A Google Music rendkívül nehezen indult el és lépett piacra, ezt anno mi, itt a muzzak oldalain részletesen követtük és az okokat is kielemeztük. A keresőcég szerencséje, hogy maga a felhő alapú szolgáltatás piac sem nagyon lett népszerű, így alapvetően pár okos és hatásos lépéssel bármelyik piaci szereplő vezető szerepre tehet szert.

A Google próbálkozik, az látható, legújabb és leglátványosabb lépése az volt, hogy gyakorlatilag ingyenessé tette felhő alapú tárhelyét , és ez a fajta scan and match jellegű szolgáltatás immáron nem csak európában, hanem a tengerentúli piacon is elérhető. Mindez a hosszas- gyakorlatilag két véve tartó- kiadókkal folytatott tárgyalássorozat befejezését jelenti a Google számára. Nem ment könnyen…  

Az ingyenessé tétel egyrészt valóban előnyt jelent a vetélytársakhoz képest, másrészt viszont a fogyasztói oldalon még mindig nem nyújtja azt a pluszt, ami a sikerhez szükséges lenne. Ehhez képest most, a Google lépésével együtt is meglehetősen távol van egymástól a kínálat és a fogyasztói igények.

A zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen.  Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük a playlisteket, CD-ket, digitális, egyszóval mindent, amit valaha hallgatunk.

Ezt egyelőre nem, hogy a Google,de egyetlen szolgáltató sem képes biztosítani. Az elrugaszkodáshoz arra lenen szükség, hogy a feltöltött zenei állományokat hasznosítani is lehessen- azaz pl. saját rádiót indíthassak, a saját zenei táramból- , hogy lehetőség legyen új zenék megismerésére- ez ugye egy streaming  szolgáltatást jelentene- és végül de nem utolsó sorban az egészet közösséggel lenne érdemes körülvenni, hogy a zenekedvelők, barátok  valóban cserélgethessék egymás között a zenéket, immáron legális, kontrollált módon.  Utópisztikusan hangzik? Elképzelhető, de akkor, amikor a lemezipar várhatóan fennállásának 3 legnehezebb éve előtt áll, akkor, amikor a zenei szolgáltatói piac egyre túltelítettebbé válik , egyre rosszabb pénzügyi mutatókkal működő szolgáltatásokkal.. akkor talán pont ideje lenne egy ilyen újfajta megközelítésnek!

A Metallica megjelenése a Spotify-on, fűszervezve Sean Parker és Lars Ullrich kézfogásával az elmúlt 10 év egyik leglátványosabb zenepolitikai eseménye volt.  Afelől természetesen egy percig se legen senkinek kétsége, hogy komoly üzletről és sok–sok dollárról volt/van szó.

Éppen ezért érdeme vetni egy pillantást magukra az értékesítési adatokra, hogy lássuk, megérte-e a Metallica-nak a békülés? Ha megnézzük a 2008-2012-es időszak karácsony előtti eladási adatait  a metálzenekarra(?) az előző három év trendjei alapján Az album eladások 15, a második héten pedig 35%- al voltak alacsonyabbak idén, a Spotify-on való megjelenés után, mint amit az előző évek trendje sugallt volna.

Hasonló eredményt kapunk, hogyha megnézzük, mennyivel emelkedtek az eladások a karácsonyt megelőző időszakban, az egyes évek korábbi időszakához viszonyítva. 2008-ban 65, 2009-ben 71, 2010-ben 49, 2011-ben pedig 53%-al voltak magasabbak a karácsony előtti eladások, mint az év más időszakában. Idén, azaz 2012-ben ez az érték csupán 29%-al haladták meg az év korábbi időszakában mért eladásokat.

Ha hasonló klasszikusokhoz- Led Zeppelin, Bob Marley- mérjük a karácsony előtti teljesítményét a Metallica életműnek, akkor alapvetően hasonlóan teljesített, mint a többi kihagyhatatlan előadó tartalmai.

Mi lehet akkor a magyarázat a csökkenésre, azon felül, hogy a Metallica rajongók vásárlás helyett a Spotify-on hallgatják kedvencüket? Az egyik lehetséges ok a naptárban keresendő. A naptár hatás ugyanis a Nielsen Soundscan felmérésében ismert tény, hiszen a felmérés mindig vasárnap fejeződik be, de a karácsony nem mindig hétfőre esik, így bizonyos esetekben komolyabb mennyiségű letöltés hiányozhat a statisztikákból…Teljesen ez ugyanakkor nem magyarázza meg az eltérést, ez biztosra vehető.

