Az Amazon Prime Music tavaly nyári indulása nem kavarta fel különösebben a digitális zeneipar vízét, ami egyrészt köszönhető annak, hogy nem szabványos streaming szolgáltatásról van szó, másrészt pedig annak, hogy pontosan ez volt az az időszak, amikor az Apple felvásárolta a Beats Music-ot.

Az Amazon Prime Music valóban nem egy klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás, hiszen az Amazon Prime előfizetők számára szól, akik a szolgáltatást is igénybe vehetik, a 99 dolláros havidíjuk terhére, azaz lényegében a streaming szolgáltatás az amúgy is elég bő Amazon Prime előfizetéses struktúra értékét hivatott növelni.

Pontosan amiatt, hogy nem klasszikus értelemben vett stremaing szolgáltatásról beszélünk, az Amazon különösebben nem zavartatta magát attól a ténytől, hogy a világ vezető lemezkiadója, a Universal nem fogadta el a feltételit, s így o lyan előadók hiányoznak a katalógusból, mint a Bon Jovi, Elvis Presley, Stevie Wonder, a U2, Jay-Z, Kanye West, Katy Perry, vagy éppen Lady Gaga.

Az Amazon aztán, ahogyan az várható volt, a Prime videó esetében bevált stratégiát követte: fokozatosan bővülő, de az önálló szolgáltatásokkal ( a videó esetében a Netflix-el például) nem vetekedő, alapvetően a korábbi címekre fókuszáló  tartalom kínálat. Ennek keretében jelentek meg az on-demand rádiók a szolgáltatásban a nyáron.

Következő nagy lépésként pedig az Amazon bejelentette, hogy megállapodott a Universal Music-kal, így végre a Universal tartalmak is elérhetőek lesznek a szolgáltatásban. No persze nem az összes, csak a két cég által közösen kiválogatott albumok, és nem a megjelenéssel egy időben, hanem fél év késéssel. Mindez viszont pontosan az Amazon arc poeticájából adódik. Az Amazon célja ugyanis teljesen egyértelműen nem a Spotify, a Deezer vagy a többi, klasszikus streaming szolgáltatóval való versenyzés. Az Amazon célja az, hogy magát az Amazon Prime-ot minél népszerűbbé tegye.

Persze ennek ellenére az Amazon egyre inkább komolyan veendő szereplője lesz a streaming piacnak ez egyre világosabb. Ennek azonban nem csupán a roppant erős Amazon márka és az egyre népszerűbb Prime az oka. Hanem az is, hogy a jelenlegi streaming szolgáltatások, a jelenlegi árazással csak korlátozott tömegeket vonzanak. Hiába a 30 millió dal, hiába a korlátlan számú lejátszási lehetőség, ha a zenekedvelők számára kevesebb dal, sokkal olcsóbban többet ér. Pontosan ez az az elv amit az Amazon is vall ,és ez az, amiért az Amazon Prime Music egyre inkább kihagyhatatlan szereplő lesz a streamimg piacon!

A tavaly őszi internetadó belengetése utáni tiltakozások és tüntetésekre válaszul kiírt és létrehozott nemzeti konzultáció, az Internetkon szeptember 30-val lezárul. Vezetője Deutsch Tamás október 2-án ismertette a kérdésekre adott válaszokat és azok értelmezését.

Mi itt most csak egyetlen egy, a magyar tartalomipar jövőjét alapjaiban meghatározó kérdéssel foglalkozunk, nevezetesen a konzultációs kérdéssor huszadik kérdésével. A kérdés, amint az látható a következőképpen szólt:

Magyarország milyen álláspontot képviseljen a torrentezés (jogdíjfizetés nélküli internetes letöltések és tartalommegosztások) kérdésében? (Több választ is megjelölhet!)

A válaszok okoztak meglepetést, nem is keveset,bár ez alapvetően a többször válaszmegadás lehetőségének köszönhető. Ettől még tény, hogy abszolút meglepő módon a legmagasabb szavazatszámot az a verzió kapta, mely a legális tartalomvásárlást, elérést elősegítő szolgáltatások könnyebb piacon való megjelenésére kérdezett rá.

Már önmagában a kérdés sem mindennapos, hiszen az európai unióban nem folyik semmilyen egyeztetés vagy Unió szintű direktíva kialakítása a torrentezésssel kapcsolatban. Ez minden esetben tagállami szinten van kezelve. Az egyetlen terület,ahol az EU közös együttműködést tervez és az a jogkezelés.

