A Beats Music indulása erőteljes pezsgést okozott a digitális zeneiparban, annak is elsősorban azon szereplői között, amelyek a már a Beats Music indulása előtt is zsúfolt amerikai piacon jelen voltak. Ennek a folyamatnak a részeként jelentette be ingyenességét a Spotify valamint az Rdio is.

A streaming piac Spotify mögötti talán legjelentősebb szereplője, a francia Deezer jelenleg (még) nincs jelen az amerikai piacon, és eleve, más stratégia mentén próbál növekedni, így számára ez a fajta ingyenesség bevezetése nem is feltétlenül volt égető kérdés. A tengerentúli piacokra való belépés, várható közeledésével ugyanakkor a francia cég számára is alapkövetelménnyé vált, hogy kiterjessze, bővítse ingyenes lábát.

A francia cég, svéd vetélytársához hasonlóan alapvetően a mobil zenehallgatás ingyenesség tételét tartotta szem előtt a múlt héten bejelentett új funkciókkal.

A flow névre hallgató funkció a Deezer felhasználó playlistjei, a Deezer-en belül korábban hallgatott zenék alapján állít össze folyamatos, rádió jellegű zenefolyamot. A Playlist Radio a felhasználó által már létrehozott lejátszási listákat egészíti ki és hoz létre ezen alapuló rádióadókat. Végül, az Artist Radio segítségével a Pandora-hoz hasonlóan előadók alapján hozhatnak majd lére rádióadókat a Deezer felhasználók.A három újonnan bevezett funkció mellett a francia cég azt is bejelenette, hogy azok ingyenesen, korlátok nélkül  lesznek igénybevehetőek!

Az amerikai piacokra való belépést  és a tengerentúli piacon jelen levő erős vetélytársakat nézve a Deezer lépése teljes mértékben érthető. Más kérdés ugyanakkor, hogy a francia cég elsődleges bevételét jelentő, telco cégekkel  kialakított és kialakítandó együttműködéseket milyen formában befolyásolja, befolyásolhatja majd az a tény, hogy a Deezer is lényegében ingyenesen igénybevehető. 

A Spotify 2011 végén jelentette be, hogy az anno a Facebook esetében igen sikeres és jól működő alkalmazás- ökoszisztémát a zenei tartalmakra és szolgáltatásokra optimalizálva átveszi és megvalósítja. Amint anno írtuk is, Daniel Ek és csapatának célja nem kevesebb volt, minthogy a Spotify alkalmazás platformjának segítségével a zenei tartalmak különböző típusait integrálni lehessen, azaz egy helyen tudjunk olvasni a zenéről, miközben azt hallgatjuk. No és persze az alkalmazások, csakúgy, mint a Facebook esetében a fontosabb márkák számára is vonzó lehetett.

A Spotify alkalmazás platformja az elmúlt, mintegy 2 és fél évben sok tekintetben sikeres volt, mégis az a fajta áttörés, ami anno a Facebook esetében lezajlott, nem történt meg, annak ellenére, hogy valóban komoly márkák- Rolling Stone vagy éppen a Coca-Cola,vagy éppen a csatlakoztak. Ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy a platform a webes kliensre korlátozódott, miközben az elmúlt években, de különösen az elmúlt 12-15 hónapban a svéd cég elsősorban a mobil platformon való erősödésen dolgozott és webes jelenlétét is függetlenítette a desktop kliensétől.

Mindezt azonban nem követte az alkalmazás platform kiterjesztése, így az alkalmazások egyre inkább arra a területre szorultak, amelyet egyre kevesebben kezdtek használni a Spotify használók közül.

Ennek fényében nem is feltétlenül meglepő a svéd cég bejelentése, hogy mostantól nem fogad el új alkalmazás igényeket, azaz – bár ezt természetesen nem jelentették ki- elkezdi kivezetni az alkalmazás platformot a piacról.

