Egy évvel ezelőtt, a  globális zeneipar 2018-as évét értékelve azt írtuk, hogy 2018 a zeneipari harcok éve volt.  idén év elején valami hasonlót vártunk 2019-re is: „Minden  reális számítás és előrejelzés szerint 2019-ben sem fog megállni a streaming szolgáltatások és ennek köszönhetően a zeneipari bevételek növekedése, maximum az ütem lassul majd. Mégis, 2019 -ben sokkal kevésbé erről, azaz a növekedésről, hanem inkább konfliktusokról kell majd beszélnünk.”

És ugyan 2019- alapvetően valóban azokról a területekről szólt és volt hangos, amelyeket megjósoltunk, mégis 12 hónap távlatából sokkal kevésbé tűnt harciasnak, mint gondoltuk.

1. A streaming továbbra is hajtja a világ zeneiparát.. de meddig?

2019-es beharangozónkban azt írtuk, hogy 2019-ben jó lesz majd előadónak és kiadónak is lenni. Ez nyilván csak akkor lehet igaz, amennyiben a globális zeneipar ugyanúgy, ugyanolyan ütemben növekszik tovább, mint azt tette az  a 2019-et megelőző években.  

A teljes és hivatalos 2019-es adatokat majd csak valamikor a következő év első felének végén tudhatjuk majd, a 2018-as teljes éves globális adatok illetve a legnagyobb zenei piac, az amerikai 201-9 első féléves acati azonban optimizmusra adnak okot.  

Az nemzetközi lemezipari szövetség az IFPi által kiadott jelentés alapján 2018-ban 9.7%-al növekedtek a világon a zeneipari bevételek,  ami 1997 óta a negyedik legmagasabb éven belüli növekedés! Viszont már a 2018-as évet taglaló adatokból is egyre erősebb földrajzi megosztottság volt kivehető: a 4 nagy, az IFPi által elemezett régióból három nagyon szép két számjegyű emelkedéssel zárt, az egyelten kivétel viszont Európa volt, ami amely 5%-ot sem elérő mértékben tudott növekedni.

Ez a trend jó eséllyel 2019-ben is folytatódott, hiszen az Egyesült Államok piacai 2019 első félévében közel 20%-ot növekedve, az első félévben 5.39 milliárd dollárt tettek ki. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor,  a legjelentősebb európia zenei piac, a brit alig 3%-ot növekedett, ami az inflációnak korrigálva már nem is nagyon lenne növekedés…Talán még aggasztóbb, hogy a brit piacon már megjelentek a streaming lassulásának első jelei.  A 25%-ot meghaladó növekedés 2019 és 2018 első féléve között igen jó és megsüvegelendő teljesítmény, ugyanakkor alacsonyabb, mint a 2017 és 2018 hasonló időszakai között mért növekedés.

Ettől függetlenül abban alapvetően konszenzus van az iparági szereplők között, hogy a streaming az elkövetkezendő években is motorja lesz majd a zeneipari növekedésnek. A növekedés motorja azonban a feltörekvő piacok lesznek, ahol a jelenleginél tízszer több ember fizet majd elő streaming szolgáltatásokra. Emellett persze a fejlett piacok is növekednek majd, de ezeknél nagyjából csak az előfizetői bázis duplázódása várható több, mint 10 év alatt, így 10 év múlva egy milliárd ember fizet majd a zenei streamingért.

2. A Tik-tok forgathatja fel a nyugati streaming szolgáltatások dominanciáját

Sokszor felmerülő kérdés, hogy a streaming szolgáltatások után milyen jellegű zenei szolgáltatások lesznek majd amelyek dominálják a piacot. Az egyik legvalószínűbb lehetőségnek az tűnik,  hogy a videó és audio tartalmak közötti határ elmosódásával és az önkifejezésre(  is) használható szolgáltatások létrejöttével  és térnyerésével szorulhatnak majd háttérbe a klasszikusnak mondott streaming szolgáltatások. Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

Mindez felettébb távolinak tűnt, így alapvetően azt a tényt, hogy egy Tik-Tok nevű szolgáltatást közel 1.5 milliárd ember töltötte le világszerte, hidegen hagyta az olyan streaming piaci szereplőket, mint a Spotify vagy az Apple Music, hiszen a Tik-Tok alapvetően egy közösségi szolgáltatás, amely maximum áttételesen jelent veszélyt a streaming szolgáltatásokra.