A legvalószínűbb ok tehát igen az, hogy a Spotify-on sokan hallgattak Metallica-t és jó eséllyel megugrott az új regisztráltak száma is a bejelentésnek köszönhetően. Ha a pillanatnyi hasznot keressük, akkor tehát igen, a Metallica veszíthet az együttműködésen. Ha a hosszú távúakat is figyelembe vesszük, akkor azonban bizonyosan nem! Az új regisztráltak bizonyos százalékából ugyanis fizető előfizető lesz, ami mind az együttesnek, mind a szolgáltatónak jó. De az igazi sikert maga a tartalom megjelenés jelenti, hiszen ezáltal a streaming szolgáltatások legitimációja tovább nő. Ami jelenleg talán a legfontosabb feltétele a hosszú távú sikerükhöz, az üzleti modell csiszolása után…

A Microsoft nyáron bejelentett és aztán októberben el is indult zenei szolgáltatása egy nagyon nehéz piacon próbál meg sikereket elérni.  Ha önmagéban a nehéz és nehézsúlyú szereplőkkel  benépesített piac nem volna elegendő, a redmondi szoftvergyártónak saját démonaival is meg kell küzdenie. Meg kell tudniuk érteni a felhasználói szokásokat és meg kell tanulniuk kiszolgálni azokat, ahelyett, hogy erőszakosan próbálnák formálni őket.

Ha mindez nem volna elég, a szolgáltatás- nagyon helyesen, bár piaci értelemben inkorrekt módon- erősen integrálva van a Microsoft új operációs rendszerébe, és minden elképzelés szerint a Windows 8-ra előretelepített XBOX Music verziók lesznek azok, melyek megindítják a szolgáltatást a felfelé vezető úton.

Ebből a szempontból az a tény, hogy a Windows 8 illetve a SURFACE eladások az ünnepi időszak előtt és alatt is elmaradtak a tervezettől, a lehető legrosszabb hírek egyike, amit az Xbox Music kaphatott.

De nem csupán a saját berkein belüli gondok okozzák az XBOX Music számára a problémát, hanem maga a piac is. Amint az várható volt, a streaming piaci szereplők gyakorlatilag mindannyian all in-t mondtak és minden létező erőforrásukat a terjeszkedésre, fejlesztésre fordítják.  Hiába mondható elenyészőnek a Spotify vagy éppen a Deezer pár száz millió dolláros kapitalizációja, hogyha azt startup jellegükből adódóan gyorsan és elég jól használják fel és érnek el vele eredményeket.

Ez a három tényező együttesen pedig bőségesen elég ahhoz, hogy egy akkor óriáscég, mint a Microsoft ilyen kiemelt fontosságú tartalom termék, mint az XBOX Music, gyakorlatilag észrevétlen maradjon azon a piacon, melyet megszeretne hódítani.  Túlzottan sok ideje nincsen a redmondi cégnek, hogyha nem szeretne ismét elbukni ezen a területen. Vagy őrületes marketing offenzívába kezd és minden más platformjától, termékétől függetlenítve megpróbálja felépíteni az XBOX Music brandet vagy  elkezd azon gondolkozni, hogy mely piaci szereplők akvizíciója lenne számára a legkifizetődőbb…Ha a híreknek hinni lehet, ezt már el is kezdték Redmondban…

A felhő alapú szolgáltatások sokak szerint a jövő zenei szolgáltatásai, hiszen lehetőséget biztosítanak arra, hogy a saját zenei tartalmainkat bárhol, bármikor elérjük, miközben új zenéket is megismerhetünk, meghallgathatunk, megvásárolhatunk.

Ugyan a felhő alapú zenei szolgáltatások  lényegesen lassabban terjednek, mint ahogyan azt az úttörőnek számító Apple, Amazon vagy éppen a Google szeretné, ennek ellenére egyre több és több médiacég, telefongyártó lépett, lép be erre a piacra.

