Az Amazon késve, de annál határozottabb elképzelésekkel lépett be az audio streaming zenei piacra. A többi szolgáltatótól markánsan eltérő stratégia egyértelműen kifizetődni látszott, hiszen- ha csak a nyugati szolgáltatókat nézzük- a Seattle-i cég a piacvezető Spotify utáni második helyért harcol.

A technológiai cégek ugyanakkor az elmúlt bő 18 hónapban teljesen más gazdasági környezettel szembesültek, és ez alapjaiban érezteti hatását működésükben (is). Szinte valamennyi technológiai cég masszív leépítésekbe kezdett, ( csak posztunk alanya az Amazon 27 ezer embertől vált meg) az audio streaming szolgáltatók közül pedig a Spotify, több lépésben összesen munkavállalóinak közel ötödétől szabadult meg.

Az Amazon a gazdasági kihívásokra két lépésben reagált zenei szolgáltatásai kapcsán. Elsőként az alig 2 éve piacon levő, közösségi rádió szolgáltatását,  az AMP-t zárta be a Seattle-i cég.  Az Amazon, a koronavírus lezárások kapcsán igen népszerűvé vált Clubhouse példáját szerette volna másolni a szolgáltatással, és integrálva az Amazon zenei ökoszisztémájával, erre minden esélye meg is volt!

Az, hogy pontosan mekkora sikere is volt nem lehet tudni ( hiszen az Amazon nem közölt számokat erről korábban sem) , de minden jel szerint az Amazon menedzsmentje hosszú távon nem látott benne fantáziát.

Ez önmagában még nem is biztos, hogy aggasztó jelként ehetett volna értelmezhető. Az már sokkal inkább, hogy az AMP bezárásán felül is további leépítéseket eszközöltek az Amazon Music csapatában.

Mindez együttesen pedig felveti annak kérdését, hogy 2024-ben mennyire gondolja komolyan a Seattle-i cég zeneipari terveit. A televíziós és videós szolgáltatásai ugyanis már a piacvezető pozícióért küzdenek, miközben zenei téren igazából nem tudja a piacvezető Spotify pozícióját veszélyeztetni. És hogy ez akkor jelentheti-e azt, hogy az Amazon kiszáll a zeneipari befektetéseiből? Rövid távon nem valószínű, hosszabb távon azonban abszolút elképzelhető, hogy csak a jelenleginél sokkal kevésbé kiterjedt szolgáltatási portoflióval lesz majd jelen Jeff Bezos cége.   

Az elmúlt hetek, hónapok egyik legjelentősebb zeneipari fejleménye volt, hogy a Tik-Tok, illetve a világ legnagyobb zenei kiadója a Universal Music viszonya oly értékben elhidegült és megromlott, hogy március elejétől a Universal Music tartalmai elérhetetlenné váltak a közösségi platformon.

Mindez azt is jelentette, hogy olyan globális megasztárok tartalmai váltak elérhetetlenné, mint például  Drake, Ariana Grande vagy posztunk alanya, Taylor Swift.   

Ez változott meg alapjaiban abban a pillanatban, hogy Swift új albumának megjelenési időpontja közeledett! Nagyjából egy héttel az április 19-i indulás előtt  ugyanis elkezdtek (újból) megjelenni a Swift tartalmak a Tik-Tok-on!

Nem is akárhogyan, ugyanis a Swift-rajongók számára a Tik-Tok egy egészen speciális élményt állított össze! Egyrészt a rajongók ( ha szerencséjük van) kiemelten jelenhetnek meg a Swift Tik-Tok univerzumBan a THETORTUREDPOETSDEPARTMENT hastaget használva.

A Tik-Tok által az év elején bevezetett  opció segítségével az alkalmazásban megismert Swift dalokat egyetlen mozdulattal elmenthetjük kedvenc audio streaming zenei szolgáltatásunkba is.   

A nagyon sokakban felmerülő kérdés, hogy mindezt hogyan tehette, tudta megtenni Taylor Swift? Vanna pletykák, melyek szerint különmegállapodást kötött a Tik-Tok-al, de a legvalószínűbb, hogy  az énekesnő dalainak speciális jogi helyzete ( ezt részletesen a lenti keretes részben tárgyaljuk) volt az a kiskapu, ami ezt lehetővé tette.

Akárhogyan is volt, annyi bizonyosan elmondható, hogy Taylor Swift esete mutatja, hogy napjaink, átalakult zeneiparában igenis vannak már esetek, amikor az előadók diktálnak, diktálhatnak a kiadóknak. Fonák módon tehát a Universal- Tik-Tok konfliktus egy lépéssel előrébb mozdította azt, hogy egy az előadók által dominált, demokratikusabb zeneiparban éljünk.  