Felkeltette a figyelmét ugyanakkor a nagy nemzetközi kiadóknak,  akik több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából, mint napjainkban.

Alapjaiban változott mindez- azaz a vetélytársak  hozzáállása-  meg, amikor a kínai cég bejelentette, hogy streaming szolgáltatási indítását tervezi. Amennyiben ugyanis a Tik-Tok valóban belép a jelenleg  alapvetően nyugati szereplők által dominált  streaming szolgáltatási piacra, azzal  ott hirtelen váraltan felpezsdülést okozhat majd. Egy valóban globális szolgáltatás,  alapvetően újfajta üzleti modellel pont azokon a piacokon jelenik majd meg, ahol a streaming növekedés az elkövetkezendő években  brutális mértékű lehet majd, azaz ez a szolgáltatás  lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője!

3. Kínai tulajdonba kerül a világ legjelentősebb zenei kiadója

2019-es jóslatinknak másik „tuti tippje” a világ legmeghatározóbb zenei kiadójának, a Universal Musick- nak az eladása volt! A zeneipari és így a kiadói  kilátások a streamingnek köszönhetően derűsebbek mint valaha! A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni, így az, hogy a tranzakcióra sor kerül szinte borítékolható volt, a kérdés inkább az volt, hogy ki lehet majd a vevő?

A  cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, így a világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. Olyan  globális giga cégek neve merült fel, mint a Universal Music esetleges jövőbeli tulajdonosa, mint a Google vagy éppen a Pandora megvásárlásával immár nyíltan komoly zeneipari terveket szövögető Liberty Media.

A folyamat  a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy érdemi tárgyalásokat folytat a kínai Tencenttel a Universal Music 10%-nak(!!) eladásáról.  A Tencent 3 milliárd dollárt fizet majd a tervek szerint, ami 30 milliárd dollárra értékeli a Universal kiadót. A megállapodás értelmében a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg.

A Tencent lépése direkt veszélyt nem jelent a nyugati streaming és média szolgáltatókra, de azért azt nem árt  tudni, hogy a kínai cég jó eséllyel olyan nagy nyugati cégeket előzött meg a licitben, mint a Google vagy éppen a Liberty Media. Az tehát, hogy a Tencent immáron a nemzetközi streaming ipar meghatározó szereplője, elvitathatatlan, ez pedig előbb vagy utóbb érződni fog a Tencent streaming szolgáltatásának piaci  méretében is, Kínán kívül !

4. A streaming szép lassan a magyar zeneipart is elkezdi átformálni

Talán még egyetlen év végi elemzésünkbe sem került bele a magyar  digitális zenei piac, ami több szempontból is szomorú. 2019 azonban ebben is változást hozott! A MAHASZ adatai alapján ugyanis úgy tűnik, ha lassan, de biztosan a streaming  szolgáltatások a magyar zenei fogyasztásokat is lekezdték átformálni.  A  magyar streaming szolgáltatási bevételek  ( és ennek köszönhetően a digitális zenei bevételek) ugyanis 2018-ban valósággal felrobbantak! Az előző, 2017-es évi 1.4 milliárd Forinthoz képest közel 50%-ot növekedve a 2 milliárd Forintot is meghaladták.

A további növekedésben jelenthet hatalmas segítséget, hogy a magyarok által is legjobban kedvelt zenei (?) platform a Youtube fizetős verziójának, a Youtube Music-nak a megjelenése a magyar piacon! Látogatottsága brutális, azaz a forgalomtereléssel sem lehet, lehetne gond. Így egyetlen egy dologról kell meggyőznie a jelenleg a  Youtube videó szolgáltatását ingyen használó magyarok milióit: A Youtube Music megér havi 1500 Forintot!

5. Feltámadt poraiból a Youtube Music

Ha őszinték akartunk lenni  magunkhoz és olvasóninkhoz, akkor be kell vallanunk, nem gondoltuk volna, hogy 2019-ről  úgy írhatunk majd, mint a fordulat éve a Youtube Music esetében. Márpedig  visszatekintve az évre, ezt kell írnunk.

