Mint ahogyan azt lassan szinte mindenki,még a digitális zene iránt nagyon nem érdeklődők is tudják, az Apple alig egy hét múlva egy a streaming piacot illetve a zenefogyasztási szokásainkat alapjaiban megváltoztatni tervező szolgáltatáscsomag bejelentését tervezi.

Az Apple új zenei koncepciójának egyik pillére egy olyan, modern kiadó, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel. Ennek érdekében az Apple Jimmy Iovine által vezetett zenei csapata a hírek szerint sokan mások mellett Kanye Westtel is tárgyalt…

A sztárok jelentős részét megkaparintó TIDAL miatt az Apple meglepően nehéz helyzetben volt/van ezen a téren, így nem meglepő, hogy a legfrissebb hírek szerint a híres rappert Drake-t, Pharrell Williams-et és David Guettát próbálja legújabban megnyerni, hogy csatlakozzanak a várhatóan teljesen átalakuló iTunes Radio Zack Love által vezetett csapatához, a New York Post információi szerint igen.igen sok pénzt ajánlva nekik...

Akár sikerül tető alá hozni a megállapodásokat, akár nem, az bizonyosnak tűnik, hogy az Apple a Beats Music által megkezdett, szerkesztők, zeneipari szakemberek által összeállított ajánlókra esküszik, a gépi alapú ajánlóalgoritmusokkal szemben, és hogy az iTunes Radio jó eséllyel elmozdulhat majd a talk rádiók irányába…miközben minden ellenkező híreszteléssel ellentétben megmarad ingyenesnek!

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően.

A lényeg talán nem is az, hogy mi, hanem, hogy miért is okozta, okozza azt a földindulás-szerű átrendeződést, ami megfigyelhető a rádióhallgatási szokásokban. Az ok pedig roppant egyszerű: az on-demand rádiószolgáltatások ( mint például a Pandora) hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínál, azoknál interaktívabb, azaz egyszerűen jobb és többet nyújt.

A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az, elég ha az Edison research által végzett legutóbbi felmérésre vetünk egy pillantást.

Az egyértelműen látható a felmérésből, hogy az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van az Egyesült Államokban, azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása. A változás tehát az autóban való zenefogyasztás terén is visszavonhatatlanul megkezdődött!

Az autós audió piacra elsőként az on demand rádiók (például a Pandora) kezdtek belépni, hiszen számukra, amelyek amúgy is a hatalmas, közel 14 milliárd dolláros rádiós hirdetési piac pénzeiért küzdöttek, küzdenek a hagyományos, földi sugárzású rádióadókkal, és kiemelt fontosságú, hogy hallgatói bázisukat szélesítsék.

Napjainkra a Pandora egészen komoly, mondhatni lényegében komplett intelligens autó zene hallgatási ökoszisztémát épített fel, közel 30 autógyártóval és mintegy 10 intelligens rendszereket gyártó céggel való partnerség keretében.

A streaming szolgáltatók – mint a Deezer vagy éppen a Spotify – ugyan nem a hirdetési pénzek érdekében, de ugyancsak egyre határozottabban jelennek meg az autós zenehallgatási lehetőségek között. Céljuk egyértelmű: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni.

A streaming piacot- jelenleg még- vezető Spotify az elmúlt időszakban gőzerővel dolgozott azon, hogy ezen a platformon is megjelenjen és domináljon. Elsőként 2013-ban a Forddal között megállapodást, melynek keretében a Pandora-t követve a Ford SYNC AppLink technológiáját alkalmazva lehetővé tette, hogy a Spotify-t közvetlenül a kormányon található gombok segítségével vezérelje a sofőr. Nem sokkal a Ford dealt követte a Volvo-val való megállapodás, amely a Volvo in car megoldását, a Sensus Connected Touch-ot használta.

Hosszabb szünet után ezt követte egy teljesen más jellegű megállapodás az Uber-el, majd pedig tavaly év végén a világ 10-dik legnagyobb autógyártójával, a BMW-vel való megállapodás, melynek értelmében a BMW valamint a MINI márkák esetében a Spotify-minden lényeges funkciója a központi vezérlés részeként elérhető lesz. A Spotify-t sokáig eredményesen üldöző, francia Deezer, lényegében ugyanezekben a típusokban, ugyanúgy teljes funkcionalitással ugyancsak elérhető.

És a listából semmiképpen sem szabad kihagyni az Apple-t. Tim Cook és csapata ugyanis egy újabb szinttel tervezi emelni az intelligens autóirányítási lehetőségeket, ez pedig nem más, mint a hanggal ( és persze ujjakkal) való irányíthatóság. Az Apple Car play sok más mellet, természetesen zenei szolgáltatásokat is elérhetővé tesz. Az Itunes Radio révén a Pandora-hoz hasonlóan előadó alapon indíthatunk, hallgathatunk és módosíthatunk interaktív rádióadásokat vezetés közben, saját és a velünk autózók biztonságágak veszélyeztetése nélkül.

