A Pandora sikerrel túlélte és átvészelte az iTunes Radio indulását, azonban úgy tűnik, hogy magának a terméknek a megújulási képtelensége minden vetélytársánál sokkal nagyobb gondot okozhat a kaliforniai cég számára, mint akár a közeljövőben induló, újragondolt iTunes és Apple zenei szolgáltatások sora(…)

Az elmúlt évekkel ellentétben, amikor a befektetők a pénzügyi adatokat nézték árgús szemekkel,a figyelem a közelmúltban az aktív használókra terelődött, hiszen ez az indikátor jelezte legjobban azt, hogy a regisztrált felhasználók mennyire használják a szolgáltatást és mennyire pártolna esetleg át az egyre szaporodó vetélytársakhoz.

A cég legutóbbi negyedéves adatait a tőzsde meredek zuhanással konstatálta, annak ellenére, hogy hosszú idő után ismételten 80 milliónál több aktív hallgatója volt a szolgáltatásnak decemberben.

A nemrég közzétett 2015 első negyedévi jelentésben a bevételek felülmúlták az elemzői várakozásokat, ugyanis az első negyedéves adatok alapján a Pandora bevételei elérték a 230 millió dollárt, miközben a piac 224-225 millió dollárra számított csupán. Az előző évhez képest ez 29%-os növekedést mutat, azaz a bevételi oldalon az on-demand rádió még mindig igen komoly tartalékokkal és növekedési potenciállal rendelkezik a jelek szerint.

Az erős bevételi oldal ugyanakkor továbbra sem eredményez nyereséget, sőt a Pandora továbbra is veszteséges, a többi streaming szolgáltatáshoz hasonlóan, ráadásul az első negyedéves 48.3 millió dolláros bevételi lényegesen magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 28.9 millió dollár volt. Ami pedig az oly szorosan követett aktív felhasználók számát illeti, az közel 2 millióval csökkent az előző negyedévhez képest, 79.2 millióra, azaz ismét 80 millió alatt van.

Az első negyedéves jelentés alapvetően ,megerősíti a Pandora-val kapcsolatban egyre erősödő vélekedést, amely szerint a szolgáltatás már túl van növekedési zenitjén, a bevételek növekedése még egy ideig fenntartható, a működési eredmény is javítható, különösen, ha a tartalomköltségek valóban csökkenhetnek,  de egyre sürgetőbb a termék megújítása, különösen az egyre erősödő vetélytársak- az Apple a Google vagy éppen az Amazon közelmúltbeli és jövőbeli terveit ismerve…

Az Apple a tervek szerint alig egy hónap múlva fejlesztői konferenciáján mutatja majd be azt, hogy egy évvel a Beats Music akvizíciója után hova, milyen irányba is szeretné ténylegesen fejleszteni az iTunes-t.

Az új iTunes egyik alappillére az Apple streaming szolgáltatása lesz, amely infrastruktúrájában a Beats Music-ra épül majd, de az iTunes része lesz. Az új, streaming termék szervesen integrálva lesz az iTunes-ba, és az iOS9-be és minden olyan alkalmazásba, amely bármely Apple platformon zenefogyasztáshoz kapcsolódik, legyen az iPhone, Tablet vagy éppen Apple TV. A fő vezérelem, mozgató rugó a felhasználó saját zenei adatbázisa lesz, és a saját valamint az iTunes/Beats adatbázisban levő tartalmak közötti átjárás felettébb könnyű lesz, a kétféle tartalom közötti elhatárolás nem lesz jelentős és az egész alapvetően egy bármikor, bárhonnan elérhető, felhő alapú szolgáltatás lesz.

Magáról a szolgáltatásról tehát meglehetősen sokat tudunk- mint általában az Apple termékekről és szolgáltatásokról a félig-meddig koordinált szivárogtatások révén- sőt az is látható, érezhető, hogy az Apple most valóban biztosra szeretne menni annak érdekében, hogy visszaszerezze domináns pozícióját a zeneiparban és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy egészen alpári módszereket vessen be vetélytársaival szemben.

