A közelmúltban az amerikai zenei piac 2012-es évét vizsgálva ,megállapíthattuk, hogy a digitális szegmens szépen és erőteljesen növekszik, az egyedi letöltések  volumene megközelíti a CD-két, a kisebb volumenű szolgáltatások, mint a jövő zenei szolgáltatásaként is emlegetett streaming szolgáltatások pedig   elképesztő, három-számjegyű növekedést produkáltak!

Az amerikai piac után érdemes egy pillantást vetni a világ második legnagyobb piacának számító Nagy-Britanniára is, hogy ott milyen trendek érvényesültek, illetve volumenében, hol is tart ma az angol digitális piac az amerikaihoz képest.

Ha összesítve nézzük, akkor  a szigetország zenei piaca 21012-ben csökkent, több, mint 11%-al. A csökkenés persze két, ellentétesen mozgó tétel mozgásából állt össze, hasonlóan az amerikai piacokhoz. A CD eladások 19%-al csökkentek, miközben a digitális album eladások közel 15%-al nőni tudtak az előző évhez képest. A dal letöltések ugyancsak növekedtek, közel 12%-al 2011-hez képest.  

A digitális szolgáltatások impresszív növekedése ellenére a fő bevételi forrása kiadóknak továbbra is a CD eladásokból származik. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a teljes zeneipari bevételek közel 70%-a származott Nagy-Britanniában CD eladásokból, míg a digitális eladások részesedése mindössze 30% körüli.

Ha az amerikai és az angol piacot akarjuk összehasonlítani alapvetően ugyanazok a trendek olvashatóak ki mindkét  területen. A CD eladások csökkennek, a digitális eladások nőnek. Mégis mélyebben az adatok mögé nézve azért több különbség is felfedezhető. A legjelentősebb a CD eladások csökkenési ütemében fedezhető fel. Míg a tengerentúlon érezhetően lassul a csökkenés (-13,5%) addig  az óceán innenső oldalán még  javában a meredek csökkenés szakasza tart (-19,5%).  A digitális album eladások gyakorlatilag ugyanolyan 15% körüli ütemben nőttek, a dal letöltések ellenben drasztikusan más képet mutatnak. Egyrészt az Egyesült Államok piacain a növekedés már lassulóban van, mintahogyan azt már több helyen mi is és mások is leszögezték, a volumene a két terület dal  piacának ellenben  lényegesen különbözik. Míg az amerikai digitális single piac jóval egy milliárd letöltés feletti (1.344 milliárd) addig  Nagy –Britannia esetében ez a szám mindössze 188 millió, azaz közel 6-szor akkor piacról beszélünk ez esetben. Az ok  a szemünk előtt hever: pontosan ez az az iTunes hatás, ami például a Spotify és a többi streaming szolgáltató helyzetét megnehezíti az óceán túloldalán.

Ha röviden akarnánk összefoglalni a két piac közötti különbséget, az iTunes hatáson felül azt lehetne kiemelni, hogy a tengerentúli piac alapvetően fejlettebb, mint  az angol. 2-3 évvel előbbre járnak, ez látható a digitális bevétele részesedésében is például.

A 2012-es év egyik legjelentősebb kérdése volt, hogy azt elképesztő ütemben növekvő  Vevo végül is milyen jövőt szán magának. Az eddigi utat követve, marad a Google – ha nem is szoros- kötelékében vagy enged a Facebook felől érkező csábításnak és a közösségi oldallal folytatja a prémium zenei videók kiszolgálását.

Az év vége felé közeledve egyre valószínűbbé vált, hogy az előbbi valósul meg, hiszen hónapok óta nem lehetett hallani a Facebook-Vevo tárgyalásokról. Annál inkább hallani lehetett arról, hogy a Google és a Vevo tárgyalásokat folytat. Melynek eredményéről sokáig nem szivárgott ki semmi, az azonban sokat sejtetett, hogy a lejáró videokiszolgálási megállapodás ellenére is kiszolgálta Google a Youtube a Vevo videókat..

