Arról, hogy a hatalmas, ámbár jelenleg csökkenő, ugyanakkor rengeteg versenyzőből álló amerikai zenei piacon, egy telemkommunikációs céggel való megállapodás mennyire fontos is lehet a streaming piac szereplői számára, arról a Google Music és a Beats Music kapcsán is írtunk. A Google-Verzion megállapodás létre sem jött (eddig) a Beats Music-AT&T deal pedig inkább marketing értékkel bír.

Éppen ezért kulcsfontosságú és az amerikai streaming piacot akár hosszú időre meghatározó megállapodást jelentett be a héten a Spotify és a Sprint.

A megállapodás értelmében- sok tekintetben a Beats Music- AT@T megállapodáshoz hasonlóan- a harmadik legnagyobb, 54 millió előfizetővel rendelkező tengerentúli telco cég családi csomagjaiban kap majd helyet a svéd streaming cég szolgáltatása.

A megállapodás értelmében az 1-5 fős családi csomagok esetében hat hónapnyi ingyenes próbaidőszakot követően 18 hónapon át 7.99 dollárért lesz leérhető a szolgáltatás és csak 2 év után kell a teljes díjat fizetniük. A 6-10 fős csomagok keseében a hatodik hónaptól 4.99 dollárba kerül majd a zenei csomagok, míg az egyéni Sprint előfizetők három hónapnyi ingyenesség után a szokásos 9.99 dolláros áron élvezhetik majd a Spotify 30 millió zeneszámát és szolgáltatásait.

A megállapodás igazi win-win megállapodás, mindkét fél számára, melyet jelez, hogy a felek alig 1 hónapnyi tárgyalás után hozták tető alá. A Spotify számára lehetővé válik, hogy a Sprint hatalmas ügyfélállománya révén jelentősen bővítse előfizetői állományát, amely a tőzsdére lépés előtt fontos cél Daniel Ek számára. A svéd cég ugyancsak markáns szerepet kap majd a Sprint kommunikációjában, így az a fajta kommunikáció, amit sokan hiányoltak a Spotify-tól a tengerentúlon, talán most majd megélénkül.

A Sprint számára pedig a Spotify és szolgáltatása fontos eszköz lehet ahhoz, hogy megállítsa az előfizető szám csökkenését, hogy az első és második szolgáltatótól ügyfeleket csábítson át és végül, de nem utolsó sorban azért, hogy az adatforgalmi díjait és csomagjainak árát vonzóbbá tegye.

A megállapodás, az Amazon tervezett csomagolt megoldásával karöltve egész biztosan markáns hatással lesz az amerikai streaming piacra, több szereplőt kényszerhelyzetbe hozva a jövőbeli terveiket, szerepüket illetően.

A Deezer számára 2014 évben a legfontosabb feladat az végtelenül telített amerikai piacon való megjelenés, bár ezt a francia cég hivatalosan sosem ismerte be. A tengerentúli piacra való belépés roppant komplikált és sokszor lassú folyamat, ezt a Deezer legnagyobb vetélytársa a Spotify 2011-ben megtapasztalhatta.

A francia cég nem rég jelentette be, hogy a Spotify-hoz és az Rdio-hoz hasonlóan korlátlanná teszi ingyenes lábát.

A Samsung-al a koreai cég új, Samsung Galaxy S5 telefonjaira vonatkozó megállapodás, melynek értelmében minden Ázsiában és Európában forgalomba hozott Galaxy S5-re telefontulajdonos 6 hónapnyi ingyenes hozzáférést kap a francia cég zenei szolgáltatásához.

Minden jel arra mutatott, hogy a francia cég sínen van fő céljához, a domináns nemzetközi szerep megszerzéséhez.

Ezért (is) váltott ki hatalmas meglepetés az iparági körökben, hogy a héten furcsa körülmények között bejelentették a cég vezérigazgatója, Axel Dauchez elhagyja a céget, szeptemberben. A cég hivatalos megfogalmazása szerint Dauchez „új karrierlehetőséget kapott, mellyel élni kívánt” más források ugyanakkor állítják, a Deezer legfőbb befektetője, az Access Industries ragaszkodott a távozásához.

