2012 őszén az Apple a digitális zeneletöltések 75%-át birtokolva, nyugodtan ült babérjain. A Steve Jobs majd Tim Cook által vezetett cég számára a digitális zene sokáig egy végtelenül egyszerű, egyismeretlenes egyenlet volt, melynek a megoldás minden esetben az iTunes volt. Az eleinte csupán zenekezelő, majd később áruházzá alakult szoftver előbb a tengerentúl, majd a világ legnagyobb zeneáruházává vált és úgy tűnt, az Apple számára semmi nem indokolta, hogy a streaming és egyéb zenei szolgáltatásokkal foglalkoznia kelljen.

Alig egy év alatt, 2013 végére aztán az Apple abban a helyzetben találta magát, hogy valamilyen formában választ kell adnia az egyre erősödő streaming piac kihívásaira. A 2013 és vége, illetve a 2014-es év elején történtek drasztikus változást indítottak el a digitális zene jelenlegi egyeduralkodójának, az Apple-nek és az iTunes-nak a piaci helyzetében.

Ezek az elindult változások pedig lépéskényszerbe hozták a hosszú éveken át végtelenül kényelmes helyzetben levő óriáscég tartalomipari részlegét. Az iTunes letöltések növekedési üteme már 2012-ben elkezdett csökkenni, s így hiába dominálta továbbra is az Apple és az iTunes az egyedi letöltési (a lá carte) piacot, a streaming szolgáltatások előretörése és az megoldásnak szánt iTunes Radio egyértelmű sikertelensége miatt az Apple lépéskényszerbe került.

Az azóta eltelt, szűk egy év eseményei, az Apple zenei téren megnyilvánuló aktivitása és nem utolsó sorban akvizícióknak sora mutatja talán legjobban, mennyire komolyan is kezdték kezelni hosszú idő után ismét a zenét Cupertioban.

Zenei adatszolgáltató

A megváltozott digitális zenei erőviszonyok egyik legeklatánsabb jele volt, amikor 2014 tavaszán a Spofity zenei adatszolgáltató céget vásárolt. A lépés ugyanis nem kevesebbet jelzett, minthogy a felhasználók számára egyre fontosabbá váló zenemegismeréshez nélkülözhetetlen a nagyon komoly adat analízis és az azon alapuló ajánlások. Az Apple ezen a téren tett akvizíciójának célpontja Semetric nevű londoni székhelyű cég volt.

 A Semetric fő terméke a Musicmetric  nevű termék (volt).  Szemben ugyanakkor az Echonest-el  Musicmetric sokkal inkább az előadók, kiadók számára szóló megoldás.Ez  volt  ugyanis az első olyan digitális zeneipari alkalmazás, amely az értékesítési adatok mellett a közösségi média említések követését is lehetővé teszi egy egyszerű, dashboard jellegű felületen keresztül az előadók, zenészek számára, akik így roppant könnyen és gyorsan képet kaphatnak arról, hogyan is szerepelnek a Twitteren, Facebook-on illetve a fontosabb legális zenei szolgáltatások berkein belül.

Zenei kiadó

Az, hogy az Apple számára nem lenne idegen a saját lemezkiadó indítása, már évekkel ezelőtt, az iTunes totális uralkodása és Steve Jobs idején szárnyra keltek pletykák. Jobs idővel köztudottan rossz viszonyba került a kiadókkal és azt gondolta, hogy azok sok tekintetben akadályozzák az innovációt.

A saját kiadó ötlete aztán igazán a Beats Music akvizíció, illetve a streaming szolgáltatások körül egyre határozottabban kibontakozó előadók vs szolgáltatók vita kapcsán vált egyre életképesebbe gondolattá, hogy aztán 2015 tavaszára egyértelművé váljon, hogy a közvetlen előadói kapcsolatok jelenthetik a digitális zenei szolgáltatások sikerének kulcsát.

Az talán még ugyanakkor a bennfentes iparági szakembereket is meglepte, hogy az Apple olyan hamar lépett ezen a területen, mint ahogyan azt tette. A cupertinoi cég 250 millió dollárért megvásárolta Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t annak érdekében, hogy exkluzív tartalmakat biztosítson maga számára, ezzel mégjobban kihangsúlyozva a többi streaming szolgáltatás egyik legjelentősebb problémáját: fontos előadók hiányát az amúgy hatalmas méretű katalógusukból!