Természetesen a Google és mobil operációs rendszere,az Android sem marat ki az autók felé való terjeszkedésből.

A fő újdonság a Google és az Android esetében természetesen a térkép, a Google Maps autókra optimalizált verziója, de természetesen a zenehallgatás sem maradhatott ki, így bármilyen olyan autó operációs rendszer esetében amely képes futtatni az Android Auto alkalmazást, a Google Play Music teljes funkcionalitás elérhetővé válik.

Valahol a streming szolgáltatók és az Apple valamint Google megközelítése között helyezkedik el a berlini startup az Aupeo megközelítése. A Panasonic által 2014-ban felvásárolt alkalmazásfejlesztő cég maga kínál megoldást az autóban történő zenehallgatásra, önálló entertainment platformja segítségével, amely amúgy a Panasonic in car platformjának a része is egyben, és immáron közel 60 országban érhető el.

Az Aupeo előnye a streaming vetélytársakkal illetve a Pandora-val szemben, hogy nem csupán on demand, személyre szabható rádiószolgáltatást kínál, hanem egyben elérést nyújt több tucat hagyományos rádióadóhoz is, így ötvözi a interaktív jelleget illetve a klasszikus rádiótartalmak elérést.

Mindez, összességében azt jelzi, hogy a streaming szolgáltatások az autót, mint platformot is szeretnék meghódítani, ami teljesen érthető, hiszen ez az egyik legfontosabb helye, ahol audio tartalmakat fogyasztunk.

Az ugyanakkor messze nem eldöntött kérdés, hogy mi lesz, lehet majd ennek a pontos technológia megoldása. A streaming szolgáltatók egyelőre magukkal az autógyárakkal egyeztetnek és állapodnak meg , hogy az in car entertainment rendszerekbe bekerülhessenek. Az Apple és a Google ugyanakkor magukat az intelligens rendszereket akarja uralni, azaz lényegében ugyanazt szeretné elérni az autók esetében, mint amit elért a hordozható eszközök piacain. A harc tehát a mobileszközökről egyre inkább az autókba terjed majd át, azaz a hagyományos rádiózás utolsó fellegvára is egyre inkább az interaktív szolgáltatások terepévé válhat majd!

Itt a muzzak hasábjain nemrég számoltunk be arról a felmérésről, melyet az Edison Consulting végzett és amely az Egyesült államokbeli zenefogyasztási szokásokat elemzi, immáron évek óta.

2015-ben remélhetőleg hagyományteremtő módon egy sok tekintetben hasonló kutatás első kiadványa jelent meg a Proart zeneipari jelentés néven. A 150 oldalas monstre kutatás és elemzés letölthető, mi a fontosabb szegmensekből szemezgettünk és elemeztük őket kicsit mélyebben…

Így fogyasztunk zenét itthon

Az Index–Délmagyar– Kisalföld felmérés ( nem reprezentatív, de nagy mintás és életkor szerint súlyozott) azt mutatta, hogy a legfontosabb zenefogyasztási, zenemegismerési platformok eloszlása nagyjából megegyező, azaz nagyjából egyenlő mennyiségben hallgatunk zenét streaming szolgáltatásokban, Tv-ben vagy rádióban, vagy éppen saját forrásból- legyen az CD vagy MP3.

Legjelentősebb forrásnak ( 39%-al) a kutatás alapján a saját tartalmak bizonyultak, legyenek azok CD, Vinyl vagy éppen Mp3 formátumúak, ezt némi meglepetésre már a digitális streaming szolgáltatások követik, melyeket éppen csak lemaradva követnek a hagyományos források, azaz a TV és a rádió.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a digitális szegmens ( ami a kutatásban digitális másolat és digitális stream név alatt fut) összesen   több, mint a teljes zenefogyasztás felét teszi ki, azaz fundamentálisan digitalizáció szempontjából a magyar fogyasztók messze nincsenek annyira lemaradva a fejlettebb piacokon él zenekedvelőkről.

Fiatalok is elkezdhetnék

Tovább finomítja a képet, hogyha a zenefogyasztást az egyes korcsoportokban külön elemezzük, hiszen várhatóan a tinik teljesen máshogy fogyasztanak zenei tartalmakat, mint az idősebbek.

A tinik esetében digitális szolgáltatások ( kiemelten a Youtube, de ebben a csoportban a legjelentősebb a Spotify, a Deezer és az egyéb streaming szolgáltatások elérése is) illetve a saját digitális tartalmak teszik ki a zenefogyasztás legnagyobb részét, fizikai formátumban pedig lényegében nem hallgatnak, vásárolnak zenei tartalmakat.

