50 milliós állami mentőőv koncertszervezőknek

2020. április 13. - Pléh Dániel

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre rombadöntött és ezalól a zeneipar sem jelent kivételt. ugyanakkor nem minden zeneipar szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben.

Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok jelentik. Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..)

a38.jpg

Rajtuk próbál segíteni  a Petőfi Irodalmi Ügynökség, az emberminisztérium Kulturális Államtitkársága és az A38. Részletek tartalomparterünk, a Koncertblog hasábjain!

A BMW streaming platformja lehet az újabb szög a rádiózás koporsójában

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően. A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja.

bmw-connected-music-1-830x553.jpg

Aki tehát itt át tudja venni a hagyományos rádiók szerepét, az olyan tömeget és olyan hallgatási időt szerezhet magának, ami alapjaiban alakíthatja ,majd át a digitális zenei piacot.  nem véletlen tehát, hogy streaming szolgáltatók, platform és technológiai cégek és perszer maguk az autógyártók is szeretnék a lehető legnagyobb szeletet kihasítani mindebből.  

A céljaik ugyanakkor az egyes szereplőknek azért alapvetően mások:

Független streaming szolgáltatók: ( Spotify, Deezer ) A független streaming szolgáltatók célja, hogy a lehető legtöbb autó típusban, rendszerben jelen legyenek. Számukra az autó tulajdonképpen egy ugyanolyan platform, megjelenési lehetőség,  mint a mobiltelefon.  

Technológiai óriások: Az Apple, a Google  és a többi tech óriás számára pont a platform az a, ami az igazi kihívás és lehetőség. Ők magát az intelligens platformot szeretnék adni. ha mellé saját zenei szolgáltatások is integrálható az már csak a hab a tortán.

Autógyártók: Az autógyártók motivációi némileg mások ebben a helyzetben. Számukra az ilyenfajta technológia újítások is sok tekintetben idegen terepet jelentenek, ezért gyakran szövetkeznek tech cégekkel a megvalósítást illetően.

Ez ugyanakkor hosszabb távon stratégiai hátrányba hozhatja őket, így egyre többen és többen vágnak maguk bele ebbe az izgalmas, érdekes területbe. Ami azért is fontos, mert minél több autógyártó kínál  az új autóhoz  ilyen megoldásokat, annál meredekebb lehet majd az in car streaming terjedése.  

Ezért nagyon fontos lépés az, hogy a BMW az idei évtől kezdve új  autóiba saját streaming platform megoldás helyez majd el,  Connected Music néven. A saját megoldás ebben az esetben cseppet félrevezető lehet, nem arról van ugyanis szó, hogy a BMW saját streaming zenei megoldással állt volna elő. A platform maga létező, jól ismert streaming zenei szolgáltatók- Spotify, Deezer, Napster- szolgáltatásait ötvözi.

Ami különlegessé teszi a BMW platformját az két dolog: az egyik, hogy minden új autóhoz ingyen jár majd, azaz nem kell külön Spotify, Deezer vagy Napster előfizetéssel rendelkeznünk. A másik, hogy a platform az autó saját SIM kártyáját és  internethozzáférését használja, így nem kell a saját, mobil internethozzáférésünket használni és adatkeretünket fogyasztani az autóban való zenehallgatás esetében sem.

Annak érdekében , hogy az adatforgalom a lehető legkisebb legyen a BMW platformja a felhasználói tartalmakat, listákat lokálisan lementi, és azokat   már az autóban elhelyezett merevlemezről játssza le.

A következő terület ahol átveszi uralmat a streaming:az autó

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően.A lényeg talán nem is az, hogy mi, hanem, hogy miért is okozta, okozza azt a...

 

Persze a platformnak még van hová fejlődnie, elsősorban az elérthető streaming szolgáltatók számát tekintve, de most, jelen pillanatban talán még nem is ez a fő szempont. Az már sokkal inkább, hogy amennyiben egyre több és több autógyártó épít majd intelligens irányítási platformokat, úgy a rádiózás valóban elveszítheti utolsó mentsvárát is!

