A Soudcloud legfontosabb célja, hogy lehető leghamarabb beszálljon ő is a streaming szolgáltatások öldöklő versenyébe, és ezért igen komoly áldozatokra is képes. Persze a berlini cég célja pont az lenne, hogy azáltal ,hogy beszáll a versenybe el is kezdje dominálni azt.

A Soundcloud egy roppant egyedi, a Spofity-tól, a Deezer-től, az Rdio-tól totálisan eltérő, hatalmas zenei adatbázist épített fel. Ez az adatbázis sokkal inkább mindható egyfajta szürke, a long-tailt jellemző és mutató adatbázisnak, mint egy a mainstream zenei adatbázisnak, ugyanakkor zenekedvelők milliói kedvelik és használják. A mérete pedig, 100 millió dal, ami csak a Youtube zenei adatbázisáéval mérhető össze!

A kiszivárgott szerződéstervezet alapján a még idén bevezetendő új szolgáltatási struktúra egy ingyenes illetve egy prémium részből áll majd. Az ingyenes részben ugyanakkor a mostanival szemben limitálva lesz a havonta meghallgatható dalok száma, illetve reklámok jelennek majd meg a zeneszámok között, előtt. A prémium, azaz előfizetési díj ellenében igénybevehető szolgáltatás korlátlan zenehallgatást illetve a zenék leöltési lehetőségét tartalmazza majd a tervek szerint. A két új elérési mód a már jelenleg is meglevő, de alapvetően az előadók, azaz a tartalomfeltöltők számára szóló csomagot egészítené ki.

A berlini cég és a kiadók között immáron több,mint egy éve zajlanak a tárgyalások, azonban eddig csupán a Warner Music csatlakozott a Soundcloud tervezett szolgáltatásához. A tárgyalások pedig néha inkább hasonlítanak ultimátumokhoz, mint tárgyalásokhoz.

A fő problémát a tárgyalások során a derivatív tartalmak jogosítása jelenti. Magyarul ez azt jelenti, hogy a DJ mixek egyes elemeinek azonosítása és azok jogosítása nem egyszerű feladat. Ez a probléma a klasszikus, mainstream streaming szolgáltatások esetében nem is nagyon létezett ( maximum az elektronikus zenei tartalmak egy részének hiányában érzékelhető) a Soundcloud esetében, ahol rengeteg zenei mix található komoly probléma. Legalább is a nagy major kiadók szerint, akik egészen elképesztően magas 30 millió dollár feletti előzetes kifizetéseket követelnek a berlini cégtől tartalmaik licenszelése ellenében. Ez azonban nem minden, a Universal és a Sony ugyanis ezen felül tulajdonrészt is szeretnének a Soundcloud-ban, a hirdetési bevételekből illetve az előfizetési díjakból befolyó bevételeken felül.

A Soundcloud ennek ellenére eltökélt a szolgáltatás leindításában, feltételezhetően a két legnagyobb kiadó tartalmai nélkül, a független kiadók és a Warner Music tartalmaival és engedélyével. Ami így ebben a formában feltételezhetően sokkal inkább lesz versenyfutás az idővel és a jogászokkal, mint tudatos tervezésen alapuló termékbevezetés. Pedig alapjaiban a Soundcloud valóban komoly streaming piaci szereplő lehetne. Csak ezt a kiadóknak is meg kellene érteniük…

Alig 2 héttel ezelőtt írtunk róla, hogy a Beatport és a Spotify együtt lennének az elektronikus zene kedvelőinek zenei központja, exkluzív tartalmakkal és persze rengeteg zenével. Az együttműködést lényegében az tette és teszi lehetővé,hogy a Beatport maga saját streaming szolgáltatást nem feltétlenül klasszikus üzleti alapon tervezi üzemeltetni, sokkal inkább egy komplett zenei ökoszisztéma részeként.

Az egyedi a Beatport elképzelésében pontosan az, hogy miközben a zenekedvelők számára ingyenes a streaming szolgáltatása, az előadók részére természetesen megfizeti a jogdíjakat, mind a streaming, mind az a lá carte letöltési szolgáltatása esetében. Legalábbis eddig megfizette.

