Free Music!

iTunes gyilkos a Samsungtól?

2012. június 04. - Pléh Dániel

 

A tartalomiparban lezajló konvergencia folyamatokról többször írtunk már blogunk hasábjain. Ez az alapvetően az iphone és az App store, s egyáltalán az alkalmazás alapú megoldások megjelenése által generált folyamat kényszerített a Nokiát arra, hogy saját (nem túl sikeres ) zeneáruházat és alkalmazás platformot indítson, a Microsoftot, hogy ő is elgondolkozzon a tartalomiparba való sokadik belépésén, vagy éppen a HTC-t, hogy felvásárolja napjaink egyik ígéretes, ámde apró streaming szolgáltatóját, a MOG-ot.
 
Ugyanebbe a sorba csatlakozott be a Samsung is a múlt héten, amikor új telefonjának, a Samsung Galaxy S3 piacra vitelével egy időben bejelentette saját felhő alapú zenei szolgáltatását. A felhő alapú szolgáltatás ez esetben méniképpen még lekicsinylő is, ugyanis a Samsung szolgáltatásának pontosan az a különlegessége, hogy valamennyi, napjainkban népszerű digitális zenei megoldást (szolgáltatást) – felhő alapú tárhely, streaming, on demand rádió, pay per track letöltés- egy helyen, egy szolgáltatás keretében teszi elérhetővé.  A szolgáltatás egyelőre csupán a nagyobb európai piacokon- Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország,Spanyolország- lesz elérhető.
 
A szolgáltatásnak a napjainkban már abszolút bevett módon, két szintje van. Az ingyenesen igénybevehető szinten a felhasználók a teljes, 19 millió dalból állózenei állományt böngészhetik, belehallgathatnak minden dalba .(30 másodpercig) Azokat a dalokat vagy albumokat, melyek elnyerték a tetszésüket természetesen meg is vásárolhatják. Ennél jóval többet kínál a 9.99 fontért/euróért igénybevehető prémium szint.  Egyrészt egy Scan &Match jellegű (azaz a zenei tartalmak feltöltését nem igényélő)  felhő alapú zenei szolgáltatást. Másrészt korlátlan streaming, playlist összeállítási és megosztási lehetőséget az előbb említett 19 millió dalos repertoárra. Negyedrészt pedig egy Pandora-szerű on demand rádiót, amely a saját zenei állományt alapul véve hozható létre és finomítható. A szolgáltatás természetesen multiplatform,  (bár egyelőre csak a Samsung Galaxy telefonokon elérhető) azaz mobilon is weben is elérhető, sőt a prémiumszolgáltatás előfizetői további 5 eszközön is élvezhetik a szolgáltatást.
 
 
Mindezek ismeretében kell-e rettegnie az iTunesnak a Samsung új szolgáltatásától? Meglepődnénk…Meglepődnénk, mert a sikeres zenei szolgáltatás titka nem abban rejlik, hogy mindent egy helyre pakolunk és egy adott összegét kínáljuk. A funkcióknak, az árazásának és a márkának kell olyan együttes alkotnia, amely arra ösztönzi a zenekedvelőket, hogy kipróbálják s aztán pedig fizessenek is a szolgáltatásért. Ezen a téren jelenleg a legműködőképesebbnek a Spotify modellje tűnik, ahol az ingyenes kereteken belül is teljes funkcionalitást kap a felhasználó, csak rövidebb ideig. Azáltal, hogy a Samsung gyakorlatilag a szolgáltatás érdemi részeit a fizető kerítés mögé helyezte, komoly baklövést követett el.
 
Önmagában az sem biztos, hogy a Samsung az iTunesal versenyez majd.  A felhő alapú szolgáltatást esetében igen, de az on demand rádió illetve a streaming esetében biztosan nem.  Ezek esetében a Pandora, valamint a Spotify lesz inkább a legyőzendő vetélytárs.
 
Az egész projekttel kapcsolatban valahogy érzünk egy kis átgondolatlanságot, „túl nagyot akarást” . A Samsung mindent szeretne egy szolgáltatásban tudni, az egyes elemek kidolgozására, összhangjára ugyanakkor már nem fektetett olyan hangsúlyt, egyszerűen egy dobozos megoldást választott.

 

Közösségi média kísérlet az MTV Movie Awardson

A közösségi média alkalmazása a legnépszerűbbb témák egyik napjainkban minden internettel foglakozó szakember és nem szakember között.  A social média forró terület, mindenki szereti, mindenki szeretné csinálni vagy csinálja is, hatékonyan és nem utolsó sorban sikeresen azonban nagyon kevesen alkalmazzák.

 
A televíziók számára a közösségi média mindig is az a terület volt, amivel tudták, hogy kezdeni kell valamit, de nehezen tudtak vele élni. A közösségi média aktivitások általában egy twitter folyamban, youtube csatornában kimerülnek. A tengerentúlon a televízió társaságok egyre inkább kezdik ugyanakkor felfedezni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket és kezdik integrálni azt műsoraikba.
 
Ebbe a sorba igyekszik beállni az MTV is, a vasárnap megrendezendő MTV Movie Awards kapcsán. A zenei televízió legjobb mozikat kiválasztó showműsorában a new best heroe kategóriára Twitteren is leadhatóak lesznek a szavazatok, (közel 100 ezernél jártunk már..) a többi kategóriára pedig az mtv.com regisztrált felhasználói a portálon szavazhatnak.
 