Akármelyik verzió is igaz, bizonyosan komoly zavart okoz majd a Deezer háza táján. Dauchez volt ugyanis az, aki a céget a 2008-2009-es évek apátiájából kirángatta és valóban elindította a nemzetközi terjeszkedés felé, beleértve ebbe az új befektetők, bevonását a kiszálló Orange helyett.

Másrészt a lehető legrosszabbkor jön egy a világ legtelítettebb, legbonyolultabb zenei piacára való belépést tervezgető cég számára, és nagyon komoly kérdéseket vet fel a jövőjét illetően, legyen az a piaci terjeszkedés vagy akár a tulajdonosi struktúra.

Amint az a világ zenei piacainak tavalyi évét bemutató sorozatunk eddigi részeiből következett a fontosabb zenei piacok többsége- persze különböző mértékben- de növekedni volt képes. Mégis, összességében a világ zeneipara az IFPI jelentése alapján inkább csökkent, mint nőtt. Az ok, pedig tulajdonképpen, egyetlen, ámde hatalmas piac: a Japán. Vele foglalkozunk sorozatunk befejező részében...

12 év után újra nőtt a francia zenei piac!

Meglepő struktúrában nőtt a német zenei piac 

A távol-keleti ország piaca- annak ellenére, hogy   a világ egyik legjelentősebb zenei piaca -mindig is speciálisnak számított, elsősorban azért, mert a fizikai CD eladásokból származó bevételek továbbra is meghatározóak, a digitális szegmens meghatározó területe pedig továbbra is a mobil csengőhang.

Mindezt tudva és ismerve tulajdonképpen nem meglepő, hogy 2013 a Japán zenei piac számára amolyan klasszikus fekete év volt. Az ország gazdasága is nagyon nehéz időszakon megy keresztül, ami eleve megjelenik az olyan típusú fogyasztásban, mint a zeneipari tartalmak, mindezt pedig tetézi a zenei tartalmak fogyasztásának, immár a konzervatív távol-keleti országba is begyűrűző változása.

A többi, hasonló zenei piachoz hasonlóan a japán CD eladások is meredeken,13%-al estek, a 2012-es 3.74 milliárd dollárról. 3.2 milliárd dollárra. úgy, hogy nem volt olyan album, amelyből 1 milliónál több példányt adtak volna el.

A digitális szolgáltatásokból származó bevételek is meredeken estek,- összesen 23%-al, ennek elsődleges oka pedig az egészen drasztikus mértékben zuhanó mobil csengőhang, mobile single track és mobil zenei videóklip bevételek voltak. Ezek mindegyike 50%-ot meghaladó mértékben csökkent.A digitális zeneletöltés növekvő szegmense volt ugyanakkor a dal és album letöltések, melyek 44 illetve 31%-al nőttek Japánban. Streaming szolgáltatási bevételekről és szegmensről egyelőre nem nagyon lehet beszélni, így az ezen a területen mért 513%-os növekedés is nehezen értelmezhető, egyelőre.

S hogy mindezek alapján mire számíthat a szigetország zeneipara 2014-ben?  Alapvetően nem sok jóra, ha a trendekből indulunk ki. A CD eladások várhatóan tovább csökkennek majd, csak úgy, mint a csengőhangok és a többi, nem okostelefon specifikus mobiltartalmak.

A streaming várhatóan idén is drámai mértékben nő majd, azonban továbbra sem lesz a japán zeneipar meghatározó szereplője. Ami a várható csökkenést tompíthatja majd, ( a tavalyi évben szinte teljesen hiányzó ) lokális tartalom megjelenés. A japán piac specifikuma ugyanis az, hogy a helyi előadók tartalmai azok, melyek igazán maguk után húzzák a piacot. 2013-ban a nagy nemzetközi kiadók alig invesztáltak japán előadókba, kérdés, idén és az elkövetkezendő időszakban megteszik-e.

