Music Group 1.3 millió dollár

Nielsen 20 millió dollár

A hírek szerint a formálódó csődegyezség értelmében a meglevő hitelállomány jelentős része eltűnhet majd, miközben a rádió alapvetően ugyanúgy folytathatná működését, mint eddig, persze bizonyos keretek között.

Ha pedig jobban belegondolunk, nem is biztos, hogy véletlen, hogy olyan sokan sündörögnek az iHeart Media körül. Amennyiben ugyanis sikerülne megszabadulnia az őt terhelő hatalmas adósság  jelentősebb részétől, akkor a cég piaci részesedése ( 270 milliónál is több hallgatót érnek el)  illetve digitális jelenléte révén komoly akvizíciós célpontja is lehet olyan cégeknek, amelyek a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban akarnak versenyezni, a Spotify-jal vagy éppen az Apple Music-kal.

A csőd persze komoly kérdéseket vet fel azt  illetően, hogy meddig és milyen formában maradhat életképes a hagyományos rádiózás, jelen formájában, az olyan fejlett piacon, mit az amerikai ?  A tengerentúli rádiós piac jelenleg mintegy 16 milliárd dolláros.  Előrejelzések szerint mindez 2021-re  is csak minimálisan változik majd és alig éri el a 17 milliárd dollárt. Ebben a környezetben kellene a hagyományos  földi sugárzású rádióknak alkalmazkodniuk  az egyre erősődö versenyhez és átalakítaniuk üzleti modelljüket egy  sokkal inkább digitális és interaktívabb modellé. Nehéz lesz…

Ahogyan azt tavalyi év legvégén magunk is megírtuk , a Youtube egy kizárólag audio streamingre fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezte, tervezi  2018 első fél, de lehet  inkább  első negyed évében, Youtube Remix néven!

Az eddig megismert információk alapján, a szolgáltatás egy az egyben szeretne majd versenyezni a Spotify-al, az Apple Music-kal és a többi klasszikus streaming szolgáltatással. Azaz egy alapvetően  audio streaming szolgáltatásról beszélünk, szemben a Youtube RED-el, ami egyszerre akart audio és videó streaming szolgáltatás is lenni.  

A Spotify rivális streaming szolgáltatással a Youtube és anyacége a Google/ Alphabet egyszerre két kérdésre és kihívásra próbál választ adni. Egyrészt arra, hogy a fejlett piacokon a Youtube zenei része egyértelműen csökken, másrészt pedig arra, hogy  a kiadók és jogvédő szervezetek egyértelműen a Youtube-ot tartják az előadói bevételek csökkenésének felelősének.

Önálló streaming szolgáltatást indíthat a Youtube idén

Amikor 2015-ben hosszas-hosszas pletykák, találgatások után végül valóban elindult a Youtube streaming zenei szolgáltása Red, a Youtube prémium streaming szolgáltatása, nem alap nélkül írtuk azt, hogy a streaming piacot alapjaiban átformáló lépésről lehet szó. Egyrész maga az alkalmazás valóban a piacon egyedülálló színvonalat és megoldásokat képviselt, képvisel, másodsorban pedig azért, mert a Youtube zeneipari marketingben elfoglalt helye több, mint megkérdőjelezhetetlen.

Az elsőt kis mértékben, a másokat ellenben maximálisan  szem előtt tartva  egy az SWSW-n adott interjú alapján úgy tűnik a Youtube döntő lépésre szánta el magát, annak érdekében, hogy  a hamarosan induló  fizetős streaming szolgáltatása valóban sikeres  legyen!

Mindennek azonban ára lesz, méghozzá jó eséllyel hatalmas felhasználói felháborodásban  megtestesülő ára. A Youtube ugyanis nem kevesebbet tervez- Lyor Cohen elmondása szerint- , minthogy  drasztikusan megnöveli a zenei videók előtt/közben és akár alatt megjelenő reklámok számát, nemi titkoltan azért, hogy az ingyen zenei videónézés élményét jelentősen rontva terelje a felhasználókat a Youtube Remix prémium verziója felé.