 
 
Maga a show alatt is szerepet kap majd a Twitter, egy a tavalyi, Video Music Awardon már bemutatkozott vizualizáció segítségével a mikroblogon legjobban pörgő nevek egy speciális vizualizáció segítségével lesznek megjelenítve. A tavaly alkalmazott megoldást annyiban fejlesztették tovább, hogy amennyiben képi vagy videó tartalomról van szó, akkor egyből az jelenik majd meg. Természetesen a Facebook is markáns szerepet kap majd, egy élő Facebook számláló képében, amely a showműsor Facebook oldalán közzétett eseményekre érkező kommenteket, lájkokat, megosztásokat mutatja majd valós időben, az adásban. Speciális élő közvetítés készül majd a showról a mobil illetve weben azt követők számára, 6 egyedi kameraállással, chatelési, tartalommegosztási lehetőséggel. A teljes showműsor a Shazam által támogatott lesz, így a közvetítés alatt a rajongók azonnal megismerhetik az elhangzott zenéket és meg is vásárolhatják akár őket. Végül de nem utolsó sorban pedig a showról másodlagos, utósugárzott és a weben is elérhető tartalmak sora készül majd, melyek az MTV honlapján és a különböző kommunikáció csatornákon megjelennek majd.
 
Az időzítés ideális, a Movie Awards a felvezető eseménye az MTV szeptemberi éves szuperesemenyének, a Video Music Awarsdnak, így ne lepődjünk meg, hogyha a most alkalmazott megoldások legnagyobb része ősszel is megjelenik majd, még nagyobb közösség előtt. Azt ugyanis a televíziók-különösen a szórakoztató televíziók, mint az MTV- is felismerték, hogy az interaktivitást kedvelő nézők az értékes és hűségesebb nézők. Kiszolgálásuk pedig magasabb nézettséget, több közösségi média megjelenést jelent.

 

Az Apple megpróbálta megakadályozni a Spotify megjelenését az amerikai piacokon?

Többször foglalkoztunk a közelmúltban mi is a Spotify lehetséges jövőjével. A hype és a médiaérdeklődés hatalmas a svéd startup körül (bár a startup kifejezés azt gondolom már nehezen használható Daniek Ek cégére) és egyre gyakrabban merül fel a kérdés, lehet-e a Spotify az a zenei szolgáltatás, amely megszorongatja, ne adj’Isten megelőzi az Apple-t és az iTunest.

 
Természetesen az összehasonlítás klasszikus almát a körtével hasonlat, hiszen két, különböző ars poeticájú szolgáltatásról beszélünk, ennek ellenére a bevételek a bevételi potenciáli igenis összehasonlítható. Saját kezű összehasonlításunk azt az eredményt hozta, hogy rövid távon nincsen félni valója az Applenek, pláne nem a tengerentúli piacokon.
 
 
Ennek ellenére a héten megtartott Allthings Digital konferencián Sean Parker (ki más..) által említettek alapján az Apple sokkal inkább aggódott a Spotify amerikai piacra lépése miatt, mint azt gondoltuk, gondolták az iparági bloggerek és elemzők.
 
A történet sokak számára ismerős lehet. A svéd cég többszöri nekifutásra sem tudott megjelenni a tengerentúli piacokon, mivel a kiadókkal nagyon lassan és nagyon nehezen haladtak a tárgyalások. A kulcs piacnak számító amerikai piacokra való belépés hiánya pedig magának az amúgy Európában roppant sikeres szolgáltatásnak a jövőjét is megkérdőjelezte, átmenetileg, hiszen tavaly júniusban sikerült a tengerentúli piacokra való belépés, azóta pedig a svéd cég élete szinte csak sikerekből áll!
 
Arról, hogy a kiadók számára- akik egyébként résztulajdonosok a svéd cégben- nehezen volt érthető az üzleti modell, ami Európában működött régóta tudott volt, több kiadói vezető, így például az azóta leköszönt Edgar Jr., Bronfmann ennek hangot is adott.
 
Az azonban csak a Sean Parker által elmondottakból derült ki, hogy a sorban az elsők között volt az Apple is, amely a kiadókkal folytatott egyeztetései során rendre a Spotify üzlet modelljének a pay per track alapú letöltő szolgáltatásokra gyakorolt veszélyeire hívta fel a kiadók figyelmét. Ha az időpontot-2011 eleje- is figyelembe vesszük, úgy sok tekintetben érthető, hogy az Apple meglepően hevesen érvelt a Spotify ellen. Steve Jobs és cége pontosan ebben az időben dolgozott saját, felhő alapú szolgáltatásán és volt komoly és összetett tárgyalásokban a kiadókkal. Azt se feledjük, hogy a kezdeti, kiszivárgott termékkoncepciók alapján az iCloud tartalmazott volna streaming komponenst is, amelyet aztán végleg (vagy csupán átmenetileg) az Apple mellőzött a termékből. Jobsék érvelésének legfontosabb eleme az volt, hogy a Spotify,azáltal, hogy ingyen elérhetővé teszi a tartalmakat, rombolja a már létező pay per track alapú szolgáltatások piacát. Parker elmondása szerint végül, nem utolsó sorban a masszív minimugaranciák miatt- az Apple megnyugodott, így gyorsulhattak fel a tárgyalások és indulhatott el tavaly nyáron a svéd szolgáltató a legnagyobb zenei piacon.
 