Afelől nem nagyon lehet kétség, hogy a globális audio streaming piac vezetője a Spotify.  Az azonban, ami a lista többi helyén zajlik,  illetve ami magát a piaci dinamikákat illeti már sokkal- sokkal izgalmasabb.

Kezdjük a jó hírrel, hírekkel: Globálisan ,2023 végén meghaladta a 700 milliót, -közel 90 milliót növekedve a előző évhez képest- a streaing zenei szolgálalsokrt ietők zéma.  Azaz globálisan a világ zeneipara biztosan   halad az 1 milliárd előfizetős álomhatár felé. Ami talán ennél is fontosabb az az, hogy a mintegy 90 millió növekedés magasabb ,mint a előző évben, azaz maga a növekedés üteme is emelkedni tudott!

Ha magáról a globális adatokról beszélünk, akkor a piacvezető nem kérdéses:a Spotify  maga majdnem a teljes globális streaming audio  piac harmadát birtokolja. Ami kevés híján annyi, mint amennyi az Apple, az Amazon és Youtube Music előfizetőinek összessége! Ez alapján kényelmes, a piacon rég vagy kevésbé régóta jelenlevő nyugati  szolgáltatókhoz  képest markáns előnnyel vezet a svéd cég!

A helyzet ennél azonnal sokkal-sokkal komplikáltabb, ha azt is belevesszük,hogy a nem nyugati streaming szolgáltatók mennyire népszerűek. Az így módon frissíttet ( és bővített)  sorrend második helyezettje ugyanis a kínai Tencent Music, több, mint 100 millió előfizetővel és 14%ot meghaladó globális piaci részesedéssel.

A Tencent mellett a Netease is  szinte kizárólag a kínai piacot használva került fel a TOP 10-es listára. Azt a kínai piacot, ahol a nyugati  audio streaming szolgáltatók, az Apple Music kivételével nincsenek jelen.  Ugyanakkor globálisan közel a piac kétharmadát birtokolják.

Az Apple Music, az Amazon és a Youtube így immáron már nem a streaming piac második, hanem harmadik helyéért folytatja küzdelmét, amelyben -egyelőre úgy tűnik- a hajdan sokkal merészebb célokat kitűző Apple Music sikerrel  veri vissza a másik kettő előretörését.

A globális zeneipar egyre inkább kettős jellegét és megosztottságát támasztja alá az a tény is, hogy a 3 vezető nyugati szolgáltató ugyan a teljes piac közel kétharmadát birtokolja, a 2013-as növekedésnek már kevesebb, mint 60% volt nekik tulajdonítható.

A Spotify az audio zenei streaming piac megkérdőjelezhetetlen globális vezetője. Daniel Ek és cége ugyanakkor közép illetve hosszú távon valami sokkal több szeretne lenni: egy olyan zenei központ, ahol  a zenekedvelők egy helyen találnak meg minden zenei tartalmat ( zenét, podcastot hangoskönyvet). Az ebbe az irányba való fejlődés egyik nagyon fontos lépés következett be 11 piacon:( érdekes nódon az Egyesült Államokban pont nem) a svéd cég ugyanis zenei videókat is kínál már a zenekedvelőknek

Maguk a videók a Youtube esetében megismert megoldástól különböző módon jelennek majd meg, azaz nem tudunk majd zenei videóra keresni és az lejátszani. Ezzel szemben a zenei videók a now playing fülről lesznek majd elérhetőek, azaz ha elindítunk és hallgatunk egy dalt a Spotify-on, akkor amennyiben elérhető hozzá zenei videó, akkor azt bármikor  szám közben elindíthatjuk, akár hang nélkül is, de az audio verzióról át is átválthatunk a videó verzióra és vissza.

A lépés különlegessége,hogy a svéd cég nem Youtube linkeket jelenít meg, de még csak nem is egy harmadik feles megoldást használ, hanem saját videókiszolgáló és megjelenítő logikát illetve lejátszót épített!    

Ha cseppet eltávolodunk a technikai megoldástól, nyilván maga az időzítés is felettébb érdekes…Egyrészt azért, mert a legfontosabb audio streaming zenei szolgáltatások közül eddig pont a Spotify volta az, amely (kilógott-lefelé)  a videók hiánya miatt, hiszen a Youtube érthető okokból már nagyon régen de az Apple Music vagy éppen az Amazon Music is évek óta kínál zenei videókat.

