Az iTunes Radio 2013 legjobban várt zenei szolgáltatása, ezt 3 hónappal az év vége előtt is ki merjük jelenteni! Pontosan ezért szokatlan lépésre szántuk el magunkat és így, közel három héttel az indulása után háromrészes sorozatban dolgozzuk fel  az indulást és vonunk mérleget, félig-meddig természetesen ilyen rövid idő elteltével, igazságtalanul. Sorozatunk harmadik része a azt boncolgatja, mennyire is volt/van szüksége az Apple-nek  egy ilyen jellegű szolgáltatásra.

Az iTunes Radio kapcsán többször is elemeztük magának a projektnek a célját, megpróbálván kideríteni, hogy az egyedi letöltési piacot továbbra is domináló Apple számára miért is vált fontossá a streaming piacra való belépés.

Az egyik ok elég egyértelműen látható: az iTunes vásárlások egy vásárlóra jutó költési szintjének csökkenése, ami igazolni látszik azt a trendet, mely szerint az egyedi letöltések felől a streaming szolgáltatások felé tolódik el a hangsúly.

Nem teljesen egzakt, de az érdeklődést eltolódást nagyon jól mutató módszer a Google keresési trendek vizsgálata!

Ha az iTunes és a Pandora keresettségét vizsgáljuk, csak a tengerentúli adatokra szűrve, mindjárt láthatóvá válik, hogy az, amit mi hirtelenségként értelmezünk, bizony egy komolyabb folyamat végeredménye. Amint az a lenti ábrán egyértelműen kirajzolódik, az iTunes valamikor 2010 végén volt a legkeresettebb, azóta kismértékű, de folyamatos a csökkenés. A Pandora ellenben 2011 óta  folyamatosan, meglehetősen meredeken emelkedik a keresések között és már alapvetően beérte az iTunes-t.  Mindez persze nem is meglepő, hiszen a Pandora mobilalkalmazása a legnépszerűbbek között van, aktív felhasználószáma pedig kisebb visszaesésektől eltekintve stabilan növekszik.

Ha egy pillanatra a tengerentúli piacokra és az ott jelen levő streaming szolgáltatásokra fókuszálunk, azt állapíthatjuk meg, hogy a Spotify az amerikai piacra lépéséhez kapcsolódóan valóban elképesztően sikeres PR kampányt folytatott, amelyet aztán a Facebook integrációnak köszönhetően fenn is tudott tartani, így jelenleg a vezető streaming szolgáltatónak mondható.

A Rhapsody évek óta lassan, kis mértékben csökkenő trendet mutat a keresések között ( ami ez esetben  becsapós lehet, hiszen a Rhapsody keresések nem csupán a zenei szolgáltatóra vonatkoznak, vonatkozhatnak) az Rdio pedig láthatóan messze-messze el van maradva népszerűségét illetően ezektől a szolgáltatásoktól.

Utoljára maradt, az elmaradhatatlan iTunes-Spotify összevetés, ami sok tekintetben meglepő eredményt hoz, hozott. A Google keresések alapján ugyanis ebben az összevetésben egyelőre az iTunes magasan vezet. Mindezt azonban érdemes fenntartásokkal fogadni, hiszen lehet, a Google keresések tekintetében alul marad a Spotify, a Facebook forgalomterelő ereje láthatóan működik, az egyedi letöltéseket pedig igenis elkezdte kannibalizálni az amerikai piacon a streaming, mint zenei szolgáltatás típus.

Ha tehát röviden szeretnénk megfogalmazni, meg kell erősítsük a korábban tett állításunkat: Az Apple számára valóban szükségessé vált belépni a streaming piacra, annak érdekében, hogy megvédje a letöltési piacon meglevő pozícióit.  Az ugyanakkor, hogy ki is az a vetélytárs, akit igazán célkeresztbe vett az Apple, már nehezebb meghatározni, a Google keresések alapján egyértelműen a Pandora…

Az iTunes Radio 2013 legjobban várt zenei szolgáltatása, ezt 3 hónappal az év vége előtt is ki merjük jelenteni! Pontosan ezért szokatlan lépésre szántuk el magunkat és így, közel három héttel az indulása után háromrészes sorozatban dolgozzuk fel  az indulást és vonunk mérleget, félig-meddig természetesen ilyen rövid idő elteltével, igazságtalanul. Sorozatunk második  része a   funkcionalitással foglalkozik. Az első rész pedig itt található.

