A Spotify idén tavasszal jelentette be, hogy az audio tartalmak mellett videótartalmak is megjelennek majd a szolgáltatásban. Az, hogy a Spotify ( és mellette sok más cég is) a videó tartalmak felé nyit abszolút nem meglepő, ismerve a platform növekedési potenciálját.

A svéd cég ugyanakkor más területen is terjeszkedni kíván, tovább bővítve ezzel a Spotify platform és szórakoztató központ jellegét.

A svéd cég, az előadók felé való nyitás keretében a desktop alkalmazás esetében új előadói profilokkal jelent meg a piacon. Az új profilok fő célja, hogy az előadók népszerűségét kicsit érhetőbbé tegyék a Spotify felhasználók számára.

Az előadói profilok átszabása mellett ugyanakkor egy sokkal jelentősebb lépésre is készül a svéd cég, méghogyha ezt egyelőre hivatalosan még nem jelentetted be. Az új előadói profiloldal terveken ugyanis feltűnt egy koncertek link is, ami arra utalhat, hogy a Spotify a közeljövőben valamilyen formában a koncert piacra is beléphet.

A svéd cég már jelenleg is együttműködik a Songkick-el annak érdekében, hogy a koncertek dallistái az előadói oldalakon megjelenhessenek. Az azonban, hogy a koncertek menüpont a főmenüben jelenik meg, ennél sokkal komolyabb, mélyre hatóbb tervekre utal. A koncertjegyértékesítés sokkal inkább magukban az előadói oldalakban működhetne jól. A videó tartalmak felé való terjeszkedés ugyanakkor a koncert videók és exkluzív koncerttartalmak megjelenését abszolút indokolná és segítségével a Spotify olyan területre tudna betörni, amelyen egyetlen vetélytársa sincsen (még) jelen!

Nagyon kevés dolgot várt jobban a világ digitális zenei közvéleménye illetve maguk a zenekedvelők is, mint a Youtube streaming szolgáltatását. A szolgáltatás indulását idestova 2 éve várjuk és lebegteti a Youtube. Tavaly télen aztán béta verzióban elindult a szolgáltatás, hogy azóta is abban maradjon.

Ezen történt egy pillanatig változás szeptember közepén, amikor a béta tesztre feliratkozókat üzenetben értesítette a cég, hogy a szolgáltatás publikusan is elindult, és ezzel párhuzamosan meg is terhet bankkártyájukat az első havi, kedvezményes 8 dolláros havi előfizetési díjjal. A videómegosztó óriás aztán gyorsan viszakozott, a tévesen kiküldött számlák miatt, amelyek ellenértékét természetesen azonnal vissza is utalták , a szolgáltatás pedig nem indult el.

A Youtube ennek ellenére a zeneipari viták és vélemények középpontjában van. Mindezt pedig egyben és egyszerre magyarázza a lenti ábra:

Ami nem kevesebbet mutat, minthogy 2014 első felében, lényegében ugyanannyi streamet produkáló Youtube és az összes streaming szolgáltatás között 2005-re jelentős különbség alakult ki, annak ellenére, hogy a világ vezető streaming szolgáltatásaiban meghallgatott dalok száma is 74%-al nött. Igen-ám, de közben a Youtube-on meghallgatott és megnézett tartalmak száma több, mint a kétszeresére növekedett, és így 2015 első félévében 60%-al haladta meg az összes streaming szolgáltatásban meghallgatott dalok számát.

A Youtube tehát egészen elképesztő mértékben dominálja a streaming piacot, ami jelenlegi saját maga felé húzó üzleti modelljét ismerve egyben azt is jelenti, hogy a Youtube jelenleg ragaszkodik domináns pozíciójához. Ezen könnyen lehet, hogy gyengítene a streaming szolgáltatás indítása, hiszen a prémium tartalmak egy jelentős része átkerülne a fizetős részbe.