Maga a felhő alapú adattárolás azonban nem a nagy médiacégek felől, sokkal inkább a technológia szereplők felől indult el, s ennek megfelelően a felhő alapú adattárolás piacvezetői  is ebből a körből kerülnek ki. Ennek ellenére meglepő, hogy a piacvezető Dropbox  egy felhő alapú zenei szolgáltatást, a hányattatott sorsú  AudioGalaxy-t vásárolt meg.  A tranzakció elég hirtelen és csendben zajlott le, a nagyvilág az Audiogalaxy blogjában megjelent bejegyzésből értesült róla

Az akvizíció az Audioalaxy oldaláról érthető, egy relatív alacsony kapitalizációjú, ámde tudásban gazdag cégről volt, van szó, amely az egyre erősödő és hatalmas cégeket (Amazon, Apple, Google Microsoft)  felsorakoztató piaci versenyben nem nagyon rúghatott labdába.  Különösen úgy nem, hogy ellentétben a versenytársakkal  az Audiogalaxy esetében szükség van a felhő alapú tartalomeléréshez arra, hogy az otthoni PC-nk és rajta az Audiogalaxy kliens  be legyen kapcsolva és fusson. Ez , azaz a PC oldali asztali kliens az, ami a közös pontot jelenti a Dropbox-al .

A Dropbox számára az Audiogalaxy felvásárlásával lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználók által feltöltött zenei tartalmak lejátszhatóak is legyenek, azaz a Dropobox egyben felhő alapú zenei tárhelyként is működjön.  A probléma ezzel ugyanakkor az, hogy mára már valamennyi felhő alapú szolgáltatás rendelkezik az ún. scan and match funkcionalitással, azaz nem igénylik a tartalmak feltöltését a felhő alapú adatbázisba.  Ebben a versenyben tehát jelentős hátránnyal indulnak. 

Van egy terület, ahol ellenben a Dropbox kedvező helyzetben van. ez pedig  a márkanév és az ismertség. A Dropbox népes felhasználói tábora számára ugyanis a zenefeltöltési és meghallgatási lehetőség egy plusz, hozzáadott funkció lesz. A cég, meglevő igen jelentős felhasználótábora számára ugyanis jó eséllyel ez a funkcionalitás pontosan elegendő lesz, pláne,ha jól összekapcsolják a már létező Dropbox csomagokkal. Végül tehát az a faramuci helyzet állhat elő, hogy a Dropbox, kisebb, elavultabb funkcionalitással pont azokat tudja majd magának megnyerni, akiket az Apple.,az Amazon, a Google vagy éppen a Microsoft szeretne. Érdekes helyzet lenne, az biztos…

A Turntable.fm-ről, 2011 egyik legtöbbet emelgetett és leginkább hypeolt zenei startupjáról  nemrég írtunk a muzzak oldalain. A szolgáltatás ugyanis igazi állatorvosi ló, amely megmutatja, még egy jó ötlet sem mindig elégséges az igazán átütő sikerhez.

A Turtnable.fm egy egészen aprónak látszó hibát követett el, ami szép lassan felemésztette a szolgáltatás növekedési potenciálját, és 2012-re a sikeresnek indult, de a feledés homályába merülő szolgáltatások közé taszította…Hosszabb-rövidebb hezitálás után a két tulajdonos, Seth Goldstein és Billy Chasen úgy döntött, nem adják fel és felveszik a kesztyűt. Ennek első érzékelhető lépése volt a szobák hallgatottsági korlátainak eltüntetése,  valamint az Android alkalmazás piacra vitele.

A második lépés még csak most következik, és Piki.fm névre hallgat.  A Piki.fm a Turntable alapítók  régóta dédelgetett továbblépési  iránya, egy a Pandora-hoz sok tekintetben hasonló on demand rádió. Sok tekintetben hasonló, de sok tekintetben különböző is.  Ahogyan Bill Chasen, társalapító kijelentette  még mindig van igény arra, hogy más emberek által  készített zenét hallgassanak az emberek, ellentétben a Pandora esetében megismert algoritmikus megoldással.   A Piki.fm, nem valós időben összeálló   vagy a Turntable.fm esetén megszokott szobák szerinti megoldást kínál, hanem egy klasszikus értelemben vett közösségi élményt próbál majd nyújtani.

A legfontosabb és egyben legátütőbb funkciót átvették a Pandora-tól: a  mobilalkalmazás elindulásával azonnal elindul zene, amely a barátaink ajánlásai, aktivitásai alapján áll össze. Az egyelőre még meghívásos béta állapotban leledző alkalmazás talán legerősebb része a közösségi rész. Minden egyes hallgatott dalt lehetőségünk lesz megosztani, ajándékba adni  egy barátunk részére, sőt még személyes üzenetet is hozzáadhatunk, ha ahhoz van kedvünk.