Mindeközben ugyanakkor a hírek szerint az Apple ismételten ugyanazzal a problémával küzd, mint amivel 2 évvel ezelőtt, az iTunes Radio indulásakor, azaz a szolgáltatás technológia értelemben lehet, hogy kész az indulásra, a kiadókkal folytatott tárgyalások azonban lassabban haladnak a tervezettnél. Akkor- azaz az iTunes Radio indulása előtt- végül a keddi bejelentés előtt 4 nappal sikerült minden kiadóval elvi megállapodásra jutni, de még így is a 2013 júniusában tartott konferenciáén csak az őszi indulást tudta bejelenteni az Apple.

Pontos információk ugyan nincsenek, de meg nem erősített hírek szerint a fő problémát pontosan azok a pontok jelentik, amelyben az Apple ingyenes elérést szeretne biztosítani a szolgáltatást bizonyos részeihez.  A tárgyalásokhoz közel álló források szerint  az Apple és a legnagyobb, piacvezető kiadó, a Universal Music tárgyalásai azok, melyek a legkevésbé haladnak. Zárójelben jegyezzük meg, hogyha ez így van, az abszolút nem (lenne) meglepő, hiszen a Universal és extravagáns vezére, Lucian Grange az, aki leginkább külön utakon jár a tartalmak licenszelése és a digitális szolgáltatásokhoz való viszony tekintetében.

A 9toMac forrásai ellenben azt állítják, hogy ugyan a kiadói tárgyalások valóban lassabban haladnak, az Apple azonban eltökélt azt illetően, hogy a WWDC keretében bejelenti a szolgáltatást és a még júniusban az iOS 8.4 részeként el is indítja azt, illetve jelentősen kibővíti azon országok sorát, ahol az iTunes Radio elérhető.

S ha mindez nem lenne elég, az Apple-nek elképzelhető, hogy az indulás előtt még tengerentúli trösztellenes hivatal, az FTC kérdéseire is válaszolnia kell, összhangban az Európai Unió versenyjogi szervezetének vizsgálatával. Mindkét testület pontosan azt vizsgálja, amivel a hírek szerint az Apple fő célja: minél több sztár exkluzívan a saját szolgáltatásába csábítani és erősíteni azt, a vetélytársak rovására is…

Az immáron Dr.Dre-vel, Jimmy Iovine-al megerősített Apple tartalom csapatnak nem lesz könnyű dolga. Úgy kell nagyon rövid idő alatt komoly megállapodásokra rávenni a kiadókat, hogy közben a megállapodások alapelveit vizsgálják és vitatják a versenyjogi szervezetek..Hibázni pedig most már nem hibázhat az Apple, mert ha azt teszi, valószínűleg hosszú évekre lemondhat a vezető szerepről a digitális zenei világban…

A Spotify az idei évben éppen elég problémával néz szembe ahhoz, hogy azon dolgozzon, hogyan lehetne jövedelmezőbb(…) ennek ellenére, a 2014-es adatok alapján lehet, mégsem ártana…A svéd cég, tőzsdei cég nem lévén nem köteles közzé tenni hivatalos adatai, maximum bejegyzett székhelyén, Luxemburgban.

A svéd cég növekedés az elmúlt években igen tetszetős volt, hiszen 3 év alatt több,mint megduplázta árbevételét, sőt csak az elmúlt évben 45%-ot emelkedett és immáron meghaladja az 1 milliárd eurót.

A növekedés nem csupán a bevételeken látszik, hanem a felhasználószámon is, hiszen a svéd cég éppen januárban jelentette be, hogy majdnem megduplázva a 2013-as 36 milliót, elérte felhasználóinak száma a 60 milliót. Melyből 15 millió felhasználó az, aki a prémium szegmenst használja.

Ez a 15 millió felhasználó- azaz a teljes felhasználói bázis negyede- termeli a cég bevételeinek túlnyomó részét, 91%-át, azaz 942 millió eurót, mai azt is jelzi, hogy a hirdetési bevételek továbbra is marginálisak a svéd cég életben, minden e téren tett erőfeszítésük ellenére.

A Spotify 2013 végén elkezdett terjeszkedése tehát eredményes volt, mind ami a felhasználók számának növelését, mind ami a bevételeket illeti, ennek ugyanakkor nagyon súlyos ára volt a svéd cég számára.

A több,mint 1 milliárd eurós bevétel mellett ugyanis a tartalomköltségek hosszú évek után ismét emelkedésnek indultak és 2014 885 millió eurót tettek ki, azaz a bevételeinek 88%-át kellett, hogy a svéd cég jogdíjakra fizesse. A magas tartalomköltségek mellett a létszámnövekedés és terjeszkedés miatt a személy jellegű költségek is növekedtek, összességében 165 millió eurós veszteséget eredményezve.