Július végén aztán a Beatport mély sajnálkozások közepette arról tájékoztatta a vele szerződésben álló kiadókat ( lásd lent) és előadókat, hogy a tulajdonos SFX-el kapcsolatban zajló átalakulás miatt a jogdíj kifizetések pár hetes késedelmet szenvedhetnek…

A felettébb furcsa és a kiadók illetve előadók körében nagy visszhangot és elégedetlenséget kiváltó lépés az elmúlt bő egy hétben aztán több irányba gyűrűzött tovább. Több forrás ugyanis azt állította, hogy a Beatport a nagy major kiadók számára zökkenőmentesen fizette ki az esedékes jogdíjakat. A Beatport mindezt egy újabb levélben végeredményben cáfolta is, meg nem is, ( lásd lent) jelezve, hogy szándékosságról egészen biztosan nem volt szó, és minden kiadói partnerét egyenlő félként kezeli.

Az igazán aggasztó persze maga a tény, azaz, hogy egy 1 milliárd dollár értékre becsült vállalkozás ilyen komoly likviditási problémákba ütközhet. A likviditási problémák ugyanis nem teljesen újkeletűek. Nyár elején a cég 15 millió dollár értékben értékesített részvényeiből, zárt körben, diszkont áron, visszavásárlási garanciával ami bizony nagyon gyors cash flow pótlást sugall, ami az amúgy is borzasztóan teljesítő részvényárfolyamokat még inkább a mélybe lökheti ( bár csak június, azaz a részvény akció híre óta közel 4%-ot esett a részvény értéke) ami további likviditási gondokhoz vezethet. Kér, mert fundamentálisan a cég érdekes és izgalmas cég lehetne, azonban a ,menedzsment hibák, még egy olyan ígéretes cégcsoportot, mint az SGX is a mélybe lökhetnek…

A streaming szolgáltatások legnagyobb problémája napjainkban az üzleti modell és a nyereséges működés megteremtése mellett az, hogy hogyan, milyen módon aknázzák ki, 25-30 millió dalból álló zenei adatbázisukat. Az Apple Music pont ezen a területen szeretne valami nagyon újat mutatni, meglátjuk majd ,mekkora sikerrel.

Természetesen a többi streaming szolgáltató is gőzerővel dolgozik azon, hogy hatalmas zenei adatbázisaikat személyre szabott zenei ajánlókkal bővítsék, használják. A Google a megvásárolt Songza algoritmusaira támaszkodott, az Amazon a rádiós zenemegismerés felé mozdult el.

A piacvezető svéd Spotify, természetesen az Apple Music piacra lépéstől nem függetlenül most ,maga is újabb megoldással próbálja méginkább támogatni az új, személyre szabott zenei tartalmak megismerését.

A Discover weekly röviden fogalmazva egy heti gyakoriságú személyre szabott zenei ajánló, a Spotify-tól, mindenkinek személyre szabottan. A lista minden hétfőn frissül és mind a mobil,mind a desktop verzió esetében az ajánlott playlistek első, legfontosabb helyén lesz megtalálható.

Mindez sokat segít a zenék megismerésében, hiszen az napszak vagy éppen a tevékenység alapú ajánlott playlistek esetében egyáltalán nem biztos, hogy kedvünkre való zenéket fog nekünk ajánlani a szolgáltatás. Egy trükköt is elrejtett ugyanakkor a koncepcióban a svéd cég, ugyanis a heti, személyre szabott playlist csak egy hétig érvényes utána újat kapunk, azaz amennyiben nem hallgatjuk meg egy héten belül az ajánlatokat, akkor nem tudjuk meghallgatni őket.

A Discover egy fontos és jó lépés a Spotify részéről abba az irányba, hogy valóban olyan szintű élményt és perszonalizációt nyújtson, mint a Pandora, csak sokkal nagyobb zenei adatbázisra alapozva. Ehhez azonban tovább kell majd haladnia a svéd cégnek, egy heti frissítésű playlist ugyanis ehhez azért nem lesz elég…

 Immáron több,mint egy hónapja elindult reménybeli világhódító útjára az Apple zenei szolgáltatáscsomagja, az Apple Music. A zeneipar minden szegmensében ülők nagy érdeklődéssel várták az első adatokat a szolgáltatásról, annak ellenére, hogy az első adatok sok tekintetben félrevezetőek lehetnek majd, hiszen egy hatalmas és méltán híres, a zeneipart és a zenei fogyasztásunkat egyszer már alapjaiban átalakító cég 3 hónapig ingyen tesztidőszakkal csábít mindenkit arra, hogy kipróbálja, hogyan képzeli el az Apple a zenemegismerést és a streaminget.