Érdemi változás a zenefogyasztásban a 35-44 éves korosztályban áll be, ez az a korcsoport ugyanis, ahol az Mp3-ban való zenehallgatás érdemben csökkenni, a CD vásárlási hajlandóság pedig érdemben növekedni kezd.

A másik végletet pedig a 65 év illetve a feletti korosztály jelenti, ahol a rádióhallgatás, az zenés tévéműsorok illetve a CD sőt a Vinyl hallgatás dominál, összesen a zenefogyasztás 80%-át téve ki ebben a korcsoportban.

Vírítsd a lóvét

Ez volt tehát a fogyasztói oldal, most nézzük, mindez hogyan képeződik le a zeneipari bevételekben. Létható, hogy a környező országokhoz képest is viszonylag jelentős a lemaradás a legális digitális szolgáltatásokból származó bevételek terén, miközben a közös jogkezelésből ( többek között a koncert bevételekből illetve reklám alapú szolgáltatásokból illetve rádiós és egyéb lejátszásokból ) származó bevételek részesedése a teljes zeneipari bevételekből a régió többi országával összhangban lényegesen magasabbak, mint a fejlettebb nyugat európai piacokon.

Éljen a zene?

A fejlett piacok legtöbbje esetében az előadók bevételei egyre inkább diverzifikálódnak és a CD eladások csökkenéséből adódó bevételkiesés egy részét a digitális, másrészt pedig az egyéb, például a koncert vagy merchandising bevételek ellensúlyozzák, legalább részben.

A magyar piacon mindez még gyerekcipőben jár, hiszen az évente legalább egy alkalommal koncertekre járók száma alig éri el a lakosság 19%-át miközben a régió több országában ennél 10—15%-al magasabb ez az érték. Intenzitásában is jelentősen elmarad az európai átlagtól, a magyarok koncertre járási hajlandósága ami a régióra összességében nem igaz, hiszen például Horvátországban az EU átlag feletti, Szlovákiában, Csehországban pedig éppen hogy csak az EU átlag alatti a koncertre járási intenzitás.

Az tehát, hogy a magyar lakosság elenyésző része és az is ritkábban kér koncertekre, összességében azt eredményezte, hogy Magyarországon 2013 4.3 millió koncertlátogatást regisztráltak, ami közel 1 millióval alacsonyabb, mint a válság előtt, 2007-ben és 2.3 millióval alacsonyabb, mint az európai átlag.

Digitális ugar

A fizikai eladások csökkenése miatt a zeneipar és a zeneipari szereplők bevételei csökkennek, ez alapvetően nem magyar sajátosság. Az már sokkal inkább, hogy a fizikai eladások csökkenését nem nagyon ellensúlyozza semmi.. A koncert bevételekről éppen az előző pontban értekeztünk, most nézzük a digitális bevételeket.

A magyar zeneipar az elmúlt években drasztikus mértékben vesztett volumenéből, két hatás, a fizikai eladások csökkenése illetve a világgazdasági válság okozta sok együttes hatásának „köszönhetően ” Mindez a bevételek tekintve azt jelenti, hogy a 2005-ös, 10 milliárd forintot meghaladó méretű magyar zeneipar 2013-ra 4 milliárd forint alá esett, azaz elvesztette korábbi bevételeinek 60%-át!

A digitális szolgáltatásokból származó bevételek szép növekedésnek indultak az elmúlt 2-3 évben, melynek köszönhetően a 201-es zeneipari bevételeken belül számolt 2.6%-ról a tízszeresére 23%-ra nőtt a digitális szolgáltatások részesedése, és a növekedés igazán az elmúlt 1-2 évben gyorsult fel.

A szép növekedés ellenére ugyanakkor a digitális bevételek részesedése jelentősen elmarad az EU átlagtól és még jobban a fejlett piacoktól, ahol 50% körül vagy afelett van a digitális szolgáltatásokból származó bevételek nagysága, azaz a legfontosabb bevételi forrásnak immáron a digitális zenei szolgáltatások számítanak!

Talán pontosan leginkább a legális digitális szolgáltatásokból származó bevételek és a digitális platformok használata közötti hatalmas különbség mutatja igazán meg a magyar zeneipar és a magyar zenei piacok legjelentősebb problémáját.

Ahogyan a zeneipari jelentés is fogalmaz nagyon helyesen „a magyar zeneipar legfontosabb, hosszú távú üzletfejlesztési kihívásának a zene iránt aktívan érdeklődő lakosság bevonását tartjuk.”Mindehhez- sok más mellett persze- igen nagy szükség lenne (végre) innovációra, magyar zenei szolgáltatásokra, olyan szolgáltatásokra, amelyek a sok tekintetben speciális sok tekintetben azonban más piacokkal megegyező magyar igényekre próbálnak választ adni. Ők feltételezhetően sikerrel járnának,ugyanis a magyar zenefogyasztók digitális érettsége messze nem marad le annyiban nyugati társaikétól, mint ahogyan azt gondoltuk esetleg..