A kiszivárgott hírek szerint megállapodás továbbra sincsen, azonban a felek nagyon közel állak a megállapodáshoz, melynek értelmében a Google kisebbségi részesedést vásárolna a prémium videómegosztóban.

A megállapodással a Google lényegében a major kiadókkal kötendő, megújítandó és a Youtube-ra vonatkozó megállapodásokkal együtt  rendezné a zenei videókkal kapcsolatban a helyzetét. Ami a tervezett,.Google Music-ot, Youtube-ot, Vevo-t magában foglaló zenei ökoszisztéma kialakítását tekintve elengedhetetlenül fontos! Sőt, a megállapodással a nagy zenei ökoszisztéma videó részén a Google hosszú évekre kibéreli magának az első helyet, ami a közelgő okostelevízió korszak kapcsán bizony komoly versenyelőnyt is biztosíthat majd számára az Apple-el vagy éppen a streaming szolgáltatókkal szemben.

A Vevo számára pedig a megállapodás meghosszabbítása biztosítja a videók magas színvonalú kiszolgálását, illetve nem utolsó sorban a Vevo számára megmarad a Youtube, mint a legjelentősebb forgalomterelő erő.

Igazi win-win megállapodás köttethet tehát, melyben mindkét fél alapvetően a másikra utalt, ugyanakkor ezt nem próbálta meg arra kihasználni, hogy teljesíthetetlen feltételeket szabjon, a megállapodást ugyanis a 3 évvel korábban megkötött feltételekkel hosszabbítják meg.

Lényegében valamennyi, Pandora-val foglalkozó bejegyzésünkben megemlítettük a népszerű on-demand rádió üzleti modelljének legnagyobb problémáját: a túlzottan magas tartalomdíjakat! Azokat a a tartalomdíjakat, melyeket a DMC (Digital Millenium Copyright Act) határozott meg és amelyeket a kaliforniai rádió folyamatosan szeretne csökkenteni, a benne rejlő aránytalanságok és a nem is hagyományos rádiók nem is nagyon titkolt favorizálása miatt.  

Az amúgy sem egyszerű helyzet tovább bonyolódott azzal, hogy a SONY/ATV   2013 január 1-i hatállyal kivonta tartalmait a közös jogkezelés alól, ami a gyakorlatban előrevetítette azt, hogy velük külön kell megállapodni.

2013, az új év beköszönte jó alkalmat  kínált erre, az újonnan létrejött szervezet pedig nem sokáig késlekedett, a meg nem erősített hírek szerint az első ”áldozat” pontosan a jogdíjakkal amúgy is küzdő népszerű on demand rádió, a Pandora. A SONY/ATV a megállapodás értelmében az eddigieknél 25%-al magasabb jogdíjat kap majd az on demand rádióban lejátszott tartalmai után. A megállapodás természetesen nem érinti a Soundexchange hatálya alatt az előadóknak és a kiadóknak fizetett díjakat, csak és kizárólag a szerzők számára fizetendő díjakat érinti.

A hírt egyik fél sem erősítette meg, ugyanakkor a SONY/ATV új elnöke, Martin Bandier boldogan nyilatkozta, hogy a tárgyalások végén minden eddiginél jobb feltételeket sikerült szerzőik számára kialkudniuk…

A rövid távon mindez valóban igaz, hosszú távon ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy hatalmas károkat okoz majd az új szervezet létrejötte és ténykedése. Egyrészt felerősíthető azokat a folyamatokat, melyek révék a jelenlegi jogkezelő szervezetek  erodálónak, vagy akár szét is eshetnek. Ami a tagok számára bizonyosan nem  lesz előnyös, de a szolgáltatók számára sem, hiszen sokkal több tárgyalást,megállapodást igényel majd a jogi rész rendezése. Abban, hogy mára a 15-20 millió zenei adatbázisok gyakorlatilag bármely szolgáltató számára elérhetőek, nagyon nagy szerepe van annak, hogy  kiadói oldalon létrejöttek azok az aggregátorok melyek a sok kis kiadó tartalmait egyesítették. Most a jogkezelői oldalon pontosan az ezzel ellentétes irányú folyamat zajlik, ami mint említettük rövid távon sikereket, plusz bevételeket hozhat, hosszú távon azonban biztosan káros és üzletileg is rosszabb, mint a korábban működött verzió…