A várva várt pillanat most eljött, hiszen Eddie Cue, az Apple tartalmi vezetője a USA TODAY-nak adott interjújában bejelentette, hogy az első 5 hét alatt összesen mintegy 11 millióan kezdtél el használni a szolgáltatást, és a 11 millióból 2 millióan a családi csomagot választották. Kevésbé hivatalos értesülések szerint ugyanakkor a már most prémiumra váltók aránya pár százezer fő, ami felettébb kevésnek tűnik

De nézzük meg kicsit mélyebben, mit is jelent ez a 11 millió felhasználó? Mindenekelőtt azt, hogy az Apple Music alig 1 hónappal az indulása után a teljes felhasználószám alapján a harmadik , legrosszabb esetben a negyedik legnagyobb streaming szolgáltatás, és a zenei szolgáltatások ( amibe beleszámolandó a Soundcloud, a Pandora és a Youtube is) között is a TOP 5 ajtaján kopogtat. Persze a 11 millió Apple music felhasználószám máshonnan is megközelíthető. Az iOS legújabb frissítését letöltő, az összes iPhone tulajdonos 38%-át kitevő tömeghez képest már jóval kisebbnek mondható.

Az Apple roppant okosan használja azt az eszközt, ami ellen legjobban harcolt, ez pedig az ingyenesség. A 11 millió eleddig az Apple Music-ot kihasználó felhasználó ugyanis az ingyenesség miatt volt ilyen bátor, az Apple pedig csapdát ( a számlázás miatt a 11 millió jelenlegi feliratkozott közel fele egy számlát biztosan fog kapni az Apple-től )állított nekik azzal, hogy a leiratkozás már jóval nehezebb lesz!

A nehéz leiratkozás, no meg a MTV Video Music Awards-hoz időzített masszív reklámkampány persze feltételezhetően majd tovább löki az Apple Music használók számát! Hogy meddig? Az 5 hét alatti 11 millió napi 315 ezer új feliratkozót, a szolgáltatást kipróbálót jelent. Ez a szám feltételezhetően csökkenni fog, nagyjából a felére, azaz napi 150-170 ezerre. Ha ezt vesszük alapul, akkor az év végig havi szinten mintegy 5-5.2 millió új felhasználót/ kipróbálót, év évégig pedig összesen 40-41 millió az Apple Music-ot valaha kipróbált emberről beszélhetünk majd. Amennyiben pedig a szolgáltatás képes lesz a Spotify konverziós adatit produkálni, úgy az év végére megközelítheti majd a 9 milliót a prémium Apple Music előfizetők száma.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, hogy az Apple Music, minden gondja ellenére az végére a második legnagyobb streaming szolgáltató lehet, repülőrajtot véve, azonnal megelőzve a Deezer-t, a Rhapsody-t, az Rdio-t, a Google-t, a Tidal-t és a többi kisebb szereplőt.

A világ zeneipara számára, a legfontosabb, hogy a világ legjelentősebb ( ma már nem a legnagyobb..) zenei piacán, az Egyesült Államok zenei piacán mi zajlik. A tengerentúli piac ugyanakkor sok tekintetben speciális, piacain mi történik sok szempontból fontosabb. Éppen ezért az érdemes időszakonként a világ harmadik legnagyobb zenei piacának számító angol piacokat is mélyebben górcső alá venni.

Legutóbb, amikor a szigetországi piacokról írtunk, akkor éppen a streaming növekedése által indikált zeneipari bevétel növekedésről számolhattunk be. Azóta ugyanakkor Európa legjelentősebb zenei piacán is megjelent az a hatás, ami az Egyesült Államok piacán, azaz a streaming növekedése egyben az a lá carte letöltések visszaesésével is járt, jár.

