A zeneipar- sok tekintetben mint maga a világgazdaság- nagyon hektikus 2-3 évet tudhat maga mögött.  A koronavírus járvány a digitális szolgáltatások használatának felrobbanását, ugyanakkor az élő zenei események szinte teljes ( szerencsére átmeneti) megszűnését hozta magával. A vírus okozta lezárások utáni visszaépülés szerencsére gyors volt a koncertiparban, a magas infláció ugyanakkor a tech cégeket- mint az audio streaming szolgáltatók- igencsak fájdalmasan érinti. 

A gazdasági  gondok ugyanakkor nem csak a cégeket, hanem   a fogyasztókat is markánsan érintették, így az  streaming zenei szolgáltatások hirtelen egy olyan listán ( az elhagyható költségek listája) találták magukat, amelyen nem szerették volna. Mindez pedig. ha nem is látványosan- de már érzékelhető az audio  streaming szolgáltatások előfizető számában is. 

2024 tehát egy évek, sőt talán egy évtizede nem látott átalakulásokkal átszőtt év lehet a globális zeneiparban.

Az előadók ébredése

Az előadók a zeneipar értéklánc legfontosabb szereplői, hiszen ők állítják elő magát a tartalmakat. Ennek ellenére a fogyasztók számára oly kedves előfizetés alapú modellek esetében az előadók nem járnak jól.

A 2020-as években az előadók helyzete, szerepe változni kezdett, és ez a folyamat 2024-ben tovább gyorsul majd! Az előadók egyre  inkább média piaci szereplők lesznek majd,mintsem csupán tartalomgyártók. Az, hogy a zenéik megjelennek a Spotify-on, vagy az Apple Music-ban, csak egy szelete a munkájuknak. Azt is mondatnánk, hogy az audio streaming szolgáltatásokban való megjelenés már csak a marketing mix egy eleme. Annak a marketing mixnek, amiben fontos- egyre fontosabb- helyet kapnak  a közösségi média szolgáltatások, a merchandise, no és persze a koncertek.

Amiben 2024 egy újabb fontos lépést jelent majd ebben az evolúcióban az az, hogy mindezt az előadók egyre gyakrabban saját márka alatt teszik majd, egyre markánsabb márka image-t felépítve. A folyamat akár oda is kifuthat mér majd, hogy az olyan gigasztárok, mint Taylor Swift bizonyos exkluzív tartalmaikat maguk értékesítik majd.

Az algoritmusok halála

2024 minden bizonnyal az AI éve lesz. ( márha nem  2023 volt az) Ami sok más mellett azért is érdekes, mert 2023 egyre inkább azt bizonyította, hogy az algoritmikus zenei ajánlás messze nem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket.

Hogy 2024-ben lesz-e ezen a téren drámai, pozitív változás?  Nem valószínű, sőt 2024 sokkal inkább szólhat arról, hogy az egyre fejlettebb algoritmusok, egyre inkább olyan zenéket ajánlanak majd, amelyik pénzügyileg a platformnak a legjobb. Az eredmény?   Javuló pénzügyi mutatók a streaming zene szolgáltatóknál, és egyre elégedetlenebb felhasználók, zenekedvelők.

Mindez pedig megnyithatja majd a teret olyan új  digitális zenei szolgáltatásoknak, amelyek jobb ajánlatokat nyújtanak, amelyek jobban segítik az új zenék megismerését.

A mesterséges intelligencia több gondot okoz, mint előnyt ad

A mesterséges intelligencia fundamentálisan formálja és fogja átformálni szinte minden területét életünknek. Ezalól a tartalomipar sem kivétel. Az AI által kreált fake dalok  már 2023-ban is okoztak bőven gondot, de 2024-ben még többet fognak okozni.  

A jelenleg nagyon kevéssé szabályozott terület ugyanakkora gondokat okozhat majd  a zeneiparnak, mintahogyan azt anno magának az internetnek a megjelenése tette. Annyi ilyen jellegű tartalom készül majd, hogy akár az is elképzelhető, hogy saját streaming szolgáltatást kapnak majd.

A Tik-Tok ráijeszt a nyugati zeneiparra

Barátból ellenség, majd vetélytárs.  Talán így lehetne legjobban jellemezni  a kínai cég és a nagy zeneipari szereplők kapcsolatát. Eleinte, mint egy egyszerű közösségi platformot, a tartalommarketing részének kezelték, majd amikor rengeteg zenei tartalom jelent meg rajta, rendezetlenül, akkor  ellenséggé vált. Amikor pedig kiderült, hogy a Tik-Tok  maga is audio streaming szolgáltatáson dolgozik, és ez a szolgáltatás lehet az a hely, ahol a közösségi és zenei funkciók egyesülnek, akkor hirtelen vetélytárs lett belőle.

