Amikor a Spotify, tavaly októberben bejelentette, hogy újabb, 250 millió dolláros befektetési kört zárt le sikeresen, a legtöbb elemző és blogger, velünk egyetemben a használattal folyamatosan növekvő tartalomköltségek finanszírozását látta az újabb befektetésben. Az azóta letel szűk hátrom hónap fejleményei alapján azonban úgy tűnik a svéd cég egészen más célokra használta, használja fel a friss befektetői tőkét.

A belépő szint, azaz a hirdetésekkel megszakított streaming teljesen ingyenessé tétele már jelezte, hogy a svéd cég az pillanatnyi növekedés érdekében a hosszú távú üzleti érdekeit egy időre a sutba dobta. Mindezt csak megerősítették a pletykák, mely szerint a Spotify 2015-ben a tőzsdére készül.

Az ehhez vezető út következő, fontos lépése lehet Echonest nevű, zenei ajánlórendszert készítő és üzemeltető startup felvásárlása volt. Az eredetileg nem megerősített hírek alapján a svéd cég mintegy 125 millió dollárt fizetett a cégért, melyből 90 millió dollár a befektetők, 35 millió dollár pedig a tulajdonosok és az alkalmazottak kivásárlására fordítódott.

A felvásárlás mindenképpen stratégiai lépés a svéd cégtől, bármelyik irányból is közelítjük meg! Az akvizíció egyrészt jelzi, hogy a svéd cég eltökélt azt illetően, hogy drasztikusan javítsa sokat kritizált ajánló algoritmusát, melynek segítségével felhasználói számára azok aktivitásait figyelembe véve tud tartalmakat ajánlani.

A másik –némiképpen üzletiesebb – oldalról nézve ugyanakkor az akvizíció egyrészt jelzés és lépés annak érdekében, hogy a svéd cég értéke a tőzsdei bevezetés előtt a lehető legmagasabb legyen, másrészt viszont, minden ezzel ellenkező nyilatkozat dacára nagyon határozott lépés az Echonest által jelenleg kiszolgált vetélytárs cégekkel szemben. Az akvizíció ugyanis nem kevesebbet jelent, minthogy a jövőben a vetélytárs cégek felhasználói  és használati  adatai is a Spotify-hoz kerülnek majd, ami eleve nem kellemes szituáció számukra, de ami talán ennél is fontosabb, megadja a lehetőséget a Spotify számára, hogy kontrollálja, mely partnerekkel szerzőik és mely partnerekkel nem. Tovább gondolva pedig mindez a jelenleg Echonest-partnereket döntési helyzetbe hozza: el kell kezdeniük felkészülni arra, hogyan, milyen formában pótolják esetegesen a Spotify tulajdonba került cég ajánlórendszerét. Nyertesen nem jöhetnek ki egy ilyen helyzetből ugyanakkor, hiszen egy esetleges szakítás esetén a korábbi adatok levesznek, így az új partnerrel gyakorlatilag nulláról kell(ene) kezdeni az ajánlórendszer építését, ami azonnal a felhasználók számának érdemi csökkenését vonná maga után.

Akár melyik verzió is bizonyul majd igaznak, az kétségtelenül és biztosan kijelenthető, hogy a 2014-re jósolt akvizíciós hullám a streaming piacon elindult, igaz egyelőre maguk a piacon létrehozó, független piaci szereplők fogtak akvizíciókba. A Spotify lépése ugyanakkor akár rövid távon is egy nagyon határozott és erőteljes, platformháború kirobbanásához vezethet. Ez pedig egyáltalán nem biztos, hogy a piaci szereplők érdeke…

A Beats Music januári indulása, azon felül, hogy az utóbbi évek egyik ha nem a legjobban várt zenei szolgáltatás indulása volt, már tényével is jelentősen felkavarta az állóvíznek amúgy sem nevezhető streaming piacot!

A bő egy hónappal ezelőtti indulás óta ugyanakkor viszonylag keveset lehetett hallani a szolgáltatásról, egészen a múlt hétig, amikor is a cég bejelentette, hogy megvásárolja a Topspin nevű, az előadók és a zenekedvelők közötti kapcsolatokat, merchandise értékesítést valamint direct to fan CD eladást (..) megkönnyítő vállalkozást és annak- amúgy a Spotify kapcsolódó alkalmazásait is működtető- platformját.

Az akvizíció- amely alapvetően nem meglepő, hiszen Ian Rogers Beats Music vezető pont a Topspintől igazolt át Dr.Dre zenei projektjébe- egyértelműen mutatja, hogy a Beats Music milyen irányba szeretne haladni a jövőben. Az irány pedig azon felül, hogy a szakértők által összeállított tartalmakra helyezi a hangsúlyt, szeretne az előadók számára is barátságos hely lenni.