A streaming növekedése olyan mértékű, hogy a közelmúltban a heti bűvös fél milliárd streamelt dalt is átlépte a brit zenekedvelők által meghallgatott dalok száma. Az évben eleddig a meghallgatott dalok száma pedig meghaladja a 11 milliárdot, az év végére pedig elérheti a 25 milliárdot is. ( 2013-ban egész évben streameltek 7.5 milliárd dalt   nagy-Britanniában)

A streaming tehát immáron Nagy-Britanniában is brutális ütemben növekszik. 2004-ben 65, idén az első félévben pedig közel 80%-al, és ezekben az adatokban a Youtube nem is szerepel!

A streaming növekedése ugyanakkor komoly, negatív következményekkel is járt, hiszen az a lá carte letöltéseket lényegében zuhanásba taszította. 2014-ben, a teljes évben több, mint 15, 2015 első félévében pedig 12%-al csökkentek a letöltésekből származó bevételek.

Eközben a fizikai CD eladások is csökkentek, ugyanakkor nem olyan meredeken, mint az egyedi letöltések , így az a faramuci helyzet alakult ki, hogy az angol zeneipar legrosszabbul teljesítő szegmensét jelen pillanatban a digitális letöltések jelentik, ami előrevetíti az angol zeneipari bevételek csökkenését…

Az elmúlt 1-2 év, illetve 2015 minden kétséget kizáróan a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatásokról szól. Ugyanakkor egyre markánsabban kezdenek megjelenni a jövő domináns zeneipari termékei. A zenefelismerés felől induló Shazam, a messaging felől induló szolgáltatások vagy éppen az olyan közösségi szolgáltatások, mint Choosen ma még lehet, marginális szereplők, de 3-5 éven belül alapjaiban forgathatják majd fel a zeneipart.

Az élőzene eleddig a megváltozott zenei bevételek és bevételi struktúra között a biztos pontot jelentette a zenészek, zenekarok számára. A teljes zenére költött összegek 35%-át ugyanis élő koncertekre költötték a zenekedvelők. Ez feltételezhetően a jövőben sem fog csökkenni, az ugyanakkor, hogy milyen formában tesszük majd ezt, könnyen lehet, hogy igen.

Mindennek első jelét az idei nyári tengernetúli koncertszezon adta, amikor is a hetvenes évek alapzenekara ,a Greatful Dead Fare Thee Well tour névre hallgató turnéja során live streamet, azaz élő koncertközvetítéseket is kínált. Sőt a mintegy 8 dollárba kerülő csomag az élő közvetítésen felül augusztus 5-ig archív formában is megtekinthetővé tette a veteránok koncertjeit.

Az üzleti modell a jelek szerint működőképes, ugyanis a hírek szerint mintegy 175 ezren nézték meg eddig a koncerteket digitális formában, és ez a szám augusztus elejéig, az archív elérésnek köszönhetően egész biztosan még nőni is fog! A Greatful Dead persze nem tett mást, mint kihasználta hihetetlen ismertségét és azt,hogy rajongói az idősebb, tehetősebb, nagyon fizetőképes kereslettel rendelkező korosztályból kerülnek ki.

Abban már évek óta egyetért a zeneipar legtöbb szereplője, és szakértője, hogy az online, élő koncertközvetítések jelenthetik majd a zeneipar következő nagy ugrását. A fő gondot ugyanakkor a jogok illetve az előadók ellenállása jelenti. Jogi értelemben ugyanis az előadói jogokat tisztázni és rendezni kell, ami egy koncert esetében igen problémás lehet ( például ha vendég zenész is fellép vagy ha nem csak saját számokat adnak elő) A jogi problémákon felül persze legyűrendő, megoldandó az előadók ellenállása, akik számára az élőzene és a koncertek jelentenek pont egyfajta mentsvárat a CD eladásokból csökkenő bevételeik és az reméltnél alacsonyabb digitális bevételeikkel szemben.

Alapvetően ennek a két tényezőnek volt „köszönhető”, hogy az amúgy komoly szereplőket – Vevo, Yahoo, - felvonultató live streaming piac zenei koncerteket alapvetően csak eseti jelleggel, marketing együttműködések részeként közvetített.