Ugyan az elmúlt időszak elsősorban arról szólt a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy van-e létjogosultsága egyáltalán az ingyenesen igénybevehető szolgáltatás résznek és az ezen alapuló úgynevezett freemium modellnek.

Van ugyanakkor a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban egy sokkal előremutatóbb vita is, azok árazásáról. Egyre több adat utal ugyanis arra, hogy egyrészt jelenlegi árazásuk mellett a streaming szolgáltatások közel vannak maximális felhasználószámukhoz, másrészt pedig az éves szinten zenére fordított költséghez képest kifejezetten drágának mondhatóak.

A különböző kisebb fogyasztói csoportok számára 1, 3, 5 dolláros eléréseket tehát abszolút valós piaci igényen alapulnak, nem véletlen, hogy az Amazon is ebbe az irányba indult el, a szabvány streaming szolgáltatás helyett. Most pedig újabb szolgáltató próbál meg kilépni a szabványos streaming szolgáltatások rettenetes harcából és nyitni az árérzékenyebb csoportok felé.

Az Rdio ugyanis Rdio Select néven 4 dolláros havidíjért elérhető szolgáltatást indított. A szolgáltatás lányege, hogy az előfizetők naponta 25 dalt tölthetnek le és hallgathatnak meg aztán korlátlan számmal, illetve élvezhetik az Rdio rádiószolgáltatását, hirdetések nélkül. A nap végén a 25-ös listából aztán törölhetnek dalokat és helyette újakat tölthetnek le. Ha minden nap megteszik ezt, akkor évi közel 10 ezer dalt ismerhetnek majd meg ilyen módon, 48 dollár ellenében. Sőt még ennél is tovább merészkedtek, és a hatalmas, ámde szuper árérzékeny indiai piacon az Rdio select speciális lokális áron, kevesebb mint egy dollárért elérhető.

Elsőre lehet, felelőtlennek tűnik az Rdio lépése, a gyakorlatban azonban messze nem így van! Ha megnézzük, hogy ,mennyien veszik igénybe az ingyenes, mennyien ,mennyien veszik igénybe az 5 dollárod vagy olcsóbb, és mennyien az átlagos, azaz 10 dollár közötti árazású streaming illetve streaming jellegű szolgáltatásokat, látható, hogy nagyságrendi különbség van.

Amíg az ingyenes szolgáltatásokat közel 600 milliónyian használják, addig a prémium eléréseket összesen alig 40 milliónyian, s ennek is túlnyomó többsége a standard 5-10 dolláros áron kínált streaming szolgáltatásokat használja.

A piaci rés tehát teljesen egyértelműen jelen van. Az átlag fogyasztó számára egy 30 millió dalból álló zenei adatbázis majdnem hogy felesleges. Számukra a mainstream tartalom megismerése –amire a rádió funkcionalitás tökéletes- és egy bizonyos korlátozott számú dal letöltési és korlátlan számmal való meghallgatási lehetősége feltételezhetően elég. Azok számára aztán akiknek ez mégsem elég, ott van az upgrade lehetősége a teljes funkcionalitású streaming szolgáltatásra, havi 10 dollárért.

A zeneipar egyik legfontosabb marketing eszköze az internet előtti időkben a rádió volt. Ez most is igaz, de messze nem olyan mértékben, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. A zenehallgatás továbbra is a legfontosabb szabadidő tevékenységek között van, azonban a statikus eszközökről egyre inkább a mobil eszközök felé tolódik. Az internet, mint technológia, mint platform ugyanis ma már messze nem csupán a számítógépes szórakozást segíti elő.

A technológia fejlődése és a hagyományos rádióadók tétlenkedése ugyanakkor az eredményezte, hogy a platform lehetőségeit maximálisan kihasználó, on-demand szolgáltatások használata és népszerűsége meredeken emelkedett az elmúlt években, elsősorban az Egyesült Államokban.

A Podcast jellegű tartalmak egyre növekvő népszerűsége, megjelenése a streaming szolgáltatások kínálatában már magában is egyfajta konkurenciát jelent a hagyományos rádiók számára, akik azonban még mind a mai napig nem veszik komolyan a kihívást.

Amit a földi sugárzású rádióadók nem tesznek meg, azt ellenben meg próbálja megoldani több startup is,köztük a Swiperadio.A mobile first- azaz csak mobilon elérhető- szolgáltatás működése végtelenül egyszerű . Miután letöltöttük, tartózkodási helyünk alapján felsorolj az összes elérhető helyi rádióadó. a listából rögtön elindíthatóak az egyes adók, vagy szépen végig mehetünk az egyes adókon, mintha Tindereznénk, vagy akár kereshetünk is az elérhető adók között. A kedvencnek jelölt állomások aztán külön színt kapnak, hogy így könnyebben azonosíthatóak legyenek a következő bejelentkezésekkor.