Addig amíg ez nem történik meg, addig a Youtube kimondva, kimondatlanul nevezzük aminek akarjuk, a világ zeneiparának és digitális zenei szolgáltatásainak vezetője lesz. Amely pozíciót nem szívesen adnák fel, pláne nem egy Apple nevű cégnek. Ehhez pedig egyetlen dologra van szüksége a Google-nak és a Youtube-nak: fizessék a kiadóknak és tartalomtulajdonosoknak azt az összeget, amit akkor tennének, ha működne a Youtube Music Key. Ezek után ne lepődjünk meg, ha még sok-sok hónapig nem indul majd le a szolgáltatás…

Az Apple Music indulása óta minden digitális zenei szakember és befektető árgús szemekkel figyeli azt, hogy a szolgáltatás mennyire képes megszólítani a zenekedvelőket. Amint azt már az induláskor írtuk, az első időszakban az Apple Music hatalmas előnnyel indul, indult, hiszen az Apple 8.4.1 verziószám feletti operációs rendszereinek integráns részét képezi.

Többek között ennek is volt köszönhető, hogy az első hónapban 11 millióan kezdték el használni a szolgáltatást az Apple közlése szerint. Arról, hogy a továbbiakban hogyan haladta az adaptáció a Comscore július amerikai mobilalkalmazás toplistája adta a legjobb becslést.

Ez alapján az Apple Music életének második hónapjában be férkőzött a 15 legnépszerűbb tengerentúli mobilalkalmazás közé. A piackutató cég felmérése alapján a 18 évnél idősebb amerikaiak kicsit több, mint 24%-a, azaz 37 millió amerikai próbálta ki az Apple streaming szolgáltatását.

Ezzel ugyanakkor még mindig nem az Apple Music számat a vezető zenei alkalmazásnak, hiszen a Youtube-on felül a Pandora is megelőzi. Feltűnő ugyanakkor, hogy a Spotify a tengerentúlon mennyire nem népszerű. ha csupán az alkalmazás leöltést nézzük, akkor ott az Apple már megverte svéd vetélytársát. 

Egy másik felmérés alapján ugyanakkor az Apple Music-ot kipróbálók nagyon nagy száma hamar otthagyja a szolgáltatást. A MusicWatch 5000 amerikai között végzett felmérése alapján az iOS használók között roppant magas az Apple Music-ot kipróbáló, de aztán a szolgáltatás elhagyók száma

A piackutató cég adatai és a megkérdezettek válaszai alapján az iOS használók 77%-a halott az Apple Music-ról, azonban kipróbálni csak 11%-uk próbálta ki. A szolgáltatás kipróbálók közel fele ( 48%) pedig azt állította, hogy már nem használja azt.

Talán még ennél is rosszabb előjel az Apple számára, hogy a megkérdezettek több,mint 60%-azt válaszolta , hogy átállította az automatikus megújulást, azaz nem szeretné, hogy automatikusan átkerüljön majd a prémium verzióba.

Ami a versenytárakat illeti a kép vegyes. A Spotify felhasználók 28%, míg az ingyenes szolgáltatásokat, mint például a Pandora használók 11%-a próbálta ki az Apple Music-ot, azaz az a fajta elszívó hatás, amit az Apple remélt a szolgáltatás indulásától egyértelműen nem következett be, annak ellenére sem hogy sok a konkurens szolgáltatást használó iOS tulajdonos kipróbálta az Apple Music-ot.

A sok bizonytalanság mellett tehát, ami biztosan elmondható az az, hogy az Apple Music-ot sokan kipróbálták ( a 37 millió felhasználóval magabiztosan a TOP 5 legnagyobb zenei szolgáltatásban lehetnek) ugyanakkor a megtartási rátája illetve a majdani fizetős felhasználókká való konverziós ereje felettébb alacsonynak tűnik…

A nyár közepén jelentek meg az első olyan álláshirdetések, amelyek arra utaltak, hogy az Apple, új zenei stratégiájának részeként, az előadók kiemelt kezelése során zenei videók készítésébe is fog majd.