Ezt a piacot szeretné alapjaiban felrázni a májusban indult LiveXlive nevű szolgáltatás, amely nem kevesebbet szeretne, minthogy ugyanazt meghonosítsa a koncertek esetében, mint amit az ESPN, a sport, a CNN pedig a hírek esetében tett, azaz 24órás, folyamatos koncertélményt nyújtson. A tartalom a nagyobb fesztiváltól, a konkrét koncerteken át az on-demand jellegű tartalmakig terjed majd, és alapvetően az okos-telefonon való tartalomszolgáltatásra fókuszál majd, platformok tekintetében.

A szolgáltatás pontos üzleti modelljéről még ennél is kevesebbet tudni, John Petrocelli ( koncertipari veteránt amúgy) annyit árul csupán el, hogy a LiveXlive mind a jogkezelőkkel, mond az előadókkal, mind a kiadókkal és ügynökséggel, illetve technológiai szereplőkkel tárgyalásokat folytat.

A piac valóban hatalmas. Évente mintegy 3500 fesztivált és 40 000 koncertet rendeznek világszerte. Az, hogy ezt a piacot hány szereplő és milyen formában uralja majd, egyelőre még kérdéses. A világ koncertiparát jelenleg uraló óriások, mint az AEG vagy a Livenation ( amely nemrég társult be egy nagyon komoly előadói projektbe) előbb vagy utóbb minden bizonnyal erre a piacra is belépnek majd. A kérdés tehát inkább az, hogy a piacot független szereplők uralják majd, vagy maguk a koncertszervező cégek, ne adj isten az egyre inkább a videó felé is kacsingató streaming zenei szolgáltatók.

A tavasz egyik legnagyobb híre volt, amikor az elektronikus zene eddig is leső számú központjának számító Beatport bejelentette, hogy ingyenes streaming szolgáltatást indít. A célt egy percig sem titkolta a tulajdonos SFX, amely célja bevallottan nem egy streaming szolgáltatást , hanem egy komplett, elektronikus zenei központ létrehozása volt, ahol egyszerre érhető el a streaming szolgáltatás, az a lá carte letöltés , az előadói profilok és információk illetve a saját zenék kezelése.

A Beatport saját szolgáltatása már az induláskor is bevallottan nem bevétel termelésre törekedett, sokkal inkább arra, hogy a zenemegismerést és aztán a Beatport áruházból való letöltéseket elősegítse.

A képet innen loptuk

Pontosan ez a kicsit kifordított üzleti modell az, ami ugyanakkor roppant nyitottá tette a Beatport-ot és szolgáltatást, ennek pedig úgy tűnik most sokszorosan meglesz, meglehet gyümölcse. A Beatport és a Spotify ugyanis közös közleményben jelentették be, hogy a két cég a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy a Beatport playlistjei, videói ( Beatport a jövőben igen komoly hangsúlyt kíván helyezni, többek között az tulajdonos SFX által szervezett fesztiválokhoz kapcsolódva) és tartalmai a világ vezető streaming szolgáltatásban is elérhetőek legyenek. Az együttműködés lényegében azt eredményezi majd, hogy a Beatport lesz a legfontosabb pillér a Spotify platformján, ha elektronikus zenéről beszélünk.

A megállapodás ugyanakkor nem jelenti a beatport saját szolgáltatásának a megszüntetését, amely a jövőben is változatlan formában, változatlan üzleti modellel működik majd tovább.

A megállapodás mindkét fél számára jó és fontos pillanatban érkezett. A Spotify számára a Beatport tartalmak- különösen az exkluzívak- roppant fontosak lehetnek majd az Apple Music elleni harcban, illetve megerősíthetik a svéd céget az eleddig a Beatport-al együtt legfontosabb elektronikus zenei csomópontként számon tartott Soundcloud lehagyásában.

