Free Music!

Hatalmas bajban a Spotify?

2023. december 23. - Pléh Dániel

A Spotify immár  6 éve tőzsdei cég, így azt gondolhatnánk, hogy a finanszírozása is megoldódott, azaz elmúltak azok az idők, amikor a svéd cég- mint még startup-   folyamatosan újabb és újabb befektetéseket volt kénytelen bevonni annak érdekében, hogy folytathassa növekedését. Ez azonban nem feltétlenül van így, ezt sugallja legalább is az, ami a svéd cégnél az elmúlt hetekben  történt.

spotify_app_getty.jpg

A Spotify már az év elején takarékossági intézkedésekbe kezdett. A 2022 év végén 10 ezer fő felett csúcsosodó létszám csökkentésébe szinte azonnal belefogott Daniel Ek által vezetett menedzsment és mintegy 600 főtől  ( ez akkor a teljes létszám alig több, mint 5%-a volt) váltak meg.   

A lépés  már akkor is tudhatóan a várhatóan sokkal nehezebbé váló 2023-as üzleti környezetre való felkészülés jegyében történt.

Azt, hogy 2023 mennyire sikerült jól vagy rosszul a Spotify-nak, azt majd csak az éves jelentésük ismeretében lehet megmondani. Azt azonban, hogy a költségeket mennyire érezték elszaladni  menedzsment szinten a svéd cégnél jelezte, hogy az év közben további 200 emberrel csökkentették az alkalmazottak számát.   

Aki azt hitte, hogy ezzel véget is ért a Spotify karcsúsodása, az nagyot tévedett! December elején ugyanis Daniel Ek körlevélben jelentette be, a cég minden eddigi legnagyobb leépítését, melynek értelmében újabb 1500 munkavállalótól válik mag a Spotify.  2024 elejére így a foglalkoztatottak száma a 2021 végi szintre esik vissza.

spotify_letszam.jpg

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük, mi is volt a mozgatórugója ennek a drasztikus lépéssorozatnak, érdemes 2018 tavaszára visszamennünk.

Akkor a befektetőknek tartott konferencián  a Spotify menedzsment, hosszabb távon 25% felett bevétel növekedést, valamint 30%  feletti nyereséghányadot ígért.    

spotify_ebidta_plans.jpg

2022, amikor a cég vezetősége ismételten a befektetők elé állt, megerősítették hitüket abban, hogy a 30% feletti nyereséghányad elérhető. Sőt, Ek maga ekkor egy olyan cégről vizionált, amely középtávon  100 milliárd dolláros bevételt és 40% feletti eredményt képes produkálni. (A legutóbbi negyedévben 40% helyett ez az érték 26,4% volt.)

Ettől a Spotify most nagyon messze van, sőt ha a startup-ok érdekeltségét mérő P/S érték ( ami a cég tőzsdei kapitalizációjának és árbevételének a hányadosa)   alapján nézzük, akkor látszik, hogy az a 2021-es csúcsról mekkorát csökkent és 2023 közepén érte el a mélypontját.

spotify_ps.jpg

A magasabb P/S érték azt sugallja, hogy a piac komoly növekedési potenciált lát a cégben. A meredek csökkenése egyértelműen azt jelezte, hogy 2022-ben  a befektetők hirtelen elvesztették az optimizmusukat a svéd cég kapcsán.

Ez nem egyedi eset volt  a magas kamatok, a magasa infláció miatt a legtöbb tech cég befektetői értékelése érdemben csökkent-  de tény, hogy a svéd cég esetében a befektetések megtérülése is aggasztotta a fektetőket.  

A radikális költségcsökkentés az egyik ismert módja a P/s érték javításának, és persze a befektetők is kedvelik.  És az álom, melyet Daniel Ek felvázolt, jelenleg  nagyon messze van a valóságtól, és nagy kérdés, hogy abban, hogy ezt elérje a Spotify valóban ennek az 1500 embernek az eltávolítása a legjobb lépés?

Így próbál a felszínen maradni a legnagyobb amerikai rádió

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- már évekkel ezelőtt is az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

siriusxm_newapp.jpg

Nem meglepő tehát, hogy a rádiózást már mi magunk is sokszor, véglegesen leírtuk. Az pedig, hogy  hagyományos értelemben vett rádiózás, valamilyen formában még fennmaradt és nem tűnt el teljesen az elsősorban annak köszöntő hogy az autókban lassan, lassabban megy végbe a  digitalizáció.

Ennek az egyik oka, hogy maguk a rádiók is kisebb-nagyobb zenei birodalmak építésbe fogtak, ahol a hagyományos rádióadók mellett más zenei szolgáltatások, tartalmak is helyet kapnak már.  Maga a üzleti modell változatlan, azaz a  hirdetések jelentik a legmeghatározóbb bevételi forrást.   

A túlélés persze messze nem biztosított továbbra sem, ehhez innovációra van/ lenne szükség. A Sirius Xm ennek részeként  vásárolta meg az ( akkor még) piacvezető on-demand rádiót a Pandora-t, és ennek részeként kezdet nagyon erőteljes terjeszkedésbe a Podcast tartalmak terén is.