A kérdés abból a szempontból persze jogos, hogy ma Magyarországon, a digitálisan fejlett országokénál magasabb az illegális letöltések okozta bevételkiesés( amely miatt több fontosabb ,elsősorban video és szoftver szolgáltató/tartalomtulajdonos vonult ki hazánkból) Ugyanakkor pont az érzékelhető, hogy azokon a piacokon, ahol az internetezők kellő számú valós alternatívával rendelkeznek, ott akkor már meg is haladhatja a legális szolgáltatások adatforgalma, a nem legálisakét.

Mindezek után és ismeretében Magyarország kormánya a fent látható kérdéssort tette közzé, első helyen ( ami mint tudjuk mindig a legmeghatározóbb) azzal a felvetéssel, hogy mi lenne, ha a Torrentezést legalizálnánk az országban?!

internet

A válaszok okoztak meglepetést, nem is keveset,bár ez alapvetően a többször válaszmegadás lehetőségének köszönhető. Ettől még tény, hogy abszolút meglepő módon a legmagasabb szavazatszámot az a verzió kapta, mely a legális tartalomvásárlást, elérést elősegítő szolgáltatások könnyebb piacon való megjelenésétre kérdezett rá.

internetk

Tőle nem sokkal, de érzékelhető távolságba következek azok a válaszadók, aki legalizálnák a torrentozást Magyarországon, míg az alkotók védelmének az eddigieknél hatékonyabb megoldását elenyészően kevesen támogatták.

Győzedelmeskedni a szavaztok között tehát a legális megoldások elterjedését vágyni akarók szavazatai győzedelmeskedtek, de igen kis különbséggel. A torrent népszerűsége abszolút érthető, a még midig kevés legális alternatíva, a fejletlenebbe digitális és online fizetési kultúra miatt. És mindez mindaddig így is marad majd, amíg a legális alterntatívák nem kínálnak majd megoldást a lehető legtöbb tartalomfogyasztási módra.

A Deutsch Tamás vezette Internetkon ilyen módon való kérdésfelvetése, amellett, hogy  lényegében nonszensz ( ki ne szeretné az ingyen sört?! ) tovább élezi, a magyar legális zenei piac kialakításán dolgozó és abba sokat invesztáló nemzetközi cégek és a magyar hatóságok amúgy sem ideális viszonyát…nemzetközi cégek, az általuk biztosított legális alternatívák  és szolgáltatások hiányában pedig a magyar zeneipar lényegében halálra volna ítélve!

A digitális zene, különösen az elmúlt években egyre inkább nagy cégek, hadrware gyártók, mobil cégek küzdőterévé kezd válni. Vannak akik sikeresebbek, vannak akik minden erőfeszítés ellenére kevésbé sikeresek és vannak, akik kicsit mintha kötelességből lennének jelen.

Ez utóbbi cégek listáját erősíti a HP is, amely ( sokak meglepetésére) 2010- óta maga is jelen van a streaming piacon. Az eleinte Musicstation, majd HP Connected Music névre hallgató szolgáltatás a HP bizonyos termékeire előre telepítve volt, és nem titkolt célja az folt vele a HP-nak, hogy egyrészt értékesebbé tegye a PC piac hanyatlása miatt csökkenő PC termékeit és vonzóbb átegye azokat a fiatalabbak számára is.

Az eltelt 5 év alapján ez utóbbira egyértelmű a válasz, nem sikerült válaszolni az Apple által támasztott kihívásra. Ettől még a HP zenei szolgáltatása működött és működik és pont most váltott nevet és folytatja HP Lounge néven.

A névváltás egyben koncepcióváltást is jelent sok tekintetben. A HP Lounge elődjével szemben sokkal inkább fókuszál a rádió jellegű tartalmakra illetve a tartalomajánlásra. Mindemellett exkluzív tartalmak, koncertejegyek is részé képezik a megújul szolgáltatásnak.

A streaming szolgáltatás a Európában, 22 országban az új HP eszközt vásárlók számára ingyenes és korlátlan lesz az első évben, a második évtől kezdve pedig évi 3.2 fontba kerül majd. A korábban vásárolt HP eszközök tulajdonosai pedig a Microsoft Store-ból tölthetik majd le.

