Pár nappal ezelőtt a Spotify esetleges videószolgáltatásának indulásának esélyeit latolgattuk.
Úgy tűnik a pletykák örök igazsága és természete beigazolódott, hiszen nem a svéd szolgáltató, hanem egyik vetélytársa a Skype és Kaza alapítói által életre hívott Rdio indított Vdio néven on demand videószolgáltatást.

A szolgáltatás szorosan integrálva van az Rdio-val, ami nem kevesebbet jelent, minthogy jelen pillanatban a Vdio csak Rdio előfizetők számára érhető el. Ők, belépve az Rdio felületén, azonnal el is érik majd a Vdio-t, sőt 25 kreditet is kapnak a videószolgáltatásban (a kreditek jelentőségéről majd később) illetve valamennyi közösségi kapcsolatuk átemelődik a videószolgáltatásba. (is)  

Maga a Vdio inkább az Amazon on-demand-hez hasonlítható, mint a Netflixhez vagy éppen a Hulu-hoz, azaz nem egy előfizetés alapú szolgáltatásról van szó, hanem az egyes videótartalmakért egyenként kell fizetni. Ennek az oka az, hogy a filmek esetében az előfizetéses szolgáltatásokban érhetőek el utolsóként az újdonságok. Azáltal viszont, hogy  egyenként kell értük fizetni, az újdonságok  hamarabb elérhetőek a Vdio használói számára is.

Az Rdio ezzel az első független szolgáltató,. amely egyszerre nyújt on demand videó és zenei streaming szolgáltatást, és az egész piacon rajta kívül csak két-amúgy hatalmas cég- a Sony és a Microsoft nyújtja mindkét szolgáltatástípust.

Mindennek ellenére az Rdio esetében némileg erőltetettnek tűnik a lépés. Mert az ugyan ebben az esetben is igaz, hogy a kiszolgáló infrastruktúra ugyanaz, így technológiai beruházásra nincsen szükség, ugyanakkor más, érdemi előnye nem nagyon lesz a Vdio-nak, hacsak az nem, hogy az Rdio-ra való regisztrációt értékesebbé teszi. Ha ez volt a cél, annak tökéletesen megfelel a Vdio, ahhoz azonban kevés lesz, hogy a már piacon levő és végtelenül sikeres on-demand film és sorozat szolgáltatókkal felvegye a versenyt….

A végtelenül sok szereplős és erős versenyt felmutató digitális zenei piacon nagyon ritka, hogy több szereplő együtt lépjen fel egy ügy érdekében. Most mégis megtörtént ez, a Microsoft, a Spotify és az Echonest révén. A Mixshape névre keresztelt projekt célja, hogy egy a playlistekben található dalok hangulata, tempója alapján való vizuális rendező eszközt hozzanak létre.

Az egyes szereplők részesedése a projektből felettébb érdekes ugyanakkor! Az Echonest, várható módon az egyes zenékhez tartozó metaadatokat szolgáltatja. A Spotify adja a zenei adatbázost, a Microsoft pedig (csupán) a Windows 8 és az Internet Explorer 10-ben való megjelenés tökéletesítéséért felelt.

Ha röviden akarnánk jellemezni a szolgáltatást azt lehet mondani, hogy a tablet interfész előnyeit kihasználva lehetőségünk van egy-két mozdulattal  a playlist eleminek sorrendjét módosítani a  kívánt tempó alapján. Minden playlist gyakorlatilag egy trendvonallá alakul ekkor, melytől az egyes számok kisebb vagy nagyobb mértékben térnek, térhetnek el. A playlistek vizuális megjelenítése során a színeknek, formáknak külön jelentőségük lesz, amely az adott dal tempóját, érzésvilágát mutatják majd. A kész playlistek aztán természetesen vissza exportálhatóak lesznek a Spotify alkalmazásába.