Az eleinte Resso, majd a Tik-TOK music, mind megközelítésében, mind a Tik-Tok.al való intergációja révén valami teljesen újat tud nyújtani. Olyat, amit a jelenlegi nyugati streaming audio szolgáltatások nem. Utóbbiak szerencséje, hogy a Bytendance egyelőre csak kisebb piacokon teszteli a megközelítést. 2024-ben ez megváltozhat, nagyon nagy felfordulást okozva a jelenleg sok tekintetben megmerevedett  streaming zenei piacokon. 

Az autókban is elbukik a rádiózás

A rádiózás haláltusájáról mi magunk is több alkalommal írtunk itt blogunk oldalain. A   fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja. egyre nagyobb kérdés ugyanakkor, hogy meddig. Maga az autóipar is drasztikus átalakulásban van ugyanis, egyre inkább technológiai iparággá alakul. Az új autók egyre inkább szoftver és harvder együttesét jelentik, egyre digitalizáltabb vezetéstehnikai és in car entertainment megoldásokkal. A folyamat évek óta zajlik, úgy tűnik azonban 2024-ben érheti majd el egy erőteljesebb lökést kaphat, aminek a vesztese egyértelmű: a klasszikus AM/FM rádiózás.

A Facebook megveszi a Spotify-t

Az idei évre vonatkozó jóslataink közül a legmerészebb, ehhez nem férhet kétség.  2024-ben ugyanakkor biztosan folytatódni fog a médiapiaci konszolidáció, és az is biztosan kijelenthető, hogy a Spotify(sem) maradhat veszteséges, különösen nem tőzsdei vállalkozásként. Az olyan cégek, melyek számára egy telefontulajdonosok és zenekedvelők százmilliói által használt szolgáltatás boldog gazsédi lennének, felettébb hosszú.  

És ugyan a leglogikusabb lépés az lehetne, hogy a svéd cég valamelyik vetélytársa  próbálna egy akvizíció által behozhatatlannak tűnő előnyre szert tenni a sok tekintetben megmerevedett audio streaming piacon, jóval valószínűbb, hogy mindezt egy a piacon jelenleg nem jelenlevő szereplő teszi majd meg.   S hogy ez miért lenne a Facebook? Fundamentálisan azért, mert 2024-re olyan szintet  érhet majd el a közösségi és zenei szolgáltatások konvergenciája, hogy nem vagy nagyon- nagy veszteségek árán fenntartható   marad csak az a megközelítés, amit a facebook képvisel, immáron több, min egy évtizede ezen a területen. És valljuk be, kevés olyan szolgáltatás, van, ami jobban egészítené ki egymást, mint a Facebook és a Spotify…Igaz ez a felhasználók, a felhasználói élmény szintjén és igaz üzleti oldalon is.   

Az audio streaming szolgáltatásokat zenekedvelők milliói használják rendszeresen. A népszerűség ugyanakkor nem járt ( eddig?) fentartható üzleti modellel.  A legtöbb streaming zenei szolgáltatás veszteséges. Az olyan globális tech óriások, mint az Apple, az Alphabet vagy éppen az Amazon esetében ezek a veszteségek menedzselhetőnek ( tűnnek) azonban a Spotify, vagy a Deezer esetében ezek már jóval komolyabb kérdéseket vetnek fel.  

Egy ilyen alap gazdasági helyzetben igen fájó lépés az, amikor egy állam maga rég bele a streaming zenei szolgáltatásokba. Nem nagyon lehet ugyanis másképpen értelmezni azt, amit a francia kormány nevében maga Macron elnök jelentett be, és amelynek értelmében a zenei streaming alkalmazásokra 1.75%.os adót vetnének ki, melyet a Nemzeti Zenei központ ( CNM) támogatására fordítanák

A döntést „ természetesen” valamennyi streaming szolgáltató ellenezte. A Spotify francia vezetője, Antoine Monin egyenesen innovációellenesnek nevezte a lépést, mai ráadásul markánsan rontja a Spotify jelenleg sem túl stabil pénzügyi helyzetét a francia piacon.   

Jelenleg bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak, 20%-át forgalmi adóként az államnak , 3%-át digitális szolgáltatási adóként ugyancsak az államnak, 5%-át pedig videó szolgáltatóként  fizeti az államnak, ezen felül kellen még 1.75% streaming zenei adót is fizetnie. Viszonylag könnyen kisszámítható, hogy pusztán üzletileg ez azt jelentené, hogy a Spotify-nak nem éri meg a francia piacon működnie- ahogyan azt Monin sugallta is!  

Maga a francia piacról- ami a hatodik legjelentősebb globális- való kivonulás nem reális opció a svéd cég számára ( a sokkal jelentéktelenebb Uruguay-ból sem vonultak végül  ki) az áramelés ugyanakkor abszolút reális opció.

A francia kormány lépése azért ( is) fájdalmas, mert a szektor valamennyi szereplője ( kivéve az Amazont) egyetértett abban, hogy együttesen, együttműködve vállalni tudnák a  CNM magasabb támogatását. 

