Napjainkban a digitális zene szolgáltatások kapcsán az átlagos felhasználókban egyet jelentenek a Spotify-al, a Deezer-el, az iTunes-al vagy a tengerentúlon a Pandora-val. A mainstream zenei szolgáltatásokon felül ugyanakkor létezik egy sok tekintetben sokkal érdekesebb terület. Ez az a terület, ahol a kevésbé ismert, azonban sokkal egyedi szolgáltatások versengenek. Némelyik streaming szolgáltatás, némelyik klasszikus közösségi zenei szolgáltatás, van köztük fordított üzleti modellel működő streaming szolgáltatás és van köztük zenefelismerést segítő szolgáltatás. Közös bennük, hogy hosszú időn keresztül nem voltak rivaldafényben, most azonban, hogy a streaming szolgáltatások kapcsán egy kisebbfajta digitális zenei dotkom lufi van kialakulóban, sokan közülük igencsak az érdeklődés középpontjába kerültek…

 Így van mindezzel a Shazam is, amely a zenefelismerési szolgáltatások piacvezetőjének számít. Működési elve roppant egyszerű volt: a telefon mikrofonjával rögzítünk egy általunk nem ismert zenét vagy tévé műsort vagy videót majd a szoftver megkísérli felismerni és beazonosítani azt.

A Shazam a korábban a mérnök által preferált módszertől eltérő módon azonosítja a zenéket. A tudósok korábban ugyanis abban hittek, hogy a minél pontosabb beazonosításhoz a lehető legtöbb lehetséges mintát kell venni. Ezzel szemben a Shazam először egy audio ujjlenyomatot készít a hallott zenéről és csak ez után, zene ujjlenyomat alapján kezdi meg a keresést saját zenei adatbázisában a hasonló karakterszitkával rendelkező zenék után.

Az egyszerű üzleti modell, a piaci igényt kielégítő ötlet aztán hamar az egekbe lökte a szolgáltatás népszerűségét és használatát. 2010 márciusában érték el az indulás után az  1 milliárd dal felismerést, de a növekedés csak ez után vált igazán meredekké. Alig 27 hónap múlva, 2012 nyarán már 5 milliárd és újabb 12 hónap múlva pedig már elérte 10 milliárd dalfelismerést a szolgáltatás. A rohamosan emelkedő dalfelismerésszám mögött természetesen hasonló meredeken növekvő felhasználó és aktív felhasználó számok rejlenek. Tavaly őszre a összes felhasználó száma elérte a 420 milliót, az aktíva felhasználók száma pedig a 90 milliót. (Összehasonlításképpen a Spotify nemrég jelentette be,. hogy 40 mlilió aktív felhasználója van..)

A növekedés kiszolgálásához természetesen újabb és újabb befektetésekre volt szükség. A Shazam 1999-es indulása óta összesen mintegy 120 millió dollárnyi befektetést realizált, melyből közel 50 milliót az elmúlt 3 évben realizált.

2014-re tehát a Shazam sok tekintetben a zene ás az on-demand televízió piac egyik fontos szereplőjévé nőtte ki magát, így az amúgy is egyre intenzívebbé váló digitális zenei piacon, ahol akvizíciók sora zajlik vagy van éppen készülőben, a Shazam sem maradhatott sokáig parlagon…

A Warner Music és a Shazam együttműködése, melynek értelmében a kiadó és a Shazam szorosan együttműködnek és melynek értelmében a Warner Music hozzáfér majd a Shazam adataihoz, egyrészt jelzi, a digitális zenében az adat alapú szolgáltatások egyre fontosabb szerepét, másrészt pedig a kiadói hozzáállás megváltozásáról is tanúbizonyságot tesz.

A Warner Music ugyanis a Shazam adatira támaszkodva megtudja, hol, milyen előadók a népszerűek és ez alapján emelje be őket esetleg saját előadói programjaiba. A két fél odáig ment, az együttműködésben, hogy bejelentették közös kiadót hoznak létre, a Shazam segítségével felfedezett tehetségek számára.

A csúcsot mégsem ez jelenti- idáig- hanem az, amit az Apple jelentett be múlt héten, fejlesztői konferenciáján, nevezetesen, hogy az iOS 8-ba integrálva lesz a Shazam. A gyakorlatban mindez annyit jelent, majd, hogy a jövőben a Siri segítségével a Shazam is irányítható lesz, a felismert dal pedig azonnal megvásárolható lesz az iTunes Store-ból.

Önmagában ez a két megállapodás is jelzi, hogy a zenefelismerés, mint az új zenék megismerésének egyik módja- mennyire fontossá vált az átalakuló digitális zenei ökoszisztémában. A Shazam, azáltal, hogy a felismert dalokat megvásárolhatóvá tette, eleinte az iTunes Storte-ban és az Amazon áruházában, később a Spotify-al és az Rdio-val is összekötve éves szinten mintegy 300 millió dolláros bevételt generált ezen szolgáltatóknak és a zeneiparnak. Mindez az iOS8 integrációval tovább növekedhet majd, így ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy a Shazam nagyon hamar a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplővé válhat majd…

Az Apple, sokáig kényelmes digitális zenepiaci helyzete valamikor a tavalyi év közepén kezdett el romlani. A streaming szolgáltatások előretörése, az a lá carte piac csökkenése miatt ma már egyértelműen látszik, hogy az Apple-nek is drasztikusan át kell alakítania zenei stratégiáját és magát az iTunes-t is!

