A Podcastingról,mint jelenségről először 2017-ben írtunk. Akkor is azt írtuk, hogy az igazi robbanást azonban az hozhatja  el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik a mély integrációt, azaz, hogy a podcast tartalmakat zenei platformjaik részévé teszik.

Történetileg nézve egy csendesen induló technológiai evolúcióról  beszélhetünk.  A Podcasting, technológia értelemben  hasonló a rádióadáshoz,  azaz audio tartalom  megosztását teszi lehetővé, azzal a különbséggel, hogy  a podcastok jellegükből fakadóan erősebb on-demand jelleggel bírtak. A 2000-es évek közepén aztán egyre több Podcast jelent meg, egyre több témában, a fő problémát, a podcastok felfedezését ugyanakkor csak 2005-ben az Apple oldotta meg, amikortól is az iTunes 4.9-es verziója már támogatta a podcastok feltöltését is

Az azóta eltelt 15 évben aztán a podcasting valódi mainstream és meghatározó audio formátummá nőtte ki magát. Aki pedig erről a vonatról lemarad, az kimarad, kimaradhat az elkövetkezendő évek legmeghatározóbb növekedési területéről.  

Így indított podcast szolgáltatást a Spotify,  az Amazon, majd a Facebook is. A közösségi szolgáltatások esetében a podcasting természetes kiterjesztése lehet a ma már meglevő kép, videó és egyéb tartalom típusoknak.    

Az, hogy posztunk alanya, a Twitter miért késlekedett mindezzel ilyen sokáig, több mindennel ,magyarázható. Egyrészt azzal, hogy a cég sosem volt igazán elkötelezett a  prémium tartalmak iránt, és talán még a Facebooknál is bizonytalanabbul mozgott ezen a területen. Másodsorban pedig Elon Musk és a Twitter  megvásárlása körüli szappanopera nyilván nem segített az olyan stratégia kérdések eldöntésében és megvalósításában, mint egy podcast platform indítása.

Megkésve bár, de ,megjelent tehát a Twitter  podcast platformja , nézzük hát mit is érdemes tudni róla? A podcast tartalmak az újragondolt Spaces fülön jelennek majd meg,a Twitter iOS valamint Android alkalmazás verzióiban.  Ez az a területe a twitternek, ahol már most is megjelentek audio tartalmak, elsősorban a közös csevegést lehetővé tevő audio room-ok.   Ez egészül tehát mostantól ki podcast tartalmakkal.

Tartalmilag a Spaces fülön sport, politika, zene témában válogatott audio tartalmak jelennek majd meg.  Strukturálisan  az oldalon három szekció lesz megtalálható. A legfelsőben egy vegyes témaajánló  kap majd helyet, amelyben különböző érdekes témák lesznek megjelenítve ez alatt kap majd helyet  a Spaces Spotlight szekció, amelyben a Twitter által kiemelt, legérdekesebbnek tartott audio tartalmak jelennek majd meg, legalul pedig a következő lejátszásra váró podcastot láthatjuk majd.  

A Podcastok esetében a tartalmakat a Twitter a podastok RSS feedjeiből veszi majd ki és jeleníti meg azokat,amelyeket aztán a felhasználók személyes preferenciái, likejai és dislikejai valamint korábban hallgatott podcastek alapján jelenít majd meg, személyre szabottan.    

A Twitter tehát egy a Pandoráé-hoz hasonló megközelítést alkalmaz akkor, amikor a felhasználóknak biztosít lehetőséget arra, hogy aktivitásaik révén egy teljesen személyre szabott  élményt kaphassanak. Ez markánsan más megközelítés, mint az Apple vagy a Spotify által alkalmazott, a szerkesztőkre alapozó podcast ajánlás.  Amennyiben kifizetődik ez a fajta megközelítés (és Musk is hagyja )  , úgy a Twitter sokadik nekifutásra má úgy is meghatározó szereplő lehet a podcast piacon, hogy sokkal később ugrik bele, mint a vetélytársak.

Kisebb fellendülés után ismételten lefelé fordultak a tőzsdék. Az olyan cégeket, melyek üzleti modelljében fontos szerepet töltenek be a hirdetések, a hitelek. Maguk a streaming szolgáltatások- legyenek azok  video vagy audio- esetében másodlagos hatásként az infláció miatti fogyasztói kosár átalakulása is fájóan érinti ezeket a cégeket, hiszen az emberek egyre kevesebb tudnak költeni  szórakozásra és azon belül is streaming szolgáltatásokra.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. A svéd cég nagyon nehéz  9 hónapon van túl.  Amint a svéd cég  tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. Amint a cég tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Persze nem csak és kizárólag ez. Nyilván kisebb ütést kapott volna a részvényárfolyam, ha  mondjuk már nyereséges lenne a Spotify…

A jövő, feltétlenül bíztató, elég ha csak arra gondolunk, hogy a Morgan Stanley továbbra is 140, a Keycrop 146 dolláros részvényárat vár, a Marketbeat összesítése alapján pedig az elemzői konszenzus 183 dollár felett van.