A világ zenei piacait bemutató sorozatunk ötödik részének alanya az a Nagy Britannia, amely méreténél, fontosságánál fogva az egyik legfontosabb piac a világ zeneiparában, és az a Nagy Britannia, amely 2012-ben  nagyon jelentős, kétszámjegyű csökkenést látott  zeneipari bevételeiben.

12 év után újra nőtt a francia zenei piac!

Meglepő struktúrában nőtt a német zenei piac 

Az, hogy a skandináv zenei piacokon mi történik érdekes és sokat mondó a világ zeneipara számára, azonban az, hogy a világ nagy zenei piacain mi történik sok szempontból fontosabb. Éppen ezért az, hogy az olyan nagy zenei piacokon, mint az angol, a német vagy éppen az amerikai mi történik az a zeneipar jelen szempontjából fontosabb kérdés, minthogy a kicsi és speciális skandináv piacokon mi történik.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a 2013-as év a fontosabb zenei piacokon is pozitív év volt- leszámítva japánt és az Egyesült államokat- és ez alól Nagy Britannia sem volt kivétel. A szigetország zeneipari bevételei, ha minimális méretékben is, de emelkedtek. ( 1.19 milliárd dollárról 1.23 milliárd dollárra) A növekedés azért is roppant jó hír, hiszen 2012-ben a szigetországi piacok jelentősen 11%-al csökkentek. Akkor a fizikai eladások oldalán keletkező csökkenést ég messze nem tudta ellensúlyozni a digitális szegmensben jelentkező növekedés.

2013-ban ugyanakkor mindez már másképpen alakult! Az emelkedést ugyanis Nagy–Britanniában is a növekvő digitális szegmens hajtja, amelyben is a vezető- a skandináv országokhoz hasonlóan- szerepet a 41%-al növekvő streaming szolgáltatások vitték, melyek azonban a fejlettebb piacokhoz hasonlóan a digitális bevételeknek is csupán alig felét adták.

A robusztusan növekvő streaming szegmens bevételeit az előfizetéses szolgáltatások ( Spotify, Deezer) bevételei dominálták, 91 millió dollárral. 31%-ot növekedve mögéjük a hirdetés alapú szolgáltatások zárkóztak fel, közel 32 millió dolláros bevétellel, míg a sort a különböző felhő alapú szolgáltatások zárták 5 millió dolláros bevétellel.

Az angol piacot az amerikai sorsától alapvetően az mentette meg- és ez is jelenti talán a legnagyobb különbséget- , hogy a szigetországban az egyedi letöltések nemhogy nem csökkentek, de növekedni is tudtak, nem is akárhogyan- a digitális album letöltések közel 20%-al nőttek, igaz az egyedi dalletöltések csökkentek, 4%-al.

A CD eladások a legtöbb piachoz hasonlóan itt is csökkentek, ugyanakkor csupán egy számjegyű, 6%-os csökkenést regisztrálhattunk és ennek ellenére továbbra is a CD eladásokból befolyó bevételek felét. ( 621 millió dollárt)

Összességében tehát úgy tűnik, hogy az angol zenei piac ha lassan is, de kezd túl lenni a digitális szolgáltatásokra való migráció legnehezebb szakaszán és a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően növekedésnek indult. A 2014-es év legnagyobb kérdése az lesz a szigetország zeneipara számára, hogy a streaming szolgáltatások továbbra is úgy tudnak majd növekedni, hogy nem kannibalizálják a többi digitális szolgáltatást, vagy elindul az a folyamat, amely az amerikai zeneipart sújtotta 2013-ban, azaz a streaming szolgáltatások   az egyedi letöltő szolgáltatások rovására nőnek majd tovább…

A világ fontosabb, érdekesebb zenei piacait bemutató sorozatunk következő alanya az a német zenei piac, amely hosszú évek hanyatlása után 2012-ben már növekedésnek indult, azonban a legtöbb piaccal ellentétben elsősorban a fizikai eladások növekedése miatt.

12 év után újra nőtt a francia zenei piac!