A jelek szerint Tim Cook vezetésével az Apple amellett tette le a voksát, hogy mindezt nem belső erőforrásokkal, hanem akvizíció révén oldja meg. Az első kiszivárgott információkhoz képest meglehetősen lassan, de tegnap végül a Cupertinoi cég hivatalosan is bejelentette, hogy 3 milliárd dollárt  (200 millióval kevesebbet, mint a korábbi ár, feltételezhetően a Beats folyamatban levő perei miatt) fizet majd a Dr. Dre és Jimmy Iovine által indított vállalkozásért, a Beats Electorincs-ért és benne természetesen a Beats Music-ért.  Ezzel ez lesz minden idők legnagyobb Apple akvizíciója! Igaz ez annak ellenére, hogy az Apple igen-igen aktívnak mondható akvizíciós téren, hiszen csak az elmúlt 18 hónapban 24 akvizíciót hajtott végre, ám ezek közül a legjelentősebb is mindössze 350 millió dolláros volt.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a 3 milliárdos dollár feletti vételárat valójában a Beats füllhallgatók vagy a zenei szolgáltatás indokolja. A magunk részéről azt gondoljuk, hogy jelenleg a fülhallgatók, de a stratégiai értelemben egyértelműen a zenei szolgáltatás.

A kérdés ezek után az, hogy feltételezve a tranzakció megvalósulását, az milyen hatással lesz az Apple-re és a digitális zeneiparra?

Ugyan a hivatalos sajtóközlemény és a megszólaló Apple vezetők egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a Beats Music önálló marad a jövőben is, mi ezt kevéssé tartjuk valószínűnek! Az Apple számára a tranzakció több dolgot is jelent,jelenthet. Az iTunes révén a világ zeneiparát évek óta uraló cég ugyanis pontosan azokon- az amúgy a világ legjelentősebbnek számító zenei piacain- egyeduralkodó, amelyek nem vagy alig nőttek az elmúlt évben. Az igazán növekvő piacok azok, melyeken a streaming dominál. Az Apple feladata nem kevesebb lesz, minthogy saját, alapvetően konzervatív fogyasztóit a streaming felé mozdítva állítsa ismét növekedési pályára digitális zenei bevételeit.

Ez természetesen nem fog anélkül lezajlani, hogy az iTunes-t és az egész zenei stratégiáját ne formálná át alapjaiban az Apple. Ennek részeként olcsóbbá kell tenniük majd a zenei szolgáltatásaikat, csomagokat kell kialakítsanak összekapcsolandó az egyes szolgáltatásokat és a hardvereket stb. Az Amazon már elindult ezen az úton, éppen itt az ideje, hogy az Apple is elinduljon.. Ebben segíthet sokat Dr. Dre és Iovine- már ha hagyják őket érvényesülni új, Apple-ön belüli pozíciójukban.

Az Apple számára is, de a többi streaming szolgáltató számára is alapvető kérdés, hogy mihez kezd az Apple saját platformjával és a vetélytárs szolgáltatásokkal. Ne legyen  ugyanis afelől kétségünk, hogy azt, hogy a Spotify, a Pandora vagy akár maga a Beats Music  elérhető volt az Appstore-ban és ezáltal az Apple ügyfelek számára is, az Apple persze jól megfontolt üzleti érdekektől vezérelve, engedte. Tim Cook számára tehát az egyik leglényegesebb eldöntendő kérdés az, hogy mindez a jövőben is így maradjon, vagy az Apple zárja be saját platformját vetélytársai előtt.  

Mégha ez nem is történik meg, az Apple  zenei szolgáltatásainak aktívabb megjelenése más platformokon valószínűsíthető, míg  a harmadik felek  Apple platformokon való megjelenésének valamilyen formában való korlátozása ugyancsak. Mindehhez nem is feltétlenül kell majd az Apple-nek nagyon keményen játszania, elég ha csak finom eszközökkel nehezíti majd meg a vetélytársak dolgát az iOS platformon.

A megállapodésban érintett  két úriember egy másik, nagy ívű projektben is segíthet a Cupertino-i cégnek. Ez pedig egy már Jobs által is dédelgetett megoldás. A saját, modern, 21.századi kiadó létrehozása. Iovine, jelenleg az Interscope Geffen kiadó művészeti vezetője és Bruce Springsteentől kezdve Lady Gagán át U2-ig bezárólag mindenkivel dolgozott. Dr.Dre a rapperek között elismert egyéniség, a Beats harmadik tagja, pedig egy bizonyos Trent Reznor nevű úriember. Az akvizícióval tehát a digitális zeneipar három legkomolyabb előadó oldali szakembere kerülhet az Apple kötelékébe. Segítségükkel az Apple valóban létrehozhat egy olyan, modern kiadót, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel, a tehetségkutatással.