Az igazán lényegi kérdés inkább az, hogy mik a Spotify tervei ez után. Az egyik- barátságtalanabb- lehetőség, hogy a svéd cég teljesen magára hagyja nem csak az alkalmazás platformot, hanem a harmadik feleket, a független fejlesztőket is és teljesen az Echonest-ben bízik. Ezzel gyakorlatilag teljesen ellentétes és pozitív megoldás lenne, amennyiben a fejlesztői platformot, az SDK-t a svéd cég előbb vagy utóbb valóban kinyitja és ezzel megnyitja az utat minden platformon a hatalmas zenei adatbázis felhasználására.

Az első hírek még csupán arról szóltak, hogy az Apple, az ősszel kiadandó új operációs rendszere az iOS 8 tervezése során már nem integráltan, hanem külön, önálló alkalmazásként kezeli az iOS7-ben még integrált iTunes Radio-t.A hétvégére aztán ezek az információk odáig fejlődtek, hogy úgy tűnik, az Apple tovább gondolta zenei stratégiáját és a jövőben valóban egy az egyben kíván majd versengeni a streaming szolgáltatásokkal.

A cég és a kiadók között tárgyalásokat jól ismerő források szerint ugyanis az Apple tárgyalásokat kezdett a nagy nemzetközi kiadókkal egy streaming szolgáltatás indításáról. Ugyan a tárgyalások egyelőre még csupán nagyon kezdeti fázisban vannak, de az egyik lehetséges elképzelés szerint az iTunes-al való vásárlás esetén ajánlaná fel a streaming szolgáltatás kedvezményes igénybevételét a vásárlóknak az Apple.

Arról tehát, hogy milyen lesz az Apple esetleges streaming szolgáltatása, egyelőre keveset tudni, arról azonban annál többet, hogy mik azok az okok, amelyek miatt Tim Cook és az iTunes-ért felelős vezető Robert Kondrk, alig pár évvel az után, hogy Steve Jobs kijelentette, - hogy a zenekedvelők sosem vásárolnának előfizetést a zenei tartalmak eléréséért – egy előfizetéses szolgáltatás kialakításáról tárgyalnak.

A legfontosabb ok egyértelműen az, hogy a 2013-as adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy a streaming szolgáltatások növekedése a tengerentúlon az egyedi letöltési szolgáltatások, köztük a kimagaslóan piacvezető iTunes rovására történt meg.

Tavaly ősszel az Apple még úgy gondolta, hogy az iTunes Radio elegendő lehet ahhoz, hogy a zenemegismerést támogatva, a rádiót megfelelően integrálva az iTunes áruházzal megállítsa a csökkenést. Ma már biztosan kijelenthető, hogy ebben tévedtek az Apple-nél, hiszen a szolgáltatással érzékelhető hatást nem tudtak kifejteni a piacvezető Pandora használati adatait illetően. Mindebben pedig masszívan közrejátszott az is, hogy az iTunes radio működése, funkcionalitása messze-messze elmaradt attól a szinttől, amit az Apple-től elvártunk, az előző évek alapján joggal.

Az iTunes zeneáruház védelmében ezek után az Apple több lehetőséget fontolgatott és fontolgat, a kiadókkal együttműködésben illetve önállóan. Ezek között az egyik első egy kérés volt, a kiadók felé, annak érdekében , hogy az egyedi letöltő szolgáltatások- mint az iTunes is- a streaming szolgáltatókhoz képest időbeli előnnyel kapják meg a friss megjelenéseket vagy legalább azok egy részét. Mindemellett az Apple megkérte a kiadókat, hogy az áruházban található tartalmaikat fésüljék át oly módon, hogy a 100 legnépszerűbb előadójuk esetében a lehető legkevesebb duplikált tartalom forduljon elő.

A kiadóktól függetlenül pedig az Apple komolyan fontolóra vette a hírek szerint, hogy megjelenjen az iTunes Radio-val ( esetleg majdani streaming szolgáltatásával) más platformokon is,elsősorban Androidon.

