Amikor a zenefelismerő szolgáltatások piacáról beszélünk, akkor hasonlóan a streaminghez szinte mindig egy és ugyanaz a szereplő jut  a legtöbbünk eszébe: a Shazam. Pedig ez a piac  sem egyszereplős, sőt! Ugyan a  Shazam  a legismertebb és ennek okán (is)számít a piacvezetőnek, de messze nem az egyetlen szereplőnek.

A Soundhound-ról meglehetősen régen,2018-ban írtunk utoljára. Akkor  amikor a kaliforniai cég értéke elérte az 1 milliárd dollárt. A stanfordi diákok által alapított cég az elmúlt években nagyon messze jutott a zenefelismeréstől. Alapvetően ennek köszönhető az is, hogy immáron arról beszélhetünk, hogy milyen módon,formában jelenik majd meg a tőzsdén a Soundhound.  

A módszer egy napjainkban már-már unalomig használt megoldás, a SPAC. A Soundhound a beszédes nevű,  Archimedes Tech SPAC Partners Co. vállalattal lépett kötelező érvényű partnerségre ez ügyben.

A megállapodás értelmében a Soundhound 2.1 milliárd dolláros értéken “kerül bele” a közös cégbe. Ez azért érdekes, mert mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundhound értéke az elmúlt 3 évben megduplázódott, valamint azt is, hogy ez az értéke több,mint ötszöröse annak, minta amennyiért az Apple anno megvásárolta a Shazamot.

Mindezt magyarázhatja- sőt jó eséllyel magyarázza is- az a tény, hogy a Soundhound ma már sokkal több, mint ami anno a Shazam volt. Az irányváltás 2015-ben kezdődött el.  Azóta pedig alapvetően immáron ez a vonal a fő termékfejlesztési vonal a Santa Clara-i  cég számára. És ez az irányvonal roppant fontosnak és sikeresnek bizonyult.)  A  hangalapú, mesterséges intelligenciát használó asszisztensek az egyik legforróbb témát jelentették és jelentik jelenleg is.

A Soundhound pedig ebben a robbanásszerűen növekvő iparágban talált magának egy olyan szegmnest, ahol sikeresen tud növekedni.  Függetlenség és közel 15 évnyi fejlesztési tapasztalat, talán ez az, ami elhozhatta ezt a sikert a cég számára. Mert az, hogy olyan cégek használják a Soundhooud technológiáját, mint a Hyundai, a Mercedes-Benz, a Mastercard, a Deutsche Telekom, a Snap vagy éppen a  KIA feltétlenül annak nevezhető.

A Soundhound esetében az optimizmust talán a potenciális piac mérete és ama bizonyos függetlenség együttese jelenti,jelentheti. A cég amerikai tőzsdefelügyelet részére leadott prezentációja alapján a piac- azaz a hang alapú eszközök piaca-  2024-re elérheti a 8.4 milliárd darabot!

A Soudhound jelene rózsás, jövője is igen izgalmasan hangzik. Más,nagyon más kérdés, hogy mindez hogyan csapódik le a befektetők  fejében.   

Ami a tőzsdei pályafutását illeti az immáron összeolvadt cégnek, arra talán a vegyes szó a legjobb. A jelenlegi tőzsdei környezetben mindez nem feltétlenül mondható rossznak, az azonban egyértelmű, hogy a befektetők- egyelőre- nem osztják a cég optimizmusát  a jövőbeni növekedési potenciáljáról…

Most, 2022 idusán talán furcsán hangozhat, de volt időszak, amikor a Spotify streaming zenei piaci első helye igencsak kérdéses volt. 2022 idusén az is nehezen érthető, hogy a kihívó, nem az Apple Music, vagy nem a Google vagy akár az Amazon, hanem egy francia  cég, a Deezer volt.

A francia cég történetében nagyon jól  és markánsan kimutatható az a pont, amikor az addig a Spotify kihívójaként tarott szolgáltatás hirtelen egy lett a sok streaming szolgáltatás közül. Ez az időpont pedig 2015 őszére tehető, amikor a francia cég bejelentette, hogy tőzsdére menne.

