A hét slágere minden kétséget kizáróan Jay-Z , 16 másik világsztár támogatásával elindított streaming szolgáltatása, a TIDAL volt, ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy jelenleg streaming piacon sokkal nagyobb médiacégek, egyre erősődö harcáról beszélhetünk.

Az egyik igen fontos szereplő az, az Amazon, amely még tavaly elsőként kitért a szabványosnak mondható, 10 dollár/ hó árfolyamon elérhető streaming szolgáltatások sorából, fapados streaming szolgáltatásával, melyet a gyors kiszállítást garantáló Amazon Prime csomagjához csatolt.

Amint azt idestova egy éve, a szolgáltatás indulásakor írtuk, az Amazon a Prime Music esetében előreláthatólag ugyanazt a stratégiát követi majd, mind tett azt a Prime Video-nál.  Azaz fokozatosan bővülő, de az önálló szolgáltatásokkal ( a videó esetében a Netflix-el például) nem vetekedő, alapvetően a korábbi címekre fókuszáló  tartalom kínálat.

Az Amazon most aztán meg tette az első lépést a szolgáltatás bővítése felé, amikor Prime Stations néven egy a Pandora-hoz vagy a sokkal kevésbé népszerű iTunes Radio-hoz hasonló online rádió funkcionalitást is bevezetett, deskop illetve Andorid valamint Windows Phone-os mobil appjaiban.

A szolgáltatásba immáron, több száz, előre beépített, előadó vagy éppen zenei stílus alapján felépített rádióállomás érhető el, melyeket a megszokott módon, az elhangzott dalok értékelése és minél több használat segítségével tudunk a legjobban testre szabni. Szemben a Pandora-val vagy éppen az Apple rádiójával, hirdetésmentes a szolgáltatás.

Az új funkciók megjelenése sem jelenti ugyanakkor azt, hogy bővült volna az Amazon Prime Music zenei adatbázisa, azaz tartalmi téren könnyen és rögtön kiszúrható hiányosságai vannak.Olyan előadók hiányoznak a katalógusból, mint a Bon Jovi, Elvis Presley, Stevie Wonder, a U2,Jay-Z,Kanye West, Katy Perry, vagy éppen Lady Gaga,de ez láthatóan nem zavarja annyira az Amazon-t hogy komoly lépésekre szánja le magát.

Az Amazon Prime Music ugyanis az idei év eseményei alapján egyre inkább a streaming szolgáltatások ellenkező irányba , az alacsonyabb ár felé pozitív értelemben kilógó szereplője lesz, ez pedig sokkal többre is leég lehet, mint egy drága, prémium szolgáltatás…

Alig 2 hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy Dr.Dre babérjait megirigyelve Jay-Z is belevág a streaming iparba, a skandináv Wimp illetve HD streaming szolgáltatása, a Tidal megvásárlásával.

Kisebb problémák után, a tranzakció végül rendben lezajlott így semmi nem állhat immáron Jay Z és prémium szolgáltatása útjába, amely hivatalosan, hétfőn, magyar idő szerint késő este indult majd útjára, és olyan művészek álltak mellé, és helyezték el közösségi oldalaikon a #TIDALforALL üzenetet mint Beyoncé, Kanye West, Rihanna, Madonna, Coldplay, Usher vagy éppen Nicki Minaj.

A sztárok támogatását a hivatalos, tegnap éjjel New Yorkban tartott bemutatón is élvezhette Jay-Z és szolgáltatása, hiszen Beyonce, Rihanna, Kanye West, Jack White, Arcade Fire, Usher, Nicki Minaj, Coldplay, Alicia Keys, Calvin Harris, Daft Punk, deadmau5, Jason Aldean, J. Cole és Madonna nem csupán közösségi oldalaikon támogatják a szolgáltatást, hanem egyben tulajdonosai is a cégnek, fejenként 3%-os súllyal, azaz összesen éppenhogy kissebbségi, 48%-os részesedéssel rendelkeznek.Jay-Z ( polgári nevén Shawn Carter) a részesedést annak érdekében kínálta fel világsztár barátainak, hogy azok exkluzív megjelenésekkel támogassák az amúgy olcsónak semmiképpen sem mondható szolgáltatást.