Ugyanúgy, ahogy a kiadói bevételek a zeneipar és azon belül a digitális zenei szolgáltatások helyzetét nagyon jól tükrözik, ugyanez igaz a tengerentúlon, az ottani Artisjus a Soundexchange bevételeire, csak éppen az online rádiókkal kapcsolatban

Az amerikai hivatal, mely az online rádiók, a kábeltelevíziók valamint a műholdas rádióadások szerzői jogi tisztaságáért és az ott keletkező szerzői jogi bevételekért felelős fennállása legeredményesebb évét zárta 2012-ben

Összesen 462 millió dollárnyi jogdíjat osztott szét a jogtulajdonosok között, közel 60%-al többet, mint az előző évben, 2011-ben! Mindez változatlan jogdíjakat feltételezve (ami a valóság is) gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tengerentúli online rádiós piac is nagyságrendileg ennyivel nőtt 2012-ben

A növekedés, azon felül, hogy jó hír a kiadók számára- a 170 millió dolláros növekedés legalább egy részét ellensúlyozni tudja a fizikai adathordozók terén jelentkező kiesésnek- aláhúzza és megerősíti a jelenlegi digitális zenei ökoszisztéma felépítést, amik ha a számokat nézzük, felettébb kecsegtető.

Az egyedi letöltési szolgáltatások növekedése lassulóban, volumene ugyanakkor már éves szinten  a tengerentúlon meghaladja a fizikai eladásokból származó bevételeket! A streaming szolgáltatások volumene még egyelőre lényegesen alacsonyabb, növekedési üteme azonban meghaladja a 100%-ot és még évekig két számjegyű lesz. A harmadik elem, az online rádiós szolgáltatások növekedése erős és stabilan kétszámjegyű, volumene pedig jelenleg még lényegesen nagyobb, mint a streaming szolgáltatásoké.

A növekedési potenciál tehát megvan, az ökoszisztéma mégis recseg-ropog, ennek oka pedig a költség oldal, ami a kiadók és a Soundexchange oldalán a bevételi oldal…Paradox módon tehát a rendszer növekedéséhez arra lenne szükség, hogy a Soundexchange bevételei a jövőben kisebb ütemben nőjenek, ami azt is jelentené, hogy a tengerentúli online rádiók terhei csökkennek, üzleti modelljük pedig fenntarthatóbbá válik…

Eljött végre a várva várt pillanat, a befektetők, az előadók után végül, az egyszerű, zenei halandók is kezeik közé kapták a megújult, újra gondolt és nagyon várt MySpace-t! Egy óra böngészés és zenehallgatás után azt kell mondanunk, messze-messze lemarad az éles portál attól, amit a fotók alapján vártunk volna!

De nézzük, mi is baj. Már az elején érdekes dologba botlunk,ugyanis amerre a szem ellát a nyitóoldalon Justin Timberlake fogad minket. Ami, mint tartalom teljesen érthető, hiszen jelenleg a legkurrensebb tartalomról van szó, az azonban, hogy a sitefunkciókat is elnyomja az ajánló- ami mellesleg az egyik alapító lemeze- már nehezen magyarázható…

Timberlake-n átjutva regisztrálnom kell (lehet Facebook-al is!)  majd pedig immáron belépve létre kell hoznom személyes profiloldalamat,barátokat kell találnom stb- a  Mashable összeszámolta, mindez 21 lépésből áll - 21 lépést kell ahhoz megtennem, hogy reális esélyem legyen a szolgáltatás teljes funkcionalitásban való élvezetére. 21 lépés rengeteg, különösen ma, amikor 2-3 másodperc alatt döntünk egy-egy webes szolgáltatás sorsáról!

Az, hogy mi a MySpace ars poeticája, egyértelműnek tűnik: a regisztráltak- akik szépen, katonásan csoportosítva vannak- egymás profiloldalát megtekintve értesülhetnek  arról, mit hallgatott, milyen fotót töltött fel a másik MySpace regisztrált. Mindez nyilván az oldalt a tulajdonos reményei szerint benépesítő sztárok esetében less igazán érdekes, akik a profiloldaluk segítségével közvetlenül tarthatnak majd kapcsolatot rajongóikkal.