Na de mi is a Sirius Xm

A Sirius  Satellite Radio tulajdonképpen egy holding, amely három részből áll, a Sirius Satellite Radio, XM Satellite Radio, és Sirius XM Radio cégekből.  A három cég közül a legidősebb az 1990-ben alapított Sirius Satellite Radio, amely aztán végül, 2003-ben kezdte meg a működését és alapvetően  a kábeltelevíziók üzleti modelljén alapuló rádiószolgáltatást nyújtott és nyújt.  Mindez lényegében hirdetésmentességet illetve minden tartalom teljes formájában való  megjelenítési lehetőségét ( pl. explicit tartalom kisípolás nélkül)  teszi lehetővé. A 2002-es indulás után 2004-re vált teljes Egyesült Államokban elérhetővé a szolgáltatás, majd pedig 2006-tól Sirius Internet Radio néven  előfizetői számára valamennyi rádiójuk tartalmát az interneten is elérhetővé tetté

z XM Satellite Radio tulajdonképpen a Sirius vetélytársának volt mondható, 2001-es indulása óta Ugyanazzal az üzleti modellel, hasonló számú csatornával és árazással működött. Így nem meglepő, hogy a két cég, hosszas tárgyalások után 2008-van egyesült, Sirius XM Radio néven. Az egyesült cég aztán majdnem csődbe is ment ugyanazzal a lendülettel, melytől csak a Liberty Media 500 mlilió dollárt meghaladó kölcsöne mentette meg, melynek révén a távközlési és média óriás 40%-os tulajdonosa lett az egyesült cégnek.

Az egyesülés utáni nehézségeken 2009-ben kezdett el túllendülni a cég, amikor is az újonnan eladott autóknál 60%-os piaci részesdéssel bírt, azaz 10-ből 6 eladott új autó  technikailag képes volt a műhold alapú rádióadás vételére ,köszönhetően annak, hogy olyan autógyártókkal kötöttek megállapodást, mint a General Motors, a Ford,a  Toyota,a Kia, a Bentley,a BMW, a Volkswagen, a Nissan,a Hyundai vagy éppen a Mitsubishi. Piaci adatok alapján 45%-uk aztán előfizetővé is vált. Ennek köszönhető, hogy az egyesülés idején meglevő 14-15 millió  előfizetőről 30 millió fölé emelkedett, 2018-ra pedig több, mint 100 millió gépjárműben lesz elérhető a cég szolgáltatása.

 

A folyamat azonban nem, állhat meg akkor, amikor a vetélytárs szolgáltatók is folyamatosan ezt teszik.  A hagyományos rádióknak egyszerre kellene két problémát megoldaniuk: versenyre kelni az audio streaming szolgáltatókkal és szélesíteniük üzleti modelljüket.  

A Sirius XM, megújult logóval, megújul márkával és egy új audio streaming platformmal próbál válaszolni erre a kihívásra.

Maga a platform egy aggregált platform, azaz egyszerre kínál elérést podcastokhoz, a Pandora által nyújtott on-demand rádió élményhez és klasszikus rádiós tartalmakhoz egyaránt. Az integrált alkalmazás- amely december közepétől lesz letölthető-   mind tartalmi mind funkcionális oldalon megpróbál majd felzárkózni a nagy tech óriások által biztosított színvonalhoz.

Bár a felzárkozás ebben az esetben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb szó , a Sirius Xm ugyanis arról lemondott, hogy direktben,. Egy-az egyben versenyezzen a streaming piac domináns szereplőivel.  Sokkal inkább szeretne egyfajta kiegészítő platform lenni.

Funkcionalitás

Nézzük, technikai oldalon mi az amit ajánl a tengerentúli rádió-óriás:

Személyre szabott tartalmak: Az alkalmazás tulajdonosok 4 szekcióban- zene, podcastok, sport és ajánlatok neked- találkozhatnak majd személyre szabott tartalmakkal 

Tartalom ajánlás: újjászervezett és átalakított műsor, csatorna és előadói  oldalak segítik majd a tájékozódást a különböző tartalmak között.

siriusxm_newapp2.jpg

Átalakított zenelejátszó: A Sirius oly módon alakított át zenelejátszóját, hogy az valamennyi tartalom típus sok tekintetben különböző elvárásait is támogatni tudja. Könnyebben lehet majd a podcastokban a különböző adásrészek között navigálni, könnyebb lesz a lejátszást megosztani, más készülékre kihelyezni. 

Továbbfejlesztett keresés: A keresés továbbra is alapvető fontosságú, így az, hogy könnyen, gyorsan tudjunk keresni a nagy Sirius tartalom birodalom egyes elemeiben, minden eddiginél fontosabb.

Egy tartalom adatbázis: Ahhoz, hogy a tartalomajánlás, a keresés illetve bármilyen egyéb felhasználó oldali funkció ( például tartalmak mentése) működhessen, a Siriusnak integrálnia kellett a különböző szolgáltatásaiban elérhető zenei tartalmakat, egy nagy adatbázisba.