Az árazással pedig el is érkeztünk a Tidal esélyeihez. Jay-Z a tranzakcióval egy közepesen teljesítő, tavaly 11%-os előfizetőszám csökkenést regisztráló, túlnyomórészt telco megállapodásokból származó előfizető bázissal rendelkező céget és szolgáltatásait vásárolta meg.

Mint kiindulási alap tehát az Aspiro és két szolgáltatása nem éppen a legerősebb, de ez az, ami Jay-Z-t a legkevésbé érdekelheti, feltételezhetően. Számára a Wimp és a Tidal pontosan az, ami Dr.Dre számára a MOG volt. belépés a piacra.

Arra a piacra, Ahol Jay-Z pont a Beats Music helyét szeretné majd átvenni, a szerkesztők által összeállított tartalmak, az exkluzív megjelenések és a prémium minőség és márka létrehozásával.

A TIDAL természetesen érv és indok lett a maximális sebességen dübörgő ingyenzene elleni harcban is, azt azonban nem ért megjegyezni, hogy a dupla ár is maximum dupla akkora jutalékot eredményez majd.

A TIDAL és a valóban roppant erős támogató-előadó társaság ellenben sokkal több fejfájást és nehéz pillanatot okozhat majd a tradicionális kiadók illetve maga az Apple és a Beats Music számára is. Jay-Z célja közép és hosszú távon ugyanis egyértelműen, egy exkluzivitásokra hangsúlyt helyező kiadót álmodott meg, ami a jelenlegi helyzet alapján 16, igen minőségi lappal rendelkezik majd a felettébb korlátos és kevés lapot tartalmazó minőségi előadók kártyapaklijából…

A streaming szolgáltatásokkal szemben egyik legtöbbet hangoztatott ellenérv, hogy az előadók számára kifizetett össze drasztikusan alacsonyabb, mint az a lá carte szolgáltatások esetében, illetve a CD eladásoknál.

Többek között ez a vita kezd odáig fajulni, hogy a kiadók és az előadók egyaránt a digitális zenei szolgáltatások ingyenesen elérhető részeinek szigorú korlátozását akarják elérni!

A kiadók alapvetően szigorú, hétpecsétes titokként kezelik az egyes digitális szolgáltatókkal kötött szerződéseik részleteit. Pontosan ezért számít kuriózumnak az, hogy az egyik kis. Független kiadó, a CD baby megosztotta a nyilvánossággal a 2014 decemberére vonatkozó adatokat, két szolgáltató, a Spotify és a Beats Music esetében.

Amint az az ábrán is látszik, a dalonkénti lejátszás után kifizetett összeg a Beats Music esetében mintegy közel ötszöröse volt annak, amit a Spotify fizet(ett) a független kiadó részére.

Az értékek átlagos értékek, hiszen mindkét szolgáltató többféle lejátszásonkénti díjat fizetett. A Spotify esetében igen nagy volt a szórás, hiszen a freemium láb esetében csak a hirdetési bevételekből részesül a kiadó, míg a prémium láb esetében az előfizetési díjból is.

A Beats Music esetében, ahol nem volt és nincsen ingyenesen igénybevehető láb, is voltak különbségek, ezek feltételezhetően leginkább abból adódhattak, hogy az előfizetői díjból részesültek-e kedvezményben az előfizetők ( például előre fizetés okán...)

Ha tehát csupán azt nézzük, hogy mekkorák lehetnek a dalonkéti kifizetések, akkor az ingyenes elérés szűkítése feltételezhetően növelni az egy lejátszásra jutó kifizetések mértékét.

Ha csak ezt vesszük alapul, akkor nyilván az ideális megoldás a CD-khez való visszatérés lenne, a hagyományos CD eladásokkal való összevetés esetében pedig nem szabad elfeledkezni arról, milyen ütemben is hanyatlanak napjainkban a CD eladások. A statisztikák alapján a kiadott CD-ék alig 2%-ból adnak el legalább 5 ezer darabot világszerte.

