Amikor tavaly ősszel felröppentek az első hírek arról, hogy az Apple a Beats Music márka kivezetésére készül már felröppent az a pletyka, hogy sok más irány mellet, az Apple zenei elkötelezettségét immáron egy zenei fókuszú hardverban is kifejezné.

Akkor leginkább egy Beats márkára keresztelt iPhone merült fel, mint lehetőség, azonban az elmúlt időszak rengeteg Apple zenei esemény bejelentése során egy alkalommal sem került elő, mint lehetőség.

A nyerő nem is a sok-sok százmillió ember kezében levő iPhone lett, hanem az Apple legújabb hardvere, az iWatch, és igazából nem is beszélhetünk ( egyelőre még) zenei fókuszú eszközről, technikai értelemben semmi esetre sem, marketing értelemben azonban feltétlenül, hiszen az Apple külön reklámokat szentélet az iWatch-ra optimalizált zenei alkalmazásoknak.

Azoknak az alkalmazásoknak, amelyek egyelőre a száma felettébb alacsony, és ami talán még ennél is szomorúbb, fontos alkalmazások hiányoznak a kínálatból. Fájó módon hiányzik a Spotify, a Deezer, az Rdio, a Soundcloud és a lista fyoltathtó lenne még sok- sok fontosabb és kevésbé fontosabb zeneipari szereplővel. Az Apple kifejezett célja, hogy órájára és a köré is egy komplett alkalmazás ökoszisztémát építsen, így a sor sokkal inkább a szolgáltatókon van.

eleddig a lelkesedésük finoman fogalmazva sem túl nagy, ami persze még változhat. Aztán azt, hogy az Apple Watch lesz-e a következő iPhone a zeneipar számára az ma még kérdés. Ami eldönti majd mindezt, az az, hogy maga az Apple Watch, mint eszköz mennyire lesz majd népszerű.

A Last.fm a 2000-es évek közepének egyik legmeghatározóbb digitális zenei szolgáltatása volt, tulajdonképpen az akkor a tengerentúlon szárnyait bontogató Pandora európai párjának, vetélytársának volt tekinthető. Ennek megfelelően a CBS fel is vásárolta, nem titkoltan azért, hogy az alapvetően európai gyökerű Last.fm tudásának segítéségével  az amerikai online rádió piacot is uralja. Azóta már tudjuk, hogy az Last.fm nem bírt érvényesülni a hatalmas amerikai médiacégben , és így akvizíció lényegében marginalizálta az anno jelentős szolgáltatást.

A Last.fm azonban nem adja fel és egy hosszú és komoly megújulási folyamat eredményeként egy teljesen új, totálisan újragondolt web-oldallal és alkalmazásokkal jelent meg a piacon.

A megújulási folyamat valóban egyfajta újragondolása és újradefiniálása a Last.fm-nek, amely teljesen más környezetben kell működjön ma, mint 10 évvel ezelőtt. A cél pedig mostantól egyértelmű és kristálytiszta: arra fog a szolgáltatás fókuszálni, amiben a legerősebb, ez pedig nem más, mint az adatok!

A Last.fm lényege, a  scrobbling ugyanis nem tesz mást, mint minden meghallgatott dalunkhoz tartozó metaadatot rögzíti és így szép lassan egy komplett zenei profilt épít fel rólunk. Mindezt természetesen már a streaming szolgáltatások is tudják, ugyanakkor szemben a Last.fm-el azok csupán saját, belső használtra építenek ilyen jellegű felhasználói zenei profilokat, a minél hatékonyabb és pontosabb tartalomajánlás érdekében, míg a Last.fm ezt meg is osztja.

A megújult Last.fm lényege egy mondatban talán úgy foglalható össze, hogy mostantól ez a rengeteg összegyűjtött adat a Last.fm használók számára is könnyen értelmezhetővé és láthatóvá válik.

Belépés nélkül is azonnal szembeötlő ízelítőt kapunk a döbbenetes adatmennyiségből, arról, hogy kik az éppen legnépszerűbb előadók, dalok, de ajánlatokkal segít minket azt illetően is, mit érdemes meghallgatnunk.

A Last.fm természetesen akkor az igazi, ha belépünk és felhasználjuk a Last.fm által a zenei ízlésünkről ismert adatok tengerét A mostani nyitóoldal végre ebben is segít, így már a nyitóoldalon, bejelentkezve azonnal ajánlásokat kapunk, korábban hallgatott zenéink alapján.