Saját zenei adatbázisunk többféleképpen épül fel. Egyrészt azokból a dalokból, amit magunk hozzáadunk, a teljes zenei adatbázisban való keresés alapján. Másrészt azokból a dalokból, melyeket mások zenefolyamában hallgatva lájkoltunk, végül de nem utolsósorban pedig azokból, melyeket a mobilalkalmazásba beépített zenefelismerő szoftverrel beazonosítottunk.  

A Piki.fm teljesen egyértelműen elfordulást jelent a Turntable.fm  felől a mainstream  digitális zenei szolgáltatások felé, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.  Az időpont ennek ellenére nem is lehetne jobb mindehhez, hiszen  a közösségi funkciók a jelenlegi streaming szolgáltatások leggyengébb pontját jelentik. Mindegyik rendelkezik az alapvető funkciókkal, büszke is rá, de ettől még egyik szolgáltatás sem nyújt igazi, közösségi zenei élményt. Talán a Spotify új verziója lesz az első, amely erre valóban képes lesz… A Piki.fm tehér könnyen lehet sikeres. Az alapítóknak csak arra kell vigyázniuk, hogy a felkeltett érdeklődést megtartsák. Ha mindez megvalósul és a  Ha a Piki.fm sikeres lesz, akkor a pedig elmondhatják majd, nem  feleslegesen hozták létre a Turntable.fm-et...

A streaming piacról eddig se nagyon lehetett azt mondani, hogy ne növekedne, ne válna egyre izgalmasabbá és mozgalmasabbá, annak ellenére, hogy az üzleti modell legoptimistábban fogalmazva is egyelőre még nehezen működőképes.  A felhasználók ugyanakkor egyre inkább kezdik megkedvelni, elfogadni ezt a zenefogyasztási formát, ami talán még a működőképes üzleti modellnél is fontosabb!

Nem véletlen tehát, hogy a piaci szereplők elképesztően aktívak, hiszen egyértelmű, hogy a jelenleginél hosszú távon jóval kevesebb szereplő tud majd jelen lenni a piacon. A  terjeszkedésnek persze korlátolt szabnak a pénzügyi lehetőségek, így tehát az sem véletlen, hogy a két legnagyobb piaci szereplő, a Spotify valamint a Deezer is az elmúlt hónapokban többek között az újabb sikeresen lezajlott befektetői körök kapcsán került a szaklapok, blogok címlapjaira.

Befektetői szempontból jelen pillanatban az előny egyértelműen az amúgy második piaci szereplő Deezernél van, hiszen az Accent Technologies 130 millió dolláros befektetése a konkrét pénzösszegnél is többet jelent, ez egyértelmű. A befektetés pillanatában egyre intenzívebb Spotify-Deezer vetélkedést jósoltunk, és ez, bár csak 2 nap telt el azóta, már most beigazolódni látszik.

A két cég gyökeresen más pályát fut be. Hiszen míg a Spotify  elsősorban  az alkalmazás megújításán és még inkább közösségivé tételén fáradozik ,addig a Deezer egyértelműen piacszerzésre törekszik.

Ez utóbbi egyik eszköze lehet az, amit a francia cég tegnap jelentett be és amely szerint a világ  150 országában teszi részlegesen ingyenessé szolgáltatását. A részleges szolgáltatás keretében havi 2 órát lehet majd ingyenesen, de reklámokkal megszakítva élvezni a Deezer szolgáltatásait. A nagyobb piacokon, mint például az angol vagy a német- még ennél is kedvezőbb ajánlattal rukkolt elő a francia cég: a szolgáltatás PC illetve mobil verziója egy éven keresztül teljesen ingyenes lesz, korlátok nélkül, s csupán az egy év letelte után lép életbe a havi 2 órás limittel járó ingyenes verzió!

 Mindez nagyon jelentős lépés a francia cég részéről, különösen a nagyobb zenei piacokon az egy éves ingyenes használattal komolyan belemarhatnak a Spotify piaci részesedésébe! És persze mindez  egyben közelítés a Spotify  láthatóan jól működő három szintű  modellje felé. A svéd cég a freemium felhasználóinak közel 20%-át képes prémium, azaz fizetős felhasználóvá konvertálni. Amennyiben ezt  Axel Dauchez és csapata is  képes lesz hozni, úgy a Deezer jelenlegi mintegy 3 milliós  prémium ügyféltábora jelentősen is megnőhet 2013-ban! 

