A Spotify vitathatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül  az audio stremaing zenei piacok vezetője. Tény ugyanakkor, hogy a nagy nyugati audio streaming szolgáltatások nélkülözik a közösségi jelleget, a közösségi funkciókat. Ezért merült fel évről évre, hogy a Facebook estleg belépne, mint zenei szolgáltató is, és ezért vannak nagy bajban a piaci szereplő, a Tik-Tok-al, aki minden jel szerint képes lehet integrálni a közösségi és a zenehallgatási funkciókat)

Pontosan ezért tesz a svéd cég időről időre kísérletet tesz arra, hogy saját maga is erősítse közösségi funkcióit.  2020-ban ennek a célnak az érdekében, a koronavírus járvány alatt kibontakozó közösségi rádió hypeot meglovagolva a Betty Labs nevű céget felvásárolva, majd Greenrom-má átnevezve lépett be a közösségi rádiós piacra a svéd cég. A Spotify által így létrehozott szolgáltatás funkcionalitásban szinte semmiben nem különbözött attól ,amit a többi szolgáltató nyújtani tudott ezen a téren azaz bárki létrehozhatott egy virtuális szobát, ahol egy adott témáról a hasonló érdeklődési körrel véleménnyel bíró társaikkal cserélhettek eszmét, nem csak írásban, hangban is.  A megoldással mind technológiai, mind felhasználói élmény tekintetében, így hamar, 2021-ben már be is zárta a kapuit.

Ez nem jelentette ugyanakkor azt, hogy a svéd cég teljesen kihátrált volna a közösségi rádió/ live audio piacról. Tavaly év végén jelent meg a Spotify alkalmazásban a cég saját fejlesztésű megoldása , Listening party néven.  Az alapfunkcionalitás megegyezett azzal, amit a Greenroom nyújtott, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a virtuális szobákat maguk az előadók hozhatták létre és hívhattak meg rá rajongókat.   

A svéd cégnek több előadót is sikerült megnyernie, a legnevesebb közülük Billie Eilish volt, aki idén tavasszal Hit Me Hard and Soft albumának bemutatóját itt tartotta. A virtuális buliban 2500-an vettek részt, ami kicsit  már önmagában mutatja is, hogy miért bizonyult ez is vakvágánynak  küszködik egyelőre a a Spotify azzal, hogy megtalálja a helyét az ilyen jellegű szolgáltatásoknak az alap Spotify ajánlat mellett.   

Sokkal frissebb termék a jam, amelynek a célja az ( lenne), hogy a Spotify felhasználók közösen hozzanak, hozhassanak létre lejátszási listákat.    Önmagában ez persze nem lenne sokkal több, min egy word vagy egy excel fájl. Amit a Spotify ehhez adni tud, az a perszonalizáció, azaz a meghívottak számára saját ízlésének legmegfelelőbb ajánlatokat adja majd, ami a többieket is érdekelheti.Ami az üzleti modellt illeti, kollaboratív lejátszási listát  csak prémium előfizető hozhat létre, ugyanakkor nem prémium tagok is csatlakozhatnak hozzá.

Látszik tehát, hogy a Spotify vezetősége  is érzi, hogy akkor és amennyiben továbbra is csak egy hatalmas zenei illetve kapcsolódó tartalom könyvtár marad, az hosszú távon nem lesz elegendő. A kérdés így inkább az, hogy még időben megtalálja majd a szent grált ehhez Daniel Ek és csapata vagy  már majd egy efelé tartó spirál közepette kell megtalálniuk azt ami ismét majd növekedésre állítja a céget.  Jegyezzük meg gyorsan: a mostani adatokat látva azért ez még odébb van…

A Spotify az audio streaming piac kétségbevonhatatlan piacvezetője, hiszen önmagában több előfizetője van, mint az őt követő három meghatározó nyugati streaming szolgáltatónak együttvéve.