Hatalmas lökést adhat a Spotify lépése a podcastingnak

A 2020-as évre szóló zeneipari jóslataink között az élbolyban szerepelt az,  podcast lesz a 2020-as év buzzword-je jóslatunk.  Ezt  az azóta bekövetkezett sajnálatos események természetesen felülírják ( majd) de ennek ellenére 2020 lehet az igazi áttörés éve a podcasting számára.

spotify_wrapped_consumer_pr_04_3phones.jpg

Az áttörés elől az első akadály 2019-ben elhárult azzal ,hogy az összes meghatározó streaming zenei szereplő- Apple Music, Deezer, Pandora,  Soundcloud, Spotify – jelen van a podcast piacon ma már.

A következő fontos lépés-és ez az ,amit 2020-ra vártunk-  az a podcasting körüli üzleti modellek  kialakulása és fejlődés, amely aztán maga után vonhatja, hogy az előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma!

A Podcasting lesz a zeneipar felforgatója?

A tavasz egyik meghatározó híre volt, hogy a Spotify komoly erőfeszítéseket tesz és fog tenni annak érdekében, hogy ne csak, mint streaming zenei, hanem mint podcast nagyhatalom is ismertté váljon. Annak, hogy a svéd cég ebbe az irányba mozdult több oka is lehet. Egyrészt egy komoly növekedési...

 

Ebbe az irányba hatalmas lépés az, amit a podcastba, mint formátumba tavaly  (nem önzetlenül, hanem súlyos anyagi okoktól vezéreltetve)  beleszeretett piacvezető Spotify tett. Amikor tavaly februárban a svéd ég belépett a podcast piacra két terülten kellett, hogy érdemi előrelépést érjen el:

  1. analitikai adatok: Azaz, hogy a podcast  kreátorok elemezni tudják, kik, hányszor  mikor hallgatták meg  podcastjukat.
  2. Üzleti és hirdetési modell felépítése a podcasting köré

A svéd cég ugyanis saját fejlesztésű,  Streaming Ad Insertion (SAI) névre hallgató megoldással jelent meg , annak érdekében, hogy elősegítse a podcastokban a hirdetések elhelyezhetőségét illetve a podcast hallgatói tábor hirdetői szempontból való elemezhetőségét, illetve mai talán fontosabb egész pontos hirdetési targetálási lehetőségeket.Mindez azért (is) fontos, mert a SAI segítségével mind a két, fentebb említett stratégiai célt  tudja segíteni!

A Spotify lépése azért is fontos, mert a podcast hirdetési piac- koronavírus előtti becslések szerint természetesen- az elkövetkezendő években meredeken növekszik majd.

edison2019_podcasting.jpg

Ahogyan azt a tengerentúli zenei szokásokat elemző posztunkban  még tavaly le is írtuk. A podcast tartalmak hallgatása az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2019 azonban valóban a podcasting éve volt a tengerentúlon (is) Közel 20%-al nőtt ugyanis a heti szinten podcast tartalmakat hallgatók száma amely, így már elérhette a 144 milliót a piackutató cég becslése alapján.

usa_podcast_rev_2015_2021.jpg

A hallgatótábor tehát megvolt/megvan és meglesz, kérdés a monetizáció. A PWC globális tanácsadó cég becslése alapján 2 éven belül közel 50%-al növekedhetnek a podcastingból származó hirdetési bevételek, amelyek 20201-ben 8evileg) meghaladhatják majd az 1 milliárd dollárt!

Ebben a növekedésben játszhat majd  nagy szerepet a Spotify új megoldása, és ennek révén lehet a svéd cég meghatározó(bb) szereplő a podcast piacon.

Egyre kevesebb zenét hallgatunk a vírus okozta pánikban

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsen előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

 

streaming_coronavirus.png

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

Két héttel ezelőtt megnéztük, hogyan is  hat a koronavírus a zenei streamingre globálisan, illetve a vírus által- akkor még- leginkább sújtott Olaszországban. Sajnos a terjedés azóta nem állt meg, sőt elérte a világ legjelentősebb zenei piacát is, így itt az ideje, egy újabb pillanatfelvételnek!

