Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is.  Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem tudnak kimaradni, hiszen a zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

Ugyan a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek, azonban a digitális transzformáció számukra is igen jelentős- a 2000-es évek elejének mumusa, a kalózkodásnál  is jelentősebb- kihívást tartogat.

Az új, digitális világban ugyanis felborult ,fellazult a klasszikus értéklánc, amely a kiadókat, az előadókat és a rajongókat összeköti.  A  Spotify befektetők például a Spotify-ban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő, a kiadókkal direktbe konkuráló  platformot látnak.

Persze a kiadók ezt a pozíciót nem adják könnyen és mindent megtettek és megtesznek, hogy  megmaradjanak annak, amik, azaz egy az előadók életútját segítő, az érdekeiket képviselő bevétel orientált szervezetnek.   

Azt véletlennek semmi esetre sem  nevezhetjük, hogy ennek a “mozgalomnak” az élére a piacvezető Universal Music állt. 

Egyrészt mert Lucian Grange vezetése alatt A piacvezető lemezkiadó többször s próbált, saját maga kitérni a „csak” kiadói szerepből.  Talán legplasztikusabban az fejezi ki mindezt, amikor a Universal Music saját zenei szolgáltatást indított, ezzel alapjaiban rúgva fel minden eddigi a kiadók és szolgáltatók között létrejött etikettet.

Az akkori offenzív és legyünk őszinték, túlzottan nem okos lépéshez képest, a mostani egy defenzív ámde nagyon fontos lépés. A kiadó ugyanis UMA ( Universal Music Artist) néven egy  előadók számára létfontosságú alkalmazást indított.  

Az UMA segítségével ugyanis ( végre) a Universal Music előadói is képesek lesznek majd arra, hogy rajongó közösségeiket menedzselhessék illetve dalaikhoz kapcsolódó analitikai adatokat láthassanak, elemezhessenek.

Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Yotube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)

Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Youtube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)

Az alkalmazás három nagy területre lesz bontható:

A zene fülön láthatja majd a Top 401 legnépszerűbb dal, globálisan ( azaz nem az adott előaódhoz kapcsolódóan) platform, régió  illetve ország bontásban is akár.

A Közönség fülön lesznek elérhetőek a platform , régió, ország szinten az  aktív  és inaktív hallgatók,  illetve az adott előad legsikeresebb platformjai, régiói, országai hallgatók alapján.

Végül de nem utolsó sorban pedig a Social fülön lesznek elérhetőek a Facebook, Instagram és Twitter accountokhoz kapcsolód analitikai eszközök.

Universal Music Artists | Intro from Universal Music Artists on Vimeo.

Természetesen a Universal Music új alkalmazása semmi újat és semmi olyat nem kínál, ami ne lenne elérhető már a piacon, akár többféle verzióban is. Önmagában azonban az alkalmazás létezésének ténye elegendő lehet ahhoz, hogy a kiadó hosszú távon is magéhoz tudja kötni az előadókat, ugyanis ezzel olyan digitális eszközöket ad az előadók kezébe ,amelyekre azoknak régóta szükségük van.

Amikor a zenei streaming szolgáltatásokról beszélünk, akkor alapvetően és egyre gyakrabban gigantikus zenei adatbázisokhoz havidíj ellenében való hozzáférés jelenik meg a szemünk előtt. Ez igaz is, de bizonyos zenei stílusok  esetében ugyanakkor komoly méretű fehér foltok vannak a szolgáltatók kínálatában.  

Az egyik ilyen stílust az elektronikus zene jelenti, ami azért különösen fájó pont, mert az elektronikus zene népszerűsége egyre nő ,így az alapvetően nem szegmens alapon felosztott zeneipari bevételek között zenei stílus alapján ez nevezhető a jövő egyik legfontosabb szegmensének. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elektronikus zenei tartalmak megjelenését és terjedését alapjaiban korlátozza  a DJ mixek zavaros világa és az a tény, hogy egy  átlagos  Dj mix közel 600 jogtulajdonos tartalmát érintheti , hiszen 25-30 dalt tartalmazhat, amelyek 20-30 jogtulajdonoshoz tartozhatnak.

