Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, speciális szabályokkal, elképesztően erős versennyel  de persze óriási lehetőségekkel. A tengerentúli piac jelenleg 3 szereplő egyre erősödő versenyéről szól:

• Az iOS népszerűsége és elterjedtsége okán a globálisnál erősebb Apple Music
• A feltörekvő, a saját maga útját járó Amazon
• és persze a globálisan piacvezető Spotify

Ez a verseny ugyanakkor elsősorban a prémium ügyfelekért, azaz a zenei tartalmakért és szolgáltatásokért fizetni hajlandó amerikaiak kegyeiért zajlik. A hirdetésekkel megszokott, de emiatt ingyenes zenei szolgáltatások piacán  két teljesen más szereplő a Youtube és a Pandora az uralkodó.  

Minden harmadik streaming zenei előfizető a Spotifyé

Idestova több, int egy év telt el azóta, hogy a Midia piackutató cég adatait felhasználva a globális streaming piaci szereplők előfizető számáról írtunk és készítettünk egy pillanatképet. Egy év persze nagy idő, pláne egy ennyire gyorsan változó piacon, így érdemes a cég idei adatai alapján újból...

Európában az ingyenes zenei szolgáltatások között vezető helyen kell megemlíteni  Soundcloudot, amely a tengerentúlon is jelen van, de nem számít meghatározó  piaci szereplőnek.(egyelőre)

Ellenben azzal a Pandora-val, amely az első digitális zenei cég volt a tengerentúli tőzsdén és amely sok tekintetben még most is piacvezetőnek számít az Egyesült Államok zenei piacán. És az a Pandora, amely  tulajdonképpen  egyedüliként volt képes működő   online hirdetési üzletet építeni  zenei szolgáltatása köré.

Új tulajdonosa lehet a vezető online rádió veszte

A Pandora, a vezető online rádió- amely csak a tengerentúli piacokon elérhető és mégis meghatározó streaming zenei piaci szereplő- kapcsán az elmúlt években két alapvető fontosságú kérdés merült rendszeresen fel és határozta meg a befektetők hangulatát a céggel és a részvényeivel...

A Pandora növekedése ugyanakkor megállóban van ( ha már nem állt meg..) és mindemellett a rádió is egyre inkább  prémium irányba szeretne elmozdulni, így tehát ahhoz, hogy a csökkenő aktív használószáma mellett is fenn tudja tartani a hirdetési bevétel növekedését  ahhoz  valahogy, valamilyen formában növelni kellene a hirdetések számára rendelkezésre álló felületeket, lehetőségeket

A Soundcloud számára a sok megoldandó problémájának egyike pont az, hogy a nem fizető látogatókat( akik nagyon sokan vannak!) hogyan és milyen módon monetizálja és generáljon bevételeket.

Itt, ezen a ponton ér össze a Soundcloud és a Pandora problémája és lehetnek egymás segítségére. A berlini streaming szolgáltató számára hatalmas és óriási lehetőség az, hogy egy a hirdetési piacon meghatározó, meglevő és elég jól működő  kapcsolatokkal és hálózattal rendelkező cég  értékesíti majd felületeit.  És persze a Pandora számára is fontos lépésről beszélünk, hiszen növelheti azt a tábort, amelynek egyre jobban célozható, személyre szabható hirdetéseit eljuttathatja.

A lépés révén ugyanis a tengerentúli piac legjelentősebb online zenei hirdetési platformja jön létre! A két szolgáltatás együttes tengerentúli elérése ugyanis bőven meghaladja a 100 millió főt! S hogy ez miért fontos? Azért, mert ezzel minden bizonnyal nagyobbak, mint a piacvezető Spotify!

A svéd cég globálisan immáron bőven 200 milliót ,meghaladó havi aktív felhasználóval rendelkezik, ugyanakkor ezeknek csak alig 30%-a él és hallgat zenét a tengerentúlon.  Így a svéd cég tengerentúli hallgatótábora alig haladja meg a 90 millió főt, így a Soundcloud és a Pandora párosa  számít a legjelentősebb tengerentúli zenei hallgató tábornak! ( bár tény, hogy amennyiben a Spotify hallgatói tábora ugyanabban az ütemben nő, ahogy eddig, úgy ez pünkösdi királyságnak bizonyulhat majd)

A Spotify-t ingyenesen hallgató- azaz hirdetések által megcélozható- tengerentúli bázis ugyanis az 50 millió főt sem éri el, míg a Pandora és a Soundcloud esetében, üzleti  modelljükből adódóan  ez a szám lényegében megegyezik a felhasználószámukkal, így hirdetői szempontból nézve még jelentősebb az összevont hirdetési platform előnye.