Ez persze nem újdonság, jelenleg szinte valamennyi streaming szolgáltatás az előadók számára barátságos hely szeretne lenni, hamár a per stream díjak olyan alcsonyak és emiatt az előadók háborognak. Az, hogy az előadói kapcsolatok fontos terület lesz az elkövetkezendő években, a Myspace sokadik kudarcos visszatérési kísérlete után, szinte biztosra vehető. Az elmúlt bő egy év alapján az is kijelenthető, hogy ezt az űrt jó eséllyel nem a Spotify és nem is a Deezer tudja majd betölteni. Hogy a Beats Music lesz-e az, és ha igen, ez mennyiben segít majd az öldöklő  piaci versenyben, ez majd kiderül...

Ami az on-demand rádiók esetében a Pandora, az a zenei videók esetében egyre inkább a Vevo kezd lenni.Az anno a Yotube-ból tulajdonképpen kiváló prémium zenei videóklipekből álló szolgáltatás, 2009 decemberben történt indulása óta gyakorlatilag folyamatosan növeli népszerűségét, aktív használóinak számát, de a Facebook integráció és az azt előtérbe helyező redesign azaz 2012 tavasza óta immáron rakétaszerűnek mondható a növekedés, amely kísértetiesen emlélkeztet arra, ahogyan a Pandora anno elkezdett növekedni az okostelefonok megjelenésével és az okostelefonokra áthelyezdődő zenefogyasztással.

A szolgáltatás berkein belül, 2013-ban mintegy 55 milliárd videómegtekintés zajlott le, amely 25%-al magasabb az előző évinél és több,mint háromszorosa az első, 2010-es évben regisztráltnál. Az összes videómegtekintés közel egyharmada- 17 milliárd- immáron már mobil eszközökről illetve más, nem asztali eszközökről történik és egy inkább érezhető az eltolódás a nézettségben ezen eszközök irányába.

Nagyon érdekes területet jelent a Vevo TV, amely pontosan a nem asztali nem is mobil eszközök, azok közül is elsősorban az Apple TV illetve Roku felhasználókat célozza, egy sokkal lineárisabb zenefolyammal, mint amilyet a webes vagy éppen a mobil verzió kínál és amely zenefolyamba a jövőben akár valamilyen formában műsorvezetők is kerülhetnek…

A cég nemzetközi terjeszkedését felelős vezérigazgató helyettese Nic Jones hozzátette, az idei, azaz a 2014-es évre fordulva úgy látják, az idei év lehet az, amikor majd nem csupán nézettségben és látogatottságban ( ne feledjük a Vevo napi szinten mintegy 160-200 millió videómegtekintést szolgál ki) hanem üzleti területen is elkezd drámaian növekedni.

A növekedés és az egyre fontosabbá válás persze problémákkal is jár. A Vevo népszerűségének növekedésével egyre több és több előadó számára válik egyértelművé, hogy a nevük alatt gyakorlatilag videócsatornákat üzemeltet a Vevo. Ugyanúgy, ahogy a Spotfiy illetve a Pandora esetében ez egyre komolyabb visszatetszést kezd kiváltani az előadók körében. Mindez egy olyan szolgáltató, mint a Vevo esetében, amely részben lemezkiadók által tulajdonolt, felettébb kellemetlen helyzetet okoz, hiszen a Vevo, mint szolgáltató a kiadóval áll kapcsolatban, nem az előadóval., azaz az előadói információhiány inkább a kiadó és az előadó közötti kommunikáció hiányát érzékeltet. Az információhiányt pedig erősíti és a jövőben egyre inkább erősíteni fogja a tény, hogy az olyan szolgáltatók, mint a Vevo vagy éppen a Pandora egyre több és több hirdetési bevételt generálnak majd, melyből az előadók- saját érzésük alapján- nem kapják majd meg a nekik járó jussot..

A Vevo – egyelőre- megállíthatatlan növekedése két vállalkozás számára is egyre inkább a kötelezően figyelendő kategória lesz. Az egyik- nem meglepő módon- a Youtube és a Google , amely számára a Vevo nézettsége és népszerűsége kezelendő helyzet jelent. ( lásd még Youtube Music Pass) A másik cég pedig a világ egyik legnagyobb médiavállalkozása, a Viacom, amely anno pontosan Youtube és a közösségi média előtörése miatt, gyakorlatilag kivonult a klasszikus értelemben vett lineáris zenei videó-szolgáltatási piacról,amelyre most úgy tűnik a Vevo be fog lépni…

A Pandora, a napokban tartotta meg a befektetők számára sok tekintetben év, bizonyos tekintetben negyedév értékelő megbeszélését. És ugyan az iTunes Radio megjelenése okozta pánik egyértelműen elmúlt, a befektetők továbbra is szigorú szemekkel követik a cég pénzügyi adatait.