Zenei szoftver

Az akvizíciói sorában talán a legkevésbé látványos egy londoni zenei szoftverkészítő cég, a Camel Audio megvásárlása volt. A cég legfontosabb terméke az Alchemy nevű szoftver, melynek segítségével otthon, digitálisan állíthatunk elő zeneszámokat.

A cég ez év Januárjában hirtelen, minden előjel nélkül zárta be kapuit, termékei nem voltak többet megvásárolhatóak és a korábbi termékverziók támogatása is csupán ez év juliusáig marad meg. A drasztikus lépés arra utal, hogy az Apple létező termékeinek valamelyikébe funkcióként integrálná az Alchemy funkcionalitását és nem mint külön termék tervez vele.

Hogy ez a termék az iTunes lesz-e azt nem tudhatjuk, ugyanakkor az analitika szolgáltatók akvirálásával együtt azt jelzi, hogy a jövőben   Tim Cook cége az előadók és zenekészítők felé is nyitni szeretne.

Talk rádió és Podcast szolgáltató

Az Apple az iTunes Radio-val már eleve tett egy lépést a rádió jellegű tartalmak irányába, a Swell akvizíciója révén pedig egyrészt saját nem túl népszerű Podcast megoldását válthatja ki, illetve a Swell – ami nem tesz mást, minthogy a BBC, az ESPN, a FOX, az ABC és további fontos audio podcastok híreit összesíti a tulajdonos személyes preferenciái alapján- azok számára kínál szinte tökéletes megoldást, akik szeretik a Podcast jellegű tartalmakat, ugyanakkor nehezen találnak új eleddig még nem ismert Podcastokat.Feltételezhetően a Swell kulcsszerepet játszhat majd az iTunes Radio totális újrapozícionálásában és elmozdítzásában a talk radio tartalmak felé ( is)

Streaming szoláltatás

Az akvizíciósorozat első és egyben mai napig legjelentősebb lépése Dr.Dre és Jimmy Iovine közös projektjének, a Beats Music-nak a felvásárlása volt.

Az Apple 3 milliárd dollárt fizetett a Dr. Dre és Jimmy Iovine által indított vállalkozásért, a Beats Electorincs-ért és benne természetesen a Beats Music-ért.  Ezzel ez lett minden idők legnagyobb Apple akvizíciója! Igaz ez annak ellenére, hogy az Apple igen-igen aktívnak mondható akvizíciós téren, hiszen csak az elmúlt 18 hónapban 24 akvizíciót hajtott végre, ám ezek közül a legjelentősebb is mindössze 350 millió dolláros volt.

Az akvizícióval a Apple nem csupán egy streaming szolgáltatást vásárolt, hanem a digitális zeneipar három legkomolyabb előadó oldali szakembere került az Apple kötelékébe.Az akvizíció után, maga a Beats Music márka, valamikor, idén nyáron feloldódik és eltűnik majd, maga a tudás és a streaming szolgáltatás viszont a megújuló iTunes alapja lesz majd!

Napjainkban a digitális zenei szolgáltatásokkal kapcsolatban a Spotify, a Beats Music, a Deezer vagy legújabban a Tidal neve hangzik el gyakran. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor alapvetően streaming szolgáltatások, miközben a zeneipar újabb, harmadik generációs szolgáltatástípusai, mint például a Soundcloud vagy a Shazam már ugyancsak megjelentek a piacokon.

Az előadók számára az újfajta, digitális szolgáltatások által dominált világban át kell alakítaniuk stratégiájukat, ugyanis többé már nem lehet pusztán a CD eladásokból megélni. Ebben az új fajta világban a koncertek és az élőzene szerepe felértékelődött, s ebben próbál segíteni egy új Brooklyn-i startup az Apploud.

