Egy évvel ezelőtt, 2015 végén  2016 digitális zenei jóslatait megtéve alapvetően a (piac)vezető streaming szolgáltatásért folytatott ádáz harcot, míg a kisebb szereplők esetében a túlélésért folytatott harcot jósoltunk. Ez alapvetően be is igazolódott, méghogyha maga a 2016-os év több meglepetést is tartogatott.

Szárnyaló Apple Music

Az Apple Music  pontosan abban a meredek ütemben növekszik, ahogyan az, egy  évi több százmillió hardvert eladó és arra a hardverra zenei szolgáltatást előretelepítő cégtől várható. Alig fél évvel az indulása után sikeresen elérte a 10 millió előfizetőt, és azóta is töretlen ütemben növekszik. Igaz a töretlen ütem pont akkora, mint a nagy vetélytárs Spotify-é,  ami azt jelenti, hogy  közelíteni egyelőre nem tud az Apple nagy vetélytársához.

A verseny tehát ebben az értelemben nem dőlt el  és még egy ideig nem is fog, ha a Spotify növekedési üteme képes tartani a tempót az Apple-ével. Ami ellenben eldőlni látszik az az, hogy hamarosan ez a két  szolgáltató külön versenyt vívhat majd az első helyért, a többiek pedig csak a dobogó harmadik fokáért küzdhetnek.

A Spotify kitart

Ha velejéig őszinték akarunk lenni, be kell valljuk, magunk sem gondoltuk volna, hogy a 2016-os évet is a svéd cég zárja , mint vezető streaming szolgáltatás. Mégis így történt, sőt jó eséllyel még 2017-et is a svéd cég zárja majd listavezetőként. 

Ha majd az év utolsó napján pezsgős pohárral a kezében visszatekint az elmúlt évre, azért nem biztos, hogy ennyire könnyed mosollyal teszi majd ezt a cég vezetője, Daniel Ek. Annak ugyanis, hogy a Spotify tudta tartani a versenyt az Apple-el hatalmas ára  volt, illetve pontosabb, ha úgy fogalmazunk, lehet.

Egyelőre azonban a svéd cég a napos oldalon van, 100 millió felhasználóval és 40 millió prémium előfizetővel pedig megkérdőjelezhetetlenül számít a streaming zenei szolgáltatások koronázatlan királyának.

Meglepetés streaming piaci szereplő: az Amazon

Amikor 2014-ben az Amazon, az Amazon Prime részeként egy limitált funkcionalitású, amolyan fapados streaming szolgáltatással lépett piacra a legtöbb piacra szereplő, sőt maguk a kiadók is  inkább értetlenkedve nézték az e-commerce óriás lépését.

Az Amazon aztán a Prime Video esetében megismert módszert másolva szép fokozatosan fejlesztette szolgáltatását, amely aztán a Park Associates kimutatása szerint 2015 végére a legnépszerűbb streaming szolgáltatássá vált a szélessávú internet hozzáféréssel rendelkező amerikai háztartások között.  A piackutató cég tavalyi adatai alapján 10%-os volt az Amazon Prime Music penetrációja, míg a Pandora csupán 6,  a Spotify pedig csupán 4%-al büszkélkedhetett.

Jeff Bezos cége  tehát fokozatosan, de egyre határozottabban haladt  a vezető szórakoztatóipari szerep felé. Zeneáruháza már letaszította trónról az iTunes-t, a Prime Music a legnépszerűbb streaming szolgáltatás (lehet) a tengerentúlon és megindulhat  a nemzetközi terjeszkedés felé,  a portfolio pedig  egy hagyományos streaming szolgáltatással is bővült a közelmúltban. A piacon, a kiadók körében és egyre több helyen, egyre gyakrabban elhangzó mondat pedig most már sokkal inkább az, hogy az Amazon által megteremtett, több lépcsős, többféle funkcionalitást és tartalmat kínáló modell lehet a kiút a streaming szolgáltatások további növekedése felé.

A kiadók sortüzében: A Youtube

A Youtube vitathatatlanul a legmeghatározóbb  digitális zenei  szolgáltatások közé tartozik és ezt a zeneipari szereplők, élükön a kiadókkal egyre inkább saját bőrükön kezdik érezni. Az embernek egyre többször van az az érzése, mintha a 2000-es évek végének Apple és a kiadók között  folyó, parttalan harcát látná megismételve.

Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így  egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár árbevételt generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.

A béke egyelőre még messze van, ugyanakkor mindkét fél számára fontos, hogy megállapodás szülessen előbb vagy utóbb. A Youtube számára azért, mert hosszú távon a kiadók tartalmaik licenszeltetésének esetleges szüneteltetésével, vagy akár csak késleltetésével elemi károkat tudnak okozni a Youtube számára a Facebook-al folytatott egyre élesebb háborúban.