Mindez már önmagában is felettébb aggasztóan hangzik a vetélytársak számára, azonban a jövőkép még ennél is sötétebb lehet sokuk számára. Az Apple-Beats tranzakció ugyanis minden valószínűség szerint felgyorsítja majd a nagy mobil és tartalomszolgáltató cégek hasonló szolgáltatások iránti éhségét. A Google, a Microsoft, a Samsung vezetői egytől egyig gyorsan maguk is jól működő, bejáratott, cool zenei szolgáltatást akarnak majd, azonnal!

S hiába van meglehetősen erős pozíciója a Spotify-nak és tervezi a tőzsdére lépést, ezen terveit ez a lépés pillanatok alatt zúzhatja porrá, csakúgy, mint a Deezer tengerentúli piacra lépési terveit. A kisebb szolgáltatók, mint például az Rdio számára innentől kezdve pedig más lehetőség, mint az akvizíciós célponttá válás nem nagyon marad.

Alig két héttel ezelőtt írtunk, a meglepetésszerű Apple-Beats üzletről és annak hátteréről. Azóta eltelelt 2 hét, és az elvileg a bejelentés küszöbén álló akvizíciónak se híre se hamva…Ellenben egyre több és több a Beats-hez kapcsolódó keresetről, perkezdeményzésről hallani..

A perek listáját David Hymam, ex-MOG CEO vezeti, aki 20 millió dollárra perli a Beats-et, mivel állítása szerint az inkorrekt módon akadályozta meg, hogy mintegy 20 millió dolláros végkielégítést kapjon.

Jóval komplikáltabb per(sorozat) az, amelynek felperesi oldalán Steve Lamar és a Pentagram nevű cég áll. Itt a tét az, hogy a fent nevezett úriember mivel mág 2006-ban segédkezett a Beats fülhallgatók megjelenésének kialakításában, majd Dr.Dre megvált tőlük, az akkori megállapodás értelmében minden eladott Beats fülhallgató után 16 dollárra lenne jogosult. Külön bája a pernek, hogy azóta Steve Lamar saját maga is pert kezdeményezett, mondván., a Beats- Pentagram megállapodás alapján neki járó összeget nem kapta meg.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a Beats kapcsán felszínre került perek miatt az amúgy szinte biztosnak tűnő megállapodás majdnem elemire hullott, de a hírek szerint azóta ismét sínen vannak az egyeztetések , bár sokkal kisebb publicitás mellett.

Arról is egyre több információ lát napvilágot, hogy mi is a célja az akvizíciónak. A tárgyalásokhoz közel állók szerint az Apple és személyesen Tim Cook, abszolút nem a Beats fülhallgatók miatt szeretné megvásárolni Dr.Dre cégét, és nem is a Beats, mint streaming szolgáltatás a fő indok, bár ez is közrejátszik. Cook egész egyszerűen szeretné az Apple berkein belül tudni Dr.Dre-t és Jimmy Iovine-t is. Ez (is) része annak a programnak, melynek keretében Jobs utóda a céghez csábította Angela Ahrendts-et a Burberry-től, Ben Shaffer-t a Nike-tól valamint Paul Deneve korábbi Yves St. Laurent, vezérigazgatót.

D.Dre és Iovine ötletei, kreativitása, kapcsolatrendszere nagyon sokat segíthet az Apple-nek az iTunes elkerülhetetlen megújításában, valamint az előadókkal való kapcsolatrendszer kialakításában és fenntartásában.

Az Apple a jövő héten keddtől tartja majd szokásos éves fejlesztői konferenciáját. Az elmúlt években itt jelentették be az iTunes Match felhő alapú szolgáltatást illetve tavaly az iTunes Radiot-t is. Amennyiben addig és ott sem hallunk semmit a Beats Music-ról, úgy a tárgyalások valóban véglegesen megfeneklettek…De valami azt súgja, a szokásos keynote során feltűnik majd mind D.Dre ,mind Iovine!

(a képet A Forbes.com-ról loptuk)

A Twitter zenei piacokra való belépést nagyon sokan, nagyon sokáig várták és nagyon komoly reményeket fűztek hozzá, elsősorban a Blip.fm évekkel ezelőtti sikerén felbuzdulva. A hosszú várakozást aztán tavaly tavasszal törte meg a cég és lépett piacra a Twitter Music névre hallgató szolgáltatásával.

Azzal a szolgáltatással, amely aztán minden kétséget kizáróan a tavalyi év legnagyobb bukását okozta! A bukás okait hosszasan lehetne elemezni, ha egy okot kellene említeni, az az, hogy a szolgáltatás csak és kizárólag Twitteren belüli aktivitásokat mutatja, így aki igazán élvezni szeretné a Twitter Music adta előnyöket, az nem árt, ha kedvenc előadóit a Twitteren is követi, maguk a tartalmak pedig a partner streamimg szolgáltatók oldalain voltak meghallgathatóak, márha rendelkezünk előfizetéssel.

A Twitter Music mintegy 8 hónapnyi kudarc sorozat után alig két hónappal ezelőtt bezárt, bár a Twitter menedzsmentje már akkor is sietett leszögezni, hogy a bezárás ellenére továbbra is keresik a lehetőségét annak, hogy a zenei piacra lépjenek.