Most,persze egy piaci pozíciójában megerősödött, tőzsdei cégről beszélünk,ami fundamentumaiban más helyzetet teremt. Nézzük azért kik lehetnek, lehetnének a potenciális vásárlók:

Valamelyik vetélytárs

A Google közel 10 évvel ezelőtt komolyan fontolgatta, hogy megvásárolja a svéd céget. Egy, másfél évvel ezelőtt, amikor az immáron Alphabet  látványosan küszködött zenei ajánlatával, nem is feltétlenül lett volna meglepő egy ilyen lépés.  Azonban ma, amikor a Youtube Music a legmeredekebben növekvő streaming zenei szolgáltatás ez egy felesleges lépés lenne.

Jóval nagyobb szüksége lehetne minderre az egyre inkább lemaradó Apple Music-nak. Ugyanakkor egy esetleges megállapodást eleve hátráltatja az a tény, hogy maga az Apple Music is már egy akvizíció eredményeképpen jöhetett létre. Ha ezt még félre is tennénk ,akkor is megmaradna a kétség, hogy van-e olyan versenyjogi hatóság, amely engedélyezné a piac első és második számú szereplőjének egyesülést… aligha.

Persze ne feledkezzünk meg a streaming audio piac fekete lováról, a Tencent Music-ról. Arról a Tencent Musicról, amely egy bonyolult megállapodás értelmében és most is résztulajdonosa a svéd cégnek! A jelenlegi roppant feszült amerikaiak napi viszonyrendszer mellett ugyanakkor szinte kizárható ez a lehetséges megoldás.

A Universal Music

A zenei kiadók a streaming zenei szolgáltatások előretörésének legnagyobb nyertesei, miközben sok tekintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak ezekkel a szolgáltatásokkal. A kiadók maguk korábban is gondolták már azt, hogy jobb  streaming szolgáltatást tudnak csinálni, mint  maguk a szolgáltatók, de legtöbbször csúnyán felsültek. Ezzel párhuzamosan a kiadói szerepkör is  drasztikus átalakuláson megy keresztül, és egyre inkább eltolódik a szolgáltói szerep felé.

Sok minden indokolná tehát, hogy mondjuk a piacvezető Universal Musicnak is legyen „saját” streaming audio szolgáltatása ( A Warner Music tulajdonosa Lev Blavatnyik egyben a francia Deezer tulajdonosa is) ,de a tranzakció pénzügyi részletei nehezen állnának össze…

A Microsoft

Ha favoritot kellene mondanunk, mi a magunk részéről a Redmondi céget említenénk, bár az Activison Blizzard akvizíció után nem biztos, hogy belevágnának egy újabb tartalmi akvizícióba. Az is tény gyanakkor, hogy a Microsoft annyiszor felsült már zenei projektjeivel, hogy éppen it lenne az ideje, hogy rendbe tegye dolgait ezen a téren is. És azt se feledjük egy pillanatig sem, hogy lényegében most már a nagy tech cégek közül, egyedül a Microsoftnak nincsenek zeneipari érdekeltségei

A Netflix?

A Netflix maga a is lehet akár akvizíciós célpont, de az sem elképzelhetetlen, hogy az egyre lassuló videó streaming piaci növekedés a játék mellett egy újabb tartalomtípus.   Más kérdés, hogy hogyan, milyen módon lennének megteremtetőek a szinergiák a két cég között…

A Spotify a jelen részvényérték mellett tehát drágának éppen nem mondható. Az, ugyanakkor, ami a svéd céget ebbe a helyzetbe sodorta, egyben a potenciális vevők dolgát is megnehezíti, hiszen a hitelek nagyon drágák lettek, így nehezen jön ki az a matek, ami igazolni tudná.

Hiába tehát a lehetőség, egyelőre a Spotify minden bizonnyal marad a tőzsdén, és marad a streaming audio piac élén is.   

Ha van szolgáltatás, amely a szemünk előtt bizonyítja és mutatja be, mit is jelent az exponenciális növekedés, akkor az a TikTok.  A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.

Ma már ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a Tiktok a streaming zenei szolgáltatásokkal. Ez ugyanakkor nem jelenti azt hogy a TikTok ne formálná át markánsan a világ zeneiparát, már most is!

A bytedance platformja ugyanis akarva vagy akaratlanul, de komoly változásokat hozott, hoz már most is! Sok tekintetben hasonlóan, mint évekkel ezelőtt a Youtube.

A – most már 6 millió követővel és  híres és kiadói szerződéssel rendelkező- PinkPantheress például kísérleti terepnek használta szolgáltatást,  és még megjelenés előtt levő dalkezdeményeket tesztelt rajta ha sikeresek voltak és virálissá váltak, akkor jelentették csak meg magát a teljes dalt.  

Magát a dalt aztán persze  ugyancsak a TikTok segítségével vezették be a piacra, hogy aztán megjelenjenek vele a fontosabb streaming audio platformokon.   