Nyilván Pharrel, vagy éppen Eminem nem bánja, ha aktuális videóklipjüket az Apple legyártja, annak keretében, hogy tartalmaik exkluzívan jelenjenek meg az Apple Music-ban. A jövő azonban ennél sokkal komolyabb, ez egyre nyilvánvalóbb!

Az Apple a zenei videók gyártásába való bekapcsolódása illetve a zenei videók felé való nyitása sokkal inkább hasonlítható ahhoz, ahogyan a Cupertino-i cég az alá carte letöltések felől a streaming felé mozdult el.

Amint a fenti ábra mutatja, az elkövetkezendő években a tengerentúlon a zenei szolgáltatások bevételei növekedni fognak majd, hat év alatt összesen majd 40%-al, azonban ezzel párhuzamosan a videó tartalmak fogyasztásából származó bevételek megduplázódnak majd. Különösen az előfizetés alapú videó szolgáltatások.

Nem az Apple lesz az eső és egyedüli szereplő, aki a videó tartalmak felé mozdul el. A Facebook nagyon régóta lebegtetett belépése a zeneiparba ha megvalósul,akkor a zenei videók piacán valósulhat majd meg,  a Spotify a tavasszal jelentette be, hogy a jövőben prémium videótartalmakat is kínál majd, a Youtube pedig egyes hírek szerint lassan egy éve bejelentett zenei szolgáltatásával is azért vár, mert az integrálni szeretné egy sokkal nagyobb volumenű előfizetés alapú szolgáltatásban.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy az a harc ami a streaming területen tulajdonképpen csak idén bontakozott ki, alapjaiban már a videótartalmakkal kiegészülve zajlik majd.

Napjaink vezető digitális zenei trendjét a streaming szolgáltatások meredek növekedése jelenti. A láthatáron azonban már ott van a következő terület, ahol robbanás várható, ez pedig a zenei videók. Csak az elmúlt fél évben a Snapchat, a Spotify és szegről-végre az Apple jelentett be videószolgáltatást.

A verseny minden jel szerint tovább éleződik, hiszen a Vine ( a Vine-ról részletesebben keretes írásunkban) bejelentette, hogy a jövőben a feltöltött videók alá zenét is lehet majd feltölteni. A Vine videók a Twitterbe feltölthető, automatikusan elinduló videók, amelyek alá így zenét feltölteni jelenleg nehézkes lenne. Ennek kiküszöbölésére hozta létre és jelentette be a cég a Snap to Beat névre hallgató eszközét, amellyel a loopolásra optimalizálhatjuk a feltölteni kívánt zenét, a megfelelő részletet alkalmazva belőle,vagy ha magabiztosak vagyunk, megvághatjuk magunk az alkalmazni kívánt dalt.

A Vine ugyanakkor nem csupán a zene hozzáadását, hanem a zenék felfedezésében is segíteni próbál, azzal, hogy a legtöbbet alkalmazott zenéket, a featured tracks szekcióban meg lehet majd találni, illetve saját telefonunkról is tölthetünk majd fel aláfestő zenéket. Végül, de nem utolsó sorban mostantól fogva minden egyes Vine videó esetében, a videó alatta kis ikonra kattintva látható lesz, milyen zene van hozzá feltöltve.

Hogy a Vine ( és így lényegében a Twitter) mennyire komolyan gondolja a szolgáltatás zenei értelemben vette újrap pozícionálását jelzi, hogy a Vine zenei videó tartalommegosztók a Billboard Social 50 listán is szerepelhetnek.

A Vine Music egy újabb fontos lépés, azon az úton, hogy a Twitter valódi közösségi zene megosztási és megismerési szolgáltatássá válhasson. A sok sikertelen kísérlet után az audio- kártyák és most a Vine zenei videó megoldás abszolút a jó irányba tett lépések és úgy tűnik a Twitter végre ráérzett arra, mi is kell sahhoz, hogy a mikroblog szolgáltatás fontos digitális zenei lelőhely is legyen.