Az Apple ezen a területen, azaz az elektronikus zenei tartalmak jogosítása terén mindig is aktív szereplő volt.  2016-ban, a  Dubset Media-val bejelentett együttműködés értelmében ugyanis  az eddig a legálisnak minősített szolgáltatásokban  nem elérhető DJ mixek is megjelennek majd, exkluzívan az Apple Music berkein belül.  

Az exkluzív zenei tartalmakra amúgy is nagy hangsúlyt fektető amerikai cég számára újabb fontos és nem utolsó sorban, svéd vetélytársa számára fájó exkluzív tartalompartnerral bővült partnereinek sora.

A partner ugyanis nem más, mint az elektronikus zene egyik legjelentősebb kiadója, a Ministry of Sound. A megállapodás értelmében  az MOS hivatalos Apple Music profilt hozott létre, ahol exkluzívan tesz közzé havonta frissülő tartalmait illetve ugyancsak exkluzívan lesznek elérhetőek a klasszikus Ministry of Sound lejátszási  listák.  

A lépéssel az Apple 2, de  lehet három legyet is üt egy csapásra. Egyrészt  egy nagy növekedési  potenciállal bíró, és egyelőre alapvetően nem a nagy streaming szolgáltatások által uralt szegmensben tesz szert az egyik legmenőbb tartalomra. Másrész az egyre inkább exkluzív tartalom fókuszú streaming audio piacon növeli eggyel az exkluzív tartalmainak számát. És végül, de nem utolsó sorban egy a nagy vetélytárs, Spotify által is kinézett területen tesz szert egyre nagyobb befolyásra.  

A koronavírus járvány illetve az azt követő karantén nagyon sok tekintetben átformálta azt és ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.Ennek az átalakulásnak a nyertese, egyértelműen a podcasting volt! Ha és amennyiben eddig szolgáltatót kell, kellene megneveznünk, akkor a Spotify!

A svéd cég nagyon megerősödött podcast területen, de azt azért bátorság lenne kijelenteni, hogy már piacvezetővé is vált volna! Fonák módon ugyanis a podcasting terén fordított a helyzet, mint az audio streaming esetében, azaz itt az Apple van több, mint 10 évnyi előnyben a svéd céggel szemben, ennek köszönhetően pedig maga az Apple és a podcasting két, szinte egyenértékű fogalom, és a podcast meghallgatások 50-70%-a a mai napig az Apple alkalmazásában történik.

Pontosan emiatt az, amit az Apple lép podcast területen, még talán fontosabb is, mint amit svéd vetélytársa tesz.    Márpedig, a már önmagában is sok területen forradalmi iOS 14-  az Apple podcast élményt is új szintre emeli majd!

A Podcasting lehet a nagy nyertese az iTunes bezárásának

Alig telt két hónap, mióta az Apple ha nem is látványosan, de beismerte, hogy ikonikus szoftvere, az iTunes, abban a formában, ahogyan ismertük megszűnik...Bár mindez Apple terminológiában túl erős talán.. Sokkal inkább egy operatív szinten megvalósuló, az Apple Music felé való felhasználói...

Megjelenik majd ugyanis az Apple Podcast alkalmazásban az a funkció, amely az Apple Music-ban már hosszú idő óta elérhtő és amely a felhasználó zenehallgatási története ,szokásai alapján ajánl új tartalmakat a számára. A Podcast alkalmazásban értelemszerűen nem  zenei, hanem podast tartalmak lesznek majd az ajánlás tárgyai.

Az Apple a podcast alkalmazásban megpróbál valamit, ami  eleddig sem neki, sem a Spotify-nak nem sikerült: közösségivé tenni a szolgáltatást! A Podcast esetében persze az, hogy egy másik felhasználót követünk másfajta jelentőséggel bír és sokkal inkább jelent és ekvivalens egy híresség követésével.

Ami talán a legjelentősebb lépés az Apple  iOS 14ben bejelentett a podcastingot érintő változásai közül az azonban nem magát az ügyfélélményt, hanem sokkal inkább az üzleti modellt érinti! Az iOS 14-ben ugyanis a Podcast tulajdonosoknak lehetőségük lesz majd arra, hogy  prémium, egyedi tartalmakat is meghatározzanak, hasonló módon, mintahogyan azt az Apple Tv esetében egy fim megvásárlása esetén  megtehetik.