Tartalom

Ha valahol nagyon erős lehet a Sirius ajánlata, az a tartalom. A Spotify közel 1 milliárd dollárt arra, hogy erőd talk rádió tartalmakat tudjon nyújtani ( podcastok formájában) a Sirius Xm esetében ez már eleve adottság volt, de most  további befektetéseket hajtottak végre ( ezen a téren  is ) így most már olyan sztárok tartalmait, műsorait élvezhetjük a Sirius Xm különböző platformjain, mint Howard Stern, James Corden, Kelly Clarkson,  Shaggy and Smokey Robinson,  vagy Dolly Parton.

A saját tartalmak színvonalának további bővítésén felül az sem mellékes, hogy a legjelentősebb rádióadó, két meghatározó partnerrel is bővíteni tudta tartalmait terjesztő hálózatát. Az egyik a Hilton, szálloda óriás, a második pedig maga az Amazon, amely  némileg meglepő módon Podcast terveivel ellentétesen integrálja a Sirius tartalmakat saját podcast platformjába.

 

............................................................................................................................................................................

A rádiók azonban még mindig itt vannak velünk, és egy ideig még itt is maradnak majd, az audio streaming szolgáltatók  minden erőfeszítése ellenére.  Az olyan nagy piacokon, mint az amerikai a hagyományos állomások, egyen zenei birodalmaknak is tekinthetőek.   És minden jel szerint- egyelőre még- van, marad helyük a straming zenei és tech óriások által dominált piacokon is. Hogy meddig, az nagyban függ attól is, hogy az olyan jellegű, újfajta statégia, mint amit a Sirius Xm is követ, mennyire lesz majd sikeres.

Nekimentek a zenei kiadók az X-nek

A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

twitter_mobilescreen.jpeg

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

A közelmúltban a kiadók célkeresztjében  elsősorban a Tik-Tok volt, de mellettük a Twitter. még Elon Musik bevásárlása előtt-  és a kiadók viszonya sem volt feszültségektől mentes.

A kiadók ugyanis elsőre még finomabb formában jelezték,de hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felelt meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint több,mint 2 millió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

2021-ben- még- nem jutott el jogi lépésekig  a folyamat, idén azonban már igen! Az NMPA ( Az Egyesült Államok Zeneműkiadói Szövetsége) 17 tagjától,mintegy 1700 dalt sorol fel, melyek esetében véleményük szerint a Twitter megsértette szerzői jogaikat. A Nashville-i bíróságon  beadott kérelemben a zeneműkiadók azt sérelmezték, hogy a Twitter semmilyen lépéseket nem tett a jogsértések elkerülése érdekében.

Fonák módon a tartalomtulajdonosok kiemelik, hogy a Twitter- ellenben az Instagram-al vagy a Tik-Tok-al nem rendelkezik olyan megállapodással amelyek a platformon, a platformra feltöltött tartalmakban elhangzó zenék utáni jogdíjfizetést rendezné.

Ez az alaphelyzet már az előtt kialakult, mielőtt Elon Musk megvásárolta volna a platformot, de tény, hogy Musk érkezése és intézkedései sem sokat javítottak a helyzeten.   Az, hogy a Twitter felhasználók 2 órás videókat is feltölthetnek, vagy az, hogy Musk maga emberiség elleni bűntettek minősítette a DMCA-t ( ).

musk_twitter.png

Az az azóta már X néven futó platform, hivatalosan is visszatutasítota a vádakat és mindegyik vádpont  ejtését kérte a bíróságtól.

Ennek ellenére az új Twitter/X CEO egyik első, Musk által delegált feladata a zenei tartalmak helyzetének rendezése lesz. Az idő márpedig fogy, nem is feltétlenül  a  kilátásba helyezett per miatt, hanem azért, mert a vetélytársak- Tik-Tok, Instagram- esetében a zenei tartalmak egyre hangúlyosabb szerepet kapnak, egyre többen immár a zenei tartalmak miatt ( is) látogatják őket.  

A Deezer és a Universal együtt reformálná meg a zeneipart?


A Deezer valamikor a 2010-es évek közepén a Spotify-jal azért harcolt, hogy melyikük legyen majd az a cég, amely a tengerentúli piacokra belépve a független zenei streaming piac vezető ereje legyen.  Ma már tudjuk, hogy ez a svéd cégnek sikerült. A Deezer „szekere” valamikor 2015-2016 táján futott kátyúra.

A francia cég kálváriája a tőzsdére lépésével kezdődött, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

deezerscreen1250-1250x500.jpg

Ebből a mély gödörből aztán a francia cég hosszas és hosszadalmas küzdelem árán tudott csak kikecmeregni. Ennek részeként  a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult az elmúlt években.

Ennek a sok tekintetben  külön utas stratégiának lehet a része az is, hogy a Deezer, a legnagyobb globális lemezkiadóval, a Universal Music-kal együttműködve tervezi alapjaiban átírni azt a jogdíj logikát, amely mentén jelenleg működnek az audio streaming szolgáltatások is.

De nézzük, miben is áll majd- az elsőre Franciaországban, majd több másik, olyan országban is bevezetendő modell, ahol a Deezer jelen van.   