Ami a globális helyzetet illeti, azt továbbra is legjobban a Spotify top 200 előadó listáján keresztül tudjuk modellezni.

spotify_top200_global_w14.jpg

A jó hír, hogy a múlt héten ha nem is nagy mértékben, de nőtt a meghallgatott Top 200-as előadószám a vezető streaming szolgáltatáson belül. Persze a jó hír értékét erősen csökkenti, hogy ezt megelőzően meredeken, 12%-al estek a streamszámok. és az is enyhíti a jó hír feletti örömünket, hogy ennek ellenére az év harmadik legalacsonyabb   meghallgatásszáma volt mindez.

spotify_top200_italy_1.jpg

 Ha országonként kezdjük el vizsgálni a streaming szolgáltatások használatát, akkor Olaszországban meglehetősen szomorú képet látunk. Az olasz Spotify használat immáron 6 hete- azaz a karantén bejelentése óta- folyamatosan csökken, és immáron 40%-al alacsonyabb mint a legmagasabb érték idején volt idén!

És hát sajnos a vírus elérte- mit elérte tombol- immáron a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban is.

usa_streams_2020.jpg

Az összes streaming szolgáltató adatait ötvöző  becslés alapján az audio streamek száma a tengerentúlon is csökkent, attól a pillanattól kezdve, hogy a vírus okozta korlátozások megjelentek. A videó streamek esetében már érdekesebb a kép, hiszen egy erősebb csökkenést követően ezek immáron növekedésnek indultak.

usa_totalstream_2020_vs_2019.jpgÖsszességében még így is erőseb évről beszélhetünk, mint a már így is elképzelhetetlen számokat produkáló 2019-es év volt. A videó streamek brutális 28%-al haladják meg az előző év első  3 hónapjának adatait, míg az audio streamek növekedése is 16%-os volt.

Másfajta de nagyon érdekes információkat szolgáltatott a francia streaming cég, a Deezer.  A koronvírus okozta karantén ugyanis nem csak azt alkotta át, amennyi zenét hallgatunk, hanem azt is, amilyen platformokon tesszük ezt.

Jelentősen megnőtt az otthoni eszközökön hallgatott zenei tartalomfogyasztás- érthető módon, hiszen otthon vagyunk- miközben a mobil zenehallgatás érdemlegesen csökkent. Ugyancsak jelentősen csökkent a különbség a hétköznapok és a hétvége között, a napi maximumok pedig 1-2 órával eltolódtak.

A fundamentális kérdés ezek alapján az, hogy ahogyan lassan visszazökken majd az élet a normális kerékvágásba, akkor visszatérnek-e majd a régi trendek, és ugyanannyi zenét hallgatunk-e majd, és ugyanott, ugyanazokon az eszközökön mint eddig?

Minden második magyar zenész bízik csak a koronvírus utáni folytatásban

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre rombadöntött és ezalól a zeneipar sem jelent kivételt. Hogy hogyan, milyen ütemben kászálódik majd a ki a világ és a zeneipar is ebből, az a mai napig kérdés.

Nyilvánvalóan a érintettek. elsősorban a zenészek, előadók- neheze múlik meg ezt a helyzetet, De hogy pontosan hogyan is, arról ad nagyon jó összefoglalót tartolompartnerünk, a Koncertblog.hu!

ures_nezoter.jpg

 

 

Online koncertekbe menekülnek az előadók a koronavírus elől

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így  a legtöbb turné az idei évre ment a kukába.. sajnos… Ez csak a már most lemondott tengerentúli turnék és fesztiválok esetében 32 millió látogató elvesztését jelenti! További gond, hogy  senki nem tudja, pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

stagit_screen.jpg

Az élő zenei bevételek kiesése azért is fájdalmas, mert napjaink   streaming audio szolgáltatásai által dominált zeneiparában  az élő zenének egyre fontosabb és fontosabb szerep volt az előadók bevételeiben.