Nagyon jó kis kísérleti projekt ez, méghogyha feltételezhetően nem ettől fognak zenekedvelők milliói rákapni. Az ugyanakkor teljességgel érthetetlen, hogy mindez miért csupán egyelten böngésző és operációs rendszer típusra érhető el? Ezel gyakorlatilag sikerült kizárni a Sptofy használóinak- azaz a potenciális felhasználóknak- a túlnyomó részét és az egész sokkal inkább betudható egy kicsit ügyetlen  Windows 8 és IE10 marketingfogásnak, mint egy digitális zenei megoldásnak. Kár érte…

Idestova 8 hónapja búcsúztunk el az európai zenei startupok egyik legérdekesebb szereplőjétől, a wahwah.fm-től. A cég a kemény német szerzői jog szabályozás áldozata lett, ugyanis a kiadókkal és a jogvédő szervezetekkel nem tudott egyességre jutni  az újfajta szolgáltatáshoz kapcsolódó licenszelés feltételeiről.

Úgy tűnik azonban létezhet élet a halál után is, legalábbis üzlet értelemben és a zeneiparban, hiszen a wahwah.fm név újjáéled, a Senzari néven megismert,  Pandora vetélytársnak kikiáltott tengerentúli  on demand rádió szolgáltatás részeként.

Maga az akvizíció már tavaly év végén végbement, azonban az, hogy mi a terve a Miami központú szolgáltatónak és ebben milyen szerepe lesz a wahwah.fm-nek, arra csak napjainkban derült fény. Mint az Demian Bellumio operatív igazgató szavaiból kiderült a Senzari  már létező szolgáltatásra fogja használni a wahwah.fm nevet, míg a Senzari név a teljes cég neve marad. Az érdekes döntés mögött az áll, hogy a cég, az AMP3 nevű ajánló algoritmusát  közép távon nem csak zenére kívánja alkalmazni, hanem más médiatartalmakra is.

Maga a zenei alkalmazás is jelentősen megváltozott ugyanakkor. Egyrészt teljesen mobilalapú lesz, azaz a PC/desktop alapú zenehallgatási lehetőséget megszünteti a cég. Másrészt pedig a wahwah.fm talán leghíresebb funkciója, a saját telefon, saját zenék alapján törtnő rádióvá változtatása jelentősen átalakul, ugyanis nem a saját zenékből lehet rádiót létrehozni a jövőben, hanem a szolgáltatás központi zenei adatbázisa alapján. Mindennek feltehetőleg  pontosan azok a licenszelési problémák lehetnek az okai, amelyek miatt a berlini cég anno a szolgáltatás bezárása kényszerült. A többi fontos funkció – a zenék értékelése, a hallgatott zenék aktivitásokhoz kapcsolása, a földrajzi helyzet alapján való rádiós keresés, a közös rádióhallgatás- megmaradtak és továbbra is az alkalmazás központi funkcionális elemeit jelentik.

A wahwah.fm akvizíciója révén az üzleti pozíciók is erősödtek, hiszen a Senzari által már korábban megcélzott latin piacok mellett, így már Európa, azon belül is Németország illetve Spanyolország is felkerülhetett az elérhető országok listájára.

Persze ettől még szó sincsen arról, hogy a Pandora piacvezető pozíciója veszélyben lenne. A két szolgáltatás együttesen meglevő mintegy 300 000 regisztrált felhasználója erre nem is ad okot. Az azonban igaz, hogy a Senzari-wahwah.fm duó funkcionalitásában pont a Pandora korszerűbb verziójának tűnik. Innentől kezdve a siker pedig már csak a marketing kérdése..

Arról, hogy a videó illetve a zenei streaming szolgáltatások egyre inkább konvergálódnak egymás irányába, a Youtube tervei kapcsán bizonyosodhattunk először meg. A hírek szerint a másik oldal, a streaming zenei szolgáltatók sem tétlenkednek.