Cohen közvetve utalt arra is, hogy a hirdetések megnövelése nem globális, azaz nem minden felhasználót érintő lesz. Az alapján, amit a konferencián elmondott, legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Youtube-ot mint zenei szolgáltatást használók ( azaz azok, akik sok-sok zenei videóklipet néznek meg egymás után, érdemi interakció nélkül) fognak majd a jelenleginél jelentősen több reklámot  látni. Ők ugyanis egyrészről a Youtube legjelentősebb, potenciális fizető felhasználó táborát jelentik. Ezt a tábort, amelyet a jelek szerint a cég akár erőszakosan is, de szeretne az új, prémium szolgáltatása felé terelni.

Mindez jelentős változás a cég  eddig hozzáállásához képest és ebben nem kis szerepe van magának Cohennek. Ő győzte ugyanis meg  kollégáit és a Google/Alphabet menedzsmentet, hogy fontos gesztusokat tenni a zeneipari szereplők, elsősorban a kiadók és az előadók felé.

Az üzleti megfontolások pofonegyszerűnek tűnhetnek. Egyrészt a több hirdetés több bevételt is jelent majd, ez nyilvánvaló. Másrészt, a hirdetések által a prémium verzióba áthajtott zenekedvelők előfizetési díjai és extra bevétel. azaz az amúgy barátságtalan lépés tisztán pénzügyi oldalról tekintve win-win szituációt jelez előre a Youtube számára.

Persze afelől ne legyen szemernyi kétségünk se, hogy ez a lépés egyszerre született üzleti megfontolások és a fent említett politikai megfontolások alapján, sőt inkább az utóbbiak alapján. 2017 végére ugyanis lejutottunk oda, hogy a Youtube jövője szempontjából elkezdett igenis fontossá válni az, hogy milyen viszonyban van a lemezkiadókkal és a zenészekkel.

Persze akár a politika, akár az üzleti megfontolásokat vitatni is lehetne. Ugyan a több hirdetés jó eséllyel még több bevételt jelent majd, nem lehet nem figyelembe venni azt is, hogy a felhasználói oldalon az elégedetlenség mit jelenthet majd a Youtube számára. Mindez egy olyan időszakban, amikor egyre gyakoribbak a tech cégek rémálmainak számító PR katasztrófák.

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

Összességében a Youtube lépése nagyon jól  harmonizál azzal a ténnyel, hogy a cég most már nem nagyon hibázhat zenei szolgáltatásaival.  A Google Music- bár  adatok nem nagyon ismertek róla-  a piackutatások alapján inkább tűnik csúnya kudarcnak, mint sikernek. Ugyanez elmondható, sőt hatványozottan mondható el, a videó és audio szolgáltatásokat ötvözni kívánó, ámde a nemzetközi terjeszkedéssel lassan haladó és emiatt egyértelműen kudarcot vallott Youtube Red-ről.  Mindezzel párhuzamosan ugyanis a többi vetélytárs streaming szolgáltatás felettébb sikeres évet tudhat maga mögött. Mind a Spotify, mind az Apple Music szépen növekszik, az Amazon Prime Music-ról nem is beszélve.  A fejlett piacokon pedig a Youtube zenei része egyértelműen csökken, így a Youtube és tulajdonosa a Google/Alphabet sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 4-5 évvel ezelőtt az Apple, az iTunes kapcsán.  Az elkerülhetetlen, meredek csökkenés már látható, kérdés, addig sikerül-e a helyettesítő termékkel  piacra lépni és sikerre vinni. Ehhez a sikerhez pedig az eddig alkalmazott módszerek bizonyosan nem lesznek elegendőek, erre úgy tűnik a Youtube és a Google vezetése is ráeszmélt.

A 2017-es év  végének kétségtelenül legnagyobb meglepetése és egyben leg  meghatározóbb híre  az volt, amikor az Apple bejelentette, hogy felvásárolja a zenefelismerési piac piacvezetőjének számító Shazam-ot!