A decemberben lezárult évben a kaliforniai cég árbevétele 638 millió dollár volt, közel 52%-al több, mint 2012-ben. A bevételek éves szinten tehát alapvetően a cég előrejelzéseinek és terveinek megfelelően alakultak , a költségek ugyanakkor növekedtek abszolút értékben a növekvő használat miatt, ami viszont a bevételekhez viszonyítottan a költségek csökkenését jelentette ( 60.6%-ról 53.6%-ra)

A 2013-as adatok tehát lényegében a tervezetteknek megfelelően alakultak, mégis a befektetők hirtelen meglepően pesszimistává váltak a kaliforniai cég részvényeivel kapcsolatban. Az ok pedig nem más, mint a Pandora közeljövőre, azaz 2014-re vonatkozó kilátásai.

A 2013-as éves adatok ugyanis bíztatók voltak, ugyanakkor a januári hallgatottsági adatok már egyértelműen aggodalomra adnak okot. A hallgatottság az előző év januárjához viszonyítva 13%-al nőtt, azonban decemberhez képest már nem nőtt. Még borúsabb a kép az aktív felhasználók számában, az ugyanis decemberhez képest csökkent!

A trend tehát olyan, minthogyha a hosszú-hosszú ideig minden körülmények között növekvő szolgáltatás növekedése kezdene kifulladni, ami egyrészt természetes közgazdasági folyamat, másrészt nem zárható ki, hogy közrejátszik benne a Beats Music indulása, valamint a Spotify ingyenessé tétele. Zárójelben persze meg kell azt is jegyeznünk, hogy a a januári stagnálás vagy csökkenés 2013 elején is igaz volt a kaliforniai on-demand rádiószolgáltatásra, tehát akár szezonális jelenségről is beszélhetünk.

Más jelek is utalnak azonban arra, hogy nem csupán erről van szó. Maga a cég is az elemzői várakozásokhoz képest kisebb bevételi célokat tűzött ki az idei évre, de ami talán mindennél egyértelműbben mutatja a lassulást, az az éves, azaz Y2Y növekedés változása az elmúlt 12 hónapban.

Látható, hogy a 2013 elején még bőven 30% feletti éves szintű növekedés mostanra, gyakorlatilag kifulladt és 10% körülire süllyedt. Persze nagyon sok internetes vállalkozás megirigyelné az éves szintű 10%-os növekedést, de a Pandora esetében ez nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy a cég kikerült a folyamatos növekedés fázisából és elérkezett a lassú növekedés, ne adj’Isten a stagnálás időszakába.

Az, hogy a felhasználó szám növekedés egy szám jegyű lesz vagy esetleg megáll nem kell, hogy azt jelentse, hogy a sikertörténetnek vége! A Pandora egyik legnagyobb sikere az elmúlt időszakban pontosan az volt, hogy a felhasználó szám növekedésénél lényegesen nagyobb ütemben volt képes növelni hirdetési bevételeit.

Mostantól kezdve ez már nem lehetőség, hanem feladat lesz a számukra, a mindig ideges tőzsdei befektetők számára pedig innentől kezdve nem csupán az üzemei eredmény, hanem a hallgatottság növekedés is vörös posztó lesz.

Egy dolgot a befektetői hangulattól függetlenül ne felejtsünk el: a Pandora, aktív felhasználói tábora jelenleg, gyakorlatilag több, mint az összes a tengerentúlon elérhető streaming szolgáltatás (Spotify, iTunes Rdio, Google Music, Rdio, Songza, Beats Music) felhasználói tábora együttvéve és minden valószínűség szerint mindez még az idei év végén is igaz lesz! Azaz a tengerentúlon a zenemegismerés elsődleges forrás, a földi sugárzású rádiókkal összemérhető mértékben a Pandora!

2012 őszén, amikor a Facebook részvénykibocsátása kapcsán éppen azt elemeztük, hogy a minden idők egyik legrosszabbul sikerült elsődleges részvénykibocsátásaként emlegetet tőzsdére lépés – a kibocsátási árhoz képest közel 30%-ot veszítettek értékükből a részvények, piaci kapitalizációja pedig 30 milliárd dollárral csökkent mindössze két hét leforgása alatt- miként hat majd a tőzsdére lépést fontolgató zeneipari startup-ok számára. Az azóta eltelt bő 15 hónap során a Facebook elképesztő emelkedést mutatott be, egyetlen egy hasonló üzleti modellt követő cég volt ugyanakkor,amely hasonló an emelkedett ,ez pedig nem más volt, mint a Pandora!