A több amerikai üzleti újság által is megszellőzetett hírek szerint ugyanis a svéd streaming szolgáltató, a streaming piacot 24 millió regisztrált felhasználóval vezető Spotify tervei között szerepel egy a Nefllixhez hasonló videószolgáltatás kialakítása, akár saját gyártású tartalmakkal is.  

Ésszerűtlenül hangzik? Sok tekintetben igen, hiszen a Spotify számára egyelőre még a core szolgáltatásához tartozó üzleti modell stabilizálása is nehézséget jelent, és egyelőre a robusztus felhasználószám növekedés ellenére sem érte el azt a szintet, hogy a kiadókkal való tárgyalásokon a svéd cég diktálhasson…

A növekedés ugyanakkor rámutathat arra a pontra, ami miatt a Spotifynak megérheti egy zenétől eltérő tartalomszolgáltatás indítása, saját tartalmakkal. A videó tartalmak kiszolgálása ugyanis új architektúrát nem igényelne, így nulla vagy minimális technológia költségei lennének. A saját gyártású tartalmak segítségével pedig a Netflix vagy még korábbra visszamenve az HBO példáját követve tudna új előfizetőket toborozni a cég.

A növekedés azért is fontos lehet a svéd cég számára ,mert egyre erősödő az a trend, hogy a tartalomipari szereplők a kritikus méret elérése, illetve az integrált készülék-szolgáltatás portfoliók létrehozása érdekében  belépnek a video, a zenei és a játék piacra. Ezen az egyre több és egyre erősebb szereplővel tarkított piacon pedig az egyelten esély az előremenekülés.. még kockázat árán is…

A Myspace 2010-es visszavonulása a zeneiparból megnyitotta lehetőséget a zenészek számára szolgáltatást nyújtó vagy nyújtani kívánó szolgáltatások előtt.  A megüresedő területre betörő start-upok közül az egyik legsikeresebb a Stockkholmi alapítású, de alapvetően Berlini, Soundcloud.  

A szolgáltatás az elmúlt években viszonylag csendesen de folyamatosan növelte népszerűségét. Ennek ellenére felhasználói felület, funkciói, szép lassan egyre idejét múltabbá, korszerűtlenebbé váltak. Ezt  Berlinben is érzékelték, érzékelhették, s ennek eredményeképpen jelent meg tavaly év végén a Soundcloud új arculata, első körben még csak 10000 szerencsés bétatesztelő számára, de azóta már mindenki számára elérhető módon.

A redesign legfontosabb célja érezhetően az volt, hogy a szolgáltatás a közösségi funkcióit tovább erősítve- az új verzióban a profil oldal szerepe lényegesen nagyobb lesz az eddigieknél-  elmozduljon a gapless playback, azaz a Pandora által diktált, folyamatos, megszakítás nélküli zenei  hallgatási élmény irányába.

Az élmény, a felhasználói felület javítása persze nem feltétlenül elég ahhoz, hogy az amúgy 15 millió felhasználóval rendelkező szolgáltatás is olyan hypeolt legyen, mint sok vetélytársa. És a népszerűség mellett egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy a befektetők türelme sem véges, azaz a Soundcloud előbb vagy utóbb nem ártana, ha bevételt termelne.

Ez utóbbi felé tett nagy és fontos lépés, amit a cég mintegy 10 napja az SXSW rendezvényen jelentett be.  Ha pontosak akarunk lenni, akkor lépésekről illene beszélnünk, hiszen a berlini központú cég egyrészt drasztikusan leegyszerűsítette már létező freemium modelljét, másrészt pedig Pro partner néven egy új programot is bejelentett.

Ami a freemium modellt illeti az eddigi 4 csomagot (melyek közül a legolcsóbb 29, a legdrágább 500 dollárba került, évente) két csomagba sűríti. Az alapcsomag ára megmarad 29 dollár, azonban az audio tároláson felül plusz kezelő funkciókat is magában foglal majd. A másik csomag a full extrás csomag lesz, amely lényegesen olcsóbb lesz, 99 dollárért kínál majd kortálan audio tárhelyet és persze ugyanazokat az analitikai eszközöket, melyeket a 29 dolláros csomagban is leérhetnek a zenészek.