Az Apple- Shazam házasság  sok tekintetben  valóban egy  az egekben köttetetett házasság. Adva van ugyanis egy kiváló szolgálttás, amelynek a játétere azonban  felettébb beszűkült az elmúlt  nagyjából egy évben és adott egy feneketlen pénztárcával rendelkező, fiatalnak mondható streaming szolgáltatás, amely a világ ura szeretne lenni és amely számára kulcsfontoságú  lenne, hogy egyre több és több mindent tudjon ajánlani  előfizetői számára. Ehhez pedig  tökéletes eszköz lehet a Shazam!

A zenefelismerés pedig egyre inkább alap szolgáltatás, méghogyha nem is a mainstream, ismert streaming szolgáltatások körében. Az olyan, távol -keleten piacvezetőnek számító szolgáltatások, mint a KuGou  a ,QQ Music  vagy a KKBOX  mind-mind  kínál zenefelismerést a streaming mellett. Sőt,  piaci pletykák szerint a hajdan szebb napokat látott Deezer is valami hasonló kifejlesztésén dolgozik.

És persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezen a piacon a Shazam számít a piacvezetőnek, de messze nem az egyetlen szereplőnek. Független szereplők, mint a Soundhoud mellett  tágabb  home entertainmernt aktivitásaik részeként olyan óriások ,mint a Google is megjelentek   ezen a piacon.

Meglepő lehet, de az Apple számára nagyon fontos területen érkezik ezáltal segítség! Ez a terület pedig a big data és annak  digitális zenei felhasználása. Ezen a területen a Spotify több évnyi előnnyel rendelkezik, hiszen már 2014-ben komoly akvizíciókat hajtott végre ezen a téren, míg az Apple  egyrészt ekkor még inkább az iTunes-ra koncentrált, másodsorban pedig az algoritmuson alapuló zenemegismerés helyett eleve a humán zenei ajánlókban hitt ( és hisz a mai napig) .

Márpedig az Apple a Shazamot ezen a téren nagyon sok területen  használhatja majd. Kiindulásként vegyük azt, hogy az, hogy milyen zenéket próbálnak felismertetni felhasználók milliói kiválóan előrejelezheti azt, hogy egy adott dal népszerűsége hogyan alakul. Ez pedig egy az exkluzív tartalmakra koncentráló és   21.századi modern kiadói terveket szövögető médiacég számára felbecsülhetetlenül értékes információ lehet.

Mindezen felül és ennél jóval előremutatóbban, a Shazam kulcs szerepet játszhat majd az Apple intelligens  és hang alapú megoldásainál  a zenei tartalmak és szolgáltatások integrálásában is.  Ez a terület az elkövetkezendő években robbanásszerű fejlődés előtt áll, és amennyiben ebben a zene nem kap megfelelő és kellően hangsúlyos helyet, akkor az  magára az Apple Music-ra is súlyos következményekkel lehet. Cupertinoban tehát virítani kell ezen a téren hamarosan valami nagyot és ennek a motorja  jó eséllyel ugyancsak a Shazam lehet majd.

Természetesen  a Shazam akvizíció  alapvetően  fogja majd átalakítani a Shazamot és magát az Apple Music-ot is. A legrövidebb távú, de valószínűleg egyben leglátványosabb változás a Spotify eltűnése lehet majd.  Jelenleg a svéd cég az egyik kiemelt streaming szolgáltatás, amelyre a felismert zenék hivatkoznak, azaz akár azonnal  egy már létező lejátszási listánkba is helyezhetjük azokat. Ezzel egy idejűleg feltételezhetően a Shazam akár el is veszítheti önálló alkalmazás mivoltát és az Apple Music részévé válhat, amely ezáltal nagy lépést tesz majd  abba az irányba, hogy komplett audio élményt nyújtson előfizetői számára.  

Ehhez persze a Shazam akvizíciója még messze nem lesz elegendő, sőt igazából  ahhoz sem, hogy az Apple valóban igaszán személyre szabott zenei élményt nyújtson. Ehhez majd még feltételezhetően akvizíciók során keresztül vezet út.