Persze abban az időszakban, amikor a streaming szolgáltatások versenye előfizetőszámról szól, ezt akár könnyen figyelmen kívül is lehetne hagyni. Ne feledjük azonban el, hogy a két cég együttműködése a világ legnagyobb zenei piacának lett ezzel a vezető ereje a hirdetők számára. És ez bizony akkor, amikor majd esetleg lelassul vagy megáll az előfizetés alapú streaming szolgéltatások növekedése bizony nagyon fontos lehet!

Az elektronikus zenei mixek a digitális zene megjelense óta az egyik legproblémásabb területet jelentik  jogi értelemben. Egy  átlagos  Dj mix közel 600 jogtulajdonos tartalmát érintheti , hiszen 25-30 dalt tartalmazhat, amelyek 20-30 jogtulajdonoshoz tartozhatnak, ez pedig lényegében ellehetetleníti azt hogy a mixek mixenként kerüljenek fel a streaming szolgáltatásokba.

Ezt a borzalmasan maga számot képes kezelni a Dubset  annak köszönhetően, hogy mintegy 1410 jogtulajdonossal áll kapcsolatban.

A cég MixBank nevű megoldása segítségével az egyes mixeken, azokból 3-5 másodperces részleteket kivéve , azokat összevetve a Gracenote adatbázisával meg tudja állapítani , mik a lehetséges találatok az adatbázisból  és ebből következően melyik dalért ki az, aki jogosult bármilyen jellegű díjra.

Ahhoz persze, hogy mindez megbízható legyen, az adatbázisba való bekerülési folyamatnak végtelenül pontosnak és precíznek kell lennie. Ennek érdekében minden az adatbázisba ajánlott mix esetében az különböző ellenőrző és analitikus lépéseken  kell keresztül menjen, és csak ezek után következik a jogtulajdonosok ellenőrzési lehetősége és csak azt követően  van a publikálónak lehetősége arra, hogy a mixet elérhetővé is tegye!

Az adatbázis és az algoritmus tökéletes működéséhez ugyanakkor szükség van egy másik, jóval bonyolultabb eszközökre is, amely a MixScan névre hallgat és amely a Dj mixek –et képes számokra bontani, hogy aztán azok beazonosíthatóak legyenek.

A Dubset mindezek alapján tulajdonképpen ugyanúgy működik együtt a szolgáltatásokkal, mint egy digitális disztribútor. A szolgáltatás nekik fizet, ők pedig a saját algoritmusok alapján meghatározzák ki  és mennyi  bevételre jogosult.

Ennek a techhológiának köszönhetően lassan több,mint 3 éve már  lehetőség van arra, hogy Dj mixeket közvetlenül feltöltsünk az Apple Music-ba vagy a Spotify-ba. A Dubset Media nem hagyta mindezt ennyiben  és továbbfejlesztette  technológiáját.

Ennek köszönhetően  jelent meg a piacon a Dubset API ami nem kevesebbet tesz lehetővé, minthogy a DJ-k a lejátszott mixeiket közvetlenül a keverőpultról publikálják azokba a szolgáltatásokba, ahová szeretnék. Mindezt természetesen ugyanazon a jogilag  rendezett módon, mint ahogyan azt a Dubset korábban is kínálta.

A potenciális piac mérete pedig akármilyen! Globálisan mintegy 750 millió ember hallgat mix tartalmakat, fél legális vagy akár teljesen illegális forrásokból.  A Dubset megoldásai segítségével ezt a hatalmas tömeget végre a legális források felé lehet terelni  és ezzel a az egyik legjobban növekvő zenei szegmens növekedését   kiaknázni.

A különböző közösségi oldalak- Facebook, Instagram, Snapchat- egyre inkább zene központú szolgáltatássá válnak  és így indirekt de egyre inkább direkt módon is a streaming szolgáltatók vetélytársává is avanzsálnak, abszolút érthető is.

Ebből a szempontból érthető, hogy a streaming szolgáltatások is egyre inkább próbálnak közösségi szolgáltatások lenni. A svéd Spotify esetében különösen igaz ez, hiszen a svéd cég 2019-es éve sok minden mellett leginkább arról szólt, hogy hogyan legyen , lehet a Spotify több, mint streaming szolgáltató.

A Spotify már tavaly nyáron bejelentett egy Instagram-szerű funkciót,. A Storyline segítségével maguk az előadók lesznek képesek az audio tartalmaikhoz  szöveges vagy éppen képi tartalmakat adni. Idén januárban aztán  két újabb funkcióval próbál az influenszerek kedvében járni Daniel Ek cége.