Talán ennél is fontosabb azonban a brandek számárai indított program, amelyhez sok más márka mellett már a Redbull és a The Guardian is csatlakozott. A program lényege, hogy a megújított, közösségorientáltabb profiloldalak segítségével a zene pontosan arra használható, amire a marketingben a legjobban alkalmazható: márkaépítésre. A Soundcloud ehhez pedig annyit tesz hozzá, hogy a who to follow funkcióban a brandek oldalait kiemelten ajánlja.

Ez a jelen, a jövő azonban ennél jóval messzebbre mutató megoldásokat is tartogathat.  Az egyedi megjelenésű , márkázott profiloldalak, a feltöltött zenékben elhelyezett audio üzenetek mind-mind a következő lépést jelenthetik a Soundcloud és a nagy márkák kapcsolatában.

Persze a berlini cég nem véletlenül fogalmaz nagyon óvatosan akkor, amikor ezeket a lehetőségeket latolgatja. A Soundcloud ugyanis a hirdetésmentes zenehallgatás szinonimájává vált az elmúlt években. Ezt megváltoztatni, gyors lépésekben nem lehet. De nem is biztos, hogy kell, hiszen ugyan a hype messze nem akkor  a cég körül, mint a Spotify, a Deezer vagy éppen a Pandora körül, helyzete biztos a digitális zenefogyasztásban ma is és az lesz előreláthatólag 3 vagy 5 év múlva is!

A streaming szolgáltatások az elmúlt és minden valószínűség szerint a következő évek slágerszolgáltatásai lesznek, annak ellenére, hogy üzleti modelljük  törékeny és nehezen fenntartható ( jelenleg) Népszerűségük ugyanakkor folyamatosan nő így nem véletlen, hogy egyre több és egyre nagyobb tartalom, médiaipari vállalkozás szemezget a  streaming piacra való belépéssel. Az Apple esetleges tervei már régóta ismertek, pár héttel ezelőtt pedig a Google háza tájáról érkeztek hírek arról, hogy a cég streaming szolgáltatás  indítását tervezi.

Több, a projekthez közel álló, de természetesen magát meg nevezni nem kívánó forrás szerint újabb nehézsúlyú szereplő, az Amazon is tárgyalásokat folytat a kiadókkal arról, hogy egy a Spotify-hoz, Deezer-hez, Rdio-hoz teljesen hasonló szolgáltatást indítson.  A tárgyalások még roppant kezdeti stádiumban vannak , így árakról , feltételekről,pontos funkcionalitásról egyelőre nem lehet érdemben beszélni. Arról azonban annál inkább, hogy hogyan illeszkedhetne egy ilyen jellegű szolgáltatás a kereskedelmi  óriás terveibe, stratégiájába.

A legfontosabb , hogy technológiai értelemben az Amazon komolyabb befektetés nélkül indíthatná el a szolgáltatást, hiszen VOD szolgáltatással  már most is rendelkezik, rendelkezik egyedi zeneletöltő szolgáltatással és felhő alapú zenei szolgáltatással is.  Az infrastruktúra tehát adott, olyannyira, hogy az Amazon MP3 áruházban, promóciós jelleggel  már volt is ingyen streaming.

A streaming  stratégiailag is fontos lehet az Amazon számára, hiszen a felhő alapú szolgáltatások egyre inkább úgy tűnik, hogy önmagukban messze nem annyira népszerűek,életképesek, mint amennyire azt létrehozásukkor a nagy médiacégek- és egyébként mi magunk is-  remélték.  Ennek elsődleges oka ugyanakkor pont az, hogy a szolgáltatásból hiányoztak, hiányoznak azok az eszközök, melyek a zenemegismerést segítik elő.  Ezen legjobban pedig pont egy streaming jellegű szolgáltatás tudna segíteni!