A Beatport számára- amely bevallottan a közeljövőben nem csak a Spotify-al tervez, ilyen, tulajdonképpen white label tartalombeszállító jellegű megállapodás megkötését- hanem további szolgáltatókkal is, (ugyanakkor a legteljesebb tartalom, exkluzív elemekkel a svéd szolgáltatót illeti meg ) jelenleg minimálisnak mondható és az elmúlt évben csökkenő bevételeinek növelésének érdekében kulcsfontosságú, hogy minél több helyen jelenjen meg, mint az elektronikus zene tartalombeszállítója.

Arról már korábban is írtunk blogunkban, hogy az üzenetküldő szolgáltatások jelenthetik majd a zeneipar következő, robbanásszerűen növekvő területét. Az ilyen típusú szolgáltatások ugyanis különböző formában lehetővé teszik, hogy a képi vagy éppen szöveges üzeneteink mellé zenéket is megosszunk partnereinkkel.

Posztunk alanya a Flipagram is ebben a vonulatba illeszthető be, hiszen segítségével a mobiltelefonunkon  illetve az Instagramon tárolt fotókból vághatunk össze kis zenés klipeket, amolyan videós történetmesélő alkalmazás tehát a Flipagram. A Youtube és az Instagram szerelemgyereke.

Természetesen egy olyan szolgáltatás esetében, amelynek egyik fontosa eleme a zene, a zenei kínálat kulcsfontosságú. Éppen ezért lényeges mérföldkő az a lépéssorozat, melyet a cég a napokban jelentett be.

Elsőként azt, hogy 70 millió dollár értékben vontak be új befektetőket, köztük a Sequoia Parners-t és az Index Ventures-t. A befektetés értelmében Michael Moritz és John Doerr - két szárbefektető- tagja lesz a Flipagram igaugató tanácsának. A két úrember utoljára a Google esetében tette ugyanezt. Ami talán jelzi, mekkora potenciált is látnak a cégben…

A 70 millió dolláros befektetés nagy része pedig nem másra megy, mehet el, minthogy a Flipagram megállapodjon a nagy lemezkiadókkal és jogvédő szervezetekkel arról, hogy a jövőben a Flipagham használók jelenleginél sokkal nagyobb méretű zenei adatbázisból válogathassanak. A cég közlése szerit a tárgyalások sikeresek voltak, így mostantól az összes fontosabb lemezkiadó- Universal Music Group, Sony Music Entertainment, Warner Music, a független Merlin és a The Orchard valamint a fontosabb zeneműkiadók - Sony/ATV Music Publishing, Universal Music Publishing Group and BMG támogatják tartalmaik megjelenését a szolgáltatásban.

Amelynek köszönhetően, a Flipagram hirtelen az ügyes kis alkalmazásból fontos zenei alkalmazássá válhat. Miért? Fundamentálisan azért, mert a már így is népszerű platformon egyszerre vannak jelen a zenészek és a rajongóik is. Eddig nem feltétlenül tudtak egymásról, mostantól viszont igen. Könnyedén állnak és állíthatóak elő ugyanis népszerűségi listák a legtöbbet felhasznált dalokról, előadókról, lehet zenéket ajánlani kategóriák, hangulatok, eseményekhez kapcsolódóan, és persze maguknak az előadóknak is megéri a platformot platformként kezelni.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a közösségi alkalmazásként indult Flipagram mostantól már például zenei videóklip premiereknek is otthon adhat majd, mintahogyan azt például Britney Spears tette.

A Flipagram tehát közép távon a zeneipar egyik legfontosabb közösségi oldala lehet. Sőt, továbbmegyünk: Sokkal inkább tűnik reálisnak, hogy a Flipagram kapocs lehet majd az előadók és a rajongók között, mint az, hogy az Apple Music válik majd azzá!

Az Apple stratégiai terveiben ár évekkel ezelőtt, 2008-2009-ben is szerepelt, hogy ne csupán szolgáltatóként jelenjenek meg a zeneiparban. A világ legnépszerűbb zeneáruházát és legjobban fogyó mobileszközeit maguknál tudva ez nem is volt elvetélt elképzelés.