A hírek szerint az első partner, akit megkerestek a Beats Music volt, azonban az Apple-Beats Music tranzakció feltételezhetően bármilyen esetleges folyamatban levő Twitter-Beats  Music tárgyalásokat felülírt.

A következő partner a berlini székhelyű Soundcloud, melyet több szakember is a jövő digitális zenepiacának  egyik meghatározó szereplőjeként tart számon. A Twitter és a Soundcloud kapcsolata nem új keletű, a két cég még a Twitter Music megjelenése előtt egyezett meg abban, hogy a Soundcloud linkek közvetlenül megnyithatóak  legyenek a Twitter posztokból.

A RE:Code által megszelőztetett- majd visszavont-  információk alapján  a közelmúltban a tárgyalások sokkal előrébb jutottak és a Twitter immáron a 700 millió dollárra értékelt  szolgáltatás akvizícióján dolgozik.

Amennyiben megvalósul, akkor, csakúgy, mint az Apple esetében a Beats , a Twitter esetében is a legnagyobb méretű akvizíció lenne. S hogy miért is érné meg a Twitternek kifizetni ezt a hatalmas összeget?

Alapvetően a Soundcloud mintegy 250 millió fős felhasználói tábora és  masszív látogatói bázisa- 40 millió körüli létogatója  percenként 12 óra audiotartalmat töltenek fel.-  miatt! A Twitter jelenleg mintegy 350 millió felhasználóval rendelkezik, azonban a befektetők nagy félelme, hogy a Facebook-al ellentétben ez a tábor nem, hogy nem növekszik, hanem idővel inaktív felhasználók táborává válik majd…ezt a problémát segíthet megoldani a Soundcloud, annak ellenére is, hogy feltételezhetően a  két hatalmas felhasználói táborban nagyon nagy számú átfedés van. A Soundcloud számára a legfontosabb adalék a Twitter hirdetési rendszere lenne, amelynek segítségével a forgalmát valóban monetizálni tudná.

A sok akvizíció mellett szóló érv mellett van egy, amely ellene szól: ez pedig a Soundcloud-on megtalálható tartalmak kétes jogi helyzete. A berlini cég rendelkezik egy  tartalomazonosító algoritmussal és alapvetően az üzleti modellje és inkább az előadói tartalomfeltöltésre koncentrál, ennek ellenére a kiadók megosztottak abban a kérdésben, mennyire is legális a szolgáltatás jelenleg.

 A jelen állás szerint a tranzakció mégsem valósul meg, pontosan a fent jelzett ok, okok miatt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem is fog. A Twitternek égető szüksége volna arra, hogy érdemi formában jelenjen meg a digitális zeneiparban és használja ki  350 milliós felhasználói bázisát ezen a téren is. A Soundcloud jelenleg annak ellenére lenne  olcsó vétel a számukra, hogy ezzel is a Twitter legnagyobb akvizíciója lenne. Abban a pillanatban viszont, hogy a Berlini cég megszerzi ezeket a licenszeket, úgy az ára ennél jóval magasabb lesz, sőt az is elképzelhető, hogy inkább befektetőket keres majd, mint akvizíciós partnert...

A Rhapsody a legpatinásabb streaming szolgáltatások közé tartozik, hiszen gyakorlatilag évekkel a Spotify megjelenése előtt kínélt már előfizetéses majd pedig streaming szolgáltatást is.

Az iTunes megjelenése ugyanakkor az előfizetéses alapon működő, letöltő szolgáltatásokat- amelyek így gyakorlatilag dalkölcsönző szolgáltatásnak minősültek- hamar sarokba szorította, melyen aztán a DRM eltűnése a digitális zeneiparból tovább erősített.

A Rhapsody életében ezek után kalandos évek következtek, de úgy tűnik mindez a tavalyi évvel végéhez ért. A Rhapsody 2012 legvégén ugyanis több alapvetően új és érdekes funkciót jelentett be, melyek közül a legkiemelkedőbb a mobil verzióba integrált a Gracenote zenei adatbázisán alapuló zenefelismerő alkalmazás, Songmatch néven amely így összekapcsol két nagyon fontos zenemegismerési utat: a különböző helyeken- koncerten, utcán stb.-  hallott zenei tartalmak zenei adatbázisban való indexelését.

Úgy tűnik ez a funkció sokkal többet jelentett annál, mint amire esetleg sokan számítottak. A Seattle-i központú cég ugyanis a 2013-as használati adatit bejelentve 62%-os növekedésről számolhatott be éves szinten, melynek köszönhetően 1.7 millió prémium, azaz fizető felhasználóval rendelkeznek világszerte.