Professzionális előadók támogatása: Az érdemi rajongó táborral is hallgatottsággal rendelkező előadók esetén  a jelenlegi jogdíj dupláját kapják majd. S hogy mi illetve ki számít majd érdemi rajongó táborral rendelkező előadónak? Szerencsére a tervek alapján nem csak az igazi sztárok! hanem bárki, aki egy adott hónapban legalább 1000 meghallgatást generál legalább 500 különböző hallgató által. A Deezer adatai alapján a teljes előadói bázisának mindösszesen 2%-a ilyen!

Érdekes tartalmak támogatása: Az érdekes, sok lejátszást, sok lájkot begyűjtő tartalmak felülreprezentálása  listákban.  

Csalások megelőzése: Az audio streaming piacon egyre nagyobb gondot jelentenek a csalások, azaz az olyan tartalmak, amelyek nem bírnak valós művészi értékkel, csak a  ( mesterségesen generált  ) lejátszások jogdíjak miatt jöttek létre.

A lépés, méghogyha nem is a legjelentősebb streaming zenei szolgáltatóról van is szó jelentős, hiszen a ledrasztikusabb változást jelenti a jogdíjkifizetésekben az elmúlt 10 évben. Az, hogy egy szolgáltató felvállalja, hogy  minden megtesz a kamu streamek ellen, jó, nagyon jó!

Az már ellenben sokkal kevésbé az, hogy az előadók között streamek alapján akarnak megkülönböztetést tenni . Hogy miért nem? Azért, mert 2020 és 2022 között, a kiadó nélküli előadók  audio streaming szolgáltatásokban generált bevételei 60%-al nőttek, miközben a nagy kiadók tartalmai csupán 30%-al. 2022-re így a globális zeneipari bevételek 8%-a immár azoktól a független előadóktól- akik amúgy az összes előaód 80%-t reprezentálják-  származott, akik havonta 1000 meghallgatásnál kevesebbet produkálnak. Ettől függetlenül maga a lépés valóban jelentős.  Az 1000 lejátszás feletti előadók számára közel 30%-os bevételnövekedést jelenthet majd!

A kiadók elsődleges és legfontosabb feladata, hogy megtalálják, gondozzák és reklámozzák a tehetséges új előadókat. Egy előadó számára egy ilyen modell, ahol 80%-ot nem ő kap meg, nem túl vonzó. Egy ettől való, jó irányba tett lépés a megállapodás, amely persze nem fogja megoldani a zeneipar összes jelenlegi problémáját!

Fördős Zé-vel szól a Tuc-Tuc a Spotify-on

A Spotify minden kétséget kizáróan az audio streaming zenei piac és szolgáltatások piacvezetője! Üzleti modellje alapvetően előfizetésekre épül, ebből származik bevételeinek túlnyomó része.  A svéd cég üzleti modelljének ugyanakkor van egy másik oldala is, a zenekedvelők, felhasználók felé szóló oldal.

tuctuc_regei_playlist.png

Ez az az oldal az, ami a Spotify-t azzá tette, ami. A svéd cég indulásakor, a 2000-es évek közepén ugyanis a freemium modell – azaz, hogy bizonyos korlátozásokkal a teljes zenei adatbázis elérhető. teljesen újdonság volt. Mára pedig kiderült, ez volt az az összetevő, ami a 2000-e évek, még iTunes és egyedi letöltések dominálta  világában kulcsfontosságúnak bizonyult.

Mindezt a Spotify az elmúlt években is használta, miközben egészen kiemelkedően magas   konverziót ért el a szolgálatást ingyen használó ügyfeleknek a prémium rész felé való terelésében.  Ennek ugyanakkor van egy, ámde annál komolyabb hátulütője:az egy ügyfélen realizált bevétel (ARPU) növekedését gátolja ez a modell, különösen, akkor, hogyha mellett az előfizetési díjat is csökkenti a szolgáltató, illetve, ha az ingyenes láb monetizálásában nem túl hatékony.

A monetizálás különösen nehézkesen ment a kisebb piacokon, ( mint a magyar is) ahol a svéd cég jelen van, de csak a szolgáltatásával. Lokális marketing, promócói, sales nincsen.  

Ezért ( volt) érdekes és figyelemreméltó a a Mondelez és a Republic group kampánya mellyel idén nyáron találkozhattunk több felületen online és offline egyaránt. ( például akár bevásárlókocsik oldalán is)

spotify_tuctuc.png

A nyári lejátszási listák köré épített koncepció  célja az volt, hogy egy maradandó üzenetet hagy a fogyasztóban azáltal, hogy bármikor visszahallgatható. A koncepcióhoz 3 hírességet- Regán Lilit, Hajós Andrást és Fördős Zét kérte fel a cég. Mindnyájan  egy-egy különböző témában hoztak létre lejátszási listákat a Spotify-on belül, melyekre az ügynökség a hirdetésekkel és az azokon elhelyezett QR kódokkal  terelte a forgalmat.

Nyilván a kampányt értékeli majd a Mondelez ( is), meg  jó eséllyel a Spotify illetve ügynöksége a HTTpool is. A tét nem kicsi, hiszen ügynökégi oldalon nagyon sok energiát raktak a kampányba! Az ilyen és ekkora kampányok sikeressége pedig elengedhetlenül fontos lenne ahhoz, hogy a hirdetők valóban nagy számban gondolkozzanak és számoljanak a Spotify-jal, mint hirdetési platformmal is!