A BBC mindig is a digitálisan érett, az internet adta lehetőségekre fogékony, azokat kihasználni igyekvő televízió volt, ami figyelembe véve, hogy egy állami szolgáltatóról beszélünk, különösen figyelemre méltó.

Ennek volt a kézzel fogható jele anno az iPlayer indítása vagy éppen idén a Beats1-ra válaszul bejelentett lépés, amelynek értelmében az iPlayerben hallgatott tartalmak le is tölthetőek és 30 napig saját eszközeinken is meghallgathatóak.

A BBC a jelek szerint itt nem áll meg ( annak ellenére, hogy a 4000 fős leépítés az angol közszolgálati médiánál minden új projektet veszélyeztet sokak szerint) ugyanis a napokban közzétett 100 oldalas tartalomstratégiájában streaming zenei szolgáltatás indítását is említi

A stratégia terv szerint a BBC az elképzeléseit már a zeneipar legfontosabb szereplőivel egyeztette is. Az alapkoncepció értelmében pedig a szolgáltatás fő célja a BBC adóin havi szinten elhangzó mintegy 50 000 dal kiaknázása.

BBC műsorai ebben a megközelítésben tulajdonképpen igazán profi szerkesztők által összeállított lejátszási listáknak felelnek majd meg, amelyekből aztán a szolgáltatás felhasználói elkezdhetnék építgetni saját listáikat, sőt saját rádióadókat hozhatnának létre, akár az élő, akár a máshonnan áthozott tartalmaik alapján.

A BBC, mint közszolgáltató nem akar a piacon jelenlevő, üzleti vállalkozásokkal versengeni, így az elképzelt szolgáltatás teljesen nyitott lenne, feléjük is, azaz a más szolgáltatásokban, mint például a Spotify vagy az Apple Music létrehozott lejátszási listákat át lehetne vinni a BBC szolgáltatásába és ott kiegészíteni.

A BBC közszolgáltatói szerepe ugyanakkor egy területen nagyon komolyan szó közbe a streaming szolgáltatása esetleges indulásába, ez pedig a licenszelés kérdése. Nem profitorientált vállalatként ugyanis bevételek megosztásáról nehezen lehet beszélni.

A BBC ugyanakkor már lekezdte a tárgyalásokat a zeneipar fontosabb szereplőivel és eltökélt abban, hogy az előadók megkapják jogos jussukat a majdani szolgáltatásban játszott dalaik után, sőt a javát kiemeli, hogy a BBC a szolgáltatás segítségével ( is) támogatná a független, kevésbé ismeretlen előadók felemelkedését.

A BBC lépése, ha majd meg is valósul, nem vélhetően mérföldkő lesz a digitális zeneipar életében, több okból is.

Elsődlegesen azért, mert a BBC lehet az első földi sugárzású, hagyományos rádió, amely valóban digitális rádióvá transzformálódik, sőt igazából streaming szolgáltatássá. Másodsorban azért, mert választ adhat a zeneipar és a streaming szolgáltatások egyik ( az üzleti modell mellett )legégetőbb kérdésére: hogyan hasznosíthatóak a hatalmas zenei adatbázisok, hogyan állíthatóak a zenemegismerés mellé. A szakértői tartalom fontos lehet, de jelenleg a zenekedvelők, potenciális előfizetők, Apple Music vagy éppen Spotify felhasználók nem igazán értik. Persze ha az ajánlás a BBC-től, vagy annak egy híres műsorvezetőjétől, műsorától jön, más a helyzet. És végül, de abszolút nem utolsó sortban. A BBC deklaráltan ingyenes szolgáltatás indítását tervezi. Ingyenes streaming és rádió szolgáltatás, szerkesztett tartalmakkal, úgy, hogy az előadók is megkapják ami nekik jár. Utópisztikus? Sok tekintetben igen, amennyiben viszont a BBC valóban létrehozza, alapjaiban formálja majd át a zeneipart. Olyan szinten alapjaiban, amihez képest az Apple Music csak egy apró kísérlet…

Az Apple által bemutatott új zenei ökoszisztéma egyik kulcs pillére a Beats Radio. A Jimmy Iovine által képviselt stratégia lényege ugyanis pontosan az, hogy a hangsúlyt a szakértők által összeválogatott tartalmakra helyezik a gépi algoritmusok helyett.