A tőzsdére lépést természetesen több, zeneipari cég is fontolgatta, fontolgatja. Közülük is a legtöbbet emlegetett cég a Spotify. A svéd cég számára a tőzsdére lépés sok tekintetben indokolt lenne, hiszen a terjeszkedését, működését csak újabb és újabb befektetési körök indításával tudja fedezni, azaz komoly szüksége volt van és lesz újabb és újabb tőkére. Másrészről viszont az folyamatos növekedés ellenére is veszteséges cégről és veszteséges üzleti modellről beszélünk, azt, meg, hogy a befektetők ezt mennyire kedvelik, a Pandora tőzsdei teljesítménye és hullámzása jól mutatja.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a Spotiy-ra már lassan másfél éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását.

Mindennek ellenére a közelmúltban a Spotify több lépése, is arra utalt, hogy esetleg a tőzsdére lépést fontolgatják. Több iparági szakember szerint az ingyenesség kiterjesztése nem is elsősorban a Beats music indulására adott válasz volt, sokkal inkább egy roppant drága felhasználó szerzési akció kezdete, annak érdekében, hogy a svéd cég könnyen kommunikálható adatai szebb képet fessenek a (majdani) befektetők előtt.

A következő apró jel a közlemúltban került napvilágra, amikor is a svéd cég a tengerentúli piacra hirdetett meg egy External Reporting Specialist pozíciót, a nemzetközi pénzügyi szabványoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Ilyen munkakörre általában akkor van szükség, hogyha egy cég szeretne belevágni a tőzsdei kibocsátás megelőző meglehetősen hosszú és bonyolult pénzügyi és jogi folyamatba.

Több Wall street-i befektetési bankár a tőzsdére lépés első lehetséges időpontját 2015-re teszi és a céget 6-8 milliárd dollárra értékelő kibocsátást vár. Mindez pedig nem jelent mást, minthogy a svéd cég minden idei lépését fokozott figyelemmel követik majd a szakemberek és minden lépésének sokszor jelentősége lesz, lehet a majdani kibocsátási árfolyam és a cég értékét illetően. Kijelenthetjük, a Spotify immáron nagy korú lett!

A klasszikus streaming szolgáltatások- mint a Spotify, a Beats Music vagy éppen  a Deezer- esetében a jogi helyzet alapvetően tiszta, hiszen  alapvetően a kiadókkal állnak szerződéses viszonyban.  Jóval bonyolultabb ugyanakkor az on-demand rádiók helyzete a tengerentúlon.

Az ő működésüket ugyanis a DMCA szabályozza, amely kimondta, hogy a földi sugárzású, hagyományos rádiók esetében nem állapított meg jogdíjfizetési kötelezettséget az átalányjogdíjon felül, az on-demand rádiók esetében ugyanakkor dalonként 1.1 centes árat szabott meg.

A Pandora hosszú idő óta vitatta ennek nagyságát és komoly lobbitevékenységet folytatott annak érdekében, hogy meggyőzze a kongresszust arról, hogy könnyítse az on-demand rádiók jogdíját és közelítse így a kétféle rádiótípusra vonatkozó szabályozást.

A lobbizás mellett a kaliforniai rádió ugyanakkor jogi útra is terelte az ügyet és beperelte a két nagy amerikai szerzői jogi szervezet közül az egyiket. Ez a per közeledik a vége felé és kimenetele alapjaiban határozhatja meg az amerikai szerzői jogi piac és általa a világ legnagyobb zenei piacán működő tucatnyi szolgáltató életét.

A kaliforniai cég által indított eljárás tehát azt szerezné elérni, hogy az on-demand rádiók is mindössze bevételeik 1.7%-át legyenek kötelesek a közös jogkezelő szervezetek részére utalni, összhangban a földi sugárzású adók díjával.

A helyzet fonákságát az adja, hogy az asztal másik oldalán levők, azaz a közös jogkezelő szervezetek illetve azok tagjai ugyancsak elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és a kifizetések nagyságával. A közös jogkezelésből,természetesen ahogyan be, úgy kis is lehet lépni, így a fizetett jogdíjak nagyságával elégedetlen zeneműkiadók közül a SONY ATV ezt tavaly január 1-i hatállyal meg is tette. Ami a gyakorlatban az jelentette, hogy velük külön kell megállapodni tartalmaik jogosításáról, így ezt kellett tennie a Pandora-nak is, a már eleve magasnak tartott díjnál is magasabb szinten.  Az év során pedig a Universal Music Group illetve az EMI is bejelentette, hogy 2014 január 1- hatállyal ki lép a közös jogkezelésből.