Annak nincsen realitása, hogy  a meghatározó streaming audio szolgáltatók elhagyják a francia piacot, de szinte bizonyosan a fogyasztókra hárítják majd az adót, ami nagyjából 10%-os áremelkedést jelenthet majd, illetve ezen szolgáltatók francia befektetésienek ( pl. fesztivál szponzorációk)  jelentős visszavágását is magával hozhatja, így végül kormány egyoldalú lépése ezzel szemben inkább magának a francia zeneiparnak és tágabb értelemben a kultúrának okozhat majd gondokat.  

 Napjaink zenefogyasztását a különböző audio streaming szolgáltatások ( Spotify, Apple Music, Youtube ,Amazon, stb.)  dominálják.   Így bárkinek, aki mellettük, valamiyen szinten velük szemben szeretne jelenlétet kialakítani, igen csak nehéz dolga volt és van.

A BBC helyzete talán még speciálisabb volt. A BBC-t  leggyakrabban, mint a közszolgálat digitális transzformációjának éllovasát szokták emlegetni, nem is ok nélkül, hiszen az iPlayer a digitális televíziózás  etalon szolgáltatásának mondható.   Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a BBC zenei téren is úttörőnek számít sok tekintetben.  A Spotify, az Apple Music, az Amazon streaming portfoliója ugyanúgy, ugyanazon elv alapján kezdi elvenni a rádió hallgatókat a hagyományos rádióadóktól, mintahogyan azt  a Netflix és társai teszik a TV esetében.

Erre próbált választ adni a 2018-ban indított BBC sounds, amely egy helyre gyűjtötte  a live és on-demand rádió, zenei és podcast tartalmak révén. És ami  talán még fontosabb: mindezt valóban személyre szabottan, a hallgatók ízlését fokozatosan megismerve tette és teszi.

Nézzük meg, most a számok alapján, hogyan is muzsikál a BBC zenei platformja?

A szolgáltatást heti szinten aktívan használók száma az előzőévi 3.8-ról 4.4 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 16%-al nőtt a BBC Sound heti hallgatószáma. A britek nem csak többször használták az appot, hanem hosszabb ideig is, hiszen heti szinten 13,3 helyett 15.3 millió órát hallgatták a zenei tartalmakat, ami nem kevesebbet jelent, minthogy heti szinten közel 2.5 órát használták azt.

Markánsan képet kapunk, hogyha ezeket a számokat a teljes brit piaci adatokba helyezzük.   2022-ben összesen 159 milliárd stream történt az Egyesült Királyságban, míg a BBC Sounds ebből 1,64 milliárdot tudhat a magáénak. Azaz tisztán stream alapon a BBC zenei alkalmazása egy alig t9bb, int 1%-os, marginális piaci szereplőnek számít.   

Mindez akkor sem sokkal szebb, hogyha nem a lejátszások darabszámát, hanem az előfizetőket nézzük. Ez alapán a BBC Sounds messze lemaradva  az ötödik legjelentősebb piaci szereplőnek mondható. Heti szinten  nagyjából 10, napi szinten  mintegy 5%-os piaci részesedéssel.

Mi lehet tehát a gondja a BBC Sounds-nak, mi az az ok, ami  miatt nem képes kapitalizálni a BBC audio tartalmait?

Segíthet megérteni mindezt, ha a BBC saját éves jelentésében szereplő adatoknak kicsit a mélyére ásunk!Látható, hogy a BBC Sounds heti hallgatóinak túlnyomó többsége 35 év feletti, azaz a fiatalok körében nem sikerült elérni áttörést. ( olyannyira nem, hogy ugyan 2021/22-höz képest nőtt a 35 év alattiak száma, az előző évben- azaz 2021-22-ben 2020-21.hez viszonyítva-  ez csökkent! )

Az életkori megoszlás problémáját még jobban érzékelteti, hogyha a teljes BBC Sound hallgatói bázist vesszük górcső alá.  

A 4.4 millió hallgatóból 3.8 millió, azaz a teljes bázis több, mint 85%-a 35 évnél idősebb, azaz kimondható, hogy a BBC Sound-ot alapvetően az idősebbek használják,azok a fiatalok, akik számára az audio streaming szolgáltatások természetes zenefogyasztási megoldásnak tűnnek, nemigen.

Ez tehát a BBC fő gondja, azaz, hogy azok a fiatalok, akik a legfogékonyabbak  az online zenefogyasztásra, nem nagyon használják a platformot. Ezen lehet változtatni, de nem rövid idő alatt, és minden valószínűség szerint kizárólag technológia fejlesztésekkel nem!

A Spotify immár  6 éve tőzsdei cég, így azt gondolhatnánk, hogy a finanszírozása is megoldódott, azaz elmúltak azok az idők, amikor a svéd cég- mint még startup-   folyamatosan újabb és újabb befektetéseket volt kénytelen bevonni annak érdekében, hogy folytathassa növekedését. Ez azonban nem feltétlenül van így, ezt sugallja legalább is az, ami a svéd cégnél az elmúlt hetekben  történt.