Ahogy a Beats Radio indulásakor írtuk, az interaktív rádiók előretörésekor klasszikus broadcast rádiót indítani papíron sok mindennek mondható, csak innovatívnak nem. A gyakorlatban a Beats Radio mégis innovatív, akár ha azt vesszük, hogy valóban globális rádióról beszélünk, akár ha a műsorstruktúráját vesszük alapul vagy azt, hogy egy valóban interaktív rádiót szeretne az Apple építeni.

A Beats Radio a jövőben is kulcs szereplője lesz az Apple zenei terveinek. A The Verge információ szerint ugyanis a kiadókkal kötött megállapodás alapján akár további 5 új tematikus Beats adó indítására is lehetősége van, lenne az Apple-nek.

Az, persze, hogy él is-e majd a lehetőséggel a Cupertinoi központú cég még kérdés, de ha tippelnünk kellene, azt mondanánk igen. Az új rádiók indítási lehetősége ugyanis teret nyithat akár lokális Beats Radio verzióknak, vagy akár tematikus, adott zenei stílusra jobban fókuszáló rádióadóknak.

Hogy ez mikor következik be, azt egyelőre nem tudni, az Apple számáras a fő fókusz most inkább magának az Apple Music piaci pozíciójának megszilárdítása, mint az amúgy is pozitív kritikákat kapó Beats Radio továbbfejlesztése.

A Shazam az egyik legjobb példája annak, hogy a streaming szolgáltatásokon felül már megjelentek az olyan harmadik generációs digitális zenei szolgáltatások, melyek az elkövetkezendő években egyre nagyobb szerepet hasíthatnak majd ki maguknak.

A Shazam szelete az elmúlt években jelentős mértékben növekedett. 2013-ban 86, 2014 közepén 100 millió felhasználója volt, ami mostanra 120 millióra nőtt, azaz szűk 18 hónap alatt közel 40%-al növekedett a zenefelismerő szoftver használóinak száma.

A streaming szolgáltatások átka azonban a jelek szerint a Shazamot is elérte, legalábbis legfrissebb pénzügyi jelentése alapján Úgy tűnik, az egyre növekvő felhasználószámot nagyon nehezen tudja bevételekké konvertálni a londoni cég.

A zenefelismerő szóftverből származó bevételek az elmúlt 4 évben megduplázódtak, de még így is csupán 36 millió dollárt tettek ki éves szinten, ami a Spotify éves szinten 1 milliárd dollárt elérő bevételei mellett aprópénznek számít.

Még talán ennél is nagyobb probléma, hogy a bevételek növekedése mellett a költségek is meredeken növekedtek, így a Shazam az elmúlt 6 évben folyamosan veszteséges volt és a veszteség mértékének növekedés az elmúlt 3 évben gyorsult fel igazán. Ez időszak alatt összesen 25 millió fontnyi veszteséget halmoztak fel.

Mindez pedig rámutat a Shazam egyik fő problémájára: Hogyan tudja, tudná monetizálni a 120 millió felhasználóját, akik jelentős része ez alapján a szolgáltatás ingyenes, korlátozott funkcionalitású verzióját használja.

Persze a Shazam ez idő alatt komoly termékfejlesztésbe kezdett ( így a költségek növekedése érthető)  és bővíti a szolgáltatást, és a nagy kék minden zenét felismerő gomb felől határozottan elindult egy úton, amely út végén sokkal több szeretne lenni. Egyszerre szeretne lenni a zenefelismerés, a zenemegismerés, ad absurdum a zenehallgatás valamint az előadók és a zenekedvelők közötti kapcsolttartás színtere. A 300 millió regisztrált és 120 millió aktív Shazan felhasználó ehhez igen jó táptalajt jelenthet, az út azonban ettől még hosszú és rögös lesz, ezt a pénzügyi adatok mutatják a legplasztikusabban!