De ami talán ami igazán pikánssá teszi a bejelentést az az, hogy akkor történt, amikor a Universal Music és a Tik-Tok közötti vita, erre csak eszkalálódik. ezen a lencsén keresztül nézve ,a svéd cég egy újabb olyan funkciót ad  felhasználóinak a kezébe, amelyet a Tik-Tok is.

No és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a lépéssel akarva- akaratlanul, a Spotify a Youtube felségvízeire tévedt. Reális esélye arra, hogy a havi 2 milliárd zenei videómegtekintővel  rendelkező Youtube-ot megszorongassa természetesen nincsen. Arra ugyanakkor nagyon is jó lehet a lépés- azon felül, hogy a Tik-Tok ellen tökéletes – hogy a Spotify prémium modelljének értékét növelje.

Lassan több, mint másfél hónapja robbant ki a globális zeneipar évek ( sőt talán egy évtized) óta legnagyobb összefeszülése a Tik-Tok és a Universal Music között. A felek  álláspontja azonban (egyelőre?) nem hogy közeledett volna egymáshoz, inkább, mintha távolodnának és tovább eszkalálódna a vita.   

Bizonyosan nem mutat a megállapodás irányába, hogy a Tik-Tok immáron 163 országban tette elérhetővé a hozzáadás a zenei alkalmazáshoz opciót, melynek segítségével bármilyen a Tik-Tok- ban hallott zenei tartalmat hozzáadhatunk a Tik-Tok saját streaming zenei szolgáltatásához.  ( azon országokban ahol elérhető)

A Bytendance ( a Tik-Tok tulajdonosa) számára természetesen a fő cél, a sajt streaming zenei alkalmazás felé való forgalom terelés, de ennek ellenére maga  a funkció a többi meghatározó streaming audio szolgáltatáshoz is elérhető, azaz a Spotify vagy  az Apple Music felhasználók is el tudják menteni a számokat, de számunkra a folyamat bonyolultabb és több lépésből álló lesz.   

A lépés, azokban az országokban, ahol a Bytendance már jelen van audio streaming szolgáltatásával, ott egyértelműen  annak erősítését célozhatja. De a lépés igazi célja nem ez!  Sokkal inkább egy újabb funkciót bevezetni az alkalmazásba, ahol fájóan megjelenik a Universal tartalmak hiánya.  

 Mindezzel párhuzamosan a Universal sem tétlenkedik.  A Tik-Tok.-al érvényben levő szerződése alapján február eleje óta mintegy 37 ezer(!!) kérelmet nyújtott be Tik-Tok videók eltávolítására azért, mert azok Universal Music zenét tartalmaztak. A legtöbb ilyen videó az audio tartalmat módosította.. felgyorsította, lelassította stb. A kérés összesen, 120 millió videót érintett, azaz 120 millió Tik-Tok videó alól tűnt el emiatt a lépés miatt a zene!

Felmérések szerint ez, azaz a módosított zenei tartalmak a Tik-Tok zenék több, mint harmadát teszik ki,az összes Tik-Tok videó  85%-a pedig tartalmaz zenéket is. Évente 8-9 miliárd videót töltenek fel a kínai közösségi szolgáltatásba, ami azt jelenti évente közel 3 milliárd videó tartalmaz módosított zenei tartalmakat!  Ha ezt veszük alapul, akkor a Universal által érintett 120 millió videó elenyésző mértékű…

Ezek a videók ugyanakkor feltölthetőek voltak, azaz átmentek a Tik-Tok ellenőrző algoritmusán ( mivel nem egyeztek teljesen semmilyen az adatbázisban szereplő tartalommal) A Tik-Tok-Universal csörte értelmében ugyanakkor mintegy 3 millió dal esetében ennyiben egy Tik-Tok videó közűlük használna zenét, akkor az nem is feltölthető!

A helyzet az elmúlt 6 hétben semmivel sem vált egyszerűbbé. Az ilyen jellegű viták túlnyomó  többsége  el sem jut a tényleges lépésig ( pl. tartalomlevétel), arra meg pláne nem volt még példa, hogy mindkét fél egyfajta chicken game-t játszva, a másik teljes kapitulálására játsszon.

A Universal abban a hitben van, hogy tartalmainak hiánya, előbb vagy utóbb jelentkezik majd a Tik-Tok népszerűségében is. Lehet, ez a stratégia igaz is lesz, hiszen a februári adatok alapján a Tik-Tok felhasználói elkötelezettsége régiótól függően 3-6%-al csökkent.  