A Spotify már az év elején takarékossági intézkedésekbe kezdett. A 2022 év végén 10 ezer fő felett csúcsosodó létszám csökkentésébe szinte azonnal belefogott Daniel Ek által vezetett menedzsment és mintegy 600 főtől  ( ez akkor a teljes létszám alig több, mint 5%-a volt) váltak meg.   

A lépés  már akkor is tudhatóan a várhatóan sokkal nehezebbé váló 2023-as üzleti környezetre való felkészülés jegyében történt.

Azt, hogy 2023 mennyire sikerült jól vagy rosszul a Spotify-nak, azt majd csak az éves jelentésük ismeretében lehet megmondani. Azt azonban, hogy a költségeket mennyire érezték elszaladni  menedzsment szinten a svéd cégnél jelezte, hogy az év közben további 200 emberrel csökkentették az alkalmazottak számát.   

Aki azt hitte, hogy ezzel véget is ért a Spotify karcsúsodása, az nagyot tévedett! December elején ugyanis Daniel Ek körlevélben jelentette be, a cég minden eddigi legnagyobb leépítését, melynek értelmében újabb 1500 munkavállalótól válik mag a Spotify.  2024 elejére így a foglalkoztatottak száma a 2021 végi szintre esik vissza.

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük, mi is volt a mozgatórugója ennek a drasztikus lépéssorozatnak, érdemes 2018 tavaszára visszamennünk.

Akkor a befektetőknek tartott konferencián  a Spotify menedzsment, hosszabb távon 25% felett bevétel növekedést, valamint 30%  feletti nyereséghányadot ígért.    

2022, amikor a cég vezetősége ismételten a befektetők elé állt, megerősítették hitüket abban, hogy a 30% feletti nyereséghányad elérhető. Sőt, Ek maga ekkor egy olyan cégről vizionált, amely középtávon  100 milliárd dolláros bevételt és 40% feletti eredményt képes produkálni. (A legutóbbi negyedévben 40% helyett ez az érték 26,4% volt.)

Ettől a Spotify most nagyon messze van, sőt ha a startup-ok érdekeltségét mérő P/S érték ( ami a cég tőzsdei kapitalizációjának és árbevételének a hányadosa)   alapján nézzük, akkor látszik, hogy az a 2021-es csúcsról mekkorát csökkent és 2023 közepén érte el a mélypontját.

A magasabb P/S érték azt sugallja, hogy a piac komoly növekedési potenciált lát a cégben. A meredek csökkenése egyértelműen azt jelezte, hogy 2022-ben  a befektetők hirtelen elvesztették az optimizmusukat a svéd cég kapcsán.

Ez nem egyedi eset volt  a magas kamatok, a magasa infláció miatt a legtöbb tech cég befektetői értékelése érdemben csökkent-  de tény, hogy a svéd cég esetében a befektetések megtérülése is aggasztotta a fektetőket.  

A radikális költségcsökkentés az egyik ismert módja a P/s érték javításának, és persze a befektetők is kedvelik.  És az álom, melyet Daniel Ek felvázolt, jelenleg  nagyon messze van a valóságtól, és nagy kérdés, hogy abban, hogy ezt elérje a Spotify valóban ennek az 1500 embernek az eltávolítása a legjobb lépés?

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- már évekkel ezelőtt is az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

Nem meglepő tehát, hogy a rádiózást már mi magunk is sokszor, véglegesen leírtuk. Az pedig, hogy  hagyományos értelemben vett rádiózás, valamilyen formában még fennmaradt és nem tűnt el teljesen az elsősorban annak köszöntő hogy az autókban lassan, lassabban megy végbe a  digitalizáció.

Ennek az egyik oka, hogy maguk a rádiók is kisebb-nagyobb zenei birodalmak építésbe fogtak, ahol a hagyományos rádióadók mellett más zenei szolgáltatások, tartalmak is helyet kapnak már.  Maga a üzleti modell változatlan, azaz a  hirdetések jelentik a legmeghatározóbb bevételi forrást.   

A túlélés persze messze nem biztosított továbbra sem, ehhez innovációra van/ lenne szükség. A Sirius Xm ennek részeként  vásárolta meg az ( akkor még) piacvezető on-demand rádiót a Pandora-t, és ennek részeként kezdet nagyon erőteljes terjeszkedésbe a Podcast tartalmak terén is.

A folyamat azonban nem, állhat meg akkor, amikor a vetélytárs szolgáltatók is folyamatosan ezt teszik.  A hagyományos rádióknak egyszerre kellene két problémát megoldaniuk: versenyre kelni az audio streaming szolgáltatókkal és szélesíteniük üzleti modelljüket.  

A Sirius XM, megújult logóval, megújul márkával és egy új audio streaming platformmal próbál válaszolni erre a kihívásra.