Ez értehető okokból minden vetélytárs szolgáltatót dühít, de legjobban egyértelműen az Apple-t zavarja, hiszen az iTunes Music-kal Steve Jobs volt az, aki megteremtette a digitális zenehallgatás és vásárlás lehetőségét. A Spotify ezt a lehetőséget emelte teljesen új szintre és elérhetővé tízmilliók számára, miközben az Apple volt, hogy kudarcot vallott az újfajta zenei ökoszisztéma dominálására megalkotott terveivel…

Annak ellenére vallott kudarcot, hogy a Spotify ( és valamennyi   más iOS platformot is használó streaming szolgáltató) az Apple platformját és alkalmazás boltját kénytelen használni.  

1. A per

Pontosan ez ellen kelt ki a Spotify, hangsúlyozva, hogy abszolút igazságtalan és az Apple számára versenyelőnyt hordozó eljárás az, hogy az Apple Store 30 százalékot lefölöz minden olyan előfizetés után, amit rajta keresztül intéznek.

Az Apple első válasza barátságos volt. A kisebb forgalmú(..) alkalmazás fejlesztők számára mérsékelte az app store díjait, 30%-ról 15%-ra, amennyiben a vállalkozás éves bevétele 1 millió dollár alatt van.

Mindez természetesen a Spotifyra nem vonatkozott, így maga a lépés sokkal inkább volt betudható a Spotify kérésére az európai uniónál indított antitröszt eljáráshoz kapcsolódó lépésként.  

1. Az európai unió

A svéd cég kérésére az unió formálisan is elindította az eljárást, elküldte az Apple-nek a panaszaik listáját, hogy a Cupertinoi cég reagálhasson rájuk. Az éveken át tartó vizsgálat aztán idén lezárult, és az unió megalpozottnak tartotta a Spotify felvetését. A bizottság szerint az volt a probléma az Apple által követett gyakorlattal, hogy nem tette lehetővé például a panaszt benyújtó Spotifynak, hogy tájékoztassa arról az iOS-es felhasználóit, hogy az App Store-on kívül olcsóbban is elő tudnának fizetni a szolgáltatásaikra. Bűnösnek találták az Apple-t abban is, hogy mintegy tíz éven át illegálisan visszaélt a hatalmával, és több millió felhasználótól vette el a szabad választás jogát. Ennek következében  a versenyhatóság gigantikus közel 2 milliárd  dolláros büntetés megfizetésre kötelezte az Apple-t.  

Mindemellett pedig kilátásba helyezett egy másik vizsgálatot is, amely azt hivatott kideríteni, hogy az Apple valóban letiltott-e több, elsősorban webes böngészőből (is) elérhető alkalmazás elérést az iOS ökoszisztémán belül.

2. Az Apple visszavág

Sokáig az Apple válaszára sem kellett várni ( bár hivatalosan természetesen semmi köze nem volt a döntéshez) annak, hogy az Apple nem fogadta el a Spotify egyik iOS megjelénését. Nyilván az is csak a véletlen műve, hogy ebben az alkalmazás verzióban  a svéd cég egy olyan gombot helyezett el, amely nem az app- store-on keresztül, hanem a Spotify saját web-oldalán ad lehetőséget az előfizetés megújítására.

A svéd cég ezek után, európai ügyfelei részére egy új verziót hozott létre, amely esetében az információ szerepelt ugyan de a link már nem.   

………………………………………………………………………………………………….

A vita nagyon markánsan rámutat arra, hogy az olyan „gatekeeper” szereplők, mint amilyen az Apple is, milyen komolyan tudják egy adott piac más szereplőinek lehetőségeit befolyásolni, különösen, ha ők maguk is érdekeltek az adott piacon. Az Apple számára roppant kellemetlen, hogy ennek ellenére sincs jelenleg reális esélye arra, hogy akár csak meg is közelítse a Spotify-t  streaming audio előfizetőszámban…  

Legtöbb olvasónk számára a Napster név lehet nem is mond el annyit, amennyit a zeneipar számára ez a név jelentett, jelent, hiszen napjaink Napstere egy a legális streaming zenei szolgáltatók között a helyét kereső szolgáltatás.