Mindent egybevetve a Cupertinoi cég erőfeszítései egyrészt meglehetősen kapkodónak tűnnek, egy dolgot nagyon határozottan jeleznek: az egyedi letöltések hirtelen bekövetkezett csökkenése és ezáltal az iTunes zenei bevételeinek drasztikus csökkenése most már lépéskényszerbe hozta az Apple-t, és szemben a tavalyi, kényelmesnek tűnő helyzettel, 

Az év elején, a 10 év után először csökkenő amerikai digitális zenei piacról szólva azt írtuk, hogy „a hivatalos adatok majd csak valamikor márciusban várhatóak, feltételezhető, hogy az egyedi letöltésektől elvándorolt pénzek jelentős része a streaming szolgáltatásoknál landolt és táplálta ezzel tovább növekedésüket.”

A hivatalos adatok beérkeztek, így most már ezek alapján lehet az egyedi letöltések és a streaming alakulását vizsgálni a tengerentúli piacon. A Nielsen év eleji becslését a hivatalos adatok is megeresítették: a tengerentúli digitális piac, ha kis mértékben is, de csökkent, míg a hagyományos hanghordozók területén ismételten kétszámjegyű csökkenés állt be.

A digitális területen az egyedi leötlésekből származó bevételek kis mértékben csökkentek, a streaming szolgáltatások brutális, 39%-os bevétel növekedést produkáltak. A streaming szolgáltatások masszív növekedése így ellensúlyozni tudta a digitális letöltéseknél keletkező, a vártnál kisebb mértékű csökkenést, így összességében a digitális szolgáltatások bevételei 7.6%-al nőttek a tengerentúlon. Mindez összességében azonban nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a fizikai CD eladások masszív csökkenését, így ha csak kis mértékben is, de 2013-bban csökkentek a teljes amerikai zeneipari bevételek. A csökkenő fizikai CD eladásokból származó bevételek és a digitális szegmens növekedésének eredményeképpen az amerikai zeneipari bevétele nagyobb hányada (62%-a) már digitális szolgáltatásokból származott a tavalyi évben.

Magában a digitális szegmensben a csökkenés ellenére egyelőre még az egyedi letöltések domináltak 2.8 milliárd dollár összbevétellel, míg a streaming szolgáltatások ennek a felét, mintegy 1.4 milliárd dollárt hoztak.

Az összesen 12.4 milliárd dollárt kitevő streaming szegmens, valamennyi alterülete masszív növekedést mutatott. A streaming szolgáltatások ingyenes, hirdetésekkel tarkított részeinek bevételei 28%-ot növekedve elérték a 220 millió dollárt. Ugyancsak közel 30%-al nőttek a Pandora és más internetes interaktív rádiók által fizetett jogdíjak, melyek így megközelítették 2013-ban a 600 millió dollárt.

2013 tehát most már számok által bizonyítva is meghozta a streaming szolgáltatások áttörését, azonban ennek ellenére nem árt rögzíteni, hogy a digitális bevételek kétharmada továbbra is az egyedi letöltésekből származik, ami pedig elkezdett csökkenni. Mindez pedig nem kevesebbet jelkent, minthogy a jelek szerint a legális zenei szolgáltatásokra, tartalmakra fordított összeg állandó és csak az egyes szolgáltatástípusok közötti megoszlás változik. Ez pedig gyakorlatilag a lehető legrosszabb hír a zeneipar és a zeneipari szereplők számára…

Az, hogy a szórakoztatóiparban- azon belül is a zeneiparban- néha semmi sem az, aminek látszik ismét jó példát kaphattunk, ezúttal az Amazon jóvoltából. Alig egy hete írtuk ugyanis, „a legfrissebb hírek szerint a Seattle-i székhelyű cég ismételten tárgyalásokba kezdett a nagy nemzetközi kiadókkal a szolgáltatás esetleges indításáról. Mindez azonban egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a közeljövőben el is indul a szolgáltatás,. több okból is.”

A legfrissebb hírek ugyanakkor már arról szólnak, hogy a seattle-i székhelyű cég a jövő héten tartandó médiaeseményén akár már be is jelentheti a szolgáltatás indulását. A Wall Street Journal által megszelőztetett hír szerint ugyanakkor az előzetesen kiszivárgott hírekkel ellentétben a szolgáltatás nem a Prime előfizetéses szolgáltatás része lenne, hanem önállóan jelenne meg, és egyben lenne VOD és streaming szolgáltatás.