Premierek

A kiadók hosszú-hosszú éveken át üldözték a zenei klippremiereket.  A TikTok ebben is változást hozott, hiszen napjainkban már több sztár,köztük David Guetta ,a Coldplay vagy éppen a  BTS  mind-mind a TikTok-on tartotta legfrisebb klipjének premierjét, melyet napokkal követett a dalok megjelenése a nagy streaming szolgáltatásokban.  

Koncertek

A TikTok brutális méretű felhasználói tábora  önmagban kiváló alapot jelenthet bármilyen tartalomszolgáltas bevezetésére.  A TikTok esetében az oldalon, rövid videók nézésével eltöltött idő  tovább támogatja mindezt. Nem véletlen tehát, hogy a kínai cég   az egyik ( ha nem a legfejlettebb) digitális piacon, Kóreában tesztelte a fogadtatását egy ilyenfajta megoldásnak.

Ezek a szárnypróbálgatások már önmagukban is érdemi jelentőségűek, de a TikTok ennél is tovább lépett. Sound On néven ugyanis a Bytedance tulajdonában levő platform komplett disztribúciós platformot indított.

A Sound on egyszerre teszi lehetővé az előadók, zenekarok számára, hogy a TikTok valamennyi platformján megjelenjenek illetve, hogy a két globális piacvezető a Spotify valamint az Apple Music szolgáltatásában megjelenjenek  az adott előadó tartalmai.

A jelentős különbséget egy tradícionális kiadó és a Sound n között a bevétel megosztás jelentheti. A TikTok ajánlata szert az első évben minden bevétel az előadókat illeti, míg a második évtől pedig a marketing támogatástól függően 90%.  Ez ugyanakkor csak a nem „Bytedance kontroll ” alatt levő szolgáltatásokra igaz. A kínai cég saját platformjain való megjelenés esetében továbbra is minden bevétel az előadókat illeti majd!

És ezzel el is érkeztünk az 1 millió dolláros kérdéshez: Vajon valóban kiadóvá szeretne válni a Tik-Tok?  Ha bevételi oldalról nézzük, akkor minden oka meg lenne rá. A streaming zenei szolgáltatások elterjedésével, népszerűségének folyamatos növekedésével  egyre jobban ,megéri előadókkal, zenekarokkal foglalkozni.  

A  Tik-Tok ajánlatának a hátulütője talán egyedül az, hogy kérdéses, hogyan. Mennyire hatékonyan tudja majd képviselni partnerei érdekeit a streaming szolgáltatókkal szemben. Nyilván nem véletlen, hogy független, de ismertebb előadók olyan megállapodást harcoltak ki a kínai céggel, hogy a Spotify, az Apple Music és társaik felé a terjesztést más cégek végezhessék.  A nagy kérdés, hogy a Tik-Tok hajlandó lesz-e módosítani szinte tökélre fejlesztett algoritmusát annak érdekében, hogy az általa gondozott előadók, zenekarok dalai előkelőbb helyeken jelenjenek meg.   

A bejegyzés címére visszatérve, a Tik-Tok rendelkezik mindennel, ( ellentétben az Apple-el vagy a Spotify-al)  ami ahhoz kell, hogy a 21.századi kiadói modellt megtestesítse. Képes lehet roppant hatékonyan összekötni az előadókat a közönségükkel, rengeteg exkluzív tartalommal rendelkezik és végül, de nem utolsó sorban a Tik-Tok DNS-ében van az alkotókkal való kapcsolat. Cseppet sarkítva, minden Tik-Tok user, egyben kreátor is.     

Hogy ez sikerül-e a kínai cégnek az sok mindentől függ, de ha ma kellene döntenünk, arra fogadnánk, hogy igen, a Tik-Tok lesz az a platform, amely alapjaiban alakítja majd át a zeneipar működését.     

A Youtube  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is. A podcating kapcsán ugyanakkor eddig nem vagy csak nagyon mérsékelten került elő a videómegosztó neve, pedig  technikai adottságaiból adódóan rengeteg podcastnak ad már most is otthont.  

Mindez megváltozhat, ami akár alapvető fordulatot is hozhat a jelenleg a Spotify és az Apple küzdelme által dominált podcast platform piacon. Egy tengerentúli podcastokkal foglalkozó blog birtokába jutott Youtube prezentáció alapján ugyanis a Youtube pontosan erre, azaz a podcast tartalmak egy helyre csatornázására készül.

A megszellőztetett(?) információk alapján a youtube.com/podcasts oldalon jelennek majd meg az összegyűjtött podcastok, méghozzá azok RSS feedjeit közvetlenül linkelve. Az ezek lapján létrehozott ajánlók aztán a már megszokott  kártya designban jelennek majd meg.

Egyelőre funkcionálisan ennyit nyújt a Youtube podcast oldala, am egyértelműen mutatja, hogy még sok teendő van lesz vele, és hogy ez egyelőre inkább egy gyors, MVP jellegű megoldás.   