Ha röviden akarnánk leírni, mit is tud az appLOUD, azt mondanánk, hogy az élőzene Instagramja! Az alkalmazás nem tesz mást, mint hogy a felhasználók által rögzített, közvetített koncertekből a twitter hashtagek alapján választja ki az előadót, összeköti azokat a zenekar iTunes accountjával, koncert jegyvásárlási lehetőségeivel és egy feedet generál a különböző tartalmakból, sőt arra is lehetőséget teremt, hogy a rajongók apró, mikro adományokkal is segítsenek kedvenceiknek. Az egy dollár alatti tranzakciók az alkalmazáson belül kerülnek jóváírásra, az a felettiek pedig Pay Pal tranzakciók segítségével jutnak el az előadókhoz.

Az Apploud alapvetően a tranzakciós jutalékból szerezné magát eltartani. A donációkból 10%-ot tart meg magának az Apploud, ami lényegesen kedvezőbb, mint bármilyen affiliate konstrukciók, ahol a legtöbb esetben 30%-ot tartanak meg a közvetítők.

Szigorúan véve a szolgáltatás még kezdeti stádiumban van csupán, hiszen összesen 130 ezer dollár befektetői tőkét sikerült szereznie, ugyanakkor maga a csapat ( a startup-ot olyan tanácsadók segítik, mint Elissa Coughlin ex-Shazam vagy Jeanne Meyer ex-EMI )és az ötlet feltétlenül bizakodásra ad okot, pontosan a fent leírtak miatt. Az Apploud nagyon ügyesen ötvözi a livestreaminget, a közösségi élményt, az élőzenét és az előadók támogatását. Szurkoljunk neki!

A Soundcloud tavaly ősszel, a Warner Music-kal között megállapodással áll át végérvényesen egy az addigiaktól eltérő útra, amely végén egy klasszikus streaming szolgáltatás lehet. Az odáig vezető út azonban felettébb rögös. A berlini központú cégre az utóbbi időben felettébb nagy nyomás nehezedett, mind a kiadók, mond az előadók felől annak érdekében, hogy érdemi bevételeket produkáljon és azt vagy legalább annak egy részét szét is ossza az előadók között. Ezzel párhuzamosan, mind az előadók, mind a kiadók roppant elégedetlenek a Soundcloud erőfeszítéséveivel a nem licenszelt/jogsértő tartalmak visszaszorítását illetően. Mindezekre pedig előbb vagy utóbb muszáj lesz megoldást találniuk akkor, hogyha valóban komolyan gondolják, hogy a major kiadók tartalmait is elérhetővé tevő streaming szolgáltatássá válnak.

A nem licenszelt tartalmak visszaszorítása érdekében egy apró, ámde annál fontosabb lépést tett a berlini központú cég, amikor a múlt héten a Youtube számára hasonló megoldást szállító Zefr-el megállapodást kötött.

Mivel a Soundcloud már most is rendelkezik saját tartalomfelismerő rendszerrel, ezért feltételezhetően a megállapodás sokkal inkább a tartalmak monetizációját érinti majd, ebben pedig a Zefr felettébb jó referenciákkal rendelkezik. A Zefr feladata a Soundclud esetében tehát nem kevesebb lesz, minthogy a nem jogtiszta tartalmak esetében azokat a lehető leghamarabb beazonosítsa és monetizálja őket.

A berlini cég hat hónappal ezelőtt elindított előadói programja 6 hónap alatt mintegy 1 millió dollárt fizettet ki, azaz lényegében nem termel bevételeket. A Soundcloudnak tehát drasztikusan meg kell növelnie monetizációs képességét annak érdekében, hogy üzletileg is komolyan vehető szolgáltatás legyen. Pontosan ez az, ahol a Zefr megoldásának kulcsszerep juthat.

A Los Angelesi cég számára pedig a Soundcloud a legjelentősebb nem Youtube-hoz kapcsolódó ügyfele lesz, ahol bebizonyíthatja, hogy nem csupán videókkal és nem csupán a Youtube már jól ismert platformján képes pénzzé tenni a tartalmakat. Amennyiben ez sikerül, úgy az kulcsfontosságú indok lehet majd a többi nagy kiadóval folytatott, jelenleg meglehetősen meddő tárgyalások során a Soundcloud számára!

Jay-Z streaming szolgáltatásának indulásakor, nem utolsó sorban a csatlakozó 16 világsztár miatt írtuk azt, hogy a TIDAL és a valóban roppant erős támogató-előadó társaság ellenben sokkal több fejfájást és nehéz pillanatot okozhat majd a tradicionális kiadók illetve maga az Apple és a Beats Music számára.

Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a rapper illetve az Apple nagyon hasonló irányba szeretne terjeszkedni az elkövetkezendő években. Az Apple szinte bevallottan egy olyan, modern kiadó létrehozását fontolgatja, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel, a tehetségkutatással, míg Jay-Z ugyan ezt nem jelentette ki, de az exkluzív tartalmakra való koncentrálás illetve a 16 sztár csatlakozása erősen hasonló irányba mutat..

Arra ugyanakkor mi magunk sem gondoltunk, hogy a két fél ilyen hamar ütközőpályára kerül. A New York Times-ban megjelent terjengős Kanye West interjúban ugyanis a sztár-rapper elismerte, hogy egy több millió dolláros együttműködési ajánlatot utasított vissza az Apple részéről…

És messze nem ő az egyelten előadó, akit a Jimmy Iovine vezette csapat megkeresett! Taylor Swift kiadóját már az év elején felvásárolták és a Bloomberg információi szerint további, közel egy tucat zenésszel- akik közül közben többen csatlakoztak Jay-Z szolgáltatásához- állnak kapcsolatban, annak érdekében, hogy a nyáron induló szolgáltatás minél több nyári album megjelenést forgalmazhasson exkluzívan.

Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy az Apple, az ingyenességgel szemben, az exkluzív tartalmakban bízik. Ami felettébb kockázatos lépés, hiszen pont Taylor Swift esete mutatta azt meg, hogy az exkluzivitással alapvetően csak a legális szolgáltatások egy részt lehet büntetni, a felhasználói tartalmakkal (is) operáló szolgáltatásokat nem. Azaz az Apple elképzeléseiből ( nincs ingyenes rész és exkluzív tartalmak) pont az ugyancsak idén piacra lépni tervező Youtube profitálhatja majd a legtöbbet…

Alig két héttel ezelőtt, útjára, Jay-Z és prémium szolgáltatása, melyet olyan művészek álltak támogattak és helyezték el közösségi oldalaikon a #TIDALforALL üzenetet mint Beyoncé, Kanye West, Rihanna, Madonna, Coldplay, Usher vagy éppen Nicki Minaj.

Az összesen 16 világsztár nem csupán közösségi oldalaikon támogatta a szolgáltatást, hanem egyben tulajdonosai is a cégnek, fejenként 3%-os súllyal, azaz összesen éppenhogy kisebbségi, 48%-os részesedéssel rendelkeznek.Jay-Z ( polgári nevén Shawn Carter) forradalminak szánt szolgáltatásában.

A TIDAL-nak ugyanakkor nem lesz könnyű dolga, egy olyan piacon, ahol a Spotify jelenleg a piacvezető, s ahová a nyáron belép az Apple ( 75 millió potenciális fizető felhasználóval) és a Youtube. De a felettébb neves és feneketlen pénztárcával rendelkező vetélytársaknál is nagyobb gondokkal is szembe kell néznie Jay Z cégének!

 1. A HD felismerhetlen a többség számára: A felhasználók legnagyobb többsége számára a HD minőség illetve a standard, streaming szolgáltatások által nyújtott 320 Kbs körüli minőség megkülönböztethetetlen. A TIDAL tulajdonképpen a CD érába repít minket vissza azzal, hogy CD minőségű streaminget ajánl egy drágább CD áráért.

A zenei tartalomfogyasztás ugyanakkor átalakult annyira a 90-es évek vége, az MP3 megjelenése óta, hogy ma már, a kiemelt minőség nem hogy nem számít versenyelőnynek, legtöbbek számára fel sem ismerhető…

2. Nincs ingyenes láb: Jay Z feltehetően hevesen tiltakozna,de ettől még tény: eddigi digitális zenei tapasztalatok alapján az ingyenes igénybevehető szolgáltatásrész kulcsfontosságú a sikerhez. Azok a szolgáltatások, melyek enélkül indultak el ( például a Google streaming szolgáltatása) igen is megérezték a hiányát…

3. Az előadókra fókuszál, nem a vásárlókra: A TIDAL egyik bevallott célja, hogy a magasabb árnak köszönhetően magasabb jutalékot tudjon fizetni az előadóknak. Az ugyanakkor a legrosszabb marketing üzenet, hogy mindezt a zenekedvelőkkel akartja megfizettetni.