Maga a platform egy aggregált platform, azaz egyszerre kínál elérést podcastokhoz, a Pandora által nyújtott on-demand rádió élményhez és klasszikus rádiós tartalmakhoz egyaránt. Az integrált alkalmazás- amely december közepétől lesz letölthető-   mind tartalmi mind funkcionális oldalon megpróbál majd felzárkózni a nagy tech óriások által biztosított színvonalhoz.

Bár a felzárkozás ebben az esetben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb szó , a Sirius Xm ugyanis arról lemondott, hogy direktben,. Egy-az egyben versenyezzen a streaming piac domináns szereplőivel.  Sokkal inkább szeretne egyfajta kiegészítő platform lenni.

Funkcionalitás

Nézzük, technikai oldalon mi az amit ajánl a tengerentúli rádió-óriás:

Személyre szabott tartalmak: Az alkalmazás tulajdonosok 4 szekcióban- zene, podcastok, sport és ajánlatok neked- találkozhatnak majd személyre szabott tartalmakkal 

Tartalom ajánlás: újjászervezett és átalakított műsor, csatorna és előadói  oldalak segítik majd a tájékozódást a különböző tartalmak között.

Átalakított zenelejátszó: A Sirius oly módon alakított át zenelejátszóját, hogy az valamennyi tartalom típus sok tekintetben különböző elvárásait is támogatni tudja. Könnyebben lehet majd a podcastokban a különböző adásrészek között navigálni, könnyebb lesz a lejátszást megosztani, más készülékre kihelyezni. 

Továbbfejlesztett keresés: A keresés továbbra is alapvető fontosságú, így az, hogy könnyen, gyorsan tudjunk keresni a nagy Sirius tartalom birodalom egyes elemeiben, minden eddiginél fontosabb.

Egy tartalom adatbázis: Ahhoz, hogy a tartalomajánlás, a keresés illetve bármilyen egyéb felhasználó oldali funkció ( például tartalmak mentése) működhessen, a Siriusnak integrálnia kellett a különböző szolgáltatásaiban elérhető zenei tartalmakat, egy nagy adatbázisba.

Tartalom

Ha valahol nagyon erős lehet a Sirius ajánlata, az a tartalom. A Spotify közel 1 milliárd dollárt arra, hogy erőd talk rádió tartalmakat tudjon nyújtani ( podcastok formájában) a Sirius Xm esetében ez már eleve adottság volt, de most  további befektetéseket hajtottak végre ( ezen a téren  is ) így most már olyan sztárok tartalmait, műsorait élvezhetjük a Sirius Xm különböző platformjain, mint Howard Stern, James Corden, Kelly Clarkson,  Shaggy and Smokey Robinson,  vagy Dolly Parton.

A saját tartalmak színvonalának további bővítésén felül az sem mellékes, hogy a legjelentősebb rádióadó, két meghatározó partnerrel is bővíteni tudta tartalmait terjesztő hálózatát. Az egyik a Hilton, szálloda óriás, a második pedig maga az Amazon, amely  némileg meglepő módon Podcast terveivel ellentétesen integrálja a Sirius tartalmakat saját podcast platformjába.

............................................................................................................................................................................

A rádiók azonban még mindig itt vannak velünk, és egy ideig még itt is maradnak majd, az audio streaming szolgáltatók  minden erőfeszítése ellenére.  Az olyan nagy piacokon, mint az amerikai a hagyományos állomások, egyen zenei birodalmaknak is tekinthetőek.   És minden jel szerint- egyelőre még- van, marad helyük a straming zenei és tech óriások által dominált piacokon is. Hogy meddig, az nagyban függ attól is, hogy az olyan jellegű, újfajta statégia, mint amit a Sirius Xm is követ, mennyire lesz majd sikeres.

A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

A közelmúltban a kiadók célkeresztjében  elsősorban a Tik-Tok volt, de mellettük a Twitter. még Elon Musik bevásárlása előtt-  és a kiadók viszonya sem volt feszültségektől mentes.

A kiadók ugyanis elsőre még finomabb formában jelezték,de hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felelt meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint több,mint 2 millió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

2021-ben- még- nem jutott el jogi lépésekig  a folyamat, idén azonban már igen! Az NMPA ( Az Egyesült Államok Zeneműkiadói Szövetsége) 17 tagjától,mintegy 1700 dalt sorol fel, melyek esetében véleményük szerint a Twitter megsértette szerzői jogaikat. A Nashville-i bíróságon  beadott kérelemben a zeneműkiadók azt sérelmezték, hogy a Twitter semmilyen lépéseket nem tett a jogsértések elkerülése érdekében.

Fonák módon a tartalomtulajdonosok kiemelik, hogy a Twitter- ellenben az Instagram-al vagy a Tik-Tok-al nem rendelkezik olyan megállapodással amelyek a platformon, a platformra feltöltött tartalmakban elhangzó zenék utáni jogdíjfizetést rendezné.