Azonban az előadói profiloldalak messze nem lettek azok a pillérek, amiknek a kreatív csapat elképzelte őket. Most, a szolgáltatás indulásakor tulajdonképpen pontosan úgy néznek ki, mint a zeneáruházak előadói oldalai. Sok-sok album fotó, ötvözve pár követő fotójával. Események, hírek, fotók, korlátozott mennyiségben, elsősorban csak a támogató előadók esetében. Mindez egy újabb gyengeségére mutat rá: azon előadók esetében, akik nem kezelik majd folyamatosan MySpace profiljukat, az szép lassan elértéktelenedik, egyszerű előadói oldallá szürkül majd…

Az új MySpace-n tehát tudunk embereket, zenészeket,zenekarokat követni, képeket feltölteni, zenei híreket olvasni. Jogos kérdés, hogy hol van mindebből a zenehallgatás, a zenemegismerés lehetősége.  Az új Myspace természetesen erről is szól, de a hangsúly abszolút nincsen annyira a zenén, mint azt a korábbiak ismeretében gondoltuk volna.

Az oldalon egy külön menüpont van a zenei tartalmak felfedezésére, erre kattintva megnézhetjük a legnépszerűbb,a legtöbbet hallgatott vagy éppen a szerkesztők által ajánlott előadók listáját. Az előadói oldalakra navigálva, ha nem is könnyen, de létrehozhatunk az adott előadóval rádióadót vagy meghallgathatjuk az egyes dalokat, korlátlan számmal, mint a streaming szolgáltatások esetében.

Ez a része az új Myspacenek sikerült a legjobban, egy adott számot hallgatva ,egyszerre, egy képernyőn látjuk az előadó többi dalát, azokat, akik kedvelték az adott dalt, illetve hasonló, ajánlott dalokat. Ez valóban egy olyan oldal, amely minden igényt és minden, egy adott dal hallgatása közben felmerülő funkciót megold!

Maga a zenehallgatás amúgy az oldal alsó részén elhelyezett layeres lejátszó segítségével működik. A layerben több funkció kapott helyett. Megtekinthető benne minden, amit addig hallgattunk, az élő hallgatási lista és annak mentési lehetősége, válthatunk a rádió funkcionalitás, a mixek, illetve a teljes hallgatási lista között, elindíthatjuk a keresőt.

Milyen is az új MySpace? Sokkal kevésbé zeneközpontú,ellenben sokkal erőteljesebb a közösségi jellege, mint azt az előzetesek alapján vártuk volna. Az arculat, a design valóban végtelenül bátor- a totális iPadre optimalizálás a böngésző alapú verzióban elég nehezen megszokható- ennek ellenére ergonómiailag nehéz megszokni az új oldalt. Az új MySpace egyik fő célja az volt, hogy egyedi, olyan közösségi oldallá váljon, amely alapvetően nem a Facebook-al versenyez, hanem a zenészek és a zenekedvelők, rajongók számára biztosít egy fajta platformot. Jelen állapotában, így az éles indulás után szűk egy nappal, ez biztosan nem igaz a MySpace-re. Lehet, egy nagyon profin megcsinált, Justin Timberlake promo site-nak nézni, lehet egy nagyon gyengére sikerült, a Facebook-ot sok tekintetben utánzó szűken vett közösségi oldalnak nézni, de zenei platform oldalnak semmiképpen sem.

Mindez azért szomorú, mert a jelenlegi üzleti modellt nézve- mind a streaming, mind a rádió funkcionalitás, ingyenes, hirdetés által szponzorált úgynevezett freemium modellben lenne elérhető- a MySpace akár az erőviszonyokat gyökeresen átalakító meglepetésszereplő is lehetne a streaming és az on-demand rádió piacon is… 

Pontosan a karácsonyi zenei forgalmat taglaló blogbejegyzések kapcsán  szögeztük le, hogy a nagy mértékű 2012-es növekedés ellenére, a teljes digitális zenei bevételi tortából a streaming szolgáltatások jelenleg még csak apró szeletet hasítanak ki, a nagyobb rész még mindig az egyedi letöltő szolgáltatásoké .