Az Amazon belépésével  tovább nő a hatalmas médiacégek száma az eddig alapvetően kisebb ,start-up vállalkozások által megteremtett és dominált piacon.  Mindez egyrészt jó hír, hiszen ezen hatalmas cégek számára sokkal könnyebben finanszírozhatóak  a  streaming szolgáltatásokhoz kapcsolódó tartalomköltségek, másrészt pedig ezen szolgáltatások világméretű elterjesztését is könnyebben tudják finanszírozni.  Persze ekkora szereplők belépése  előbb vagy utóbb, de inkább előbb egy egyre erősödő fejlesztési, kommunikációs versenybe torkollik majd. 

Streaming szolgáltatások már közel 10 éve léteznek, léteztek, mégis az áttörést  a svéd szolgáltató, a Spotify hozta meg. A svéd cég sikerének egyik kulcsa abban rejlik, ahogyan a zenefogyasztás újfajta módját felvázolta és aztán megvalósította. Ennek lényege pedig nem más volt, minthogy  a szolgáltatás elérési szintjeit két részre, egy ingyenesre és egy prémiumra verzióra bontotta. Az alapvető funkciók és maga az zenehallgatás élménye bizonyos- az idő előrehaladtával egyre növekvő- korlátok mellett már az ingyenes verzióban is elérhetőek, a teljes funkcionalitás azonban csak a prémium verzióban. Ez az a modell, ami  megalakulása óta, a piacoktól lényegében függetlenül szinte tökéletesen működik a svéd cég szolgáltatásában.

A mobilplatform ugyanakkor a zenefogyasztásban is egyre jelentősebb szerepre tesz szert, elsősorban annak köszönhetően, hogy a mai okostelefonok segítségével végre valóban megvalósulhat a bárhol, bármikor való zenefogyasztás.   A mobil platform felé való nyitás a svéd cég több közelmúltbeli lépésén is érződött, és nem nagyon nevezhető másnak, mint előremutatónak. Egyre inkább érezhető, előrejelezhető ugyanis annak a pillanatnak az eljövetele, amikor is a mobiltelefonok teljesen átveszik majd a PC-k szerepét. A Spotify ennek megfelelően vezette be 2012 nyarán az interneten elérhető rádió jellegű szolgáltatását, s terjesztette azt ki mobiltelefonokra is, tavaly, év végén.

A svéd cég elképzeléseiben ennél nagyratörőbb elképzelések vannak, melyekről szeretnék a kiadókat is meggyőzni és elérni azt, hogy a mobilplatformon is ugyanaz a szolgáltatási struktúra legyen elérhető, mint a desktop verzió esetében.

A svéd cég elképzelései szerint az ingyenes verziót használók ma mobilverzióban egy meghatározott számú, de maguk által kiválasztott,. Kiválasztható dalt ugyanúgy ingyenesen hallgathatnának meg, mint PC-n. A kiadókkal való egyezkedések során felmerült, hogy annak érdekében, hogy ne építhessék fel az ingyenes modellben a felhasználók saját kis, kedvenceikből álló mobil zenei adatbázisukat, a dalokat egy ideig- itt inkább hónapokban kell gondolkodni mint napokban-aztán viszont a dalok egy részét  cserélniük kellene. Ugyancsak megoldandó kérdés az, hogy a dalok sorrendjét módosíthassa-e a hallgató, vagy azok teljesen véletlenszerűen következzenek egymás után.