Ez az alaphelyzet már az előtt kialakult, mielőtt Elon Musk megvásárolta volna a platformot, de tény, hogy Musk érkezése és intézkedései sem sokat javítottak a helyzeten.   Az, hogy a Twitter felhasználók 2 órás videókat is feltölthetnek, vagy az, hogy Musk maga emberiség elleni bűntettek minősítette a DMCA-t ( ).

Az az azóta már X néven futó platform, hivatalosan is visszatutasítota a vádakat és mindegyik vádpont  ejtését kérte a bíróságtól.

Ennek ellenére az új Twitter/X CEO egyik első, Musk által delegált feladata a zenei tartalmak helyzetének rendezése lesz. Az idő márpedig fogy, nem is feltétlenül  a  kilátásba helyezett per miatt, hanem azért, mert a vetélytársak- Tik-Tok, Instagram- esetében a zenei tartalmak egyre hangúlyosabb szerepet kapnak, egyre többen immár a zenei tartalmak miatt ( is) látogatják őket.  

A Deezer valamikor a 2010-es évek közepén a Spotify-jal azért harcolt, hogy melyikük legyen majd az a cég, amely a tengerentúli piacokra belépve a független zenei streaming piac vezető ereje legyen.  Ma már tudjuk, hogy ez a svéd cégnek sikerült. A Deezer „szekere” valamikor 2015-2016 táján futott kátyúra.

A francia cég kálváriája a tőzsdére lépésével kezdődött, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

Ebből a mély gödörből aztán a francia cég hosszas és hosszadalmas küzdelem árán tudott csak kikecmeregni. Ennek részeként  a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult az elmúlt években.

Ennek a sok tekintetben  külön utas stratégiának lehet a része az is, hogy a Deezer, a legnagyobb globális lemezkiadóval, a Universal Music-kal együttműködve tervezi alapjaiban átírni azt a jogdíj logikát, amely mentén jelenleg működnek az audio streaming szolgáltatások is.

De nézzük, miben is áll majd- az elsőre Franciaországban, majd több másik, olyan országban is bevezetendő modell, ahol a Deezer jelen van.   

Professzionális előadók támogatása: Az érdemi rajongó táborral is hallgatottsággal rendelkező előadók esetén  a jelenlegi jogdíj dupláját kapják majd. S hogy mi illetve ki számít majd érdemi rajongó táborral rendelkező előadónak? Szerencsére a tervek alapján nem csak az igazi sztárok! hanem bárki, aki egy adott hónapban legalább 1000 meghallgatást generál legalább 500 különböző hallgató által. A Deezer adatai alapján a teljes előadói bázisának mindösszesen 2%-a ilyen!

Érdekes tartalmak támogatása: Az érdekes, sok lejátszást, sok lájkot begyűjtő tartalmak felülreprezentálása  listákban.  

Csalások megelőzése: Az audio streaming piacon egyre nagyobb gondot jelentenek a csalások, azaz az olyan tartalmak, amelyek nem bírnak valós művészi értékkel, csak a  ( mesterségesen generált  ) lejátszások jogdíjak miatt jöttek létre.

A lépés, méghogyha nem is a legjelentősebb streaming zenei szolgáltatóról van is szó jelentős, hiszen a ledrasztikusabb változást jelenti a jogdíjkifizetésekben az elmúlt 10 évben. Az, hogy egy szolgáltató felvállalja, hogy  minden megtesz a kamu streamek ellen, jó, nagyon jó!

Az már ellenben sokkal kevésbé az, hogy az előadók között streamek alapján akarnak megkülönböztetést tenni . Hogy miért nem? Azért, mert 2020 és 2022 között, a kiadó nélküli előadók  audio streaming szolgáltatásokban generált bevételei 60%-al nőttek, miközben a nagy kiadók tartalmai csupán 30%-al. 2022-re így a globális zeneipari bevételek 8%-a immár azoktól a független előadóktól- akik amúgy az összes előaód 80%-t reprezentálják-  származott, akik havonta 1000 meghallgatásnál kevesebbet produkálnak. Ettől függetlenül maga a lépés valóban jelentős.  Az 1000 lejátszás feletti előadók számára közel 30%-os bevételnövekedést jelenthet majd!

A kiadók elsődleges és legfontosabb feladata, hogy megtalálják, gondozzák és reklámozzák a tehetséges új előadókat. Egy előadó számára egy ilyen modell, ahol 80%-ot nem ő kap meg, nem túl vonzó. Egy ettől való, jó irányba tett lépés a megállapodás, amely persze nem fogja megoldani a zeneipar összes jelenlegi problémáját!

A Spotify minden kétséget kizáróan az audio streaming zenei piac és szolgáltatások piacvezetője! Üzleti modellje alapvetően előfizetésekre épül, ebből származik bevételeinek túlnyomó része.  A svéd cég üzleti modelljének ugyanakkor van egy másik oldala is, a zenekedvelők, felhasználók felé szóló oldal.