A kaliforniai cég amellett, hogy megállapodott a SONY-val, párhuzamosan bíróságon támadta meg , hogy a tartalomtulajdonosok kivonhatják-e részegesen tartalmaikat a közös jogkezelés alól.  E beadvány kapcsán született két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó bíró ítélet, előbb szeptemberben, majd pedig decemberben.

A decemberi, másodfokú ítélet ugyanis kimondta, hogy a tartalomtulajdonosok részlegesen nem vonhatják ki tartalmaikat a közös jogkezelés alól, csak teljes egészében. Az ítélet azt is kimondta, hogy a Pandora  és az amerikai közös jogképviselő testület, a BMI között  érvényben levű ún. blanket license  gyengébb érvényű, mint a tartalomtulajdonosok kilépési joga.

Mindez pedig ismételten kényszerhelyzetbe hozta a Pandora-t, hiszen januártól megállapodás hiányában vagy el kellett volna távolítania a kérdéses tartalmakat vagy jogilag rendezetlen helyzetet kellett volna felvállalnia.

A bíró döntés ugyanakkor messze nem csupán a Pandora-t sodorta felettébb érzékeny helyzetbe. A teljes piac közel felét uraló hármas- Universal Music Publishing Group, Sony/ATV and és a BMG Chrysalis- számára ugyanis a bírói döntés lépéskényszert okozott. Amennyiben eredetei tervieknek megfelelően- a BMI-ból való kilépést mellett maradnak, úgy minden tartalmukat, minden egyes szolgáltatásból ki kell vonniuk, ezáltal  az alapcéljuktól- több bevételt kiharcolni a dalszerzők számára-  eltértek volna.

Mindez pedig egy ritka eseménydús hónapot hozott maga után, januárban!  Elsőként a Universal Music Publishing Group  jelentette be. hogy a döntés ismerve kívánja tartalmait a közös jogkezelés alól.  Mindennek következményeként a  kényszerpályára került Pandora is gyorsan megállapodott a BMI-ból kilépő Universal Music Publishing Group-al arról, hogy az UMPG a jövőben is licenszeli tartalmait  a kaliforniai on-demand rádió szolgáltatóban, attól függetlenül, hogy kivonta azokat a BMI-ból. Eltérő utat választott a  SONY/ATV, amely a tavalyi kilépést követően  a napokban úgy döntött, hogy 2014-től fogva ismét elérhetővé teszi tartalmait a közös jogkezelés részeként.

Tovább élezi, az amúgy sem éppen felhőtlen viszonyt, hogy több tengerentúli blogger szerint a zeneműkiadók nem a piaci helyzet miatt fenyegettek illetve aztán valósították meg a kilépést a közös jogkezelésből, hanem szimplán annak érdekében, hogy azt megkerülve maguk számára magasabb díjakat harcoljanak ki, azáltal, hogy a Pandora számára nem árulták el, hogy a kilépés mely dalokat is érinti majd.

Egy másik blogger körökben egyre gyakrabban hangzó elmélet szerint ugyanakkor az Apple és a kiadók között nehezen megszületett megállapodásban rögzített összegek nem véletlenül akkorák, amekkorák. Az esetlegesen magasabb 2015-ös, kiadóknak fizetett díjak ugyanis jelentős mértékben befolyásolhatják a Copyright Royalty Board által megszabott, 2016-2020 között fizetendő díjakat, amelyek elsősorban azokat a piaci szereplőket érintik majd, akik a közös jogkezelőkkel állapodnak meg, nem közvetlenül a kiadókkal, tartalomtulajdonosokkal.

Mindebből, az alig 3 hónapot felölelő eseménysorból (is) látható, hogy a szűk tíz évvel ezelőtt megalkotott, az internet okozta kihívásokat kezelni hivatott amerikai szerzői jogi rendszer ezer sebből vérzik. Mindennek persze a legalapvetőbb oka ismételten a változás. A streaming és streaming jellegű szolgáltatások előretörésével ugyanis a szerzői jogi ( előadói, dalszerzői) bevételek tovább csökkennek a digitális szolgáltatásokból ( miközben azok önmagukban is küszödnek a fenntartható üzleti modellel) a közös jogkezelők pedig, a kiadókhoz hasonlóan tagjaik számára szeretnének minél nagyobb bevételeket biztosítani, a tagság ellenében.