A Tik-Tok számára a  másik nagy veszélyt az jelenti,jelenteti, hogyha más kiadók is követnék a Universal Music-ot. Erre egyelőre minimális az esély. A Universal Music  ( és amúgy minden kiadó ) számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy minden jel szerint a kínai cég sokkal előrébb tart  mesterséges intelligencia alapú megoldásával, mint ahogyan azt bárki gondolta eddig.  Mindez pedig jelentheti azt, hogy az az egyenlet, amelyben eddig minden iparági szereplő gondolkodott, és amelyben a szolgáltatók és a kiadók  más és más okból, de egymásra voltak utalva, már rövid távon sem biztos, hogy igaz.

2017-ben nagyjából pontosan az évnek ugyanezen szakaszában került  a csőd közvetlen közelébe a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud.  A folyamatosan növekvő létszám, a felelőtlenül cselekvő ,menedzsment együttesen okozták ezt a helyzetet.

Az érkező új menedzsment aztán fájdalmas lépések sorát meghozva megmentette a csődtől a berlini céget. a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoport szép lassan rendbe rakta a cég pénzügyeit, majd pedig hozzálátott az új Soundcloud stratégia megvalósításához.

Bár, ha jobban szemügyre vesszük ez sokkal inkább visszatérés volt. Visszatérés  a cég eredeti koncepciójához,  azaz Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre és  ahhoz, hogy a berlini cég célja az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

2023-ra a berlini cég eljutott oda, hogy  a maga területén abszolút kihagyhatatlan szereplő, azzal pedig különösen sokat tett az előadók számára, hogy az újfajta,  tiszttességesebb kifizetési modelleket megcélzó mozgalom élére állt!

És ugyan méretében, előfizetőszámában nem mérhető össze  a piacvezető Spotify-jal, vagy az Apple Music-kal, de ennek ellenére meghatározó szereplőnek mondható.

Ezért is meglepő, hogy a Sky által megszelőztetett hírek szerint a tulajdonosok a cég értékesítését tervezik az idei évben, 1 milliárd dollar körüli áron, azaz a Soundcloud unikornisként találna új tulajdonosra!

Hogy mindez sikerül-e az több mindentől függ. Maga az üzleti környezet továbbra sem mondható éppen kedvezőnek.  Az olyan hosszú távú befektetések, mint amilyen az audio streaming szolgáltatások, jelenleg nem túlzottan attraktívak a befeketetők számára.

És ugyan a Soundcloud pénzügyi helyzete tulajdonképpen kedvezőbb ,mint a Spotify-é, nagy kérdés, hogy ez elegendő lenne-e ahhoz, hogy  tisztán pénzügyi alapon valaki kifizesse ezt az összeget.

A hogy nem tisztán pénzügyi alapon lehet-e valaki akinek megérne 1 milliárd dollárt a berlini cég?

Az egyre erősebb közösség  zenei funkciók és a hagyományos streaming szolgáltatások mellett alternatív streaming zenei piacon való megjelenés okán, nem elképzelhetetlen, hogy valamelyik nagy major kiadó lát, látna fantáziát a berlini cégben.

Mégis ha nekünk kellene tippelnünk ,akkor a Sirius XM-re tippelnénk. Alapvetően a podcating kapcsán, de a Soundcloud és a  Siris által tulajdonolt Pandora között már most is létező és működő együttműködés van. A Sirius Xm pedig pont az idei év elején jelentette és mutatta be nagyratörő zene portfolió terveit. Ebből a portfolióból pedig pont egy nagy elérésű,streaming zenei szolgáltatás hiányzik még.

És hát ne feledkezzünk meg a lehetséges vevőket latolgatva magártól a Spotify-ról sem. 2016-ban Daniel Ek és csapata nagyon közel járt ahhoz, hogy a Soundcloud tulajdonosa legyen.  Ez végül nem történt meg, és 2024-ben nem biztos, hogy a Spotify-nak pont erre lenne pénze, de az is igaz, hogy ami 2016-ban igaz volt, az 2024-ben is az: a Soundcloud adhatná meg azt a lökést a Spotify-nak, amellyel igazán közösségi zenei szolgáltató is lehetne.

Amikor a 2024-es év lehetséges, legfontosabb digitális zeneipari fejleményeit elemeztük, a Tik-Tok-ról, egy, a nyugati streaming zenei szolgáltatások számára igazán 2024-ben realizálódó veszélyként írtunk.   

Mindez alapjaiban változhat meg azáltal, hogy mindkét fél által megerősített hírek szerint a felek között érvényben levő megállapodás január 31-i lejárta után a Universal tartalmai nem lesznek elérhetőek a közösségi óriás oldalain!