Azt a cég is elismerte, hogy a drasztikus növekedés legnagyobb része a nemzetközi piacokon jelent meg. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy Európában, a Napster márka használatával és értékes telco megállapodások révén meredeken emelkedtek az előfizetőszámok. A Latin-amerikai illetve spanyol ajkú területeken a növekedés pedig nyilván annak is köszönhető, hogy tavaly ősszel a spanyol telco óriás, a Telefonica tulajdonrészt szerzett a cégen. A telco megállapodások ugyanakkor még nem jelentik azt, hogy azt el is kezdik használni az ügyfelek, tehát a Rhapsody-t mindenképpen elismerés illeti annak kapcsán, hogy láthatóan az ügyfelek szeretik is azt, amit a megállapodások keretében kapnak…

A Rhapsody vezetői nem nagyon tértek ki az amerikai piacra, ami több okból is érthető. Egyrészt vélelmezhetően ott sokkal kevésbé impresszív növekedési adatokat tudtak volna felmutatni. Másrészt mindebben feltételezhetően stratégiai megfontolások is vannak. A Rhapsody ugyan jelen van, de nem a tengerentúli piacon szeretne elsősorban harcolni, az előfizetőkért. Ez a stratégia ismerős lehet, hiszen anno a Deezer is így kezdte, aztán úgy tűnik, hosszabb távon megtorpant a terjeszkedése a francia cégnek. Egy dolgot azinban ne felejtsünk el: a Rhapsody esetében a nemzetközi terjeszkedést egy hatalmas telekommunikációs cég segíti,segítheti. Mindez pedig akkor, amikor várhatóan a legtöbb streaming szolgáltatás vagy az életéért küzdve próbál majd helytállni a tengerentúli piacokon és eladni magát még akár meglepetést is okozhat!

Az angol zenei piacok egyik legérdekesebb új piaci szereplője a tavalyi évben a Bloom.fm volt, amely a megszokott üzleti modellektől teljesen eltérő elképzelésekkel lépett a világ egyik legjelentősebbnek számító zenei piacára.

Az orosz TNT tévétársaság hathatós támogatásával és félig orosz vezetéssel piacra lépett cég alapelve, hogy minden eddigi, kőbe vésett szabályt megkérdőjelezhetőnek tart. Ennek megfelelően pedig egy igen szokatlan, a gyakorlatilag iparági szabványnak tekinthető 10 font/euró/dollár / hónapos előfizetői díjtól gyökeresen eltérő üzleti modellel próbálkozott.

A Bloom. Fm tehát szépek növekedett és sokan- többek közt mi magunk is- a szigetországi zenei piac egyik lehetséges meglepetés szereplőjeként tartottuk számon.

Mindezek után minket is megdöbbentett a hír, hogy a fő befektető kiválása miatt a Bloom.fm gyakorlatilag azonnali hatállyal bezárta kapuit. Ugyan a projekt web-oldala még él, a blogjukon továbbra is ott a befektető keresésre vonatkozó információ, ennek ellenére a helyzet és a jövőkép nem túl rózsás.

Amint azt Oleg Fomenko, vezérigazgató a Music Ally kérdésére elmondta, a befektető alapvetően a tulajdonosánál végbement szervezeti változások miatt döntött úgy, hogy kiszáll a startup-ból. Fomenko ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ”jelenleg nincsen működő képes üzleti modell a mobil zenei szolgáltatások esetében, a zenekedvelők ugyanis ingyenes hozzáférést preferálják, minden platformon.”

A Bloom.fm – bár ezt Fomenko nem említette- annak ellenére, hogy a nagy kiadókkal érvényes szerződése volt több elvarratlan szállal küszködött, küszködik a mai napig, melyek közül a legfontosabb az angol jogvédő szervezetekkel való megállapodás hiánya, amely az esetleges új tulajdonosra vár.

Arra az új tulajdonosra, amely a jelenlegi helyzet ellenére is minden valószínűség szerint lesz, hiszen ne feledjük a Bloom.fm rendelkezett 1 millió regisztrált felhasználóval, érvényes szerződésekkel 22 millió zeneszámra és egy valóban egyedi mobil felhasználói felülettel. Mindez pedig komoly értéket képvisel, mégha nyilván kevesebbet is fog érni, így, hogy az eladás amolyan tűzoltás jellegű…

A Bloom. Fm esete ugyanakkor egyre erősíti azt, amit a streaming piac 2014 kilátásairól az év elején írtunk. Azaz, hogy a kisebb, sőt a közepes szereplők számára is a 2014-es sorfordító lehet. Aki ezt az évet önállóan túléli, az  komoly szereplő lehet a jövő piacain…

A Vevo-ról már mi is többször leírtuk, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb zenei együttműködése a befektetők, a kiadók és az ötletgazdák között. A 2009-ben a Universal Music Group, Sony Music, a Google valamint az Abu Dhabi Media által létrehozott prémium zenei videószolgáltatás életre hívása óta fokozatosan növekedett egészen odáig, hogy napjainkban már a zenei videók fogyasztását domináló szolgáltatássá vált, amely Youtube méltó vetélytársának tekinthető.

A Vevo számára az elmúlt éve legnagyobb kihívásának talán nem is a növekedés, hanem a tulajdonosi szerkezet változása, új befektetők találása jelentette. Tavaly ősszel a helyzet hosszú időre megoldódni látszott, úgy tűnik azonban, hogy az egyre mozgalmasabb, nyugtalanabb streaming piac folyamatos változása akár a Vevo-t is érintheti…

A Billboard által megszelőztetett információk szerint ugyanis több cég is a Vevo akvizícióján gondolkodik. A legaktívabb kérő, a DreamWorks Animation, amely szeretne a rajzfilmektől némileg távolabb is terjeszkedni a média világában. Jeffrey Katzenberg a Dreamworks vezérigazgatója nem véletlenül igazolta le a tavalyi év során Andy Forssel-t a HULU korábbi vezetőjét és azt se feledjük, hogy a Dreamworks igazgatótanácsában ott ül az a Lucian Grainge, akinek dinamikusságáról, átlagosnak éppen nem mondható elképzeléseiről már korábban is megemlékeztünk..