A gazdasági napilap által megszólaltatott, természetesen névtelenséget kérő források szerint a streaming szolgáltatás az Amazon core szolgáltatásával lenne integrálva, azaz az egyes zenei tartalmak vásárlásakor lehetőség lenne az adott előadó kapcsolódó videóklipjének megtekintésére is például.

Érdekesebb és egy hosszabb stratégiai folyamat eredménye lehet a videó szolgáltatás indítása, saját tartalmakkal. Az Amazon a tavalyi év során közel 1 milliárd dollárt költött saját gyártású tartalmakra, melyek segítségével az ezen a területen előtte járó Hulu és Netflix utolérése, megelőzése a célja.

A cég mindemellett a tavalyi évben, csendben elkezdte kiépíteni saját hirdetési hálózatát, saját porfoliójában illetve más oldalakon is és már tavaly közel 1 milliárd dollárt bevételt realizáltak segítségével, a látogatói adatok gyűjtésének köszönhetően pedig professzionális módon targetálhatják majd a hirdetéseket a jövőben.

Nehéz eldönteni, hogy az egy héten belül kiszivárgott, gyakorlatilag teljesen ellentétes tartalmú információk közül valójában melyik is igaz. Az ellenben szinte biztos tényként kezelhető, hogy az Amazon a jövő héten saját set-top boxot jelent majd be. Az eszköz a Kindle-t is meghajtó Android alapú, Amazon Common OS operációs rendszert használja majd és a hírek szerint az Amazon saját, a Prime előfizetéses szolgáltatatás részeként igénybevehető videószolgáltatásán felül harmadik feles alkalmazásokat is kínál majd, mint például a Netflix, vagy a Hulu. Vitathatatlan tény, hogy ebbe a kertrendszerbe tökéletesen illene egy zenei illetve videó streaming szolgáltatás, különösen amennyiben maga a hardver árban felveszi vagy esetleg lekőrözi majd a már piacon levő vetélytársakat.

Akár bejelenti szerdán az Amazon a zenei szolgáltatást, akár nem, a minden valószínűséggel bejelentendő streaming eszköz megjelenésével immáron a saját streaming szolgáltatás iránti igény is sokkal meghatározóbb lesz, azaz abszolút realitás, hogy végre az Amazon is megjelenik a streaming piacon, az időpont ellenben még kérdés…

Nagyon kevés dologban egyezik meg szinte minden kiadó vezetőjének a véleménye, de ezek közül az egyik feltétlenül az, hogy a zeneiparra a legfontosabb csapást a Napster tette. Ugyancsak kevés dologban nagyobb az egyetértés a digitális szakemberke között, mint abban, hogy a Napster lett volna a legnagyobb lehetőség arra, hogy márkanevét, elterjedtségét felhasználva egy igazán jelentős és tömegek által használt legális szolgáltatás legyen. ( valami olyasmi, mint ami a Spotify kezd lenni, 15 évvel később)

A zeneipar ezt a lehetőséget anno elszalasztotta és sokáig nem is tanult belőle, mégis, lehet 15 évvel később valami hasonló megalkotásán fáradoznak, márha igazak a Los Angeles Times által megszelőztetett információk.

A kaliforniai újság szerint ugyanis a világ legnagyobb lemezkiadója, a Universal és vezetője Lucian Grainge grandiózus elképzeléseiben egy a Napsterhez kísértetiesen hasonló, csak legális zenei szolgáltatás terve szerepel. Grainge fejében egy havi 20 dolláros havi díj ellenében, korlátlan számú letöltést biztosító szolgáltatás szerepel.

Igen, azok, akik azt mondják, ezzel már próbálkozott a zeneipar, jól gondolják. Az előfizetéses szolgáltatások első korukban ugyanis DRM-el védett letöltéseket kínáltak, amelyek az aktív előfizetés ideje alatt szabadon voltak hallgathatóak, utána azonban elvesztek a felhasználó számára. Kudarcuk is fundamentálisan erre azokra vezethető vissza: az ügyfelek egész egyszerűen nem tartották korrektnek, hogy egy a saját gépükön levő tartalom egyszer csak elérhetetlenné válik a számukra. Grainge természetesen tanult ebből a hibából, éppen ezért a tervezett szolgáltatás semmilyen korlátot nem tartalmazna, azaz a már letöltött zenék az előfizetés megszűnése után is felhasználhatóak maradnak, csupán újak letöltésére nem lenne lehetőség.