Egy nagyon nehéz 2014-es év után a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! 2015 ráadásul nem is a legrosszabb év volt ebből a szempontból! 2013 –ban illetve 2014-ben 6, illetve 6.8 millió előfizetőből több, mint 4 millió inaktív, nem fizető telco ügyfél volt!  

Mindezek ismeretében meglepően hangozhat, hogy a francia cég a tőzsdére készül, méghozzá igen rövid időn belül. A tőzsdére lépés gondolata nem teljesen új keletű, már 2020-an felmerült, hogy a Deezer is kihasználja a részvénypiaci konjunktúrát .

Mindez, most 2022-re érett tettekké, ami a tőzsdei konjuktúra szempontjából messze nem tökéletes…De  folyamat mostanra ért célt, így a Deezer egy párizsi céggel, az I2PO-val egyesülve jelenhet majd meg a párizsi tőzsdén!

A egyesülés ez estben egy már  viszonylag régóta ismert módszer segítségével valősul majd meg. Ez pedig a SPAC( merging with a special purpose acquisition company ). A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A Deezer esetében a cég a francia  I2PO, melyet a francia Pinault család, a Gucci márkát is birtokló Kering, valamint a befektetési bankár Matthieu Pigasse hozt létre, vezetni pedig egy korábbi Warnermedia vezető Iris Knobloch vezeti.

Maga a megállapodás érdekes és fontos tényekre is rávilágított a francia streaming zenei szolgáltatóval kapcsolatban. Egyrészt hosszú idő után végre nem csupán becsléseket, hanem hivatalos adatokon is látjuk, mennyi előfizetője is van a francia szolgáltatásnak. A tőzsdei felügyeletnek beadott adatok alapján a szám megközelíti a 10 milliót ( 9.6 millió pontosan)  Bevételi adatokat is közölt a cég, ezek alapján 2021-ben 400 millió euró árbevételt ért el. A francia cég célja ambiciózus, 2025-re egy milliárd dolláros árbevételt szeretne elérni. ( a különbségek érzékeltetése végett annyit azért tegyünk hozzá, hogy a svéd cég 2021-es egész évre vonatkozó bevétele megközelített a 10 milliárd dollárt! Azaz a 2013-ban még közel egy szinten levő két cég között szűk 10 év alatt 25-szörös lett a különbség..)

Ami a tranzakció technikai részleteit illeti,a Deezer kicsit magasabb, mint 1 milliárd dolláros áron kerül beszámításra.  Az összeolvadás után az új cég az I2PO által úgynevezett PIPE (Private Investment in Public Equity) azaz magántőzsdei befektetésre utal, ahol egy már állami vállalat közvetlenül eladja az akkreditált befektetőknek a részvényeket. Jelen esetben a Deezerbe már eddig is befektető cégek, úgy mint a Universal Music Group,  a Warner Music Group,  az Orange vagy éppen Lev Blavatnyik Deezer és Warner Music tulajdonos  tették ezt meg,összesen 145 millió dollár értékben,amely az új közös cég készpénzállományát növeli majd.

2015-ben- amikor a francia cég végül meg sem próbálta a tőzsdére menetelt. 6.3 milliós előfizetői táborának több,mint 40%-a telco cégekkel való megállapodásokból származott, amelyek, mind a hasznossága, mind a bevételi oldala erősen kérdéses volt. Ma a Deezer 9 milliós előfizetői bázisa sokkal piaci alapú, jobb bevétel termelő képességgel.

A cég helyzete tehát sokkal jobb, mint 2015-ben. Maga a streaming zenei piac is sokkal feljettebb,mint 2015-ben volt. A nagy zenei kiadók tőzsdei megjelenése is sikeres volt az elmúlt 18 hónapban. 2022 ugyanakkor elhozta a tökéletes vihart a nemzetközi tőkepiacokon, és látható, hogy minden apró hibát kegyetlenül megbüntetnek a befektetők. Könnyű dolga tehát semmi esetre sem lesz a francia cégnek a tőzsdén!