Mégis a stremaing piac vezetőinek nem kell tartaniuk attól, hogy a HP lounge komoly vetélytársuk lenne. Egyrészt mivel a szolgáltatás továbbra is csak a Universal Music  tartalmaira épít, ami ma, amikor szinte minden komolyabb streaming szolgáltatás 25-30 millió dalból álló katalógusokat kínál, egy csak egy kiadóra fókuszáló katalógussal nem lehet érdemben versenyre kelni ezekkel a szolgáltatásokkal. Másodsorban pedig azzal, hogy a HP Lounge zárt, azaz csak HP eszköz tulajdonosok számára lesz elérhető, egyfajta prémium termékként. Ezzel a stratégiával pedig biztosan nem lehet majd előfizetők milliót bevonzani…

A Spotify a streaming zenei piac jelenleg megkérdőjelezhetetlen vezető szereplője, amely számára az ingyenes elérhetőség a szolgáltatásának egy részéhez minden eddiginél fontosabbnak tűnt, tűnik. Nem véletlen, hogy a svéd cég minden létező eszközzel törekedett arra, hogy megtarthassa a jól bevált és sok tekintetben jól működő struktúráját.

A stratégia és az üzleti modell ugyanakkor nem biztos, hogy működőképes, legalábbis nem Európai Bizottság felmérés szerint.

A bizottság, 27 ezer európai tartalomfogyasztó válaszai alapján elvégzett felmérése alapján a megkérdezettek 60%-a töltött le vagy streamelt zenei tartalmat az elmúlt 12 hónapban, amivel a videóval holtversenyben a legnépszerűbb tartalomtípus, messze megelőzve az e-bookok-at vagy éppen a játékokat.

Egészen más a helyzet ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az egyes tartalomtípusokért mennyit fizettek a megkérdezettek. Ezt a listát az e-könyvek vezetik és a zenei tartalmak lényegében az utolsó helyen végeztek, a zenét letöltő vagy streamelő megkérdezettek alig egy harmada fizetett a tartalmakért.

A lista és a prezentációja ebben az értelemben ugyanakkor félrevezető, nem is kicsit. Nem mindegy ugyanis, hogy a fizetési hajlandóságot milyen népszerű, milyen alternatív forrásokkal rendelkező tartalom esetében nézzük. Vegyük példának a fizetési hajlandósági listát vezető e-könyveket.

E-könyvet a megkérdezettek alig több, mint egy negyede vásárolt az elmúlt 12 hónapban, és ennek a közel fele fizetett is érte,ami viszont a teljes megkérdezett csoport 12%-át jelenti csupán. A zene fordított utat jár be, hiszen a megkérdezettek kétharmada töltött le vagy streamelt zenét és ennek a kétharmadnak az egy harmada fizetett is érte, ami a teljes megkérdezetti körre vonatkoztatva közel 20%-ot jelent.

Az így súlyozott sorrend alapján felállított listát a videó tartalmak vezetik, éppen, hogy csak megelőzve a zenei tartalmakat, az e-könyvek pedig a dobogó harmadik fokára szorulnak.

Hogy mindez mit jelent a zenei szolgáltatásokra és egyáltalán a zeneiparra vonatkoztatva? Azt feltétlenül, hogy önmagában a tisztán fizetős modell továbbra sem életképes. Azt is jelenti ugyanakkor, hogy a zene, mint tartalom továbbra is a legnépszerűbb, az megfelelő üzleti modellek mentén az emberek hajlandóak is fizetni érte.

Az idei tavasz egyik nagy meglepetése volt, amikor a Jay-Z által a svéd startup, a „kis-spotify” a WIMP felvásárlásával lépett be a digitális zeneipar háborítatlannak éppen nem nevezhető világába. A példa adott volt: Dr.Dre a 2014-ben a Beats Music eladásával minden idők egyik legjobb üzletét kötötte ( a 200 000-nél is kevesebb előfizetőért fizetett 3.2 milliárd dollár legalább is nehezen lesz feülmúlható rövid távon, digitális zenei szolgáltatások esetében..)

A TIDAL névre keresztelt szolgáltatás aztán elképesztő világsztár-sereg támogatásával , prémium streaming szolgáltatásként indult el,és lett a kiadók és a Spotify között kibontakozó harc egyik játékszere.

És ugyan az induláskor úgy tűnt, hogy a TIDAL ,a Jay-Z által megálmodott exkluzivitásokra fókuszáló kiadóval és streaming szolgáltatással valamint az amögé felsorakozott valóban roppant erős támogató-előadó társaság sokkal több fejfájást és nehéz pillanatot okozhat majd a tradicionális kiadók illetve maga az Apple és a Beats Music számára is, az elmúlt hónapok ennek az ellenkezőjét látszanak igazolni.