A veszteség tényénél is aggasztóbb hír, hogy a veszteség bevételekhez viszonyított mértéke elkezdett növekedni, ami annak az indikátora, hogy a cég költségspirálba kerülhetett, ami az alap üzleti modellből fakadó probléma. Évekkel ezelőtt, az elképzelés az volt, hogy a felhasználószám növekedésével a tartalomköltségek ha lassan is, de „kinőhetőek” A Spotify esete mutatja azonban a legjobban, hogy nem, a növekedéssel együtt a tartalomköltségek is nőnek, ezzel együtt pedig a veszteség is.

További probléma, hogy streaming szolgáltatások további növekedésének egyértelműen az árazás a gátja. Alacsonyabb ár viszont alacsonyabb bevételeket, a több felhasználó miatt azonban még magasabb tartalomköltségeket jelentene.

A streaming üzletileg tehát hallott termék, ami azért aggasztó, mert a népszerűsége viszont töretlen ütemben nő. A megoldás a nagy médiacégek belépése és a veszteségek keresztfinanszírozása lehet(ne) – lényegében az egyedi lelöltésekhez hasonló módon- de mint azt pont a legnagyobb és legjobban várt szereplő, az Apple példáján látjuk, pont az ellenkező irányba terveznek elindulni..

A világ szerencsésebb felén a streaming szolgáltások jogi helyzete lényegében kristálytisztának mondható, méghogyha az előadók a fizetett díjakat keveslik is. Teljesen más ugyanakkor a helyzet a tengerentúlon, ahol sokkal bonyolultabb az on-demand rádiók helyzete. Működésüket ugyanis a DMCA szabályozza, amely kimondta, hogy a földi sugárzású, hagyományos rádiók esetében nem állapított meg jogdíjfizetési kötelezettséget az átalányjogdíjon felül, az on-demand rádiók esetében ugyanakkor dalonként 1.1 centes árat szabott meg. A kaliforniai rádió ugyanakkor jogi útra is terelte az ügyet és beperelte a két nagy amerikai szerzői jogi szervezet közül az egyiket.

A jogvédő szervezetek természetesen fellebbeztek, a közelmúltban pedig a másodfokú-azaz végleges- ítélet is megszületett. A fellebviteli bíróság ítéletében kimondta, hogy a Denise Cote bírónő által vezetett első fokú bíróság helyesen mondta ki ítéletében, hogy az ASCAP által benyújtott indoklás és dokumentumok nem támasztják alá, hogy a jogdíjnak miért kellene növekednie, illetve azt is, hogy az elsőfokú bíróság azt is helyesen mondta ki, hogy „ a tartalmak részleges visszavonása nem lehetséges az érvényben levő licenszek mellett”

A fellebbviteli bíróság az első fokú testület azon megállapítását is megerősítette, hogy az elsőfokú ítéletet megelőzően létrejött átmeneti megállapodások esetében meghatározott lényegesen magasabb jogdíjak ( pro rata alapon 5 illetve 7.5%) nem tekinthetőek a piac által meghatározott értéknek, mivel speciális körülmények között születtek és nem alkalmazhatóak, mivel ellentétben állnak a hivatalos és érvényben levő ASCAP díjszabással.

Nem meglepő módon a Pandora üdvözölte a döntést, míg az ASCAP vezetője egy inkább furcsának mondható nyilatkozattal fejezte ki tiltakozását. A döntés fontos lépés és győzelem a kalifornia cég számára, ugyanakkor érdemben nem oldja meg az amerikai szerzői jog rendszert egyre jobban feszegető problémákat.

A jelenlegi helyzet  ugyanis minden fél- a szolgáltatók, a közös jogkezelő szervek, a zenészek, előadók- számára rossz.  A szolgáltatók számára már a jelenlegi jogdíjszintek is kritikusak, miközben a közös jogkezelők elégedetlenek azzal, hogy az interaktív rádió szolgáltatások a streaming szolgáltatásokhoz képest lényeges alacsonyabb díjat fizetnek. Végül, de nem utolsó sorban a rendszer azért is rossz, mert teljesen máshogy és logikátlan módon kezeli az egyes szereplőket, amelyek így annak ellenére, hogy nagyon sok tekintetben ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, drasztikusan eltérő mértékű jogdíjat fizetnek.Így most a politikán a sor, hogy felmérje és meghozza azokat a döntéseket, melyek révén a jövőben is működhet tovább a rendszer.