A két fél  kiadó bejelentését követően hosszadalmas nyilatkozat háborúba kezdett, de a lényegen ez már vajmi keveset változtat. A legjelentősebb kiadó tartalmai február 1 óta fokozatosan, de egyre nagyobb számban tűnnek el a Tik-Tok-ról,nagyjából 30 nap alatt. Ennyi ideje van a kínai óriáscégnek arra, hogy valahogy rávegye és meggyőzze a Universal vezetőit, hogy szükségük van a platformra.

Nem lesz könnyű dolga, ugyanis az a narratíva, hogy a Tik-Tok egy kiváló marketing eszköz az előadók számára, egyre kevésbé állja meg a helyét.No nem azért, mert ne lenne az, sokkal inkább azért, mert annál sokkal több ma már.  Pontosan a nyugati streaming zenei szolgáltatók késlekedése miatt volt képes a Tik-Tok a közösségi zenehallgatásban olyan pozíciót kialakítani magának, amely révén ma már sok tekintetben az audio streaming szolgáltatások vetélytársának számíthat.

Ezzel nem lenne semmi gondja a Universal Music-nak, ha a kínai cég is hajlandó lenne arra, hogy hasonló volumenű és struktúrájú megállapodást kössön a kiadóval. Erre azonban- eddig- nem volt hajlandó a Tik-Tok, mereven ragaszkodva ahhoz, hogy ő „csupán” közösségi zenei szolgáltató.

Így pedig tulajdonképpen ugyanabban a pozícióban találta magát, mint amiben a Youtube volt hosszú éveken át:azaz a kiadók és közvetve egyre inkább az előadók is azt érzik,éreztetik, hogy  a platform bevételeiből ők is sokkal nagyobb részt szeretnének.   

Fonák módon a Universal Music nem nagyon tud veszíteni az ügyön. A klasszikus streaming zenei platformok ( melyeken megjelenő tartalmakat a nagy nemzetközi kiadók adják és ezáltal kontrollálják)  és a hangsúlyos közösségi funkciókkal bíró közösségi zenei oldalak ( ahol a tartalmak jelentős része független eladóktól, kiadóktól származik) között egyre nő a távolság.

Abban, hogy ez a jövőben nőjön, ne csökkenjen a Universal Music fundamentálisan érdekelt. Hiszen a tradícionális platformok esetében jól kidolgozott jogdíj konstrukció révén, amíg ezek a platformok növekednek, addig a kiadók bevételei is nőni fognak.  Hosszú távon persze ez a stratégia roppant kockázatos, hiszen lassan, de biztosan eljön majd a Tik-Tokon nevelkedett sztárok kora is majd.  

Akik ezzel biztosan rosszul járnak, azok a Universal nem szupersztár előadói illetve maguk a független előadók. Akik számára reális feltételek kialkudása a kínai óriáscéggel minden eddiginél nehezebb lesz majd a jövőben.

Azért persze a Tik-Tok-nak illetve tulajdonoának, a Bytedance-nek is fájni fog a Universal lépése. Lehet, hogy most azt gondolják a kiadó csúcsmenedzseri, hogy Taylor Swiftből elég pénzt lehet termelni a Spotfy-on, az Apple Music-on, a TIDAL-on, és a többi tradícionális modell szerint működő audio streaming szolgáltatásban, de nem biztos, hogy ez hosszú távon is elmondható lesz. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a Tik-Tok-ot érintő botrány és feszültség megfogja nehezíteni a Bytedance audio streaming szolgáltatása kapcán is a kiadói kapcsolatokat. Márcsak azért is, mert a Univerdal Musicnak semmi, de semmi érdeke nem fűzödik ahhoz, hogy egy a jelenlegi streaming szolgáltatókétól markánsan eltérő üzleti modellel működő, ad abszurdum náluk kevesebbet fizető globális szolgáltató tűnjön fel a globális piacokon!  

 A zeneipar- sok tekintetben mint maga a világgazdaság- nagyon hektikus 2-3 évet tudhat maga mögött.  A koronavírus járvány a digitális szolgáltatások használatának felrobbanását, ugyanakkor az élő zenei események szinte teljes ( szerencsére átmeneti) megszűnését hozta magával. A vírus okozta lezárások utáni visszaépülés szerencsére gyors volt a koncertiparban, a magas infláció ugyanakkor a tech cégeket- mint az audio streaming szolgáltatók- igencsak fájdalmasan érinti. 