A Stories funkció megengedi majd, hogy az influenszerek publikus lejátszási listáikhoz videókat adjanak.

Az első aki tesztelheti, publikusan a funkciót Summer Mckeen Youtube sztár,  2.33 millió  YouTube, 2.1 millió Instagram 126 455 Spotify követővel. Mckeen “all time besties” néven hozott létre egy lejátszási listát és az abban szerepló dalokhoz fűzött videó kommentért és helyezte el őket a történetében.

 Maga a funkció szinte teljesen ugyanúgy működik, mint az Instagram  esetében , azaz a történetben el lehet helyezni különböző médiatartalmakat – ami az igazi Spotify specialitás- az persze az, hogy zenei tartalmakat is.

A svéd cég ugyanakkor- egyelőre- még csak teszt jelleggel vezette be a funkciót, azaz az összes a Spotify előadói programban résztvevő előadók számára nem elérhető. Másrészt viszont mind az ingyenes Spotify verziót, mind a prémium verziót használó  felhasználók láthatják azt

Minden Spotify előadó számára elérhetővé tett ugyanakkor a svéd cég egy másik funkciót. Ez a Canvas névre hallgat és már régóta elérthető teszt verzióban. Segítségével az előadók interaktív tartalmakat- loop videókat- helyezhetnek el  a számaik alá, ezzel növelve azok interaktitvását

A napokban aztán a Spotify újabb lépést tett, melynek értelmében azon előadók, akik már létrehoztak looping videó tartalmakat a Canvas-en belül, azt könnyedén megoszthatják majd az Instagramon!

 A Spotify közösségi irányba való elmozdításának akarata egy látható, egyértelmű trend. Daniel Ek szeretné, hogyha a Spotify a zenei tartalom fogyasztás központja lenne. Legyen az közösségi tartalomhoz rendelt zene, vagy audio+video tartalom

.   Fundamentálisan más kérdés, hogy mit szól mindhez a streaming szolgáltatás felhasználói tábora? Eddig, a visszhang okkal inkább negatív, mint pozitív! Ami közép és hosszú távon egyértelmű irányt jelöl ki a Spotify szára. Egy olyan egyértelmű irányt, ami nem biztos viszont, hogy a növekedésről szól majd…

Az Egyesült Államok a világ legjelentősebb zenei piaca , és minden jelenleg ismert információ alapján ez így is marad még évekig. És ugyan globálisan ( egyelőre) nem is látszik még az a szereplő, aki képes lenne a svéd Spotify uralmát, akár csak megkérdőjelezni is. Alapjaiban más ugyanakkor a helyzet  a világ legjelentősebb zenei piacán, az Egyesült Államokban.

Ahol ugyanis  elképesztően brutális verseny kezd kialakulni a piacvezető pozícióiért! Az Apple már 2018 közepén azzal „”dicsekedett” hogy „a most befejeződött negyedévben az Észak-Amerikai piacokon átvehettük a vezetés a Spotify-tól ”  Mindez akár igaz is lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy ez azt is fogja jelenteni, hogy az Apple lesz a tengerentúli piacokon a piacvezető erő!

Az ugyanis jelenleg inkább a Pandora, hiszen a kaliforniai rádió jelenlegi havi aktív hallgatói bázisa a  tengerentúlon meghaladja a svéd cégét, nem is kevéssel. A különbség ugyanakkor csökken, nem is kevéssel és a trend is egyértelműen a Spotify sikerét jósolja.  Az Emarketer adatai alapján legkésőbb 2022-ben, azaz 2 éven belül a svéd cég aktív felhasználószámban  felülmúlja majd a kaliforniai online rádiót. 

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor az sem, hogy a Spotify lesz a tengerentúli piacok ura.  Az Amazon zenei szolgáltatás portfoliója ugyanis döbbenetes ütemben tör fel.

Mindez persze globális adat, de mivel az Amazon zenei szolgáltatásának kulcsa az Amazon Prime  jelenleg  leginkább az Egyesült Államokban elterjedt, így joggal feltételezhetjük, hogy a növekedési ütemből is az USA veszi ki leginkább a részét.  

Márpedig az Amazon Music növekedési üteme immáron 2 éve bőven kétszerese,mint a piacvezető 2 szolgáltatásé.

A kérdésre tehát ma, jelenlegi tudásunk birtokában a helyes válasz az, hogy  még mindig a Pandora legnépszerűbb zenei szolgáltatás a tengerentúlon mögötte fej-fej mellett az Apple Music és a Spotify következik.