Alig 2 héttel ezelőtt vélt végérvényesen hivatalossá, hogy a streaming piacot vezető svéd Spotify szokatlan módon, de végül tényleg megjelenik a tengerentúli tőzsdén. A  speciális parkettre lépési mód miatt a Spotify részvények nem egy előre meghatározott, a kibocsátásban résztvevő befektetési bankok által vállalt és támogatott kibocsátási áron jelennek majd meg a parketten, hanem abszolút a piac , azaz a kereslet és a kínálat által meghatározott áron cserélnek, cserélhetnek majd gazdát a részvények.

És mindez azt is jelenti, hogy a Spotify részvények piaca már ,most is él, csak persze egy sokkal kisebb ,zártabb körben, mint majd…Ezen a piacon pedig  már most is pörögnek az részvényvásárlások és vételek.. jelenleg 125 dolláros részvényenkénti áron.

amint az a fenti ábrából is látható, ez azt jelenti, hogy a svéd cég részvényei nem sokkal a  parketten való megjelenés előtt, továbbra is az éves árfolyamok felső 10%-ban a top árhoz közeli áron cserélnek gazdát.  

A majdani részvényárfolyamot és a kereskedést alapjaiban határozhatja majd meg, hogy a jelenleg a Spotify-ban komoly részesedéssel bíró   major zene kiadók mihez kezdenek majd a kezükben levő részvényekkel.

Mindez azért lényeges kérdés, mert a Spotify részvények mintegy 15%-a a 3 major kiadó kezében van, így az, hogy ők ebből mennyit terveznek eladni, alapjaiban  formálhatja az elérhető részvények számát és természetesen az árfolyamát is.   

Így megy tőzsdére a Spotify

2016-ban, sőt végül tavaly sem lépett tőzsdére a Spotify ( ezzel sokaknak csalódást okozva) tavaly év év végén azonban már egyre több és egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a svéd cég valóban ilyen jellegű terveket fontolgat, hogy aztán idén januárban már...

Több, magát természetesen  meg nevezni nem kívánó, különböző kiadói forrás is úgy nyilatkozott, hogy a kiadók fő célja befektetésük értékének a maximalizálása, azaz amennyiben a tőzsdei parketten való megjelenés előtt vagy után úgy alakulnak az árfolyamok, akkor nyitottak arra, hogy értékesítsenek  a kezükben levő részvénycsomagokból.

Ennek lehetőségét pedig nem szabad kizárni, hiszen a kiadók is profitorientált tőzsdei cégek, márpedig bármely kiadói is értékesíti részesedést, az nagyságrendileg 1 milliárd dollár bevételt jelentene számára…

Amikor a zenefelismerő szolgáltatások piacáról beszélünk, akkor hasonlóan a streaminghez szinte mindig egy és ugyanaz a szereplő jut  a legtöbbünk eszébe: a Shazam. Pedig ez a piac  sem egyszereplős, sőt! Ugyan a  Shazam  a legismertebb és ennek okán (is)számít a piacvezetőnek, de messze nem az egyetlen szereplőnek. Független szereplők, mint a Soundhoud mellett  tágabb  home entertainment aktivitásaik részeként olyan óriások ,mint a Google vagy a Facebook  is megjelentek  ezen a piacon

 Pontosan ez – azaz a Shazam  árnyéka- a legnagyobb problémája a piac másik jelentős független szereplőjének a Soundhoud-nak. A funkcionalitásában lényegében teljesen a Shazammal megegyezőt kínáló kaliforniai cég hosszú éveken át küzdött az ismertebb vetélytársa árnyékából való kitöréssel, inkább sikertelenül, mint sikeresen. Annak ellenére, hogy mint termék a Soundhoud már hosszú évek óta megelőzi a Shazamot, és sokkal inkább a Shazam számított a Soundhoud követőjének mint fordítva.