A gazdasági  gondok ugyanakkor nem csak a cégeket, hanem   a fogyasztókat is markánsan érintették, így az  streaming zenei szolgáltatások hirtelen egy olyan listán ( az elhagyható költségek listája) találták magukat, amelyen nem szerették volna. Mindez pedig. ha nem is látványosan- de már érzékelhető az audio  streaming szolgáltatások előfizető számában is. 

2024 tehát egy évek, sőt talán egy évtizede nem látott átalakulásokkal átszőtt év lehet a globális zeneiparban.

Az előadók ébredése

Az előadók a zeneipar értéklánc legfontosabb szereplői, hiszen ők állítják elő magát a tartalmakat. Ennek ellenére a fogyasztók számára oly kedves előfizetés alapú modellek esetében az előadók nem járnak jól.

A 2020-as években az előadók helyzete, szerepe változni kezdett, és ez a folyamat 2024-ben tovább gyorsul majd! Az előadók egyre  inkább média piaci szereplők lesznek majd,mintsem csupán tartalomgyártók. Az, hogy a zenéik megjelennek a Spotify-on, vagy az Apple Music-ban, csak egy szelete a munkájuknak. Azt is mondatnánk, hogy az audio streaming szolgáltatásokban való megjelenés már csak a marketing mix egy eleme. Annak a marketing mixnek, amiben fontos- egyre fontosabb- helyet kapnak  a közösségi média szolgáltatások, a merchandise, no és persze a koncertek.

Amiben 2024 egy újabb fontos lépést jelent majd ebben az evolúcióban az az, hogy mindezt az előadók egyre gyakrabban saját márka alatt teszik majd, egyre markánsabb márka image-t felépítve. A folyamat akár oda is kifuthat mér majd, hogy az olyan gigasztárok, mint Taylor Swift bizonyos exkluzív tartalmaikat maguk értékesítik majd.

Az algoritmusok halála

2024 minden bizonnyal az AI éve lesz. ( márha nem  2023 volt az) Ami sok más mellett azért is érdekes, mert 2023 egyre inkább azt bizonyította, hogy az algoritmikus zenei ajánlás messze nem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket.

Hogy 2024-ben lesz-e ezen a téren drámai, pozitív változás?  Nem valószínű, sőt 2024 sokkal inkább szólhat arról, hogy az egyre fejlettebb algoritmusok, egyre inkább olyan zenéket ajánlanak majd, amelyik pénzügyileg a platformnak a legjobb. Az eredmény?   Javuló pénzügyi mutatók a streaming zene szolgáltatóknál, és egyre elégedetlenebb felhasználók, zenekedvelők.

Mindez pedig megnyithatja majd a teret olyan új  digitális zenei szolgáltatásoknak, amelyek jobb ajánlatokat nyújtanak, amelyek jobban segítik az új zenék megismerését.

A mesterséges intelligencia több gondot okoz, mint előnyt ad

A mesterséges intelligencia fundamentálisan formálja és fogja átformálni szinte minden területét életünknek. Ezalól a tartalomipar sem kivétel. Az AI által kreált fake dalok  már 2023-ban is okoztak bőven gondot, de 2024-ben még többet fognak okozni.  

A jelenleg nagyon kevéssé szabályozott terület ugyanakkora gondokat okozhat majd  a zeneiparnak, mintahogyan azt anno magának az internetnek a megjelenése tette. Annyi ilyen jellegű tartalom készül majd, hogy akár az is elképzelhető, hogy saját streaming szolgáltatást kapnak majd.

A Tik-Tok ráijeszt a nyugati zeneiparra

Barátból ellenség, majd vetélytárs.  Talán így lehetne legjobban jellemezni  a kínai cég és a nagy zeneipari szereplők kapcsolatát. Eleinte, mint egy egyszerű közösségi platformot, a tartalommarketing részének kezelték, majd amikor rengeteg zenei tartalom jelent meg rajta, rendezetlenül, akkor  ellenséggé vált. Amikor pedig kiderült, hogy a Tik-Tok  maga is audio streaming szolgáltatáson dolgozik, és ez a szolgáltatás lehet az a hely, ahol a közösségi és zenei funkciók egyesülnek, akkor hirtelen vetélytárs lett belőle.

Az eleinte Resso, majd a Tik-TOK music, mind megközelítésében, mind a Tik-Tok.al való intergációja révén valami teljesen újat tud nyújtani. Olyat, amit a jelenlegi nyugati streaming audio szolgáltatások nem. Utóbbiak szerencséje, hogy a Bytendance egyelőre csak kisebb piacokon teszteli a megközelítést. 2024-ben ez megváltozhat, nagyon nagy felfordulást okozva a jelenleg sok tekintetben megmerevedett  streaming zenei piacokon. 