Az Apple lépése egyértelműen válasz arra, amennyire átvette a kezdeményezést podcast területen a Spotify , amely ennek köszönhetően  már tavaly év végén több  fontos, elsősorban európai piacon átvette a vezető Podcast platform helyét az Apple-től.

Ez pedig ha és amennyiben folytatódik és esetleg globálisan is a Spotify válna a vezető Podcast platformmá, úgy, hogy azt lényegében az Apple vezette be a piacra 15 évvel ezelőtt. Na ebbe valóban beleremegnének Cupertino, szép,új csillogó üveg falai…

A koronavírus járvány kirobbanása előtt írtunk arról, hogy a tinik kedvenc alkalmazása a Tik-Tok, illetve tulajdonosa, a Bytedance   egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezi.

A szolgáltatás az év végén el is indult- egyelőre Indiában és Indonéziában -  és nagyon jól mutatja, hogy mennyire más a  Resso-val ( ez a neve a  szolgáltatásnak) Bytedance megközelítése, mint a nagy nyugati streaming szolgáltatásoké!

A Resso igazi ereje persze pontosan a Tik-Tok-ban van! Önmagában véve ha a Bytedance- az amúgy valóban egyedi megközelítésű streaming szolgáltatását szeretné befuttatni és legyőzni  a nagy nyugati streaming szolgáltatókat, nehéz dolga lenne.

A kínai cég kezében levő atomfegyver a Resso felfuttatására a Tik-Tok! Úgy tűnik a tulajdonosa Bytdance tervei valóban roppant komolyak, ugyanis meglehetősen hamar, alig fél évvel az indulás után bevetik ezt a fegyvert!Eleddig a Tik-Tok alkalmazásban a felhasznált zenei tartalom, a klip alatt, egy kis kártyán volt látható.

Mostantól ugyanakkor már egy közvetlenül a  streaming szolgáltatásra mutató link is elérhető lesz, sőt  magáról a Resso alkalmazásból is könnyen vissza lehet majd navigálni a Tik-Tok-ba.

Ezzel a megoldással, pedig egy csapásra, meglehetősen szorosan integrálva lett a Tik-Tok és a Resso.  Ez pedig tulajdonképpen azzal egyenértékű, mint amikor a Youtube  integrálta prémium streaming szolgáltatását a Youtube Music-ot ingyenes szolgáltatásába.

A Resso szkeptikusok persze megjegyezhetik, hogy a Youtube Music sem piacvezető, ami igaz is természetesen.  Ugyanakkor a Tik-Tok fundamentálisan annyira másfajta, más jellegű zenei tartalom fogyasztást képvisel, hogy a Resso integrcáió a tökéletes útja annak, hogy a Bytedance utánajárjon annak, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

A hardverek  és a platformok meglepően fontos szerepet töltöttek be a zenefogyasztás elmúlt  30-50 éves fejlődésében.  A 80-as évek elején a SONY Walkman alapjaiban forradalmasította azt, hogy hol tudunk zenét hallgatni,  a 90-es évek elején, a CD volt az a médium, amely a zeneipar streaming előtti legutolsó felvirágzását elhozta,  hogy aztán az internet megjelenése utáni sokkot  az iPod  megjelenése enyhítse.

Napjainkban,  2020-ban  a zenei tartalmak fogyasztása, nagyrészt  fentiekben említett innovációk sorának köszönhetően sem térben, sem időben nem korlátozott. Bárhol- otthon, az autóban,a vonaton tudunk zenét hallgatni.

A zene hallgatáshoz szükséges hardverek és az alkalmazások ritkán összpontosulnak egy kézben, a mindig is ökoszisztémákban gondolkozó Apple-t, illetve az otthoni asszisztensek piacán egyre meghatározóbb Amazon legújabb törekvéseit leszámítva.   

A “másik” irányból, azaz a hadrver gyártók irányából eleddig ugyanakkor nem érkezett érdemi kísérlet a zenei tartalomszolgáltatási piacra való betörésre.   