A sikertelenséget látva Soundhound az egyetlen bölcs ámde annál fájdalmasabb és nehezebb döntést hozta meg: profilt váltott! ( lásd keretes  írásunkat fent) A profilváltás  viszont abszolút sikeres volt, a két új termék és platform fontos  független szereplő egy alapvetően a nagyok ( Apple,. Google Amazon) által dominált területen.   Ezt pedig a befektetők is jutalmazzák!  Immáron több, mint 10  befektető-  az NVIDIA, a Samsung Catalyst Fund, a Nomura Holdings, Inc., a Sompo Japan Nipponkoa Insurance Inc.,  az RSI Fund , a Kleiner Perkins,  a SharesPost 100 Fund, a  MKaNN,  valamint a korábbi  befektetők a Global Catalyst Partners,  a Walden Venture Capital, és  Translink Capital Partners- lát fantáziát a cégben és termékeiben.

Az élet nagy igazsága pedig az, hogy az utolsó  alapvetően nem nagy összeg- 50 millió dolláros befektetés immáron 1 milliárd dolláros cégértékelésen érkezett.  Ez pedig két  az egykori Shazam üldöző számára nagyon szívet melengető dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy immáron a Sondhound is  a startupok körében külön kategóriát képviselő unikornisnak számít. Másodsorban pedig azt, hogy jelenlegi cégértéke jelentősen meghaladja azt, az érétket, amelyen a nagy vetélytársa Shazam végül az Apple tulajdonává vált. Mi ez, ja nem gigantikus elégtétel?!

A Spotify régóta várt tőzsdére lépése kapcsán , az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott adatok alapján rengeteg a cég stratégiájával és helyzetével kapcsolatos információt is megtudhattunk.

Amire mindenki kiváncsi a svéd ég kapcsán az az, hogy mik lesznek azok az adatok, területek, amelyeket hangsúlyozni próbál. Ahhoz ugyanis, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.

Nézzük tehát, hogy  tisztán  a számokat nézve mit is igér a Spotify a befektetőknek!

+1. Növekvő felhasználószám

Ha van olyan terület, ahol a Spotify nem nagyon küzd problémával, az egész biztosan az ügyfélbázis mérete és növekedése száma. Csak az elmúlt 2 évben 65 millióval nőtt a teljes ügyfélbázis mérete, amely most már meghaladja jóval a 150 milliót. Más kérdés, hogy  a Spotify hogyan képes monetizálni ezt az ügyfélbázist, de erről majd később.

+2. Fokozatosan, de biztosan növekvő előfizetőszám

A kiadók, tulajdonosok és jó eséllyel a majdani részvény tulajdonosok által talán leginkább várt és legjobban figyelt adat a prémium felhasználók, azaz a Spotify előfizetők számának alakulása lesz. A svéd cég  gyakran közli ezen adatokat, így mi is több alkalommal írtunk róla, így a beadványban szereplő 71 milliós szám nem ért meglepetésként senkit.

A Spotify által felépített freemium modell lényege, hogy az ingyenesen a szolgáltatást kipróbáló ügyfeleket konvertálja fizető ügyfelekké.  Az, hogy az elmúlt 2 év során ez a mutató 31%-ról 44%-ra emelkedett azt mutatja, hogy Daniel Ek marketing csapata egyre javuló mértékben képes az érdeklődő ügyfeleket előfizetővé konvertálni.

+3. Lojális ügyfelek

Persze mit sem ér ez a konvertálás, hogyha az ügyfelek később a szolgáltatással elégedetlenek és ezért kevesebb használva azt előbb utóbb  úgy érzik, nem éri meg az előfizetési díjat.

Amint a fenti  diagramon látható, ebben is komoly előrelépést sikerült elérnie  a Spotify-nak, hiszen 7%-ról 5% köré sikerült csökkenteniük az ügyfelek lemorzsolódását!

+4. Növekvő szolgáltatás használat

A rettegett churn egyik legjobb ellenszere, hogyha az ügyfelek szeretik és egyre többet használják a szolgáltatást. A Spotify ebben is jó úton halad, hiszen a prémium, azaz a fizető ügyfelek hetente  közel 25%-al többet használják a szolgáltatást ma, mint 2 évvel ezelőtt. A heti 25 óra zenehallgatás a Spotify-on belül  nem kevesebbet jelent, minthogy napi 3.5 órát használják átlagosan a prémium ügyfelek a szolgáltatást. csak összehasonlításképpen: a Facebook esetében ez az adat 20 perc körül van…

+5. Aktív előfizetők

Azon felül, hogy hetente mennyi zenét hallgatnak a Spotify révén az előfizetők, elkötelezettségüket és elégedettségüket mutatja az is, hogy a havi aktív felhasználók mekkora hányada az, aki naponta, azaz igazán aktívan használja a szolgáltatást.