1-2 év múlva ugyanez a kijelentés pedig jó eséllyel úgy hangzik majd,( bármennyire is szomorú ettől az Apple és a Spotify)  hogy  a tengerentúli piacot az Amazon uralja, az Apple és a Spotify előtt.  

A digitális zenei streaming piaci erősen értékelése egyre nehezebbé válik, alapvetően egyetlen, ámde annál fontosabb ok miatt:  A meghatározó szereplők egyre nagyobb hányada tartja mély titokban azt, hogy hányan használják szolgáltatását.

Kiemelkedően titokzatos és titkolózó volt az Amazon, amely zenei szolgáltatás portofliójánk előfizető számaira csak tippelni tudott az iparág a cég tőzsdei jelentéseiben foglalt adatok alapján. így már önmagában az is meglepetésként hangzott, hogy az Amazon a héten hivatalos blogján, hivatalos adatokat közölt zenei szolgáltatásairól, amivel valljuk meg, egy nagy  követ dobott a streaming piac állóvízébe,  napokkal a Spotify éves jelentése előtt...

Ezek alapján az Amazon különböző zenei szolgáltatásainak jelenleg 55 millió előfizetője van. A növekedés brutális, globálisan  éves szinten 50%-ot meghaladó volt 2019-ben. Különösen jól szerepeltek az újabb országok ahol elérhetővé vált a szolgáltatás- Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Mexikó. 

Az Amazon emelkedésének jelentőségét igazán a mutatja meg, hogyha azt a többi vetélytárs szolgáltató növekedésével ,mozgásával együtt  nézzük. Az ebből a diagramból is látszik, hogy a Spotify növekedése  valóban elegendő ahhoz, hogy a növekvő piacból hasítson ki magának nagyjából ugyanakkora szeletet és ,mindemellett vetélytársait is megnyugtató előnnyel előzze meg!

Az Amazon térnyerése ugyanakkor valóban félelmetes.  Hiszen a saját előfizetői bázisát 2015 óta megötszöröző(!!) Spotify-hoz viszonyított részesedését sikerült az Amazonnak megdupláznia ( 19% ->40%)

Akinek azonban igazán félnie kell az nem a Spotify, hanem az Apple Music. Az Amazon immáron hivatalosnak mondható adatai alapján ugyanis   az Amazon ott  liheg az Apple music nyomában, és ha a trendekben nem következik meg érdemi változás, 2020-ban elhódíthatja tőle a Spotify kihívója szerepkörét, ahogyan azt fontos zenei piacokon- Nagy-Britannia, Japán- Németország- már meg is tette.

Még rosszabb hír az Apple számára, hogy ebben az 55 milliós adatban még nem igazán lehet érdemi hatása az Amazon ősszel elindított ingyenes zenei szolgáltatásának., azaz az 55 millió szám jó eséllyel szinte kizárólag előfizetőket tartalmaz. Valószínűleg aztán majd az idei évben fog ez a szám hígulni, azaz a meredek növekedés mellett egyre több, az ingyenes  verziói használó ügyfél is belekerül majd.

Minden harmadik streaming zenei előfizető a Spotifyé

Idestova több, int egy év telt el azóta, hogy a Midia piackutató cég adatait felhasználva a globális streaming piaci szereplők előfizető számáról írtunk és készítettünk egy pillanatképet. Egy év persze nagy idő, pláne egy ennyire gyorsan változó piacon, így érdemes a cég idei adatai alapján újból...

Ettől függetlenül, 2020 januárjában egyértelműen kijelenthetjük, hogy a projekt, melyet 2014-hen azaz lassan hat éve a zeneipari szereplők gyanakvása, megvetése és idegenkedés mellett az Amazon elkezdett, bő 5 évvel később beérett. Ez a siker két dolog bizonyít markánsan: egyrészt azt, hogy nem csupán egy hardvare ökoszisztéma köré lehet sikeres zenei portfoliót építeni, mintahogyan azt az Apple tett. De ami talán ennél is fontosabb egyérte4lmúen jelzi, hogy a streaming zenei szolgáltatások piacán nem csak a Spotify, a Deezer, az Apple Music által követett üzleti modell és megközelítés lehet sikeres.

Az, hogy a Spotify gondolkodásában  az autó, mint zenehallgatási hely kiemelt helyen szerepel, nem volt titok, sőt a piac már bő egy évvel ezelőtt várt lépést zene a téren a svéd cégtől.   Amely lépés megtörtént, de messze nem olyan bátran, mint ahogyan a piac számított rá.