A prémium tartalmakkal és világsztárokkal kampányoló szolgáltatás megnyilvánuló érdeklődés, a legfontosabb helyen, az App Store-ban egészen drámai mértékben csökkent, és az előadók körében is egyre inkább egyfajta megosztottság volt megfigyelhető, hogy aztán az Apple még mielőtt a TIDAL érdemi szereplővé válhatott volna bevigye a kegyelemdöfést azzal, hogy mindenki aki iOS eszközről használná a prémium HD streaming szolgáltatást vagy a nem HD verzióját 30 %-al többet lesz kénytelen fizetni, mint a más platformok esetében.

Mindez aztán alapjaiban határozta meg a TIDAL növekedését és lehetőségeit is, sok tekintetben, az sem véletlen, hogy a csillogó indulás után hamar, már az eladás merült fel lehetőségként..

A fájdalmas küszködés azért végül eredményre vezetett, mégha nem is feltétlenül világra szóló eredményre,de ettől még tény: Jay-Z hivatalos Twitter oldalán jelentette be, hogy a TIDAL immáron 1 millió fizető felhasználóval rendelkezik! Ezt megünneplendő, a szolgáltatás fontosságát meghaladó előadógárdával (Beyonce, Jay Z, Nicki Minaj, Prince, T.I., Usher, Lil Wayne és még sokan mások) ünnepli meg ezt a mérföldkövet október 20-án, Brooklyn-ban.

Hogy ez a mérföldkő mérföldkő-e a digitális zeneipar számára, az már egy izgalmasabb kérdés. 1 millió fizető felhasználója napjainkban már nagyon sok streaming szolgáltatásnak van. Legfrissebben az Apple lépte át ezt a küszöböt. A TIDAL, prémium, és minden piaci szereplőnél drágább árazása mellett ez az érték még akár jónak is számítana, ha maguk a piaci trendek nem mennének az ilyen jellegű prémium árazás ellen. Egy biztos:  egy esetleges felvásárláshoz 1 millió előfizető kevés lesz..

Az Apple, az Apple Music indításának belejelentésével egy időben egy szokatlan, a cég eddigi applikáció stratégiájával totális szembeforduló bejelentést is tett. Az Apple Music Android operációs rendszerre is elérhető lesz.

Ami az Apple mint cég számára stratéga idegen, az, az Apple Music, mint streaming szolgáltatás számára természetes követelmény. A vetélytárs streaming szolgáltatások ugyanis minden platformon jelen vannak annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb potenciális felhasználói réteget elérjék.

Az, hogy az Android, illetve az Egyesült Államokon kívüli Android piac mennyire más talán a Beats Music példája illusztrálja a legjobban. Az Apple által felvásárolt Beats streaming szolgáltatása ( ami lényegében az Apple Music elődje, illetve technológia platformja ) a tengerentúlon éppen hogy csak nem került a TOP 10 legnépszerűbb zenei alkalmazás közé, míg világ szinten az Egyesült Államokon kívül 4 országban ( Mexikó, Pakisztán, India, Vietnám) volt a Beats Music a Top 10 közelében.

Kugou Music

A Kugou Music egy kínai fejlesztésű ingyenes zenelejátszó alkalmazás, hatalmas zenei adatbázissal, zenefelismerési funkciókkal, különböző szempontok alapján összeállatott toplistákkal és kiemelkedő minőségű zenelejátszási lehetőségekkel.

 QQMUsic

A második helyen is egy kínai alkalmazás, a Tencent Holding QQMusic nevű alkalmazása végzett. A kínai telco óriás zenei alkalmazása pontosan ugyanazt kínálja, mint a Spotify. Hatalmas zene adatbázisból való streamelési lehetőség, bizonyos korlátokkal ingyenesen, illetve prémium előfizetőként korlátlanul. 

Google Play Music

Nyilván közrejátszik   abban az is, hogy a saját platformjáról beszélünk, de ettől még tény, hogy az első, nem kínai szereplő az Android toplistáján, a Google saját, folyamatosan, gőzerővel fejlesztett streaming szolgáltatása

MP3 video converter

Azt, hogy a Youtube szerepe mekkora a zeneiparban illetve a digitális zenei szolgáltatások között talán semmi nem mutatja jobban, minthogy a negyedik legnépszerűbb Andorid alkalmazás egy a videó fájlokat Mp3 fájlokká alakító nem hivatalos alkalmazás.