Az ötlet aztán éveken át a dobozban volt, mígnem tavaly, az Apple nagy zenei akvizíciós évében (melynek keretében a Beats Musicon felül többek között podcast szolgáltatót is vásároltak) Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t is akvirálta Tim Cook cége. A cél teljesen egyértelműen egy új. 21.századi kiadó létrehozása, amelyhez Dr.Dre, Jimmy Iovine és Trent Reznor kiváló alapot jelenthetnek. Most, hogy a trió első műve, az Apple Music immár jelen van a piacon, itt (volt) az idő a kiadói vonal felmelegítésére.

Ugyan nem kapott akkora publicitást, de az Apple Music indulásával párhuzamosan, az Apple a kiemelt és támogatott előadók számára videótartalmak gyártását is megkezdte. Drake Energy című, illetve Pharrell Freedom, illetve Eminem Phenomenal című videóját egyaránt házon belül készített az Apple. A következő vidóe pedig MIA Matahdatah Scroll 01 Broader Than a Border című dalához érkezik majd Cupertino-ból, illetve Purity Ring, Diddy valamint James Bay is az Apple-el dolgozik. Ugyancsak a saját gyártású tartalmak felé való eltolódásra utal egy álláshirdetés, amelyben az Apple Videó producert keres.

A természetesen az Apple által meg nem erősített lépés több szempontból is logikus lépés lenne az Apple számára. Egyrészt és mindenekelőtt a kiadóvá válás egyik fontos lépése, hogy a zenei marketing egyik legfontosabb elemét is biztosítani tudja az előadók számára. Az audio illetve videó platformok közötti határ is egyre inkább elmosódni látszik, elég ha a Spotify vagy a Youtube közelmúltbeli lépéseire gondolunk. Az egyre inkább egybe olvadó platformokon pedig a saját gyártású tartalmak szerepe is egyre fontosabb lesz, különösen, hogyha a platform bővül is, például TV szolgáltatással…

Jimmy Iovine az Apple Music bemutatásakor mondta ki az on-demand rádió illetve streaming szolgáltatások jelenlegi legfontosabb kihívását: „A szolgáltatások használói számára egyelten dolog számít: az a szám legyen a következő, amit szeretnének. A következő szám nem lehet unalmas, nem üthet nagyon el az ízlésüktől, de mégis kellően figyelemre felhívónak és érdekesnek kell lennie”

Napjainkra ugyanis a zenemegismerés lett a digitális zene központi témája és feladata. A különböző digitális zenei szolgáltatások különbözőképpen próbálják kiaknázni lényegében végtelen zenei adatbázisukat, illetve egyre újabb és újabb szolgáltatások próbálnak más és más, jobb, rosszabb megoldásokat nyújtani új zenék megismerésére.

A The best song névre hallgató francia startup egy más területen már bevált megoldást alkalmaz. A szolgáltatás lényege, hogy előre létrehozott listák, stílusok vagy véletlenszerű módon mutat 30 másodperces mintákat zeneszámokból, melyeket aztán a Tinderhez hasonlóan kedvelhetünk vagy nem kedvelhetünk.

A lájkolt dalok azonnal bekerülnek személyes lejátszási listánkba és azonnal importálhatóak a legtöbb streaming szolgáltatásba. Mindezen felül, amit lájkolunk az megosztható a fontosabb közösségi oldalakon, illetve barátaink is meghívhatóak, hogy az általuk lájkolt dalokat és személyes playlistjeiket is láthassuk, belehallgathassunk.

A francia startup megközelítése két szempontból is érdekes és figyelemre méltó. Egyrészt nagyon ügyesen ismerte fel azt, hogy a zenemegismeréshez nem feltétlenül van szükség teljes hosszúságú dalokra. Ezt kihasználva pedig a francia startup-nak nem kellett a nagy kiadókkal hosszú és bonyolult tárgyalásokba bocsátkoznia, de ami talán még fontosabb nem kellett és kell a kiadók részére lejátszásonként díjat fizetnie.

Hogy ,működhet-e a Tinder modell a zeneiparban is? Abszolút elképzelhető, a feladat és a megmászandó hegy sokkal inkább az ismertség megteremtése. Hiába ugyanis a sok tekintetben egyedi megoldás, az ismertség és az üzleti modell még kialakítandó! Sokszor ezek pedig nehezebb feladat elé állítanak minden zenei vállalkozást, mint valami egyedivel előrukkolni…