Üzleti modelljét tekintve,alapvetően a hirdetésekben bízik a Swiperadio, de a hirdetéseket mellőzni vagy több személyre szabhatósági lehetőséget használni kívánó felhasználók számára 3 dolláros áron prémium funkciók is elérhetőek.

A testreszabási lehetőségek mellett ugyanakkor a Swiperadio sok, fontos funkciót- például előadókhoz kapcsolódó információikat, koncerthíreket, vagy éppen ismerőseink aktivitásait - nem tartalmaz.

Mindemellett a rádiók listázása és keresése sem teljesen zökkenőmentes, a rádiók alapvetően nevük alapján listázódnak, (ami sokszor félrevezető lehet) nem lehet rájuk stílusok alapján szűrni , és az AM valamint FM adók nincsenek külön választva. ( ami amúgy egy mobil alkalmazásban érthető is). Hatalmas előnye ugyanakkor a szolgáltatásnak, hogy semmilyen regisztrációt nem igényel, Facebook, vagy Twitter accounttal használható.

Jelen pillanatban azt nehéz lenne megjósolni, hogy a Swiperadio mennyire lesz képes a felszínen maradni, az ugyanakkor bizonyos, hogy a mintegy 50 ezer különböző rádióadó, amelyek a Swiperdaio adatbázisában szerepelnek komoly lehetőséget rejtenek magukban. Ugyanis akármennyire is nem szeretnék a földi sugárzású rádiók, egyre inkább digitális és interaktív módon fogjuk hallgatni a rádiókat..

Spotify sajtótájékoztatót talán legutóbb 2014 végén várt ennyire a világ. Most, nem sokkal az Apple nagyon várt és várhatóan a piacot hosszú időre meghatározó streaming szolgáltatás csomagjának indulása előtt,a kiadókkal folytatott egyezkedés és vita kellős közepén hívta össze a svéd cég a sajtó képviselőit New York-ba.

Daniel Ek, a svéd cég vezetője egy teljesen új ,teljesen új megközelítésű zenei szolgáltatást jelentett be, ami talán többet már nem is illik csupán streaming szolgáltatásnak nevezni!

Stílusok helyett viselkedés alapú ajánlások

A Spotify minden jel szerit tesz egy utolsó, minden eddiginél jelentősebb lépést annak érdekében, hogy hatalmas zenei adatbázisát a zenekedvelők számára is igazán jó és értelmes módon hasznosítsa.

Ennek keretében az eddigi, alapvetően stílusok , alstílusok és metadatok alapján való ajánlás helyett a jövőben sokkal inkább a felhasználó korábbi aktivitásai, életkora, a napszak és egyéb finomabb tényezők alapján ajánl majd zenét az algoritmus. Az egyes playlistek között váltás könnyű lesz, egyszerűen lapozva már át is ugorhatunk az újabb listára. Sok tekintetben hasonló arra, amit a Songza kínál, de ettől még tény jelenlegi ajánló algoritmusaival a svéd cég nem tudja felvenni az ezen a téren piacvezető Pandora-val a versenyt…

Spotify a futóknak

Az utóbbi időben elkezdett, egyre intenzívebb együttműködések listáját folytatva a Spotify a Nike-val együttműködve tervezte meg és dobja piacra a Spotify for Runners funkcionalitást. A fotók részére kidolgozott megoldás lényege, hogy a telefonokon elhelyezett szenzorok segítségével az alkalmazás érzékeli a tempót és a tempóhoz igazítja a zenét, amit a futó hallgat.

A Spotify, olyan sztárok segítségével, mint Tiesto, saját maga el is készített pár, különböző tempóhoz igazított zeneszámot, amelyek segítenek a minél jobb teljesítmény elérésben. A Nike-val illetve a Runkeeper-el meglevő együttműködések értelmében a funkció még az év hátralevő részében integrálva lesz ezekbe a népszerű fitness alkalmazásokba is

Soha több csak streaming

Mindezek a fejlesztések ugyanakkor szinte eltörpülnek amellett, hogy a Spotify, a pletykáknak megfelelve valóban videószolgáltatást indít. A tartalon valón a legjelentősebb médiatulajdonosoktól- NBC, Slate, Vice NEWS, BBC, NBC, ABC, Conde Nast brands, Comedy Central MTV, E!, TED, CBS - érkezik, ha minden igaz rövid, könnyen fogyasztható klipek vagy kisfilmek formájában.

És ha mindez nem lenne elég, a svéd cégnél is lehetőség lesz immáron Podcast jellegű tartalmak létrehozására illetve hallgatására, indulásképpen olyan partnerek tartalmaiból, mint a Public Radio International, WNYC vagy a Slate.