Shazam

Az ötödik helyezett abszolút nem meglepetés. A Shazamot aktívan 120 millió ember használja világszerte arra, hogy ismeretlen zenéket felismerjenek a segítségével. 

Spotify

A Spotify hatodik helye némiképpen meglepetés, hiszen a legnépszerűbb streaming szolgáltatásról van szó. Persze, amennyiben csak a nemzetközi streaming szolgáltatásokat nézzük, akkor Androidon is megvan a dobogó…Ettől függetlenül érezhető, hogy a sok ingyenes alkalmazást felvonultató Android platform lényegesen kevésbé erős a svéd cég számára, most az az az iOS, ahol felettébb kérdéses a sorsa...

Saavn Music

A hetedik helyen egy másik hatalmas, ámde ki nem aknázott és erősen fejlődőben levő zenei piac, az indiai egyik képviselője végzett. A Saavan Music a speciális indiai ízlésnek megfelelő zenei tartalmakhoz és rádiókhoz kínál elérést mobil telefonon.

Gaana Music

 A nyolcadik legnépszerűbb Andorid alkalmazás a hatalmas indiai piac másik streaming szereplője, a Gaana Music. Zenei adatbázis meghaladja a 10 millió dalt, rengeteg előre összeállított lejátszási lista és dal letöltési lehetőség várja a zenekedvelőket. A Spotify-hoz hasonlóan a Gaana is rendelkezik ingyenes illetve prémium, azaz fizetős szolgáltatás résszel.

Kuwo music player

A Kuwo is egy kínai alkalmazás, nem feltétlenül a leglegálisabb formából. A Kuwo ugyanis nem mást teszt, minthogy˙segít az alkalmazás tulajdonosának egy adott zenei stílusba tartozó MP3 vagy WMA fájlt megtalálni az interneten. A szolgáltatás ingyenes, és működése sokkal inkább hasonlít a korai Napster működésére, mint egy profi streaming szolgáltatásra, de ettől még roppant népszerű.

 Soundcloud

A Top 10 utolsó helyére tudott beférkőzni a berlini székhelyű jelenleg még inkább underground-nak mondható, elsősorban elektronikus zenére fókuszáló streaming szolgáltatás

Sokkal ismerősebb az a 10-es toplista, amely az Egyesült Államok legnépszerűbb Andorid alkalmazásait sorolja. Látható, hogy ezen a listán már szinte kizárólag legális, ismert digitális zenei szolgáltatások találhatóak. A Pandora, a Spotify, a Sonucloud, a Shazam mind-mind a világ legálisnak mondott zenei életében meghatározó szereplők.

Érdemes azonban megfigyelni, hogy a listát a rádió illetve rádió jellegű  szolgáltatások dominálják, illetve, hogy a listáról abszolút hiányzik a Deezer.

A két lista különbsége pedig nagyon jól és plasztikusan szemléltet két dolgot is: egyrészt azt, hogy hiba az esetleges egyeduralom iOS platformon, az Android platform alapjaiban működik máshogy. Másrészt pedig nagyon erőteljesen jelzi, hogy a világ zenei élete, zenei bevételei egyre kevésbé köthetőek az Egyesült Államokhoz, és egyre inkább az olyan nagy létszámú, de alacsonyabb digitális fejlettségű országokhoz,mint Kína, Brazília vagy éppen India.

Június vége, azaz az Apple Music indulása óta az egyik legforróbb, legmegosztóbb téma a szolgáltatással kapcsolatban, hogy mennyire képes megszólítani a zenekedvelőket és mennyien fogják valóban aktívan használni. Az Apple Music hatalmas előnnyel indul, indult, hiszen az Apple 8.4.1 verziószám feletti operációs rendszereinek integráns részét képezi az Apple Music.

Szeptember végével ugyanakkor eljött az igazság pillanata, a júliusban indult 3 hónapos trial időszak a végéhez ért, innentől az Apple Music már mindenki számára fizetős! Meg is érkeztek az első, persze nem hivatalos- adatok arról, hol is tart most az Apple streaming szolgáltatása.

Azt tudtuk, hogy az Apple Music-ot nagyjából 37 millió amerikai próbálta ki a 3 hónap alatt, ami összhangban van az Apple által hivatalosan bejelentett első havi 10-11 milliós felhasználói adattal.

A New York Post friss , szeptemberi elemezése szerint 15 millióan próbálták ténylegesen ki a szolgáltatást, többségük- a megkérdezettek 61%-a- ugyanakkor az ingyenes időszak végén való automatikus meghosszabbítás kikapcsolta.