A szervezetekből való kilépés természetesen opció- mintahogyan azt többen, mégha rövid időre is megtették, hosszú távon ugyanakkor nem kifizetődő megoldás, hiszen a közös jogkezelő szervezetek nem csak az olyan nagy, több millió dolláros szolgáltatókkal tartják a kapcsolatot tagjaik nevében,mint a Pandora,hanem sok száz, ezer kisebb szolgáltatóval is, erre pedig a tagok, maguk nem lennének képesek.

A közös jogkezelésben részt vevő szerzők, előadók tehát nem is titkoltan, leginkább a díjak drasztikus emelésében látnák a megoldást. Amennyiben pedig ez nem teljesül, úgy eltökéltnek tűnnek arra, hogy drámai lépéseket meglépve érvényesítsék vélt vagy valós igazukat.

A szolgáltatók ugyanakkor ezeket a díjakt túlzónak tartják, és ahol jogi lehetőségük van, ott jogi úton próbálják csökkentésüket elérni. De számukra szinte ugyanekkora problémát okozna, amennyiben a közös jogkezelő szervezetek helyett egyedi megállapodásokat kellene kötniük.

Száz szónak is egy a vége, az elindult jogi procedúrákban hamarosan megszülető bírósági döntések pedig alapjaiban rengetik meg a jelenleg az amerikai digitális szolgáltatásokat szabályozó jogi rendszert és az abban résztvevő amúgy sem éppen felhőtlen viszonyát.

A streaming szolgáltatások ugyan a zeneipar legdinamikusabban, leggyorsabban fejlődő szegmensét jelentik , az üzleti modelljüket szétfeszítő tartalomköltségek és a sok tekintetben kényszerű terjeszkedés miatt ugyanakkor pénzügyileg folyamatosan nehéz döntések meghozatalára és újabb és újabb befektetői tőkeinjekcióra vannak kárhoztatva.

Az Rdio őszi, súlyos leépítései, majd tulajdonosváltása már érzékeltették, hogy a streaming piac a növekedés ellenére ingoványos terep. A múlt héten pedig még ékesebb bizonyítékát láthattuk ennek, ugyanis a Deezer bejelentette, hogy felszámolja Ausztráliai és Új-Zélandi irodáját. Teszi mindezt a francia cég azzal párhuzamosan, hogy most már szinte biztosnak tűnik az, hogy belép a roppant kompetitív amerikai streaming piacra.

Indoklásuk szerint az Ázsiai régióban tető alá hozott telco megállapodások illetve az ausztrál piac alakulása miatt döntöttek úgy, hogy a térségbe tartozó tevékenységeket a jövőben Szingapúrból irányítják majd.

A francia cég lépése sok tekintetben meglepő, hiszen az ausztrál zenei piac a negyedik-ötödik legjelentősebb angol nyelvű zenei piacnak mondható, ennek megfelelően idén januártól az első olyan országok egyike, ahol az iTunes Radio is elérhető. A lépés tehát sok tekintetben meglepő, azonban nagyon jól mutatja azt, hogy a francia cég agresszív terjeszkedési politikája, hosszú távon mennyire nehezen tartható és mennyire függ attól, hogy az egyes országokban képesek-e telco partnerekkel együttműködéseket kialakítani.

Tippünk az, hogy a közeljövőben több hasonló hírt olvashatunk majd, és egyáltalán nem biztos, hogy csak a francia cég kapcsán...

A Beats Music indulása és az általa okozott nem kis zűrzavar a streaming piacon ismét felmelegítette a streaming szolgáltatások jövője körüli vitát és kérdéseket.

Alig több, mint egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy 2013 minden valószínűség szerint  egy minden eddiginél  több változást hozó év lesz a streaming szolgáltatások számára. Visszatekintve 2013-ra azt mondhatjuk, hogy ez valóban így is volt, mégis, sok tekintetben  úgy tűnik 2014 lehet majd a döntő év.

Egyre hangsúlyosabb bevételi szerep

 Minden kétséget kizáróan kijelenthető, egy tekintetben komoly áttörést értek el, ez pedig a zeneipari bevételekben betöltött szerepük.  2012-höz képest a nagyobb zenei piacokon is úgy tűnik, egyre fontosabb szerepet töltenek be az ilyen jellegű szolgáltatások. A legnagyobb zenei piacnak számító Egyesült Államok piacán, 2013-ban minden negyedévre igaz volt, hogy az egyedi dalletöltések száma csökkent, az előző évhez képest, és egy negyedév kivételével mindez az albumletöltésekre is igaz. A letöltésektől a pénz pedig túlnyomó részt a streaming szolgáltatások felé vándorolt. Az a trend 2014-ben sem fog megváltozni, azaz jó eséllyel egyre többen és többen használják majd a streaming szolgáltatásokat. A kérdés, sokkal inkább az, hogy ezt mennyire tudják majd kihasználni a szolgáltatók.