Abban nincsen vita a kiadók és Daniel Ek-ék között, hogy a mobilplatform lehet a jövőben a legfontosabb platform a zenefogyasztásban. Az azonban a megbeszélések  során eddig felmerült ötleteket látva kijelenthető, az ideális megoldástól egyelőre nagyon messze járnak a felek. Amennyiben a most ismert megoldásokkal lépne piacra a Spotify, az több megkötést, korlátozást tartalmazna, mint szabadságot. A svéd cég nagyon szerezné valamilyen módon integrálni, egyesíteni a streaming illetve a rádió jellegű szolgáltatást, nem biztos azonban, hogy ez  a kiadókkal jelenleg, egy szolgáltatáson belül megoldható. Mindez azért lenne különösen fontos  a Spotify számára, hogy az amerikai piacon, a Pandora szolgáltatásának egy az egyben való másolásával  és a core stremaing szolgáltatással. Való integrációja révén a Pandora kedvelők ( itt mintegy 100 millió internetezőről beszélünk) számára is  megoldást nyújtsanak a zenehallgatásra és zenefelfedezésre és bevonják őket a Spotify egyre bővülő használói táborába.  Mindez azonban  már a desktop verzió esetében sem működött annyira jól, mint azt gondolták, a mobil verzió bevezetése körüli gondokat pedig pont  fentebb ecseteltük. Azt gondoljuk tehát, hogy  jelenleg, elfogadva és továbbra is szem előtt tartva a mobil platform egyre nagyobb szerepét a Spotify-nak inkább az alkalmazásokat és a nagyon szépen felépített zenei platformot és platform érzést kellene mobilplatformra is kiterjesztenie!

A Music Television 80-as évek eleji megjelenése  totális mértékben formálta át azt, ahogyan zenét fogyasztottunk. A zenetévé, a videóklipek pazar lehetőséget nyújtottak az új zenék megismerésére, illetve az előadók számára az új slágerek bevezetésére. A lineáris adatfolyamot aztán az internet adta interaktivitás és a Youtube robbantotta szét, megannyi gondot okozva ezzel egyrészt az MTV-nek, másrészt a zeneiparnak.

A Vevo, a Youtube, a Universal és a SONY  zenei videókra specializálódott  prémium videószolgáltatása úgy tűnik 30 évvel később ismét visszahozza a 80-as évek érzését, csak a 21.század adta technológia lehetőségeket kihasználva!

A  megoldás neve pedig nem más, mint a VEVO TV, ami nem más, mint egy  minden platformon elérhető lineáris  zenei tévé csatorna, melyet a cég a héten zajlott SXSW konferencián mutatott be! A VEVO TV adását a népes szerkesztői csapat egy órás blokkokra osztotta. Az egyes blokkokban levő zenékre a hallgatóknak nincsen ráhatásuk, azaz ebben az értelemben valóban egy klasszikus televíziós csatornára hajaz  a szolgáltatás. Abban is a hagyományos televíziós szolgáltatások rokona, hogy a zenefolyamot minden harmadik videó után harminc másodperces, át nem léphető ún- mid-roll videóhirdetések szakítanak majd meg.

Persze  nagy hibát követne el a Vevo csapata, hogyha a szolgáltatás egy internetre vitt zenetévé lenne. Ennél azért a Vevo TV sokkal több lesz! A lineáris hírfolyamban  megtekintett videóklipeket ugyanis lehetőség lesz saját vevo-s playlistjeinkbe elmenteni, az lehangzó klipek metadatai alapján újabb videókat megtalálni, a megtekintett videókat megosztani a barátainkkal.

Az új szolgáltatás a Vevo.com oldalról lesz elérhető, gyakorlatilag egy kattintással indítható lesz bármilyen platformon, hogy aztán ha megunjuk, ugyanúgy egy kattintással visszatérjünk a  zenei videoklipek általunk választott és szerkesztett világába.

A Vevo Tv tehát tulajdonképpen a zenei videoklipek Pandora-ja próbál lenni, igaz egyelőre egyetlen egy, szerkesztett csatornával. Hosszabb távon ez minden valószínűség szerint kevés lesz, de nem is gondolnám, hogy a VEVO megállna és nem bővítené a csatornák kínálatát.

A tendencia ugyanakkor egyértelmű: az algoritmusok által, metaadatok alapján előállított ajánlások, tartalomfolyamok népszerűsége egyre csökken.  A zene egész egyszerűen olyan szofisztikált terület, ahol szükség van a humán interakcióra az igazán minőségi ajánlásokhoz. Erre az útra lépett most rá a VEVO és bár  sok a kérdőjel, az kijelenthető, feltalálták a 21.századi zenetévét!