Ez az az oldal az, ami a Spotify-t azzá tette, ami. A svéd cég indulásakor, a 2000-es évek közepén ugyanis a freemium modell – azaz, hogy bizonyos korlátozásokkal a teljes zenei adatbázis elérhető. teljesen újdonság volt. Mára pedig kiderült, ez volt az az összetevő, ami a 2000-e évek, még iTunes és egyedi letöltések dominálta  világában kulcsfontosságúnak bizonyult.

Mindezt a Spotify az elmúlt években is használta, miközben egészen kiemelkedően magas   konverziót ért el a szolgálatást ingyen használó ügyfeleknek a prémium rész felé való terelésében.  Ennek ugyanakkor van egy, ámde annál komolyabb hátulütője:az egy ügyfélen realizált bevétel (ARPU) növekedését gátolja ez a modell, különösen, akkor, hogyha mellett az előfizetési díjat is csökkenti a szolgáltató, illetve, ha az ingyenes láb monetizálásában nem túl hatékony.

A monetizálás különösen nehézkesen ment a kisebb piacokon, ( mint a magyar is) ahol a svéd cég jelen van, de csak a szolgáltatásával. Lokális marketing, promócói, sales nincsen.  

Ezért ( volt) érdekes és figyelemreméltó a a Mondelez és a Republic group kampánya mellyel idén nyáron találkozhattunk több felületen online és offline egyaránt. ( például akár bevásárlókocsik oldalán is)

A nyári lejátszási listák köré épített koncepció  célja az volt, hogy egy maradandó üzenetet hagy a fogyasztóban azáltal, hogy bármikor visszahallgatható. A koncepcióhoz 3 hírességet- Regán Lilit, Hajós Andrást és Fördős Zét kérte fel a cég. Mindnyájan  egy-egy különböző témában hoztak létre lejátszási listákat a Spotify-on belül, melyekre az ügynökség a hirdetésekkel és az azokon elhelyezett QR kódokkal  terelte a forgalmat.

Nyilván a kampányt értékeli majd a Mondelez ( is), meg  jó eséllyel a Spotify illetve ügynöksége a HTTpool is. A tét nem kicsi, hiszen ügynökégi oldalon nagyon sok energiát raktak a kampányba! Az ilyen és ekkora kampányok sikeressége pedig elengedhetlenül fontos lenne ahhoz, hogy a hirdetők valóban nagy számban gondolkozzanak és számoljanak a Spotify-jal, mint hirdetési platformmal is!

 A Tik-Tok-ra sokáig, hosszú éveken át úgy tekintettek a zeneipar szereplői, mint egy közösségi platformra, amely akár a Facebook-hoz hasonlóan használható a zenei tartalmak népszerűsítésére.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  2023-ra ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a TikTok a streaming zenei szolgáltatásokkal.

A Bytedance, még 2020 elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását, a Resso-t. De a szolgáltatás csak néhány fontos és érdekes feltörekvő zenei piacon volt elérhető 

2023 ugyanakkor markáns változást, hoz, hozhat majd ebben ugyanis a Resso eltűnik, a helyét pedig a TikTok Music foglalja le. Hatalmas különbség ugyanakkor, hogy utóbbival bevallottan globális tervei vannak a kínai cégnek! ( annak ellenére, hogy egyelőre csak Indonéziában és Brazíliában érhető el)

A Tik-Tok Music alapjait a Resso adja, azonban fontos különbségek is vannak a két szolgáltatás között.  A legfontosabb, hogy a Tik-Tok Music előfizetéses szolgáltatás, azaz ebben az értelemben teljesen nyíltan verseng a nagy nemzetközi audio streaming szolgáltatókkal.

Ars poeticáját tekintve a Tik-Tok Music ötvözni szeretné azt, amit a Spotify nyújt- hatalmas zenei adatbázis- azzal, amit a Tik-Tok nyújt- szuper erős közösségi élmény.

Pontosan ez utóbbi az, ami  komoly aggódalommal töltheti el a nagy nyugati streaming zenei szolgáltatókat, ugyanis ők pont ebben- azaz a zenemegismerés támogatásában és a közösségi elemekben és élményben-  a leggyengébbek.  

Nyilván ha valaki zenei szolgáltatást tervezne, miközben a Tik-Tok és a tulajdona, számára a legfontosabb feladat a két szolgálatás közötti átjárás biztosítása, annak érdekében, hogy a Tik-Tok népszerűségét kihasználva tudjon forgalmat terelni tisztán zenei szolgáltatása felé.

Már anno a Resso is nyitott ebben az irányban, de  a Tik-Tok Music egyértelműen próbál minden létező integrációs lehetőséget kihasználni. Az alkalmazásban a Tik-Tok-on népszerű dalokat teljes hosszukban kehet majd meghallgatni,le lehet majd őket tölteni, és meg is lehet majd őket osztani.   