A 2013-as, végleges adatok alapján immáron bizonyosan kijelenthető, hogy a német zenei piac hosszú éveken át tartó csökkenése megállt, az ugyanakkor már más lapra tartozik, hogy ez a növekedés mennyire lesz hosszabb távon is fenntartható.

Összességében a német zenei piac elhanyagolható mértékben 1%-al nőtt 2013-höz képest, 1.96 milliárd dollárra. A német piac- a fejlett piacok közül talán egyedüliként- jelenleg is leginkább a fizikai bevételekre támaszkodik, melyek 2013-ban a tejes zeneipari bevételek továbbra is több, mintb75%-át teszik ki. Így abban, hogy a piac nőni volt képes komoly szerepe volt annak is, hogy a fizikai eladások terén mindössze 1.3 %-os csökkenés volt tapasztalható.

Így a digitális szegmensben a többi piachoz hasonlóan jelentkező növekedés képes volt a teljes német piacot is pozitív területre húzni. Maga a digitális szegmens, 440 millió dolláros összesített bevétellel azonban csupán 22-23%-át teszi ki a teljes német zeneipari bevételeknek, így a növekedése is sokkal kisebb hatással volt a teljes zeneipari bevételekre.

A digitális szegmensben belül is a többi piachoz képest szokatlan folyamatok mentek végbe. Az egyedi letöltések ugyanis szemben például az amerikai piaccal növekedni tudtak, összességében 11%-al, annak ellenére, hogy az albumvásárlások és az egeid letöltések közötti eltérés a német piacon is megfigyelhető volt. ( előbbi növekedni tudott, utóbbi csökkent)

A streaming szolgáltatások- melyekből immáron 17 van jelen a német piacon - a világ több piacához hasonlóan Németországban is masszívan- több, mint 90%-al- növekedtek, ennek ellenére ugyanakkor a német zeneipari bevételeknek csak egészen elenyésző százaléka,(4.7%) származik a streaming szolgáltatásokból.

Az összkép tehát annak ellenére vegyes, hogy a német piac növekedni tudott. A CD eladásokból befolyó bevételek dominanciája, a streaming döbbenetesen alacsony részesedése a piacból mind-mind arra utal, hogy a német zenei piac több évnyi csökkenés ellenére még inkább az átalakulás előtt van, minthogy már azon túl lenne. Ez az átalakulás pedig   várhatóan a fizikai eladásokból befolyó bevételek erőteljes csökkenését hozza majd maga után, melynek csupán egy részét lesznek képesek a streaming szolgáltatások pótolni.

A világ zenei piacainak 2013-as évét bemutató sorozatunk harmadik alanya egy a skandináv piacoknál nagyobb és különböző szempontok miatt nagyon sok tekintetben speciális zenei piac, a francia. Az a francia piac, amely inden kormányzati igyekezet és a Deezer jelenléte ellenére is csökkent 2012-ben.

A francia zenei piac két ok miatt számított és számít az elemzők és szakemberek érdeklődésére. Egyrészt mivel Franciaország a Spotify mellett a streaming piacot meghatározó, Deezer hazája, másrészt pedig a francia piac az, ahol a helyi kormányzat a legerőteljesebben vette és veszi fel a küzdelmet az illegális letöltésekkel szemben. A francia piac mindemellett azért is lehet érdekes, hiszen szemben a skandináv piacokkal, itt továbbra is a fizikai adathordozók adják a zeneipari bevételek túlnyomó részét.

Mindez a 2013-as év befejeztével sem változott és mindez több okra is visszavezethető. Az egyik feltétlenül említésre okot adó tényező, hogy a legtöbb nagyobb zenei piaccal ellentétben 2013-ban a gall piacokon a fizikai eladásokból származó bevételek növekedtek! Ezzel párhuzamosan a digitális bevételek is növekedtek, azonban csak éppen hogy, 0,6%-al.

Ha magát a digitális szegmenst vizsgáljuk, ott az egyeid letöltések- melyek a vizsgált platformok közül egyedüliként csökkentek tavaly- továbbra is a bevételek felét teszik ki, míg a streaming a növekedés ellenére is csupán 43%-át.