A Youtube illetve tulajdonosa az Alphabet ereje persze messze nem csak  ebben, azaz a tartalom összegyűjtésében rejlik. Sokkal inkább  a tartalmak mérnöki pontosságú monetizálási képességében.Mindez a podcastok esetében azt jelenti majd,hogy  a Google audio hirdetéseket jelenít majd meg bennük, melyekből származó bevételeket a podcast tulajdonosokkal meg is osztja majd!

A potenciális bevételek -egyelőre-  és a Youtube szempontjából marginálisnak mondhatóak.  videómegosztó által közölt legfrissebb adatok (éves)alapján a Youtube hirdetési árbevétele megközelített a 29 millárd dollárt, miközben piackutatócégek becslései alapján a teljes tengerentúli podcast piac nagysága jelenleg valahol 1 milliárd dollár körül forog.    

A videómegosztó számára tehát a podcast piacra való érdemi belépés- egyelőre- biztosan nem lesz meghatározó, már ami a bevételi oldalt illeti.  Ugyanakkor a Youtube belépése alapjaiban változtathatja meg a piac dinamikáját, és támaszthat nagyon komoly vetélytársat mind a Spotify, mind az Apple számára.

A Deezer történetének legjelentősebb fordulata történt 2015-ben, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

A francia cég ezt követően aztán hosszú építkezésbe kezdett és idén látta elérkezettnek az időt arra, hogy  ismét megpróbálkozzon a tőzsdére lépéssel. ( a módszerről lejjebb írunk)

Július 5-én aztán eljött a nagy nap és a cég  megjelent az Euronext kereskedési rendszereiben.  Sok köszönet mondjuk nem volt mindebben. A francia cég az idei év tőzsdei szempontból talán legrázósabb időszakában jelent meg a parketten.

A nyitónapon a francia cég részvényei közel 30%-ot estek a nyitóárhoz képest, és 6 eurós áron zártak. Ha nem is ilyen brutális mértékben, de a csökkenés azóta is folytatódott. A részvények a mai napon ( augusztus 12)  4,5 eurós áron cseréltek gazdát.

Hogy mindez mit jelent a Deezer számára? Nem feltétlenül a világvégét, még akkor sem, hogyha a részvény az elmúlt 6 hétben elvesztette értékének a felét. Azt azonban markánsan mutatja- amit alapvetően maga a piac is- , hogy a Deezer a jelenlegi streaming audio piaci verseny másodvonalába tartozik csupán.  Mindez pedig 2022-ben nem jelent többet, mint 600-700 millió dolláros piaci kapitalizációt.  

 Amikor lassan 5 évvel ezelőtt az Apple bejelentette, hogy megvásárolja az egyik legígéretesebb – nem streaming zenei startupot, a Shazamot, az akvizíció klasszikus stratégiai lépésnek tűnt. Hiszen maga a piac  egy meglehetősen szűk, jól körülhatárolható  piac, nem véletlen, hogy a Shazam maga is komolyan foglalkozott annak lehetőségével, hogy saját maga  a streaming szolgáltató irányba mozduljon el.  Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a streaming szolgáltatások- mint például az Apple Music- számára pedig a zenefelismerés mindig is egy olyan terület volt, amit szerettek volna saját szolgáltatásaik részeként ajánlani, nem csak partner együttműködésként a Shazammal.

Pontosan ezért az Apple-Shazam megállapodás egy az egekben köttetetett házasság volt. Adva volt ugyanis egy kiváló szolgálttás, amelynek a játétere azonban  felettébb beszűkült és adott volt egy feneketlen pénztárcával rendelkező, fiatalnak mondható streaming szolgáltatás, amely a világ ura szeretett lenni és amely számára kulcsfontoságú  lenne, hogy egyre több és több mindent tudjon ajánlani  előfizetői számára.

Ehhez pedig  tökéletes eszköz lehetett volna a Shazam!Lehetett volna, hiszen immáron 5 év elteltével, egyértelműen kijelenthető, hogy az Apple és az Apple Music nem tudta  beváltani az akvizícióhoz fűzött reményeket.  

Ami igazán furcsa és meglepő,hogy – eddig- az Apple túlzottan sokat nem is tett azért,hogy a Shazam betöltse azt a szerepet, amit az akvizíció pillanatában gondoltunk, hogy be fog.

Úgy tűnik ebben, végre változás állhat be, az Apple ugyanis a közelmúltban több fontos lépést is tett, a Shazam erősítése érdekében!

1. DJ mixek

Az elektronikus zenei mixek a digitális zene megjelense óta az egyik legproblémásabb területet jelentik  jogi értelemben. Egy  átlagos  Dj mix közel 600 jogtulajdonos tartalmát érintheti , hiszen 25-30 dalt tartalmazhat, amelyek 20-30 jogtulajdonoshoz tartozhatnak, ez pedig lényegében ellehetetleníti azt hogy a mixek mixenként kerüljenek fel a streaming szolgáltatásokba.

Az Apple ezen a területen, azaz az elektronikus zenei tartalmak jogosítása terén mindig is aktív szereplő volt.  2016-ban, a  Dubset Media-val bejelentett együttműködés értelmében ugyanis  az eddig a legálisnak minősített szolgáltatásokban  nem elérhető DJ mixek is megjelennek majd, exkluzívan az Apple Music berkein belül.