A tisztán fizetős lábból álló streaming szolgáltatások tehát önmagában, lejátszásonként valóban magasabb összeget biztosítanának az előadók számára, ugyanakkor maguknak a szolgáltatásoknak az igénybevétele, az ingyenes láb hiánya miatt, a jelenlegi árazás mellett feltételezhetően az előfizetők számának csökkenését (vagy legalábbis a növekedés erőteljes csökkenését) vonná maga után.

Nagyon kevés digitális zenei szolgáltatás ment át olyan markáns változáson, 2014-be, mint a francia Deezer! 2013 végén még azt latolgattuk, hogy a francia cég utolérheti-e a svéd vetélytársát, a Spotify-t , hogy aztán 2014 a vezető váltásokról , az iroda bezárásokról és a tulajdonos váltásról szóljon, sokáig, hogy aztán az év második része a Deezer totális stratégia váltásáról szóljon.

A 2013-ban a nemzetközi terjeszkedéséről és a telco cégekkel kötött megállapodásairól ehíresült cég ugyanis a tulajdonos váltása után, a tengerentúli piacokról kiindulva drasztikusan átalakított stratégiát kezdett el alkalmazni, amely három szintre épül:

• A Deezer Elite a high-end zenekedvelők részére nyújt majd igazán minőségi streaming élményt
• A Sticher az alapvetően talk rádió hallgatók igényeit elégíti majd ki
• A Deezer Cricket pedig az Amazon fapados streaming szolgáltatásával próbál majd versenyre kelni

Az eleinte csupán a tengerentúli piacokon elérhető, HD streaming szolgáltatás mostantól ugyanakkor minden a Deezer által már lefedett területen elérhetővé vált. Árazását tekintve a francia cég nemzetközileg is a tengerentúli árazást követi, apróbb módosításokkal. A Sonos előfizetők számára a szolgáltatás immáron világszerte elérhető 15 font/dollár/euró áron, vagy előrefizetve, egy évre 10 fontos havidíjért.

A Sonos előfizetéssel még nem rendelkező, teljesen új ügyfelek számára, a szolgáltatás még ennél is drágább, 20 font/dollár/euró lesz, igaz, ők egy hónap ingyenes próbaidőszakban is részesülhetnek majd.

Az tehát egyre nyilvánvalóbb és egyértelműbb, hogy a Deezer konzekvensen terjeszti és követi a stratégiájának a prémium, high-end részét, immáron világszerte. A nagy kérdés, hogy a fontos, szerződéses partnerek, szerződéseik megújításakor vállalják –e majd a Deezer által várhatóan preferált prémium csomag beillesztését, az azzal járó magasabb díj fizetésével együtt. Az első jelek szerint inkább nem, és inkább a T-Mobile US által követett, liberalizáció mellett teszik le a voksukat..

A Digitális zenei szolgáltatások az okostelefonok terjedésével váltak egyre fontosabb szereplőjévé a meredeken növekvő mobil ökoszisztémáknak. Az Apple ész az iPhone által megteremtett lehetőséggel olyan  „kicsinek” mondható vállalkozások, mint a Pandora, a Spotify,a Deezer, az Rdio, vagy éppen a Songza éltek a legjobban. A piac növekedésével, a piaci szereplők szerepeinek elmosódásával, az egyre kevesebb szereplőt eltartani képes és egyre rövidebbé váló fogyasztói értéklánc miatt azonban a telekommunikációs cégek, a készülék és más hardvergyártók is rákényszerültek arra, hogy belépjenek a zenei tartalompiacra.