Annak kösznhetően, hogy a fizikai eladások növekedtek, a digitális szegmens stagnált vagy kicsit talán még növekedett is, a francia zeneipar egy több, mint 10 éves rossz szériát megtörve 2013-ban végre növekedni tudott, méghogyha csak kis mértékben (2.3%) is!

A francia zeneipari bevétele növekedése pedig lényeges hír, hiszen a világ ötödik legnagyobb zenei piacéról beszélünk! Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a piaci adatok egyben a növekedés törékenységét is mutatják. A streaming szolgáltatások mindössze 4%-os növekedése pedig azt jelzi, a francia piac egyelőre, Deezer ide, Deezer oda még nem egy a streaming szolgáltatások átla hajtott növekedés.

A streaming szolgáltatások- mint amilyen cikkünk alanya a Spotify is- számára az egyik legfontosabb megoldandó kérdés az üzleti modell stabilizálása. Minderre az legfontosabb és legcélszerűbb módszer a növekedés. A növekedés pedig napjaink, egyre inkább (túl)telített digitális zenei piacain már messze nem csupán a nagyméretű és fejlett piacokra koncentrálódik.Ennek a trendnek megfelelően a streaming szolgáltatók újabban Latin-Amerika, Ázsia illetve India felé kacsintgatnak, a növekedés újabb és újabb területeit kutatva.

A svéd cég ugyanakkor egy meglehetősen merész húzáson dolgozik, ez pedig nem más, mint a hatalmas, de komplikált és kiaknázatlan orosz piacokon való megjelenés! Ennek érdekében a svéd cég- több helyről is megerősített információk alapján- elcsábította a Google-től Alexander Kubaneishvili-t, az orosz Spotify vezetésére.

A hatalmas,ámde digitális zenei értelemben gyakorlatilag abszolút szűz terepnek számító orosz piacra való belépés több szempontból is kockázatos és bátor lépés a svéd cég részéről. Kockázatos, hiszen az orosz médiapiacon sosem tudni, mi történik és bátor, hiszen ezzel a svéd cég belép a világon legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező BRIC ( Brazíliából, Oroszországból, Indiából és Kínából álló) csoport országainak egyik zenei piacára.

Bátor azért is, hiszen az orosz piac egyik legjelentősebb problémája, hogy a legnagyobb, mintegy 100 millió felhasználóval rendelkező, a napokban Putyinhoz közel álló „üzletemberek ” tulajdonába került Kontakte gyakorlatilag az illegális zenemegosztásnak biztosított tökéletes platformot, amely miatt a kiadók és újabba az amerikai kereskedelmi felügyelet is nem tetszését fejezte ki.

A legalitás és illegalitás határán mozgó és roppant népszerű szolgáltatások mellett az orosz legális zenei piac növekedését gátló másik probléma a fizetési megoldások hiánya, illetve magának a fizetős zenei szolgáltatásoknak az elfogadása.

A Spotify tehát sok más országgal szemben, Oroszországban saját maga kell, hogy felépítse a streaming szolgáltatások iránti igényt. Nem lesz egyszerű feladata, hiszen ez az orosz piacon 2011 óta jelen levő francia Deezernek nem nagyon sikerült…

 A világ zenei piacait bemutató sorozatunk második részének alanya az a Norvégia, amely 2012-ben elkápráztatta a világ zeneipari szakembereit, azzal, hogy zeneipari bevételeit gyakorlatilag a streaming szolgáltatások húzták át növekedésbe. A kérdés 2013-ra vonatkozóan ezek után az volt: folytatódhat-e mindez?

........................................................................................................................................

A Skandináv zenepiacokat már hosszabb idő óta figyeli árgús szemekkel a világ zeneipara, ennek oka pedig nem más, mint a Svédországból elindult Spotify, és persze az, hogy zene országok, méretük, digitális fejlettségük okán ideálisak minden tekintetben digitális zenei szolgáltatás inkubátor piacnak.