Természetesen mindebben nem kevés kockázat is van, több okból is. Egyrészt benne rejlik a fogyasztók számára annak a lehetősége, hogy 1-2-3 hónap alatt letöltenek nagyon sok zenét, melyeket aztán szabadon hallgathatnak. Másrészt- bár ugyan erről részleteket nem tudni- amennyiben a Universal saját maga szeretne ilyen szolgáltatás indítani, annak vajmi kicsi az esélye a sikerre, hiszen a független kiadók, valamint a másik két nagy major kiadó tartalmai nélkül , egy zenei szolgáltatás, ma már esélytelen a 25-30 millió dalból álló repertoárokat kínáló szolgáltatásokkal szemben.

A Universal tervei egy dolgot viszont nagyon plasztikusan mutatnak: a kiadók abszolút nem tekintik lefutottnak és véglegesnek a jelenlegi digitális zenei szolgáltatáspalettát. Az egyedi leötlési piac csökkenésével a más üzleti modellben működő streaming szolgáltatások nyerhetnek ( időlegesen) teret, azonban érezhető, hogy a kiadók sokkal inkább favorizálnák továbbra is a zenei tartalmak birtoklását elősegítő szolgáltatásokat.

2005 májusi indulása után a Yotube azonnal komoly népszerűségre tett szert és 2006 közepére- azaz alig egy ével indulása után a web leggyorsabban növekvő oldalává nőtte ki magát, napi 100 millió videó megtekintéssel és 65 ezer naponta feltöltött új videóval.

A Youtube a 2005-2006 fordulóján drámai módon teret nyerő közösségi szolgáltatások egyik kiemelkedő tagja volt, így nem meglepő, hogy hamar felkeltette a legnagyobb médiavállalatok figyelmét, mint mind üzleti lehetőség, mint mind jogi probléma.

Az üzleti lehetőséggel leggyorsabban az addig szinte kizárólag a keresésre fókuszáló Google élt és 2006 őszén 1.65 milliárd dollárért megvásárolta a videómegosztó szolgáltatást az addig abba fektető kockázati tőkebefektetőktől.

A jogi probléma ugyanakkor messze nem oldódott meg ilyen gyorsan, s ennek legjelentősebb következménye a Viacom és a Youtube éveken át húzódó pere lett. A 2007-ben indult per tárgya a Viacom szerint az volt, hogy a „YouTube tudatosan biztatta a felhasználóit a jogsértő videók feltöltésére, és nem tett meg mindent azok eltakarítására az oldalról – végső soron pedig az ilyen tartalmaknak köszönhette a sikerét.”

A hosszú ideje húzódó perben 2010-ben született elsőfokú ítélet a Youtube-nak adott igazat, a 2012-ben született ítélet pedig hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és új eljárás indítását kezdeményezte.  Az új eljárás első fokú ítélete is közel egy éve megszületett és inkább a Youtube-nak adott igazat, de persze ez még mindig nem volt megfellebezhetetlen ítélet... Ugyanakkor leszögezte, hogy „a Youtube vezetők levelezése konkrét videókról szólt, ezen videók esetében bizonyítható a felelősségük, de egészen biztosan nem mind a 79 ezer, a Viacom által vitatott videó esetében.”

A lassan haladó per, az időközben megváltozott viszonyrendszer- a Viacom és a Youtube azóta szorosan együttműködnek az előbbi tartalmainak megjelenésével kapcsolatban- mind-mind a két cég peren kívüli megállapodását vetítette előre, amely végül a múlt héten meg is történt.