4. A tartalom exkluzivitás nem működik: A TIDAL és a mellette felsorakozott 18 előadó egyik legfontosabb ígérete az, hogy   exkluzív tartalmakat tesznek majd elérhetővé a TIDAL előfizetők számára. A sort Jay-Z felesége Beyoncé nyitotta meg, akik kapcsolatuk 7 éves évfordulójára a TIDAL-on jelentette meg legújabb dalát. Amely aztán annak rendje és módja szerint órákon belül ingyenesen is elérhetővé vált a Youtube-on…Ugyanúgy, mint anno Taylor Swift Spotify-ról letiltott tartalmai…A jelenlegi technológia mellett tehát az exkluzivitás és az elérés ilyen jellegű korlátozása nem nagyon működőképes, ami pedig alapjaiban áshatja alá a TIDAL sikerét!

5. A felhasználói felület erősen hajaz a Spotify-éra: A TIDAL fő célja, mint említettük, az előadóművészek magasabb díjazása. Ugyanakkor ha rátekintünk a felhasználói felületére a TIDAL-nak, arról bizony egyből a Spotify jut eszünkbe…Ez sem túl ügyes marketing szempontból…

Jay-Z szolgáltatásának tehát eleve nem lesz könnyű dolga azzal, hogy egy eleddig ismeretlen prémium hozzáférési formát próbál meghonosítani. Ahhoz, hogy ebben sikeres legyen ugyanakkor ezeket, a fent felsorolt hibákat semmi esetre sem szabadna elkövetnie….

Az Apple gőzerővel dolgozik új streaming szolgáltatásán, melyet eredetileg már a tavasszal szeretett volna elindítani, de a mostani információk alapján csak júniusban, fejlesztői konferenciáján jelent majd be. és az előzetes felmérések alapján akár 75 millió felhasználója is lehet majd...

Arról, hogy az Apple szolgáltatása mit is jelenthet a zeneipar számára, többször írtunk már itt, blogunk hasábjain. Az Apple- ha igazak a hírek- ismételten alapjaiban próbálja majd megváltoztatni azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk. Az új iTunes-ban sokkal nagyobb szerepet kap majd a tartalmak felhő alapú kezelése, integrálva a streaming szolgáltatással, valamint a szerkesztett ajánlásokkal.

Az Apple az ingyenzene elleni, alapvetően a kiadók által indított harc középpontjába is került azáltal, hogy kiderült, a tervezett új streaming szolgáltatásnak nem lesz ingyenesen igénybevehető része.

Többek között ez is kelthette féle az Európai Unió versenyjogi szervezeteinek érdeklődését, a Financial Times értesülési szerint. A vizsgálathoz közelálló források arról számoltak be, hogy az Unió szervezetei több major illetve független kiadónak is kérdéseket küldtek ki, melyek a köztük és az Apple között a tervezett streaming szolgáltatással kapcsolatos megállapodások üzleti részleteire vonatkoznak.

Önmagában ez a lépés még természetesen nem jelenti azt, hogy az EU versenyjogi vizsgálatot kezdeményezne, ugyanakkor a hírek szerint a bizottságot aggasztja, hogy az Apple esetleg visszaélhet versenyelőnyével és az ingyenesen elérhető tartalmak korlátozásával próbálja vetélytársait nehéz helyzetbe hozni.

A vizsgálat- márha eljut odáig- hasonló lehet majd ahhoz, mint amelyet az EU az e-könyvek kapcsán lefolytatott Tim Cook cégével szemben és ahol nem jogerősen 450 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte az árazás miatt.