Szeptemberben, ahogyan az mi, itt blogunkon említettük is az Apple  a nyáron bejelentett terveknek megfelelően, az iOS 7  megjelenésével egyidőben, annak részeként elindította iTunes Radio néven streaming illetve on-demand rádió szolgáltatását.

Amint azt korábbi bejegyzésünkben említettük, a sikert több dimenzióban lehet értelmezni az iTunes Radio kapcsán. A meglevő, több tízmillió felhasználóval bíró szolgáltatások legyőzéséhez  a  sikeres hirdetési terméken felül az egyik elengedhetetlenül fontos terület egészen biztosan a funkcionalitás lesz. Nézzük tehát, mennyire sikerült mást, jobbat létrehoznia az Apple mérnökeinek,annál ,mint ami már a piacon elérhető és amit a szolgáltatással kapcsolatban ígértek!

1. Tartalom

Minden kétséget kizáróan a legkönnyebben átvihető léc volt az Apple számára. Ennek ellenére sem sikerült a feladatot maradéktalanul és hibátlanul végrehajtani. A probléma nem is alapvetően a tartalom mennyiségével, hanem az online rádiók esetében kiemelten fontos, előre elkészített, stílusok mentén szerveződő adókkal van.Az Apple nem foglalkozott messze annyit ezzel a területtel, mint például anno a Pandora,ez hamar kiderül…Sem maguk az előre létrehozott rádióadók, sem a kínálatuk nem túl egyedi, nem túl ütős! Mondjuk mindez taléln a legkönnyebben orvosolható hiba...

2. Funkcionalitás, a létrehozott rádiók kezelhetősége

Az Apple a legzseniálisabb felhasználói felület tervező a világon jelenleg, s ezt a címet az iTunes Radio miatt sem fogja elveszteni. Letisztult, magából következő,  jól érthető funkciókat tartalmazó alkalmazást hoztak léte. Magabiztosan verik ezen a téren összes vetélytársukat!Persze a funckionalitás nem minden, hibétlan funkcionalitással, könnyű kezelhetőséggel még nem lehet üzleti sikert elérni, amennyiben a többi területen nem megfelelő a színvonal. 

3. Multiplatformitás

Az Apple másik erős területe, a saját platformjai közötti könnyű, problémamentes átjárhatóság. Ez az a terület, ahol előnyt élvez az Apple.  Mégis, talán a legnagyobb kudarcot, eleddig itt vallotta. Egy iPad-en hallgatva egy rádiót, kézbe véve egy iPhone-t a cél az kellett volna legyen, mint a Youtube esetében) azaz, hogy a megszakítás helyétől folytathassuk a dalt. Az iTunes Radio ehelyett egy az ugyanabba a rádióba sortolt másik előadó,másik dalát kezdte el játszani…

4. Kívánságlista

Az iTunes Radio egyik nagy előnye a Pandora-val szemben az lehet(ne), hogy  mivel nem a DMCA licensz alatt, hanem külön kiadói megállapodásokkal rendelkezik, így  több funkciót kínálhat a hallgatók számára, mint a Pandora. Ezek egyike a kívánságlista hallgatott dlaok listája , amely valamennyi a rádióban hallgatott dalt tartalmazza és így könnyen újból meghallgathatóak azok, melyeket kedveltünk.

A kívánságlista tulajdonképpen a rádióba épített intelligens vásárlás gomb is lehetne. Hallunk egy dalt a rádióban, rögtön berakhatjuk a kívánságlistába anélkül, hogy megszakítanánk a dal hallgatását. A listából pedig 30 másodperces részletet meghallgatva később eldönthetjük, valóban meg akarjuk-e vásárolni.

Az ötlet tehát valóban jó, prémium funkcionalitást kínál, illetve kínálna, ha működne. Merthogy nem működik, illetve nem jól működik. A korábban hallgatott dalok nem mindegyik kerül be például a listába…

5. Közösségi jelleg

A közösségi funkcionalitás integrálása a zenei szolgáltatásokba az a terület, ahol átütő sikert eleddig még senkinek sem sikerült elérnie. Nehéz és ingoványos terület mindez, így kicsit meglepő is volt, hogy a közösségi funkciókkal mindig is hadilábon álló Apple pont most  akart ezzel előlépni. A standard megosztás rendben működik- ma már ez nem számít komoly technikai sikernek egyetlen szolgáltatásban sem- ezzel azonban ki is merül minden közösségi funkció. Nem lehet elkezdeni felhasználókat követni, nem lehet a követett ismerősök által hallgatott dalokat kommentelni, lájkolni, azaz érdemi köz9sésgi funkcionalitás teljes egészében hiányzik a szolgáltatásból!