A világ zenei sajtója és mi magunk is rengeteget foglalkoztunk az Apple streaming szolgáltatásával illetve azzal, hogy az Apple a nagy nemzetközi kiadókkal kéz a kézben a streaming szolgáltatások ingyenes részének megszüntetését vagy drasztikus korlátozását szeretné elérni.

A jelek és a legfrissebb információk szerint sokkal inkább van szó blöffről és a vetélytársak ellehetetlenítéséről, mint arról, hogy Cupertino-ban valóban ne hinnének az ingyenes zene elérésben.

A Re-code információi szerint ugyanis az Apple új streaming szolgáltatásának igenis lesz ingyenes lába, (méghogyha nem is annyira kiterjedt, mint mondjuk a Spotify esetében) az első három hónapban  ugyanis ingyenesen igénybevehető lesz a szolgáltatás, az Apple elképzelései szerint. Hovatovább a szolgáltatás egyik része egy a Soundcloud-hoz hasonló funkcionalitást is kínál majd az előadók számára, amelynek keretében feltöltött dalok részletei ingyenesen, sőt akár regisztráció nélkül lesznek meghallgathatóak.

Nem ez az első eset, hogy az Apple zenei gigaprojektje kapcsán egyértelműen kiderül, hogy a vetélytársak gyengítése legalább olyan fontos, mint maga a szolgáltatás. A télen, amikor arról szóltak az információk, hogy az Apple a kiadókkal arról tárgyal, hogy olcsóbban kínálhassa streaming szolgáltatását mér felelevenítettük, hogy amennyiben az Apple sikerrel jár és a kiadók valóban csökkentik a tartalomdíjakat, úgy azokat a többi szolgáltató esetében is meg kell tenniük. ( a Spotify például maga is tárgyalt hasonló témában a kiadókkal korábban..) Az árcsökkentés ugyanis bevétel csökkenést is eredményez majd, ami az eleve veszteséges és az üzleti modelljükkel küszködő független streaming szolgáltatók számára komoly, könnyen elképzelhetően megoldhatatlan problémát okozva.

Az Apple fő célja tehát egyre nyilvánvalóan a vetélytárs szolgáltatók és szolgáltatások ellehetetlenítése, akár üzleti, akár adminisztratív eszközökkel. A cél egy a jelenleginél sokkal kevesebb szereplőből álló, még a mostaninál is magasabb belépési korlátokkal bíró piac kialakítása, melyet könnyű kontrollálni Cupertinónból.

Napjaink vezető digitális zenei szolgáltatásai alapjában véve roppant hasonló szolgáltatást és élményt nyújtanak: Egy hatalmas zenei adatbázisból válogathatunk kedvünkre, állíthatunk össze lejátszási listákat, amelyeknek a tagjait aztán akár egyenként is rongyosra hallgathatjuk.

Két területen azonban kifejezetten küszködik napjaink digitális zeneipara, ez pedig az új zenék megismerése illetve a közösségi funkciók. Nem véletlen, hogy a zenemegismerés terén nem a Spotify, az Rdio, a Deezer vagy éppen a Google vezet, hanem a Pandora, mintahogy az sem a véletlen műve, hogy népszerű, valóban közösségi digitális zenei szolgáltatást nem nagyon ismerünk.

Ezen próbál változtatni egy viszonylag friss start-up, a Los Angeles székhelyű urRadio, amely segítségével bárki elindíthatja saját rádiószolgáltatást és műsorát, melyet a szolgáltatás 30 milliós zenei adatbázisából válogathat össze. Az élmény tehát hasonló kicsit ahhoz, mint amit a Pandora kínál, azonban a központban itt nem az előadók, hanem maguk a rádióadók és azok tulajdonosai lesznek.