Itt a Tik-Tok Spotify vetélytársa

 A Tik-Tok-ra sokáig, hosszú éveken át úgy tekintettek a zeneipar szereplői, mint egy közösségi platformra, amely akár a Facebook-hoz hasonlóan használható a zenei tartalmak népszerűsítésére.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  2023-ra ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a TikTok a streaming zenei szolgáltatásokkal.

tiktok_music.png

A Bytedance, még 2020 elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását, a Resso-t. De a szolgáltatás csak néhány fontos és érdekes feltörekvő zenei piacon volt elérhető 

2023 ugyanakkor markáns változást, hoz, hozhat majd ebben ugyanis a Resso eltűnik, a helyét pedig a TikTok Music foglalja le. Hatalmas különbség ugyanakkor, hogy utóbbival bevallottan globális tervei vannak a kínai cégnek! ( annak ellenére, hogy egyelőre csak Indonéziában és Brazíliában érhető el)

A Tik-Tok Music alapjait a Resso adja, azonban fontos különbségek is vannak a két szolgáltatás között.  A legfontosabb, hogy a Tik-Tok Music előfizetéses szolgáltatás, azaz ebben az értelemben teljesen nyíltan verseng a nagy nemzetközi audio streaming szolgáltatókkal.

Ars poeticáját tekintve a Tik-Tok Music ötvözni szeretné azt, amit a Spotify nyújt- hatalmas zenei adatbázis- azzal, amit a Tik-Tok nyújt- szuper erős közösségi élmény.

Pontosan ez utóbbi az, ami  komoly aggódalommal töltheti el a nagy nyugati streaming zenei szolgáltatókat, ugyanis ők pont ebben- azaz a zenemegismerés támogatásában és a közösségi elemekben és élményben-  a leggyengébbek.  

Nyilván ha valaki zenei szolgáltatást tervezne, miközben a Tik-Tok és a tulajdona, számára a legfontosabb feladat a két szolgálatás közötti átjárás biztosítása, annak érdekében, hogy a Tik-Tok népszerűségét kihasználva tudjon forgalmat terelni tisztán zenei szolgáltatása felé.

Már anno a Resso is nyitott ebben az irányban, de  a Tik-Tok Music egyértelműen próbál minden létező integrációs lehetőséget kihasználni. Az alkalmazásban a Tik-Tok-on népszerű dalokat teljes hosszukban kehet majd meghallgatni,le lehet majd őket tölteni, és meg is lehet majd őket osztani.   

Ugyan a Bytedance egy teljesen prémium, azaz előfizetés alapú szolgáltatást indított, árazásban- nem véletlenül- a nagy globális szolgáltatóknál lényegesen olcsóbb lesz.  

ez pedig, ezeken a roppant árérzékeny piacokon önmagában is komoly előny lehet majd. A szolgáltatás megjelenése egyben jelzés is arról, hogy merre is tart, tarthat a kínai cég és a nagy lemezkiadók viszonya, a korábbi mélypontról.

Addig persze, amíg csak két ( mégha feltörekvő és nagy lehetőséggel bíró) piacon van jelen a Bytedance a Tik-Tok Music-kal, addig persze igazán nincsen félnivalója vetélytársainak. ( persze az ezen a piacokon való növekedésüket bedöntheti a kínai vetélytárs megjelenése)  És ez a teszt ( mégha felettébb drága is) a kínai cég számára is jó alkalmat kínál arra, hogy felmérje,  mennyire képes elvonni előfizetőket a már piacon levő  vetélytársaitól. Az ugyanis bizonyosan nem lesz elég hogyha csak az új előfizetőkre alapoznék a sikerét.    

 

Kedvenc streaming szolgáltatód sem ússza meg az áremelést

Lassan több, mint 2 éve írtuk azt, a piacvezető cég pozícióját vizsgálva, hogy hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne.

Azóta eltelt 2 év, a felerősődő infláció hatására egyre több és több szórakoztatóipari szolgáltató emelt árat ( többek között a Netflix is) , de a Spotify nem.  Annak ellenére nem, hogy közben igen komoly tartalmi befektetéséket hajtott végre, tehát ha innen nézzük, minden oka meglett, lehetett volna, hogy árat emeljen.

spotify992.png

Megtették ezt a vetélytársak is, így 2023 nyarára az a furcsa helyzet állt elő, hogy a piacvezető szoláltató egyben a legolcsóbb audio streaming szolgáltató is. Ez nyilván nem csak hosszú, de már rövid távon is nehezen magyarázható és fenntartható állapotot eredményezett.

A svéd cégnek lépnie kellett és lépett is: összesen 49 országban és az Egyesült Államokban emelték meg a havidíj mértékét. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A reklámmentes szolgáltatás egyéni csomaggal rendelkező előfizetői számára 9,99 dollárról 10,99 dollárra emelkedik. A családi csomag havi ára 15,99 dollárról 16,99 dollárra, a diákelőfizetés 4,99 dollárról 5,99 dollárra nő.  