Ezen a téren érzékelhető talán a legkisebb javulás, sőt az elmúlt két évre visszatekintve látható, hogy  némileg hektikusan, szezonalitást mutatva változik a napi látogatók  aránya. Ami ellenben igen jó hír és optimizmusra ad okot, az az, hogy  a napi látogatók aránya az előfizetők arányában megközelíti az 50%-ot, azaz az akik fizetnek a Spotify-ért, azok használják is azt,  napi rendszerességgel lényegében. 

A temérdek jó hír után nézzük meg azokat a területeket is, ahol a svéd cégnek javítania kell majd annak érdekében, hogy a tőzsdén ( is) sikeres legyen!

-1. Hirdetési árbevétel

A Spotify alapvetően egy előfizeti díj bevételek által vezérelt vállalkozás, így az abszolút nem meglepő, hogy a bevételeket is ezek dominálják. Az sem meglepő, hogy mivel ezek a bevételek alapvetően az előfizetőszámhoz kötődnek, annak dinamikus növekedésével az előfizetési bevételek is szépen nőttek és nőnek.

Az ellenben már nem feltétlenül pozitív, hogy  a hirdetési bevételek elhanyagolható mértékűek és sokkal lassabban is növekednek, azaz a Spotify-nak érezhetően gondjai vannak azzal, hogy az ingyenes felhasználóit monetizálja.

-2. Egy felhasználóra jutó árbevétel

Régóta  a digitális zeneiparban keringő  ( eleddig) megválaszolatlan kérdés, hogy a Spotify erőltetett, promóciókkal dúsított felhasználónövekedése milyen hatással lesz a  jövedelmezőségre, azaz az egy felhasználón realizált átlagos bevételekre?

A svéd cég által a tengerentúli tőzsdefelügyelet számára leadott adatok egyértelmű választ adnak erre a kérdésre: a felhasználónövelésnek ára van, méghozzá nem is kicsi. A két évvel előttihez képest ugyanis közel 20%-al csökkent az egy felhasználóra jutó bevétel, ami most már  alig haladja meg az 5 eurót.

Mindezt vagy a prémium előfizetés árának növelésével, vagy az ingyenes használókon  elérhető bevételek jelentős növelésével  lehetne ismét növelni. Egyik sem hangzik könnyű feladatnak…

-3. Veszteséges működés

Listánkban csupán a harmadik helyre érkezett, de jó eséllyel ez lehet a legfontosabb és a majdani befektetők által a svéd cégen leginkább számonkért mutató. Ez pedig nem más, mint a svéd cég eredményessége.

Ezen a téren bizony a Spotify is küzd a streaming cégek átkával, azaz a népszerűség és az üzleti modell között feszülő brutális ellentéttel. Hiába nőnek ugyanis a bevételek, a költségek egy jelentős ( elsősorban a tartalomhoz kapcsolódó ) része  is ezzel arányosan növekszik.

A következmény? Amint a fenti ábrán látható, folyamatosan veszteséges működés. 5 év alatt összese pedig az 1.2 milliárd dollárt is meghaladja a Spotify vesztesége. Ezt, egy  idegesebb, rosszabb tőzsdei hangulatú kereskedésben egészen biztosan brutálisan büntetnék a befektetők. Egyeltlen bíztató eleme van, az amúgy nominálisan folyamatosan és az elmúlt 2 évben különösen meredeken emelkedő költségeknek. Nevezetesen, hogy a bevételek arányéban ha lassan is de csökkenő a trend, azaz a Spotify régóta hangoztatott elmélete, amely szerint létezik az a méretgazdáságossági szint , ahol a bevételek ha lassan is meghaladják a költségeket, igaz lehet. Viszont ettől a szinttől még nagyon mesze vannak Daniel Ek-ék!