Sőt, ha szigorúak akarunk lenni azt is mondhatnánk, hogy a svéd cég egy tesztet fújt kissé fel, hogy megtudjon felelni ezen elvárásoknak. A Car Thing névre hallgató kis eszköz ugyanis csak néhány, nyilván alapos számolás után kiválasztott tengerentúli Spotify használó számára lesz elérhető.

A termék kereskedelmi forgalomba nem került, és a Spotify is hangsúlyozta, hogy tesztről van szó. Ugyanakkor a svéd cég levédett nem csak a Car Thing ,hanem a Home Thing valamint a Voice Thing szlogeneket is.

És egyre több jel utal ara, hogy a svéd cég valóban nem áll meg itt, és újabb hardver termékekkel léphet piacra.

Egy kínai  blogger vette ugyanis észre a Spotify mobil alkalmazásában a fenti utalást, ami azt jelzi, hogy a svéd cég hamarosan egy otthoni asszisztenssel léphet majd piacra. Jó eséllyel ez is inkább amolyan teszt jellegű lenne, mint a car thing esetében, de ettől még fontos lépés.

A jövő héten bejelenti a Spotify autós hardware megoldását?!

Amikor a Spotify tőzsdére vezető útja során megtartotta befektetői prezentációját, az egyik legfontosabb üzenet amit Daniel Ek és a többi vezető közvetített az volt,hogy a Spotify zenei szolgáltató cég és nem is nagyon szeretne ennél több lenni. A piac azonban nem...

Fontos lépés, ugyanis  míg az autóban- egyelőre még- a hagyományos rádió  a domináns, addig az otthoni asszisztensek esetében az Amazon dominanciája egyre erősebb, és a home asszisztensek jelentik az egyik olyan területet, ahol az Amazon más dimenzióban növekszik és növeli előfizetői számát, mint vetélytársai.

Amennyiben pedig a Spotify hosszú távon is biztosítottnak szeretné látni vezető helyét a streaming zenei piacon , akkor ahhoz arra is szüksége lesz, hogy a potenciális növekedési területeken ő maga is megjelenjen.

Tavaly  az év 2018  legvégén vetettünk egy pillantást a brit zene fogyasztási szokásokat felmérő RAJAR utolsó negyedéves jelentésére. Akkor azt írtuk, hogy ha most készítenénk fényképet a brit rádiós piacról, akkor az alapján szinte semmi izgulnivalója nem lenne a brit rádiós iparág szereplőinek, Lényegesen aggasztóbb ugyanakkor a helyzet, amennyiben kicsit mélyebbre ásva, korcsoportok szerint is megnézzük a rádiózás iránti affinitást

A helyzet nyilván nem változott, de érdemes vetni egy pillantást arra, hogy szűk egy év alatt mi történt a britek zenei tartalom fogyasztását illetően, hiszen a változások sebessége sok mindent elárul, elárulhat…

Az egyes audio típusok időbeli használatát mutató ábrában igazán érdemi elmozdulás, első látásra nincsen. A zenei tartalmak hallgatásával töltött időt továbbra is a rádió dominálja a teljes brit lakosság körében.

A heti audio tartalom fogyasztási  idő közel 70%-át a  hagyományos értelemben vett rádió hallgatás adja ki, ami ha a rádiós tartalmak más eszközökön való hallgatottságát is hozzávesszük, akkor a 75%-ot közelíti, amihez képest a streaming szolgáltatások 12%-os értéke szinte elenyészőnek tűnik.

De mindez, azaz, hogy a zenei tartalmak hallgatásával töltött időt továbbra is a rádió dominálja  inkább csak első látásra van így- amennyiben ugyanis a jövő zenei fogyasztóit nézzük, teljesen más kép rajzolódik elénk a Brit félszigeten!

Háromból két amerikai online hallgat már zenét

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel. Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva...

A 24 év alattiak  számára ugyanis a rádió, a rádiózás egyfajta mellékes szolgáltatás. Ők- szemben idősebb társaikkal  a zenehallgatással eltöltött idejük több, mint 60%-át on-demand zenei szolgáltatásokkal ,elsősorban streaming szolgáltatásokkal töltik. A hagyományos rádió fogyasztás pedig egyértelműen egy niche elérés számukra! A rádióipar kedvelő számára még inkább aggasztó információ, hogy az előző évhez képest  is ez több,mint 5%-os csökkenés! Azaz a trend nem hogy lassulna, gyengülne, egyre erősödik!