Az új Last.fm immáron egy helyes kis mini lejátszóval is rendelkezik, melynek segítségével a legfontosabb Last.fm forrásokból (amennyiben rendelkezünk ott regisztrációval) folyamatosan hallgathatunk zenét, olyan zenét, ami a saját zenei ízlésünknek megfelelő, és ami nem csupán egy szolgáltatásban hallgatott zenékre korlátozódik. A mini lejátszó nagy lépés, hiszen innentől kezdve ha zenét akarunk hallgatni, azt végre megtehetjük a Last.fm-en belül is, azaz végre valahára nem csupán egy adatgyárról beszélünk majd, hanem egy olyan szolgáltatásról, mai rengeteg adaton alapulva ajánl nekünk zenei tartalmak ,melyeket meg is hallgathatunk, ott helyben.

Ha tehát szigorúan a szolgáltatás funkcionalitását, megjelenését nézzük, a Last.fm ismét felkerült a digitális zenei szolgáltatások térképére. Más kérdés, hogy 2015-ben, amikor a streaming piacon annyi és olyan erős szereplő van, mint most, mire lehet elég az, hogyha valaki azt ajánlja, hogy pontos és precíz ajánlásokat ad nekünk, amennyiben megosztjuk vele zenehallgatásunkat és rendelkezünk más zenei szolgáltatásokban élő regisztrációval.

Ahogy azt sejthető volt, a Beatport késedelme az előadók felé való kifizetésekben nem csupán egy átmeneti, apróbb pénzügyi probléma volt. Az igazi ok a Beatport tulajdonosa az SFX entertainment, amely lényegében a csődöt megelőző állapotban van.

A cég részvényei  múlt hét csütörtökön mintegy közel 30%-t zuhantak, annak hírére, hogy Robert Sillermann vezérigazgató elmulasztotta a cég kivezetéséhez kapcsolódó újabb kivásárlási határidő betartását.

A pénteki egy dollár alatti záróár kevesebb ,mint egy ötöde annak az árnak, amelyen anno Silvermann a management buy out-ot és a tőzsdéről való kivezetést bejelentette.

Önmagában ez még talán nem is lenne akkora probléma, hogyha maga a cég jó állapotban lenne. De nincs abban, cash flow igénye folyamatosan igen magas, amelyet ráadásul a jelek szerint a menedzsment nem tud előteremteni.

A pénteken kiadott közlemény szerint a cég által felkért független testület október elejéig várja a cég egészéért vagy részeiért az ajánlatokat. Silvermann maga is jelezte ugyanakkor , hogy továbbra is érdeklődik a cég iránt, mai jelenleg alig harmadannyiba kerülne neki, mint az eredeti ajánlat megtételekor…

Az eladásra kínált elemek között természetesen ott van a Beaport is. Az a Beatport, amely tavasszal ingyenes streaming szolgáltatással lépett piacra, s amely pár hete a Spotify-al közösen jelentette be, hogy az elektronikus zene központját szeretnék közösen létrehozni, exkluzív tartalmakkal.

Mint jó nevű szereplő, a Beatportnak túlzottan sok félnivalója nincs, illetve nem lenne, ugyanakkor az SFX berkein belül eluralkodó zűrzavar hosszabb távon a Beatportot is veszélyeztetheti, így ha valaki érdekelt a gyors tranzakcióban, az a Beatport!

Az internet megjelenése óta eltelt időben számod klasszikus PR katasztrófa szemtanúi lehettünk már, amikor egy cég egy jónak vagy maximum kevéssé kockázatosnak ítélt döntése a neten végigrohanva okozott kommunikációs katasztrófát az adott cég számára.

Azt ugyanakkor bevalljuk nem gondoltuk volna, hogy erre a listára egy startup, ráadásul a PR-re mindig is vigyázó, ügyelő, azt kiemelten kezelő Spotify is felkerül. Pedig jó eséllyel így történt.

A svéd cég csütörtökön, minden érdemi figyelmeztetés és bejelentés nélkül új adatvédelmi elvekkel jelent meg Egyesült Államokbeli illetve angol felhasználói számára, amelyek az eddigieknél lényegesen több információ átadását engedélyezték az alkalmazás számára. Ennek keretében az alkalmazás hozzáférhetett volna fényképeinkhez, kontaktjainkhoz, sőt még a szenzorok által rögzített információkhoz is.