Az Apple most ezt a megoldást hozza „házon belülre” ( ennek oka is van, nevezetesen, hogy a  Dubset tulajdonos váltása..) a Shazam segítségével, azaz a Shazam zenefelismerő algoritmusát felhasználva igyekszik majd pontosan detektálni az egyes DJ mixekben elhangzó dalokat.

Mindez két szempontból kulcsfontosságú lépés lehet, akár a streaming piaci harcban is! Egyrészt lehetővé teszi az  Apple számára, hogy egy olyan területen, ahol  nagy vetélytársa, a Spotify jelenléte nem túl erős, másodsorban pedig kivitelezheti ( végre) , hogy ebben a szegmensben  is exkluzív tartalmakkal jelenhessen meg!

Mindez már meg is kezdődött, hiszen az Apple Music-on elérhetőek exkluzív mixek a legnagyobb elektronikus zenei fesztiválról, a Tomorrowlandről, John Digweed Bedrock páa és  a kilencvens évek legjelentősebb elektronikus zenei kiadójának,  a Studio K7!’s DJ Kicks archívuma is elérhetővé vált.

Egyelőre még az Apple esetében csak professzionális DJ mixekről beszélünk, beszélhetünk, azaz nincsen arról szó, hogy az Apple direkt verseny támasztana a Soundcloud ellenében ezen a téren. De lehet, a hangsúly itt az egyelőre szócskán kell legyen…

Koncert felismerés

Ahogy a világ lassan, de talán egyre biztosabban maga mögött hagyja a koronavírus okozta leállásokat, úgy válik ( ismét) fontossá  zenészek legjobba jövedelmező tevékenysége a koncertezés.

A koncertekkel kapcsolatos tartalmak két irányból is elérhetőek lesznek majd a Shazam alkalmazásaiban illetve  oldalán elérhetők. Egyrészt amikor egy dalt próbálunk beazonosítani, akkor a találati oldalon, az adott előadóhoz kapcsolódó, konkrét, lokáció alapú koncertajánlatokkal találkozhatunk majd.

Az egyes előadók, zenekarok  profil oldaláról is  elérhetőek lesznek a koncertek, ugyanakkor más megközelítésben. Az onnan elérhető koncertinformációk ugyanis a teljes turnék tartalmát, és részletes információt nyújtanak majd magáról a turnéról.

iOS- Az első fecske

Az Apple ökoszisztémában az integráció egyik legfontosabb lépése, hogyha egy alkalmazás komolyabban integrálódik az Apple operációs rendszereibe. A Shazam, ha megkésve is, de megugrotta végre ezt és immáron az iOS-en belül is elérhető. Ez az alapvetően technikainak tűnő lépés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a Shazam a más alkalmazásokban elhangzó zenei tartalmak felismerésére is használható legyen.  

Ez a három fejlesztés persze még jó eséllyel még nem hozza majd el azt a meghatározó szerepet a Shazam számára, amelyről posztunk elején írtunk. De bizonyosan jelzi azt is, - különösen az Apple Music adati messze meghaladó havi aktív felhasználószám- hogy a Shazam mekkora lehetőséget és potenciált jelent az Apple számára.

A streaming szolgáltatások nagyon sok tekintetben növekedése vannak kényszerítve. Nőniük kell annak érdekében, hogy minél több előfizetőjük és ezáltal bevételük legyen ,és nőniük kell azért is, hogy a fix költségeik arányát csökkenteni tudják.

Maguk a streaming zenei szolgáltatások  már önmagukban is valamennyire a rádiók vetélytársai azáltal, hogy hatalmas zenei adatbázist tesznek elérhetővé, melyből aztán szabadon válogathatunk, építkezhetünk.

A Spotify, amikor  2018-ban belépett a podcast piacra, nem titkoltan, a hatalmas rádiós piac felé is kikacsintott. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár. Ekkora az az összeg, ami a jelenlegi amerikai rádiós piacon megfordul, és ebből szeretne a Spotify annak segítségével kiharapni egy szeletet, hogy hír, sport és egyéb, nem  szigorúan vett zenei tartalmakat is elérthetővé tesz platformján.

A svéd cég ugyanakkor nem csak a podcast-ok révén próbált, próbál a rádiózáshoz hasonló élményt nyújtani.  A zenemegismerést abszolút demokratikusan- azaz nem szerkesztői ajánlások alapján  támogat on-demand rádiószolgáltatás elsősorban azon angolszász piacon szerepelt a Spotify étlapján, ahol a Pandora is jelen volt. ( hogy ez miért is fontos, arra kiváló hátteret  ad írásunk a tengerentúli zene piacról)

Az, hogy a Spotify  végül a Stations bezárása mellett döntött, több tényezővel is indokolható. Egyrészt minden jel szerint a Pandora ma már nem jelent akkor veszélyt a Spotify-ra a tengerentúlon, mint amekkorát jelentett pár évvel ezelőtt. Másrészt egyértelműnek látszik, hogy a svéd cég a podcasting révén szeretné a rádiópiac ( még megmaradt) részét meghódítani.