Önmagában véve a britek egyre több zenét hallgatnak ahogyan az a másik kutató cég a RAJAR elemzéséből kiderül. csak a zenei tartalom forrása alakult át drasztikusan az elmúlt 5 évben.

Amíg 2015-ben nagyjából egyenlő arányban részesültek a  digitális zenehallgatásból a különböző lehetőségek, miközben legmeghatározóbbnak  a letöltött /megvásárolt zenék hallgatása bizonyult. 2019-re minden úgy alakult át, hogy a zenehallgatás közel felét a streaming szolgáltatások adják, a második helyen pedig  a Podcasting végzett, szoros versenyben maga mögé utasartvas a digitálisan vásárolt zenék hallgatását.  

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a rádiózás utolsó mentsvárát az autó jelenti, és ez még most is így van. Az autóban végzett  zenehallgatási listát továbbra is, magabiztosan vezeti   hagyományos értelemben vett rádiózás.

Az otthoni zenehallgatásért folytatott versenyt ugyanakkor jó eséllyel már is elvesztette a rádiózás. Az utolsó reményt az okosotthonok jelenthették, jelenthették volna de minden jel szent a rádiózás itt is vesztő ágon van.

A különböző okos- asszisztensek ugyan a zenei fogyasztás elemei lettek egészen gyorsan , azonban itt is a streaming  és egyéb on-demand szolgáltatások uralkodnak. A rádiók használata is jelentős, de nagy kérdés, hogy ez mennyire marasd tartósan is így és mennyire veszik majd át ezen a platformon is a podcastok illetve az audio streaming szolgáltatások.

Nagy- Britanniában tehát  a hagyományos rádiózás kettős harcra kényszerül, és  valljuk meg az előjelek nem jók .Egyrészt a fiatalabb generációk számára a zenei streaming szolgáltatások jelentik a fő zenehallgatási forrást. Másodsorban pedig a rádió szolgáltatók saját on-demand szolgáltatásainál viszont jóval népszerűbbé kezd válni a podcasting, azaz mind a zenei, mind a talk radio jellegű tartalmak esetében a teljesen digitális és a rádióktól független megoldások nyertek teret. Az amit rádiózásnak ismerünk tehát egyre inkább az autókba szorul vissza, a kérdés tehát most már tényleg csak az, meddig lesz, lehet ez elég?

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.   Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva arról, hogyan a alakul át lassan, de biztosan az, ahogyan a világ legnagyobb zenei piacán zenét hallgatnak a zenekedvelők.

A kép összességében abszolút pozitív- még mindig-  azaz  egyre több és több audio tartalmat fogyasztanak az interneten az amerikai fogyasztók, hiszen a teljes tengerentúli  lakosság több,mint  60% számít többé kevésbé rendszeres online zenefogyasztónak!   A növekedés 2018-hoz képest nem brutális, de egyértelmű.

Önmagában persze az, hogy  többen hallgatnak online zenét, nem feltétlenül lenne elég  sikerhez és az örömhöz . Az eltöltött idő mutatja, hogy mennyire képesek a különböző online zenei szolgáltatások kötődést kialakítani.

Ha ezt nézzük, akkor 2019, a 2018-as visszaesés után, újabb, jelentősebb pozitív növekedést tudott nyújtani, azaz  több, int 20%-al nőtt az előző évhez képest  az online audio szolgáltatásokkal eltöltött idő.

Az autó mindig is a zenei tartalomfogyasztás központja volt, sőt, ahogyan azt korábban írtuk is, az autó a hagyományos értelemben vett rádiózás utolsó mentsvára, a streaming zenei és egyéb interaktív szolgáltatásokkal szemben.  

Ebből az aspektusból nézve, a 2019-es adatok  megnyugtathatják a hagyományos rádiózás szerelmeseit, hiszen az autóban továbbra is a rádió, a nagybetűs médium, hiszen jelenleg az autót vezetők 81%-a rádiót hallgat a kocsiban, ami alapvetően nem is drámaian kevesebb,mint a hat évvel ezelőtti 86%.

Persze az egyes források közötti átrendeződés már korábban elindult és hiába maradt a rádió vezető helye  alapvetően érintetlen, a többi pozícióban alapvető átrendeződés zajlott le. Amíg 2013-ban a második legtöbbet használt forrás a CD lejátszó volt,  2019-re  közel harmadával visszaesett, és az általa hagyott űr helyére tör be a saját zenei tartalmak digitális fogyasztása, az online rádiók és a podcasting.  Tehát a rádió számára az autó még valóban hazai pálya, de egyre több mindenkivel és egyre erősebben kell osztoznia!