Szolgáltatási modell finomítása

 A növekvő népszerűség dacára, a streaming szolgáltatások szolgáltatás modellje még mindig javítható, ezt maguk a streaming szolgáltató cégek is elismerik. A 10 dollár/euró  körül mozgó előfizetési díj gyakorlatilag szabványosnak tekinthető, a piacé által elfogadott ár, de egyben olyan ér is, amely további ,széles rétegek bevonását akadályozza, különösen a kevésbé fejlett, ellenben erősebben növekvő piacokon.

A Spotify által bevezetett szinte teljeskörű ingyenesség egy, de annál kockázatosabb  megoldási kísérlet erre, Ugyancsak erre jelenthetnek megoldást a különböző, partnerekkel ,elsősorban telekommunikációs cégekkel kialakított együttműködések.

A végső cél azonban nem lehet más, minthogy a zenekedvelők minél szélesebb rétege számára bizonyítsák be a szolgáltatások, hogy igénybevételük megéri a havi 10 eurós, dolláros előfizetési díjat.

A streaming zeneiparra gyakorolt hatása

A tavalyi év során kezdtek el láthatóvá válni az első olyan adatok, melyek alapján kijelenthető, hogy azokban az országokban- elsősorban a skandináv országokra igaz ez- ahol a  digitális zeneipari bevételek legnagyobb része már a streaming szolgáltatásokból származik, ott ez egyben a zeneipari bevételek növekedését is jelenti.

Ahhoz azonban, hogy mindez ne csupán a nagyon sok tekintetben speciális inkubátor környezetnek számító skandináv országokra legyen igaz , a streaming cégeknek feltétlenül erőteljesebb marketinget  kel folytatniuk és minél több  telekommunikációs céggel kell megállapodniuk annak érdekében, hogy az ügyfél és előfizetőszámuk növekedni tudjon.

Valóban a streaming a jövő zenei szolgáltatás formája?

A streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban. a 2013-as sikeresnek mondható év ellenére roppant sok kérdőjel sorakozik, még mindig.  Az első és legjelentősebb magával az üzleti modellel kapcsolatos. Az üzleti modell illetve a jövedelmezőség ugyanis a növekedés ellenére sem javult, sőt az idei, azaz a 2014-es év elején a Spotify illetve az Rdio által  végrehajtott lépések hosszú távon is megkérdőjelezhetik  a szolgáltatások üzleti értelemben vett életképességét. 

A Streaming,mint platform

A streaming szolgáltatások üzleti modellje tehát nem sok jót sejtet, mégis a legnagyobb médiacégek- az Apple, a Google, az Amazon,  a Microsoft, a Samsung,- fektetnek be ilyen szolgáltatásokba vagy  éppen tervezik már létező szolgáltatások megvásárlását. Mindennek az elsődleges oka , hogy a streaming zenei szolgáltatások a mobil ökoszisztéma és ezáltal  az okostelefon vásárlás legfontosabb ösztönző elemévé váltak.

Ezen a piacon ugyanakkor, a jelenlegi árszint mellett, szinte elérték a maximálisan elérhető  érdeklődő és előfizetőszámot  a streaming szolgáltatások, így további növekedést csupán újabb, jóval fejletlenebb, kockázatosabb országok vagy újabb platformok bevonása jelenthet.

A következő had-szintér a streaming szolgáltatások számára minden valószínűség szerint az autó lesz, azaz megkezdődik majd egy újabb médium, a rádió és az online zenei szolgáltatások küzdelme. A CD és az egyedi letöltési szolgáltatások közötti átmenet a zeneipar legfájdalmasabb 10 éveként  számon tartott évtized. Szakemberek szerint az egyedi letöltések és a streaming szolgáltatások közötti átmenet ennél is fájdalmasabb lesz…

Az iTunes Radio indulása előtt, amikor az okokat latolgattuk, amiért az Apple az újfajta zenei piacra való belépés mellett döntött, az egyik legfontosabb ok az volt, hogy a streaming jellegű szolgáltatás segítségével reményeik szerint az egyedi dalvásárlások is ösztönözhetőek lennének. Azaz gyakorlatilag az iTunes Radio segítene zenemegismerésben, a megismert és megszeretett zenéket pedig aztán az iTunes áruházban meg is vásárolhatjuk.