Szakértői becslések illetve a fent említett, nyáron készült statisztika alapján jelenleg nagyjából 6 millió prémium, azaz fizető felhasználója lehet az Apple Music-nak. Ez a szám várhatóan novemberben majd még tovább csökken azokkal, akik most, október elején vették észre, hogy elfelejtették lemondani a szolgáltatást és így előfizetőkké váltak. Ezzel az újabb csökkenéssel valahol 3.5-4 millió prémium felhasználónál végezhet majd az Apple a karácsonyi időszak előtt.

Hogy ez jó vagy rossz eredménynek számít? Ha onnan nézzük, hogy az Apple Music indulása előtt, tavasszal 75-100 milliós ügyfélszámokat sem tartottunk kizárhatónak, ahhoz képest hatalmas csalódás. Ha azonban magához a streaming piachoz és a vetélytársakhoz hasonlítjuk, akkor már messze nem ennyire szomorú a helyzet. Az Apple 4 millió prémium felhasználóval egy szempillantás alatt a Deezer közelébe érkezik, a prémium felhasználók számát tekintve, azaz indulása után három hónappal a világ harmadik legnagyobb streaming szolgáltatásának mondhatja magát. A Spotify utolérése nem lesz egyszerű, de a most már hamarosan valóban elinduló Youtube Music- key-vel öldöklő verseny várható a svéd cég üldözésében ,illetve a második legnagyobb streaming szolgáltató előkelő címéért folytatott versenyben.

A világ digitális zenei szolgáltatóinak esetleges tőzsdére lépése a Pandora parketten való megjelenése után többször téma volt. Először a facebook csúfos tőzsdei kudarca akadályozta meg a Vevo-t vagy esetleg a Spotify-t abban, hogy tőzsdére lépjen.

A közelmúltban a ismételten a svéd cég kapcsán merült fel, hogy komolyan fontolgatja a tőzsdére lépést, de a tavasszal a nagy kiadók ingyenzene ellenes kampánya miatt inkább újabb befektetői pénzek bevonása mellett voksolt Daniel Ek és a Spotify menedzsment.

Most, pár hónappal később ugyanakkor egy meglepetésszereplő jelentette be tőzsdére lépéssel kapcsolatos terveit, mégpedig a sokáig a Spotify vetélytársának számító, azonban nagyon nehéz évet zárni készülő  francia Deezer. A cég vezetője, Hans-Holger Albrecht Párizsban jelentette be, hogy terveik szerint még az idén elérhetőek lesznek a francia cég papírjai a Párizsi tőzsdén.

A francia cég azt nem közölte, hogy milyen áron tervezi a kibocsátást és hogy ebből mennyi bevételre számít, de pár hónappal ezelőtt amikor felmerült, hogy a francia cég újabb befektető, befektetők bevonására készül, 1 milliárd dollár körüli értékről szóltak a hírek.

A tőzsdére menetel a Deezer számára érthető, ugyanakkor végtelenül kockázatos lépésnek tűnik. Érthető, hiszen a francia cég bevételei szépen növekedtek és növekednek. 2014-ben 142 millió euró volt a bevételük, idén 35%-os növekedést várnak, 2018-ra pedig el szeretnék érni az 1 milliárd eurós éves bevételt.

A probléma pontosan itt, azaz a bevételeknél kezdődik. A tavalyi 142 millió eurós bevétel ugyanis alig egy hetede a piacvezetőnek számító Spotify bevételeinek. Ugyanez igaz a felhasználók számára is, ahol szintén nagyon komoly különbségek vannak a svéd cég és a Deezer között. Míg a Spotify mintegy 75 millió, a Deezer csupán 20 millió aktív felhasználóval rendelkezik. A prémium felhasználók terén is jelentős a különbség. A svéd cég immáron 20 millió fizető használót tudhat maga mögött, szemben a Deezer 6 milliójával. Ez utóbbinak a nagy része ráadásul telco cégekkel való együttműködésekből származik, ahol az aktív felhasználó száma igen alacsony. A francia cég 4.8 millió ilyen megállapodásából keretében megszerzett felhasználójából 3.2 millió nem aktív és felhasználóknak közel 40%-a nem generál bevételeket!