Ugyan a Bytedance egy teljesen prémium, azaz előfizetés alapú szolgáltatást indított, árazásban- nem véletlenül- a nagy globális szolgáltatóknál lényegesen olcsóbb lesz.  

ez pedig, ezeken a roppant árérzékeny piacokon önmagában is komoly előny lehet majd. A szolgáltatás megjelenése egyben jelzés is arról, hogy merre is tart, tarthat a kínai cég és a nagy lemezkiadók viszonya, a korábbi mélypontról.

Addig persze, amíg csak két ( mégha feltörekvő és nagy lehetőséggel bíró) piacon van jelen a Bytedance a Tik-Tok Music-kal, addig persze igazán nincsen félnivalója vetélytársainak. ( persze az ezen a piacokon való növekedésüket bedöntheti a kínai vetélytárs megjelenése)  És ez a teszt ( mégha felettébb drága is) a kínai cég számára is jó alkalmat kínál arra, hogy felmérje,  mennyire képes elvonni előfizetőket a már piacon levő  vetélytársaitól. Az ugyanis bizonyosan nem lesz elég hogyha csak az új előfizetőkre alapoznék a sikerét.    

Lassan több, mint 2 éve írtuk azt, a piacvezető cég pozícióját vizsgálva, hogy hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne.

Azóta eltelt 2 év, a felerősődő infláció hatására egyre több és több szórakoztatóipari szolgáltató emelt árat ( többek között a Netflix is) , de a Spotify nem.  Annak ellenére nem, hogy közben igen komoly tartalmi befektetéséket hajtott végre, tehát ha innen nézzük, minden oka meglett, lehetett volna, hogy árat emeljen.

Megtették ezt a vetélytársak is, így 2023 nyarára az a furcsa helyzet állt elő, hogy a piacvezető szoláltató egyben a legolcsóbb audio streaming szolgáltató is. Ez nyilván nem csak hosszú, de már rövid távon is nehezen magyarázható és fenntartható állapotot eredményezett.

A svéd cégnek lépnie kellett és lépett is: összesen 49 országban és az Egyesült Államokban emelték meg a havidíj mértékét. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A reklámmentes szolgáltatás egyéni csomaggal rendelkező előfizetői számára 9,99 dollárról 10,99 dollárra emelkedik. A családi csomag havi ára 15,99 dollárról 16,99 dollárra, a diákelőfizetés 4,99 dollárról 5,99 dollárra nő.  

Azaz, a Spotify sokkal tovább várt az éremeléssel, viszont az sokkal drasztikusabb lett, mint ahogyan azt bárki gondolta volna. Eleve az áremeléshez semmilyen extra tartalom nem párosul, szimplán, minden árat megemeltek.  

Maga az áremelés mértéke sem mondható éppen alacsonynak, csomagtól függetlenül, nagyjából 10%-ot emeltek Daniel Ek-ék. A kérdés, ami szinte azonnal megfogalmazódik az az, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy a svéd cég egy felhasználóra jutó bevétele ( ARPU) is 10%-al emelkedik majd?

Nézzük meg először a globálisan legjelentősebb piacot, az Egyesült Államokat! A piaci adatok alapján 44.4 Spotify előfizető van az Egyesült Államokban, az ő esetükben havi 1 dolláros áremelés 533 millió dolláros éves bevétel növekedést okozna a Spotify-nak. Némileg szofisztikáltabban és szigorúbban számolva a Spotify amerikai előfizetés átlagosan, eddig havi 4.64 dollárt fizettek, ezt 10%al növelve 5,57 dollár adódik, 44.4 előfizető esetében ez pedig 227 millió dolláros pluszt jelentene a svéd cégnek, évente.  A valóság valahol a kettő, azaz 533 és a 227 millió dollár között lehet, és ez csak, egyetlen, igaz hatalmas piac hatása.

A Spotify legjelentősebb piacát, az európait megnézve és hasonló analízist lefolytatva az európai 89 millió előfizetővel számolva 457 millió dollár plusz keletkezhet, éves szinten.

Ha ezeket a kalkulációkat összeadjuk, az azt jelenti,jelentheti, hogy éves szinten jó eséllyel 1 milliárd dollár extra bevétellel számolhat majd a Spotify. Tavaly a cég éves árbevétele 13 milliárd dollár körül volt, tehát igen, megérheti a kellemetlenséget a lépés. Az optimizmusra minden oka megvan a Daniel Ek-nek és csapatának, hiszen azok szolgáltatók, akik ezt már korábban meglépték nem tapasztaltak előfizetőszám csökkenést.    

Más kérdés, hogy mindez elég lesz-e a svéd cég növekvő gondjainak megoldására? Az áremelés a bevételek növeli ugyan, de a Spotify-nak igazából sosem a bevételeivel voltak gondjai, hanem a költségekkel. Daniel Ek-nek tehát inkább költség oldalon kellene meghúznia a nadrágszíjat, és erre lehet a mostani piaci helyzet, a befektetők és a Spotify magabiztos piacvezető pozíciója lehetőséget is ad majd.