A hír nagyon hamar körbe járta a világot a közösségi szolgáltatásokat pedig ellepték a panaszkodó Spotify felhasználók, előfizetésük lemondásával fenyegetve. Az ügy akkor kezdett igazán kínossá válni, amikor olyan ismert celebek, mint a Minceraft alapító Markus Persson ( aka Notch) le is mondták az előfizetésüket.

Ez volt az a pont, ahol Daniel Ek alapítótulajdonos közbelépett, előbb megpróbálni elmagyarázni a változások lényegét, majd pedig hosszú blog posztban kért elnézést a nem megfelelő kommunikációért.

A probléma ugyanis nem igazán a módosított felhasználási feltételekkel van, hanem azok kommunikációjával. A svéd cég ugyanis a jövőben sem fogja az említett adatokat ( fényképek, lokáció, kontaktok) felhasználni, előzetes felhasználói engedély nélkül!

A probléma ugyanis nem azzal van, hogy a Spotify ezeket az adatokat el szeretné kérni a felhasználóktól! Az adatok egy része egészen biztosan szükséges lehet ugyanis a közelmúltban bemutatott és sokak által üdvözölt funkciók megfelelő működéséhez.

A leginkább megkérdőjelezett hozzáférés például a fotókhoz való hozzáférés volt. A fotókat a svéd cég nem többre szeretné használni, minthogy a zenekedvelők saját playlistjeikhez egyedi, fotókat válogathassanak, saját fotóik közül.

A Spotify felhasználók pillanatnyi elhelyezkedését a minél pontosabb targetálást illetve playlist ajánlók miatt, a kontakt lista sokkal inkább szolgálna arra, hogy a Spotify-on is megtalálhassuk barátinkat, mint arra, hogy a Spotify spammelne a nevünkben.

Kicsit ügyesebb kommunikációval, a felhasználók jobb informálásával a svéd cég elkerülhette volna a felesleges felháborodást. Mindez nem csak azért lett volna fontos, hogy a Spotify megmaradjon az emberek emlékezetében a kedves svéd streaming szolgáltatónak, hanem ezért is, hogy akkor, amikor egy igazi óriás, az Apple próbál belépni a piacára, akkor ilyen, alapvető butaságokkal ne rontson a helyzetén..

A Soundcloud eltökélt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.

A major kiadók tartamainak licenszelése ugyanakkor hosszadalmas, sok buktatóval tarkított folyamat ezt több cég is megtanulta már, saját árán és most a Soundcloud is átmegy ezen. A Warner Music- kal, tavaly ősszel kötött megállapodás ugyan ígéretes kezdet volt, azóta ugyanakkor inkább csak a problémákról hallunk a Berlini cég és a nagy kiadók között zajló tárgyalások kapcsán.

Ez év májusában írtunk róla, hogy a SONY közel egy tucat fontosabb előadójának a profilját szüntette meg és vonta vissza tartalmait a berlini székhelyű cég szolgáltatásából, majd pedig perrel fenyegette meg a Soundcloud-ot.

A nagy nemzetközi kiadók két területen illetik folyamatosan, jelentős kritikával a Berlini céget. Egyrészt az illegális vagy annak vélt tartalmak eltávolítási sebességének lassúsága, másrészt pedig a hirdetési bevételek- amelyekből a kiadók és az előadók részesülnének- alakulása miatt.

A helyzet a közeljövőben tovább fokozódhat egyes iparági források szerint ugyanis a berlini cég igen nehéz pénzügyi helyzetben van ,és közel került ahhoz, hogy teljes eddigi 130 millió dollár körüli befektetéseit felélje. A következő befektetési kör tárgyalásai már folyamatban vannak, ugyanakkor a megállapodás egyelőre távolinak tűnik, így elképzelhető, hogy a Soundcloud mostani befektetőinek áthidaló befektetésére szorul majd, amennyiben 4-5 hónapon belül sem sikerül újabb jelentős befektetési kört lezárnia.

Történik mindez akkor, amikor a Soundcloud vezetése több helyen is kifejtette, hogy eltökéltek abban ,hogy még idén elindítsák streaming szolgáltatásukat, ami egészen bizonyosan komoly előleg kifizetését igényli majd a még egyelőre kötélnek nem állt két nagy kiadó, a Universal Music (amellyel elvileg már nagyon közel a megállapodás)  és a még mindig perrel fenygetőző  Sony felé. A kérdés már csak az, miből?

Amikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben kétségbeesett terjeszkedése illetve a mobil penetráció világszinten egyenetlen növekedése ugyanakkor megmutatta, hogy a világ jövőbeni zenei térképe sok tekintetben más lehet majd.

Ezen az új zenei térképen pedig az olyan nagy népességű országok, mint India, Kína vagy éppen Brazília kiemelt pontok lesznek majd!

Kína, mint a világ legnépesebb országa, természetesen a digitális zenei szolgáltatások számára is ideális terep. Piackutatási információk alapján már most is mintegy 470 millió kínai hallgat zenét online. Persze a legális piac még fejletlen, 2014-ben mindösszesen 91 millió dollárt tett ki, mivel az illegális letöltő oldalak szerepe igen jelentős( egyelőre még) a hatalmas kínai piacon.

Azon a hatalmas kínai piacon, ahol jelenleg egyetlen jelentős nemzetközi streaming szolgáltató sincsen jelen. Sem a Spotify, sem a hosszú időn át merész nemzetközi terjeszkedés folytató Deezer, sem a 100 országban elinduló Apple Music.

Lehet azonban, hogy már lehetőségük sem lesz erre, ugyanis a piacon amúgy otthonosan mozgó Alibababa zenei üzletág indítását jelentett be!

Az Alibaba zenei üzletágát Gao Xiaosong zeneszerző valamint Song Ke a kínai Warner Music korábbi vezetője vezeti majd. Az üzletág egyik első lépéseként bejelentette ,hogy egyesíti két, eddig különálló zenei entitását,(a Tianian-t és a Xiami-t), melyek a jövőben egy alkalmazásban kapnak majd helyet. A Xiami integrálva van az ugyancsak az Alibaba által tulajdonolt e-commerce óriásba, a Taobao-ba, ahol a felhasználók a My Music fülről érhetik el a Xiami-t és az abban tárolt zenéiket.

Az Alibaba-nak minden esélye megvan, hogy az egyesített alkalmazásokkal dominálja majd a világ legnépesebb országának zenei szolgáltatás piacát, hiszen az alapvetően, jelenleg még ingyenes és hirdetések által szponzorált Xiami rendelkezik minden olyan funkcióval- felhasználói profilok, zenék megosztási lehetősége, zenei adatbázisban való kereshetőség, ajánlások- amelyek egy jól működő streaming szolgáltatáshoz szükségesek.

Ugyan jelenleg az Alibaba csupán a BMG-vel rendelkezik kiadói megállapodással, a nagyon erős és népszerű lokális tartalmak révén akár további nagy kiadói megállapodások nélkül is meghatározó szereplő lehet. Meghatározó szereplő a kínai piacon pedig más léptékkel bír,mint akár globálisan is. A hatalmas kínai piacon ugyanis viszonylag alacsonyabb piaci eléréssel is több tízmilliós felhasználói bázis építhető ki, ami azonnal világszinten vezető szolgáltatóvá teheti az Alibaba-t.

Augusztus első hete fekete hét volt a tengerentúli médiacégek és tv társaságok számára. Erős verseny alakult ki azt illetően, melyikük is essen a legtöbbet. Ezt a versenyt végül a Viacom nyerte, 22%-os eséssel.

Valamennyi cég esetében az esés kiváltó oka negyedéves gyorsjelentésük volt, de persze ez csupán a tünet, az igazi okok az üzleti modelljükben és azt ért csapásokban keresendő.

A Viacom ( az MTV, a Comedy Central és a Nickelodon) tulajdonosa esetében a fundamentális problémát a nézettség és ebből adódóan a hirdetési bevételek csökkenése okozza. Valamennyi Vicaom csatorna nézettsége ugyanis csökkent az elmúlt negyedévben. Az MTV 22, a Comedy Central nézettsége pedig 17%-al csökkent, mindez pedig 11%-os hirdetési bevétel csökkenésbe mutatkozott meg.

Mindez nem is meglepő, hiszen ha van szolgáltatás, melyet megtépázott a digitális korszak, az, az MTV. A zenei videóklip a 80-as évek elejének nagy találmánya volt. 1981 augusztus elsején az MTV a Video Killed the Radio Star című dallal kezdte meg adását és hosszú éveken át tartó hódító útját.