A nyár folyamán, amikor először írtunk  az utóbbi évek egyik legjobban növekvő és legsikeresebb zenei startup-járól, a vevo-ról, jeleztük, a 2012-es év a vállalkozás számára az útkeresés, a tárgyalások éve lesz, annak érdekében, hogy 2013-tól ismét hosszabb ideig csak a termékfejlesztésre és a növekedésre koncentrálhassanak.

202 a végéhez közeledik, ennek ellenére a Vevo jövőjéről továbbra sincsenek igazán megbízható információink. A Facebook, mint esetleges vásárló nagyon sokáig tartotta magát a pletykák között, de a roppant gyenge tőzsdei szereplés és az Instagram akvizíció után vajmi kevés esély van rá, hogy a Facebook meglépje ezt a lépést.

Az idő azonban egyre sürgeti a prémium videó szolgáltatást, ugyanis a Google-al kötött szindikátusi megállapodás gyakorlatilag lejárt, igaz egy 120 napos türelmi idő szerepel benne, tehát a Vevo elsötétülni maximum 4 hónap múlva, valamikor április elején sötétülne el, amennyiben addig nem tisztázódnak a viszonyok…

A hírek szerint a két fél intenzív tárgyalásokat folytat és bíznak benne, hogy ennél a bizonyos 120 napnál jóval előbb sikerül megállapodniuk a következő évek feltételrendszeréről. Mindez pedig gyakorlatilag kimondva kimondatlanul azt jelenti, hogy a nyáron  még sokszereplős  sakkjátszma úgy tűnik egyelten egy érdemi szereplőre, kérőre zsugorodott. Mindez amúgy teljesen érthető, hiszen ha létezik stratégiai szövetség, akkor az a Google és a Vevo szövetsége. Olyan szövetség, ahol mindkét fél totálisan a másikra van utalva. A Vevo számára alapvető feltétel, a videók kiszolgálása, ebben pedig a Google és a Youtube az első.  ( Elméleti opció persze lehetne például a Vevo is, de azt a terhelést illetve azokat a szofisztikált riportokat, melyeket a zenei tartalmak megkövetelnek jelen pillanatban csak a Youtube képes biztosítani! )

A Google számára pedig a Vevo elengedhetetlenül fontos. Egyrészt a kiadókkal meglevő végtelenül bonyolult viszony ápolásának egyik legjobb estköze, hiszen a Vevo a piacvezető két kiadó a Universal, a  Sony valamint stratégiai befektetők gyermeke. Másrészt a Google Music és egyáltalán a Google  hosszútávú zenei terveinek megvalósításának érdekében a Vevo-val való kiemelkedően jó és szoros viszony elengedhetetlen Eric Schmidték számára.

A Közeledés és a Facebook deklarált kiesése a Vevo esetleges jövőképéből persze mást is jelent, a Facebook oldalán. A Spotify zenei platformmá válása, valamint az a tény, hogy a Vevo nem lesz a Facebook tulajdona, egyre egyértelműbbé teszi azt a tényt, hogy Mark Zuckerberg oldala a közeljövőben nem válik szórakoztató platformmá. Középtávon mindez egyáltalán nem biztos, hogy jó a Facebooknak, de ez már abszolút nem a Google és a Vevo gondja!

A nagy nemzetközi kiadók éves, negyedéves jelentéseit az utóbbi időben mindenki- tőzsdei elemzők, iparági szakértők, bloggerek, piaci szereplők- egyre nagyobb érdeklődéssel forgatják. Mindennek több oka is van. Egyrészt minden szereplő kíváncsi arra, hogyan teljesítenek az iparág meghatározó szereplői. Másrészt nagyon fontos támpontot jelentenek arra vonatkozólag,. Hogy a kiadók életében a digitális bevételek és azon belül is a streaming bevételek, mekkora súlyt tesznek ki.

Ebből a nézőpontból tekintve a Warner Music már egy negyedévvel ezelőtt is a legérdekesebb kiadók közé tartozott, ugyanis a digitális és különösen a streaming bevételek már akkor is a legjobban növekvő bevételi területet jelentették az új tulajdonos kezébe került kiadónál.