Így ugyan az innováció, az események, a terjeszkedés elsősorban a streaming piacon zajlik, érdemes az ezen a piacon zajló eseményeket is nyomonkövetni.   

Különösen, hogyha olyan horderejű lépésről van szó, mint amit az Amazon bejelentett és amelynek értelmében minden a jövőben illetve az elmúlt 15 évben a cégtől vásárolt CD azonnal és díjmentesen elérhető lesz a vásárlók számára a seattle-i cég felhő alapú zenei szolgáltatásában is. Az Autorip névre keresztelt szolgáltatás jelenleg mintegy 50 000 CD-re érhető el, mindenhol, ahol az Amazon felhő alapú szolgáltatása elérhető.

Mindemellett a cég felhő alapú szolgáltatása akciós árral és csomagokkal  is kedveskedik a zenekedvelők számára, melynek értelmében minden új regisztráló 250 dalnyi helyet ingyenesen kap, 25 dolláros éve díj fejében pedig maximum 250 000 dalt tárolhat saját dedikált térhelyén.

A Seattle-i cég lépése feltétlenül figyelemre méltó, olyan lépés, amire 10 évvel ezelőtt semmi esély nem lett volna.  Egy olyan lépés, amely a CD „kivégzésére” tökéletesen alkalmas lehet. Arra is nagyon jó lehet, hogy  az Amazon oldalain CD-ket vásárlók millióit vegye rá a digitális szolgáltatás kipróbálására.   A felhő alapú szolgáltatások, jelen funkcionalitásukkal ugyanakkor pont nem az ilyen jellemzőkkel bíró zenekedvelők számára jelentenek megoldást.  Számukra pontosan arra lenne szükség, mai jelenleg hiányzik ezekből a szolgáltatásokból, ez pedig a streaming és az új zenék megismerési lehetősége. Az Amazon lépése emiatt érdekes, és jelentős lépés, de, hogy mennyire segít majd a felhő alapú szolgáltatás leterjedésében, népszerűbbé válásában az nagy kérdés…

2012, átmeneti év volt a digitális zeneiparban, a streaming szolgáltatások hatalmas ütemben nőttek, elsősorban a Spotify tengerentúli, illetve a Deezer világméretű, agresszív terjeszkedésének köszönhetően.  Az egyedi letöltések növekedése megállni látszik, volumenben azonban még mindig ez jelenti a digitális zene legnagyobb szeletét.  

Mi is, meg a legtöbb digitális zenei szakértő is egyetért abban, hogy 2013 egy sokkal hektikusabb, izgalmasabb és sok tekintetben sorsdöntő év lesz.  Az egyre népszerűbbé váló streaming szolgáltatások üzleti modellje ugyanis nem tűnik működőképesnek, hiszen például a  piacvezetőnek számító Spotify még előreláthatólag jövőre is veszteséges lesz, és ami talán ennél is aggasztóbb az az, hogy az üzleti modell önmagában garantálja a költségek drasztikus növekedését a forgalom növekedésével.  Az ördögi kör  bezárult tehát és 2013 lehet az év, amikor a folyamatosan veszteséges streaming cégek sorsa eldől így úgy.

Ahhoz azonban, hogy mindez pozitív irányba dőljön el, szükséges, hogy 2013 is a streaming szolgáltatások töretlen ütemben való térnyeréséről szóljon!  2012 év vége  azonban több, az optimizmust megtépázó adattal is szolgált, még akkor is, ha csak az amerikai piacot nézzük.

Hiába volt ugyanis a legnépszerűbb karácsonyi ajándék a tablet, hiába rendelkezik gyakorlatilag minden második amerikai okostelefonnal , az előfizetéses szolgáltatások használati és bevételei adatai még mindig marginálisnak mondhatóak, zeneipari méretekben gondolkozva.