Ezen próbál most változtatni a High end audio termékek területén meghatározó szereplő, a Sonos. A Sonos Radio névre hallgató szolgáltatás egyrészt létező online rádiók – iHeart Radio, Tune in- illetve streaming szolgáltatók- Apple Music, Spotify-  elérését teszi lehetővé. Ami azonban igazán különlegessé teszi a Sonos szolgáltatását az az, hogy saját tartalmakkal is jelentkeznek.

A Sonos Presents névre hallgató rádióban – kicsit talán a Beats Radio-hoz hasonlítható leginkább-  különleges, zenei szakértők által válogatott zenei tartalmak lesznek hallhatóak. Az A Sonos Stations név alatt lesznek megtalálhatóak  a különböző tematikus csatornák tucatjai. Ennek egy szekciója lesz az Artist Stations névre hallgató adó lesz talán a legnépszerűbb, hiszen  itt egy adott előadó nevét beírva az előaód és hozzá kapcsolódó előadók tartalmait hallgathatjuk majd, a szerkesztők által összeválogatva.

A szerkesztők pedig nem is akárkik, hiszen példuál Tom Yorke, a Coldplay frontembere is datál egy rádióadót.  Míg végül de nem utolsó sorban a Local Radio menüpont alatt több száz rádióállomás adása lesz élvezhető.

Maga a felület és a Sonos radio szekció nagyon jól megtervezett, egyszerűen használható, különösen ha használtunk már valaha streaming zenei szolgáltatást. Amire különösen érdemes lesz figyelni, az az, hogy maga a Sonos által kialakított saját zenei szekció mennyire lesz majd népszerű, azaz a Sonos tulajdonosok számára ingyenes zenei szolgáltatás ,ennyire lesz versenyképes a Sonos-on ugyancsak elérhető, de természetesen előfizetést igénylő meghatározó streaming szolgáltatásokkal.

És persze ajánlott lenne a hagyományos rádióállomásoknak, rádióadóknak is árgús szemekkel figyelniük a Sonos kísérletét. Az ugyanis amit a kaliforniai cég a Sonos Radio-val próbál megvalósítani, akár a rádiózás jövője is lehet.

Amikor a streaming zenei szolgáltatók piacáról beszélünk akkor elsősorban felhasználószámot nézünk, és ez alapján hirdetjük ki győztesnek a svéd Spotifyt.  Fundamentálisan más a helyzet ugyanakkor amennyiben a bevételeket nézzük! Ezeket (is) figyelembe véve ugyanis a hirdetés  alapú zenei szolgáltatások bizony messze-messze megelőzik a klasszikus prémium streaming szolgáltatásokat.

Amennyiben pedig a bevételeket vesszük alapul, úgy a listavezető egy igazi monstrum, (természetesen ez az árbevétel nem csupán a zenei videókból származik) de még a második helyezett is egy csak(!!!) a tengerentúli piacokon elérhető szolgáltatás.

Márpedig a lista éléről letaszított Youtube sem akárki volt! A bevételeket tekintve a Youtube hirdetési bevételei  a zenei videók 40%-os részesedését alkalmazva is nagyobb, mint az összes többi vetélytársának.

 Ezt a ”fényképet” érdemes elraktároznunk, ugyanis  csendben, már 2019-ban is alapjaiban változott meg! A változás okozója pedig egy a zeneipar hatáterületéről származó szolgáltatás.

Azzal, hogy a Tik-Tok népszerűsége megdöbbentő ütemben nő, már-már megbékélt a zeneipar és inkább a kínai  platformmal való együttműködés lehetőségeit kezdték el többen is keresni. A legtöbb kínai  zenei szolgáltatás esetében ugyanakkor -eddig- nem a jövedelemezőség illetve az árbevétel termelő képesség olt az a jellemző, amire felkapta a fejét a világ.

A Tik-Tok ( néhai nevén a Musical.ly) azonban ebben a tekintetben is különlegesnek számít!