 -4.Növekedési területeket kell találni

A Spotify bázisának hangsúlya jelenleg Európában van, amiben  jelentős szerepet játszik természetesen, hogy a cég maga svéd és az is, hogy meglehetősen későn, indulása után 4-5 évvel jelent csak meg a legjelentősebb zenei piacon, az Egyesült Államokban.

Ennek következtében a svéd cég 71 milliós fizető bázisának túlnyomó része (  nagyjából 70%-a) Európából és az Egyesült Államokból származik. Ami azért gond, mert nagyjából ez a két régió a világ leginkább telített  régiója streaming szolgáltatások szempontjából, azaz ezeken a helyeken a növekedési potenciál minimális. Az olyan- amúgy népes, de messze nem blue ocean jellegű piacok, mint Ázsia pedig sok-sok befektetést igényel majd. 

Így megy tőzsdére a Spotify

2016-ban, sőt végül tavaly sem lépett tőzsdére a Spotify ( ezzel sokaknak csalódást okozva) tavaly év év végén azonban már egyre több és egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a svéd cég valóban ilyen jellegű terveket fontolgat, hogy aztán idén januárban már...

A  kép tehát vegyes, sok jó mellett több, a befektetőket minden bizonnyal nyugtalanító adatot rejtenek a Spotify könyvei.  A Spotify feladat tehát az lesz, hogy azokon az adatokon tartsa a figyelmet, amelyek az alaptörténetet- a streaming növekszik – támogatják.

Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor  majdhogynem ideálisnak tűnik. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, jelenleg nem sok mindenből választhatnak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethetnek.

Ez pedig nem kevesebb jelenthet a streaming piac svéd vezetője számára, minthogy ha ügyesen választja meg ha hangsúlyokat, figyel arra, hogy hol tud olcsón növekedni és hol kell  a költségekre figyelnie, akkor akár egy nagyon sikeres 1-2 év is állhat előtte.

 2016-ban, sőt végül tavaly sem lépett  tőzsdére a Spotify ( ezzel sokaknak csalódást okozva) tavaly év év végén azonban már egyre több és  egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a svéd cég valóban  ilyen jellegű terveket fontolgat, hogy aztán  idén januárban már konkrét időpont is elhangozzon.

Akkor a Spotify azt „ígérte” , hogy még az első negyedévben tőzsdére lép, ehhez pedig az kellett, hogy legkésőbb a szerdán beadja az ehhez szükséges kérelmet az amerikai tőzsdefelügyeletnél. Mindez szép csendben meg is történt,  és a közel 200 oldalas dokumentum rengeteg információval látta le az érdeklődő médiumokat, blogokat, messze nem csak a arról, hogyan is tervezi a tőzsdére lépést a Spotify.

Ahogyan azt már az előzetes megszellőztetett információk is jelezték, Daniel Ek és cége  nem a szabványosnak mondható, befektetési bankok által vezetett, a kibocsátás tekintve drágább, de sok tekintetben biztonságosabb tőzsdére lépést választotta. Mindennek értelmében a cég ajánlott kibocsátási ár , befektetési is bankok és  meghatározott ideig, meghatározott számú részvényt el nem adható befektetési bankok nélkül lép majd a parkettre.

Nézzük meg kicsit részletesebben ,folyamatában, hogy mindez mit is jelent majd a gyakorlatban

1. Nincsen kibocsátási ár

Az hogy nem lesz ajánlott és előre meghatározott kibocsátási ár azt jelenti, hogy a svéd cég a január 1 és február 22 közötti időszakban a privát kereskedésben  forgó árakat tervezi majd használni. A Spotify ezt azt árfolyam sávot beadványában le is írja: 90 és 132 dollár közötti árfolyamon mozogtak a részvények ezen időszakban. ( érdemes megjegyezni, hogy a 2017-es évben még tágabb volt a sáv, hiszen 37 és 125 dollár közötti  áron cseréltek gazdát a részvények)

A kibocsátási  ár hiánya azt is jelenti, hogy nem lesz előre meghatározott ár, azt a kereslet és a kínálat  szabja majd meg- Lévén a tőzsdei kibocsátást talán a facebook óta nem várta úgy, mint a Spotifyjét, várhatóan  az induló ár a 130-150 dolláros sávban lehet majd. 