Az ingyenes hozzáférés eltüntetése vagy nagyon erőteljes korlátozása a zeneipar központi kérdésévé vélt, szinte kisértetiesen hasonlóan ahhoz, mint ahogyan anno a kiadók a Napsterhez viszonyultak. A kérdés most tehát messze túlmutat az Apple tervein, és sokkal inkább az, hogy a kiadókat sikerült-e valamilyen módon jobb belátásra bírni. Ha nem, akkor az messze nem csak a Spotify sorsát pecsételheti meg, függetlenül az Apple streaming szolgáltatásának esetleges sikerétől…

Sok tekintetben hasonló a helyzet ahhoz, mint amilyen 2013-ban volt. Akkor az Apple rádiószolgáltatásának terveivel volt elfoglalva a digitális zeneipar szinte mindegyik szereplője, többek között azt latolgatva, mely szereplőket, hogyan érinthet majd a nagy óriás belépése a piacra. Az Apple akkor is a jól bevált receptet követte: egy már működő, 100 milliós felhasználói tábort magának tudó piacra szeretett volna belépni, prémium szolgáltatással, kihasználva az iTunes és az iPhone, iPad ökoszisztémában rejlő előnyöket

Most 2015-ben szinte teljesen hasonló helyzet, csak ezúttal az Apple streaming szolgáltatását várja a teljes digitális zenei iparág tűkön ülve. Az biztos, hogy az Apple mégegyszer nem tévedhet akkorát, mint amekkorát az iTunes Radio-val tévedett. Az okok ugyanis, amelyek anno az iTunes Radio indítását szükségessé tették azóta méginkább relevánssá váltak, azaz az Apple számára kulcsfontosságú, hogy az egyelőre független szereplők által dominált streaming piacon is erős pozíciókat építsen ki.

A Midia Research februárban készített és most közzétett felmérésben azt próbálta megbecsülni, hogy az induló szolgáltatatás milyen népszerűségre számíthat majd. Az 100 fős mintán elvégzett felmérés alapján a megkérdezettek mintegy ötödét érdekelné a mintegy 8 dolláros áron a szolgáltatásra való előfizetés. ( A felmérés ez év februárjában készült, amikor még 8 dollár tűnt a legvalószínűbb árnak) Ugyanez az arány megközelíti a 30%-ot az iOS tulajdonosok között, ami 500 millió Apple eszköz tulajdonossal számolva mintegy 75 millió potenciális előfizetőt jelenthet az Apple számára!

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a megkérdezettek, jelenlegi streaming szolgáltatásukat otthagyva is igénybe vennék-e az Apple szolgáltatást. A megkérdeztettek 60%-a válaszolta ere a kérdése azt, hogy valószínűleg igen, azaz úgy tűnik az Apple elsősorban a streaming szolgáltatásokat ár kipróbáltak közül számíthat majd új előfizetőkre. Alacsonyabb, a megkérdezettek 39%-a mondta ugyanezt az al lá carte szolgáltatásokat igénybe vevők közül, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi iTunes használók mintegy harmada elképzelhető, hogy ugyancsak átpártol majd a streaming szolgáltatásra, ezzel tovább növelve az egyedi letöltések csökkenésének ütemét.

A felmérés részeként arra is választ kerestek, hogy a megkérdezettek mennyire lennének hajlandóak drágább készüléket vásárolni alacsonyabb havi előfizetési díjért. A megkérdezettek 20%-a válaszolta erre azt, hogy valószínű vagy könnyen elképzelhető, hogy drágább készüléket vásárolna.

Végül a kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a megkérdezettek milyen mértékig lennének hajlandóak új iPhone-t vagy iPad-et vásárolni annak érdekében, hogy kedvezményesen kapják meg a streaming szolgáltatáshoz való hozzáférést. Lényegében itt is hasonló adatok születtek, mint magával a streaming szolgáltatással illetve a készülék upgrade-el kapcsolatban. A megkérdezettek 24%-a mondta azt, hogy valószínű vagy könnyen elképzelhető, hogy venne egy iPhone-t vagy iPad-et abban az esetben ha 2 éves hozzáférés járna vele a streaming szolgáltatáshoz.