Az, hogy  jelenleg mindenki otthon ül, kényszerből ugyanakkor nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, teljesen megszakadnak az előadók és a rajongók közötti kapcsolatok.  Erre mutatunk most jó példákat, alapvetően a tengerentúlról:

Emma McGann-egy nem túl ismert brit zenész- például azt a megoldást választotta, hogy  élete első tengerentúli turnéja amely elmarad érthető okokból- helyett egy fajta hibrid turnét kínál rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak mér most is elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.  Az énekeső menedzsmentje szerint az így befolyt összegek nagyjából már fedezik is az elmaradó turnét.

Mindehhez persze érdemes hozzátenni, hogy Mcann már eleve a leginnovatívabb  self-made előadók közé tartozott. A YouNow-on illetve Twitch-en közzétett streamjeit összesen, több, mint 11.5 millió alkalommal nézték meg és ennek köszönhetően tudott felépíteni egy 200 ezer főt meghaladó online rajongói bázist. Ez a 200 ezer ember finanszírozta azt az albumát, amely az iTunes TOP20-ba is bekerült

Figyelemreméltó módon amúgy az előadóknak mindehhez egész sok eszköz áll ma már a rendelkezésükre!

A 2016-ban, a texasi Austinban alapított Wave XR például a kiterjesztett valóságot  keveri a live steaming élménnyel és hoz létre így  semmihez sem hasonlítható koncertélményt.

 

Egyszerűbb, ugyanakkor legalább ennyire hasznos megoldást kínál  a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!

 

És persze ott vannak a már-már hagyományosnak mondható eszközök , mint a Facebook vagy az Instragam Live. Ezeket az eszközöket – monetizációs megoldás- híján azonban elsősorban az igazi megasztárok   veszik igénybe, sokkal inkább promóciós célokkal, mint  turnéik valódi helyettesítéseként…

Az elkövetkezendő hónapok kérdése az lesz, hogy az előadók nagy számban inkább az ingyenes ,de nagy eléréssel bíró megoldásokat részesítik majd előnyben vagy a testreszabható, de  népszerűsítő igénylő start-upokat.  

Robbanásszerű növekedés előtt a Soundcloud bevételei

Az elmúlt bő 2 évben nagyon mélyről egészen magasra jutott fel a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud. 2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

soundcloud-mobileapp.jpg

Az elindult pozitív folyamatok kapcsán mindenki azt várta, hogy azok hosszú távon képesek-e megmaradni. A berlini cég most már megismerhető 2018-as érlege alapján azt mondhatjuk, hogy igen!

Az előrejelzéseknek megfelelően 2018-ban a berlini cég árbevétele meghaladta a 100 millió dollárt, mai közel 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezt úgy tudta végrehajtani a Soundcloud, hogy közben a vesztesége nem, hogy nőtt, hanem csökkent,  nem is kevéssel, 36%-al csökkent a veszteség mértéke!

soundcloud_2010_2018.jpg

De úgy is fogalmazhatunk, hogy ennél kevesebb veszteséget utoljára 7 évvel ezelőtt „termelt ”a berlini cég. Ez azért is fontos, mert ez egyben azt is jelenti, hogy mióta Soundcloud lekezdett hagyományos streaming szolgáltatásként viselkedni, azóta egyszer sem volt ilyen alacsony a veszteség. Ennek persze éra volt. Melyek közül az egyik csupán, hogy az adminisztrációs költségeket 20%-ot meghaladó mértékben csökkentette az új menedzsment, ami a burkolt megfogalmazása a durva leépítésnek. A berlini cég létszáma 2017-2018 között 307-ről 240-re csökkent ami önmagában igen jelentős karcsúsítás.

A Soundcloud alapvetően nemzetközi cég, irodákkal több országban és városban, az azonban meglepően hat- úgy is, hogy nem először látjuk—hogy mennyire a világ legjelentősebb piacán múlik a berlini cég sikere…

soundcloud_revenue_elements-2018.jpg

soundcloud_regional_growth.jpgAz előfizetéses- azaz a Soundcloud  prémium termékeiből származó bevételeinek- 64, míg a hirdetési bevételek 89%-a a tengerentúlról származik.