6. Vezérlés a SIRI segítségével

A SIRI segítségével való vezérlés elsősorban a hagyományos rádiók eleddig betonbiztos területének számító autórádiózás meghódítása miatt fontos az Apple számára. A cég jelenleg is dolgozik az autókban is alkalmazható operációs rendszerén, úgy tűnik egyelőre az, hogy az iTunes Radio is tökéletesen irányítható legyen hangvezérléssel nem szerepelt a fő prioritások között. Másnak nem szeretnénk betudni azt, hogy ugyan elindítani, újraindítani lehet a zenefolyamot, de új rádiót létrehozni például egy adott előadóval nehézkesen, gyakori félreértések árán lehet csak.

Összességében tehát azt kell mondjuk, az Apple meglepően kevés figyelmet fordított  rádiójának megtervezésére, létrehozására, ami meglepő egy olyan cégtől, amely Steve Jobs veztetése alatt híres volt arról, hogy rigorózusan tökéletes termékekkel, szolgáltatásokkal lépett a piacokra.  Jelen állapotában az iTunes Radio nem hogy nincs a piac és a vetélytársak előtt, hanem mögöttük van. Rövid távon nyilván az iOS 7 körüli felhajtás  és az, hogy az iTunes Radio integrálva van az operációs rendszerbe elegendő lesz. Hosszú távon azonban a funkciók és a minőség fog dönteni, úgyhogy jó lesz figyelni az Apple mérnököknek!

Az iTunes Radio 2013 legjobban várt zenei szolgáltatása, ezt 3 hónappal az év vége előtt is ki merjük jelenteni! Pontosan ezért szokatlan lépésre szántuk el magunkat és így, közel három héttel az indulása után háromrészes sorozatban dolgozzuk fel  az indulást és vonunk mérleget, félig-meddig természetesen ilyen rövid idő elteltével, igazságtalanul. Sorozatunk első része a népszerűséggel foglalkozik

Az Apple által közölt első adatok alapján az indulása erős volt az iTunes Radio-nak, hiszen 5 nap alatt mintegy 11 millióan próbálták ki az új szolgáltatást! 5 nap alatt ez persze egy nagyon  szép és jól kommunikálható szám, érdemes azért kicsit mélyebben górcső alá helyezni.

Nehéz olyan adatot találni, amely alapján igazán precízen meghatározható, mennyire is jelent ez a 11 millió felhasználó jó rajtot. A 200 millió iOS 7 használónak egy jó része nem tengerentúli, így ez nem használható, ugyanez igaz az 575 millió App Store felhasználóra is.

Az NPD idei felmérése alapján 67 millió amerikainak van iTunes hozzáférése és belőlük mintegy 20 millióan vásároltak már zenét  az Apple zeneboltján keresztül. Ha ezt  vesszük alapul, akkor az iTunes Radio indulása nagyon-nagyon jól sikerült, hiszen az  iTunes  hozzáféréssel rendelkező amerikai hatoda, a zenét korábban vásárlóknak pedig közel a fele kipróbálta a szolgáltatást!

Nade,  a 11 millió  a szolgáltatás kipróbáló még nem jelenti azt, hogy ők hosszú távon is elkötelezettek maradnak,  ehhez illetve a további ,kevésbé  korai lefogadó meghódítására további marketingre és nem utolsó sorban egy jó szolgáltatásra lesz szükség.

Érdemes ezt a 11 millió számot a vetélytársak, így például a Pandora adataival összehasonlítani: A magasan piacvezető on-demand rádió havonta közzétett hallgatottsági adatai alapján szeptemberben kismértékben tovább nőtt az aktív hallgatóinak a száma, immáron megközelíti a 73 milliót! Ugyan az iTunes Radio  csupán szűk két hétig működött szeptemberben, az látható, hogy (egyelőre) a Pandora  számára nem jelentett veszélyt az Apple szolgáltatása. Az első igazán érdemi adat az októberi lesz majd, amennyiben azonban  ott is megmarad ez az arány, az mindenképpen üzenet lesz az Apple számára. Fordított esetben pedig a Pandora befektetők számára lesz egy újabb indok az idegeskedésre..