Az autóból kilépve  vizsgálva  a különböző audio szolgáltatásokat és azok ismertségét  azonban már sokkal inkább a streaming szolgáltatók rajongóinak kedvező eredmények születtek. A legismertebb  és az Edison adatai alapaján leggyakrabban használt audio szolgáltatás továbbra is a Pandora, alig megelőzve az elmúlt 3 évben igen sokat erősödött Spotify-t és a népszerűségi lejtmenete ellenére még mindig harmadik iHeartradio-t.  Érdekes módon az Apple Music számára hiába hazai pálya az Egyesült Államok, az Edison népszerűségi listáján csak a negyedik helyet tudták elcsípni.

Nagyon sok tekintetben más listát kapunk ugyanakkor, hogyha a fiatalok (25 év alattiak) zenehallgatását vizsgáljuk csupán.  A Listavezető nálunk ugyanis már a Spotify, ha nem is sokkal, de megelőzve a Pandora-t, a harmadik helyen pedig  egy igazi meglepetésszereplő, a Soundcloud futott be a fiatalok körében, jelezve, hogy mennyire nem szabad leírni a megújult berlini céget.

Bizonyára feltűnt az olvasóknak, hogy az eddigi adatokból hiányzott a Youtube. Ennek az az oka, hogy az Edison  külön kezeli és méri a Youtube-ot.

Ennek a fundamentális oka nyilván az, hogy önmagában a Youtube-ot nem lehet zenei szolgáltatásnak tekinteni. de ha a heti hallgatottsági adatokat nézzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a Youtube-ot azért érdemes külön kezelni, mert külön ligát képvisel.  A megkérdezettek 50%--a hallgat heti rendszerességgel zenei tartalmakat a Youtube-on,( a 25 év alattiak esetében ez a szám pedig 70%!) miközben  az audio szolgáltatások-Pandora, Spotify, Apple Music- esetében ez az érték heti szinten  20%-körül alakultak a listavezetőnél és inkább 10% körül a kevésbé népszerű szolgáltatásoknál. Azaz a Youtube messze-messze a legnépszerűbb audio szolgáltatás,a tengerentúlon (is)  akkor is, hogyha hivatalosan senki nem hívja annak.

A végére hagytuk, de abszolút nem mellékes tényezőként az Edison podcastinggal kapcsolatos megállapításait. Teljesen egyértelműen 2019 ugyanis a podcasting éve volt a tengerentúlon (is) Közel 20%-al nőtt ugyanis a heti szinten podcast tartalmakat hallgatók száma amely, így már elérhette a 144 milliót a piackutató cég becslése alapján.

A podcasting népszerűsége minden korcsoportban emelkedett, de érezhetően népszerűbb a podcasting és nagyobb iránta a fogékonyság az 50 év alattiak körében.

Azt azonban, hogy igazán mitől lódult ódult meg ennyire egyértelműen  podcasting, arra jó tippet mutathat az az adat, ami a  fiatal Spotify felhasználók között nézte  mega podcasting változását. 7 A Spotify volt az a streaming cég, amely 2019 elején egyértelmű és nagyon határozott lépéseket tett a podcasting irányába)

Összességében tehát az Edison adataiban is tükröződik mindaz, ami a tengerentúli zeneipari bevételei adatokban tükröződött, azaz, a streaming egyértelműen dominál és újabb és újabb területekre tör be kiszorítva onnan a hagyományos rádiózást.

A Spotify és az Apple küzdelme eljutott arra a szintre, amikor a két szerelő annyira külön szintet képvisel a piacon, ahol jelen vannak , hogy elég egymásra koncentrálniuk, másra igazából nem is kell. Ez egyrészt teremt olyan lehetőségeket, amelyeket például a Deezer is megpróbál most kiaknázni , másrészt pedig azt is magával hozza, hogy a két cég  szinte csak egymásra figyel és gyakran- ha könnyű- egymást másolja.

A legfrissebb  példája ez utóbbinak a saját zenei díjak odaítélése.  A Spotify még novemberben jelentette be, hogy saját zenei díjat indít, amely tisztén a szolgáltatásban  megvalósult adatok alapján oszt majd ki, azaz amely a Spotify-on belüli népszerűséget mutatja majd.

A svéd cég  komoly díjátadót is szervez , amely március 20-án lesz, Mexico City-ben. Médiatámogatónak pedig a svéd cég meg nyerte a Warnermedia latin amerikai divízióját és a TNT Latin America-át,  amely élőben sugározza majd az eseményt.