Az autókban is elbukik a rádiózás

A rádiózás haláltusájáról mi magunk is több alkalommal írtunk itt blogunk oldalain. A   fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja. egyre nagyobb kérdés ugyanakkor, hogy meddig. Maga az autóipar is drasztikus átalakulásban van ugyanis, egyre inkább technológiai iparággá alakul. Az új autók egyre inkább szoftver és harvder együttesét jelentik, egyre digitalizáltabb vezetéstehnikai és in car entertainment megoldásokkal. A folyamat évek óta zajlik, úgy tűnik azonban 2024-ben érheti majd el egy erőteljesebb lökést kaphat, aminek a vesztese egyértelmű: a klasszikus AM/FM rádiózás.

A Facebook megveszi a Spotify-t

Az idei évre vonatkozó jóslataink közül a legmerészebb, ehhez nem férhet kétség.  2024-ben ugyanakkor biztosan folytatódni fog a médiapiaci konszolidáció, és az is biztosan kijelenthető, hogy a Spotify(sem) maradhat veszteséges, különösen nem tőzsdei vállalkozásként. Az olyan cégek, melyek számára egy telefontulajdonosok és zenekedvelők százmilliói által használt szolgáltatás boldog gazsédi lennének, felettébb hosszú.  

És ugyan a leglogikusabb lépés az lehetne, hogy a svéd cég valamelyik vetélytársa  próbálna egy akvizíció által behozhatatlannak tűnő előnyre szert tenni a sok tekintetben megmerevedett audio streaming piacon, jóval valószínűbb, hogy mindezt egy a piacon jelenleg nem jelenlevő szereplő teszi majd meg.   S hogy ez miért lenne a Facebook? Fundamentálisan azért, mert 2024-re olyan szintet  érhet majd el a közösségi és zenei szolgáltatások konvergenciája, hogy nem vagy nagyon- nagy veszteségek árán fenntartható   marad csak az a megközelítés, amit a facebook képvisel, immáron több, min egy évtizede ezen a területen. És valljuk be, kevés olyan szolgáltatás, van, ami jobban egészítené ki egymást, mint a Facebook és a Spotify…Igaz ez a felhasználók, a felhasználói élmény szintjén és igaz üzleti oldalon is.   

Az audio streaming szolgáltatásokat zenekedvelők milliói használják rendszeresen. A népszerűség ugyanakkor nem járt ( eddig?) fentartható üzleti modellel.  A legtöbb streaming zenei szolgáltatás veszteséges. Az olyan globális tech óriások, mint az Apple, az Alphabet vagy éppen az Amazon esetében ezek a veszteségek menedzselhetőnek ( tűnnek) azonban a Spotify, vagy a Deezer esetében ezek már jóval komolyabb kérdéseket vetnek fel.  

Egy ilyen alap gazdasági helyzetben igen fájó lépés az, amikor egy állam maga rég bele a streaming zenei szolgáltatásokba. Nem nagyon lehet ugyanis másképpen értelmezni azt, amit a francia kormány nevében maga Macron elnök jelentett be, és amelynek értelmében a zenei streaming alkalmazásokra 1.75%.os adót vetnének ki, melyet a Nemzeti Zenei központ ( CNM) támogatására fordítanák

A döntést „ természetesen” valamennyi streaming szolgáltató ellenezte. A Spotify francia vezetője, Antoine Monin egyenesen innovációellenesnek nevezte a lépést, mai ráadásul markánsan rontja a Spotify jelenleg sem túl stabil pénzügyi helyzetét a francia piacon.   

Jelenleg bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak, 20%-át forgalmi adóként az államnak , 3%-át digitális szolgáltatási adóként ugyancsak az államnak, 5%-át pedig videó szolgáltatóként  fizeti az államnak, ezen felül kellen még 1.75% streaming zenei adót is fizetnie. Viszonylag könnyen kisszámítható, hogy pusztán üzletileg ez azt jelentené, hogy a Spotify-nak nem éri meg a francia piacon működnie- ahogyan azt Monin sugallta is!  

Maga a francia piacról- ami a hatodik legjelentősebb globális- való kivonulás nem reális opció a svéd cég számára ( a sokkal jelentéktelenebb Uruguay-ból sem vonultak végül  ki) az áramelés ugyanakkor abszolút reális opció.

A francia kormány lépése azért ( is) fájdalmas, mert a szektor valamennyi szereplője ( kivéve az Amazont) egyetértett abban, hogy együttesen, együttműködve vállalni tudnák a  CNM magasabb támogatását. 