Az ilyen jellegű megállapodásokhoz hasonlóan a felek ezúttal sem osztották meg a nyilvánossággal, a megállapodás részleteit, csupán hangzatos közleményben emelték ki, hogy „ megállapodás is jelzi, hogy a két cég letökélt azt illetően, hogy a jövőben az eddigieknél is nagyobb erővel keresi majd a lehetséges tartalomipari együttműködési lehetőségeket a másikkal” Valljuk be, 7 évnyi eredménytelen pereskedés után, valóban ennek van értelme sokkal inkább…

Nincs egy hónapja, hogy arról írtunk, a Spotify a jelek szerint a tőzsdére készül. Akkor még csupán rövid ideig a neten elérhető álláshirdetésekre alapozhattunk gyanúkat, mindez azóta azonban megváltozott.

A Finacial Times értesülése szerint ugyanis a svéd cég mintegy 200 millió dollár hitelgaranciát kapott, több amerikai pénzintézettől, köztük a Morgan Stanleytől,a Credit Suisse-től Deutsche Bank-tól valamint Goldman Sachs-tól, ami a közelgő tőzsdére lépés tényét erősíti.

A közelmúlt nagyobb startup tőzsdére lépései- Facebook, Zynga vagy éppen a Twitter- esetében minden esetben közreműködött több bank is segítve a vállalatok tőzsdére lépését, abban a reményben, hogy a növekedéssel befektetésük busásan megtérül.

Tradicionálisan a bankok nem kedvelik a fiatal tech cégeket, ugyanis rövid életük miatt, nem lehetnek képesek megfelelő pénzügyi életutat és garanciákat felmutatni. Így támogatásukkal kapcsolatban a bankoknak az átlagosnál is nagyobb céltartalékot kell képezniük.

A svéd cég növekedése bíztató, ugyanakkor a magas tartalomköltségek miatt a Pandora-hoz hasonlóan meglehetősen nehéz első tőzsdei időszakra számíthat, amennyiben tényleg a tőzsdére lépés mellett döntenek.

A svéd cég természetesen nem kommentálta a pletykákat, azonban a közelmúltban a Spotify több lépése, is arra utalt, hogy esetleg a tőzsdére lépést fontolgatják. Több iparági szakember szerint az ingyenesség kiterjesztése nem is elsősorban a Beats music indulására adott válasz volt, sokkal inkább egy roppant drága felhasználó szerzési akció kezdete, annak érdekében, hogy a svéd cég könnyen kommunikálható adatai szebb képet fessenek a (majdani) befektetők előtt..

Az Amazon esetleges streaming zenei piacra való belépéséről már vagy egy éve szólnak az iparági pletykák. A lépés teljesen logikus lenne, hiszen az anno könyvkereskedelemmel induló, azóta már rengeteg területre belépő cég a VOD piacon komoly szereplőként van jelen.

A legfrissebb hírek szerint a Seattle-i székhelyű cég ismételten tárgyalásokba kezdett a nagy nemzetközi kiadókkal a szolgáltatás esetleges indításáról. Mindez azonban egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a közeljövőben el is indul a szolgáltatás,. több okból is. 

Egyrészt az Amazon inkább a telekommunikációs cégek bundle jellegű megoldásához hasonló üzleti modellben indítaná el streaming szolgáltatását. Már jelenleg is létező, év 80 dollár ellenében igénybevehető  Amazon Prime szolgáltatás előfizetői a két napos, garantált és ingyenes házhozszállításon felül ingyen férhetnek hozzá az Amazon VOD szolgáltatásához és ha a tervek megvalósulnak a streaming zenei szolgáltatáshoz is.A streaming szolgáltatás integrálásával egyidőben a Prime szolgáltatás ára is emelkedik majd, 120 dollárra és mindebből az Amazon mintegy 800 millió dollárnyi extra bevételt remél.

A jelenlegi információk alapján, funkcionalitást tekintve az Amazon által elképzelt szolgáltatás tulajdonképpen nem is feltétlenül lesz a már ismert streaming szolgáltatások vetélytársának tekinthető. Az Amazon ugyanis olyan szolgáltatást tervez, amely elsősorban a régebbi. ún. back catalog tartalmakra épül és amely az Amazon MP3 áruháza felé terelné a látogatókat.

S hogy miért a feltételes mód? A kiszivárgott hírek szerint az Amazon különleges feltételeket szeretne magának kialkudni a kiadóktól, elsősorban a tartalomdíjakat illetően. A szolgáltatatás ingyenes mivoltára hivatkozva ugyanis az Amazon a Spotify, a Beats Music és a többi streaming szolgáltató által fizetett díjnál lényegesen alacsonyabb díjat szeretne fizetni a kiadók részére.