Mióta idestova 4 éve, a Spotify megjelent a tőzsdén  negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Most, 2022 áprilisban ez 2 okból még hatványozottabban igaz volt. Egyrészt a ukrán-orosz háború miatt  a svéd cég sok más vállalat mellett- kivonult Oroszországból- ami egyben azt is jelentette, hogy 1.5 millió előfizetőt vesztett. Önmagában ez is elég lett volna ahhoz, hogy kiemelt figyelem kísérje a negyedéves jelentését. Miután azonban a Netflix közel egy évtized után  előfizetőszám csökkenésről számolt be, melyet a részvényárfolyam zuhanása követett,  a Spotify esetében is hatalmas kérdőjel ágaskodott a jelentés tartalma és az arra adott befektetői válasz között.  

A Spotify ha szigorúan az előfizetői adatokat nézzük megúszta ezt hiszen képes volt, mind a nem előfizető, mind az előfizető számát növelni.  Tette ezt úgy, hogy maga Daniel Ek, jósolt 2 millió fős bővülést, jósolt, akkor még orosz előfizetőkre is alapozva. A 3,5 milliós növekmény tulajdonképpen tehát 5 milliósnak is felfogható.

A sokszor ismételt streaming matematika alapján, amennyiben a felhasználók ott vannak a szolgáltatásban, akkor a bevételekkel sem lehet túlzottan nagy gond. És ez így is volt! 2022 első 3 hónapjában 2,8 milliárd dollár bevételt generált ami, éves szinten 24%-os növekedést jelent ugyanakkor ha hajszállal is, de elmaradt  2021 utolsó negyedévétől.  Az előfizetői bevételek nagyon szépen muzsikáltak, 2,5 milliárd dollár feletti  összeggel gazdagítva a svéd cég mérlegét ( ami 2021 hasonló időszakához mérten is 4%-os növekedést jelent) . A hirdetési bevételek ugyanakkor meredek 28%-os visszaesést  mutattak az előző negyedévhez képest. Tulajdonképpen tehát a legutóbbi negyedévtál való elmaradása szinte teljesen ennek „köszönhető”.

Költségoldalon már érdemben nagyobb gondokat mutatott a jelentés. A működési veszteség ugyan a tavalyi év hasonló időszakéhoz  utolsó negyedévhez képest tudott csökkenni 6,3 vs 7,4 millió dollár, ugyanakkor a működési kiadások brutális, 27%-os mértékben növekedtek.

A felhasználók tehát mennyiségre megvoltak, így a bevélek is alapvetően a terveknek megfelelően alakultak ugyanakkor  a költségek nem, így összességében a Spotify profitabilitása masszívan elmaradt a befektetői elvárásoktól. Amíg ugyanis a befektetők 30% körüli profitabilitást vártak, addig a cég jelentése csak 25% körüli adatokat említett. Az ok is ismert: a Spotify podcast stratégiája és a rengeteg podcast területen megvalósított befektetései.

Megoldás lehetne a jövedelmezőség  növelésére – a költségcsökkentésen felül- az áremelés. A Netflix sokáig sikeres példáján felbuzdulva a Spotify esetében  felmerült, hogy árat emeljen, legalább is a fejlett piacokon.

Mindez most, a Netflix-el történtek után abszolút más megvilágításba helyeződött. De ezen felül is érdekes kérdések merülnek fel, akkor, amikor egy esetleges Spotify áremelésről beszélünk. Hiszen van-e egyedi, unikális tartalom a svéd cég streaming szolgáltatásában? Van-e olyan tartalom, ami ott tartaná az előfizetőket egy áremelés esetében, mintahogyan az a video streaming szolgáltatásoknál jellemző? Zenei nem nagyon! A podcast lehet ilyen tartalom, de az az előny amivel a Spotify rendelkezett 12-18 hónapja, ma már nem biztos, hogy akkora és olyan jelentős ezen a területen…

A következmény? Rég nem látott mértékű büntetés a befektetők részéről, melynek keretében a Spotify részvények értéke a 100 dollár alá  is benézett.