Ha igaz amit Sean Parker állít- márpedig nagyon úgy tűnik igen- akkor a kiadók végtelenül kellemetlen helyzetben voltak a tárgyalások során.  A kiadók digitális bevételeinek legnagyobb részét szállító, ugyanakkor velük közel sem felhőtlen viszonyban levő cég komoly kétséginek adott hangot ugyanis egy a kiadók tulajdonában (is) levő cég piacra lépését illetően.
 
A magunk részéről kicsit az Apple félelmein is meglepődtünk, hiszen Steve Jobsék birtokéban az általunk közöltnél lényegesen szofisztikáltabb számítások vannak arra vonatkozólag, mennyiben befolyásolja a streaming szolgáltatások térnyerése a pay per track szolgáltatásokat. Maga a reakció aztán persze abszolút nem meglepő, az Apple minden vetélytársát, már alapjaiban próbálja megrendíteni. Így visszatekintve az elmúlt 10-12 hónapra ugyanakkor az Apple nem csak hogy kudarcot vallott a Spotify piacra lépésének megakadályozásában, hanem a saját szem előtt nézte végig, ahogy a svéd cég lépésről lépésre erősödik meg

 

Saját iTunes vetélytársat indít a Facebook?

 A Facebook eddigi tőzsdei pályafutása kudarc, ebben mindenki-befektetők, bloggerek, iparági szakértők- egyetértenek. A sikertelenség oka nagyon- nagyon hasonló a Pandora esetében blogunkon is végletekig kielemzett szituációhoz. A befektetők a lehető leghamarabb biztos üzleti modellt, masszívan növekedő bevételeket szeretnének látni. Ugyanúgy, ahogy a Pandora esetében, mindez a Facebook esetében is összetett és bonyolult kérdés. A Facebook visszavonhatatlanul napjaink internetének a központja, ahogy mondani szokták  „a nagybetűs tartalommegosztó központ”. A 900 millió regisztrált 60% napi rendszerességgel jár vissza az oldalra, hosszú évek után a jövedelmezőséggel sincsen gond -évről évre nő- de a nagyságrend még messze nem az, amit Zuckerbergtől elvárnak a befektetők. A befektetők szemében ugyanis a célpont, az elérendő bevételi szint az, (évi 100-200 milliárd dollár...) amit a Google, a Microsoft és hasonló méretű cégek garantálnak befektetőik számára. Mindez egyáltalán nem könnyű, de persze nem is elérhetetlen feladat. Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy csupán a hirdetési bevételekre, alapozva nem lesz elérhető.

 
Több terület van, ahol a Facebook, még mostani felnőttnek tekinthető állapotában is komoly növekedési potenciállal bír. Az egyik a különböző virtuális fizető eszközök, jelentik. A másik terület a Facebook által a tőzsdére menetel előtt nem sokkal nyitott saját App store, ami gyakorlatilag nem saját App Store,hanem egy forgalomterelő eszköz az Apple App Store és a Google Play irányába. Az egyre gyakrabban a pletykáklan megjelenő  Facebook telefon is ezt a fajta  komplett és zárt digitális élményt hivatott majd erősíteni.
 
 
Ezeknek, az alapvetően forgalomterelő lépéseknek a meghozatala pedig gyakorlatilag egy lépésnyi közelségebe viszi el a céget egy önálló, Amazon, az Apple vagy éppen a Google esetében megismert full service digitális áruházhoz. A tartalom, az azokat kiszolgáló platform, a mobil és a web konvergenciája eleve mindegyik piaci szereplőt egyre inkább ebbe az irányba kényszeríti. Ez az irány természetesen roppant költséges és rendkívül kockázatos is, hiszen kizárható, hogy ezen a területen ne menne végbe nagyon hamar, nagyon erőteljes piaci racionalizáció és koncentráció és ne csak a legerősebbek maradjanak meg. A Facebooknak ugyanakkor van valamije, ami a többi vetélytársnak, még most sincsen. Közel 900 millió felhasználója. Azaz a marketinggel gyakorlatilag nem kell foglalkoznia mark Zuckerbergéknek, szimplán létre kell hozni magát az áruházat és a siker szinte garantált.
 
 
Miért nem halad akkor mégsem óriás léptekkel ebbe az irányba a közösségi oldal? Leginkább azért, mert Mark Zuckerberg teljesen másképpen gondolkodik (még) a tartalom Facebookon való megjelenéséről.  Követendő példának sokkal inkább egy a Zynga-val megvalósult, API jellegű együttműködést gondolt,ahol a Facebook szinte korlátlan forgalomterelő képességével vesz részt az együttműködésben. Ez a modell öltött valóságot a Facebook zenei platform esetében, s nyilván ez lenne megvalósítható filmekre is.   Hátránya ugyanakkor ennek a modellnek, hogy igazából a tranzakciós bevételek nem a Facebooknál csapódnak le, hanem a szolgáltatóknál, miközben a sikerhez talán leginkább szükséges elemet, a látogatókat a közösségi oldal szállítja.
 