Amikor a zenei videókról beszélünk, az esetek túlnyomó többségében mindenkinek- így nekünk is- a Youtube vagy a Vevo jut az eszébe. A helyzet azonban nem ennyire fekete és fehér, hiszen az utóbbi időben a második számú videómegosztónak számító Vimeo-t is megtalálták a lemezkiadók.

Az egész alapját a Youtube és a Viacom között hosszú éveken át zajlott per adta. Ott ugyanis a másodfokú döntés és indoklása,  kimondja, hogy nem minden jogsértő esetben kizárható a szolgáltató felelőssége. A fenyegetés élére a Capitol Records állt, azt állítva, hogy a szolgáltatás tudatosan elősegítette olyan előadók szerzői jogainak megsértését, mint a Beatles, Norah Jones, Nat King Cole vagy éppen a Beach Boys.

A kiadói előrenyomulást sokáig hátráltatta a folyamatban levő Viacom-Youtube per, hiszen  ebben a témában az ott megszületendő ítélet precedens értékkel bírt. A Youtube per a tavasszal, a Youtube győzelmével befejeződött , ezért a Vimeo-nál joggal reménykedtek abban, hogy ez az ő esetükben is pozitív végkifejletet hozhat majd. Tévedtek!

Ronnie Abrams bírónő ugyanis úgy határozott, hogy a kiadók által a per tárgyaként felhozott 199 videóból 55esetében valóban bizonyítottnak tűnik az, hogy a Vimeo aktívan közre működött a videók felkerülésében, azaz a jogsértésben, így a szolgáltatók védelmére megalkotott ún. Safe Harbour elv ( amely kizárja a szolgáltatók felelősségét a felhasználó által feltöltött tartalmak esetében)  ezek esetében nem alkalmazható.A Vimeo természetesen vitatja mindezt- azt állítja, hogy az alkalmazottai nem lehettek tisztában a jogi helyzettel-  ennek ellenére a bírónő szerint a tárgyalás kitűzhető.

A per leindulása ellenére a Vimeo esélyei nem feltétlenül rosszak!A bírónő ugyanis több, a kiadók által felhozott pontot elvetett. Elvetette például azt a kiadói felvetést, hogy a Vimeo nem tett meg mindent a felhasználási feltételek megfogalmazásakor a jogtulajdonosok védelmében.  Ugyancsak visszadobta azt a kiadói felvetést, hogy a Vimeo privát videó feltöltési opciója megakadályozta a kiadókat minden lehetséges jogsértő videó megtalálásában.

Mindent egybevetve tehát a Youtube-Viacom perben született döntéssel összhangban levő döntés született, hiszen a kérdéses videók túlnyomó többségének esetében a bíróság továbbra is fenntartja a szolgáltató büntethetetlenségét.

Az 55 videó esetében akár bírósági döntés, akár peren kívüli egyesség születik majd, az jó eséllyel nem dönti majd a földre a videómegosztót.

Erősebb idegzetű olvasóink pedig alant megtekinthetik teljes hosszában a  határozatot:

Vimeo: refuse SJ

A Pandora kapcsán  több alkalommal írunk már a tengerentúli rádiós piacról, az online rádiók előretöréséről és a rádiózási szokások megváltozásáról. Az amerikai piac azonban sok tekintetben fejlettebb, mint akár melyik európai zenei piac.

Éppen ezért érdekes az a felmérés, amelyet az angol rádió hallgatottságot mérő egyesültet, a RAJAR(Radio Joint Audience Research Limited) tett közzé és amely az Egyesült Királyság rádiózási szokásait mutatja és méri, időről-időre.

A felmérés igen érdekes képet rajzol ki az angol rádiós piacról. A szigetországban (egyelőre még ) a jelek szerint továbbra is a hagyományos AM/FM rádiók a legnépszerűbb rádiózási forma,. A kihívó pedig az adatok alapján nem a mobilrádiózás vagy az internetes és mobil rádiózás, hanem a Digitális, azaz a DAB rádiózás lehet.