Pedig nyáron  még arról írtunk, hogy mindössze 15 milliónyian fizetnek a Youtube prémium zenei szolgáltatásáért . Ez a szám  innen Magyarországról hatalmas szám, de érdemes a vetélytársak, azaz a Spotify-Apple Music, és esetleg az Amazon vagy akár a Deezer számainak ismeretében kezelni.  A helyet ekkor már messze nem olyan rózsás, ugyanis a Youtube Music  tudta a legkevesebb előfizetőt megnyerni ezen időszak alatt. Mind a Spotify, mind az Apple Music, mind az Amazon Music lényegesen több előfizetővel növelte táborát ugyanezen idő alatt, azaz a zenekedvelők, ha választaniuk kell, a hatalmas  elérés ellenére sem a Youtube  prémium szolgáltatását választották, ha tehették.

A Youtube azonban  sokáig nem vetette be az atombombát a Youtube Music érdekében. Ez az atombomba pedig az Android operációs rendszer és az, hogy  mi az alapértelmezett zenelejátszója.  Az Alphabet októberben döntött  az atombomba bevetése mellett, aza, hogy minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmaz mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  lesz az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Azt, hogy az év végén közzétett adatokban ennek mennyi szerepe volt kérdés, de ettől még tény, hogy az év végi alkalmazás letöltési adatok alapján fontos, meghatározó piacokon a Youtube Music volt a legtöbbet letöltött zenei alkalmazás

6. Fordulat a Spotify stratégiájában

2019-ig a Spotify-ról alapvetően, mint streaming zenei szolgáltatóról beszélhettünk.( méghogya kitérőket már korábban is tett a svéd cég..) az idei évben azonban ez egyértelműen alapjaiban változott meg.  A svéd cég ugyanis teljesen egyértelmű lépést, lépéseket tett a szimplán streaming szolgáltatói lét felől.

A fő fókusz a zeneipart áthatóan  amúgy is alapjaiban megváltoztató podcastingon van/lesz. Februárban, amikor a Spotify bejelentette a két podcast szolgáltató akvizícióját, azt írtuk a svéd cég régi álma, hogy a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. Az zenei tartalmak esetében ez egyelőre nem sikerült, de a podcast segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthat ki magának a svéd cég. Másodsorban pedig ezen a területen saját maga lesz majd kapcsolatban a kreátorokkal, a Podcast készítőkkel, építheti fel saját hirdetési  modelljét és ökoszisztémáját. Akár- bár ez egy  felettébb kis valószínűségű verzió- oda is eljuthat a svéd streaming szolgáltató, hogy a Podcast tartalmakra helyez majd nagyobb hangsúlyt, mint a zeneiekre…

10 hónappal később, már egyáltalán nem mernénk azt mondani, hogy kis valószínűségű az a verzió, hogy a svéd cég fokozatosan és egyre inkább a podcasting és egyéb zenei tartalmak felé forduljon.

7. Keserves harc az indiai streaming piacért

A globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon, azaz az Egyesült Államokban  keletkezik, azaz aki ott nyer, az majdhogynem globálisan is győztesnek mondhatja magát. Teljesen más a helyzet ugyanakkor, hogyha hosszabb távon gondolkozunk.  A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által  áll majd elő, mint a kínai vagy éppen az  indiai.

A kínai piac a nemzetközi streaming szolgáltatók előtt lényegében teljesen el van zárva, ellentétben az indiaival. India ugyanakkor egy  nem egyszerű piac. Talán nincs is más olyan zenei piac, ahol  a helyi zenei  tartalmak ennyire meghatározóak és jelentősek lennének. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a jövedelemnagyság extrém alacsony, azaz a streaming zenei szolgáltatásokért elérthető összeg és sokkal-sokkal alacsonyabb , mint mondjuk az Egyesült Államokban.

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify a kiadókkal való pereskedést is bevállalta annak érdekében, hogy  megjelenhessen ezen a piacon, és az sem, hogy a Youtube Music és az Apple Music is fejvesztve követte svéd vetélytársát.