Ezt hívja összefoglaló néven Live Social Radio-nak a csapat. Mindez három dolog együttesét jelenti, melyek miatt a tulajdonosok bizakodóak és amelyek megkülönböztetik a UrRadio-t a seregnyi hasonló szolgáltatástól:

Klasszikus online rádiózás újragondolva: A rádiók létrehozása, indítása teljesen megegyező lesz majd a Pandora esetében megismerttel,azaz egy adott előadó nevét beírva maga az alkalmazás hozza létre a rádió tartalmait. A továbbiak azonban már különböznek és interaktívabbá, közösségibbé teszik a szolgáltatást. A Live Social radio funkcionalitás azt is jelenti, hogy a felhasználók, egymás adóit hallgatva kommunikálhatnak is majd egymással. Ez lesz majd a legnagyobb különbség akár a Pandora, akár a Spotify-al szemben, ahol a kommunikáció egyirányú, azaz lehetőség van feliratkozni valakinek a rádióadójára vagy lejátszási listájára, de kommunikálni nem tudnak róla. Különbség az is, hogy a rádió tulajdonosa illetve a hallgatók ugyanazt a hírfolyamot halják, időben is teljesen szinkronizált módon.

Lejátszási lista építés: További különbség az ismert rádió és streaming szolgáltatásokhoz képest, hogy a mások rádióiban hallott tartalmakat saját rádióinkba is könnyedén átemelhetjük, hogy aztán ott új életre keljenek. Ugyancsak könnyen és gyorsan lesz lejátszási lista építhető a a kedvenc előadónk alapján, a Insta Sets funkció segítségével, mai azonnal előállít egy alap playlistet, amit aztán kedvünkre faraghatunk, módosíthatunk. ( ez hasonlít leginkább a Pandora funkcionalitására)

A létrehozott lejátszási listákban/ rádiókban jelenleg nincsen korlátozva a dalok átugrási lehetőségének száma, azaz szemben például a Pandora-val korlátlan számban ugorhatunk át nekünk nem tetsző dalokat.

Eredeti, újszerű tartalmak: A urRadio talán legkillerebb funkciója, amely révén kiemelkedhet majd a streaming szolgáltatások tömegéből az az, hogy a rádiótulajdonosok megszakíthatják majd az adást úgynevezett live voice break-ek segítségével, azaz lényegében véve klasszikus értelemben vett rádiósást hozhatnak létre, ami mégis interaktív is egyben.

Természetesen az is kulcsfontosságú, hogy az oldalra belépve vagy a mobilalkalmazást elindítva könnyen tudjunk választani, hogy milyen rádiót szeretnénk hallgatni. Ebben segítenek a legnépszerűbb rádiók illetve a legnépszerűbb előadókat, dalokat bemutató toplisták, a személyre szabott tartalomajánlás és a különböző keresési opciók.

A UrRadio nem az első, aki a rádiózást, a közösségi élményt és a dj-zést próbálja egy szolgáltatásban összpontosítani. A Social Dj szolgáltatások a 2011-es év slágerei voltak, az élükön a Turntable.Fm-el. Az ilyen jellegű szolgáltatások esetében a legfontosabb faktor, ami a sikerhez szükséges az a közösségi vírushatás. Ehhez egyrészt szükség lesz/ lenne arra, hogy igazi húzónevek is indítsanak rádiókat, másrészt szükség lesz arra, hogy a rádiókat hallgatók valóban elkezdjenek egymással kommunikálni, miközben zenét hallgatnak.

A Turntable. Fm ez utóbbin bukott el, azaz azon, hogy a zenehallgatás napjainkban egyre gyakrabban másodlagos cselekvés.  Az interneten vagy éppen a számítógépünkön a háttérben hallgatunk zenét, más tevékenységek között, mellett. Mindez viszont szöges ellentétben áll azzal, hogy a zenét hallgatók aktívan kommunikáljanak egymással.

Az uRadio tehát egy nagyon érdekes, lehetőségekkel teli piacra lép be, de ezzel együtt egy olyan piacra, ahol eleddig mindenki elbukott. A sikerhez tökéletes felhasználói felület, erős kommunikáció és talán még némi szerencse is fog kelleni…

A tervek szerint az Apple alig egy hónap múlva, júniusban fejlesztői konferenciáján jelenti, mutatja(?) be új streaming szolgáltatását illetve az ezzel egy időben feltételezhetően gyökeresen átalakuló iTunes- t.