A videó tartalmak integrálása a Spotify platformba, nyugodtan kijelenthető, hogy a svéd cég legjelentősebb lépése indulása óta! A videótartalmak minden eddiginél fontosabb és központibb szerepet játszanak, így az, hogy a Spotify feléjük fordul, nem meglepő.

A videóhirdetések az elmúlt években a hirdetési piac egyik sikertermékévé nőtték ki magukat. Az elmúlt három évben közel háromszorosukra növekedtek az ebből a szempontból legjelentősebb piacon, az Egyesült Államok piacán, és idén várhatóan már a teljes digitális hirdetési piac közel egyharmadát teszik majd ki, messze maguk mögött hagyva például a mobilhirdetéseket. A videómegtekintés, a videóhirdetési piac tehát meredeken növekszik a hirdetők imádják a terméket, csakúgy, mint az internetezők

Az azonban ahogyan az interneten tartalmakat fogyasztunk, az elmúlt években lényegesen átalakult. Ma már nem ( elsősorban ) portálokon, sőt egy re kevés klasszikus közösségi média oldalakon fogyasztunk, egyre kevésbé szöveges tartalmakat, hanem egyre inkább képi vagy mozgóképes tartalmakat, egyre inkább üzenetküldő szolgáltatásokon belül küldözgetve. Nem véletlen, hogy az üzenetküldés az a terület, amely az elkövetkezendő években a leginkább felforgathatja majd azt is, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk és osztunk meg egymással.

A Spotify a videótartalmak felé való határozott elmozdulással tehát egyben a Youtube, a Buzzfeed és a Snapchat birodalma felé veszi az irányt, valószínűleg végleg maga mögött hagyva a szigorúan vett streaming zenei szolgáltatást.

Ez a lépés nagyon sok tekintetben hasonló, mint amelyet a Netflix évekkel ezelőtt tett, és amelynek keretében az alap üzleti modelljét, az előfizetéses alapú DVD küldés elhagyva előfizetés alapú filmkölcsönzésre állt át. A Spotify esetében ugyanakkor a tét jóval nagyobb, mint akkor a Netflix esetében: Ebből az irányból visszaút a „csak” zenei szolgáltatása felé már nem nagyon van/ lesz. Azaz a Spotify vagy nagyon meghatározó szórakoztatóipari platformmá növi ki magát, vagy komoly veszélybe kerül..

Európa digitális zenei értelemben gyakorlatilag másodlagos piac, még a legfontosabb szolgáltatók számára is, annak „köszönhetően” , hogy nem volt és nincsen egységes európai digitális piac. A nem egységes, hanem országonként különböző piac, országonként különböző szabályozást, jogdíjfizetési valamint forgalom riportolási kötelezettséget eredményez. Így addig, amíg nem erősödött fel annyira a digitális zenei verseny, mint mostanában addig 2-3-4 évbe is beletellett, amíg egy-egy meghatározó szolgáltatás a kevésbé jelentős piacokra is elért.

A Jean-Claude Juncker által vezetett európai bizottságnak többek között ezért is volt az egyik kiemelt célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül felállítson egy roadmap-et az egységes európai digitális piacok eléréshez.

A roadmap három pilléren alapul:

1. A fogyasztók számára jobb, szabadabb elérés biztosítása a digitális szolgáltatásokhoz
2. A digitális szolgáltatások és digitális innováció számára ideális üzleti környezet megteremtése
3. A digitális iparban rejlő növekedési potenciális maximális kihasználása

Az első pillér az, ami a zeneipar számára a legfontosabb pontokat, feladatokat tartalmazza, közöttük azt a célkitűzést, hogy 2015, azaz ez év végére készüljön el egy a tagállamok szerzői jogi törvénykezését egységesebbé tenni kívánó javaslat, amely biztosítja egyfelől a felhasználók, másfelől a jogtulajdonosok, szerzők érdekeinek biztosítását.. Mindemellett célul tűzi ki, hogy a lehető leghamarabb ,meg kell szüntetni a tartalmak, szolgáltatások elérésének korlátozását.

A második pillér feladata lesz az audiovizuális ökoszisztéma és platform áttekintése és a 21.századi felhasználási szokásokkal való egyeztetése, valamint az illegális tartalomfogyasztás visszaszorítása.

A harmadik pillér részét képezik az olyan, a piacon való könnyű megjelenéshez kapcsolódó platformok vizsgálata, mint a keresők, közösségi oldalak, e-kereskedelmi és ár-összehasonlító oldalak. A bizottság által kiadó sajtóközlemény szerint ezek egyre nagyobb mértékben meghatározzák a tartalomfogyasztást, ám közben nem kellőképpen átláthatóak: sem az, hogy a keresési találatokat hogyan rendezik, sem az, hogy az árazást hogyan alakítják ki. E esetben egyelőre szabályozásról nincs szó: a Bizottság még ebben az évben megkezdi e platformok átfogó vizsgálatát.