A nagy szereplők megjelenése és a piac növekedés két, egymással ellentétes folyamatot indított el. Egyrészt a nagy cégek sorra elkezdték felvásárolni a független szolgáltatókat, mint az Apple a Beats Music-ot a Google a Songza-t és folytathatnánk a sort, illetve a független szolgáltatók egy része számára a tőzsdére lépés is lehetőség. Ez utóbbi megoldás sok tekintetben vonzó, ugyanakkor meglehetősen göröngyös utat jelent, nem véletlen, hogy a Pandora tőzsdére lépést azóta nem követte digitális zenei szolgáltató.

Legutóbb a Spotify esetében merült fel komoly lehetőségként a tőzsdére lépés, de a svéd cég végül az újabb tőkeelemelést és befektetői tőkebevonást választotta. A legfrissebb jelölt pedig a frissen milliárdosok ( azaz 1 milliárd dollár felett értékelt) vállalatok közé éppen csak belépett zenefelismerő megoldásokat kínáló Shazam!

A tőzsdére lépésről szóló pletykákat maga a cég vezérigazgatója, Rich Riley indította el azzal, hogy az 1 milliárd dolláros becsült érték elérést azzal kommentálta, hogy „A Shazam igen erős és jó kilátásokkal rendelkező tőzsdei cég lehet, annak köszönhetően, hogy üzleti modellje hirdetésekre fókuszál” A spekulációkat aztán a cég szóvivője útján cáfolta.

Magára a tőzsdére lépést mi magunk is korainak tartanánk, az ugyanakkor tény, hogy a Shazam sok tekintetben válaszút elé érkezett. A digitális zeneipari szolgáltatások ugyanis egymás fel konvergálnak, azaz a cél az, hogy a lehető legtöbb funkciót a lehető legkevesebb szolgáltatás nyújtsa. A Shazam, tehát, mint tisztán zenefelismerő szolgáltatás hosszabb távon feltételezhetően halálra lenne ítélve, azaz nagyon más lehetőség nem is áll a cég előtt, mint a terjeszkedés és a növekedés, amihez viszont tőkére lesz szüksége…

Arról, hogy 2015-ben a kiadók véget vethetnek az ingyenebédnek, azaz drasztikusan korlátozhatják az ingyenesen elérhető zenei szolgáltatásokat, pontosan a Spotify kapcsán értesültünk először, amikor a svéd cég kiadói szerződéseinek megújításáról írtunk.

 A svéd cég és a kiadók között a tárgyalások azóta tovább folytatódtak, melynek felettébb érdekes részletei kiszivárogtak a közelmúltban ,a New York Post által. A svéd cég a kiszivárogtatott levélben ugyanis nem kevesebbel kecsegtette az ingyenzene legnagyobb ellenségének számító Universalt és annak vezetőjét Lucian Grange-t, minthogy az elkövetkezendő két évben 1 milliárd dollárt is meghaladó összeget fizetne neki hirdetési bevétel megosztásként, dalonkénti lejátszási díjként illetve a Spotify tulajdonosaként, tulajdonosi részesedésként.

A kiszivárgott levél alapján a svéd cég szakemberei a Universal teljes bevételének 11 illetve 2016-2017 között pedig 16 százaléka származik majd a svéd szolgáltatásból! A becslések során a szakemberek mind a Spotify, mind a Universal növekedési ütemre alkalmaztak becsléseket, melyek néha meglehetősen optimistának tűnnek, különösen a Spotify növekedési ütemét illetően, de alapvetően nem irreálisak!

Daniel Ek és Lucian Grange a színfalak mögött ( illetve néha már nem is annyira mögöttük) komoly egyeztetéseket folytatnak a kiadó idén lejáró szerződésnek megújításának pontos feltételeiről. Ek-nek több félelme is van. Az egyik, az ingyenes szolgáltatás kereteinek drasztikusa szűkítése- nem is nevezhető már annyira csupán félelemnek és valószínűsíthetően alapjaiban rengetné meg a Spotify üzleti modelljét. A másik félelem egyelőre valóban csak félelem: Daniel Ek ugyanis kifejezetten tart attól, hogy a Beats Music akvizíció által az Apple zenei szolgáltatásainak élére került, ex-Universal vezető, Jimmy Iovine és Lucian Grange között megállapodás született arról, hogy a Universal inkább az Apple szolgáltatását támogatja a Spotify-al szemben.