A zenei videókat sugárzó csatorna sok tekintetben valóban megölte a hagyományos rádiókat. A zenei videóklipek a 80-as., 90-es évek zenei marketingjének alapvető elemévé váltak. Olyannyira, hogy 1984-től az MTV minden évben megrendezte és megrendezi a zenei videóklipek Oscar gáláját, az MTV Video Music Awards-ot.

A 90-es évek közepétől aztán folyamatosan csökkenésnek indul a zenei videók aránya és egyre több valóságshow jellegű műsort került be az MTV műsorfolyamába. A 2000-es évek elején mapi átlagban 8, 2008-ra viszont már csupán három órányi zenei videó volt látható, hallható a csatornán. A már önmagában is sok tekintetben a termék életgörbéjének lefelé tartó szakaszában levő MTV 2005-ben kapta meg vetélytársnak a Youtube-ot, amely aztán folyamatosan növekvő adatbázisának, profi keresőalgorimusának és nem utolsó sorban on-demand jellegének köszönhetően a 21.századi Music TV lett.

Mindez persze nem kell vagy kellene, hogy egy akkora médiacég, mint a Viacom végét jelentse, és ezen két különböző vonalon komolyan erőkkel dolgozik is a médiaóriás.

Jóárasított streaming szolgáltatás

Az MTV illetve a Viacom többször tett már kísérletet a zeneiparban való újbóli pozíció felépítésére. Először a Microsoft és zenei szolgáltatása, az Urge partnereként, majd később a Rhapsody szolgáltatásának viszont értékesítőjeként.

Egyik sem volt túl sikeres és alapvetően mindkét esetben várható is volt, hogy az együttműködések nem lesznek sikeresek. Más a helyzet ugyanakkor most, amikor az MTV végre valahára nem partnerek szolgáltatását próbálja értékesíteni, hanem, a saját szolgáltatását!

Az MTV Trax névre hallgató szolgáltatás ráadásul már próbál lenni, mint a jelenlegi szabványosnak mondható zenei szolgáltatások! Az MTV Trax ugyanis a Nokia vagy éppen a Bloom.fm által megismertetett módszerrel apellál: egyszerre 100 dalt enged tárolni a telefonunkon, fix havidíj ellenében. A 100 dal cserélhető, sőt az MTV által válogatott tartalmakkal cserélődik is, de a 100-as számot sosem haladhatjuk meg! Cserébe a havidíj nem hogy 10 dollár nincs, de 3 dollár alatt van, márha önálló szolgáltatásként fizetünk elő.

A Viacom fő célja ugyanis, hogy az MTV TRAX-et a telekommunikációs cégekkel együttműködve terjessze. A modell ismert: a telco cégek bizonyos, magasabb értékű csomagjaikba beépítik a Viacom szolgáltatását, ezáltal növelve a csomag értékrét és az ügyfélelégedettséget.

A modell ismert, de pontosan emiatt a verseny is óriási: a Deezer és a Spotify együttesen több,mint 100 telco megállapodással rendelkeznek, a világ minden sarkából, azaz a Viacom-nak azt is be kell bizonyítania, hogy ez, a speciális üzleti modell többet ér, érhet, mint a tö9bb tízmilló dalból álló katalógusokat kínáló klasszikus streaming szolgáltatások nyújtotta élmény.

Teljes megújított tartalom

Az MTV ugyan évek óta nem vagy csak minimális mennyiségű zenei videót sugárzott, de ez a jövőben még tovább csökkenhet. A fokozatosan a sorozatok és valóságshow-k felé forduló cég a 90-es évekbeli Real World, Beavis& Butthead vonaltól a celebrity valóságshow-kon ( Ozzbornes, ) keresztül vezetett egyre távolabb és távolabb a zenétől. Közben ugyanakkor mintha az éle is eltűnt volna a sorozatoknak és egyéb tartalmaknak, ennek pedig nem lehetett más a következménye, minthogy az MTV brutálisan vesztett népszerűségéből a 12-24 éves korosztály körében.

Ezen szeretne változtatni a televízió akkor, amikor The Shannara Chronicles illetve Sxrrwm néven két minden eddiginél a zenétől távol álló sorozatot jelentett be. Előbbit jelenlegi is forgatják Új-Zélandon és legegyszerűbben egyfajta Gyűrűk Ura sorozatként lehetne leírni, utóbbi pedig a híres filmnek a sorozatváltozata, amely júniusban debütált az MTV-n.