Ahhoz, hogy a Facebook elmozduljon a saját tartalomterjesztés irányába, alapvetően Mark Zuckerbergnek kell felvállalnia egy dolgot: a tartalomtulajdonosokkal való, könnyűnek semmiképpen sem nevezhető egyezkedést. Ne legyenek kétségeink, minden tartalomtulajdonos arra vár, hogy az a bizonyos hívás megérkezzen a Facebook központból, ami a saját bolt nyitását jelzi. Ha tippelnünk kellene, azt tippelnénk meg fog érkezni, még idén…

 

Kirobbanó siker a Facebookkal integrált Vevo!

 

A vevo az utóbbi évek egyik legsikeresebb közös vállalkozása a kiadóknak és a tartalomtulajdonosoknak. A Youtube kapcsán hajdan fennálló és mai napig hullámokat vető jogi kérdések és problémáktól eltávolodva, sikerült egy folyamatosan növekvő és a zenei videókban rejlő hatalmas potenciált valóban kihasználó oldalt kialakítani és működtetni.
 
A zenei videók terén gyakorlatilag monopolisztikus helyzetben levő közös cég roppant izgalmas év elé néz. 2012 végén ugyanis lejár a Google és a kiadók közötti szerződés, azaz a Vevo sorsát illetően több lehetséges szkenárió is elképzelhető.
 
Az egyik lehetséges jövőkép, a Facebook általi akvizíció, ami mind a közösségi óriás, mind a Vevo számára megfontolandó lehetőség.   A Vevo tavaszi megújulása a (még) bizonytalan jövőkép ellenére a Facebook felé való elmozdulás jegyében zajlott le. Mindez teljesen érthető és beleillik, mind a Facebook tartalmi stratégiájába, mind  az ősszel leindult zenei platform elképzeléseibe.
 
Azt, hogy a Facebook milyen hatékonysággal képes forgalmat terelni, a Spotify kapcsán megismerhettük, az új Vevo kapcsán azonban most mér a videófogyasztásra gyakorolt hatásai is jobban ismertek.
 
A Facebook-on megosztott  Vevo videókban 600(!!) százalékos növekedést volt tapasztalható a redesign óta eltelt időszakban, a Facebook forgalomterelő hatása pedig a regisztráltak számában is masszívan érezhető, hiszen csak áprilisban fél millió új regisztráltat köszönhetnek a közösségi oldalnak. A Facebook-on megtekintett Vevo videók száma is közel a kétszeresére, 171 millióra nőtt. mark Zuckerberg kedvenc közösségi oldalának pozitív hatása mind  a megtekintett videók számában, (.( 3.8-ról 4.1 felhasználónként megtekintett videó) mind az oldalon eltöltött időben 13,1-ről 15.2 Percre való növekedés )  is érezteti hatását, igaz messze nem annyira drasztikusan, mint a többi metrika esetében.
 
A Facebook-ra való optimalizálás tehát abszolút siker a prémium videómegosztó esetében. Hatalmas és még jó eséllyel hosszú ideig nyitva maradó kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben befolyásolja majd a jövőjét. Pusztán  a Vevo illetve a kiadók oldaláról nézve, logikus lépés lenne a Facebook-al való rendkívül szoros együttműködés, vagy akár a Facebook tulajdonosok közé való belépése is. A másik oldalról viszont a Youtube és ezáltal a Vevo tulajdonosa, a Google számára  a Google Music sikerre viteléhez előbb vagy utóbb (d inkább előbb)elengedhetetlenül frontos eszköz kell majd, hogy legyen a Vevo.

 

Újabb sikeres negyedév a Pandora-nál

A Pandora-t több okból is kitüntetett figyelemmel kísérjük a Muzzak hasábjain. Egyrészt roppant mód kíváncsiak vagyunk rá, hogy a 2009-ben kezdődött csoda, ami a csőd széléről egy jól működő, később pedig tőzsdei cégként működő vállalkozássá változtatta a céget meddig tarthat, kitarthat-e valóban hosszú ideig. Másrészt pedig kiemelt figyelem kíséri, mint az eleddig egyetlen zenei startup-ot, amely a tőzsdei parketten is megméretteti magát.

 
Ez utóbbi jelenlétének velejárója, hogy negyedévente kiemelt figyelem övezi a céget a negyedéves gyorsjelentések és az ahhoz kapcsolódó hosszabb távú kilátások kapcsán. Az egyes negyedévek és azok befektetői értékelése persze sok mindentől függ. A befektetők lelkivilága pedig nehezen előrejelezhető és érthető: egy nyereséges negyedévet is a borús piaci kilátások és befektető hangulat miatt negatívan értékelni, amelyet  alig másfél hónappal követve fejlesztések lehetséges hírére a részvények szárnyalni kezdenek, amelyet  aztán egy a befektetői várakozásoktól elmaradó negyedév újból a mélybe rántott.
 
A negyedéves jelentések azért is fontos mérföldkövek a kaliforniai szolgáltató életében mert ezek során időről időre lehetőségük van üzleti modelljük és az on dermand rádiózásban rejlő előnyök, befektetők számára való kifejezésére, megmagyarázására is.
 