A kínai médiavállalat ugyanis amellett, hogy az elmúlt 2 évben- azaz 2018 óta-   éves szinten  100%-ot meghaladó mértékben volt képes növelni hirdetési bevételeit, amelyek így már meghaladják az általunk csak a digitális zene pénzgyárának minősített Youtube-ét! Ami igencsak csattanós válasz azon kiadók számára, akik a kínai cég kapcsán rendszeresen a Twittert hozták fel példaként! Míg a Tik-Tok 2018-19-ben 500 millió felhasználója nagyjából 180 millió dollárnyi bevételt generált, addig az ugyancsak hirdetéses alapon működő amerikai mikroblog szolgáltató, a Twitter 150 millió felhasználója 3.5 milliárd dollár bevételhez segített a céget.

Azét a Youtube-ét, amely ugyanezen idő alatt ugyancsak szép növekedést prezentált hirdetési oldalon, hiszen 35%-al nőttek a bevételei ezen a soron. A Tik-Tok tehát nem egy stagnáló szolgáltatásért hagyta faképnél, hanem  egy önmagában is meredeken növekvő szolgáltatást.

Ami különösen figyelmeztető lehet a Youtube és egyáltalán a klasszikus értelemben vett nyugati szolgáltatók számára az az, hogy a 2020-as igazi felhasználószám robbanás előtt is milyen növekedési ütemet produkált a kínai szolgáltató. belegondolni is sokkoló, hogy 2020-as adatok hogy nézhetnek majd ki ( persze azért a koronavírus okozta hirdetési piac lassulást sem szabad figyelmen kívül hagyni)

A Tik-Tok lehet a zenei kiadók következő áldozata

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly hamvain felépült alkalmazás vállalkozás.

És persze a Tik-Tok eszement növekedése a kiadók és egyéb tartalomtulajdonosok számára is  figyelmezhető jel. Figyelmeztető jel arról, hogy a streaming szolgáltatások valóban nem fognak mindörökké uralkodni és terelni a pénzt a kiadók számára. Az őket jó eséllyel felváltó szolgáltatások üzleti  modelljét pedig  mindenek előtt meg kellene értenie a kiadóknak. Amolyan Napster-moment 2.0 előtt állnak  most a nagy nyugati kiadók. ha megértik azt, hogy a Tik-Tok és tulajdonosa a Bytedance hogyan is képzelik el tinédzserek milliárdjainak a zenehallgatását, akkor  hosszú évekig tartó növekedést tudnak maguk számára garantálni. ha pedig nem…de a nem az nem opció 2020-ban már, mint ahogy 1999-ben az volt..

Alig telt el egy hónap  azóta, hogy a nagy lemezkiadók tőzsdére lépési terveiről írtunk, és az egyik már le is zajlott! A héten ugyanis a Warner Music részvényei megjelentek a New Yorki tőzsde parkettjén és elindult velük a kereskedés.

A Lev Blavatnyik orosz milliárdos által uralt cég 77 millió részvényt- a teljes cég nagyjából 1 hetedét- dobott piacra, 25 dolláros áron. Ez azt jelenti, hogy a Warner Music ezzel magát mintegy 15 milliárd dollárra értékelte, és közel 2 milliárd dollár készpénzhez jutott.  Ami azt figyelembe véve, hogy anno az orosz milliárdos összesen 3 milliárd dollárért vásárolta meg a küszködő kiadót, mutatja, hogy a streaming szárnyalása mennyit is javított a zenei kiadók tőzsdei értékelésén.

Ha pedig mindehhez még azt is hozzáadjuk, hogy az első kereskedési napon a cég részvényei 20%-ot emelkedtek  , és ezzel 2.6 milliárd dollárral nőtt a cég értéke, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Warner Music tőzsdei bevezetése bomba siker volt minden szempontból!

Mintegy 2 évvel ezelőtt, a Spotify tőzsdére lépése kapcsán írtuk akkor azt, hogy a svéd cég nagyon sok tekintetben ideális pillanatot választott a parkettra lépésre.  Azok a befektetők ugyanis, akik szerették volna kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, nem sok mindenből választhattak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethettek.

A Spotify aztán sok tekintetben élt is ezzel a lehetőséggel, a kiadók pedig  nem szeretnék, hogyha a streaming piac felfutásának jótékony hatásaiból a tőzsdén csupán a streaming szolgáltatók részesülnének. Ezért lépett meglepően gyorsan a Universal és a Warner Music illetve tulajdonosaik is.