Vegyük például a Spofity-t. A sikeres tengerentúli bevezetésnek köszönhetően mintegy 1 millió fizető, azaz prémium felhasználója van. hasonlítsuk ezt össze a Netflix 30 millió  felhasználójával és máris ici-ici kis szereplővé zsugorodott a svéd cég a tengerentúlon.

Mindeközben a letöltések hanem is dübörögtek, de nagyon jó karácsonyt zártak. Összesen közel 80 millió tranzakció zajlott le a karácsonyi szezonban, elsősorban pontosan  az offline is forgalmazott gift card-oknak köszönhetően! Ezek azok a kis márkázott kártyák, melyekkel tulajdonképpen úgy adhatunk zenét ajándékba, hogy a választás szabadsága az ajándékozottnál marad…És pontosan ez az ,amit jelenleg még az előfizetéses szolgáltatásokkal nem lehet megtenni.

Ez a paradoxon mindaddig fenn is marad majd előreláthatólag, amíg  az amerikai háztartások túlnyomó többségébe telekommunikációs cégekkel kialakított együttműködéseken keresztül nem jutnak el a streaming szolgáltatások.  Amíg pedig fennáll a paradoxon, addig az Apple, az Amazon agy éppen a Google alapvetően letöltés alapú szolgáltatásokat, szolgáltatáscsoportokat hoz létre, a status quo pedig érdemben nem változik majd.  Hogy megfordulhat-e trend már 2013-ban: Az esély kicsi, ár, de megvan. De sokkal valószínűbb, hogy csak ebbe az irányba mutató apró pici lépéseket látunk majd…

Komoly vállalkozásba fogunk itt a Muzzak oldalain. Egy kisebb sorozat keretében megpróbáljuk bemutatni és kielemezni a zeneipart és a digitális zenét jelenleg leginkább befolyásoló trendeket, irányokat és azok hatását arra, hogyan is fogyasztunk és fogunk fogyasztani zenei tartalmakat

A Spotify-al kapcsolatban az elmúlt bő egy évben szinte csak és kizárólag terjeszkedéssel, növekedéssel, fejlődéssel kapcsolatos híreket volt alkalmunk közölni.  És ez így is van rendjén, hiszen a piacnyeréshez pontosan ezekre van szükség.

Ezért is megdöbbentő az, ami péntek óta több helyen is megjelent, azaz, hogy az európai felhasználók számára megszűnt a zeneletöltési lehetőség. Mindez azt jelenti, hogy a playlistekben tárolt dalokat mostantól nem lesz lehetőség plusz összegért megvásárolni a Spotify eddigi partneráruházából, igaz ugyanakkor, hogy a korábban megvásárolt letöltésre jogosító egyenlegek továbbra is levásárolhatóak.

A svéd cég szóvivője röviden annyit reagált, hogy a letöltései opció a decemberben bejelentett a zenemegismerést még jobban elősegítő, a Spotify-t méginkább közösségivé tevő funkciók számára teremt megjelenési lehetőséget. A szóvivő egyben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a későbbi verziókban visszatérjen majd a letöltési lehetőség.

A döntés okáról a szóvivő nem beszélt, így a magunk képzelőerejére van bízva, mit is látunk a döntés  mögött. Mi  magunk részéről arra gyanakszunk, hogy az igénybevétel és a költség közötti aránytalan különbség okán hozta meg a döntést a Spotify, alapvetően üzleti okok miatt, a kommunikált stratégiaiakkal ellentétben.

A svéd cég lépése mindenképpen szomorúságra ad okot, hiszen ezzel beléptek azon cégek sajnos elég hosszú sorába, amelyek a zenekedvelők szokásait korlátozták. Persze a lépés érthető és magyarázható-  a Spofy nyilván elsősorban azt szeretné, ha az ő felületein töltenének el minél több időt a zenekedvelők és nem máshol vásárolnának zenéket.  Abban a versenyben ugyanakkor, amelyet a Spotify az iTunes-al folytat- és amely most a webes verzió elindításával amúgy feltételezhetően háttérbe szorul-  már eddig is jelen lehettek a  saját zenei tartalmak, tehát a lépés nem teljesen egyértelmű és  logikus.