 Ennek- mármint a rádiókkal való versenynek- persze van, lehet tartalom oldali megoldása is. A  The get up névre hallgató, minden nap az Egyesült Államok Keleti partja szerint reggel hét órakor megjelenő műsort ugyan a Spotify podcastnk hívja, de a inkább valamiféle összvér megoldásról beszélhetünk. Hiszen a műsornak saját műsorvezetői vannak-Speedy Morman, újságíró; Kat Lazo Youtuber és Xavier ‘X’ Jernigan a Spotify-tól- minden reggel ugyanakkor érhető el a playlist, azonban nem élő adásról beszélhetünk. Persze a  Spotify által választott megoldásnak is megvannak a maga előnyei.  A műsor megállítható, a nekünk nem tetsző részek átugorhatóak, azaz interaktívabb, mint reggel az autóban hallgatni a reggeli műsort. Az igazi szenzáció azonban az, ahogyan és amilyen zenék szólnak majd. A megszólaló zenék ugyanis személyre szabottak lesznek, azaz a szöveges blokkok mellett mindenki egyedi zenéket hallhat majd.

Összességében tehát arról nincsne szó, hogy Daniel Ek és cége feladta volna a rádiós terveit. Arról azonban igenis van szó, hogy  a Spotify közvetlenül a rádióadókkal akar immár küzdeni, nem a rádiózáshoz hasonló élményt nyújtó digitális szolgáltatásokkal!

Az audio streaming piac kétségtelen vezetője  a svéd Spotify, efelől egyre kevesebb kétsége lehet bárkinek.  2022 derekára azonban eljutottunk oda, hogy teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy rövid, de talán közép távon sem veszélyeztetheti senki és semmi  a svéd cég piacvezető pozícióját.

Abszolút más ugyanakkor a helyzet a kihívó, azaz az audio streaming piac második helyezettjét illetően. Az Apple Music hosszú- hosszú éveken át  üldözte a svéd céget és tartotta magabiztosan második helyét a sok tekintetben virtuális rangsorban.

Ez az elmúlt 1-2 évben fokozatosan megváltozott és az Apple-nek és zenei csaptának egyre gyakrabban kellett azzal foglalkoznia ( márha tettek ilyet..) , hogy kik lehetnek veszélyesek rájuk.

Az Insider Intelligense ( lánykori nevén Emarketer) legutóbbi felmérése alapján idén, de legkésőbb jövőre a tengerentúlon már bizonyosan nem az Apple Music lesz a svéd cég üldözője!  

A piackutató cég adatain látszik, hogy – legalábbi is az Egyesült Államokban- a Spotify növekedése ugyan lassul, de így is elegendő lesz ahhoz, hogy jövőre megközelítse vagy akár el is érje a 100 millió tengerentúli felhasználót.

Ha zenehallgatókról beszélünk, akkor a második helyezett egy igazi digitális zenei matuzsálem, a Pandora.  A kaliforniai szolgáltató komoly szerepet tölt(ött) be a tengerentúli zeneiparban, ( az Apple miatta volt kénytelen visszavonultatni az iTunes Radio-t) azonban mióta megvásárolta a UPC-t is tulajdonló Liberty Media leányvállalata a Sirius XM, azóta ( stratégiai okokból is) folyamatos a Pandora felhasználó és térvesztése.

Az így fokozatosan szabaddá váló második hely gazdája sokáig az Apple Music volt,  egy ideig hasonló ütemben növekedve, mint a Spotify, majd pedig egyre inkább lemaradva tőle. Az Apple Music prémium felhasználói görbéje  nagyon jól mutatja, ahogyan kifullad a növekedés.

A második helyezett, most már hivatalosan is, az Amazon Music, amely jól differenciált stratégiájával eleinte a piacvezető svéd cégével megegyező ütemben tudta növelni táborát, és ugyan a növekedési üteme mostanra csökkent, de még így is  meredekebb , mint az Apple Music-é. Ha tehát a zenehallgatók táborát nézzük, akkor  valóban kijelenthető, hogy  az Amazon Music a második legnépszerűbb zenei szolgáltatás a világ legjelentősebb zenei piacán!

Nézzük meg az előfizetőkre is ugyanezt, ezen ugyanis feltűnik az a szereplő, aki a legnagyobb veszéllyel lehet nem csak az Amazon második helyére, hanem akár magára a piacvezető Spotify-ra is!

Mint látható,  a Spotify teljes tengerentúli bázisának nagyjából fele az, aki fizet a szolgáltatásért, és az előfizetők számának növekedésben bizony érezhető lesz csökkenés 2025-ig! A növekedés csökkenése még erősebben érezhető az Apple Music esetében, ami különösen azért érinti fájdalmasan  Tim Cook cégét, mert ingyenesen igénybevehető  szolgáltatási rész hiányában ez egyben magának az Apple Music a piaci részesedésnek a csökkenését is okozza!