 A növekedés ugyanakkor már nem volt ennyire monoton, ugyanis mind az előfizetési, mind a hirdetési bevételek Európában nőttek jobban, ami azt jelenti, hogy az előfizetési bevételek terén  1-2 éven belül akár egyenlő is lehet a részedése a két földrajzi régiónak.

Más a helyzet a hirdetési bevételekkel , amely esetében  megkérdőjelezhetetlen a tengerentúli túlsúly. Mindez meg is magyarázza azt is, hogy a Soundcloud miért is kötött együttműködési megállapodás a Pandora-val.

Függetlenül a bevételek  földrajzi és szolgáltatások szerinti megoszlásától  2018 olyan év volt a berlini cég életében, mint amilyenben reménykedtek. A hatalmas 2017-es ugrás után  2018 is növekedést hozott, de kisebbet. A cég által megszellőztetett információk alapján 2019  ismét sokkal gyorsabb növekedésről szólhat majd, és egy év múlva könnyen lehet arról írunk majd, hogy a Soundcloud 4 év alatt megnégyszerezte a bevételeit.

Egy új Spotify képét rajzolja ki a svéd cég tőzsdei jelentése

A Spotify idén áprilisban lesz 2 éve, hogy megjelent a New York-i tőzsdén. Azóta- mintahogy amúgy a legtöbb zeneipari cég esetében- az árfolyam igazi hullámvasúton volt , és megjárt hegyet völgyet egyaránt. 

spotify_earpods_1.jpg

Tavaly nyáron a befektetők itt ütötték a svéd cég részvényeit ahol érték, hogy aztán novemberben valamelyest helyreálljon a bizalom Daniel Ek cége iránt. Akkor mindennek az oka az volt, hogy az ARPU oldali nyomás enyhülni látszott, legalábbis a befektetők szemében…

2019 utolsó negyedévében- ami mint kiderült a zeneipar utolsó  békés negyedéve volt- a Spotify sok tekintetben a már megszokott ütem szerint haladt és építkezett. A szolgáltatás teljes felhasználói bázisa 273 millió fő volt, ami az előző negyedévhez képest éppen hogy csak nem 10%-ot elérő éves szinten viszont a 30%-ot is meghaladó növekedés volt.    

spotify_userbase_2019q4_1.jpg

Kifejezetten rossz hír ugyanakkor a befektetőknek, hogy a prémium ügyfél növekedés volt a  leggyengébb, azaz mind a teljes bázis, mind az elő nem fizető  felhasználói bázis  ha csak  kicsit is, de meredekebben nőtt, mint az előfizetik száma.

spotify_results_2019q4.jpgAz előfizető szám, természetesen fundamentálisan meghatározza a svéd cég bevételit is, hiszen egy  elsősorban előfizetéses szolgáltatást üzemeltető cégről beszélünk.Éves szinten a bevételek 25%-al növekedtek , azaz az árbevétel növekedés lemarad a felhasználószám növekedéstől, ami azt jelzi, hogy a svéd cég egyre olcsóbban  kínálja szolgáltatását.A korábbi negyedévek jó híreivel ellentétben  a legutolsó negyedévben ismét veszteséges volt a svéd cég, igaz nem jelentős mértékben. 

Maradva a bevételeknél továbbra is egyértelműen az elfizetési bevételek dominálnak, azaz eddig nem sikerült a svéd cégnek érdemben diverzifikálnia bevételeit.  

2019 volt az első olyan év, amikor igazán komoly erőfeszítéseket tett a Spotify ennek érdekében, illetve annak érdekében, hogy ne csak egy zenei streaming platform legyen. ( erről majd később) A lépések ugyanakkor a negyedik negyedévben már úgy tűnik meg jelentek a számok szintjén is. A harmadik negyedévhez képest az előfizetési bevételek mindössze 5%-al növekedtek, miközben a hirdetési bevételek brutális 23%-al!