A jelenlegi stratégiájának részeként a cég a  web3-ban rejlő lehetőségek kiaknázására fókuszál, és erre, ennek támogatására, egy illusztris befektető csapatot sikerült meggyőzniük. A  Hivemind, Algorand, SkyBridge Capital, Alumni Ventures, Borderless Capital, és a  G20 Ventures  alkotja azt a befektetői kört, akik a támogatást biztosítják.

A mesterséges intelligencia teljesen más terület, de nem tévedünk nagyot ha azt mondjuk, hogy jelenleg ennél forróbb, nagyobb változást ígérő technológia, terület nincsen. Ráadásul egy, a zeneipar számára új és transzformatív terület, ebből a megközelítésből tehát beleillik  a Napster stratégiájába.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor roppant erőforrás igényes és költséges terület ( is) ezért az sem érhet minket nagy meglepetésként, hogy a Napster nem egyedül, hanem partnerrel jelent meg a területen.A partner azonban nem akárki, hanem a legnépszerűbb AI platform, a Chat GPT.  

Maga a funkció pedig a mesterséges intelligencia segítségével való lejátszási lista generálás. Ami így elsőre leírva roppant bonyolultan hangzik, a gyakorlatban azonban roppant egyszerű. Egy mondatot, kifejezést, hangulatot beírva a generátorba az visszaadja számunkra azt a lejátszási listát, amely a legjobb találatokat tartalmazza.

A funkció megvalósítását szinte teljes egészében a Chat GPT végzi. A felhasználók által beírt mondatot alakítja át, egy címet és leírást tartalmazó  Chat GPT prompt-á, melyet felhasználva aztán a Chat GPt adja vissza a mesterséges intelligencia által összeállított lejátszási listát. A listához tartozó képet pedig a DALL-E képgenerátora állítja elő.      

Ha jobban belegondolunk, a Napster ezzel tulajdonképpen ugyanazt az egyszerűséget hozta, hozza vissza a digitális zenei szolgáltatások körébe,mint amelyet anno a Pandora bemutatott, az on-demand rádiózás úttörőkorában.  Egy egyszerű mondat, hangulat vagy előadónév és máris hallgathatunk zenéket, az előállított listához pedig hozzáadhatunk vagy akár el is vehetünk belőle.

Az egyértelmű tehát, hogy a mesterséges intelligencia a zenelétrehozáson felül az ügyfél oldali zenehallgatási élményen keresztül is fundamentális változásokat okoz majd a zeneiparban. A napster ezt nagyon jó pillanatban érezte meg. Az már egy más, teljesen más kérdés, hogy   mindez elég lesz lehet-e ahhoz, hogy feljebb küzdje magát a streaming piaci ranglétrán.

Az Amazon késve, de annál határozottabb elképzelésekkel lépett be az audio streaming zenei piacra. A többi szolgáltatótól markánsan eltérő stratégia egyértelműen kifizetődni látszott, hiszen- ha csak a nyugati szolgáltatókat nézzük- a Seattle-i cég a piacvezető Spotify utáni második helyért harcol.

A technológiai cégek ugyanakkor az elmúlt bő 18 hónapban teljesen más gazdasági környezettel szembesültek, és ez alapjaiban érezteti hatását működésükben (is). Szinte valamennyi technológiai cég masszív leépítésekbe kezdett, ( csak posztunk alanya az Amazon 27 ezer embertől vált meg) az audio streaming szolgáltatók közül pedig a Spotify, több lépésben összesen munkavállalóinak közel ötödétől szabadult meg.

Az Amazon a gazdasági kihívásokra két lépésben reagált zenei szolgáltatásai kapcsán. Elsőként az alig 2 éve piacon levő, közösségi rádió szolgáltatását,  az AMP-t zárta be a Seattle-i cég.  Az Amazon, a koronavírus lezárások kapcsán igen népszerűvé vált Clubhouse példáját szerette volna másolni a szolgáltatással, és integrálva az Amazon zenei ökoszisztémájával, erre minden esélye meg is volt!

Az, hogy pontosan mekkora sikere is volt nem lehet tudni ( hiszen az Amazon nem közölt számokat erről korábban sem) , de minden jel szerint az Amazon menedzsmentje hosszú távon nem látott benne fantáziát.