A prémium előfizetőket ábrázoló előrejelzésen plasztikusan látszik a Youtube előretörése ezen a téren ( is) A hosszú- hosszú ideig “csak” a zenei videókra koncentráló, audio streaming szolgáltatásaival sikertelen Youtube, zenei szolgáltatásainak összevonásával és agresszívabb   terjesztésével hirtelen sebességet váltott és kezdte el “üldözni” az előtte álló szolgáltatásokat.

Mindez olyan jól halad, hogy idén, de legkésőbb jövőre a Youtube Music biztosan megelőzi majd az Apple Music-ot, és ha nem is közvetlenül a  közelében, de látótávolságban követi majd az Amazon zenei portfólióját!

A nagy vesztes egyértelműen tehát az Apple Music, és az Insider előrejelzése alapján ez igazából majd csak az elkövetkezendő években jelentkezik majd. A megoldás? Olyan szolgáltatási területekre való belépés, amely új felhasználók tömegeit vonzhatja majd. A podcasting tehát messze nem csupán azért fontos az Apple számára, hogy visszaszerezze az uralmat egy olyan területen, amit ő  hozott létre…

Nem hiszem, hogy gondolta volna, Daniel Ek, amikor belevágott podcast birodalmának építésébe, hogy egyszer pont emiatt kerül a támadások kereszttüzébe. Amikor 100 millió dollárt fizetett a legnépszerűbb ( de jó eséllyel egyben legmegosztóbb tengerentúli podcaster,  Joe Rogan exkluzív jogaiért) akkor már talán.

Mindezzel pedig- akarata ellenére- úgy tűnik, a Spotify kinyitotta Pandora szelencéjét! A svéd cég ugyanis azzal, hogy beengedte a podcastokat egyszerre technológiaiból  médiacéggé vált, ezzel nagyon sok problémát magára rántva. Hirtelen Mark Zuckerberg összes gondja, ellenvetése és félelme attól ,hogy as Facebook belépjen a tartalomiparba   Daniel Ek számára is valósággá vált.

Saját bőrén tapasztalhatja meg azt most a svéd cég ( és vezetősége), hogy míg a zenében nincsen ellenségeskedés az egyes stílusok rajongói között, a véleményvilágban- különösen abban az egyre polarizálódó véleményvilágban amiben élünk- a vélemény csoportok közötti viták, megvetés szinte mindennaposak.   

Most, 2022-ben már biztosan jobban, sokkal jobban érti, hogy a Facebook miért is szenved annyit, és lehet, mai fejjel  meggondolná a podcast piacra való belépést…A Spotify ugyanis sok tekintetben hasonló védekezésre kényszerül, mint amire Facebook kényszerült a politikai posztokban megjelenő  hamis információk miatt, csak az ő esetükben a Joe Rogan podcast volt a katalizátor.

A svéd cég ugyanis egy eddig a platformon belül nem ismert funkció,  tartalom moderáció bevezetéséről volt kénytelen dönteni! Jobb megoldás híján a svéd cég is létrehozott egy tanácsadó testületet ( hivatalos nevén  Safety Advisory Council) annak érdekében, hogy megfeleő, sőt a lehető legideálisabb moderációs döntéseket hozhassa meg. A testület 18 tagból áll, akik háttere roppant különböző, ezáltal is  garantálva, a küönbpz ltásmdok bekerülését a javaslataokba. A testület ugyanakkor- szemben  Facebook esetével- ugyanakkor konkrét döntéseket nem hoz majd, csak irányelveket fogalmaz meg!    

A lépés sok tekintetben fájdalmas Daniel Ek számára, de több okból is elkerülhetetlen vagy legalábbis nehezen elkerülhető volt.  Ugyanakkor van egy pozitív, jövőbe mutató szála is, nevezetesen az, hogy a svéd cég inden jel szerint minden eddiginél erőteljesebben szeretne majd elmozdulni a felhasználók által generált ( nem teljesen) professzionális tartalmak felé, a podcastokon túl is.

Mindezt- azaz ezeknek az újfajta tartalomtípusoknak a platformba illesztését-  ugyanakkor úgy, hogy jelenlegi a bevételeit a lehető legkevésbé veszélyeztesse. Nem lesz egyszerű feladat, sőt megkockáztatom, sokkal nehezebb lesz, mint hogyan azt jelenleg a Spotify-on belül bárki gondolja…

A koronavírus alapjaiban sokkolta és változtatta meg azt, ahogyan mindennapjainkat töltjük, és ez alól persze a zenefogyasztás, a koncertrejárás sem volt kivétel. A 2021-es év már sokkal inkább szólt a koronavírussal való együttélésről, mint a járvány miatti leállásokról, és komplett iparágak hibernálásról. 

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2021-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2021-ban, ugyanakkor 2021 azért is fontos év volt, mert lakmuszpapírként mutatta, hogyan is épül vissza a világ zeneipara a normalitás felé. Ha innen közelítjük meg az IFPI által közölt adatokat, akkor azt mondhatjuk, 2021 szenzációs év volt!