Azaz, a Spotify sokkal tovább várt az éremeléssel, viszont az sokkal drasztikusabb lett, mint ahogyan azt bárki gondolta volna. Eleve az áremeléshez semmilyen extra tartalom nem párosul, szimplán, minden árat megemeltek.  

Maga az áremelés mértéke sem mondható éppen alacsonynak, csomagtól függetlenül, nagyjából 10%-ot emeltek Daniel Ek-ék. A kérdés, ami szinte azonnal megfogalmazódik az az, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy a svéd cég egy felhasználóra jutó bevétele ( ARPU) is 10%-al emelkedik majd?

Nézzük meg először a globálisan legjelentősebb piacot, az Egyesült Államokat! A piaci adatok alapján 44.4 Spotify előfizető van az Egyesült Államokban, az ő esetükben havi 1 dolláros áremelés 533 millió dolláros éves bevétel növekedést okozna a Spotify-nak. Némileg szofisztikáltabban és szigorúbban számolva a Spotify amerikai előfizetés átlagosan, eddig havi 4.64 dollárt fizettek, ezt 10%al növelve 5,57 dollár adódik, 44.4 előfizető esetében ez pedig 227 millió dolláros pluszt jelentene a svéd cégnek, évente.  A valóság valahol a kettő, azaz 533 és a 227 millió dollár között lehet, és ez csak, egyetlen, igaz hatalmas piac hatása.

A Spotify legjelentősebb piacát, az európait megnézve és hasonló analízist lefolytatva az európai 89 millió előfizetővel számolva 457 millió dollár plusz keletkezhet, éves szinten.

Ha ezeket a kalkulációkat összeadjuk, az azt jelenti,jelentheti, hogy éves szinten jó eséllyel 1 milliárd dollár extra bevétellel számolhat majd a Spotify. Tavaly a cég éves árbevétele 13 milliárd dollár körül volt, tehát igen, megérheti a kellemetlenséget a lépés. Az optimizmusra minden oka megvan a Daniel Ek-nek és csapatának, hiszen azok szolgáltatók, akik ezt már korábban meglépték nem tapasztaltak előfizetőszám csökkenést.    

Más kérdés, hogy mindez elég lesz-e a svéd cég növekvő gondjainak megoldására? Az áremelés a bevételek növeli ugyan, de a Spotify-nak igazából sosem a bevételeivel voltak gondjai, hanem a költségekkel. Daniel Ek-nek tehát inkább költség oldalon kellene meghúznia a nadrágszíjat, és erre lehet a mostani piaci helyzet, a befektetők és a Spotify magabiztos piacvezető pozíciója lehetőséget is ad majd.    

Az Amazon lesz a rádiózás megreformálója?

 A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- a koronavírus járvány előtt az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

amazon_amp.png

A legjelentősebb technológiai és médiacégek,  nem véletlenül tettek fel az elmúlt 2-3 évben szinte mindent arra, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki  a podcast piacból.

Ebben az alapjaiban már eleve változóban és mozgásban levő piacra robbant aztán be 2021-ben a Clubhouse nevű alkalmazás. A Clubhouse alkalmazás ugyanis nagyon sok mindent ötvözött, csak úgy, mint maga a rádiózás. A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatták meg a rádiózás élményét, vehettek részt konferenciahívásokban és indíthattak audiochateket, azaz a Clubhouse hasonlót ajánlott, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában. Nem véletlenül ugrott rá az ilyen jellegű rádiózási élményre a Spotify de még a Facebook is.

A Clubhouse amilyen sikeresen indult, annyira csendben működik napjainkban, igaz immáron 28 millió felhasználóval és havi 2 millió látogatóval, azaz meghatározó közösségi média szereplőként.   Az áttörés ugyanakkor nem történt meg. Ezt egy másik, sokkal nagyobb szereplő lépése hozhatja meg.

Ez a szereplő pedig nem más, mint az Amazon. A Seattle-i cég hosszú évek munkája révén vált a digitális zeneipar meghatározó szereplőjévé. Sikerének egyik kulcsa biztosan az hogy különböző zenei szolgáltatásokat nyújt, a zenekedvelők messze nem homogén millióinak.  

Az Amazon AMP névre hallgató alkalmazás segítségével az alkalmazás letöltői önmaguk válhatnak rádió tulajdonosokká.  Magában az alkalmazásban a zenéket játszhatunk le, beszélgethetünk, sőt telefonhívásokat is fogadhatunk, pontosan ugyanúgy, mint a hagyományos rádióadások műsorvezetői.  

 

Nem biztos ugyanakkor, hogy elég lenne a sikerhez az, hogy amatőr rádiósok ezreinek adását hallgassuk. Ennek érdekében olyan sztárok indítottak műsorokat az Amazon AMP-ben, mint  Nicki Minaj, Travis Barker agy éppen Lil Yachty.

Az Amazon lépése két szempontból is telesen más jelentőségű, mint a formálódó live audio piacon eddig bármi. Egyrészt, mert a podcastokkal illetve a csak szövegből álló tartalmakkal ellentétben az Amazon szolgáltatásában hatalmas, több, mint 10 millió dalból álló zenei adatbázisból is választhatunk.   