A szolgáltatás funkcionalitásáról illetve arról, hogyan alakulhat majd át az iTunes mi magunk is több alkalommal írtunk, ahogyan arról is, hogy a fontosabb lemez kiadók és az Apple közösen számolnák fel az streaming szolgáltatások ingyenesen elérhető részét.

Az, hogy az Apple mennyire komolyan gondolja, hogy visszaveszi a vezető szerepet a digitális zenei szolgáltatások piacán ( amit amúgy igazából még el sem veszített..) leginkább abból látszott, ahogyan a rá papíron sok tekintetben veszélyt jelentő TIDAL-t kezelte és lényegében lehetetlenítette el iOS platformokon.

A kérdés már akkor is az volt, hogy az Apple tesz-e hasonló lépéseket a többi streaming szolgáltatóval, kihasználva azt, hogy egy komplett platformot ural. Több forrás azóta ugyanakkor azt jelezte, hogy az Apple kifejezetten arra próbálja rávenni a kiadókat, közülük is a legnagyobbat, a Universal Music-ot, hogy vonják vissza tartalmaikat az ingyenes szolgáltatásokból, különösen a Spotify-ból, sőt a  The Verge szerint az Apple még arra is hajlandó lenne, hogy a kiadó számára megtérítse azt az összegeket amit a Youtube fizet neki, annak érdekében, hogy a Youtube ingyenes részéből is kivonja a tartalmait. Azt, hogy az Apple mindezt mennyiben teszi erőfölényével visszaélve, a versenyjogi szerveztek már vizsgálják. Mi most inkább annak a hátterét próbáljuk megvilágítani, hogy hova vezethet mindez.

Mintahogyan azt már korábban írtuk, a freemium modell kiemelten fontos ahhoz, hogy segítségével a prémium, azaz fizetős szolgáltatásrészbe csábítsák a szolgáltatók a zenekedvelőket. A freemium modellen tehát nem kellene változtatni, sokkal inkább az előfizetési díjakon, melyekről többször is kiderült már, hogy a zenekedvelők sokallják őket és alapvető gátját jelentik a jelenlegi 40 millió fizető felhasználónál nagyságrendekkel nagyobb közönség bevonását.

S hogy mit okozhat az Apple lépése? Ha valóban megvalósul és valóban egyszerre irányul majd a Spotify és a Youtube/Google ellen, akkor az feltételezhetőleg a digitális zenei platformháború kirobbanását jelentheti majd. A háború részeként az Apple érdemben korlátozná a saját platformjaira beengedett digitális zenei szolgáltatók működését, mire válaszul a Google az Android platformról tilthatná ki a pont oda igyekvő Apple streaming szolgáltatást. Ebben a háborúban pedig az Apple győzelme abszolút nem lenne biztos, miközben a veszteségei felettébb komolyak lehetnek…

A Soundcloud hosszú éveken keresztül egy alapvetően egy underground közösségi zenei oldalnak számított, hogy aztán 2013 végétől, de leginkább a tavalyi év során elmozduljon egy tradícionális streaming szolgáltatás irányába. A Soundcloud igazi ereje ugyanakkor pont abban rejlik, rejlene, hogy a felettébb profi és végtelenül aktív közösségét aktivizálja, illetve aktívan tartsa, úgy, hogy közben az éveken át állandó szolgáltatását bővíti.

Ebben segíthet sokat a régóta beharangozott és tesztelt Podcast funkcionalitás hivatalos elindítása! Podcastok készítéére a Soundcloud eddig is alkalmas volt, azonban azzal a korlátozással ,hogy maga a Podcast semmiben nem különbözött az egyéb feltölthető zenei tartalmaktól, azaz a hallgatókat a Soundcloud oldalaira kellett csábítani, ahhoz, hogy a podcastot hallassák.

Mostantól erre nem lesz szükség, ugyanis a Soundcloud Podcasting előállítja majd azokat a szabványos kimeneteket ( RSS feedeket )amelyek ahhoz szükségesek, hogy a podcastok a legfontosabb podcast lelőhelyeken, mint az iTunes, a Sticher, vagy éppen a Instacast vagy az Overcast is megjelenjenek.

A Soundcloud podcast funkcionalitása ingyenes és prémium verzióban egyaránt elérhető lesz, viszont a normál Soundcloud csomagok részét képei majd, azaz önmagában A podcastok kiadása addicionális költséggel nem jár majd, de persze fogyasztja majd a vásárolt és felhasználható tárhelyet.