További gondot jelent, hogy a Deezer felhasználószáma, ha kis mértékben is, de csökkent, ami elsősorban pontosan ezeknek a telco megállapodásoknak a nem megújításából származott. A 130 országban jelen levő cég fejlődő piacokon levő előfizetőszáma például a harmadára ( 292 ezerről 100 ezerre) csökkent néhány távol keleti telco megállapodás felmondása miatt. A francia cég nagyon helyesen pontosan ezért próbálja a hangsúlyt az egyedi előfizetésekre helyezni, ugyanakkor rövid távon ez akár még további előfizetőszám csökkenést is eredményezhet.

És végül, de nem utolsó sorban, befektetői szemmel nézve ott a probléma, ami messze nem csak a Deezer-t, hanem minden tartalomipari céget érint, ez pedig a tartalomköltségek rendkívül magas mértéke a bevételekhez képest. A francia cég esetében 2012-ben és 2013-ban a bevételek 97 majd 91%--át tették ki a tartalomköltségek. Ezt sikerült lefaragni az elmúlt 12 hónapban 82-83%-ra.

Vannak akik viszont egész biztosan örülnek majd a francia cég tőzsdére lépésének. Ezek pedig a major kiadók illetve az Orange. A kiadók több, mint 15%-nyi részesedsésel rendelkeznek a francia cégben és a Deezer tőzsdére menetele az első sikerszori lehet abból az időszakból, maikor a kiadók részesedést kértek az induló streaming szolgáltatókból.

Hogy a Deezer tőzsdei pályafutása sikersztori lesz-e az már jóval nagyobb kérdés. Az Apple piacra lépésével valószínűleg a francia cég hamarosan mér nem a második legnagyobb streaming szolgáltató lesz, a verseny pedig csak erősödni fog, például a talán elinduló Youtube stremaing szolgáltatással.

Ez év októberében lesz két éve, hogy a Youtube esetlegesen indítandó streaming szolgáltatásáról írtunk. A szolgáltatás többszöri halasztás után aztán tavaly decemberen indult el, béta verzióban, azaz szűk körűen tesztelhető módon, amely teszt időszak aztán több alkalommal meg lett hosszabbítva, több, alapvetően stratégiai ok miatt…Az persze, hogy a stratégia ok az-e, hogy a Youtube kényelmesen növekszik streaming szolgáltatás nélkül is, vagy az, hogy a zenei streaming szolgáltatás egy nagyobb Youtube előfizetéses koncepció része lenne, kérdés.

A jelek szerint ugyanakkor csupán eddig. A videómegosztó szolgáltatás által a videfeltöltőknek tartalomtulajdonosoknak kiküldött levél szerint ugyanis amely tartalomtulajdonosok október 22-ig ( 30 napon elül) nem fogadják el a Youtube új felhasználási feltételeit, azok videó nem lesznek elérhetőek, magán a videómegosztón!

A fő információ ugyanakkor nem ez, hanem az, hogy a Google és a Youtube valóban a 2 in 1 megoldást választja, azaz a havi díjért ( várhatóan 10 dollár) cserébe nem csupán a zenei videókat, hanem minden videókat hirdetések nélkül nézhetnek majd az előfizetők!

Ez nem kevesebbet jelent majd, minthogy az eredeti tervekkel ellentétben ( lásd ugyancsak lent) nem csupán a zenei videókkal kapcsolatban lesznek elérhetőek az extra funkciók, hanem minden videóval kapcsolatban!

A kiszivárgott információk alapján a zenei szolgáltatás neve Youtube Music Key, lesz, míg a nem zenei videók reklámok nélküli elérhetőségét biztosító szolgáltatás neve YouTube Red lesz

Ahhoz, hogy megértsük, mekkora volumenű változást is okoz elég, ha a Youtube számaira vetünk egy pillantást: havi 1 milliárd látogató, akik összesen 6 milliárd óra videót néznek meg. Természetesen ebben nem csak az zenei videók vannak benne, de a zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2.3 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg. Ehhez képest van a Spotify-nak 75 millió, az Apple-nek 37 millió felhasználója.

A Youtube Music Key alapjaiban fogja megváltoztatni azt, ahogyan digitálisan zenei tartalmakat fogyasztunk. Fogyasztói oldalon azzal, hogy a videók mellett a szolgáltatás indulásával a videó nélküli tartalmak streamelési lehetősége is megjelenik majd, azaz a Youtube egy szempillantás alatt szintet lép és egyszerre lesz videó és audio streaming szolgáltatás!

Üzleti, tartalomtulajdonosi oldalon pedig azzal, hogy azáltal, hogy becslések szerint a Youtube nézőközönségének csak egy egészen kis hányada lenne hajlandó fizetni a zenei tartalmakért. Nem több, mint 7%. , ami egyes elemzők szerint 2.3 milliárd dolláros veszteséget okoz majd a világ zeneiparának.