Erre az érvényes szerződése alapján a Universal-nak nincs lehetősége, az olyan finom és kevésbé finom eszközökkel ,mint az ingyenesség felszámolása ugyanakkor igenis az Apple-nek kedvezhetnek…

Az amerikai zenei piac lassulásának első jelei 2013-ban mutatkoztak, hogy aztán egy évvel ezelőtt, a teljes 2013-as évre vonatkozó adatok már egyértelműen kirajzolták a kórképet. A tendencia 2014-ben nem hogy nem változott, inkább felerősödött, a Nielsen szokásos éves kimutatása alapján, amelyet most csak megerősítettek a hivatalos, az Egyesült Államok lemezipari szövegségétől, a RIAA-tól származó adatok.

Összességében a tengerentúli zenei piacok nagyon kis mértékben csökkenve, inkább stagnálva a 2013-as 7 milliárd dolláros árbevételről 6.97 milliárd dollárra csökkentek.

A mintegy 7 milliárd dollár összbevételt egyre dominánsabban uralják a digitális szolgáltatásokból származó bevételek , melyek tavaly immáron a teljes tengerentúli zeneipari bevételek 65 %-át tették ki.

A trendek sok tekintetben ismerősek és hasonlóak az elmúlt évekhez, azaz a fizikai CD eladások folytatták csökkenésüket, 2014-ben is 9%-al csökkenve,miközben a digitális szolgáltatások növekedése érezhetően megtorpant.

Mindennek a fundamentális oka, hogy magában a digitális szegmensen belül is ellentétes folyamatok zajlanak. Az a lá carte letöltések közel a CD-kével megegyező mértékben, 10%-al csökkentek, miközben a streaming szolgáltatások tovább növekedtek, 2014-ben 29%-al, ami lényegében annyit jelent, hogy ugyanannyival növekedtek, mint az előző évben. Az a lá carte, azaz  a letöltő szolgáltatások ( mint az iTunes) bevételei csökkenése illetve a streaming szolgáltatások növekedése ellenére ugyanis a digitális bevételek több,mint fele továbbra is az alá carte szolgáltatásokból érkezik, előreláthatólag majd csak idén, 2015-ben vehetik át az uralmat a streaming és streaming jellegű szolgáltatások.

Az egyre hangosabb és hevesebb freemium modell körüli viták és kiadói tervek kapcsán érdemes kicsit mélyebbre ásni a streaming szolgáltatások bevételinek volumenébe. Az RIAA kimutatása alapján a freemium szolgáltatások (a fenti grafikonban a hirdetés alapú néven futó) 2014-bn 295 millió dollárnyi bevételt generáltak, míg maguk az előfizetések, azaz a prémium szegmens 800 millió dollárt, nagyságrendileg 8 millió elfőzetővel, míg az olyan korlátozottan on-demand alapvetően rádió jellegű szolgáltatások,((a fenti grafikonban  néven futó) mint a Pandora 770 millió dollárt, azaz közel az előfizetői díjakkal megegyező mértékű bevételeket realizáltak kizárólag hirdetésekből.

Ha tehát kizárólag az RIAA felbontását nézzük, a kiadók álláspontja még akár érthető is, hiszen 200-300 millió dollár kiesés nem rengetné meg a zeneipart és (talán) a digitális szolgáltatókat sem. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy például a Spotify előfizetőinek 80% a freemium szolgáltatás felől érkezik, akkor sokkal inkább afelé hajlik, hajlana az egyenlet, hogy a streaming bevételek 60-70%-a a freemium modellhez kapcsolható.

De nem csak ez a streaming szolgáltatások és a digitális zenei szegmens egyetlen problémája! A digitális szolgáltatásokon belül zajló hatalomátvétel ugyanis láthatóan és érezhetően nem jár a zeneipari bevételek növekedésével, azaz a jelek szerint a legális zenei szolgáltatásokra, tartalmakra fordított összeg állandó és csak az egyes szolgáltatástípusok közötti megoszlás változik.