Mint az a fenti diagramon is látható, az összes rádióhallgatottsági órának  több, mint a fele továbbra is a hagyományos, földi sugárzású rádiókhoz köthető, méghogyha  2012-höz képest csökkent is a dominancia. A különböző nem hagyományos rádiózás formák mintegy 40%-ot hasítanak ki a teljes hallgatottságból, ennek a 40%-nak a túlnyomó részét ugyanakkor a DAB segítségével  zajlott le.

Árnyalja ugyanakkor a képet, hogyha a mobil rádiófogyasztás alakulását nézzük, korcsoportonként.

A 2010-óta mért adatok alapján látható, hogy az elmúlt 3 évben kétszeresére nőtt a mobilon rádiót hallgatók aránya, amely azonban korcsoportonként lényeges eltéréseket mutat.  

A 15-24 éves korosztályban  idén már megközelíti az 50%-ot a mobilon való rádióhallgatás, míg a 25 évesnél idősebbek között még most is 20% alatti ez az érték, úgy is, hogy közel megduplázódott 2010 óta.

Azaz ,az alaptrend, amelyet az Egyesült Államokban is tapasztalható, hogy a fiatalok körében elképesztő ütemben  nő a mobilrádiózás népszerűsége, a szigetországban is érvényes. Ugyancsak érvényesülne az a már megismert trend, hogy az életkor növekedésével drámai mértékben esik vissza a mobil-rádióhallgatás népszerűsége.  

Mégis, az Egyesült Királyság láthatóan, érezhetően nem Amerika, hiszen mindent egybevetve a hagyományos rádióik szerepét, a digitális, de alapvetően a földi sugárzású rádiók struktúráján alapuló digitális rádió látszik átvenni.  

Úgy tűnik az ARTISJUS biztosra ment! Múlt heti bejelentésük, mely szerint csatlakoztak a tavaly év végén létrejött Pan-Európai jogdíjkezelő szervezethez, az  Armonia-hoz kapcsán meglebegtették, hogy az együttműködés révén Magyarországra gyorsabban fognak eljutni a zenei digitális tartalomszolgáltatások,illetve hogy "jelenleg is több, jól ismert, nemzetközi online streaming szolgáltatóval tárgyal az Artisjus."

Az első sikeres megállapodásra alig 1 hetet kellett várni, az új piacra lépő pedig nem meglepő módon a streaming piacra tavasszal belépett Google és All Acess nevű, több területet ( online rádió, felhő alapú szolgáltatás, egyedi letöltés)  felölelő zenei szolgáltatása.

Mit kell tudni a Google All Access-ről? A keresőóriás zenei szolgáltatása három területen segít a zenekedvelőknek. Megtalálható benne egy klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás, közel 18 millió dallal, egy felhő alapú szolgáltatása Music Manager, ahová saját zenéinket feltölthetjük és elérhetjük akár mobiltelefon, akár tableten vagy éppen PC-n, (amely futtatni képes a Google Play,alkalmazásboltot azaz  az iOS alapú eszközök itt kiesnek. ) valamint egy a Pandora-hoz hasonló online rádió szolgáltatás.

A magyar zenekedvelők számára talán a két legfontosabb információ az ár illetve a magyar előadók jelenléte, megtalálhatósága a szolgáltatásban.

Ami az árat illeti a nemzetközi díjszabás fog érvényesülni itthon is, azaz havi 1990 Ft-ba kerül majd a prémium, minden funkcióhoz elérést biztosító hozzáférés, november 15-ig azonban akciós 1650 Ft-os áron lesz elérhető. Minden új felhasználó számára egy hónap ingyenes próbanap is jár majd.

Ami a magyar előadókat illeti,a helyzet már most sem rossz, hiszen Ákos, Cserháti Zsuzsa, Dopeman, az Első Emelet, a Kozmix, az LGT, Máté Péter, Tankcsapda lemezei egyaránt elérhetőek, de azért van még bőven fehér volt a katalógus magyar részében.

Az ARTISJUS és az Armonia együttműködésén felül az előadók maguk is csatlakozhatnak majd a Google zenei repertoárjához a Google Play Artist Hub segítségével. Az Artist Hub-hoz csatlakozva és megfizetve az egyszeri 25 dolláros díjat az előadók létrehozhatják saját mini áruházaikat, saját egyedi árazással, a bevétek 70%-át pedig meg is tarthatják maguknak!