Ez önmagában még nem is biztos, hogy aggasztó jelként ehetett volna értelmezhető. Az már sokkal inkább, hogy az AMP bezárásán felül is további leépítéseket eszközöltek az Amazon Music csapatában.

Mindez együttesen pedig felveti annak kérdését, hogy 2024-ben mennyire gondolja komolyan a Seattle-i cég zeneipari terveit. A televíziós és videós szolgáltatásai ugyanis már a piacvezető pozícióért küzdenek, miközben zenei téren igazából nem tudja a piacvezető Spotify pozícióját veszélyeztetni. És hogy ez akkor jelentheti-e azt, hogy az Amazon kiszáll a zeneipari befektetéseiből? Rövid távon nem valószínű, hosszabb távon azonban abszolút elképzelhető, hogy csak a jelenleginél sokkal kevésbé kiterjedt szolgáltatási portoflióval lesz majd jelen Jeff Bezos cége.   

Az elmúlt hetek, hónapok egyik legjelentősebb zeneipari fejleménye volt, hogy a Tik-Tok, illetve a világ legnagyobb zenei kiadója a Universal Music viszonya oly értékben elhidegült és megromlott, hogy március elejétől a Universal Music tartalmai elérhetetlenné váltak a közösségi platformon.

Mindez azt is jelentette, hogy olyan globális megasztárok tartalmai váltak elérhetetlenné, mint például  Drake, Ariana Grande vagy posztunk alanya, Taylor Swift.   

Ez változott meg alapjaiban abban a pillanatban, hogy Swift új albumának megjelenési időpontja közeledett! Nagyjából egy héttel az április 19-i indulás előtt  ugyanis elkezdtek (újból) megjelenni a Swift tartalmak a Tik-Tok-on!

Nem is akárhogyan, ugyanis a Swift-rajongók számára a Tik-Tok egy egészen speciális élményt állított össze! Egyrészt a rajongók ( ha szerencséjük van) kiemelten jelenhetnek meg a Swift Tik-Tok univerzumBan a THETORTUREDPOETSDEPARTMENT hastaget használva.

A Tik-Tok által az év elején bevezetett  opció segítségével az alkalmazásban megismert Swift dalokat egyetlen mozdulattal elmenthetjük kedvenc audio streaming zenei szolgáltatásunkba is.   

A nagyon sokakban felmerülő kérdés, hogy mindezt hogyan tehette, tudta megtenni Taylor Swift? Vanna pletykák, melyek szerint különmegállapodást kötött a Tik-Tok-al, de a legvalószínűbb, hogy  az énekesnő dalainak speciális jogi helyzete ( ezt részletesen a lenti keretes részben tárgyaljuk) volt az a kiskapu, ami ezt lehetővé tette.

Akárhogyan is volt, annyi bizonyosan elmondható, hogy Taylor Swift esete mutatja, hogy napjaink, átalakult zeneiparában igenis vannak már esetek, amikor az előadók diktálnak, diktálhatnak a kiadóknak. Fonák módon tehát a Universal- Tik-Tok konfliktus egy lépéssel előrébb mozdította azt, hogy egy az előadók által dominált, demokratikusabb zeneiparban éljünk.  

Afelől nem nagyon lehet kétség, hogy a globális audio streaming piac vezetője a Spotify.  Az azonban, ami a lista többi helyén zajlik,  illetve ami magát a piaci dinamikákat illeti már sokkal- sokkal izgalmasabb.

Kezdjük a jó hírrel, hírekkel: Globálisan ,2023 végén meghaladta a 700 milliót, -közel 90 milliót növekedve a előző évhez képest- a streaing zenei szolgálalsokrt ietők zéma.  Azaz globálisan a világ zeneipara biztosan   halad az 1 milliárd előfizetős álomhatár felé. Ami talán ennél is fontosabb az az, hogy a mintegy 90 millió növekedés magasabb ,mint a előző évben, azaz maga a növekedés üteme is emelkedni tudott!