A streaming szolgáltatások előretörésének első igazán komoly jelét az Egyesült Államok zenei piacai szolgáltatták, 2013-ban, amikor is a piaci adatok alapján egyértelművé vált, hogy a lemezipar, sőt a lemezipar és a szolgáltatók várakozása is az volt, hogy a streaming szolgáltatások alapvetően az a lá carte letöltő szolgáltatások mellett növekednek majd. Ehelyett az akkori tengerentúli piaci adatok azt jelezték előre, hogy a streaming szolgáltatások az a lá carte szolgáltatások ( mint például az iTunes) rovására növekednek.

A 2014-ban elindult trend azért folytatódott 2014-ben is, azaz a lá carte, azaz  a letöltő szolgáltatások ( mint az iTunes) bevételei csökkentek, a streaming szolgáltatások bevételei pedig meredeken növekedtek.

A trend sok tekintetben 2015 első felében is folytatódott, amint azt az amerikai lemezipari szövetség (a helyi MAHASZ) az RIAA statisztikái mutatják.

Összességében az amerikai zeneipari bevételek továbbra is csökkennek, méghogyha egészen minimális mértékben is. 2015 első felében a fizikai illetve a digitális bevételek összege 3.166 milliárd dollár volt, ami 16 millió dolláros, azaz 0.5%-os csökkenés az előző, 2014-es év hasonló időszakához képest.

A jelentés talán legfontosabb pontja, hogy a streaming bevételek 20%-ot növekedve 2015 első félévében lépték először át az 1 milliárd dolláros értéket, miközben a letöltések 4%-al csökkentek. Ennek részeként augusztus utolsó hetében olyan kevés digitális letöltés volt, mint utoljára 7 évvel ezelőtt.

Az Egyesült Álalmok zenei piacainak bevételeit így hát 2015 első félévében immáron 76%-ban digitális szolgáltatások határozták meg, 32%-ban a streaming, 40%-ban a letöltés , azaz még mindig nagyobbak a letöltésekből származó bevételek, mint a streaming szolgáltatásokból.

Mindez alapvetően szinte egy az egyben az egy vagy a másfél évvel ezelőtti riport is lehetne. Az aggasztó hírt a streaming szolgáltatások igénybe vevőnek száma jelenti. Az elmúlt években ugyanis ezek a szolgáltatások bevételeinek növekedése a felhasználószám meredek növekedésével együtt következett be.

2015-ben azonban ez már nem igaz, hiszen az előző évhez képest alig 200 ezerrel többen használtak streaming szolgáltatásokat a világ legjelentősebb zenei piacán, azaz lényegében megállt a streaming szolgáltatások növekedése.

Hogy mindez hogyan lehetséges a bevételek növekedése mellett? Alapvetően két okot látunk, Az egyik, a Deezer-Muve Music akvizíció, amely értelmében a Muve Music 2015 elején bezárt, s mintegy 2.5 millió előfizetője minden jel szerint nem kezdte el használni a francia cég szolgáltatását. A másik, feltehetően ennél kevésbé jelentős ok, hogy megjelentek olyan, prémium streaming szolgáltatások, mint például a Tidal, amelyek esetében a bevételek az átlagnál magasabbak.

És persze fő okként lehet kárhoztatni az ingyenes szolgáltatásokat. Az ingyenes szolgáltatások ,mint a Spotify ingyenes lába, a Youtube vagy a Vevo masszívan, közel 30%-ot növekedve 167 millió dollárnyi bevételt tereltek. Az ugyancsak az ingyenes szolgáltatások közé tartozó Pandora és egyéb rádiók bevételei pedig közel 20%-ot növekedve meghaladták a 387 millió dollárt 2015 első félévében.

Azaz a zeneipar által olyannyira megetet és szinte üldözött ingyenes szolgáltatások adták 2015 első félévében a streaming bevételek több,mint felét, és feltételezhetően miattuk voltak képesek növekedni a streaming bevételek.

De ami ennél is aggasztóbb: jelenleg úgy tűnik, hogy a prémium streaming szolgáltatások növekedési üteme kifulladóban van a tengerentúlon. Ezen feltehetően nagyon javít majd a második félév, amikor az Apple Music adatai is bekerülnek majd, de ettől még tény, nagyin úgy tűnik, hogy közeledik az a pont, amikor mér a streaming szolgáltatások sem növekednek majd, pláne nem a fizetős részük.