A Dreamworks számára sok tekintetben jó üzlet lehetne a Vevo felvásárlása. Egy rokon szektorban, legfontosabb, legnépszerűbb tartalmának a legnépszerűbb fogyasztási típusának nyújtó, fontosa szereplője kerülne a birtokába.

Ugyanakkor a zenei tartalom, különösen a zenei videó tartalom az egyik legkisebb marginnal működő tartalomtípus. Az üzleti modelljükkel küszködő streaming szolgáltatások esetében átlagosan a bevétel 70%-a kerül a tartalomtulajdonosokhoz, addig a videó tartalmak esetében ez 90%...

Sokkal érdekesebb a tranzakció másik oldalon levő résztvevőinak az indítékait megvizsgálni. Az információk ugyanis arról szólnak, hogy a Vevo tulajdonosai azok, amelyek egy befektetési bankot felkérve részesedésük eladásán gondolkodnak. A tulajdonos két kiadó- a Universal és a SONY- már tavaly is fontolgatta a lépést, de akkor végül a maradás mellett döntöttek, és végül a Google emelte meg tulajdonrészét a cégben.

A kiadók oldaláról sok tekintetben érthető a döntés, hiszen az olyan sikeres cégekben levő részesedésük értékesítése, mint a Vevo javíthat az amúgy siralmas üzleti eredményükön. A Vevo számára ugyanakkor egy nagy cégbe való bekerülés hatalmas kockázatokkal jár, elég ha csak a Last.fm esetére gondolunk…

A 2013 és vége, illetve a 2014-es év elején történtek drasztikus változást indítottak el a digitális zene jelenlegi egyeduralkodójának, az Apple-nek és az iTunes-nak a piaci helyzetében.

Ezek az elindult változások pedig lépéskényszerbe hozták a hosszú éveken át végtelenül kényelmes helyzetben levő óriáscég tartalomipari részlegét. Az iTunes letöltések növekedési üteme már 2012-ben elkezdett csökkenni, s így hiába dominálja továbbra is az Apple és az iTunes az egyedi letöltési (a lá carte) piacot, a streaming szolgáltatások előretörése és az megoldásnak szánt iTunes Radio egyértelmű sikertelensége bevallottan pánikot okozott a Cupertino-i cégnél.

A pánik eleddig odáig jutott, hogy most már az Apple-nél is látják, hogy az amit Steve Jobs csak „a pokol befagyása utánra” jósolt, az akár már rövid távon is szükség lehet. A Jobs-i levektől való drasztikus eltávolodást mutatja az, a múlt héten a Financial Times által megszelőztetett információ, amely szerint Tim Cook vezetésével az Apple a Beats Electronics és a Beats Music felvásárlására készül.

Amennyiben igazak a kiszivárgott információk, úgy az Apple 3.2 milliárd dollárt fizet majd a Dr. Dre és Jimmy Iovine által indított vállalkozásért. Ezzel ez lesz minden idők legnagyobb Apple akvizíciója! Igaz ez annak ellenére, hogy az Apple igen-igen aktívnak mondható akvizíciós téren, hiszen csak az elmúlt 18 hónapban 24 akvizíciót hajtott végre, ám ezek közül a legjelentősebb is mindössze 350 millió dolláros volt.

A Beats története

A Beats Electronics-ot 2006-ban alapította Interscope-Geffen-A&M vezető Jimmy Iovine és a hip-hop producer Dr Dre, annak érdekében , hogy valóban jó minőségű fülhallgatókkal lássák el az egyre bővülő hordozható kütyü, zenelejátszó, mobiltelefon tulajdonosokat.

A fejhallgató biznisz aztán 2012-ben bővült komplett zenei üzletté, a MOG Music megvásárlásával. Ezzel vette kezdetét Dr.Dre sokáig misztikus zenei projektje, a Daisy amely aztán idén januárban jelent meg a piacon, Beats Music néven.

A Beats indulását roppant média érdeklődés kísérte, és az egyedi megközelítés, a valóban szép felhasználói felület ellenére az első 100 nap alapján a Beats Music inkább csalódást okozott az iparági szereplők számára.

Miért pont a Beats?

A Beats ereje alapvetően az Apple számára nem magában a fülhallgatóiban van, bár a Beats valóban piacvezető a prémium- 100 dollár feletti- fülhallgató piacon, hanem magában a márkában no meg persze a zenei szolgáltatásban.

A Beats, mint márka egy klasszikus prémium márka, amely igen jól illeszkedhet az Apple márka stratégiájába,a Beats nyilvánvalóan képes is lehet önmagában is legyártani azt a mennyiséget, amelyre igény van, de az igazi oka az akvizíciónak minden valószínűség szerint a Beats Music.