És persze a kiadók számára sem opció, hogy véglegesen összerúgják a port a Youtube-al. Egészen addig biztosan nem, amíg a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen.

A Facebook valóban beléphet a zeneiparba

Nagyon sokan szerették volna, de Mark Zuckerberg idestova 5 éve elhangzott mondatai ellenére, a Facebook nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  és a jelek szerint  inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött és töltene be. A Facebook zenei platform pontosan emiatt, a kezdeti sikereik ellenére nem is hozta el azt a sikert amit a Facebook és a partner zenei szolgáltatók reméltek.

Az eddigi távolságtartó magatartást ugyanakkor felülírni látszik a videó és az instant messaging piac vezető pozíciójáért indítandó küzdelem. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását! A Facebook vetélytársa ugyanis már messze nem csupán a Youtube, hanem a professzionális videótartalmak piacára berobbanó Snapchat is.

A Facebook különböző, határterületeken keresztül, de egyre határozottabban van jelen , mint zenei szolgáltatás ( is) .  Üzenetküldő szolgáltatása a Facebook Messenger lehet a legnagyobb zenei  tartalommegosztó alkalmazás, Live video névre hallgató szolgáltatása nem titkoltan a Youtube vetélytátsa szeretne lenni,   a karácsony előtti héten bejelentett  Live Audio szolgáltatás révén pedig az egész  földi sugárzású rádiópart fenekestül forgathatja majd fel.

Mindezek ha nem is teljesen direkt, de indirekt módon egyértelműen zenei szolgáltatások, így a Facebook, ha publikusan nem is, nem publikusan 2016-ban belépett a zeneiparba, ami 2017-ben igen sok felfordulást okozhat majd!

A videó minden középpontjában

Egy évvel ezelőtt azt írtuk: 2015-ös év azon felül, hogy erősen átalakította a streaming szolgáltatások piacát és erővonalait, megmutatta, mik lehetnek azok az irányok, amerre a digitális zenei szolgáltatások haladnak majd az elkövetkezendő években. Az egyik irány egészen biztosan a videó tartalomfogyasztás erősödése lesz, azaz hamarosan akkor, amikor streaming szolgáltatásokról beszélünk majd, akkor audio és videó streamingről egyszerre beszélünk.

2016 valóban sok tekintetben a videóról szólt. A piacon már jelen levő szereplők- mint a Youtube vagy éppen a Twitter-  meglevő jelenlétükön próbáltak erősíteni, a Spotify az év során  stratégiát váltott,  az Apple ha finoman is, de egyre határozottabban jelenik meg saját gyártású(!!) videó tartalmakkal a Facebook pedig  belépett az aggregátori  piacra nem is akárhogyan.

A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc  egyre több szereplős, és messze nem csupán  szórakoztató, hanem közösségi szolgáltatások is helyet kapnak benne. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a közösségi szolgáltatások és a professzionális tartalomszolgáltatások közötti határ teljesen eltűnt, mivel fogyasztói oldalról egyre inkább elvárás a natív tartalomfogyasztás, magukban a közösségi szolgáltatásokban. 2016-ban felsorakozott szinte az összes szereplő, akinek az érdekeit érintik a videó tartalmak, az igazi tűzijáték azonban majd 21017-től  2017-től várható.

Az életükért küzdő független szereplők

Abban a piaci helyzetben és azon a piacon, ahol az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon szeretne egymással vetekedni sok babér a független szereplők számára nem teremhet. Alapvetően ez igaz is, fonák módon mégis a vezető streaming szolgáltatás a független Spotify, a legnépszerűbb online rádió pedig az ugyancsak független és nem mellékesen a streaming piac felé tartó Pandora.  

Ennek ellenére tény, hogy valamennyi a piacon még jelen levő független szereplő esetében 2016-ban felmerült az akvizíció lehetősége. És ahogyan azt a Time Warner- At&T akvizíció jelzi, a szórakoztatóipari egyesülések, felvásárlások ideje nem hogy nem járt le, még csak most kezdődik majd el igazán.

Ennek ellenére az a jóslatunk, amely szerint 2016-ban  olyan, nagyobb streaming szolgáltatások is bajba kerülnének ,mint a TIDAL, a Deezer vagy a Soundcloud, hamis volt, szerencsére. Ettől még tény ugyanakkor, hogy amennyiben a Soundcloud nem képes olyan üzleti modellt találni, amely a működését finanszírozza, vagy amennyiben a TIDAL nem képes az exkluzív tartalmakra épülő üzleti modelljét egyensúlyba hozni bevételeivel, akkor valóban a 2017-es év áldozatai lehetnek majd.