Ha magáról a globális adatokról beszélünk, akkor a piacvezető nem kérdéses:a Spotify  maga majdnem a teljes globális streaming audio  piac harmadát birtokolja. Ami kevés híján annyi, mint amennyi az Apple, az Amazon és Youtube Music előfizetőinek összessége! Ez alapján kényelmes, a piacon rég vagy kevésbé régóta jelenlevő nyugati  szolgáltatókhoz  képest markáns előnnyel vezet a svéd cég!

A helyzet ennél azonnal sokkal-sokkal komplikáltabb, ha azt is belevesszük,hogy a nem nyugati streaming szolgáltatók mennyire népszerűek. Az így módon frissíttet ( és bővített)  sorrend második helyezettje ugyanis a kínai Tencent Music, több, mint 100 millió előfizetővel és 14%ot meghaladó globális piaci részesedéssel.

A Tencent mellett a Netease is  szinte kizárólag a kínai piacot használva került fel a TOP 10-es listára. Azt a kínai piacot, ahol a nyugati  audio streaming szolgáltatók, az Apple Music kivételével nincsenek jelen.  Ugyanakkor globálisan közel a piac kétharmadát birtokolják.

Az Apple Music, az Amazon és a Youtube így immáron már nem a streaming piac második, hanem harmadik helyéért folytatja küzdelmét, amelyben -egyelőre úgy tűnik- a hajdan sokkal merészebb célokat kitűző Apple Music sikerrel  veri vissza a másik kettő előretörését.

A globális zeneipar egyre inkább kettős jellegét és megosztottságát támasztja alá az a tény is, hogy a 3 vezető nyugati szolgáltató ugyan a teljes piac közel kétharmadát birtokolja, a 2013-as növekedésnek már kevesebb, mint 60% volt nekik tulajdonítható.

A Spotify az audio zenei streaming piac megkérdőjelezhetetlen globális vezetője. Daniel Ek és cége ugyanakkor közép illetve hosszú távon valami sokkal több szeretne lenni: egy olyan zenei központ, ahol  a zenekedvelők egy helyen találnak meg minden zenei tartalmat ( zenét, podcastot hangoskönyvet). Az ebbe az irányba való fejlődés egyik nagyon fontos lépés következett be 11 piacon:( érdekes nódon az Egyesült Államokban pont nem) a svéd cég ugyanis zenei videókat is kínál már a zenekedvelőknek

Maguk a videók a Youtube esetében megismert megoldástól különböző módon jelennek majd meg, azaz nem tudunk majd zenei videóra keresni és az lejátszani. Ezzel szemben a zenei videók a now playing fülről lesznek majd elérhetőek, azaz ha elindítunk és hallgatunk egy dalt a Spotify-on, akkor amennyiben elérhető hozzá zenei videó, akkor azt bármikor  szám közben elindíthatjuk, akár hang nélkül is, de az audio verzióról át is átválthatunk a videó verzióra és vissza.

A lépés különlegessége,hogy a svéd cég nem Youtube linkeket jelenít meg, de még csak nem is egy harmadik feles megoldást használ, hanem saját videókiszolgáló és megjelenítő logikát illetve lejátszót épített!    

Ha cseppet eltávolodunk a technikai megoldástól, nyilván maga az időzítés is felettébb érdekes…Egyrészt azért, mert a legfontosabb audio streaming zenei szolgáltatások közül eddig pont a Spotify volta az, amely (kilógott-lefelé)  a videók hiánya miatt, hiszen a Youtube érthető okokból már nagyon régen de az Apple Music vagy éppen az Amazon Music is évek óta kínál zenei videókat.

De ami talán ami igazán pikánssá teszi a bejelentést az az, hogy akkor történt, amikor a Universal Music és a Tik-Tok közötti vita, erre csak eszkalálódik. ezen a lencsén keresztül nézve ,a svéd cég egy újabb olyan funkciót ad  felhasználóinak a kezébe, amelyet a Tik-Tok is.

No és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a lépéssel akarva- akaratlanul, a Spotify a Youtube felségvízeire tévedt. Reális esélye arra, hogy a havi 2 milliárd zenei videómegtekintővel  rendelkező Youtube-ot megszorongassa természetesen nincsen. Arra ugyanakkor nagyon is jó lehet a lépés- azon felül, hogy a Tik-Tok ellen tökéletes – hogy a Spotify prémium modelljének értékét növelje.