Ha csak tisztán a felmérés adatait vesszük alapul, akkor kijelenthető lenne, hogy az Apple streaming szolgáltatása előtt hatalmas siker áll. Érdemes azonban néhány tényezőt figyelembe venni az értékeléskor:

1. A felméréskor maximum 8 dolláros árral számoltak, amiről azóta kiderült, hogy nem lehetséges. A magasabb ár feltételezhetően csökkenti a potenciális érdeklődők számát
2. Érdemes megfigyelni, hogy a 3 kérdésre pozitív választ adók száma egy igen szűk , a megkérdezettek 20-14%-os sávjában mozgó értékek között mozgott. Könnyen elképzelhető tehát,hogy ez a tábor minden körülmények között átpártolna a szolgáltatáshoz, de többen nem.
3. A közel 500 millió iTunes account 20%-a majd 80 millió jövőbeli felhasználót jelentene, de valószínű érdemesebb 250 millió, korábban már zenért vásárolt iTunes felhasználóval számolni. Ebben az esetben is közel 40 millió jövőbeni streaming felhasználóval számolhatunk.
4. Akkor amikor azt latolgatjuk, hogy ezekből hányan lesznek újak és hányan érkeznek majd más szolgáltatásokból figyelembe kell venni, hogy az egyik erősen kannibalizált terület mindenképpen az a lá carte letöltés lesz, amiben maga az Apple a piacvezető.

Az a legpesszimistább eshetőséggel számolva is kijelenthető, hogy a potenciális piaca az Apple stremaing szolgáltatásának igen nagy. Ugyanakkor hasonlóan magas számokat mutattak a felmérések az iTunes Radio indulása előtt, ami aztán csúfos kudarc lett ,nem utolsó sorban a funkcionalitásában meglevő hibák miatt. A helyzet most is hasonló, azaz amennyiben az Apple egy a nevéhez méltó streaming szolgáltatással él a piacra, azzal könnyen lehet, hogy piacvezetővé válik. Minden ellenkező esetben nagyon komolyan meg kell majd küzdeni a már most is piacon levő vetélytársaival..

A 2014-es év semmiképpen sem említhető Pandora siker-évei között. Ugyan az iTunes radio indulása abszolút nem rengette meg a kaliforniai on-demand rádió vezető pozícióját, ugyanakkor a rádió növekedési potenciálját legjobban kifejező mutató, az aktív felhasználók száma tekintetében stagnálás jellemezte, azaz nagyon úgy tűnik, hogy jelen formájában a Pandora elérte népszerűségének maximumát.

A sok mindenre érzékeny és kényes befektetők ennek megfelelően büntették és az idei évben a Pandora részvényeket, és azok értéküknek közel a felét elvesztették, de az igazi problémát persze nem ez jelenti a kaliforniai cég számára, ( bár   tőzsdei cég révén a konkrét akvizícióhoz ez is hozzájárulhat..) sokkal inkább a vetélytársak gombamód szaporodó száma. A Youtube streaming szolgáltatása illetve a Beats Music alapú Apple streaming szolgáltatás egész biztosan érzékenyen érinti majd a céget.

Ennek ellenére egy dolgot nem szabad elfelejteni: a Pandora toronymagasan vezeti jelenleg a tengerentúli streaming piacot, annak ellenére, hogy a Spotify és az iTunes Radio már több, mint egy éve jelen vannak a tengerentúlon.

A részvényáresés következtében pedig jelenleg a Spotify virtuális értékénél lényegesen alacsonyabban 4 milliárd dollár alatti értéken forog jelenleg a cég a parketten. Mindent egybevetve tehát a Pandora jelenleg talán a legideálisabb akvizíciós célpont így nem csoda, hogy ismét fellángoltak a pletykák a céggel kapcsolatban.

A hírek szerint a kaliforniai cég részvényenként 25 dolláros áron kapott egy meg nem nevezett cégtől ajánlatot, melynek hatására a pletyka szerint a cég felkérte Goldman Sach befektetési bankot a tárgyalások megkezdésére. A Pandora kapcsán, esetleges vevőként legtöbbször a Google neve hangzott el, azonban a Songza tavalyi megvásárlása és integrálása, valamint a kifejezetten Pandora vetélytárs Youtube streaming szolgáltatás indulása után a Googel lényegében kizárható a potenciális jelöltek sorából, csak úgy, mint az egyes pletykákban felmerülő, saját streaming szolgáltatást éppen csak elindító Jay-Z. A korábban is emlegetett Yahoo vagy a Microsoft számára ugyanakkor mind hirdetési, mind a digitális zenei ökoszisztémába való visszatérés/ eredményesebb jelenlét miatt megérheti a tranzakció…

Az idei évben egyre erősödő streaming piaci háborúban, a legtöbbször az Apple, a Google, a Spotify neve került és került elő. A piacon ugyanakkor továbbra is vannak független, kisebb, de már hosszabb idő óta működő szereplők, mint például az Rdio.