Másodsoran pedig az Amazon AMP ,nem csak a tartalom előállítást, hanem a tartalom hallgatást is új szintre emelheti azzal, hogy tartalmai megjelennek majd  lényegében az összes Amazon audio szolgáltatásban -Audible, Amazon Music, Twitch,. és valamennyi and Alexa kompatibilis eszközön.

Ahhoz, hogy az ökszisztéma működjön még egy fontos elem kell: ez pedig a fizetés. teoretikusan gondolkodva elképzelhető lenne, hogy a hallgatóknak kelljen valamilyen üzleti modell mentén fizetni, azonban ez pont a  fő célt, a hallgatók  hagyományos rádióktól való elcsábítását gyengítené.

A      tartalomkészítőket valahogy mégis támogatni kell, erre hozta létre az Amazon a szolgáltatáson belül azt a pénzügyi alapot, amely a feltételeknek megfelelő rádió tulajdonosokat dotálja.

Hogy mik ezek a feltételek? Az olyan alapvető feltételeken felül, ami a kifizetéshez kellenek, fontos, hogy minden hónapban kerüljenek fel új tartalmak. Ezen felül az Amazon maga havonta kiszámolja és elemzi, hogy  mennyien hallgatták egy adott hónapban az egyes rádiókat, mennyi volt az új feliratkozó, mennyire népszerű az adott adó és ezek alapján számolja majd ki,mennyi pénz is ütheti  markát a rádió tulajdonosának.    

.....................................................................................................................................................................................

Hogy ez lenne-e az a sikerrecept, ami aztán ténylegesen és véglegesen a múltba löki a hagyományos rádiózást? Ameddig az autókban a hagyományos rádiók tartani tudják a helyüket, addig nem valószínű. De a technológiai cégek, digitális tartalomszolgáltatók, mint a Spotify  az ez utáni a pillanatra készülnek. Márpedig ez, azaz, amikor az autó már nem csak egy gépjármű. hanem egy technológia eszköz, hardver lesz, nincs már olyan messze…

Vége a Spotify autós álmainak

 Sokan elmondták, leírták már, hogy az, hogy a hagyományos értelemben vett rádiózás, valamilyen formában még fennmaradt és nem tűnt el teljesen az elsősorban annak köszöntő hogy az autókban lassan, lassabban megy végbe a  digitalizáció.

spotify-car-thing_1.jpg

Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása.

Érthető módon mindebből a Spotify sem szeretett volna kimaradni. Céljuk egyértelmű volt: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni.

Ennek keretében jelent meg a svéd cég kísérleti termékével a car thing-el, amely tulajdonképpen egy Spotify-ra optimalizált autós hardver volt.

Minden jel szerint azonban a svéd cég- egyelőre biztosan- feladta autós álmait. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a már legyártott eszközöket jelentős árkedvezménnyel kiárúsította újakat pedig nem gyárt.    

Hogy mi volt a sikertelenség oka? Egyrészt a svéd cég olyan területen mérette meg magát, ahol korábban nem. Nagyon más tudást, tapasztalatot, kompetenciákat igényel egy hardver kifejlesztése és piacra vitele, mint egy webes vagy  mobil alkalmazásé.

Ez még úgy is igaz, hogy nem maga a Spotify fejlesztette a hardvert, a rajta futó szoftvert viszont igen.  Daniel E ezen a téren is nagyot szeretett volna alkotni, és egyből, egy hangvezérelt bonyolult megoldással lépett piacra. Ami aztán nagyon furcsán, lassan, hibákkal teli módon működött.

Ez,  ez alatt a rövid idő alatt is kiderült, hogy túl bátor vállalkozás volt, és még több idő és energia kellett volna, hogy valóban kiforrott termékkel tudjon a piacra lépni a Spotify.  

Hogy ez a kudarc örökre a Spotify autós álmainak végét jelenti-e azt jelenleg nem lehet tudni. Ha azt nézzük, hogy merre tart a globális autóipar, hogy az autók egyre inkább technológiai megoldások és szoftverközpontok lesznek, akkor azt hiszem ha fogadnunk kellene, akkor arra fogadnánk, hogy nem ez volt az utolsó kísérlete a svéd cégnek az autók meghódítására.

Az Apple fogja megoldani a komolyzenei streaming gondjait is?

Az audio streaming zenei szolgáltatások alapjaiban alakították át azt,ahogyan zenei tartalmakat hallgatunk. Emberke milliói, mit milliói, tízmilliói kezdték el használni ezeket a szolgáltatásokat az elmúlt szűk 10 évben.   

Ahogy egyre több és több felhasználójuk lett, ugyanakkor az is kiderült, hogy a niche szegmensek, nagyon speciális igényeinek kihasználásában nem bizonyultak igazán hatékonynak.

apple-music-classical-3-up.jpg

Így tudott a Spotify és az Apple Music  dominanciája mellett megkerülhetetlen szereplővé válni az elektronikus zenében a Beatport vagy a Soundcloud. A komoly zenei tartalmak esetében ugyanakkor nem tudtak ilyen határozott szereplők helyet szorítani maguknak, ennek következtében ez a zenei tartalom ugyan jelen volt a legtöbb globális streaming szolgáltató kínálatában, de amolyan megtűrt tartalomként.     