Természetesen jelen pillanatban roppant sok még a nyitott kérdés, sőt több a nyitott kérdés, mint a tisztázott. Az ellenben egyértelmű, hogy a Juncker vezette testület célja, hogy a lehető leghamarabb eltörölje a szolgáltatások igénybevétele előtt álló korlátokat., és a jogvédőszervezetek harmonizálása, illetve az egyes országokra vonatkozó monopóliumok megszüntetése révén látványosan egyszerűsítse az európai zenei piacokra való belépést!

A Spotify kapcsán az elmúlt időszakban a domináns hírek az ingyenes láb kiadók által követelt bezárásáról illetve a minden eddigieket felülmúló veszteségekről szóltak..A svéd cég termékfejlesztési szempontból ugyanakkor egy felettébb csendes időszakon van túl, így ha innen nézzük nem meglepő, hogy készülhetnek valamire. Ha azt vesszük, hogy az Apple június első hetében tervezi bejelenteni a zeneipar lekövetkezendő évét, éveit domináló, teljesen megújított iTunes-t és várhatóan Apple Music névre keresztelt streaming szolgáltatást, akkor a dátum, május 20-a is érthető. A kérdés immáron csak az, hogy mit tervez bejelenteni a svéd cég?

Az ilyen téren felettébb jól tájékozott New York Times információ alapján a svéd cég nem kevesebbet tervez, minthogy videótartalmakkal ( zenei+szórakoztató) bővíti szolgáltatását. Meg nem erősített hírek szerint a svéd cég hosszabb ideje komoly tárgyalásokat folytat olyan komoly tévétársaságokkal és médiacégekkel ,mint az NBC, a Universal, a Fox a Viacom illetve egyéb publishing cégekkel, mint a Vice vagy éppen a Condé Nast. A források arról számoltak be, hogy a svéd cég több millió dolláros minimumgaranciát és a hirdetési bevételből való részesedést kínál a részt vevő cégek számára, és a tervekben az Amazon-hoz vagy éppen a Netflixhez hasonlóan saját gyártású tartalmak is szerepelnek.

A svéd cég célja kettős lehet. Egyrészt újabb és újabb monetizálható tartalmak bevonásával reményei szerint növelheti hirdetési bevételeit ( is) Másodsorban vetélytársai közül egyre többen kínálnak valamilyen formában videó tartalmakat. A TIDAL exkluzlv videóklipeket, koncerteket, a Google prémium Youtube videótartalmakhoz való hozzáférést, azaz jelenleg a videó tartalmak eléréshez nem hogy el kell hagyni a Spotify-t, hanem a vetélytársakhoz kell vándorolni…

A svéd cég videó tartalom piacra való belépésről nem most pletykálnak először, idestova két évvel ezelőtt hasonló, bár sokkal kevésbé konkrét hírek láttak napvilágot. Tény ami tény,a videó tartalmak kiszolgálása új architektúrát nem igényelne, így nulla vagy minimális technológia költségei lennének. A saját gyártású tartalmak segítségével pedig a Netflix vagy még korábbra visszamenve az HBO példáját követve tudna új felhasználókat illetve előfizetőket toborozni a cég.

Nem szabad ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy volt, aki nagyon csúnyán megjárta a videószolgáltatás indításával. Az Rdio, ugyancsak 2013-ban Vdio néven indított el szolgáltatást, ahol egyenként lehetett filmeket vásárolni a zenei tartalmak mellett, azaz a svéd cég mostani terveivel szemben, nem integrálrák az előfizetési modellbe a videó tartalmakat.

A videószolgáltatés indításának híre egy dolgot bizonyosan jelez ugyanakkor: A Spotify-nak esze ágában sincsen feltett kézzel várni és megvárni, amíg az Apple belép a piacára és elkezdi dominálni azt

A skandináv zenei piacokat évek óta megkülönböztetett figyelem kíséri, ugyanis ezen országok, méretük, digitális fejlettségük okán ideálisak minden tekintetben digitális zenei szolgáltatás inkubátor piacnak, így az ott történtek sok tekintetben előre jelezhetik azt, ami a sokk-sokkal nagyobb piacokon történik majd 2-3 év késéssel.

Az elmúlt években ez a fajta előrejelző szerep tökéletesen működött is. A skandináv piacok nagyon jól előrejelezték a streaming előretörését, de azt is, hogy a streaming alapvetően az egyedi letöltések rovására növekszik. Ennek ellenére a skandináv piacok az elmúlt időszakban növekedtek, ami bizakodással töltötte ez a nagyobb zenei piacokat is…

Ha ezt vesszük alapul, akkor a nagyobb piacok és a kiadók vezetői aggódhatnak, ugyanis meglepetésre 2014-ben a legmeghatározóbb skandináv piac, a svéd lemezipar bevételei csökkentek!