A Berlini cég lépése minden szempontból érthető. Egyrészt a termék oldalról nézve felhasználók tízezrei használták a Soundcloud-ot már eddig is podcast platformként. Másodsorban a streaming szolgáltatások és a podcast- talk radio jellegű tartalomszolgáltatások közötti határ egyre inkább elmosódni látszik. Harmadrészt pedig a klasszikus podcast szolgáltatók –mint a Libsyn- népszerűsége is egyre nő.

A nemzetközi hanglemezipari szövetség (IFPI) minden év tavaszán kiadja az előző év digitális zeneipari fejleményeit elemző kiadványát, a Digital Music Reportot. A jelentés általában némileg optimistább hangvételű, mint ahogyan azt az adatok mutatják, azonban nagyon jól mutatja, milyen trendek jellemezték az adott évet a digitális zeneiparban, immáron a hivatalos adatokkal alátámasztva. A 2013-ra vonatkozó jelentés fókuszában a streaming szolgáltatások, az előző 2012-es évről szóló jelentés pedig a hosszú idő után növekedésnek indult zeneipari bevételeket emelte ki. A nemrég közzétett, 2014-es jelentés fő fókusza a streaming szolgáltatások által okozott zeneipari változások.

2013-hoz hasonlóan 2014-ben is igaz volt, hogy egyre diverzifikáltabban viselkednek a különböző régiók illetve a különböző szolgáltatástípusok. A digitális szegmens 6.9%-al növekedve elérte a 6.9 milliárd dolláros árbevételt, azonban ez nem volt képes ellensúlyozni a több területen bekövetkező csökkenést, így globálisan nézve a világ zeneipara 0.4%-al csökkent, a 2013-as 15 milliárd dollárhoz képest 14.97 milliárd dollár bevételt regisztrálva.

A fontosabb zenei piacok közöl az Egyesült Államok piaca kis mértékben, 2.1%-al nőni tudott, a japán piac a fizikai eladások meredek csökkenése miatt, még 2014-ben is 5.5%-al csökkent, míg a fizikai eladások által dominált német piac 1.9%-al tudott emelkedni.

Maga a digitális szegmens is inhomogén módon nőtt, hiszen míg a streaming szolgáltatásokból származó bevételek folytatva évek óta tartó menetelésüket 38%-al növekedtek, ( a 2013-as 16%-nál is meredekebben) addig az egyedi letöltésekből származó bevételek egyre meredekebben csökkentek, 2014-ben 8%-al.

A digitális zene, mint szolgáltatás csoport legjelentősebb problémája 2014-ben is nem hogy megmaradt, tovább erősödött. A streaming szolgáltatások népszerűségének és használóinak meredek emelkedése ellenére is ugyanis csak marginális részét teszik ki a zeneipari bevételeknek,sőt még a digitális zeneipari bevételeknek is.

A digitális bevételek legnagyobb hányada ugyanis továbbra is az a lá carte letöltésekből származik, a streaming szolgáltatásokból származó bevételek a digitális bevételek alig negyedét teszik ki.

Még aggasztóbb a kép, hogyha a felhasználók számát nézzük. A streaming szolgáltatások berkein belül az előfizetők száma jelentősen. 28 millióról 41 millióra nőtt. Érdemes azonban ezt a számot némileg árnyalni és kontextusba helyezni. A legnépszerűbb videómegosztó oldalnak, a Youtube-nak 1 milliárd aktív felhasználója van, a megtektintett videóklipeknek pedig mintegy 35-40%-a zenei videó, azaz a Youtube-ot mintegy 350 millióan használják ingyenes zenei tartalomelérésre. Még szomorúbb a kép, hogyha a vezető on-demand rádiót, a Pandora-t is ide vesszük, amelynek havi aktív felhasználószáma 80 millió körül mozog, létható, hogy a streaming szolgáltatásokért fizetők aránya az összes zenei tartalmakért érdeklődőknek csupán elenyésző hányada.