A Warner Music ugyanakkor valóban lépett is, míg a piacvezető kiadó saját maga csak majd 2023-ban jelenik meg a tőzsdén. Így azon befektetők számára, akik zenei kiadóba szeretnének befektetni és hisznek abban, hogy a zenei szolgáltatók- mint a Spotify, az Apple Music- nem tudnak a kiadók nélkül létezni, azok számára majd 3 éven át a Warner Music lehet majd a nagy betűs befektetés.

2019 nem volt túlzottan jó év az Apple Music számára. Ahogyan azt év végi elemzésünkben is írtuk,  minthogyha az Apple televíziós tervei mellett kicsit háttérbe szorul volna az Apple Music, amely indulása után 4 évvel sem, tudta megelőzni a Spotify-t.

Az Apple Music helyzete ehhez képest abszolút nem rossz! Globálisan a piacvezető Spotify mögött elég magabiztosan másodiknak mondható, a legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban pedig  már meg is előzi a svéd céget.  

És az idei laposabb év ellenére is, az Apple Music fontos szerepet tölthet be hosszabb távon is az egyre inkább szolgáltatás központúvá váló Apple életében. 2020-ban az Apple Music nagy dobása pontosan ehhez kapcsolódott volna, azaz a nagy Apple szolgáltatási bundle kódnéven futó csomaghoz!

Az egyik legrégebbi Apple-el kapcsolatos feltételezés, a saját TV ( készülék) mellett az Apple zenei szolgáltatások hardverekhez kapcsolása volt. Előbbi még várat magára, utóbbi meg persze,valamilyen szinten eleve megvalósult azzal, hogy az iTunes minden Apple készüléken megtalálható volt , ha akartuk, ha nem.

De az igazi zenei szolgáltatás-hardver bundle azt jelentette volna, hogy  bárki, aki Apple terméket vásárol lényegében ingyen kapta volna hozzá  az iTunes zeneletöltés lehetőségét.

Az Apple mint cég már persze az elmúlt években is sokat változott és persze iTunes nincsen már, a helyét az Apple Music vette át, és ugyan TV készülék nincsen, de van helyette egy TV streaming piaci szereplő, az Apple TV+ .  Innen pedig már csupán egy lépés- és ez a lépés most valósulhat meg 2020-ban- az, hogy egy csomagban kaphat helyet  majd az Apple előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is.

Ahhoz persze, hogy mindez a valóságban is működjön, a lemezkiadók akarata és engedélye is kell. Ezt márpedig nem lesz könnyű megszerezni! Az Apple, TV szolgáltatása kapcsán sokkal inkább törekszik  az új felhasználók bevonzására és a felhasználói bázis növelésére  mint a nyereséges működésre. Mindez pedig komoly aggódalommal tölti el a zenei kiadókat, így a megállapodás eleve sem tűnt könnyűnek!  Márcsak azért sem, mert a kiadók emlékezetében élénken élnek még azok a viták és küzdelmek, amelyeket Steve Jobs-zal folytattak az iTunes zeneáruház kapcsán, és amelyek miatt brutális jövedelemezőségi  kompromisszumokat tettek. Ugyanezen zenei kiadók 20 éve nem tapasztalt sikereket és bevételeket  értek és érnek el,  egyértelműen a streaming zenei szolgáltatások terjedésének köszönhetően, a bundle pedig nem kevesebbet jelentene, mint, hogy ebből engedjenek, nagyon sokat!

Mindez azért fontos, mert  iparági információk alapján az Apple megállapodásra jutott a három nagy nemzetközi kiadóval- Universal, Warner, Sony-  a lejáró  kiadói szerződések meghosszabbításáról.

Ezen megállapodások pedig- a hírek szerint- kategorikusan  tiltanák az olyan jellegű szolgáltatás összecsomagolást, mint amiről fentebb írtunk! Mindez pedig azt jelenti, jelentené, hogy az Apple által is szorgalmazott szolgáltatás összecsomagolás még hónapokra lehet attól, hogy megvalósítható legyen, üzletileg!