Lassan több, mint másfél hónapja robbant ki a globális zeneipar évek ( sőt talán egy évtized) óta legnagyobb összefeszülése a Tik-Tok és a Universal Music között. A felek  álláspontja azonban (egyelőre?) nem hogy közeledett volna egymáshoz, inkább, mintha távolodnának és tovább eszkalálódna a vita.   

Bizonyosan nem mutat a megállapodás irányába, hogy a Tik-Tok immáron 163 országban tette elérhetővé a hozzáadás a zenei alkalmazáshoz opciót, melynek segítségével bármilyen a Tik-Tok- ban hallott zenei tartalmat hozzáadhatunk a Tik-Tok saját streaming zenei szolgáltatásához.  ( azon országokban ahol elérhető)

A Bytendance ( a Tik-Tok tulajdonosa) számára természetesen a fő cél, a sajt streaming zenei alkalmazás felé való forgalom terelés, de ennek ellenére maga  a funkció a többi meghatározó streaming audio szolgáltatáshoz is elérhető, azaz a Spotify vagy  az Apple Music felhasználók is el tudják menteni a számokat, de számunkra a folyamat bonyolultabb és több lépésből álló lesz.   

A lépés, azokban az országokban, ahol a Bytendance már jelen van audio streaming szolgáltatásával, ott egyértelműen  annak erősítését célozhatja. De a lépés igazi célja nem ez!  Sokkal inkább egy újabb funkciót bevezetni az alkalmazásba, ahol fájóan megjelenik a Universal tartalmak hiánya.  

 Mindezzel párhuzamosan a Universal sem tétlenkedik.  A Tik-Tok.-al érvényben levő szerződése alapján február eleje óta mintegy 37 ezer(!!) kérelmet nyújtott be Tik-Tok videók eltávolítására azért, mert azok Universal Music zenét tartalmaztak. A legtöbb ilyen videó az audio tartalmat módosította.. felgyorsította, lelassította stb. A kérés összesen, 120 millió videót érintett, azaz 120 millió Tik-Tok videó alól tűnt el emiatt a lépés miatt a zene!

Felmérések szerint ez, azaz a módosított zenei tartalmak a Tik-Tok zenék több, mint harmadát teszik ki,az összes Tik-Tok videó  85%-a pedig tartalmaz zenéket is. Évente 8-9 miliárd videót töltenek fel a kínai közösségi szolgáltatásba, ami azt jelenti évente közel 3 milliárd videó tartalmaz módosított zenei tartalmakat!  Ha ezt veszük alapul, akkor a Universal által érintett 120 millió videó elenyésző mértékű…

Ezek a videók ugyanakkor feltölthetőek voltak, azaz átmentek a Tik-Tok ellenőrző algoritmusán ( mivel nem egyeztek teljesen semmilyen az adatbázisban szereplő tartalommal) A Tik-Tok-Universal csörte értelmében ugyanakkor mintegy 3 millió dal esetében ennyiben egy Tik-Tok videó közűlük használna zenét, akkor az nem is feltölthető!

A helyzet az elmúlt 6 hétben semmivel sem vált egyszerűbbé. Az ilyen jellegű viták túlnyomó  többsége  el sem jut a tényleges lépésig ( pl. tartalomlevétel), arra meg pláne nem volt még példa, hogy mindkét fél egyfajta chicken game-t játszva, a másik teljes kapitulálására játsszon.

A Universal abban a hitben van, hogy tartalmainak hiánya, előbb vagy utóbb jelentkezik majd a Tik-Tok népszerűségében is. Lehet, ez a stratégia igaz is lesz, hiszen a februári adatok alapján a Tik-Tok felhasználói elkötelezettsége régiótól függően 3-6%-al csökkent.  