A norvég zenepiac már 2012-ben is a sikerországok és sikerpiacok között volt, hiszen- alapvetően a streaming térnyerésének köszönhetően- a zeneipari bevételei s növekedni tudtak. A világ zeneiparért aggódók számára a jó hír: Norvégia nem okozott csalódást és 2013 után is a világ zeneiparának igazi inkubátor piaca maradt!

Sőt, a 2013-es 7%-os növekedés után, 2013-ban immár 11%-al növekedett a skandináv ország zeneiparának bevétele és  meghaladta a 100 millió dollárt. A növekedés motorja minden kétséget kizáróan a digitális szegmens, azon belül is a streaming szolgáltatások, melyek közel 60%-al növekedtek a 2012-es szinthez képest és immáron a teljes norvég zeneipari bevételek 65%-át tették ki.

A streaming szolgáltatások a digitális szegmensben gyakorlatilag teljesen átvették az uralmat, hiszen a digitális bevételek 85%-a a streaming szolgáltatásokból származott. A streaming térnyerésével párhuzamosan a fizikai eladások bevétele tovább csökkentek és 2013-ban már csupán a teljes norvég zeneipar bevételeinek 12%-át tették ki!

A norvég piac adatait hosszabb távon figyelve érdemes megjegyezni, hogy a digitális szegmens totális győzelme tulajdonképpen 5 év alatt végbement. 2008-ban a zeneipari bevételeknek csupán 9%--át tették ki, 2010-ben már 27, tavaly pedig már a 77%-át a zeneipari bevételeknek a digitális szegmens adta.

Persze amit tavaly írtunk a norvég piacról, az idén is igaz, azaz a nagyon erős internetpenetráció, régóta piacon levő streaming szolgáltatások és a gazdasági környezet miatt a norvég piac sok szempontból speciális, de egyértelműen jelzi, hogy a streaming szolgáltatások, minden velük kapcsolatos kérdés ellenére valóban

A Skandináv zenepiacokat már hosszabb idő óta figyeli árgús szemekkel a világ zeneipara, ennek oka pedig nem más, mint a Svédországból elindult Spotify, és persze az, hogy zene országok, méretük, digitális fejlettségük okán ideálisak minden tekintetben digitális zenei szolgáltatás inkubátor piacnak.

Legfontosabb, indító megállapításként gyorsan vessük papírra, hogy a svéd zenepiac is növekedett 2013-ban és a növekedés motorja itt is a digitális szegmens, azon belül is a streaming szolgáltatások voltak!

A streaming szolgáltatások, folytatva az előző évek tendenciáját, 2013-ban is masszívan, 30%-ot meghaladó mértékben nőttek és meghaladták a belőlük származó bevételek a 100 millió dollárt!

Kissé leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy minden más viszont csökken a skandináv piacon. Az, hogy a CD eladások meredeken zuhantak a tavalyi évben, nem különösen meglepő, a mértéke ( közel 30%) ugyanakkor már inkább. Az ugyanakkor, hogy a Spotify hazájában az egyedi letöltések is drasztikusan, 23%-al csökkentek.

A három, párhuzamosan zajló folyamat eredménye lett az, hogy a svéd zenei piac növekedni tudott és az is, hogy a streaming szolgáltatásokból származó bevételek a teljes zeneipari bevételek több, mint 70%-át teszik ki és egyértelműen a növekedés motorjai.

A svéd zenei piac az egyre bővülő streaming szolgáltatások körének köszönhetően immáron harmadik éve növekszik, igaz az évek óta tartó növekedés ellenére sem tudta még visszanyerni a 2000-es évek eleje óta elvesztett bevétel kiesést , s így napjainkban a svéd zeneipar az akkori bevételeknél mintegy 40%-al kevesebb bevételt realizál.