Az Apple hosszú éveken át magabiztosan uralta a világ zeneiparát az által, hogy az iTunes volt a legnagyobb zeneáruház. Ez jelenleg is igaz, ugyanakkor a streaming szolgáltatások előretörése, az a lá carte piac csökkenése miatt ma már egyértelműen látszik, hogy az Apple-nek is drasztikusan át kell alakítania zenei stratégiáját és magát az iTunes-t is! Ezt persze az Apple megoldhatná belső erőforrások segítségével is, azonban az akvizíció gyorsabb válasz lépést, elmozdulást tehet lehetővé.

Azt se feledjük, hogy az Apple hajtott már végre komoly zenei akvizíciót: 2009-ban a Lala.com felvásárlásával kezdett el a Cupertino-i cég a később iTunes Match néven piacra vitt felhő alapú szolgáltatás projektjén dolgozni.

Kik járnak nagyon jól a megállapodással?

A megállapodással meglepően sokan járnak jól- már amennyiben tényleg létrejön, de a források szerint ez szinte biztosra vehető. A listán az első helyen természetesen maga a két ötletgazda Dr.Dre és Jimmy Iovine áll, előbbi ahogyan az a lenti videón látható is, büszkén már az első milliárdos rappernek vallja magát.

Nagyot kaszálhat az akvizíción a Carlyle Group, amely 2003 év végén 500 millió dollárt fektetett be Dr.Dre-ék zenei projektjébe.

A legnagyobb nyertes - pénzügyi értelemben- azonban valószínűleg a Universal Music lesz, amely még a zenei projekt elején 14%-os kisebbségi tulajdont vásárolt, amely az akvizíció végén közel 500 millió dollárt ér majd

Ha beszéltünk a nyertesekről, ne feledjük el, hogy a tranzakciónak egy hatalmas vesztese is van, a HTC, amely 2011-ben többség, 50,1%-os részesedést vásárolt a cégben alig több, mint 300 millió dollárért és amely ezt két részletben, veszteséggel adta el és amely részesedés most, mintegy 1.6 milliárd dollárt érne…

A tranzakció amennyiben megvalósul, egészen biztosan drasztikus változásokat indít majd el, a már amúgy is forrongó digitális zenei piacon. A lépéssel pedig Tim Cook teljesen egyértelműen a Jobs-i örökséggel szembemenve, saját stratégiáját valósítja meg a Beats felvásárlásával és azzal, hogy a hírek szerint mind Dr.Dre, mind Iovine az Apple-nél folytatja pályafutását.

Az Apple számára a digitális zene sokáig egy végtelenül egyszerű, egyismeretlenes egyenlet volt, melynek a megoldás minden esetben az iTunes volt. Az eleinte csupán zenekezelő, majd később áruházzá alakult szoftver előbb a tengerentúl, majd a világ legnagyobb zeneáruházává vált és úgy tűnt, az Apple számára semmi nem indokolja, hogy a streaming és egyéb zenei szolgáltatásokkal foglalkoznia kelljen.

A tavalyi éven azonban felgyorsultak az események . Az év közepén, a 2012-es adatok alapján még azt írtuk, hogy az egyedi letöltések, és azon belül is az iTunes  uralma továbbra is totálisnak tekinthető. (..)2012-ben mintegy 44 millió amerikai vásárolt legalább 1 dalt valamelyik online zeneáruházból. A 44 millió letöltő közel 80%-a az Apple zeneáruházát használta erre célra, így abszolút nem meglepő, hogy az egyedi leötlési piac 63%-a az Apple kezében van és csak mesze lemaradva követi őt 22%-al az Amazon.

Az első intő jelek ugyanakkor már ekkor is észlelhetőek voltak , hiszen az iTunes letöltések növekedési üteme már 2012-ben elkezdett csökkenni. Feltételezhetően ez volt az a pont, amikor az Apple vezetésének és tartalomért felelős szakembereinek fejében először megfordult egy streaming jellegű szolgáltatás indításának lehetősége.

Mindezt közel 9 hónapnyi tárgyalás és a kiadókkal való egyeztetés követte , a végső termék pedig az iTunes Radio lett. Az Apple, on-demand rádiójával nem maga teremtett új piacot, hanem egy már létező és felettébb jól működő piacra lépett be, annak a reményével, hogy azt learatja, a hardverrel való integráció segítségével.

Ma, több, mint 8 hónappal a szolgáltatás indulása után egyértelműen kijelenthető, hogy az iTunes Radio minden tekintetben kudarc az Apple számára. Az on-demand rádiós piacon a piacvezető Pandora egyeduralmát semmilyen formában nem volt képes megkérdőjelezni , a kiadók és az Apple által is fontos funkciónak tartott rádióból indított dalvásárlást csak a felhasználók 1-2%-a veszi igénybe, mindezzel párhuzamosan pedig az egyedi letöltési piac- melyet az Apple dominál- 15%-al csökken.

Az iTunes bevételeinek csökkenése illetve a vetélytársak- a Spotify, a Pandora, a Youtube- dinamikus növekedése pedig azt az érdekes és pár évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnő helyzetet eredményezte, hogy az Apple részesedése nagy mértékben csökkent a kiadói bevételekben és ezzel párhuzamosan a súlya is a kiadókkal fennálló viszonyrendszerben.