Az amerikai számviteli szabályok szent szeptember végén lezárul negyedik negyedévben a kiadóvállalat 731 millió dolláros árbevételt ért el, ami 2%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához mérten! A kis mértékben növekvő bevételek ellenére sem sikerült  nyereséget termelni  negyedévben, mivel a veszteség 18 illetve bizonyos beszámításoknak köszönhetően  csupán 10 millió dolláros veszteség volt, ami így is jelentős- 76%-os-  javulás az egy évvel ezelőtt regisztrált 42 millió dolláros veszteséghez képest.  A digitális bevételek 15%-al növekedtek a negyedév során az előző évhez képest és elérték 240 millió dollárt.  

A szeptember 30-al záruló év az előző évhez képest kis mértékben (2%)csökkenő bevételeket,  dinamikusan növekvő és az egy milliárd dollárt megközelítő digitális bevételeket és jelentősen mérsékelt veszteségeket, de veszteségeket eredményezett.

Ha a bejegyzésünk eljén feltett kérdésekre keressük a választ, a szokásos, már-már mantraszerűen emekgetett mondatokat ismételgethetjük: a digitális bevételek nőnek, de nem képesek ellensúlyozni a fizikai  eladások csökkenéséből származó kiesést. A Warner Music esetében 2012-ben a digitális bevételek nagyjából az összes bevétel egy harmadát tették ki, azaz egyelőre még messze az az állapot, hogy ez lenne a meghatározó bevételi forma. A jelenlegi növekedési (illetve az fizikai eladások  illetve az összes bevétel csökkenési) adatait figyelembe véve is  még legalább 3-5 év amíg a digitális bevételek meghatározóvá válhatnak a kiadói bevétel struktúrában. 3, de különösképpen 5 év pedig nagyon hosszú idő, pléne ha figyeleembe veszzük, milyen ütemben csökkennek az értéklénvban szereeplő  cégek bevételei...

A streaming szolgáltatásokkal szemben két fő ellenér,merült, merül fel szakmai berkekben. Az egyik szerint a streaming szolgáltatások kannibalizálják a CD eladásokat , a második szerint pedig a streaming szolgáltatások az előadók számára lényegesen kedvezőtlenebbek,mint akár a CD, akár az egyedi letöltés alapú digitális szolgáltatások.

Előbbit többször, többen, így mi magunk is megcáfoltuk már. Az utóbbi érdekes és élő probléma, nem véletlen, hogy az Rdio megpróbálta, megpróbálja némileg másképpen kezelni ezt az ügyet, mint például a Spotify.  

Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy ez a terület tűnik a Spotify gyenge pontjának. A zenekedvelők szeretik, az új funkciók révén valóban igazi közösségi élményt varázsolnak majd a hatalmas zenei adatbázis köré, a sajtó kedveli őket, szeretnek és lehet is róluk írni. Egyetlen egy érzékeny terület van Daniel Ek  és cége számára, ez pedig a folyton megjelenő előadói elégedetlenség és a tartalmak visszavonása a Spotifyból.

Úgy tűnik a sok tekintetben a Spotify-t másoló, a Warner tulajdonos befektetése által  megerősödött Deezer pontosan ezen a terülten szeretne támadni.  A Deezer for Artists (D4A) kezdeményezés legalább is erre utal. A kezdeményezés értelmében a Deezer több területen is igyekszik segíteni az előadóknak, hogy a szolgáltatás segítségével minél több bevételt érjenek el. Egyrészt az előadók valódi, kiemelt profiloldalakat hozhatnak majd létre a szolgáltatás Deezer Pages nevű részén, ahol a különböző közösségi médiumokban  (Facebook, Twitter, Youtube) megjelenő tartalmaikat csatornázhatják majd be. A Deezer Uploader segítségével az együttesek, előadók maguk is feltölthetik majd tartalmaikat a szolgáltatásba, és mindezen felül több, fontos analitikai eszközt is kapnak a kezükbe, annak érdekében, hogy minél sikeresen menedzselhessék saját oldalaikat.

A Deezer lépése, noha izgalmas, mégis azt gondoljuk, nem feltétlenül vezet majd sikerre. Több tényező is ellene szól ugyanis. Egyrészt a konkrétumok hiánya. Az Rdio pontos, kézzel fogható adatokkal együtt hirdette meg előadói programját. A Spotify egyedi megállapodásokat köt azokkal az előadókkal, akiket kiemelten kíván kezelni, az új előadói profiloldalain, a Deezer esetében pedig inkább csupán elképzelésekről beszélhetünk egyelőre, kevés konkrétummal.