A befektetőket több minden is aggasztja a Spotify kapcsán.  A lista első helyén talán a podcastokba való invesztálás áll.  Amikor Daniel Ek elhatározta, hogy a podcast tartalmak uralása révén csökkenti majd függőségét a nagy nemzetközi kiadóktól és állít fel egy újabb bevételi lábat a cégének, a befektetők bólogattak, helyeseltek, örültek. Amit eddig ebből látnak, az ugyanakkor nem több, mint brutális mértékű extra tartalomköltés, újabb és újabb podcasterekre, podcast szolgáltatókra. A podcast hallgatottság ezzel párhuzamosan valóban növekszik, de a bevételi modell valahogy sehogy nem akar összeállni. Mindez pedig akkor, - amikor a streaming piac lassulására egyre több jel utal, és a magas inflációs környezetben ezek a szolgáltatások lehetnek a fogyasztói kosár változásának áldozatai- valljuk meg érthető, hogy aggasztja a befektetőket.

Afelől egyre kevesebb kétség van zeneipari körökben, hogy  a piacvezető a svéd Spotify,és rövid     távon nem is nagyon van arra esély, hogy bárki befogja vagy akár megközelítse őket. Egészen más ugyanakkor a helyzet akkor, hogyha a streaming piac  képzeletbeli dobogó többi fokáról beszélünk!

És ugyan  ezt a pozíciót tényleg senki nem veszélyezteti- hiszen a Spotify  több új előfizetőt tudott magához csábítani, mint bármelyik más streaming zenei szolgáltatás, ugyanakkor a piaci részesedése folyamatosan, immár harmadik éve csökken, azaz egy egyre nagyobb méretű tortából tudhatja magának a legnagyobb szelete, amely azonban egyre kisebb arányaiban.

Ami a növekedést illeti az Amazon is folytatta a 2020-as pozitív szériáját és  immáron második éve meredekebb ütemben növekszik,minta Spotify és az Apple Music. Ennek ellenére  a tavalyi év egyértelmű nyertese nem az Amazon, hanem  a Youtube, illetve a Youtube Music! Úgy pontosabb, ha úgy fogalmazzuk, hogy immár  második évben zsinórban a Youtube a legsikeresebb streaming zenei szolgáltatás.   2021-ben brutális, közel 50%-os mértékben tudta növelni előfizetői számát.  

A legnagyobb nominális növekedés ugyanakkor nem nyugatról,hanem keletről érkezett! A Tencent és a Netease,két kínai szolgáltató összesen közel 36 millió új előfizetővel gyarapodott. A két cég együttes piaci részesedése közel 20%-os,annak ellenére,hogy csak Kínában érhetőek el!

Mit jelent mindez, kicsit felülemelkedve a konkrét számokon? Elsősorban azt,hogy amíg 2-3 évvel ezelőtt nem igazán látszott reális alternatívája  annak, hogy bármi is felválthatja majd a klasszikus  streaming audio szolgáltatásokat. Erről most, jelen pillanatban sincsen szó,arról azonban igen,hogy közép és hosszú távon a valódi növekedés már ezekből a szolgáltatásokból származhat majd.

A trendforduló jelei bizonyos tekintetben már látszanak is. A Spotify havi látogatószámán belül a podcast hallgatók számának növekedése  egyre lassul, sőt inkább stagnál, azaz a Spotify abba a helyzetbe került, hogy a különböző tartalomtípusok   egyre inkább egymással versenyeznek kedvelőik kegyeiért.

S hogy mit tehetne akkor a svéd cég, hogy ezt elkerülje? Az egyre inkább látszik, hogy hiába szeretne a Spotify minden ami audio lenni- a podcasttól, a videón át a zenéig-  ezt egyre nehezebben tudja megtenni a jelenlegi keretin belül. A megoldást bármennyire is nem szeretné ezt kimondani- a Spotify számára a Facebook mutathatja meg.