A tengerentúlon a héten zajlott illetve zajlik a SXSW, a tengerentúli zenei élet egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb eseménye, amely az utóbbi években több, fontos digitális zenei bejelentésnek adott helyet. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai piacra alig másfél éve belépő, ott igen aktív svéd streaming szolgáltató, a Spotify több fontos bejelentést is a konferencia idejére időzített, sőt egyedi installációval, a Spotify házzal van jelen az eseményen.

A svéd cég, egy percig se higgyük, hogy a kiadókkal folytatandó nagyon kemény tárgyalások állásától függetlenül tette mindezt és osztotta meg egészen elképesztően pozitív adatokat a működéséről.

A Daniel Ek vezérigazgató által a konferencián  tartott beszéd részeként bejelentette, hogy a svéd szolgáltatónak immáron több, mit 26 millió használó és több,mit 6 millió fizető felhasználója van! Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy tavaly december óta –azaz kicsit több, mint egy hónap alatt – közelv 1 millió fizetőt felhasználóval tudtak növekedni, miközben a teljes felhasználó számot 4 millió fővel, azaz 1 hónap alatt gyakorlatilag 20%-al tudták növelni.

Ha vetünk egy pillantást a fenti,a svéd szolgáltató fizető felhasználó számára egyértelműen egyre gyorsuló növekedést látunk, azaz a Spotify és a streaming szolgáltatások ismertsége, kedveltsége, elfogadottsága bizony egyre növekszik, ezt most már egyre több és több adat támasztja alá.

A növekedési ütem valóban rendkívül bíztató, és ezen feltételezhetőleg a két újabb nagy potenciállal rendelkező zenei piacon - a latin-amerikai és a japán- való megjelenés még inkább javítani fog.

 Mindettől függetlenül nem szabad azonban kélt tényt elfelejteni és figyelmen kívül hagyni! Az egyik, hogy az egyre meredekebben növekvő felhasználó szám,  ezen belül a fizető felhasználók arányának növekedése ellenére a Spotify működése során, a magas tartalomköltségek miatt mindig veszteséges volt és valószínűleg ez még idén sem lesz másképpen, azaz hosszú távon fenntartható, életképes üzleti modellről bajosan beszélhetünk. Másrészt az előfizetőszám emelkedés és az ezzel járó bevételnövekedés ellenére a világ  digitális zenepiacát továbbra ia az egyedi letöltések, leegyszerűsítve az iTunes uralja. Még legalább egy, de inkább két ilyen intenzív növekedésű évre lenne szükség ahhoz, hogy a kétféle szolgáltatástípus bevételei összevethetőek legyenek! Ha életben maradnak a szolgáltatások, azt gondoljuk, ez meglesz, de az, hogy életben maradnak-e, már sokkal rázósabb kérdés, mint amennyire azt gondoljuk..

Egy kisebb sorozat keretében, itt a Muzzak oldalain  megpróbáljuk bemutatni és kielemezni a zeneipart és a digitális zenét jelenleg leginkább befolyásoló trendeket, irányokat és azok hatását arra, hogyan is fogyasztunk és fogunk fogyasztani zenei tartalmakat.Sorozatunk negyedik részében  a 2011-es év sláger szolgáltatásait, a felhő alapú szolgáltatásokat és azok jövőjét helyezzük a nagyító alá.