2015 ebből a szempontból vízválasztó év lehet majd: Amennyiben ugyanis a az Apple illetve a Youtube induló streaming szolgáltatása sem jár majd a digitális bevétele növekedéséhez, úgy kijelenthető, hogy a streaming sem oldotta meg a zeneipar alapvető bevételi problémáit. Más kérdés, hogy amint azt már magunk is többször leírtuk, a streaming szolgáltatások, jelenlegi árképzés mellett feltételezhetően valóban elérték a maximális felhasználó számukat….

2014 egyik legjelentősebb zenei eseménye és botránya volt, amikor Taylor Swift megtiltotta új ,de még korábbi albumainak is forgalmazását az összes olyan streaming szolgáltatónak, amely rendelkezett ingyenesen igénybevehető szolgáltatási résszel. A tiltás leginkább az amúgy piacvezető Spotify-t sújtotta, hiszen nehezen érthető okokból a tiltásból kimaradt a legmeghatározóbb ingyenes zenei forrás, a Youtube…

Akkor mi magunk is megvetettük Swift kisasszonyt mindezért és azt írtuk, „a helyzet most sok tekintetben ismétlődik, mint a 2000-es éveke elején a digitális zenei szolgáltatásokkal kapcsolatban csak a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban, s ennek Taylor Swift lépése inkább csak egy kezdeti lépése, mint a csúcspontja. Swift sikerén felbuzdulva ugyanis várhatóan több kiadó és népszerű előadó is az általa alkalmazott megoldást választja majd. Hosszú távon azonban nyilván nem lehet ez a megoldás, hiszen az, sem a Spotify-nak, se az előadóknak nem jó, hogyha tartalmaik a legjelentősebb streaming szolgáltatásból hiányoznak”

Idén aztán fordulat állt be a kiadók. Közülük is a legnagyobb kiadó, a Universal hozzáállásában, aminek jeleit már észre is vehettük, hiszen az Apple  tervezett streaming szolgáltatása esetében az Apple és a kiadók kéz a kézen foga döntöttek így.

De nem csak a Universal ellenzi az ingyenesen igénybevehető zeneelérést. Lohan Presencer a Ministry of Sound vezetője a Barcelonai Mobile World Congress berkein belül tartott mobil zenei kerekasztalon kelt ki a jelenlevő Deezer és Rdio illetve a jelen nem levő Spotify üzleti modellje ellen. Presencer kijelentette, „ki kell vezetni a piacról az ingyenes zene elérhetőségét, és helyettük olyan innovatív fizetési megoldásokkal kell piacra lépnünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek fizessenek a tartalmakért, akár micro fizetések keretében is.”

Ugyancsak beállt a sorba Doug Morris, a Sony jelenleg, és a Universal korábbi vezetője, amikor kijelentette, hogy „a zenék ingyenes elérhetősége megöli a zeneipart”, majd hozzátette, a zeneipar bevételeinek csökkenésért lényegében kizárólag a freemium modellt okolja! Azt is hozzátette, hogy amennyiben sikerül egy olyan előfizetéses modellel piacra lépni, amely azt adja az embereknek, amit valójában szeretnének, akkor az működni fog magában is. Majd kiemelte, hogy bízik benne,. Hogy Jimmy Iovine képes lesz kiaknázni az Apple és a 800 millió iTunes felhasználó adta lehetőséget.

A helyzet tehát nem túl biztató az olyan, a freemium modellre építő cégek, mint például a Spotify vagy a Deezer számára. A svéd cég esetében tudott és Daniel Ek által is elismert tény, hogy a 15 millió Spotify prémium felhasználó 80% korábban a freemium, azaz az ingyenes szolgáltatás rész használója volt. A Deezer esetében pedig az ismert, hogy a 16 millió teljes felhasználó tömegből 10 millió, azaz több, mint 60% az ingyenes részét használja a szolgáltatásnak.