A megoldást bármennyire is nem szeretné ezt kimondani- a Spotify számára a Facebook mutathatja meg. A közösségi óriáscég ugyanis a különböző funkcióit külön alkalmazásokba szervezte, ( whatspap, Messenger, Instagram) a Facebook pedig sok tekintetben “csak” forgalomterelő szerepet tölt be. Ezt az elvet követve  a svéd ég előtt sem nagyon áll más lehetőség, mint önálló Podcast, videó, rádió alkalmazással jelenjen meg a piacon.

A HD streaming nagyon sokáig a digitális zenei szolgáltatások legfelső, top prémium szegmense volt. Az a szegmens, amely igazából kevesek számára jelentett komoly értéket.  A különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne. Emiatt  a HD audio streaming eddig, alapvetően  a kisebb szereplők differenciáló eszköze volt.

Idén aztán hirtelen minden megváltozott. Ennek egyik oka, hogy a legjelentősebb zenei piacokon a növekedés üteme kifulladóban van, így újabb és újabb növekedési szegmenseket kellett keresni. Ez lett a HD streaming, amely pillanatok alatt mainstream lett.

A dominót az Apple indította el, amikor  is bejelentette, hogy a jövő hónaptól kezdve az Apple Music szolgáltatásában ingyenesen választható opció lesz a tartalmak HD minőségben való hallgatása, a teljes 75 millió dalból álló Apple Music katalógus esetében. Sokáig nem váratott magára egy újabb szereplő, az Amazon bejelentése sem. A Seattle-i központú  ma már e-commerce óriásnak (csupán) nehezen nevezhető cég ugyanis bejelentette, hogy  Amazon Music Unlimited audio streaming szolgáltatásának előfizetői mostantól ingyenesen érhetik el a tartalmakat HD minőségben.  

Feltűnhet, hogy a listából hiányzik egy szereplő- talán a legfontosabb. a piacvezető Spotify! Mindez több okból is érdekes! Egyrészt, mivel a svéd cég már 2021-re igérte saját HD streaming ajánlatának piacra vitelét. A mostani állapot szerint ugyanakkor nem hogy az indulásra vonatkozóan nincsen időpont igéret, hanem az egész projekt elakadhatott. Erre utal legalább is a svéd cég kacifántos megfogalmazása, leöntve jókora PR optimizmussal:  Tisztában vagyunk azzal, hogy a HD minőségű streaming mennyire fontos a zenekedvelők számára. Számunka is az, ezért eltökéltek vagyunk abban ,hogy prémium előfizetőink számára elérhetővé tegyük a HD zenehallgatás élményét, azonban arról egyelőre nem áll módunkban pontos információt adni, hogy ez mikor valósulhat majd meg.    

Azon felül, hogy a Spotify-t használó audiofilek számára mindez kellemetlen hir, magának a svéd cégnek sem éppen örömteli, hiszen egyértelműen hátrányba kerül legnagyobb vetélytársával szemben, egy olyan területen amit felhasználó nem nagy, de ugyanakkor annál hangosabb rétege használ.

De vajon tényleg ennyire bonyolult lenne a Spotify számára bevezetni a HD opciót? Ha 2021-ben a svéd cég  már aktivan tervezte  a bevezetését mi történhetett, hogy most, hogy  a piaci viszonyok szükségessé tennék nem tud lépni?

Spekuláció,de a nemzetközi sajtóban több helyen   elhangzó spekuláció arra enged következtetni, hogy a Spotify saját magát csalta csapdába.  2021-ben a cég tervinek ismertetéskor ugyanis azt a kifejezést használta kommunikációjában, hogy  a HD csomagra válthatnak a prémium előfizetők ezzel mintegy indikatívan egy magasabb csomag létrehozását belengetve. Ezt alapjaiban írta felül az Apple és az Amazon lépése, hiszen mindkét vetélytárs cég jelenlegi előfizetéses csomagjain belül ajánlja a HD minőséget!