A Tik-Tok számára a  másik nagy veszélyt az jelenti,jelenteti, hogyha más kiadók is követnék a Universal Music-ot. Erre egyelőre minimális az esély. A Universal Music  ( és amúgy minden kiadó ) számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy minden jel szerint a kínai cég sokkal előrébb tart  mesterséges intelligencia alapú megoldásával, mint ahogyan azt bárki gondolta eddig.  Mindez pedig jelentheti azt, hogy az az egyenlet, amelyben eddig minden iparági szereplő gondolkodott, és amelyben a szolgáltatók és a kiadók  más és más okból, de egymásra voltak utalva, már rövid távon sem biztos, hogy igaz.

2017-ben nagyjából pontosan az évnek ugyanezen szakaszában került  a csőd közvetlen közelébe a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud.  A folyamatosan növekvő létszám, a felelőtlenül cselekvő ,menedzsment együttesen okozták ezt a helyzetet.

Az érkező új menedzsment aztán fájdalmas lépések sorát meghozva megmentette a csődtől a berlini céget. a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoport szép lassan rendbe rakta a cég pénzügyeit, majd pedig hozzálátott az új Soundcloud stratégia megvalósításához.

Bár, ha jobban szemügyre vesszük ez sokkal inkább visszatérés volt. Visszatérés  a cég eredeti koncepciójához,  azaz Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre és  ahhoz, hogy a berlini cég célja az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

2023-ra a berlini cég eljutott oda, hogy  a maga területén abszolút kihagyhatatlan szereplő, azzal pedig különösen sokat tett az előadók számára, hogy az újfajta,  tiszttességesebb kifizetési modelleket megcélzó mozgalom élére állt!

És ugyan méretében, előfizetőszámában nem mérhető össze  a piacvezető Spotify-jal, vagy az Apple Music-kal, de ennek ellenére meghatározó szereplőnek mondható.

Ezért is meglepő, hogy a Sky által megszelőztetett hírek szerint a tulajdonosok a cég értékesítését tervezik az idei évben, 1 milliárd dollar körüli áron, azaz a Soundcloud unikornisként találna új tulajdonosra!

Hogy mindez sikerül-e az több mindentől függ. Maga az üzleti környezet továbbra sem mondható éppen kedvezőnek.  Az olyan hosszú távú befektetések, mint amilyen az audio streaming szolgáltatások, jelenleg nem túlzottan attraktívak a befeketetők számára.

És ugyan a Soundcloud pénzügyi helyzete tulajdonképpen kedvezőbb ,mint a Spotify-é, nagy kérdés, hogy ez elegendő lenne-e ahhoz, hogy  tisztán pénzügyi alapon valaki kifizesse ezt az összeget.

A hogy nem tisztán pénzügyi alapon lehet-e valaki akinek megérne 1 milliárd dollárt a berlini cég?

Az egyre erősebb közösség  zenei funkciók és a hagyományos streaming szolgáltatások mellett alternatív streaming zenei piacon való megjelenés okán, nem elképzelhetetlen, hogy valamelyik nagy major kiadó lát, látna fantáziát a berlini cégben.

Mégis ha nekünk kellene tippelnünk ,akkor a Sirius XM-re tippelnénk. Alapvetően a podcating kapcsán, de a Soundcloud és a  Siris által tulajdonolt Pandora között már most is létező és működő együttműködés van. A Sirius Xm pedig pont az idei év elején jelentette és mutatta be nagyratörő zene portfolió terveit. Ebből a portfolióból pedig pont egy nagy elérésű,streaming zenei szolgáltatás hiányzik még.

És hát ne feledkezzünk meg a lehetséges vevőket latolgatva magártól a Spotify-ról sem. 2016-ban Daniel Ek és csapata nagyon közel járt ahhoz, hogy a Soundcloud tulajdonosa legyen.  Ez végül nem történt meg, és 2024-ben nem biztos, hogy a Spotify-nak pont erre lenne pénze, de az is igaz, hogy ami 2016-ban igaz volt, az 2024-ben is az: a Soundcloud adhatná meg azt a lökést a Spotify-nak, amellyel igazán közösségi zenei szolgáltató is lehetne.

Amikor a 2024-es év lehetséges, legfontosabb digitális zeneipari fejleményeit elemeztük, a Tik-Tok-ról, egy, a nyugati streaming zenei szolgáltatások számára igazán 2024-ben realizálódó veszélyként írtunk.   