Az Rdio tavaly nyáron vett egy nagy levegőt és a klasszikus streaming szolgáltatás irányból az on-demand rádiózás felé nyitott, pontosan annak érdekében, hogy a hatalmas médiacégekkel való direkt versengést valamennyire elkerülje.

A New York-i székhelyű cég azóta apránként fejleszti szolgáltatást, a legújabb funkciókat a közelmúltban befejeződött Austini SWSW fesztiválon mutatták és jelentették be. A három új funkció közül a legfontosabb talán az, hogy amennyiben egy hallgatott dalt megosztunk Twitteren, az automatikusan bekerül az adott előadó Twitter feedjébe is. Ugyancsak a kommunikációt segíti elő, hogy amennyiben egy barátunk az Rdio-n belül ajánl egy számot nekünk, nem csupán az értesítést kapjuk meg, hanem válaszolhatunk is az ajánlásra.

A zenemegismerést elősegítendő 20 olyan kiadók, mint a Def Jam, Mute, Sub Pop, Domino vagy a Warner Nashville által összeállított rádió is elindult és elérhető. A New Music Weekly rádióban pedig az adott héten a szolgáltatásba bekerült legfrissebb zenékből álló rádiót hallgathatunk majd.

Apró lépések, de pontosan ezek az apró lépések szükségesek ahhoz, hogy az Rdio, immáron az új befektetővel a fedélzeten a háború streaming piaci óceánon a felszínen tudjon maradni, egyelőre önerőből…

A Twitter Music a 2013-as év egyik leginkább várt zeneipari fejleménye volt, alapvetően a Twitter Facebook-al összemérhető közössége és annak ereje miatt. A Twitter előtt több példa és sok lehetőség állt azt illetően, hogy milyen irányba is induljon el, amikor zenei szolgáltatást indít. A végső döntés végül is egy óvatos, a Facebook óvatosságát követő megoldásra esett! A szép alkalmazás aztán a rossz alapkonstrukció- a letölthető app-ként futó szolgáltatás tulajdonképpen nem tesz mást, mint megmutatja, mit hallgatunk és ezen keresztül segít az új zenék felfedezésében-   plusz mert csak a Twitteren belüli aktivitásokat mutatja, így aki igazán élvezni szeretné a Twitter Music adta előnyöket, az nem árt, ha kedvenc előadóit a Twitteren is követi. Mindehhez még földrajzi korlátozás is járul, illetve azok, akik nem rendelkeznek előfizetéssel a partner streaming szolgáltatásoknál, csupán 30 másodperces részleteket érhetnek el a dalokból.

A zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezet az út, így a kudarc szinte bele volt kódolva a Twitter Music-ba, amelyet aztán idestova egy éve a Twitter be is zárt, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak. A jelek szerint csak mostanáig, a helyzetet viszont ismét nem a Twitter oldhatja meg…

Hanem a Rhapsody, amely a Twitter által ősszel bevezetett úgynevezett audio kártyák segítségével viszi el a mikroblog szolgáltatóhoz a zenei élményt. Az Audio Card funkció lehetővé teszi zenei tartalmakat beágyazását és lejátszását a népszerű közösségi felületen. Az új funkció a zenehallgatás élményét helyben kínálja a felhasználók számára, azaz nem kell a streamingszolgáltatók oldalaira elnavigálniuk azért, hogy a valaki által behivatkozott zenét meghallgathassák, azaz végre a legfontosabb korlátozó elem kikerült a Twitter megközelítéséből. A Twitter első két partnere a SoundCloud és az iTunes Radio voltak, hozzájuk csatlakozott most a Rhapsody.

A csatlakozás pedig mindkét fél számára fontos lépés, valódi win-win szituáció (lehet) A Twitter számára ugyanis a Rhapsody elhozhatja, 30 milliós zenei adatbázisával a valódi full track streaming lehetőségét. A Rhapsody számára pedig megnyílik az őt az egyik legnépszerűbb közösségi platform és annak több száz millió felhasználója felé.