Végére hagytuk a tán legizgalmasabb kérdést: Mennyire lehet sikeres a Google zenei szolgáltatása Magyarországon? Ha azt vesszük alapul, hogy a szolgáltatás tengerentúli  indításakor azt írtuk, hogy „a Google nagyon sok, a streaming szolgáltatások sikerét gátló feladatot nem oldott meg, vagy legalábbis elegánsan maga előtt hagyta őket…” akkor  nem sok jóra számíthat. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a magyar digitális zenei piac üresnek már semmi esetre sem mondható, és hogy a Deezer egy nagyon erős telekommunikációs partnerrel együtt próbálja elterjeszteni, akkor a Google előtt álló feladat még nehezebbnek tűnik, tűnhet.

Egyetlen egy dolog szól ,mellettük: ez  márkanév. A Google-Android párosnál erősebb párosítást márkanév és platformszinten nehéz elképzelni a magyar piacra. ( a világ más részein az Apple-iTunes páros feltételezhetően erősebb)   

Az esetleges sikertől vagy éppen sikertelenségtől függetlenül a Google All Access magyar piacon való megjelenése mindenképpen pozitív hír. Több szereplő ugyanis szélesebb szolgáltatáspalettát, erősebb versenyt jelent. Ezek pedig nagyon is ráférnek a magyar zenei piacra!

Az Egyesült Államok és ezáltal tulajdonképpen a világ vezető on-demand rádiójának, a Pandora-nak az üzleti teljesítményét értékelve mi magunk is rendszeresen kiemeltük, hogy a népszerűsége, illetve  hallgatottság kedvező alakulása ellenére a cég hosszú évek óta veszteséges. Ezt  és az legfontosabb okot- a magas tartalomköltségeket- természetesen a kaliforniai cég vezetősége is tudja, s hasonlóan a 2008-as DMCA előtti időszakhoz, most is nagyon határozottan harcol saját és a többi on-demand és online rádió igazáért.

Valljuk meg, az internetes rádióknak sok tekintetben igazuk van. Nehezen magyarázható üzleti helyzet ugyanis az ,hogy egy 274 millió dolláros éves bevételű internetes rádió (a Pandora) 117 millió dollár jogdíjat fizet, míg egy 2.7 millárd dollár árbevételű földi sugárzású rádióadó 205 millió dollárt.

A jelenleg érvényes szabályozás alapján, az internetes rádiók nem közvetlenül a jogtulajdonosoknak, fizetik a megszabott díjakat, emiatt maguk a jogtulajdonosok is háborognak, sőt volt aki kis is lépett az egyezmény hatálya alól.  

A földi sugárzású adók megkülönböztetett elbírálásában ugyanakkor hatalmas fordulat állhat be rövid időn belül. A fordulatot pedig a legnagyobb tengerentúli rádióhálózattal ( közel 850 állomás, havi 240 millió hallgató és 60 millió látogató a digitális felületeken ) rendelkező Clear Channel és a Warner Music megállapodás hozhatja el.  

A megállapodás értelmében ugyanis a rádióállomás lejátszás alapon( a hírek szerint a hagyományos és a digitális  igénybevétel esetében más és más százalékos összegét fizeti majd a hirdetési bevételeiből a Warner részére)   fizet majd jogdíjat a kiadó számára, digitális felületein közvetlen zenevásárlási linket helyez majd el és mindemellett hangsúlyosabbam promotálja majd a Warner Music előadóit is.

Nézzünk egy kicsit a megállapodás mögé. A Clear Channel már korábban is rendelkezett ilyen jellegű megállapodásokkal, de szint kizárólag kisebb, független kiadókkal. A mostani megállapodás sokak szerint alapvetően egy megelőző lépés. A Kongresszus több tagja ugyanis jelezte, hogy a soron következő kongresszusi időszakban mindenképpen újból előveszik és átgondolják a földi sugárzású rádiók körüli jogdíjhelyzetet. A változtatásra pedig jó esély van, hiszen mind az online rádiók, mind a kiadók felől erőteljes a nyomás a kongresszuson, hogy szüntesse meg a földi sugárzású rádióadók pozitív diszkriminációját.