A felhő alapú zenei szolgáltatások a 2011-es év újdonsága voltak. A szakmai képviselői pedig roppant nagy reményeket fűztek hozzájuk, illetve a kiszivárgott szolgáltatás koncepciókhoz. Úgy tűnt, a felhő alapú  zenei szolgáltatások ( az ún. music locker)  révén lényegesen közelebb juthat majd az iparág azokhoz a zenei szolgáltatásokhoz, amelyek valóban a zenekedvelők igényeihez igazodnak és nem rájuk próbálnak erőltetni valamit…

Sajnos az üdítően bátor koncepciók a megvalósítás során- elsősorban a kiadók ellenállása miatt- lényegesen finomodtak. Ennek (is) „köszönhetően” a felhő alapú zenei szolgáltatások abszolút nem olyan sikeresek, mint ahogyan azt 201-ben reméltél a szakma képviselői.

Tárhely	20 000 dal	20 000 dal	5 gb-1 TB méretig
Árazás	25 dollár/év	ingyenes	5 Gb felett gigabyteonkánt 1 dollár/év
Áruház	igen	igen	igen
Mobil verzió	csak iOS alapon	csak Android alapon	csak Android alapon
Dalok azonosítása	Scan+match	Scan +match	Scan+match
Streaming	nincs	van	van
offline is elérhető funkciók	vannak	legutóbb játszott dalok elmentve	legutóbb játszott dalok letölthetőek
fájl formátum	256 Kbps AAC	Mp3, WMA, FLAC, AAC	MP3 és AAC
támogatott eszközök száma	10	korlátlan	8
Elérhetőség	35 ország	USA és néhány európai ország	USA

Az NPD Group- egyelőre még nem hivatalos kutatása alapján- az internetezők mindössze 6%-a használ, valamilyen felhő alapú szolgáltatást adattárolásra. Jobban belegondolva, mindez nem is meglepő, hiszen a felhő alapú szolgáltatások- különösen a zeneiek- alapvetően azok számára jelentenek igazi élményt, akik megfelelően nagy zenei gyűjteménnyel rendelkeznek. Ezek- a hardcore zenekedvelők- jelentik jelenleg a felhő alapú szolgáltatások igazi piacét, ők bizony roppant kevesen vannak, vagy legalábbis sokkal kevesebben, mint amennyit előfizetőt, a piacra belépett, amúgy nagyon komoly szereplők szerették, szeretnék.

Mert bizony a felhő alapú zenei szolgáltatások piacán csupa nehézsúlyú szereplő van jelen- Az Apple, az Amazon, a Google vagy éppen legújabb jelentkezőként a Microsoft.  (bár a felhő alapú szolgáltatási funkciók majd csak később lesznek elérhetőek..) Mi az oka annak, hogy ilyen jelentős iparági szereplők látnak fantáziát benne? Elsősorban az, hogy a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik azt a vonzóerőt, amely segítségével ezek a hatalmas médiacégek felépíthetik- vagy az Apple esetében fenntarthatják- a mobil eszközöket-tartalomszolgáltatásokat is magában foglaló saját ökoszisztémát. Az Apple esetében ez az iTunes+iPad+iPhone, az Amazon esetében az Amazon+ Kindle, a Google esetében a Google Play valamint Nexus telefonok és tabletek, valamint az Android operációs rendszer képezi az ökoszisztéma részét. Az ökoszisztéma fenntartása érdekében maguk a felhő alapú szolgáltatások nagyon olcsón vagy akár ingyen is elérhetőek annak érdekében, hogy az adott ügyfél használja magát a rendszert és a drágább elemeit.

Hosszú távon tehát a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik majd a belépő szolgáltatást a sokkal összetettebb média cégek által felépített ökoszisztémákba. Jelenleg ugyanakkor hatalmas a szakadék a szolgáltatók által kínált és a zenekedvelők által potenciálisan elvárt funkcionalitás között!zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen.  Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük a playlisteket, CD-ket, digitális, egyszóval mindent, amit valaha hallgatunk. Ezt egyelőre  egyetlen szolgáltató sem képes biztosítani. Az elrugaszkodáshoz arra lenne szükség, hogy a feltöltött zenei állományokat hasznosítani is lehessen-akár egy saját zenei állományokból álló rádióban, akár egy streaming szolgáltatás keretein belül.