Annak nincsen realitása, hogy  a meghatározó streaming audio szolgáltatók elhagyják a francia piacot, de szinte bizonyosan a fogyasztókra hárítják majd az adót, ami nagyjából 10%-os áremelkedést jelenthet majd, illetve ezen szolgáltatók francia befektetésienek ( pl. fesztivál szponzorációk)  jelentős visszavágását is magával hozhatja, így végül kormány egyoldalú lépése ezzel szemben inkább magának a francia zeneiparnak és tágabb értelemben a kultúrának okozhat majd gondokat.  

 Napjaink zenefogyasztását a különböző audio streaming szolgáltatások ( Spotify, Apple Music, Youtube ,Amazon, stb.)  dominálják.   Így bárkinek, aki mellettük, valamiyen szinten velük szemben szeretne jelenlétet kialakítani, igen csak nehéz dolga volt és van.

A BBC helyzete talán még speciálisabb volt. A BBC-t  leggyakrabban, mint a közszolgálat digitális transzformációjának éllovasát szokták emlegetni, nem is ok nélkül, hiszen az iPlayer a digitális televíziózás  etalon szolgáltatásának mondható.   Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a BBC zenei téren is úttörőnek számít sok tekintetben.  A Spotify, az Apple Music, az Amazon streaming portfoliója ugyanúgy, ugyanazon elv alapján kezdi elvenni a rádió hallgatókat a hagyományos rádióadóktól, mintahogyan azt  a Netflix és társai teszik a TV esetében.

Erre próbált választ adni a 2018-ban indított BBC sounds, amely egy helyre gyűjtötte  a live és on-demand rádió, zenei és podcast tartalmak révén. És ami  talán még fontosabb: mindezt valóban személyre szabottan, a hallgatók ízlését fokozatosan megismerve tette és teszi.

Nézzük meg, most a számok alapján, hogyan is muzsikál a BBC zenei platformja?

A szolgáltatást heti szinten aktívan használók száma az előzőévi 3.8-ról 4.4 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 16%-al nőtt a BBC Sound heti hallgatószáma. A britek nem csak többször használták az appot, hanem hosszabb ideig is, hiszen heti szinten 13,3 helyett 15.3 millió órát hallgatták a zenei tartalmakat, ami nem kevesebbet jelent, minthogy heti szinten közel 2.5 órát használták azt.

Markánsan képet kapunk, hogyha ezeket a számokat a teljes brit piaci adatokba helyezzük.   2022-ben összesen 159 milliárd stream történt az Egyesült Királyságban, míg a BBC Sounds ebből 1,64 milliárdot tudhat a magáénak. Azaz tisztán stream alapon a BBC zenei alkalmazása egy alig t9bb, int 1%-os, marginális piaci szereplőnek számít.   

Mindez akkor sem sokkal szebb, hogyha nem a lejátszások darabszámát, hanem az előfizetőket nézzük. Ez alapán a BBC Sounds messze lemaradva  az ötödik legjelentősebb piaci szereplőnek mondható. Heti szinten  nagyjából 10, napi szinten  mintegy 5%-os piaci részesedéssel.

Mi lehet tehát a gondja a BBC Sounds-nak, mi az az ok, ami  miatt nem képes kapitalizálni a BBC audio tartalmait?

Segíthet megérteni mindezt, ha a BBC saját éves jelentésében szereplő adatoknak kicsit a mélyére ásunk!Látható, hogy a BBC Sounds heti hallgatóinak túlnyomó többsége 35 év feletti, azaz a fiatalok körében nem sikerült elérni áttörést. ( olyannyira nem, hogy ugyan 2021/22-höz képest nőtt a 35 év alattiak száma, az előző évben- azaz 2021-22-ben 2020-21.hez viszonyítva-  ez csökkent! )

Az életkori megoszlás problémáját még jobban érzékelteti, hogyha a teljes BBC Sound hallgatói bázist vesszük górcső alá.  

A 4.4 millió hallgatóból 3.8 millió, azaz a teljes bázis több, mint 85%-a 35 évnél idősebb, azaz kimondható, hogy a BBC Sound-ot alapvetően az idősebbek használják,azok a fiatalok, akik számára az audio streaming szolgáltatások természetes zenefogyasztási megoldásnak tűnnek, nemigen.

Ez tehát a BBC fő gondja, azaz, hogy azok a fiatalok, akik a legfogékonyabbak  az online zenefogyasztásra, nem nagyon használják a platformot. Ezen lehet változtatni, de nem rövid idő alatt, és minden valószínűség szerint kizárólag technológia fejlesztésekkel nem!