A svéd piac természetesen azért különösen érdekes a világ digitális zeneipari szakemberei számára, mert példát, a jövőt mutathatja a jóval nagyobb zenei piacok számára. A kérdés ugyanakkor nem csak az, hogy a nagy zenei piacok esetében is ugyanígy működnek majd a piaci mechanzimusok, hanem az is, hogy a növekvő svéd piac meddig tud növekedni? Képes lesz-e a digitális szegmens teljes mértékben pótolni a fizikai formátum fokozatos eltűnését?

Az Amazon esetleges streaming piaci belépéséről lassan egy éve szólnak hol intenzívebben, hol kevésbé intenzíven a pletykák. Legutóbb, a cég saját set-top box bejelentése kapcsán merült fel, hogy vele egy időben saját streaming zenei szolgáltatást is bejelent a cég.

A Seattle-i szákhelyű cég a Fire TV névre keresztelt set-top box-ot bejelentette, streaming zenei szolgáltatást azonban nem. Mindez ugyanakkor nem kell, hogy azt jelentse, hogy a zenei szolgáltatás el lenen feledve, inkább időbeli késlekedésre utal.

A legfrissebb, a Digital Music New által megszellőztetett információk alapján a szolgáltatás indulása valóban   nem lehet már messze. Az újság birtokába ugyanis egy a kiadók által május 1-ig aláírandó tervezet került. A tervezet több, meg nem nevezett Amazon zenei szolgáltatásra utal.

Az egyik ezek közül egyértelműen az Amazon Prime nevű, prémium szolgáltatása, melynek előfizetői számára a szerződés alapján is ingyenes lesz a streaming szolgáltatás igénybevétele. A szerződés ugyancsak említ egy más tartalmakat ( könyveket, videókat) is kínáló csomagolt médiaszolgáltatást, melynek része lesz a zenei szolgáltatás is.

A szerződés alapján kiszivárgott információk alapján a szolgáltatás koncepciója nagyon közel állhat ahhoz, amely már korábban is kiszivárgott. Azaz nagyon úgy tűnik, az Amazon valóban kibővíti majd Prime csomagját az ingyenes zenei tartalmakhoz való hozzáféréshez, de mindemellett a jelek szerint a Fire Tv-n is megjelenik majd a streaming szolgáltatás.

Az időzítés és az indulás persze már más lapra tartozik, de az alapján, hogy a Fire TV-ben a cég nem tette elérhetővé jelenlegi zenei szolgáltatását, az Amazon MP3-at, az indulás nem lehet messze. Feltételezhetően, mint sok korábbi esetben is, most is a kiadókkal való tárgyalások azok, amelyek az indulást leginkább befolyásolják. A Digital Music News értesülése szerint a nagy major kiadókkal végül, minden előzetes probléma és elfogadhatatlannak tűnő ajánlat ellenére megállapodott vagy megállapodás közeli állapot jutott az Amazon, a kisebb. Független kiadók számára ugyanakkor ultimátumot adott a feltételek elfogadására.

Az elektronikus kereskedelmi óriás egyre valószínűbb belépése a streaming piacra drasztikusan alakíthatja át, az amúgy is folyamatosan mozgásban levő piacot, a jelenlegi szereplőket komoly kihívás elé állítva. A,mennyiben ugyanis az Amazon valóban a Prime előfizetők részére ingyenesen elérhetővé teszi a streaming szolgáltatást, akkor minden valószínűség szerint egy csapásra a vezető streaming szolgáltatóvá válik, hiszen nem hivatalos adatok szerint a Prime-ot mintegy 20 millióan használják a tengerentúlon.

A többi streaming szolgáltató számára az igaz csapást ugyanakkor nem is ez jelent, jelentheti majd, hiszen ilyen jellegű bundle dealek már most is jelen vannak a piacon. Az igazi problémát az jelenti majd, hogy a jelenlegi 79 dolláros éves díjat még jelentősen felemelve is, egy a streaming szolgáltatásokkal maximum egy árban levő, ellenben azoknál lényegesen többet nyújtó szolgáltatást kap majd az előfizető. Az, az előfizető, aki ez esetben majd már nem csupán a zenekedvelők, hanem a film, sorozat vagy éppen könyvkedvelők közül is kikerülhet majd…