Technológiai értelemben ugyanis minden jel szerint az Apple készen áll! A 9to5Mac bukkant ár ugyanis az iOS legfrissebb verziójának( iOS 13.5.5 )  kódjában az Apple bundle kódjára. Ez persze nem jelenti azt, hogy Apple a közeljövőben bejelentené a szolgáltatás. Sokkal inkább azt, hogy a bejelentés  elsősorban a kiadókkal való tárgyalásokon múlik!

A tét pedig nem kicsi, ugyanis az Apple-nek 2020-ban valóban szüksége lenne valami nagy dobásra! Ugyanis ha a tavalyi trendek idén, azaz 2020-ban is folytatódnak, akkor az év végére a Spotify üldözője elképzelhető, hogy már nem az Apple Music, hanem az Amazon lesz!

Az Amazon immáron hivatalosnak mondható adatai alapján ugyanis   az Amazon ott  liheg az Apple Music nyomában, és ha a trendekben nem következik meg érdemi változás, 2020-ban elhódíthatja tőle a Spotify kihívója szerepkörét, ahogyan azt fontos zenei piacokon- Nagy-Britannia, Japán- Németország- már meg is tette.

Mindezt pedig az Amazon pontosan egy olyan stratégiával teszi, amelynek központi eleme az árazás illetve a szolgáltatások egymással való kombinációja, azaz a bundling. Az Apple tehát abba a kellemetlen helyzetbe jutott, hogy a bundle  már nem lehetőség, hanem stratégiailag fontos lépés lenne a számára…

Mostani posztunk alanyai közül egyet sem kell bemutatnunk  az olvasóknak. Hiszen az Egyesült Államok és a tengerentúli zenei piac mai napig egyik legnépszerűbb szereplőjéről illetve a legtöbbször csak a zene Youtube-jaként emlegetett underground streaming szolgáltatásról  lesz szó.

A Pandora és a Soundcloud- hiszen róluk van szó- kapcsolata nem új keletű.  A két cég 2018-ban létrejött együttműködés révén ugyanis a tengerentúli piac legjelentősebb online zenei hirdetési platformja jön létre! A két szolgáltatás együttes tengerentúli elérése bőven meghaladja a 100 millió főt.

Akkor, azt írtuk :a két cég együttműködése a világ legnagyobb zenei piacának lett ezzel a vezető ereje a hirdetők számára. És ez bizony akkor, amikor majd esetleg lelassul vagy megáll az előfizetés alapú streaming szolgéltatások növekedése bizony nagyon fontos lehet!

Egy másik, hosszabb távú, messzebb mutató  lehetőséget ugyanakkor nem feszegettünk: ez pedig az, hogy a Pandora és a Soundcloud bizony nagyon sok tekintetben tökéletes kiegészítői egymásnak! A berlini cég elsősorban Európában rendelkezik erős hadfőállásokkal, nagyon komoly szerepet játszik az ismeretlenebb előadók életben, ugyanakkor (egyelőre) küszködik a monetizációval, azaz, hogy az a előadók számára bevételeket termelő platform tudjon lenni.  A Pandora ezzel szemben tipikusan amerikai cég, nagyon erős és profi hirdetésértékesítéssel, ugyanakkor minimális nemzetközi jelenléttel.

A kért cég közeledés, integrációja tehát teljesen logikus lépés lenne, és ez a jelek szerint nem csupán a mi fejünkben fordult meg…A Pandora tulajdonosa, a Liberty Media ugyanis 75 millió dollár értékben részesedést  vásárolt a Berlini cégben!

Hogy ennek fejében pontosan mekkora részesedést kaptak, azt nem közölték a cégek, de a Soundcloud legutóbbi értékelése valahol 500 millió dollár körül mozgott, így  15% körüli részesedést vásárlásáról lehet szó.

A cégek által kiadott közlemény szerint a befolyt összeget a Soundcloud elsősorban termékfejlesztésre fordítja majd, és ne lepődjünk meg, hogyha ezek elsősorban  az előadók kiszolgálását illetve a hirdetés kiszolgálást érintik majd, melyeknek köszönhetően a Soundcloud sokkal inkább lesz egy underground rádió, mint streaming szolgáltatás, ahogyan azt 2015-16-ban az előző menedzsment szerette volna.