2. Nincsen garantált részvény mennyiség

Az, hogy nem lesz garantáltan  parkettra dobott részvénymennyiség  alapjaiban befolyásolhatja majd a svéd cég tőzsdei debütálását. Egyrészt azért, mert nem lesz garantáltan parkettre vitt  részvénymennyiség, azaz a érdeklődő befektetőknek is meg kell majd küzdeniük  amennyiben részvényt szeretnének jegyezni, vásárolni. Másodsorban pedig azáltal, hogy  nem lesz garantált piacra vitt mennyiség, ad absurdum  még az is előfordulhat, hogy senki nem kíván majd eladni részvényeket, így maga a kibocsát csak papíron valósul majd meg.

Utóbbira persze minimális az esély, sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy a nagy kereslet fel hajtja majd az árakat, amely árszinteken mér majd megjelennek  a részvényeket eladni  hajlandó jelenlegi tulajdonosok is

3. Nincsen befektetői korlátozás

A  hagyományos tőzsdei kibocsátások esetében a  részvényeket lejegyző befektetési bankok értékesítési moratóriumot vállalnak, azaz meghatározott ideig nem szabadulhatnak meg a lejegyzett érvénymennyiségtől.  Ez a korlátozás  ebben az esetben nem lesz érvényes,  hiszen nem is lesznek  a részvényeket kötelezően lejegyző pénzintézetek bevonva.

Ugyanakkor a korábban Spotify részvényeket jegyző  vállalkozások ( mint például a Tencent) esetében a  megállapodásban foglalt korlátozások érvényben maradna és érvényesek lesznek  az után is, hogy a Spotify részvények már tőzsdén is elérhetőek lesznek.

4. Nem lesznek kibocsátó partner bankok

Ugyan a Morgan Stanley segíti a Spotifyt a tőzsdére  vezető úton, hivatalosan  nincsenek  meghatározott számú részvényt adott áron lejegyző partner bankok bevonva. Ezzel egyrészt   nem kevés  pénzt spórolt meg a Spotify, ugyanakkor jelentősen növelt  saját kockázatát, hiszen a jegyzés majdani indulásától számítva csak a kereslet és a kínálat alakítja majd a az árfolyamot.

5. Nem voltak roadshow állomások

Talán ennek kapcsán tehetjük a legkevesebb megbízható információt, hiszen a Spotify vezérkara nyilván  sokakkal, sok mindenről tárgyalt és tárgyal. Az ellenben tény ( márha a beadott papírokat  vesszük alapul), hogy hivatalos, befektetői roadshow valóban nem volt. Lesz ellenben  hivatalos befektetői nap, várhatóan közvetlenül a tőzsdei kereskedést megelőző napokban. A befektetői napra bárki regisztrálhat majd és lehetősége lesz megismerni a svéd cég  legfontosabb pénzügyi adatait , stratégiai céljait.

A Spotify tőzsdére lépése során tehát a megszokottnál kevesebb támogató adat, eszköz áll majd a befektetni vágyó a svéd cég piaci helyzetében bízó befektetők számára. Az elmúlt 14   hónap, a Spotify által közölt adatai ugyanakkor adhatnak némi támpontot arra, milyen trendek is mozgatták, mozgatják a svéd cég „árfolyamát

Látható, egyértelműen emelkedő a trendvonal, azaz a Spotify- ha  innen nézzük és leegyszerűsítjük jelentősen a befektetői logikát és tényezőket,  igéretes befektetésnek tűnik.

Persze ez messze nem biztosítja azt, hogy hosszú távon valóban emelkedjen majd a részvényárfolyam, azt sokkal inkább a Spotify  alapvető  működési jellemzői, lehetőségei no meg a piac  befolyásolják majd. De erről majd egy újabb postban írunk …