Kisebb szolgáltatók, mint az Idagio, Naxos Music LibrarySTAGE+,  vagy a Tempso ugyancsak kínáltak digitális megoldást a komoly zenei tartalmak hallgatására, de a nem megfelelő metaadatok, a keresési és böngészési problémák illetve maguknak a szolgáltatásoknak a alacsonyabb ismertsége miatt ezek sem oldották, oldhatták meg a problémát.  

Ez változhat meg fundamentálisan azáltal, hogy az Apple, dedikált komoly zenei alkalmazást és platformot indított! Az Apple Music Classical  névre hallgató alkalmazás persze nem teljesen független az Apple Music-tól, hiszen csak azokon a piacokon érhető el, ahol az, és aki a klasszikus zenei verziót szeretné használni, annak érvényes Apple Music előfizetéssel kell rendelkeznie.  A jó hír, hogy aki viszont rendelkezik Apple Music előfizetéssel, az ő számukra ingyenes a klasszikus zenei alkalmazás.

  

Primephonic- a komoly zenei Beats Music

Az Apple szük 2 évvel ezelőtt,  a koronavírus járvány közepén vásárolta meg a holland komoly zenei streaming szolgáltatót. ha jobban beelgondolunk, Tim Cook, Eddie Cue és társiak a jól bevált módszerre hagyatkoztak: a piacon, ahová szeretnének belépni ,kinéznek egy kellően erős, de messze nem piacvezető szereplőt és annak a megoldására alapozva lépnek be a piacra.

A Primepohinc és a komolyzene pontosan erre tökéletes példa.  Az Apple,a koronavírus járvány adta alkalmat kihasználva megvásárolta a holland szolgáltatót, hogy aztán hozzáfogjon  az integrálásához.

A technikai alapjait a szolgáltatásnak a cupertinoi cég által 2021-ben  akvirált Primephonic szolgáltatása adja. A cél pedig nem kevesebb, minthogy a nem feltétlenül komoly zene rajongók és ismerők számára is, miközben jelentősen továbbfejlesztett keresési és böngészési élményt nyújt, a közel 5 millió komoly zenei tartalmat kínáló alkalmazásban.

Az Apple által újra gondolt keresőben a komolyzene kedvelők keresőszavak kombinációival is kereshetnek majd, amelyben egyszerre szerepel az előadó, a karmester,  a mű, a közreműködő zenész, zenészek neve vagy akár magának az előadásnak a címe.    A találati listában pedig a keresési feltételeknek megfelelő találatokon felül  hasonló tartalmak illetve a szerkesztők által az adott kereséshez illeszkedő ajánlatok is megtalálhatóak lesznek.

 

Két kérdés merül fel az emberben olvasva mindezt: Az első, hogy miért most döntött úgy az Apple, hogy belép a komoly zenei digitális zenei szolgáltató közé? Másrészt  pedig, hogy miért hozott létre fizikailag különálló alkalmazást minderre?

Nézzük az elsőt: Miért is lett az Apple számára ennyire fontos terület a komolyzene? A kérdést azért is jogos, hiszen ha a globális zeneipar adatokat nézzük, a komolyzene, mit tartalom nem számít a különösebben sikeres zenei tartalomtípusok közé. Maga az Apple Music sem nyereséges és nagy bizonyossággal kizárható az is, hogy a komoly zenei tartalmak tudnék azzá tenni. A komoly zenei tartalom és maga az Apple Music Classical sokkal inkább azért érheti meg az Apple-nek, mert a komolyzene, mint tartalom nagyon jól harmonizál a cég márkaértékeivel és annak is igen erős üzenete lehet, hogy csak az Apple kínál valóban jól használható komolyzenei szolgáltatást a fontosabb piaci szereplők közül.

A külön alkalmazás- mégha sok kellemetlenséget is okoz- technológiai értelemben maximálisan érthető. A komoly zenei tartalmak fogyasztása, keresése, böngészése annyira más elven és logika szerint működik, mint a main stream zenei tartalmaké, hogy az Apple ezzel a lépésével határozottan vágott át egy bonyolult gordiuszi csomót. Persze a különálló alkalmazás mellett szólt az i, hogy így sokkal könnyebb volt a primephonic architektúrájára és megoldásaira építeni.  

És akkor a végső kérdés: meg oldja-e valóban meg  fogja-e oldani a klasszikus zene digitális terjesztésének gondjait az Apple? Egy részét. elsősorban a technikai jellegűeket- szinte bizonyosan. Az alkalmazás szofisztikált keresője, a stílus alapján való rendelés, a szerkesztett playlistek mind- mind javítanak majd  a komolyzene digitális élményén. maga a jogdíj modell- ahogyan az Apple és a többi streaming szolgáltató fizet az előadóknak- azonban nem fog változni, így az is kizárható, hogy  a komolyzenei előadók érdemben többet tudnának keresni az Apple Music-ban elérhető tartalmaik után.    

És az is nyitott kérdés marad, hogy  követi-e esetleg a többi meghatározó streaming zenei szolgáltató az Apple lépését? Ha igen, az mennyiben fogja megváltoztatni a komoly zenei digitális szereplők és szolgáltatók helyzetét?

  

süti beállítások módosítása