A legnagyobb online rádió a podcastingot is forradalmasítaná

Lassan 2 éves lesz az a bejegyzésünk, amelyben arról irtunk, 2017 lehet a Podcasting áttörésének az éve. 2017 még nem az az év volt, de 2019 minden valószinűséggel már valóban az lesz, lehet majd. Egyrészt mert maga a Podcast hallgatottság is egyre inkább emelkedik. Az elmúlt 5 évben lényegében...

A zenén felül még egy témakörről szólhat a két cég együttműködése, ez pedig 2020 sztárja, a podcasting. A Pandora saját mag is komoly podcast tartalmi fejlesztésekbe fogott- melynek célja nem kevesebb volt, mint megteremteni ugyanaz a podcastok világában, mint amit a zene számok kapcsán 10 év alatt létrehoztak-  de a Soundcloud is a meghatározó  podcast lelőhelyek közé sorolható! A  Pandora tulajdonos, ugyancsak Liberty Media tulajdonos Sirius XM számára pedig fontos feladat, hogy a forrongó podcast piacon maga is meghatározó szereplővé váljon, ne csak  hazai piacén ,az Egyesült Államokban, hanem globálisan is. A tét ugyanis nem kicsi, és az ellenfelek sem akárkik!

A koronavírus az életünk  tulajdonképpen minden területén alapvető és sokkoló változásokat hozott, melyekből még csak most próbálunk globálisan is kiolvadni. A sokk pedig azt is érintette ahogy zenét hallgatunk, filmet nézünk, rádiót hallgatunk!

A streaming zenei  szolgáltatások,  mivel a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is csökkentette, azaz az audio streaming alapvetően vesztese volt a karanténnak.

Nagy nyertes lett viszont a podcasting. Azaz az on-demand elérés fontos maradt a karantén és a járvány alatt is , csak a pánik közepén más jellegű tartalmakra, konkrétan zene helyett információra volt szükségük.  

A végére hagytuk mai posztunk alanyát, a hagyományos elérésű rádiókat. Ha abból indulnunk ki, hogy karantén alatt  meredeken 40-50-60%-al csökkent az autó forgalom és hogy a hagyományos rádiózás legfőbb mentsvárát az autók jelentik, nem sok jóra számíthatott a hajdan prosperáló iparág.

A gyakorlat azonban nem vért fordulatot hozott, ugyanis a TV mellett a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%--al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

A brit adatokat elemezve a helyi rádiós iparági testület, a radiocentre arra jutott, hogy  napi heti szinten 1 óra 45 perccel több rádiót hallgatnak a britek a karantén alatt, mint előtte! Ez heti szinten nem kevesebbet jelent, mint hogy 14-26 órával megnőtt a britek rádióhallgatási ideje!

Amikor az okokról kérdezték a megkérdezetteket a külvilággal való kapcsolattartás, megbízható információ beszerzése  szerepeltek az első helyeken.

Összességében e hagyományos rádió szárnyalása nem is biztos, hogy annyira meglepő.  A karantén helyzetben ugyanis pont az a 3 tényező- a kapcsolattartás, a biztonság érzet és a valahová tartozás érzése-  volt az ami fontos volt. Ebben pedig az élő tartalmak, így az élő rádióadás igen erős volt mindig is és még most is az.

Ebben a speciális helyzetben pedig azok a területek, ahol és amiben a hagyományos rádiózás évek óta szenved- interaktivitás, online megjelenés, személyre szabhatóság-  egy csapásra nem voltak fontosak.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének fontosak! És itt jön a nagy- a rádiók számára a sorsukat is akár eldöntő- kérdés: ahogy az élet visszatér a normális – vagy ahhoz közeli- kerékvágásba, az m,eberek megmaradnak a hagyományos rádió mellett vagy abban is visszatér minden a hagyományos kerékvágásba, hogy visszaszoknak a streaming szolgáltatásokhoz illetve podcast tartalmak hallgatásához?

No és persze az is vastag betűvel íródott kérdés, hogy a  hagyományos rádiók magukhoz ragadják a  kezdeményezést és újbóli népszerűségüket kihasználva megpróbálnak azokon a területeken is fejlődni, ahol most gyengék és sebezhetőek?