

A közösségi média alkalmazása a legnépszerűbbb témák egyik napjainkban minden internettel foglakozó szakember és nem szakember között. A social média forró terület, mindenki szereti, mindenki szeretné csinálni vagy csinálja is, hatékonyan és nem utolsó sorban sikeresen azonban nagyon kevesen alkalmazzák.
Többször foglalkoztunk a közelmúltban mi is a Spotify lehetséges jövőjével. A hype és a médiaérdeklődés hatalmas a svéd startup körül (bár a startup kifejezés azt gondolom már nehezen használható Daniek Ek cégére) és egyre gyakrabban merül fel a kérdés, lehet-e a Spotify az a zenei szolgáltatás, amely megszorongatja, ne adj’Isten megelőzi az Apple-t és az iTunest.

A Facebook eddigi tőzsdei pályafutása kudarc, ebben mindenki-befektetők, bloggerek, iparági szakértők- egyetértenek. A sikertelenség oka nagyon- nagyon hasonló a Pandora esetében blogunkon is végletekig kielemzett szituációhoz. A befektetők a lehető leghamarabb biztos üzleti modellt, masszívan növekedő bevételeket szeretnének látni. Ugyanúgy, ahogy a Pandora esetében, mindez a Facebook esetében is összetett és bonyolult kérdés. A Facebook visszavonhatatlanul napjaink internetének a központja, ahogy mondani szokták „a nagybetűs tartalommegosztó központ”. A 900 millió regisztrált 60% napi rendszerességgel jár vissza az oldalra, hosszú évek után a jövedelmezőséggel sincsen gond -évről évre nő- de a nagyságrend még messze nem az, amit Zuckerbergtől elvárnak a befektetők. A befektetők szemében ugyanis a célpont, az elérendő bevételi szint az, (évi 100-200 milliárd dollár...) amit a Google, a Microsoft és hasonló méretű cégek garantálnak befektetőik számára. Mindez egyáltalán nem könnyű, de persze nem is elérhetetlen feladat. Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy csupán a hirdetési bevételekre, alapozva nem lesz elérhető.


A Pandora-t több okból is kitüntetett figyelemmel kísérjük a Muzzak hasábjain. Egyrészt roppant mód kíváncsiak vagyunk rá, hogy a 2009-ben kezdődött csoda, ami a csőd széléről egy jól működő, később pedig tőzsdei cégként működő vállalkozássá változtatta a céget meddig tarthat, kitarthat-e valóban hosszú ideig. Másrészt pedig kiemelt figyelem kíséri, mint az eleddig egyetlen zenei startup-ot, amely a tőzsdei parketten is megméretteti magát.

Blogunkban időről időre megpróbáljuk egy-egy adott, a zenefogyasztással szorosan összefüggő szolgáltatáscsoport, terület jövőbeni esélyeit,fejlődési lehetőségeit, a rá leselkedő veszélyeket feltárni. Így tettük ezt a földi sugárzású rádiók esetében, a pay per track szolgáltatások esetében valamint a Spotify kapcsán a streaming szolgáltatók esetében is. Ez alkalommal a digitális zenefogyasztás és a közösségi média találkozási pontjánál létrejött, social DJ szolgáltatásokat vesszük górcső alá.
2004,az iTunes megjelenése óta rengeteget változott az, ahogyan zenét fogyasztunk. Amíg 2004-ben a DRM-el védett letöltés még teljesen természetesnek volt mondható, addig 2009-2010-re a DRM már mindenki által elismerten korlát volt. Az okostelefonok és a rajtuk futtatható alkalmazások megjelenésével a zenefogyasztásban is totálisan teret nyert a mindenhol való fogyasztás lehetősége. Ez és az egyre összetettebb és „okosabb” alkalmazások vezettek el oda, hogy a tartalmak elérése vált egyre inkább fontossá, a birtoklásukkal szemben. A pay per track szolgáltatások lassan, de határozottan a háttérbe kezdenek szorulni, helyüket az on demand rádió jellegű streaming szolgáltatások vették, veszik át. A digitális zenei szolgáltatások evolúciója tehát folyamatosan zajlik. A streaming szolgáltatások bizonyosan nem a végállomást jelentik. A sokat emlegetett, a saját és mások zenei tartalmai közötti határokat elmosó felhő alapú szolgáltatások jelenthetik az evolúció következő lépését .

A közelmúltban Sean Parker bátor kijelentése alapján azt találgattuk, némi matematikával ötvözve, hogy van-e esély rá, a közeljövőben, hogy a Spotify az iTunes-al összemérhető, netán azt meghaladó bevételeket generáljon. Akkor arra jutottunk, hogy 2-3 éven belül szinte kizárt, hogy ez megvalósuljon.

.png)

A Spotify nagy népszerűségnek örvend, mind a zeneipari szakemberek, mind a bloggerek, mind a felhasználók között, így roppant hálás téma róla írni napjainkban, gyakorlatilag bármilyen aspektusból. Egy nagyon fontos kérdés ugyanakkor lóg a levegőben: mikorra válhat realitássá az, hogy a bevételeit tekintve a Spotify valóban az iTunes vetélytársa tud majd lenni? A kérdés nem is elsősorban fogyasztói szempontból érdekes és lényeges, hanem a Spotify-ban résztulajdonos, az Apple-el pedig klasszikus se veled se nélküled viszonyt ápoló kiadók szempontjából. Számukra stratégiai kérdés ugyanis az Apple monopóliumának a gyengítése, a függőségük enyhítése. Egyesek - mint például az egyszer volt Napster kiötlő most Spotify társtulajdonos Shawn Parker - szerint mindez 2013-ra meg is valósulhat…