A hírforrások és hírmorzsák alapján az Amazon gyakorlatilag ultimátumot adott a kiadóknak: amennyiben nem egyeznek bele a felajánlott feltételekbe, úgy nem lesz megállapodás. A kereskedő cég mindezt megfejelve, a jelenlegi kiadói megállapodásoktól nagyban eltérő struktúrájú tervezettel kereste meg a kiadókat, melynek a lényege az, hogy a tartalmak licenszelésért cserébe azok egy fix díjat kapnának, a forgalomtól függetlenül. A kiadók oldaláról érkező, természetesen meg nem erősített információk alapján az Amazon a független kiadók számára 5, az összes major kiadó számára pedig évi 25 millió dollárt ajánlott fel, melyen az egyes kiadók a lejátszott dalok arányában osztozhatnának.

A Seattle-i cég mostanra sok tekintetben hasonló helyzetbe került, mint az Apple, 5-6 évvel ezelőtt, az iTunes szárnyalásának köszönhetően, csak alapvetően a fizikai CD-ék online értékesítése révén. Jezz Bezos emberei pedig ezt meglovagolva próbálják a kiadókat sarokba szorítani ajánlatukkal.

A kiszivárgott hírek szerint az Amazon gyakorlatilag ultimátumot adott a kiadóknak: amennyiben nem egyeznek bele a felajánlott feltételekbe, úgy nem lesz megállapodás. A kereskedő cég mindezt megfejelve, a jelenlegi kiadói megállapodásoktól nagyban eltérő struktúrájú tervezettel kereste meg a kiadókat, melynek a lényege az, hogy a tartalmak licenszelésért cserébe azok egy fix díjat kapnának, a forgalomtól függetlenül. A kiadók oldaláról érkező, természetesen meg nem erősített információk alapján az Amazon a független kiadók számára 5, az összes major kiadó számára pedig évi 25 millió dollárt ajánlott fel, melyen az egyes kiadók a lejátszott dalok arányában osztozhatnának.

A kiadók mindig is érzékenyek voltak az ilyen kérésekre és a mai napig bánják, hogy 2003-ban végül igent mondtak Steve Jobs ajánlatára és ezzel 10 évre kiszolgáltatottá és függővé az Apple-től. Ez a függés pont mostanában, a streaming szolgáltatások drasztikus előretörésével kezdett el enyhülni és ad a kiadók számára nagyobb mozgásteret, tehát sem pénzügyi sem stratégiai indokok nem nagyon támasztják alá, hogy a kiadók miért is menjenek bele ilyen kedvezményekbe.

A másik oldalon az Amazon számára ugyanakkor nem presztízs kérdés az, hogy belépjenek a streaming piacra, legalábbis a hezitálásuk és az, hogy az Apple és a Google belépése ellenére sem léptek még be a piacra erre utal. A tétovázásában nyilván közre játszik az, hogy az Amazon sokkal inkább az elektronikus kereskedelemre fókuszált és fókuszál, mint a klasszikus értelemben vett média szolgáltatásokra és az is, hogy felhő alapú szolgáltatásával messze nem ért el olyan sikereket a cég, mint szeretett volna.

Mindent egybevetve tehát egyik fél számára sem létkérdés a megállapodás létrejötte, ez pedig sokkal inkább ismétlődő pletykákat, lassan haladó tárgyalásokat vetít előre, mintsem megállapodást!

Az elmúlt, a Texas-ban évente megrendezendő és az utóbbi években egyre fontosabb digitális zenei bejelentésnek otthont adó SXSW előtti hét felettébb eseménydúsra sikeredett, sőt tulajdonképpen eseménydúsabb volt- szakmai értelemben- miként maga az összejövetel, mindezt pedig a Beats Music és Spotify akvizícióinak bejelentése okozta.

Azt., hogy a két akvizíció mire is szolgál, mely területet érinti , mind a Spotify, mind a Beats Music esetében kifejtettük. Az, hogy a két akvizíció egymás utáni bejelentése és tényük mit jelent, talán érdekesebb is, mint a tranzakciók ténye.