A Viacom és lényegében összes brandje egyszer már bizonyították, hogy képesek alapjaiban formálni azt, ahogyan és amilyen tartalmat fogyasztunk. Ugyanakkor a Viacom fő problémája évek óta, ha nem egy évtizede az, hogy tradícionális üzleti modellekben gondolkodik. Ha ebből indulunk ki, akkor az MTV TRAX abszolút jó irány. Nagy kérdés persze, hogy az MTV márkanév elég lesz-e ahhoz, hogy sikerre vigye az újfajta üzleti modellt?

Az Apple lényegében 10 éven át dominálta a világ zeneiparát az iTunes segítségével. A meredeken növekvő népszerűségű áruház előbb a legnagyobb amerikai, majd hamarosan a világ legnagyobb zeneáruházává vált, beleértve a hagyományos., fizikai adathordozókat árusító áruház(láncokat) is.

A dominancia valamikor 2013 végén kezdett el csökkenni, no nem egy versenytárs, hanem egy teljesen újfajta tartomfogyasztási forma, a streaming zenei szolgáltatások térnyerésével, amelyek előbb a legfejlettebb zenei piacokon, később világszerte az egyedi letöltő szolgáltatások rovására kezdtek növekedni.

Ez a folyamat indikálta lényegében az iTunes radio majd pedig a Beats Music felvásárlását és persze ezáltal az Apple Music létrehozását is. A folyamat azonban nem állt meg, ennek leglátványosabb jele, hogy a európa legjelentősebb zenei piacán, az angol zenei piacokon már nem az iTunes a legnagyobb zeneáruház!

Előjelei persze ennek is voltak, hiszen az elmúlt mintegy 18 hónapban a szigetországi streaming piac rakétaüzemmódba kapcsolva növekedett. Miközben mind az egyedi letöltési, mind a fizikai adathordozók forgalma csökkent.

Amint az a fenti ábrán látható is, az egyedo letöltések 2012-ig folyamatosan növekedtek, ekkor érték el a csúcsukat, 170 millió fontot megközelítő értékkel. Onnantól már folyamatosan csökkentek a belőlük származó bevételek, azonban igazán meredeken csak most kezdtek el csökkenni, párhuzamosan a roppant meredeken emelkedő streaming szolgáltatásokból származó bevételekkel.

Enne következtében az Apple részesedése a teljes brit zeneipari bevételekből csökkent, miközben az Amazon, elsősorban Prime szolgáltatásának köszönhetően képes volt növelni részesedését.

Az Apple második helye alapvetően nincsen veszélyben, de ami talán még ennél is érdekesebb lehet, hogy az Apple Music indulása milyen hatással lesz majd az Apple bevételeire. A brit adatok ugyanakkor egyértelműen alátámasztják, hogy az Apple számára valóban elkerülhetetlen lépés volt a streaming szolgáltatások felé való elmozdulás, hiszen a nagyobb piacokon az egyedi letölésekből származó bevételek lényegében szabadesésben zuhannak.

Az Apple és a U2 tavaly szeptemberben feltételezhetően a digitális zenefogyasztás elleni legnagyobb merényletet követték el akkor, amikor új albumukat minden iPhone tulajdonos készülékére kéretlenül feltöltötték.

Amint aztán kiderült, az Apple és a U2 együttműködése nem csak és kizárólag erre a marketing akcióra összpontosulhatott, hanem  az albumformátum újragondolásán és forradalmasításán való együttműködésben is.

Maga a U2 is dolgozik ugyanakkor azon, hogy a világ legdigitálisabb zenekarává váljon, (korábban is voltak már egyedi lépéseik) ezt aktuális turnéjuk, az Innocence+Experience erről tanúskodik.

A U2 a világsztárok közül elsőként minden koncertjének egy részletét élőben közvetítette, sokszor véletlenszerűen, sokszor nem annyira véletlenszerűen, olyan világsztárok szereplésével,mint Jimmy Fallon vagy lady Gaga.

Ez a fajta mini koncertközvetítés, ugyan egyelőre még nem összevethető a valódi live streaming koncertélménnyel , azonban minden koncerten ,más és elképesztő interaktivitást visz bele a koncertbe és a u2-tól meglepő módon a legmodernebb eszközöket használja fel minderre.