Ha pedig lesz változtatás, az kétféle lehet: Vagy az online rádiók terheit csökkentik drasztikusan, vagy a földi sugárzású rádiók terheit növelik. Előbbit a még mai napig komoly lobbierővel bíró kiadói ipar biztosan megpróbálnák megvétózni, így szinte biztosra vehető, hogy előbb vagy utóbb jelents mértékben növekedni fognak a földi sugárzású rádiók terhei.

Az ilyen jellegű megállapodások ellenben segíthetnek meggyőzni a kongresszus tagjait arról, hogy a meghatározandó jogdíj ezekhez hasonló vagy netán megegyező mértékű legyen. A  Clear Channel -Warner megállapodás kapcsán  kialkudott díj lényegesen alacsonyabb annál, mint amit a kiadók szeretnének, a fő kérdés tehát az, hogy tudja-e, akarja-e illetve képes lesz-e Bob Pittman a ClearChannel vezetője a többi nagy major és nagyobb független kiadóval is hasonló megállapodásokra.

Amennyiben igen, úgy az bizony az egész tengerentúli rádiós iparágat fenekestül forgathatja fel, hiszen  a Clear Channel lépése nyomán a többi  társaságnak is hasonló megállapodásokat kellene kötnie a kiadókkal, jelentősen rontva ezzel üzleti mutatóikat!

Egyre inkább hajlunk arra, hogy azt mondjuk, az Apple komoly hibát követett el azzal, hogy 3 hónappal előre bejelentette az iTunes Radio indulását. A Pandora számára ez az idő elég volt arra, hogy jelentősen javítson Ipad alkalmazásán és frissítsen az iOS 7 megjelenésének megfelelően valamennyi iOS alkalmazásán.

Azonban nem csupán a Pandora használta fel a nyarat arra, hogy alakítson, javítson szolgáltatásán.  Az alapvetően az egyes aktivitásokhoz, hangulatokhoz tartozó  zenefolyamokat kínáló Rdio sem tétlenkedett és  bővítette kínálatát, két, teljesen újfajta zenehallgatási lehetőséggel. A Friend FM névre hallgató szolgáltatás, tulajdonképpen a Turntable fm azóta megszüntetett, a barátok által hallgatott zenei tartalmak alapján összeálló zenefolyamot kínál. A You Fm pedig  egy a Pandora-hoz hasonló, előadó alapú rádió létrehozási lehetőséget biztosít. A kettő együtt pedig meglepően jó és erős kombináció, hiszen  lehetőség lesz barátaink, előadó alapon létrehozott rádióra becsatlakozni, onnan pedig akár visszaváltani saját valamelyik rádiónkba.  

Mindezeken felül a San Francisco-i cég gyakorlatilag minden fontosabb területen hozzányúlt és javított szolgáltatásán. Egyszerűsített a felhasználói felületén, (annak érdekében, hogy a zenelejátszóból könnyebben lehessen elnavigálni más tartalmak irányába), új beépített,  zenei stílus alapú  rádiókat hozott létre valamint kialakított egy auto-play rádióállomást, amely a legutóbb hallgatott dal vagy előadó alapján áll elő.

Az egyre kiválóbb funkcionalitás ugyanakkor messze nem elég egy olyan piacon, ahol a Pandora 70-75 millió aktív felhasználóval, a Spotify pedig több, mint 6 millió fizető felhasználóval rendelkezik.

Ebben jelenthet érdemi előrelépést az, hogy az Rdio-t tulajdonló Pulser Media a több tengerentúli földi sugárzású rádiót is magában foglaló Cumulus hálózat tulajdonába kerülhet.  A tranzakcióra talán nem is az akvizíció a legjobb kifejezés, hiszen pénzmozgás nem is történt. A két cég megállapodása értelmében a Cumulus, mintegy 1500 főből álló értékesítési csapata a jövőben az Rdio újonnan létrehozott rádiós szolgáltatásának médiafelületeit is értékesíti majd, illetve promotálja is majd a hálózatába tartozó 525 rádióadón az Rdio szolgáltatását. Ennek ellenértékeként kap a cég többségi tulajdont az Rdio-t is tulajdonló Premus Media-ban.