A legerősebb érvet persze a jó pénzügyi illetve használati adatok jelentik. Úgy tűnik ebből a szempontból ismét pozitívabb negyedévet tudhat maga mögött a hányatott sorsú szolgáltató! A bevételek 58%-al a tavalyi felett, 80.8 millió dollárt tettek ki, messze meghaladva a cég előzetes 72-75 millió dolláros előrejelzését. A terven felüli első negyedévnek köszönhetően az éves tervet is mintegy 10 millió dollárral, 420-427 millió dollár körül várja a kaliforniai cég.
 
Gyakorlatilag minden más mutatóban is remekelt a cég az első negyedévben. A hallgatottsági adatok, drámaian, 92% -al haladták meg a 2011-es adatokat, az aktív felhasználók száma pedig 53% -al, 51.9 millióra nőtt. (Mindez azt is jelenti, hogy a 150 milliós teljes regisztrált felhasználói bázis harmada aktívan is használja a szolgáltatást..)
 
 
A szép adatok persze nem oszlatták el a befektetők aggályait a cég hosszú távú kilátásaival kapcsolatban és ezzel John Kennedy és a társai is tisztában vannak. Ahhoz, hogy hosszú távon is sikeresek legyenek – pénzügyi értelemben is- a rádió hirdetési piacból kelle(ene) minél nagyobb szeltet kihasítaniuk. Jelenleg 6%-os a részesedésük, ami jelentősen elmarad attól, mint amit egy online médiumtól elvárhatnánk ( az online költések globálisan kb 30%-t teszik ki a teljes reklámtortának)
 
Mindehhez két lényeges irányban kell fejlődnie a szolgáltatásnak. Egyrészt mérhetőnek, összemérhetőnek kell lenni a földi sugárzású rádióadókkal. Ennek elérése érdekében nagy lépés előre a Triton Media-val kötött megállapodás, melynek értelmében a független auditáló cég auditálja a Pandora hallgatottsági adatait is.  Az első adatok alapján a 18-29 éves korosztályban a Pandora a leghallgatottabb rádió. Beleértve a földi sugárzású adókat is- az internetes rádió hallgatási időnek pedig 71%-a a Pandora-n zajlik.
 
A másik terület, ahol előre kel lépni John Kennedyéknek, az maga a sales tevékenység. Ugyan az ügyvezető szerint a sales csapat dinamikusan erősödik és egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a lokális értékesítési aktivitásokra.- Platformszinten is szükséges az erődödés, hiszen a Pandora hirdetési bevételeinek közel fele a mobil oldalról származik, arról a mobil oldalról, amelynek a hirdetési keretrendszere, az online rendszerekkel való kapcsolata és a pontos üzleti modell meglehetősen kidolgozatlan még.
 
A befektetők rövid távon pozitívan reagáltak a jó hírekre, de a masszív 16 % körüli emelkedés garantálta nyereséget gyorsan realizálták. A bizalom tehát még mindig meglehetősen alacsonya Pandora iránt. Ez a rossz hír. A jó viszont az, hogy a szolgáltatás népszerűsége továbbra is töretlen ütemben nő. Ez természetesen megkönnyíti majd az értékesítést is, de nem utolsó sorban egyre jobb tárgyalási pozíciókat biztosít majd a tartalmakkal kapcsolatban. Ami nem fog ártani , hiszen jelenleg a bevételek közel 70%-a a tartalomköltségekre fordítódik…

 

 

Van-e jövője a Social DJ szolgáltatásoknak?

Blogunkban időről időre megpróbáljuk egy-egy adott, a zenefogyasztással szorosan összefüggő szolgáltatáscsoport, terület  jövőbeni esélyeit,fejlődési lehetőségeit, a rá leselkedő veszélyeket feltárni. Így tettük ezt a földi sugárzású rádiók esetében, a pay  per track szolgáltatások esetében valamint a Spotify kapcsán a streaming szolgáltatók esetében is. Ez alkalommal a digitális zenefogyasztás és a közösségi média találkozási pontjánál létrejött, social DJ szolgáltatásokat vesszük górcső alá.

2004,az iTunes megjelenése óta  rengeteget változott az, ahogyan zenét fogyasztunk.  Amíg 2004-ben a DRM-el védett letöltés még teljesen természetesnek volt mondható, addig 2009-2010-re a DRM már mindenki által elismerten korlát volt. Az okostelefonok és a rajtuk futtatható alkalmazások megjelenésével   a zenefogyasztásban is totálisan teret nyert a mindenhol való fogyasztás lehetősége.  Ez és az egyre összetettebb és „okosabb” alkalmazások vezettek el oda, hogy a tartalmak elérése vált egyre inkább fontossá, a birtoklásukkal szemben.   A pay per track szolgáltatások lassan, de határozottan a háttérbe kezdenek szorulni, helyüket az on demand rádió jellegű streaming szolgáltatások vették, veszik át.  A digitális zenei szolgáltatások evolúciója tehát folyamatosan zajlik.  A streaming szolgáltatások bizonyosan nem a végállomást jelentik. A sokat emlegetett, a saját és mások zenei tartalmai közötti határokat elmosó felhő alapú szolgáltatások jelenthetik az evolúció következő lépését .