8. Csendben de egyre határozottabb erősödik az Amazon zenei portfoliója

Legbiztosabb 2019-es tippjeink egyike volt az, hogy az Amazon zenei szolgáltatás portfoliója tovább erősödik majd. Mindebben azért lehettünk olyan magabiztosak, mert Jeff Bezos cége  olyannyira más megközelítést alkalmazott és alkalmaz, hogy „vetélytársai” hogy  meredek növekedése szinte borítékolható volt.

Amire talán a piac sem számított azonban az az, hogy az Amazon zenei szolgáltatásai kimutathatóan más közönséget vonzanak! Amíg a vetélytárs streaming szolgáltatások az Apple, a Spotify vagy éppen a Youtube zenei videónak- néző illetve hallgató közönségének közel 60% -a 35 év alatti, addig az Amazon Prime zenei szolgáltatások esetén ez alig 40%, sőt míg a Spotify, Apple, Youtube hármas esetében az 55 évnél idősebb felhasználók elhanyagolható 5-8 %-t teszik csupán ki a teljes bázisnak, addig ez az Amazon esetében  közel 20%!

 Ez egyrészt megmagyarázza, hogy  miért képes a többi szolgáltatótól függetlenül azoknál érdemben meredekebb ütemben növekedni, jelzi azt is, hogy  a Seattle-i cég nem csak a múltban, hanem a jövőben is jó eséllyel vetélytársaihoz képest eltérő stratégiát alkalmaz majd. Ez kiegészülve azzal, hogy minden szegmens számára tud zenei szolgáltatási alternatívát nyújtani akar a streaming piac élére is repítheti őket 2020-ban!

9. 2019 se hozta meg igazán az áttörést az Apple  Music számára

Az Apple Music kapcsán valahogy egyre erősebb az emberben az az érzés, mintha kicsit egy helyben topogna az Apple a digitális zenében. Amilyen lendülettel elindult és elindult az Apple a streaming zenei piac meghódításának  2015-ben, valahogy  mintha elfogyott volna ez a lendület  és az idei ( és várhatóan az elkövetkezendő évek)  nagy projektje az Apple TV+ mellett mintha háttérbe szorult volna kicsit az Apple Music.

Az Apple Music helyzete ehhez képest abszolút nem rossz! Globálisan a piacvezető Spotify mögött elég magabiztosan másodiknak mondható, a legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban pedig  már meg is előzi a svéd céget.  

És az idei laposabb év ellenére is, az Apple Music fontos szerepet tölthet be hosszabb távon is az egyre inkább szolgáltatás központúvá váló Apple életében. Akár már 2020-ban, a nagy Apple szolgáltatási bundle részeként!

10. A Soundcloud kihagyatatlan szereplővé válik- ismét

Egy évvel ezelőtt , a 2018-as év zeneipari eseményeit elemezve írtuk azt, hogy az elmúlt 1 évben pedig lassan, de biztosan elindult ebbe az irányba ismét a berlini cég, hogy aztán idén novemberben igazán nagyot robbantson!

A három  partnerségi megállapodás melyet az ősszel bejelentett a berlini cég  együttesen nagyon erősen irányba állítja a  Soundcloudot. Ez az  irány pedig egy a DJ-ket, alkotókat kiszolgáló platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni  az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming  és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet.

2019-ben pedig a berlini cég hatalmas, óriás lépést tett ez irányába ugyanis jelenlegi előadói programját  kiegészítette egy újabb elemmel: Mostantól a programban részt vevő  előadók tartalmai más streaming szolgáltatásokban is megjelenhetnek majd! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy  a Soundcloudra feltöltött zenék  megjelenhetnek párhuzamosan ezzel a Amazon Music,  az Apple Music,  a Deezer,  az Instagram, a  Spotify, és a  YouTube Music berkein belül, aza lényegében minden fontos streaming szolgáltatásban!Ráadásul mindenezért a Soundcloud egyetlen eurócentet sem kér…

A megerősödött és javuló pénzügyi adatok mellett a Soundcloud tehát ismét betonbiztos helyet szerzett magának  az elektronikus zenei előadók életében. Egy olyan  platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni  az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming  és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet, hosszú távon is!