És ez bizony már annak a az új Spotify-an az előszele, amelyet  Daniel Ek 2019-ben kezdett el építeni. A spotify_revshare_2017_2019.jpgpodcasting láthatóan és a számok alapján egyre inkább bejön a Spotify-nak! A svéd cég által közölt adatok alapján, közel 45 millió Spotify felhasználó hallgatott legalább havi egy alkalommal Podcast tartalmat a svéd szolgáltató oldalain. A közel 45 millió podcast használó ugyanakkor mindössze 15 millió dollár bevételt generált, ugyanakkor ez nagyjából pont az a különbség, amennyivel az utolsó negyedévben a hirdetési bevételek növekedtek.

Persze a változás mértéke minimális csupán , azonban az szinte biztosan kijelenthető, hogy a svéd cég maximálisan eltökélt immáron abban, hogy  amennyire lehet valóban megfeleljen azoknak a befektetői elvárásoknak, amelyek a Spotify-t egy a rajongók és a zenészeket összekötő platformként szeretnék látni.

Így védekeznének a nagy zenei kiadók a streaming piac lassulása ellen

A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

tiktok_youtube.jpg

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. jelenleg tudásunk és ismereteink alapján a fontosabb piaci szereplők- például a zenei kiadók- nem igazán rendelkeznek B tervvel arra az estre, hogyha ez be is következne.

Ezt a B tervet pedig  egyre szaporodó jelek szerint a feltörekvő közösségi zenei szolgáltatások jelenthetik majd.  Név szerint a Tik-Tok.

A Tik-Tok és a zenei kiadók viszonya amúgy is meglehetősen feszült pontosan a kínai cég tervezett új szolgáltatásai miatt. A kiadók- élen a piacvezető Universal Music-kal- ugyanis több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. S ha mindez nem lenne elég, a kínai cégnek  új, Spotify gyilkos és abszolút  újszerű streaming szolgáltatás kapcsán is előbb vagy utóbb meg kell állapodnia a Universal-al és a többi meghatározó kiadóval is.

A 2020-as év másik nagy kérdése, hogy hogyan alakul majd a kiadók és a Spotify viszonya. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindkét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Az azonban, hogy a svéd cég hosszabb távon egy az előadók és a rajongók közötti  piactérré szeretne válni már könnyen lehet, hogy kibékíthetetlen ellenétet szül majd közte és  a kiadók között.

Amely kiadók közül a Universal és a svéd cég idén kellene ,hogy megállapodjanak  a hosszú távú együttműködés feltételeiről. Úgy, hogy a tárgyalásokba markánsan ellentétes  célokkal vágnak bele.  A Universal a streaming piac lassulása végett, feltételezhetően próbálna magasabb  tartalmi díjakat, miközben a svéd cég  a kevésbé fejlettebb piacok felé való nyitás és az azokon való terjeszkedést szem előtt tartva- ami amúgy a kiadók célja is- alacsonyabb előfizeti díjakat és így alacsonyabb ARPU- azaz felhasználónkénti árbevételi-  értékeket célozna meg. Ami visotzn6t a kiadók, így a Universal is nem tudnak elfogadni…

Persze az, amit korábban már leírtunk most is igaz: a feleknek nagyon más lehetőségük nincsen, mint megállapodni! A szolgáltatók a kiadói tartalmak nélkül nem tudnak működni, a kiadók pedig a streaming szolgáltatások bevételei nélkül ma már ugyancsak életképtelenek lennének.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a streaming zenei szolgáltatások- hosszú távú- növekedési – és ebben  elég nagy az egyetértés- potenciálja pont azokban a piacokban van, ahol a Tik-Tok saját streaming szolgáltatásbal meg szeretne jelenni.

Hogy mindez megállapodásba tereli-e majd őket?  ha jósolnunk kellen, azt mondanánk, hogy igen. De az is biztos, hogy nem mindenáron, és a kiadóknak nem lesz könnyű megérteniük, a telejen más üzletim modellt, még a nagy nehezen megszokott streaminghez képest is.