A Cupertinoi cég alapvetően két, sok tekintetben eltérő, mégis össze függő komplex kérdésre kell, hogy választ és megoldást találjon.

Az első az Android térnyerése. A Google operációs rendszerének térnyerése melynek következtében világszerte a mobiloperációs rendszerek közel 40%-a Android és csupán 10%-a iOS-é, mindez pedig természetesen kihat a zenei szolgáltatások igénybevételére is. Az Android térnyerése pedig arra kényszerítheti az Apple-t, hogy kilépjen saját operációs rendszerének védelméből és a vetélytárs platformon is leérthetővé tegye az iTunes-t! A helyzet kísértetiesen hasonlít ahhoz a helyzethez, amivel anno Steve Jobs küzdött, még 2003-ban, amikor a kérdés az volt, az iTunes elérhető legyen-e Windows platformon. Akkor Jobs végül úgy döntött, hogy igen és ez is kellett az azt követő 10 év elképesztő sikereihez. Nagy kérdés, hogy az Android esetében mindez megismérelhető-e…?

A másik hatalmas dilemma a Cupertino-i cég számára, az iTunes átalakítása és eltávolodás az a lá carte letöltési modelltől. Ez ugyancsak egy végtelenül kényes téma az Apple számára, nem véletlenül mondta Jobs anno azt, hogy az Apple akkor indít streaming szolgáltatást, „majd ha a Pokol befagy”.

A pokol nem fagyott be, a helyzet még is az, hogy az Apple-nek könnyen lehet, hogy ebbe az irányba kell elmozdulnia. Az iTunes Radio már ebbe az irányba való finom elmozdulás volt, illetve szeretett volna lenni, de az eredmények egyértelműen mutatják, az Apple-nek drasztikusabb lépéseket kell tennie.

Az egyértelműnek tűnik ugyanis, hogy a a lá carte egyedi letöltési modell felett a fejlett piacokon eljárt az idő, bármennyire is szeretné ezt tagadni az Apple és a nagy lemezkiadók is. Ugyanakkor mint minden folyamat, ez sem egyik pillanatról a másikra zajlik, bizonyos piacokon pedig kifejezetten jól jöhet még az Apple-nek az iTunes, jelenlegi formájában, így az iTunes-t úgy kellene átalakítaniuk, hogy három, különböző zenefogyasztási módot—a lá carte letöltés, on-demand rádió, előfizetéses, streaming szolgáltatás ötvöznek.

A kérdés innentől kezdve immár csak az, hogy mindezt milyen módon és mennyi idő alatt valósítja majd meg Tim Cook cége.

A Beats Music 2013 legjobban várt zenei szolgáltatása volt, talán csak az iTunes Radio-t várta jobban a szakma és a zenekedvelők közössége. A hosszas titkolódzás után aztán az idei év januárjában megjelent a piacon Dr.Dre és Jimmy Iovine közös projektjének gyümölcse, a Beats Music.

Arról, hogy a Beats Music megközelítése, mennyiben más, mint gyakorlatilag valamennyi vetélytársáé indulása kapcsán írtunk, mintahogyan arról is, hogy a váratlan népszerűség milyen gondokat okozott a szolgáltatás üzemelésében.

A szolgáltatás immáron, több, mint 100 napos, túl van egy erőteljes, több százmillió dolláros reklámkampányon, így itt az ideje, hogy megvonjuk az első hosszabb távú következtetéseket, mintahogyan a kiadók is ezt tették.

A kiadók irányából kiszivárgott információk alapján az mondható, hogy a Beats Music egyelőre, teljesítményével lemarad a várakozásoktól. Ugyan a szolgáltatás ingyenes lábát kipróbálók száma eléri a több milliót, a kiadók számára igazán fontos, prémium előfizetők száma a meg nem erősített hírek szerint alig haladja meg a 100 ezret.

Mindez ha a helyi piacvezető Spotify 2 milliót meghaladó prémium előfizetőjéhez hasonlítjuk, roppant kevés. Persze 100 nappal az indulás után ez nem is feltétlenül korrekt és reális, bér azt ne felejtsük egy pillanatra sem, hogy a Beats Music egy az egyben a Spotify-al versenyez, olyannyira, hogy a svéd cég szinte minden tengerentúli lépésével a Beats Music ellen próbál tenni.

A kiadók egyelőre még türelmesek, hiszen a Spotify esetében sem azonnal indult be a meredek növekedés. A zenekedvelők számára időre van szükség ahhoz, hogy megismerkedjenek a szolgáltatással, létrehozzák azokat a tartalmakat, lejátszási listákat, melyek aztán odakötik majd őket.

A kiadói türelem megvan ugyan, az idő azonban a Beats Music ellen dolgozik. A Spotify a SPRINT-el való megállapodása révén még jelentősebb szereplő lehet, az Amazon különleges, a zenei és a videó tartalmakat egybe csomagoló megoldáson dolgozik, a Deezer is gőzerővel dolgozik a tengernetúli piacra való belépésen és akkor még nem is említettük az év elejére, a Beats-el egy időbe várt Youtube Music Pass-ról…