A Spotify lépése, pusztán stratégiai oldalról teljes mértékben érthető. A streaming szolgáltatások mögött levő hatalmas 20-30 millió dalból álló zenei adatbázisok mérete csak akkor nyer értelmet, amennyiben azokban levő zenei tartalmak megismerését a szolgáltatás különböző eszközökkel elősegíti. Ehhez pedig rengeteg, rengeteg adat és az adatok közötti kapcsolatok értelmezése, feldolgozása és másodlagos kapcsolatotok alakítás szükséges. Az Echonest pedig pontosan ebben volt, lényegében piacvezető, ráadásul úgy, hogy nem egy, hanem több, nagy látogatottságú oldalt szolgált ki és kapott így elképesztő mennyiségű adatot., ajánlórendszerének finomításához.

A Spotify akvizíciója tehát értelmezhető egy az ajánlórendszer fejlesztése érdekében végrehajtott beruházásként. Mindez azonban sok tényezőt figyelmen kívül hagyó vélemény lenne. A sok tényező ez esetben pedig nem más, mint az, hogy az Echonest a Spotify legfontosabb vetélytársainak- Clear Channel-féle iHeartradio a Beats Music, az Rdio az MTV és vetélytársa, a VEVO- számára nyújtott és nyújt- nagy kérdés meddig- szolgáltatást. Az akvizícióval pedig nem kevesebb történt, minthogy a Spotify szolgáltatja vetélytársai számára azok működésének egyik legfontosabb kellékét. Mindez a legnagyobb jóhiszeműséget feltételezve is komoly üzleti kockázatokat rejt magában.

A tinta szinte ég meg sem száradt a Spotify-Echonest akvizíción, az első partner, az Rdio már is jelezte, hogy a jövőben nem az Echonest, hanem más partner megoldását használja majd. Teszik ezt annak ellenére, hogy a többi elérhető partner nem rendelkezik annyi tapasztalattal, mint az Echonest és annak ellenére, hogy a változás feltételezhetően mind a felhasználói felület, mind a háttérfolyamatok esetében változtatásokat igényel majd.

Az Echonest a sikere az elmúlt években egyben az API-k sikere is volt. Az elmúlt években a nyílt forráskodú API-k segítségével rengeteg technológiai cég élvezhette ki a bennük rejlő előnyöket és építhetett a segítségükkel ötletes, új szolgáltatásokat. Az API-k használata jelentősen csökkentette a belépési költségeket, miközben tulajdonosaik számára adatok elképesztő mennyiségét biztosította, a nagyon jó reklámon felül. Az, hogy a Spotify mit csinál majd az Echonest-el, mennyire hagyja meg szabadon használhatóak és mennyire törekszik majd arra, hogy maga számára előnyöket kovácsoljon belőle, a jövő zenéje, (sicc!) de nagyon jelentős hatással lesz majd a teljes zenei ökoszisztéma felépítésére.

Arra az ökoszisztémára, melyet a Beats Music akvizíciója is formál majd, jó eséllyel. Amint azt az akvizíciót bemutató bejegyzésünkben is írtuk, valamennyi streaming szolgáltatás az előadók számára barátságos hely szeretne lenni, ebben a versenyben tehát úgy tűnik a Beats Music előnyre tehet szert az előadói kapcsolatokkal hosszú-hosszú idő óta küzdő Spotfy-al szemben. Egy pillanatig se gondoljuk azonban, hogy az ugyancsak az Echonestet használó Beats Music, ilyen röviddel indulása után elsősorban az előadók miatt hajtotta végre a tranzakciót. A fő ok sokkal inkább a Spotify és a svéd cég akvizíciója. A Beats Music lépése sokkal inkább válasz erre, mint stratégiai lépés.

Mindez pedig könnyen egyfajta digitális zenei hidegháborúhoz vezethet, amelyben a küzdő felek már nem az előfizetőkért, sokkal inkább egymás ellen harcolnak. Egymás ellen harcolva, pedig nehezen lehet majd előfizetőket szerezni…