A megállapodás több oldalról tekintve is érdekes. Jelzi, hogy a földi sugárzású rádiók egyre nagyobb hányada kezdi el az internete valódi lehetőségként kezelni. Az igazi nyertes azonban az Rdio lehet. Amely számára a Cumulus felületei és hirdetési csapata  kiutat jelenthet, a jelenlegi „ jó színvonalú szolgáltatás, kevés előfizetővel” helyzetből…

A Turntable.fm élete telis-tele van  hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, mind a hegyeket, mind a völgyeket megemlítettük a Muzzak oldalain. Valahogy úgy tűnt, a terméktervezési zsenialitás nem igazán párosult marketing zsenialitással, így a legtöbbször valóban  killer ötletek, a kezdeti hype után elhaltak.

Bill Chasen és barátainak 2012-re tervezett nagy robbanása  az ismerőseink által hallgatott zenéken alapuló Piki.fm volt. Úgy tűnik azonban a Piki.fm a tervezettnél lényegesen rövidebb életű volt, hiszen a hétfőtől a cég közlése szerint a kevés érdeklődő és a nagy ráfordítás igény miatt bezárja kapuit.

Nem csak ez az egyetlen jele ugyanakkor a szebb napokat látott cég egyre súlyosbodó problémáinak. A Piki bezárását bejelentő blog postban  Bill Chasen alapító egyben azt is bejelentette, hogy  kénytelen megszüntetni azt a lehetősége a Turntable.fm-en, hogy a felhasználók  kevéssé ismert dalokat saját maguk tölthessenek fel. Alternatív lehetőségként a jövőben  a felhasználók a Soundcloud-ra tölthetik majd fel  az egyedi zenéket, mixeket és onna linkelhetik majd vissza. Mindez azonban sokkal több lépést, sokkal több időt igényel, mint a feltöltés.  Chasen elmondása szerint a lépésnek köszönhetően az alapítók havi szinten mintegy 20 ezer dollár megtakarítására számítanak.

Természetesen Chasen mindenkit biztosított afelől, hogy a Turntable.fm nem szűnik meg, sőt újabb fejlesztések várhatóak. Mégis, azt gondolom, a Turntable.fm rákerült arra az útra, ahonnan már nincs nagyon visszaút. A látogatók elpároltak a szolgáltatástól, ennek megfelelően az igénybevétel csökken, az üzleti modell pedig megborult, véglegesen és végzetesen. A költségek csökkentése természetesen átmenetileg megoldást jelenhet, de hosszabb távon biztosan nem. Kár, mert rég volt olyan digitális zenei szolgáltatás ,amely ilyen lendülettel  indult volna…

A Spotify ugyan a világ talán legnépszerűbb streaming szolgáltatása, ennek ellenére a svéd cég üzletileg  erősen veszteséges, és még az idei optimista kilátások is csak maximum nullszaldós  működést vetítenek előre. A verseny ugyanakkor egyre erősödik, a Google valamint az Apple belépésével, a Deezer folyamatos terjeszkedésével.

A terjeszkedés ugyanakkor felettébb költségigényes. Így nem véletlenül írtuk még az év elején azt, hogy a Spotify nehéz tárgyalások elé néz a kiadókkal a jogdíjak és a jogdíj struktúra kapcsán.

A svéd cég legutóbb - a tengerentúli piacokra való belépés után- amikor jelentősebb tőkére volt szüksége a megnövekedett használat miatt, sikeresen vont be új befektetőket. Úgy tűnik az újabb terjeszkedés, illetve a további anyagi biztonság megteremtése érdekében a svéd cég ismételten nem a tőzsdét választja, hanem egy újabb befektetési körön dolgozik.

A korábbi befektetési körökkel ellentétben ugyanakkor most, a meg nem erősített hírek szerint a befektetés kölcsön formájában érkezne, mivel a svéd cég menedzsmentje nem szeretne további üzletrész átadni a befektetők részére, annak érdekében, hogy megőrizze befolyását a cégben. A hírek a kölcsön nagyságáról nem szólnak, (eddig a svéd cég mintegy 288 millió dollárnyi befektetést kapott különböző pénzügyi befektetőktől) csupán arról, hogy általa a cég virtuális értéke 5,3 milliárd dollárra növekszik.

A svéd cég egészen addig rá lesz kényszerítve ezekre az addícionális befektetésekre, amíg   bevételei el nem érik azt a kritikus szintet, hogy a kiadókkal érdemben tárgyalhassanak, a jelenleg a bevételeiknek 70%-át kitevő jogdíjak mérsékléséről.