Hogyha a bevételek alakulását nézzük, akkor látható, hogy mind az előfizetéses streaming, mind a hirdetés alapú streaming szolgáltatások meredeken növekedne immáron 3-4 éve, és alapvetően hasonló tendenciát mutatnak. Volumenében az előfizetés alapú szolgáltatása bevételei gyakorlatilag a duplája a hirdetés alapú szolgáltatások bevételeinek, ( amelyek a teljes globális zeneipari bevételeknek csupán 4%-át teszik ki) érdemes ugyanakkor azt is látni, hogy amikor hirdetés alapú bevételekről beszélünk, az lényegében a Pandora bevételeit jelenti. A klasszikus streaming szolgáltatások hirdetési bevételei ugyanis jelenleg még elenyészőnek mondhatók, minden kísérlet ellenére…

A 2014-es trendek tehát lényegében a 2013-ban megismerteknek a folytatását jelentik. A streaming szolgáltatások használata meredeken emelkedik, ennek köszönhetően a digitális bevételek annak ellenére emelkednek, hogy az a lá carte letöltések egyre meredekebben csökkennek, miközben a fizikai eladások csökkenése sem állt meg.

A világ zeneipara előtt álló legnagyobb kérdés jelenleg tehát az, hogy az egyre népszerűbbé váló streaming szolgáltatások által biztosított kevesebb bevételt el tudja-e úgy osztani, hogy azzal mindenki jól járjon és hellyel-közzel elégedett legyen. A kiadók által egyre inkább sulykolt, ingyenesség korlátozása bizonyosan nem oldja meg ezt a problémát, ellenben alapjaiban rengetheti meg a streaming szolgáltatások által dominált digitális zenei ökoszisztémát.

Alig 1 hónappal vagyunk Jay-Z forradalminak szánt zenei szolgáltatása a TIDAL indulása után, a szolgáltatás mégis sok tekintetben a totális kudarc mezsgyéjén lavírozik. A prémium tartalmakkal és világsztárokkal kampányoló szolgáltatás megnyilvánuló érdeklődés, a legfontosabb helyen, az App Store-ban egészen drámai mértékben csökkent, miközben az ingyenes lábbal is rendelkező vetélytársak helyzete nem sokat változott. Az előadók körében is egyre inkább egyfajta megosztottság figyelhető meg, a támogatók mellett egyre hangosabbak a TIDAL-t kritizálók hangjai is.

A TIDAL indulásakor is megjegyeztük, hogy a valóban roppant erős támogató-előadó társaság ellenben sokkal több fejfájást és nehéz pillanatot okozhat majd a tradicionális kiadók illetve maga az Apple és a Beats Music számára. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a rapper illetve az Apple nagyon hasonló irányba, azaz a streaming szolgáltatás mellett az előadók újfajta képviselte felé- szeretne terjeszkedni az elkövetkezendő években.

Az ilyen jellegű direkt versengés pedig kockázatokkal jár, pláne ha a felek nem egyenlők, márpedig nem azok, hiszen az Apple egy komplett platformot ural. Olyannyira ural, hogy az már a Beats Music akvizíciójakor is felmerült, hogy mihez kezd az Apple saját platformjával és a vetélytárs szolgáltatásokkal. Az Apple saját streaming szolgáltatásainak megjelenésével párhuzamosan valószínűsíthető a harmadik felek  Apple platformokon való megjelenésének valamilyen formában való korlátozása ugyancsak. Mindehhez nem is feltétlenül kell majd az Apple-nek nagyon keményen játszania, elég ha csak finom eszközökkel nehezíti majd meg a vetélytársak dolgát az iOS platformon.

Jay-Z pechjére az első vetélytárs, akivel szemben ezt az Apple megteszi az a TIDAL. Mindenki aki iOS eszközről használja a prémium HD streaming szolgáltatást vagy a nem HD verzióját 0%-al  30 %-al többet lesz kénytelen fizetni, mint a más platformok esetében. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, minthogy a HD verzió 19.99 helyett 25.99, a nem HD verzió pedig 9.99 helyett 12.99 dollárba kerül majd havonta, azaz az iOS eszközökön a TIDAL normál verziója is erősen prémium árkategóriába tartozik majd.

Az Apple a lépéssel nyilvánvalóan júniusban induló saját streaming szolgáltatásának piacát védi, amelynél így a TIDAL majdnem kétszer drágább lesz, ami nyilván nem lehet versenyképes ajánlat. Nagy kérdés mindezek után persze, hogy az Apple tesz-e hasonló lépéseket a többi streaming szolgáltatóval, különösen azokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek saját platformmal, mint például a Spotify vagy a Deezer.