A ingyenes zeneelérés igazi és koronázatlan királya ugyanakkor nem a Spotify, és nem is a Deezer, hanem a Youtube. A svéd illetve a francia cég freemium részét használószámának mintegy százszorosa, havi szinten több, mint 1 milliárd ember használja a Youtube-ot és ér el zenei tartalmakat ingyenesen. Márpedig a Youtube pont most , a Youutbe Music key indulása kapcsán állapodott meg a kiadókkal az ingyenes videómegtekintésekről, tehát őket a tervezett szigorítás nem valószínű, hogy érinti majd…

Önmagán a megközelítés sem feltétlenül jó ugyanakkor. A probléma ugyanis biztosan nem magával az ingyenességgel van. Az ingyenes adaptív rádiók esetében semmi gond nincsen és nem is lehet az ingyenességgel, inkább ott lehet gond, ahol az ingyenesség teljes on-demand tartalomeléréssel párosul.

Az is teljesen egyértelmű, hogy a szabványosnak mondható, 10 dollár/hó díjért elérhető modell elérte a határait. Ahhoz, hogy a streaming szolgáltatások a mostaninál érdemben több felhasználót tudjanak magukhoz vonni, egyértelműen diverzifikáltabb árazásra lesz, lenne szükség. Hogy A Universal,a a Sony és a Ministry of Sound vezetői ezt akarják-e? Afelől sajnos komoly kétségeink vannak…

 Az előadók részesedése a különböző digitális zenei szolgáltatásokból a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások előretörésével vált egyre forróbb témává a zeneiparban. A Pandora-t, a Spotify-t már mind-mind megtalálták az előadók panaszaikkal, de a közelgő Youtube Music Key indulása kapcsán most már a Youtube sem kerülhette el a reflektorfénybe kerülést.

A Youtube most kifejezetten az előadók számára ajánl új megoldást. A szolgáltatás részeként a videómegosztó  használati adatokat valamint tippeket is kínál a regisztrált művészeinek segítségképpen abban, hogyan promótálják még hatékonyabban magukat az új "YouTube for Artists"  funkció segítségével. 

A YouTube for Artist  direktíva tippeket kínál olyan témakörökben mint, hogyan fedeztessük fel magunkat művészként", illetve, "hogyan létesítsünk és tartsunk fenn kapcsolatot a rajongókkal". Érdekességképpen egy "Music Insights" fül is található, amelyre a Google-tulajdonú szolgáltatás egyelőre a "coming soon" (hamarosan) feliratot helyezte el és amely azt ígéri az előadóknak, hogy segít megtalálni merre található a legtöbb rajongójuk, hogy aztán véletlenül, pont arrafelé szervezhessenek turnét vagy útba ejtsék a helyszíneket a következő körút alkalmával.

A Music Insights  azt is megmutatja, hogy mekkora a teljes megtekintések száma, a hivatalos videók, illetve a
rajongói tartalmak aránya, azaz abban segít majd, hogy a zenészek pontos földrajzi területi meghatározáshoz jussanak hol promotálhatják nagyobb sikerrel a következő megjelenésüket a legnagyobb rajongói eléréssel,
mi legyen a következő videóklip posztolásának legmegfelelőbb, "legtökéletesebb" időpontja, vagy épp a követők száma szempontjából mi lehet a következő turné optimális útvonalterve.

A mottó "You don't need anybody else but yourselfe to really make something happen". "Nincs szükség senkire, csak magadra, hogy összehozz valami ütőset".)