További gond a Spotify számára maga a minőség. Ők- legalábbis kommunikáció szintjén- ugyanis 16-bit/44.1 kHz-es minőségű HD streaming szolgáltatásról kommunikált, miközben az Apple és az Amazon  24-bit/192 kHz minőségű zenékkel lépett piacra HD szolgáltatásában.Ez lesz, kell, hogy legyen tehát az alap majd a svéd cég számára is!

Daniel Ek és cége fókuszában most elsősorban a podcast áll, így kérdés mikor fordulnak majd ( újra)a HD audio felé. Elképzelhető, hogy rövid időn belül nem…

Ha van szolgáltatás, amely a szemünk előtt bizonyítja és mutatja be, mit is jelent az exponenciális növekedés, akkor az a TikTok.   A 2020-as év végén már úgy írtunk a TikTokról, mint a szolgáltatás, amely brutálisan növekszik, de a bezárás fenyegeti. A  2021 elején leköszönő amerikai elnök még 2020 tavaszán  a TikTok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021  elején azt mondhattuk, hogy  a TikTok nyugodtabban és erősebben várhatta az évet, mint ahogyan az előzőt zárta, hogy aztán 2021 egyértelműen a tinik kedvenc ultra rövid videó szolgáltatásáról szóljon!

2022 mindennek a learatásáról szólhat majd, de nézzük, hol, miben is állítja kihívások elé a TikTok a hagyományos zeneipari szereplőket:

Népszerűség és  app store bevételek

Pusztán a népszerűséget tekintve a TikTok-nak jelenleg nem nagyon van vetélytársa, globálisan sem. De azt az alkalmazás közgazdaságtanban már megtanultuk, hogy ez nem minden.  A népszerűséget dollárokká ,centekké is tudni kell váltani!

Valószínűleg nem könnyű olyan  területet találni, ahol a TikTok rosszabbul teljesített, mint 2020-ban, de az alkalmazás letöltések pont ilyen terület volt. A 2020 első két negyedévében tapasztalt csúcsról visszaesett a letöltések száma és egy alacsonyabb szinten stabilizálódott.

Mindez persze sokkal inkább betudható a koronavírus járványnak, mint annak, hogy 2021-ben rosszul ment volna a közösségi oldalnak! Olyannyira nem, hogy a TikTok lett az első olyan közösségi oldal, amely elérte a 3 milliárd letöltést, azaz a Földön közel minden második  ember telefonján ott virít a cég logója!

A bevételek ehhez  képest brutális ütemben növekedtek és most már negyedéves szinten inkább közelebb vannak az 1 milliárd dollárhoz, mint az 500 millióhoz, és éves szinten 77%-al növekednek!

Eltöltött idő

A TikTok-al kapcsolatban az egyik legjelentősebb hirdetői kritika az volt, hogy jellegénél fogva az oldalon eltöltött idő kevesebb, mint a Youtube esetében. Az App Annie adatai alapján ugyanakkor a legfontosabb piacokon a TikTok-on eltöltött idő heti szinten  immáron magasabb, mint amennyit a Youtube-on töltenek!

A különbség az Egyesült Államokban nem volt igazán jelentős, a TikTok-on 24, a Youtube-on pedig 22 óra 40 percet töltöttek hetente a felmérésben résztvevők. Markánsabb a különbség az Egyesült Királyságban, ahol 10 óra a különbség, a TikTok javára.  

Természetesen mindez még messze nem jelenti azt, hogy a TikTok teljes nézettsége vetekedne  Youtube-éval, de ennek az alapvető oka abban keresendő, hogy az aktív Youtube használók száma közel 2 milliárd, míg a TikTok esetében ez valahol 700-800 millió körül lehet.  

Szerep az előadói – rajongói kapcsolatokban

Az olyan, közvetlenül nem bevételt termelő platformok esetében, mint a TikTok, a zeneipari szereplők- kiadók, előadók- számára az egyik legfontosabb szempont, hogy mennyiben segíti az előadókat digitális marketingjükben?