A helyszín abszolút nem véletlen. Mexico City a svéd cég legnagyobb városi piaca, megelőzve New Yorkot, Londont és Párizst is. De persze nem csak emiatt rendezi meg az első  alkalommal kiírt showt Daniel Ek és csapata Mexikóban. Latin és Dél Amerika – több más piaccal együtt- azok közé tartozik, ahol a  streaming szolgáltatások térhódítása tovább folytatódhat.

Sokat az Apple válaszára sem kellett várni, sőt Cupertinoban azt a döntést hozták, hogy a Spotify elé vágnak. Bő 10 nappal a svéd cég bejelentése után ugyanis az Apple is bejelentette, hogy saját zenei díjat alapít, Apple Music Awards néven. Az Apple díja sok tekintetben más, mint a svéd cég által bejelentett, leginkább abban, hogy bevallottan szubjektív!  Az 5 kategóriából 3-at ugyanis az Apple szerkesztői ítéltek oda, és csupán kettő olyan volt, amelyet a valós hallgatottsági adatok alapján osztottak ki. A múlt idő nem véletlen és indokolt, ugyanis   az Apple a díjakat iziben ki is osztotta és még karácsony előtt a rögtönzött díjátadót is megtartotta, ami nem volt más, mint egy Billy Elisih koncert az Apple campuson…

Az, hogy a streaming szolgáltatók saját zenei díjat kreáltak, végül is abszolút nem meglepő. A tradícionális  zenei díjátadó a Grammy mellett  már két évtized léteznek alternatív zenei díjátadók, mint például az MTV Music Awards, amekkora szeletet a streaming kihasít napjaink zenehallgatási idejéből, teljesen érthető és logikus, hogy a streaming szolgáltatók saját díjat szeretnének..a megvalósítás persze más kérdés..

A Deezer  történetében nagyon jól  és markánsan kimutatható az a pont, amikor az addig a Spotify kihívójaként tarott szolgáltatás hirtelen egy lett a sok streaming szolgáltatás közül. Ez az időpont pedig 2015 őszére tehető, amikor a francia cég bejelentette, hogy tőzsdére menne.

Egy nagyon nehéz 2014-es év után a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! 2015 ráadásul nem is a legrosszabb év volt ebből a szempontból! 2013 –ban illetve 2014-ben 6, illetve 6.8 millió előfizetőből több, mint 4 millió inaktív, nem fizető telco ügyfél volt!

Az azóta eltelt 4 évben a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult és a Deezer nagyon nagy növekedési potenciállal rendelkező  streaming zenei piacokon tudott kiépíteni erős pozíciókat magának! A Közel-Keleti nyitás és piacépítés olyannyira jól működik, hogy  2019 végére  4 mlilió előfizetővel kalkuláltak a régióban, ami  közel egynegyede a teljes Deezer előfizetői bázisnak.

A Deezer értéke ma több, mint háromszorosa annak, mint ami volt 2015-ben amikor tőzsdére ment, a hangulat pedig a  kisebb döccenések lelenére igen pozitív a zeneipari szereplők tőzsdei részvényei kapcsán.  

Ez a pozitív piaci környezet pedig ismételten arra sarkallhatja a francia céget, hogy megpróbálkozzon a tőzsdére menetellel.  Ahogyan azt Hans-Holger Albrecht  vezérigazgató óvatosan megfogalmazta,  az elkövetkezendő 15-18 hónapban elképzelhető, hogy az IPO mellett teszi majd le a voksát a Deezer. Az óvatosság érthető, a 2015-ös hangzatos tervek és durva fiaskó után sokkal megfontoltabban kell majd a francia cégnek tőzsdére lépnie.

Nem a Deezer lesz az első francia streaming cég a tőzsdén

A Deezer éveken át a digitális zenei szolgáltatások egyik meghatározó szereplője volt. Olyannyira, hogy 2014-ben reális lehetőségként merült fel, hogy a francia cég akár meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát..., hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy e lsüllyedjen a streaming szolgáltatások szürkeségében.

Az óvatosságon felül amúgy sem feltétlenül kell, hogy siessen a Deezer a tőzsdére lépéssel. Finanszírozottsága megoldott, tehát sürgősen nincsen szüksége új tőkére, így megvárthatja, amíg a Spotify-Apppe és az Amazon által ,magára hagyott  piacokon mg t tovább növelheti előfizetői számát és sokkal erősebb ajánlattal léphet majd a befektetők felé. Ellentétben 2015-el ugyanis ez a Deezer valós piaci potenciállal és lehetőségekkel rendelkezhet majd!