Mindez mire lehet elég? Átütő sikerre nem, de azon kívül bármire… Látni kell, hogy ezzel  a lépéssel a Deezer némileg távolodik a Spotify-tól, tehát a klasszikus értelemben vett Coca Cola-Pepsi Cola háború, egyelőre várat magára. A Deezer ugyanakkor egy másik területre lép mindezzel be, arra a területre, melyet pont most szeretne meghódítani az újjáalakult MySpace. is. Mindez azét jelenhet gondot a Deezer- meg végső soron a Spotify- számára, mert ha előadói oldalakról beszélünk, akkor a Myspace lehet a nyerő brand!

A francia cég, ezzel az alapvetően bátor és sok tekintetben érthető lépésével tehát egy két frontos háborúba kényszeríti majd magát. Miközben a streaming piacért a Spotify-al küzd, addig az előadókért a MySpace-el. Önmagában az egyik csatát szinte biztosan meg tudná nyerni, párhuzamosan a kettőt egyszerre azonban nagyon nehezen…

Most, amikor a Pandora jövedelmezőségét és üzleti modelljét illetően minden eddiginél nagyobb kételyek merültek fel a befektetőkben, és amikor a cég gőzerővel dolgozik azon, hogy az üzleti modelljét a növekedés ellenére a mélybe rántó  jogdíjakat mérsékelje, érdekes kísérletet hajtott végre David Touve a Washington és a Lee University professzora.

A professzor azt próbálta megbecsülni, hogy az amerikai földi sugárzású rádióadóknak mennyit kellett volna a DMCA életbelépése óta fizetniük abban az esetben, hogyha rájuk is az on line rádiókra kiszabott díjszabás lenne érvényes.

A professzor a következő peremfeltételekkel számolt ( matematikát kevésbé kedvelő olvasók most ne figyeljenek)  a rádiók 24 órában működnek, az év minden napján és óránként 12 dalt játszanak.  A  dalonként fizetendő jogdíj mértéke az online rádióra kiszabott 1.1 cent/dal.   A hallgatottságot illetően pedig úgy számoltak, hogy a teljes amerikai népesség .8.8%-a tekinthető rendszeres rádióhallgatónak. A peremfeltételek alapján  Touve azt az eredményt kapta, hogy a földi sugárzású rádiók ebben az esetben 2,5 milliárd dollár (!!) jogdíjat nem fizettek volna be, évenként

Természetesen ez a szám azon felül, hogy hipotetikus, nagyon  elnagyolt számoláson alapszik, ennek ellenére roppant sok dolgot megmutat. A teljes rádiós iparág bevételei mintegy 15 milliárd dollár körül  lehetnek, így ezekkell a feltételezésekkel élve a földi sugárzású rádiók bevételeik mintegy 20%-át kellett volna jogdíj formájában befizetniük.  Még súlyosabb a helyzet, hogy a weben és hagyományos módon is sugárzó adókra vonatkozó jogdíjat  2.1 cent/dal- vesszük alapul. Ebben az esetben  4.7 milliárd dollár, vagy a teljes rádiós piac bevételeinek mintegy 38%-át kitevő jogdíjhátralék lenne a rádiós iparágban, évente!

A hipotetikus adatokat és a rádiós piac jelenlegi helyzetét alapul véve kijelenthető, hogy ezek a jogdíjak alapjaiban rengették volna meg a földi sugárzású rádiók ugyancsak meglehetősen törékeny üzleti modelljét.

Pontosan ezért az kevéssé valószínű, hogy a kongresszus  majdan úgy döntene, hogy  a jelenleg fizetésre nem kötelezett födi sugárzású rádiók számára is jogdíjat állapítana meg., hiszen ezzel tulajdonképpen rövid távon lehetetlenítené el a működésüket. Ugyanakkor viszont az online rádiók mentesítése a fizetés alól pedig az esetben a kormány által képviselt tartalomtulajdonosok érdekeit sértené, mélyen. A legvalószínűbb tehát vagy a jogdíjak mértékének helyben hagyása vagy kismértékben  való csökkentése, de a földi sugárzású adók mentességének meghagyása.  Ez utóbbi persze kiváltja,kiválthatja majd az előadók   morgolódását, azaz egyértelmű, a kongresszus valakinek az érdekeit sérteni fogja döntésével.  A kérdés csak az, mire voksolnak, kinek az érdeksérelme okozza a legkisebb politikai illetve gazdasági kárt…