"Jóval többet szeretnénk adni mint csupán eszközöket az alkotásotok sikeres közzétételéhez. Abban akarunk segíteni, hogy minél több leendő rajongó felfedezhesse fel és ismerje meg csatornáitokat és videóitokat, így azon dolgozunk, hogy új módszerekkel helyezzük előtérbe és promotáljuk a YouTubon megjelenő művészek minél nagyobb táborát." -   jelentette ki, Marly Ellis a YouTube nemzetközi Művész-marketing vezetője

Az új megoldás életbelépését követően a videó megosztó oldalon a legtöbbet klikkelt fül a YouTube For Artist "Build a Career" (építs karrier) linkeje  https://www.youtube.com/yt/artists/earn-a-living.html - avagy, hogyan keress pénz a YouTube-on linkje lett. Érdekes észrevenni, hogy a link url-je az "earn a living" (szerezz megélhetést) szavakat tartalmazza, ami arra utal, hogy ez lett volna a szolgáltatás eredeti címe, amit valószínűleg az utolsó percben módosítottak.

Az előadókkal való lehető legjobb viszony ápolása napjainkra tehát alapkövetelménnyé vált minden streaming szolgáltatás számára, ebben a tekintetben tehát a Youtube lépése szükséges volt. Mint a mesze legnagyobb streaming zenei platform, a legnagyobb nézettséggel a videómegoszótó lépése ugyanakkor fontos versenyelőnnyé válhat hamarosan…

A Bandcamp  directo-to-fan platform, mely zenészeknek (és kiadóknak) teszi lehetővé a disztribútor nélküli zenei tartalom értékesítését bejelentette, hogy 2008-as startolása óta 92 millió eurót (100 millió USD) fizetett ki a
náluk regisztrált művészeknek. Ez azt jelenti, hogy a cégnek - amely a digitális eladások 15%-át, a fizikai
eladások 10%-át csippenti le magának - hét év alatt sikerült a 12,5m USD árbevételi magasságba
emelkednie.

A cég friss adatai alapján a Bandcamp rajongók 3,5 millió USD-t költenek a platfromon havonta, mialatt 16000 zeneszámot vásárolnak naponta, mely egy eladott dalt jelent minden ötödik másodpercben. Az amerikai illetőségű cég állítása szerint eladásai 30%-al növekedtek az utóbbi 12 hónapban, ehhez hozzátette, hogy mindez egy olyan évben történt, amikor az amerikai gazdaság többi részét 11%-os esés jellemezte. Ezt megköszönve a cég egy blogoldalon a következőket írta: " Ez a növekedés bizonyítja, hogy ha a rajongóknak biztosítanak egy gyors és egyszerű módot, hogy kedvenc művészeiket támogassák, akkor azt meg is teszik akárhányszor lehetőségük van rá. Nagy nagy köszönet mindazoknak akik támogatják a művészeinket és az összes művésznek és kiadónak, hogy nagyszerű zenéket posztolnak. Nélkületek nem lennénk itt!"

2014 év végén a Bandcamp egy olyan opciót tett elérhetővé ami lehetővé tette a kiadóknak, hogy egyesített módon vezessék az összes, művészeikkel kapcsolatos könyvelést (unified sales report), illetve adatokat gyűjtsenek és lekövessék a náluk aláírt zenészek eladásait és egyéb siteon belüli tevékenységének eredményét, továbbá lehetőséget biztosít nekik, hogy közvetlenül a rajongóknak adjanak el kiadói merchandise és egyéb nem közvetlenül zenei tartalmakat.

Az utóbbi hetekben pedig az online áruház olyan opcionális előfizetési rendszert vezetett be a zenészek számára, amely lehetővé teszi, hogy azok megadhassák milyen arányban fizethetnek az őket követő rajongók a plusz tartalmakért, az az hogy a keresett zeneszámon felül további bónusztartalmakhoz jussanak.Ez annak az eredménye, hogy a site elkezdett külön - az addig ingyenesen regisztrálható produkcióknak és művészeknek is - további előnyökkel járó opcionális előfizetéses konstrukciókat ajánlani.

A Bandcamp tehát egy újabb olyan szereplő a digitális zenei piacon, amelynek segítségével  a zenészek újabb., addicionális bevételi forrásokat hozhatnak létre. Az új, feltörekvő zenészeknek pedig feltétlenül érdemes regisztrálni hiszen kevés jobb módszer és szolgáltatás ismert jelenleg  a meglevő rajongói bázisuk monetizálására.