Mindebben persze van- nem is kicsi- csalás, ugyanis az IFPI az előző évhez viszonyít, mégis a 2021-e   esztendő arany betűkkel kerül majd bele a könyvekbe, hiszen 18.5%-ot növekedtek a globális zeneipari bevételek.

Ennél sokkal pontosabb képet adhat az, hogyha magukat a bevételeket   nézzük!

Amennyiben ezt vesszük alapul, akkor  elmondható, hogy 2021 a globális zeneipar legsikeresebb éve volt a 21.században!A zeneipari bevételek 2021-ben meghaladták a 25 milliárd dollárt, amire évtizedek óta- utoljára a Napster megjelenése előtti időkben- nem volt példa.

  A növekedés motorját ( még mindig) a streaming szolgáltatások jelentik, bár  járvány által dominált 2021-es évhez képest szinte valamennyi zeneipari szegmens emelkedni,növekedni tudott. 2022-re tulajdonképpen kijelenthető, hogy a zeneipari paradigmaváltás végbement, a fizikai adathordozók dominanciájától, az egyedi letöltéseken át, mostanra egyértelműen az audio streaming a vezető bevételi forrás. A globális zeneipari bevételek nagyjából kétharmada származik napjainkban ebből a zenei fogyasztási formából.

Sokakat- köztünk minket- is meglepő  módon, a fizikai adathordozók  teljesen megkerülhetetlenné nem  (tudnak) válni. 2021-ben a globális bevételek ötöde még mindig a CD eladások által realizálódott.     

Azon CD eladások által, amelyek közel 20 év szünet után ismételten növekedni tudtak 2021-ben, nem is kevéssel, 16%-al! Mindez fundamentálisan két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt annak, hogy Ázsiában – ahol a CD vásárlás még ma is igen jelentős méreteket ölt- a 2020-as visszaesés után meredeken tudtak emelkedni az eladások, illetve annak, hogy a Vinyl eladások a 2021-es növekedést meg tudták duplázni(!!) és 51%-al tudtak növekedni.

Ha a többi zenepari szegmenst nézzük, ( természetesen) a streaming növekedése tovább folytatódott. A prémium, azaz fizetős streaming zenei szolgáltatások 24%-al tudtak nőni az előző 2021-es évhez képest. Ahhoz a 2021-es évhez képest, amikor már eleve 20%-ot ,megközelítő mértékben nőttek a streaming bevételek.  

És ha már átalakulást említettünk: az egyedi letöltés volt az egyetlen zeneipari szegmens, amely csökkent 2022-ben, méghozzá 2 számjegyű mértékben.  A maga nemében perverz és döbbenetes belegondolni abba hogy alig 15 évvel az iTunes indulása után az egyedi letöltések mindössze 3%-át teszi ki a globális zeneipari bevételeknek! Azaz az, ami anno a zeneipar megmentőjének számított mára lényegében eltűnt…

A globális piaci adatok mellett fontos, azokat árnyaló és finomító információkat adnak a regionális adatok. Ezekből az adatokból rajzolódhat ki, hogyha a fejlettebb piacokon már a növekedés lassulása kezd kibontakozni. 

2021-ben, illetve a  2021-es adatok alapján erre nem nagyon lesz mód. Az egyes földrészek ugyanis egytől egyig növekedni tudtak 2020-hoz képest, legtöbbjük kétszámjegyű százalékkal! A növekedés – természetesen- a kevésbé fejlett piacokon meredekebb volt. Ezekben- mint például Latin-Amerika vagy Észak- Afrika 30%-os is meghaladó növekedés volt tapasztalható.De még az olyan a korábbi években  bőven 10% alatti növekedést mutató régiók, mint Európa is 15%-ot  meghaladó mértékben tudtak növekedni 2021-ben- Mindez azért is fontos, mert maradva európánál, az öreg kontinens a globális zeneipar bevételeinek közel harmadért felelős…Azt is mondhatjuk tehát, hogy a meredek 2021-es globális zeneipar bevétel növekedés egyik oka, az elmúlt éveket messze felülmúló európai bevételnövekedés volt.   

2021 összességében tehát az elmúlt évtized, évtizedek legjobban sikerült éve volt a globális zeneiparban, még úgy is, hogy bizonyos adatokat a koronavírus utáni felpattanás torzíthatott.  A zeneipari bevételek lényegében visszatértek a digitális korszak előtti szintekre. Jó dolog tehát most kiadónak lenni. A streaming növekedése- mint minden termék növekedése- ugyanakkor nem maradhat meg örökké. Az elkövetkezendő év,évek legnagyobb kérdése, hogy a zeneipar megtalálja-e azelőtt a következő nagy bevételi forrást, mielőtt a streaming bevételek csökkenése a globális zeneipari bevételek csökkenését is elhozza?

(a posztunkban megjelenő valamennyi kép  az IFPI 20122-es zeneipari jelentésből való. Aki szeretné itt letöltheti vagy meg is vásárolhatja:https://globalmusicreport.ifpi.org/ )