 
A  nagy kirakósból ugyanakkor egy elem még hiányzik. Ez pedig az igazán közösségi alapú zenei szolgáltatás.  A zene, mint tartalom és mint szolgáltatás alap természetesen megjelent a legnagyobb közösségi oldalakon, így a Facebook-on is. Érezhető ugyanakkor, hogy a zenei szolgáltatások egyelőre nem tudják a platform integráns részét képezni, sokkal inkább csak a forgalomterelésből adódó előnyöket képesek többé-kevésbé kihasználni.
 
Közösségi zenei szolgáltatások ugyanakkor léteznek és érdemes rájuk figyelni, mégha egyelőre  fontosságban,forgalomban nem is összehasonlíthatóak a Spotify-al vagy éppen a Pandora-val. Lényegük nagyon leegyszerűsítve az, hogy a felhasználók saját ún. szobákban saját maguk határozhatják meg, milyen zenék szóljanak. Az egyes szobákhoz lehet csatlakozni, esetleg szavazni arról, mi is legyen a következő szám.  Ez az alapkoncepció aztán szolgáltatásonként más és más kiegészítő funkciókkal bővülhet. Feltölthetőek saját zenei tartalmak is, a szobákban lehet chatelni,a használathoz különböző felhasználói szintek, badge-ek, jutalmak köthetőek. Mint látható a roppant egyszerű modellre nagyon heterogén szolgáltatások építhetőek fel, gyakorlatilag teljesen különböző végkimenetellel.  
 
 
Ezek, az interaktív és valóban közösségi zenei szolgáltatások adják jelenleg a zenei piac legnagyobb kérdőjeleit, világszerte.  A tengerentúlon a Turntable fm, németországban a Wahwah fm, itthon pedig a Noispot és a Mixgar vette a bátorságot és indult el a legális zenei szolgáltatások rögös útján.
 
Ezek, a klasszikus értelemben is közösségi zenei szolgáltatások ugyanis egyszerre jelentenek hatalmas lehetőséget a hirdetők és maga a zeneipar számára is. miközben az üzleti modelljük, még a felhő alapú szolgáltatásoknál is összetettebb. Hatalmas lehetőséget rejtenek, hiszen minden brand, minden előadó létrehozhatja saját szobáját, ahol a szolgáltatástól függően akár kommunikálhat is a rajongókkal. Roppant interaktív kapcsolat kialakítását teszi mindez lehetővé. Amolyan Myspace 2.0 az előadók számára.
 
A bennük rejlő jelentős üzleti potenciál ellenére ezek a social Dj szolgáltatások jelenleg alapvetően a zenei szolgáltatások perifériáján foglalnak helyet. Ennek az egyik oka, hogy friss, maximum 18 hónapos projektekről beszélünk, melyek még a startup létük kezdő fázisában vannak, limitélt tőkebevonással és pénzügyi lehetőségekkel. Arról nem is beszélve, hogy már létező, nagy közönséggel rendelkező szolgáltatások alapvetően, funkcionális értelemben képesek ugyanazt, vagy nagyon hasonlót nyújtani, mint ezek a szolgáltatások. Persze egyetlen zenei szolgáltatás sem lehet egyszerre streaming, on demand rádió, pay per track letöltő szolgáltatás és zenei közösségi oldal egyben. Pontosan ezért lehet létjogosultságuk a különböző, specializáltabb szolgáltatásoknak is.
 
Ahhoz, hogy sikeresek lehessenek elengedhetetlenül frontos fontos  lesz ugyanakkor, hogy  rendelkezzenek a szükséges kiadói megállapodásokkal,kellően tág, de mégse túlzottan elaprózott zenei szolgáltatást nyújtsanak, nagyon erős közösségi funkciókkal megtámogatva  és végül, de nem utolsó sorban olyan partnerségeket alakítsanak ki- akár más, nagyobb (zenei) szolgáltatókkal melyek révén ismertségük és beágyazottságuk zenefogyasztásban növelhető.

 

Mire lehet elég a Spotify növekedése?

 A közelmúltban Sean Parker bátor kijelentése alapján azt találgattuk, némi matematikával ötvözve, hogy van-e esély rá, a közeljövőben, hogy a Spotify az iTunes-al összemérhető, netán azt meghaladó bevételeket generáljon.  Akkor arra jutottunk, hogy 2-3 éven belül szinte kizárt, hogy ez megvalósuljon.

 
Mindez természetesen most is igaz, ugyanakkor érdemes egy kicsit a Spotify adatait az Apple-től elvonatkoztatva elemezni.  A Facebook zenei platform indulása abszolút nem meglepő módon rakéta üzemmódba állította a svéd céget és a többi, a platformon helyet kapott streaming szolgáltatót is. A Spotify csak 2012 április havában 1.5 millió új felhasználóval bővült a tengerentúlon, s ezzel a teljes felhasználói szám meghaladja immáron a 20 milliót!  
 
 
 Két dolgot érdemes megjegyezni. Egyrészt, a Spotify  eszement tempójú növekedése abszolút nem szokatlan, a last.fm, az Imeem, a Pandora is teljesen hasonló ütemen növekedett indulásuk utáni első bő másfél évben. Másrészt ez, a jelenlegi 20 milliós tábor, még messze elmarad a Pandora 100 milliós vagy éppen az iTunes 80 milliós táborától.  
 