Hogy fog-e és ha igen mekkora felháborodást okozni a cég lépése az egyelőre még megjósolhatatlan. Ha tippelnünk kellene azt tippelnénk nem fog, mert a felhasználók elenyésző százaléka használta leöltésre (is) a  szolgáltatást. 

A 2012-es évről, üzleti szempontból már elmélkedett a Recorder, egyértelműen egy felkészülési év volt, a várhatóan viharos és sok minden eldöntő 2013- előtt. Az év végeztével érdemes azonban vetni egy pillantást magára a zenei piacra!

Kezdjük az egyik meghatározó időszak, az év végi egyedi letöltések forgalmával. A digitális zenei egyedi letöltések, mint minden mása kereskedelmi ég esetében a karácsonyi időszak az egyik legfontosabb időszak a vásárlásoknak.Az online zenei szolgáltatások különböző, offline is megvásárolható ún. ajándékkártyák- gift card-ok fogalomba hozatalával próbálják mindezt elősegíteni,erősíteni.

Az év utolsó két hetének eladásait a Nielsen Soundscan kimutatása rögzíti, immáron több, mint 5 éve. Az évenkénti adatokban némi inkonzisztencia lehet, attól függően, hogy karácsony melyik napra esik, de az alaptrendet tökéletesen mutatják.

A statisztikák alapján 2012 az elmúlt 5 év legeredményesebb, legnagyobb forgalmú karácsonyát hozta, december utolsó  hetében összesen több,mint 55 millió letöltéssel. Az utolsó két hetez elemezve már nem ennyire rózsás a kép, hiszen ott továbbra is 2011 vezet, 84 millió tranzakcióval, az idei 81.2 millióval szemben, az utolsó heti növekedés tekintetében pedig 2008 és 2009 is megelőzi az idei évet, de mint említettük, ebben a naptár hatás is erősen közrejátszhat.  

Ha az egész 2012-es évet nézzük, akkor sok tekintetben az előző évekhez hasonló, mégis kis mértékben  nagyon optimizmusra okot adó évet tudhatunk magunk mögött. A CD eladások nem meglepő módon tovább csökkentek, ugyanakkor egy 5 éves rossz szériát megtörve,. 2012-ben először volt egy számjegyű a csökkenés (4.4%) , s ami talán fontosabb az online zeneáruházak egyre inkább kezdik átvenni a meghatározó szerepet! Amíg 2012-ben az online zeneáruházakban összesen 112 millió albumvásárlás zajlott le, addig a hagyományos  áruházakban, szupermarketekben, lemezboltokban mindössze 93 millió. 2011-ben a kétféle eladási forma gyakorlatilag megegyező albumvásárlást eredményezett, 103 millió körüli tranzakcióval, ami egyben azt is jelenti, hogy 2012-ben a digitális albumvásárlások több, mint 8%-al növekedtek 2011-hez képest. A dal letöltések ennél némileg kisebb mértékben, de ugyancsak növekedtek, 5.1%-al, 1.34 milliárdra.  

A kép azonban nem lehet teljes, ha nem vizsgáljuk meg a teljes szolgáltatás térképet, azaz az egyedi letöltéseken kívül eső szolgáltatásokat is, hiszen ezek népszerűsége és szerepe egyre növekszik.

2011-hez képest 2012-ben a legdinamikusabban pont ez a szegmens, az előfizetéses szolgáltatások nőttek leginkább, közel 30%-al, elsősorban nyilván a Spotify amerikai megjelenésének köszönhetően. Ez valamint a kis méretékben növekvő  egyedi letöltési piac már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a teljes digitális zenei piac is növekedjen, több, mint 11%-al és  meghaladja a 2 milliárd dolláros szintet. Ennek a 2 milliárdot is meghaladó bevételnek ugyanakkor még mindig jóval több, mint a fele az egyedi letöltésekből származik, azaz messze nem lehet jelenleg még azt állítani, hogy az előfizetéses, streaming szolgáltatások bevételi értelemben is jelentős szeletet hasítanának ki a zeneipari bevételekből.