A Sound Thinking  Musc Forecasting kutató cég által január végén közzétett elemzés alapján ugyanakkor mindez a valóságban nem így történik. A kutatás alapján ennek több oka is van!

Az egyik talán legfontosabb- és ez nem csak az Apple számára fontos- eredmény, hogy a zenekedvelők különböző formában fogyasztanak továbbra is zenei tartalmakat és ezen nem is nagyon szeretnének változtatni. Ezek egyik formája valóban az on-demand rádiók hallgatása, annak érdekében, hogy újabb zenei tartalmakat ismerjünk meg, de ott van mellettünk az autóban való, hagyományos rádióhallgatás illetve a saját zenei gyűjtemény darabjaink hallgatása is.

Ami egyértelműen kiderült a kutatásból az az, hogy a meghatározott zene hallgatási módok során a zenekedvelők nem nagyon szeretnek más fogyasztási módokat belekeverni. Azaz hiába felelték azt a kutatásban, hogy az iTunes Radio-ban elhelyezett vásárlás gomb jól látható, már-már eltéveszthetetlen, azt is hozzátették, hogy nem szeretnék megszakítani a zenehallgatást. Az online rádióktól ugyanis a legfontosabb elvárás, hogy folyamatosan, magas színvonalú, a hallgató ízlésének megfelelő zenéket szólaltassanak meg, és ezt az élményt nem szeretnék zenevásárlással megszakítani.

Érdekes módon a kutatás alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben zenét szeretnének vásárolni, úgy azt közvetlenül az iTunes áruházban teszik meg. Azaz a zenemegismerés és a zenevásárlás nem kapcsolódik össze a zenekedvelők fejben, miközben technológia megoldás már létezik rá, és az iTunes Radio-ban el is érhető, a Kívánságlista funkció révén.

A kutatás eredményeit alapul véve egyrészt kijelenthető, hogy az Apple alaptörekvése – az iTunes Radio révén növelni az iTunes bevételeit- nem járt sikerrel és ahhoz, hogy sikerrel járjon alapvető fogyasztói szokásokat kell, kellene megváltoztatnia.

Az Apple kudarcén felül a kutatás azonban a többi digitális zeneipari szereplő számára is sok megszívlelendő megállapítást tartalmaz, legfontosabb tanulsága pedig az, hogy a zenekedvelők meghatározott, igencsak célhoz kötött módon fogyasztanak zenei tartalmakat!

A Last.fm- ki emlékszik még vajon rá- mintegy 5-8 évvel ezelőtt az online rádiózás legjelentősebb piaci szereplője volt, ennek megfelelően a CBS fel is vásárolta, nem titkoltan azért, hogy az alapvetően európai gyökerű Last.fm tudásának segítéségével  az amerikai online rádió piacot is uralja. 

Ma már kijelenthetjük, a CBS ezen célja egyértelműnek kudarcot vallott, ami talán ennél is nagyobb baj, hogy mindez egyben a Last.fm folyamatos lecsúszásával is a járt. Az anno az európai piacvezető on-demand rádiójának számító cég az új tulajdonos befolyásának   fokozatos  erősödével süllyedt mélyebbre és mélyebbre ,mígnem 2012 végén eljutott odáig, hogy gyakorlatilag csupán Európa fontosabb zenei piacaira- Egyesült Királyság, Franciaország, Németország- korlátozta, már eleve fizetős rádió szolgáltatását.

2014, azaz az idei év elején, aztán a hajdan szebb napokat látott  on-demand rádiószolgáltató, a piaci realitásokhoz igazodva,no meg a költségeket szem előtt tartva saját zenei adatbázisát dobva dobva, mostantól zenei videóklipeket játszik le, azaz  nem lesz sokkal több, mint egy professzionálisan szerkesztett Youtube diszkó…

A lépést akár még értékelhetnénk úgy is, mint egy a közelgő Youtube Music megjelenését megelőző lépést. A gyakorlatban az okok azonban nem ehhez köthetőek. A Last.fm  a lépéssel ugyanis minden  tartalomköltségtől meg szabadulhat- ezt a Youtube viseli majd-  és így tovább csökkentheti veszteségeit és működési költségét.

Mindez pedig lényegében az évek óta tartó, lassú lemorzsolódási folyamatnak az utolsó lépése. Az anno meghatározó szolgáltatónak számító Last.Fm mellett ma már csak a legelvakultabb Last.fm és scrobbling rajingók tartanak ki, miközben az on-demand rádiózást a tengerentúlon teljesen letarolta az anno Last.Fm vetélytárs Pandora, Európában pedig a streaming szolgáltatások próbálnak betörni  a helyére.