Ami miatt mégis rengetegen, köztük mi is itt a muzzak oldalain szinte havi rendszerességgel  foglalkozunk a Spotify felhasználók számával az az, hogy a svéd szolgáltató ebből a dinamikusan növekedő felhasználói bázisból mennyit képes fizető felhasználókká konvertálni.  Az előfizetők ugyanis azok, akikre svéd szolgáltató (a a kiadók ) várnak…
 
Ezt tekintve legfontosabb mérőszámnak, a svéd cégnek minden oka megvan a bizakodásra. A teljes 20 milliós regisztrált felhasználói bázist három csoportra- előfizető, aktív, de ingyenes használó, inaktív regisztrált- bontva  látható, hogy 17% az, aki fizet a szolgáltatásért, 45% nem, de aktívan használja és 38% az inaktív. Az aktív használókra vetített konverzió, (aki átvált a fizetős szolgáltatásra) így 27% , ami az európai adatoknál is kedvezőbb.  A 38%-os inaktív tábor ellenben figyelemre méltó és mutatja, hogy a Facebook forgalomterelő ereje hatalmas, ugyanakkor nagyon sok nem feltétlenül a célcsoportba tartozó felhasználót is a szolgáltatás felé terel, akik aztán hamar lemorzsolódnak.
 
 
Hova, meddig juthat el a Spotify ezt a növekedési ütemet és átlagos, 20% körüli fizetős felhasználói konverziót feltételezve? A kalkulációk alapján a mostani növekedési ütemet feltételezve 2013 közepére 36 millió fölé kúszhat majd a regisztráltak száma, melyből 6.5-8 millió lehet majd ténylegesen előfizető.
 
Azaz a Spotify a tengerentúli adatokat nézve valóban, még felhasználószámban sem lesz összemérhető az iTunes-al vagy éppen a Pandora-val. Világszinten nézve azonban már könnyen lehet, hogy igen.
 
 
A növekedési ütem,amit elsősorban a Facebook biztosít a svéd szolgáltató számára ugyanakkor igen –igen figyelemreméltó, jó és rossz értelemben is. Jó, mert egészen elképesztő módon segíti elő az új felhasználók bevonását. Rossz, mert   amint az a fenti ábrán létható, a Facebook integráció  regisztrált felhasználószámban rendkívül pozitív, a konverziót ugyanakkor rontja. Azaz sok, a Spotify szempontjából kevésbé értékes felhasználót is a szolgáltatás használatára ösztönöz. Belőlük viszont sokkal kisebb sikerrel  válnak fizetős , prémium felhasználók. 
 
A Szoros és mély Facebook integráció másik hátulütője, hogy általa függés is egyre erőteljesebbé válik, hosszú távon pedig a Facebook sorsa sem feltétlenül csak sikert és töretlen növekedést tartogat…

 

Lehet-e a Spotify az iTunes riválisa?

A Spotify nagy népszerűségnek örvend, mind a zeneipari szakemberek, mind a bloggerek, mind a felhasználók között, így roppant hálás téma róla írni napjainkban, gyakorlatilag bármilyen aspektusból. Egy nagyon fontos kérdés ugyanakkor lóg a levegőben: mikorra válhat realitássá az, hogy a bevételeit tekintve a Spotify valóban az iTunes vetélytársa tud majd lenni? A kérdés nem is elsősorban fogyasztói szempontból érdekes és lényeges, hanem a Spotify-ban résztulajdonos, az Apple-el pedig klasszikus se veled se nélküled viszonyt ápoló kiadók szempontjából. Számukra stratégiai kérdés ugyanis az Apple monopóliumának a gyengítése, a függőségük enyhítése. Egyesek - mint például az egyszer volt Napster kiötlő most Spotify társtulajdonos Shawn Parker - szerint mindez 2013-ra meg is valósulhat…

 
 A két szolgáltatásnak már az összehasonlítása sem egyszerű, hiszen az egyik pay per track alapú, míg a másik az ingyenes és a prémium modelleknek egyfajta hibridje. Matematikát  nem kedvelő olvasók csukják be a szemüket, kisebb számolás következik ugyanis!
 
 
Becslések szerint 2013-ban a teljes amerikai letöltési piac által generált árbevétel 3 milliárd dollár körül, kicsivel alatta marad majd, feltételezve, hogy 2013-ben 12, 20143-ban pedig 9%-al nő majd a piaci szegmens. Feltételezve, hogy a letöltési szegmensben megmarad az iTunes jelenleg meglevő 70%-os piaci részesedése, a Spotify-nak 2013-ban 2.08 milliárd dollár árbevételt kellene generálnia. Még két feltételezést téve (nevezetesen, hogy mindenki 10 dolláros prémium előfizetést vásárol, illetve, hogy a Spotify bevételi struktúrája megmarad változatlannak – 70% előfizetésekből, 30% hirdetésekből  ) ahhoz, hogy 2013-ban egy lapon említhessük a két céget bevételi szempontból több,mint 12 millió előfizetővel kell(ene) a svéd cégnek rendelkeznie a tengerentúli piacokon.
 