Mindez alapjaiban változhat meg azáltal, hogy mindkét fél által megerősített hírek szerint a felek között érvényben levő megállapodás január 31-i lejárta után a Universal tartalmai nem lesznek elérhetőek a közösségi óriás oldalain!

A két fél  kiadó bejelentését követően hosszadalmas nyilatkozat háborúba kezdett, de a lényegen ez már vajmi keveset változtat. A legjelentősebb kiadó tartalmai február 1 óta fokozatosan, de egyre nagyobb számban tűnnek el a Tik-Tok-ról,nagyjából 30 nap alatt. Ennyi ideje van a kínai óriáscégnek arra, hogy valahogy rávegye és meggyőzze a Universal vezetőit, hogy szükségük van a platformra.

Nem lesz könnyű dolga, ugyanis az a narratíva, hogy a Tik-Tok egy kiváló marketing eszköz az előadók számára, egyre kevésbé állja meg a helyét.No nem azért, mert ne lenne az, sokkal inkább azért, mert annál sokkal több ma már.  Pontosan a nyugati streaming zenei szolgáltatók késlekedése miatt volt képes a Tik-Tok a közösségi zenehallgatásban olyan pozíciót kialakítani magának, amely révén ma már sok tekintetben az audio streaming szolgáltatások vetélytársának számíthat.

Ezzel nem lenne semmi gondja a Universal Music-nak, ha a kínai cég is hajlandó lenne arra, hogy hasonló volumenű és struktúrájú megállapodást kössön a kiadóval. Erre azonban- eddig- nem volt hajlandó a Tik-Tok, mereven ragaszkodva ahhoz, hogy ő „csupán” közösségi zenei szolgáltató.

Így pedig tulajdonképpen ugyanabban a pozícióban találta magát, mint amiben a Youtube volt hosszú éveken át:azaz a kiadók és közvetve egyre inkább az előadók is azt érzik,éreztetik, hogy  a platform bevételeiből ők is sokkal nagyobb részt szeretnének.   

Fonák módon a Universal Music nem nagyon tud veszíteni az ügyön. A klasszikus streaming zenei platformok ( melyeken megjelenő tartalmakat a nagy nemzetközi kiadók adják és ezáltal kontrollálják)  és a hangsúlyos közösségi funkciókkal bíró közösségi zenei oldalak ( ahol a tartalmak jelentős része független eladóktól, kiadóktól származik) között egyre nő a távolság.

Abban, hogy ez a jövőben nőjön, ne csökkenjen a Universal Music fundamentálisan érdekelt. Hiszen a tradícionális platformok esetében jól kidolgozott jogdíj konstrukció révén, amíg ezek a platformok növekednek, addig a kiadók bevételei is nőni fognak.  Hosszú távon persze ez a stratégia roppant kockázatos, hiszen lassan, de biztosan eljön majd a Tik-Tokon nevelkedett sztárok kora is majd.  

Akik ezzel biztosan rosszul járnak, azok a Universal nem szupersztár előadói illetve maguk a független előadók. Akik számára reális feltételek kialkudása a kínai óriáscéggel minden eddiginél nehezebb lesz majd a jövőben.

Azért persze a Tik-Tok-nak illetve tulajdonoának, a Bytedance-nek is fájni fog a Universal lépése. Lehet, hogy most azt gondolják a kiadó csúcsmenedzseri, hogy Taylor Swiftből elég pénzt lehet termelni a Spotfy-on, az Apple Music-on, a TIDAL-on, és a többi tradícionális modell szerint működő audio streaming szolgáltatásban, de nem biztos, hogy ez hosszú távon is elmondható lesz. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a Tik-Tok-ot érintő botrány és feszültség megfogja nehezíteni a Bytedance audio streaming szolgáltatása kapcán is a kiadói kapcsolatokat. Márcsak azért is, mert a Univerdal Musicnak semmi, de semmi érdeke nem fűzödik ahhoz, hogy egy a jelenlegi streaming szolgáltatókétól markánsan eltérő üzleti modellel működő, ad abszurdum náluk kevesebbet fizető globális szolgáltató tűnjön fel a globális piacokon!