A Spotify hazájának zeneipari bevételei ugyanis ha nem is drámai mértékben, 500 ezer euróval 0.4%-al csökkentek., azaz inkább stagnáltak. Igaz, akár így, akár úgy hívjuk, mindez csalódás, hiszen 210 óta folyamatosan, minden évben növekedni tudott a skandináv ország zeneipara, alapvetően a streaming előretörésének köszönhetően.

A streaming előretörése tavaly sem állt meg, azonban a fizikai CD eladások minden eddigi rekordot megdöntő mértékben, 38%-al csökkentek, felülírva ezzel azt, hogy a fizikai eladások csökkenésével, a csökkenésük mértéke is egyre alacsonyabbá válik.

Így hiába növekedtek a streaming szolgáltatásokból származó bevételek 10%-al, és hiába tudtak a globális trendeket meghazudtolva á la carte letöltések is kis mértékben, 3.2%-al növekedni, összességében a svéd zeneipari bevételek maximum stagnáltak.

Ugyan a csökkenés ténye önmagában éve több, mint szomorú mindez nem jelenti azt, hogy a svéd zenei piacokon leindult trendek visszafordultak volna, sőt! A streaming szolgáltatásokból származó bevételek immáron a svéd zeneipari bevétele közel 80%-át teszi ki, miközben az egyedi letöltések, a CD eladások illetve az egyéb bevételek marginális részt adnak csupán ki.

Mindezek alapján sok minden elmondható a svéd zenei piacokról ,csak az nem, hogy ne a jövőbe mutatnának. Egy olyan állapotot mutatnak, maikor a CD illetve az a lá carte letöltések szinte teljesen eltűnnek. Mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy a svéd piacok ebben az állapotukban is alig 10%-al maradnak el a 2000-es évek elejének bevételeitől, amelyek azonban már bőven a zeneipar bevételek csökkenésének időszakának lenyomatai. A svéd piacok tehát az feltétlenül megmutatja, hogy ahhoz,. Hogy a zeneipari bevételek elérjék a 90-es évek szintjét, ahhoz újabb,komolyabb innovációra lesz szükség!

A Soundcloud 2013 végétől, de leginkább a tavalyi év során az addigi sok tekintetben underground szolgáltatás irányából elmozdult egy tradícionális streaming szolgáltatás irányába.

Az út már az elejétől sok tekintetben rögösnek tűnt, hiszen Soundcloud minden egyes a nagy kiadók felé tett lépésével, funkcióváltásával magára haragítja ügyfeleit, azaz a prémium plaformját használó előadókat illetve a zenekedvelőket, másodsorban az illegális tartalmak szűrése a streaming szolgáltatás válás előfeltétele, harmadrészt pedig egyre nagyobb nyomás helyezkedik rá a kiadók felől, hogy érdemi bevételeket produkáljon és azt vagy legalább annak egy részét szét is ossza az előadók között.

Az ősszel a Warner Music-kal között megállapodás ,majd pedig nem is olyan régen, amikor a Youtube számára hasonló megoldást szállító Zefr-el megállapodást kötött a nem licenszelt tartalmak szűrésére és monetizálására.

Azt, hogy a kiadók számára mennyire fontos a bevétel termelő képesség, - különösen most, amikor egyre nyíltabban sürgetik az ingyenes szolgáltatások erőteljes korlátozását- nagyon jól mutatja, hogy a SONY közel egy tucat fontosabb előadójának a profilját szüntette meg és vonta vissza tartalmait a berlini székhelyű cég szolgáltatásából.

Kommentálni a kiadó nem volt hajlandó a lépést, de kiadói források arra utalnak, hogy a SONY elégedetlen volt a Soundcloud monetizációs képességével és prémium, pénztermelő funkcióival.

A SONY lépése nem cska azért aggasztó jel, mert roppant rossz kommunikációs üzenete van,hanem azért is, mert azt jelzi, hogy a Soundcloud nem nagyon jutott előre a tárgyalásokkal a két legnagyobb kiadó a Universal és a SONY esetében. Ismerve azt, hogy az Apple alig egy hónap múlva a piacon megjelenő alapjaiban újragondolt iTunes-al és jelenik meg, amelyben kiemelt szerepet kaphat majd az előadói kapcsolatok kezelése, sőt a hírek szerint maga a streaming szolgáltatás is sok tekintetben a Soundcloud riválisa ( is) lesz, a berlini cégnek a lehető leghamarabb le kellene zárnia a kiadói tárgyalásokat, hogy esélye legyen felvenni a harcot az érkező óriással…