Mekkora a realitása annak, hogy szűk két éven belül 12 millió felett lesz a fizető ügyfelek száma az Egyesült Államokban? Ha azt vesszük, hogy bő fél év alatt 600 ezer előfizetőt sikerült felmutatni a svéd cégnek akkor azt kell mondjuk, roppant kicsi erre a az esély.
 
Kérdés persze, hogy érdemes, szabad-e csak a tengerentúli piacokat nézni. Igaz ugyan, hogy a világ digitális zeneletöltésének túlnyomó része ezen a piacon realizálódik, de 3-5 éves távlatban ez a fajta dominancia egyértelműen csökkenni fog.  A kevésbé érett piacokon- ahol az iTunes eleve később jelent meg- ugyanakkor a streaming szolgáltatások pozíciója jóval erősebb. Ezeken a piacokon már most is a Spotify mondható piacvezetőnek az iTunes-al szemben. Ennek ellenére, még globális szinten is bátor jóslatnak tűnik az, amit Shawn Parker prognosztizál. Mi a magunk részére inkább arra fogadnánk, hogy a Spotify és a többi streaming szolgáltató együttesen erősödhet majd meg drámaian az iTunes rovására, először az Egyesült Államokon kívül, később pedig a tengerentúlon is!  

 

 

Valóban ennyire borzasztóak a Google Music számai?

 

A Google Music születésének gyakorlatilag minden pillanatát részletesen nyomon követtük blogunkon . Mindenki hatalmas reményeket táplált, a teljesen újfajta zenefogyasztást vízionáló és támogató szolgáltatással kapcsolatban.
 
Aztán ahogy telt múlt az idő, úgy előzte meg egyre több és több vetélytárs a Google-t, mígnem végül utolsóként, drasztikusan korlátozott funkcionalitással, tavaly novemberben indult el az olyannyira várt szolgáltatás.  A sikeresnek éppen nem mondható projekt során többször is fény derült arra, ami a Google egyik- ha nem a legnagyobb – problémája: a tartalomjellegű projektekhez kapcsolódó kompetencia. A projekt olyan döcögve halad sokszor, hogy a céghez közel álló források szerint többször is felmerült a felfüggesztése.
 
Mindezeknek teljesen ellentmondó, de sokkoló adatok kerültek napvilágra a napokban a Google és az Oracle között zajló per során. Ha igazak a megosztott tervek- márpedig bírósági tárgyalásról révén szó, erre komoly esély van- akkor a Google borzasztó módon elszámolta magát akkor, amikor a Google Music potenciálját megpróbálta meghatározni.
 
A cég kalkulációi szerint a 2010-2013 időszakban az Android operációs rendszerrel kapcsolatos legdinamikusabb bevételnövekedés a zenei tartalmaktól volt várható. A Google kalkulációi szerint ezen időszaka alatt csak a Google Music 2.4 milliárd dollár bevételt termelt (volna), a teljes 3.7 milliárdos Android bevételekből. Azaz a Google az Android-hoz kapcsolódó tartalombevételek elsődleges növekedési lehetőségét pontosan a zenei tartalmakban látta.
 
 
Ha magát a zenei szolgáltatás üzleti tervét boncolgatjuk kicsit, azt látjuk, hogy a Google három szintű szolgáltatásban gondolkozott (és azt gondolom kijelenthető,gondolkozik) : Az alapszinten az egyszerű leöltés alapú szolgáltatás áll, egy dollár körüli dalonkénti árral, természetesen DRM mentes tartalmakkal. A második szinten az ún. Music locker, azaz a felhő alapú zenei tárhelyszolgáltatás kapott helyett. Ennek a szolgáltatásnak a funkcionalitása az, ami végül erőteljesen meg lett nyirbálva, így az eredeti a felhőben tárolt zenei tartalmak bárhonnan, bármilyen eszközön való elérhetősége, streamelhetősége és letölthetősége nem valósult meg a végső termékkoncepcióban. A harmadik szinten kaptak (volna) helyet a felhő alapú zenei szolgáltatáshoz kapcsolódó prémium funkciók, úgy mint a DRM-el védett tartalmak átváltása DRM- mentes verzióra vagy éppen a magasabb minőségű verzióra való átváltás.
 
A kalkulációkból az is leszűrhető, hogy 2013-ra mintegy 14 millió a felhő alapú szolgáltatást használó felhasználóval számoltak, míg a pay per track alapú letöltő szolgáltatás esetén 21 millió felhasználóval! (és mindez a konzervatív üzleti terv számai alapján!)
 
 
A számok alapján most biztosan sokan kinevetik a Google-t, a 2010-es prezentáció , az abban szereplő számok és a 2012-es valóság azonban nehezen összevethetőek. Eleve más termék tudott csak megvalósulni, s ez a korlátozott funkcionalitás nagyban befolyásolja a jövedelmezőséget is. A 2012-re prognosztizált 120 millió dollár meg sem közelíti a tervezett 450 millió dollárt, ez tény. A szolgáltatás sikertelensége ugyanakkor inkább tekinthető figyelmeztető jelnek, mint egyszerűen egy cég kálváriájának és egyre égetőbbé teszi azt a kérdést, hogy mikorra is várható a felhő alapú zenei szolgáltatások igazi fellendülése és betörése a piacra?

 

süti beállítások módosítása