Az, hogy a streaming szolgáltatások népszerűsége folyamatosan nő, több ország zenei piacának forgalmi adatai alapján most már kétségbevonhatatlanul igaz. Egyre többen használnak, egyre több streaming szolgáltatást.

A streaming szolgáltatások jellegéből adódóan pedig az azokat használók rengeteg zenét hallgatnak. Tényleg rengeteget. A Next Big Sound nevű zenei elemző cég kimutatása alapján 2015 első félévében összesen 1000 milliárd (!!) dalt hallgattunk meg a fontosabb streaming szolgáltatásokban!

Az 1000 milliárd meghallgatott dal önmagába több, mint amennyit a teljes 2014-es évben hallgattunk, azaz jó eséllyel a meghallgatott dalok száma duplázódni fog az előző évhez képest.

Az elemző cég külön megvizsgálta a nagyratörő tervekkel rendelkező, de a kiadók által szorongatott és pénzügyileg is nehéz helyzetben levő Soundcloud helyzetét is. A berlini cég minden gond ellenére meredek ütemben növekszik. Alig 2 év alatt, mióta a NBS követi és méri a Soundcloud hallgatottságát, meghétszereződött a meghallgatott dalok száma!

Az 1000 milliárd meghallgatott dal azt is jelzi, hogy a streaming itt marad velünk, és a kiadóknak illetve sok esetben maguknak az előadóknak is sokkal inkább arra kellene koncentrálniuk ,.hogy hogyan tudják kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, mint korlátozni azt.

2015 első negyedévének egyik legjelentősebb vitatémája a digitális zenei szolgáltatások ingyenes elérésének korlátozása, ad absurdum megszüntetése volt. Tavasszal alapvetően a kiadók, közülük is a két legnagyobb, a Universal Music és a Sony ellenezte az ingyenes elérés fenntartását, nem kevés Apple ráhatás mellett és hatására.

Akkor úgy tűnt, a svéd cég mindenáron hajlandó megtartani, működésének legfontosabb pillérét. Mindez a svéd cég lejáró kiadó szerződései miatt kezdett kiemelt témává válni.

Úgy tűnik a kiadók alapvetően az Apple szolgáltatás támogatták volna mindezzel, hiszen a Spotify csendben, a jelek szerint megállapodásra jutott velük. A megállapodás lényege pedig úgy tűnik annyi, hogy a premier tartalom egy része csak a prémium előfizetők számára lesz elérhető.

Elképzelhető, hogy lesznek foss, kiemelt megjelenések, amelyek a nem fizető Spotify használók számára 1-2 napig vagy csak részleteiben lesznek elérhetőek.

A pontos részletek még kidolgozás alatt állnak, de egyértelműnek tűnik, hogy ez az az irány, amiben a kiadók és a svéd cég megegyeztek. Az, hogy a változás mikor jelenik majd meg a Spotify felhasználók számra, egyelőre még kérdéses, de biztosan nem idén.

Az ellenben nem, hogy a svéd cég összes major zene kiadóval október elejéig meg kell újítsa szerződéseit. Ha az alkufolyamatot nézzük- ami az ingyenesen igénybevető rész megszüntetéséről indult- akkor a Spotify ügyesen érvelt. Ha azt nézzük ugyanakkor, hogy a jelenleg még hatalmas ingyenes résszel operáló Apple Music októbertől teljesen fizetős verziójában több, kiemelt megjelenés megtalálható lesz, miközben a Spotify-on ,nem, vagy csak részlegesen, a prémium előfizetők részére. Ha ez kell a túléléshez, akkor jó lépés, az Apple Music elleni küzdelemben ellenben lépéshátrány lesz.