Bono és együttese ugyanakkor talán kevésbé látványos módon,de igen komoly digitális fejlesztéseket hajtott végre, amit a közönség nem is láthat.

A manapság turnézó együttesek esetében a képi illetve videó tartalmak az esetek túlnyomó többségében helyben., a koncert helyszínen vannak tárolva, a u2 ellenben egy felhő alapú megoldásra szavazott. Így hogyha bármilyen okból megváltozik a műsor, akkor csak egyszerűen   le kell tölteni a szükséges elemeket a felhőből és már alkalmazhatóak is. Korábban a program változása esetén az új elemeket laptopon kellet beilleszteni, átmásolni a koncert szerverekre stb.

A kaliforniai on-demand rádió, a Pandora egyszer már volt ilyen helyzetben. Az iTunes es Radio indulása kapcsán lényegében minden iparági szereplő azt latolgatta, hogy az milyen hatással lehet majd a Pandora bevételeire és jövőjére. A kérdésre a választ azóta megkaptuk: az ITunes Radio semmilyen formában nem tudott a Pandora vetélytársa lenni.

Az Apple két évvel az iTunes Radio indulása után újabb kisérletet tesz digitális zenei vezető szerepének újra definiálására és a legtöbb szakember ismételten az Oakland-i cég nevét emlegeti, mint, amelyik az egyik kárvallottja lehet a Cupertino-i cég terjeszkedésének.

Az előző negyedév alapján a Pandora fő gondja lehet, nem is az Apple Music, hanem saját maga. A bevételek ugyanis még(..) növekednek, sőt a cég történetében először az elmúlt 12 hónapban elérték az 1 milliárd dollárt. A bevételek legnagyobb hányada immáron a mobil hirdetésekből származik, amely a teljes hirdetési bevétel 80%-át tette ki a második negyedévben. A lokális bevételek is szépen nőttek, az előző évhez képest 67% al, és még a prémium előfizetési bevételek ( amelyek alapvetően marginális részt képeznek a Pandora üzleti modelljében) is 30% feletti mértékben tudtak növekedni.

Azonban a felhasználószám növekedés folyamatosan és egyre aggasztóbb mértékben lassul, legalábbis az előző negyedév ezt sugallta. A cég ugyanakkor továbbra is veszteséges, a 2015 második negyedévében 16.1 millió dollár veszteséget termelt, az előző év hasonló időszakához képest 30%-al magasabbat.

Az újabban árgús szemekkel figyelt aktív hallgatószám 3 millióval haladja meg az előző évit, ugyanakkor mindössze 200 ezerrel az előző negyedévben regisztrált hallgatószámot, azonban ezzel egy időben bebetonozza a 2014 év végén regisztrált 81 millió feletti aktív felhasználóhoz képest való csökkenést.

A veszteség legfontosabb oka továbbra is- mint minden más streaming szolgáltatás esetében- a tartalomtulajdonosoknak kifizetett díjak jelentik. A Pandora esetében 2015 második negyedévében 130 , az első félévben pedig összesen 256 millió dollárt fizetett ki a jogtulajdonosoknak a cég, mai azt jelenti, hogy bevételeinek közel 50%-a a tartalomköltségre kell, hogy fordítsa a mai napig!

A lokális jelenlét erősítése érdekében a sales és marketing költségek is erőteljes növekedésben vannak ( a cég terveinek és előrejelzéseinek megfelelően amúgy) 2105 első félévében elérték a 178 millió dollárt, az előző év első félévben regisztrált 128 millió dollárral szemben.

Az adatokat a múlttal ellentétben jól fogadták a befektetők, akiket ezúttal hidegen hagyott az tény, hogy az aktív felhasználók számának a növekedése megállt, és sokkal inkább koncentráltak a meredeken növekvő bevételekre. A Pandora vezérigazgatója pedig a jövővel kapcsolatban is megnyugtatta őket ( egyelőre) hangsúlyozva, hogy felméréseik szerint a Pandora használók 58%-s ismeri az Apple Musicot. Ugyanakkor csupán 9%-ok tervezi kipróbálni azt és alig 1%-uk tervezi, hogy elő is fizet az Apple új szolgáltatására. Kérdés persze, hogy a Pandora számára az igazi problémát valóban az Apple Music és a vetélytárs szolgáltatások jelentik-e..?