A zeneipart is elérte a koronavírus... mi lesz most?

 A koronavírus járvány komplett iparágakat  fagyasztott le, és ezek között  több, a szórakoztatóiparba illetve a zeneiparba tartozó is van. Érdekes módon azonban a zeneipar esetében a kép egy fokkal vegyesebb ennél:  

empty_stadium.jpg

 1. Az élő zene teljes eltűnése

Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..) Mindennek természetesen azon cégek esetében, amelyek a tőzsdén, tőzsdéken is jelen vannak, azonnal brutális hatása volt.

livenation_stock_corona.jpg

A legmeghatározóbb  koncertszervező cég, a Livenation árfolyama egy hónap alatt nagyjából a harmadára zsugorodott…és ez még nem is biztos, hogy a vég, hiszen senki nem tudja,. pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

 2. Streaming szolgáltatások

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsem előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

spotify_top200_global.jpg

Az első becslések alapján ez szerencsére nem, vagy csak minimális mértékben igaz. A piacvezető Spotify globális zenehallgatási adatai alapján csökken, de nem brutális mértékben a meghallgatott zenék száma, globálisan.

Ésszerű feltételezés lehet ,hogy a csökkenés motorja pontosan a járvány által legjobban sújtott ország, Olaszország lehet., és ez így is van:

Itáliában február közepe óta közel 35%-al csökkent a meghallatott dalok száma- azaz a karanténban nem a zenébe menekülnek szegény olaszok… A csökkenést mindez jól magyarázza, ugyanakkor  további, markáns csökkenést is jósol, ahogy egyre több és több országban lehet majd az olaszhoz hasonló a helyzet.  

 spotify_top200_italy.jpg

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fenti adatok csupán a top 200 legnépszerűbb dal adatait mutatják. Mivel a járvány miatt ugyanakkor  a zeneipar alkotói része is leállt, lényegében teljesen eltűnt az új megjelenésű tartalmak. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb zenét is hallgatnak az emberek, azt viszont láthatóan igen, hogy jobb híján régebbi zenéket.

 3. Hosszabb távú kilátások

A 2008-as gazdasági válság idején  streaming zenei szolgáltatások még alig léteztek, így  abból  nem lehet egyértelmű párhuzamot állítani és következtetéseket levonni. Koncertek és maga a szórakoztatóipar már akkor is létezett.  és a szórakoztatóipari költségek voltak az elsők, melyeket a válság kapcsán csökkentettek az emberek.

Most annyival súlyosabb a helyzet, hogy a koncertekre járás most nem csupán gazdasági okokból lehet áldozat, hanem azért is, mert a tömeget még lehet, hogy hossz hónapokig kerülnünk kell majd világszerte.

A streaming zenei szolgáltatásokat a tömeg nem, a munkanélküliség azonban érdemben sújthatja majd. Statisztikai tény, hogy a streaming szolgáltatások használó tábora a fiatalabbak közül kerül ki elsősorban és ők azok, akik könnyebben és gyorsabban elveszítik munkájukat.

A videó tartalmak esetében a megkérdezettek negyede jelezte, hogy  lemondaná egyik (!!) előfizetését. Ez a becslés a streaming zenei szolgáltatásokra is igaz lehet, azzal a fontos és nem elhanyagolható különbséggel, hogy  a streaming zenei szolgáltatások esetében nem  mondható általánosnak, hogy több szolgáltatásra fizetnénk elő. Így a lemondás az itt egyben előfizető vesztést is jelent majd, az egész iparág számára.

Esetleg megoldást jelenthet majd- és ezzel jó eséllyel sokan is élnek majd- hogyha a szolgáltatások ingyenes, de korlátozott funkcionalitást biztosító részét használják a továbbiakban.  Így tehát az ingyenesen, hirdetési bevételekből élő szolgáltatások- globálisan a Youtube, az Egyesült Államokban a Pandora- profitálhatnak ebből a kellemetlen helyzetből.