Az MRC és a TikTok közös, tehát valamennyire fenntartásokkal kezelendő  kutatása alapján minden jek arra utal, hogy a TikTok kiváló marketing eszköz, mind a zenekarok, mind a márkák számára.

A felmérés szerint ugyanis a TikTok használók több, mint fele ismert meg már új zenét a platformnak köszönhetően, és amennyiben a márkák egy a felhasználók által már ismert zenét használnak, úgy a kötődés is erősebb lesz.

A TikTok-t eddig, a legtöbb zeneipar szereplő, érdekes, izgalmas, de közvetlen veszélyt nem jelentő közösségi szolgáltatásnak gondolta. Ez egyre inkább megdőlőben van, annak ellenére, hogy a Bytedance- a TikTok tulajdonosa- eddig még nem  kezdte el a cég Spotify vetélytárs szolgáltatását igazán  erősen terjeszteni globálisan.   A fent bemutatott három pont ugyanakkor azt jelzi, hogy enélkül, önmagában a TikTok is alapvető veszélyt jelentet a nagy nyugati  streaming zenei szolgáltatásokra.

 A streaming zenei szolgáltatások alapjaiban változtatták meg azt, ahogyan zenét fogyasztunk és tettek lehetővé olyan mértékű zeneipari bevételeket, melyeket  utoljára a CD korszakban, azaz még az 1990-es években láthattunk. Az IFPI adatai alapján közel 600 millió ember fizet a streaming zenei szolgáltatásokért. Ami egyrészt hatalmas szám, ugyanakkor a világ népességének kevesebb, mint 10%-a, azaz kevesebb, mint minden tizedik ember fizet a világon a legális zenei szolgáltatásokért. ( Miközben a Youtube-on mintegy 2 milliárdan néznek zenei videókat.. ingyen!) 

Globálisan pedig mintegy 3 milliárd ember van, akik fogyasztanak zenei tartalmakat, azonban azért nem fizetnek vagy esetleg szürke zónás forrásból teszik azt. Ezt a hatalmas tömeget tekinti célpontjának  a kolumbiai és mexikói zeneipari szakemberek által alapított TREBEL.

S hogy mit tud a TREBEL, mint esetleg más, piacon levő alkalmazások nem? Ha csak és szigorúan a funkciókat nézzük, akkor szinte semmit.  Mégis a TREBEL koncepciójában, üzleti modelljében  valami egészen újat és szokatlant próbál meghonosítani!

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mit is kínál a TREBEL, azt mondhatjuk, hogy ingyenes,akár offline zene streamelési lehetőséget. Ez a fejlett vagy közepesen fejlett piacokon, ahol a bankrendszer, az internet ellátottság  megfelelő úgy hangozhat, mint a mainstream vezető  audio streaming szolgáltatások fapados verziója.

A gyakorlatban azonban nem erről van szó, nem is véletlen, hogy a TREBEL szabadalmaztatta is saját ingyenes , hirdetés alapú megoldását, ami sok tekintetben több  és  felhasználóbarátabb  mint a fent említett nagy nemzetközi streaming szolgáltatások általa ajánlott ingyenes elérés. ( a hirdetéseket például nem zenehallgatás közben, hanem  a számok letöltésekor  jeleníti meg.)

A fejletlen piacokon, ahol  az illegális letöltések még mindig igen komoly problémát jelentenek, és ahol  nagy globális streaming szolgáltatók igazán nem tudták még meghódítani a piacokat, ott  igenis van létjogosultsága egy ilyen  sok tekintetben valóban fapados streaming szolgáltatásnak.

Ez mind szépen hangzik, de hogyan lehet működőképes egy olyan szolgáltatás, amely bevallottan nem is akar előfizetéses modellben működni? A megoldás, mint sok esetben most is a hirdetés! A cég képviselői nem kevesebbet állítanak, minthogy a hirdetőknek köszönhetően ingyen és offline élvezhetik ugyanazt az élményt a TREBEL használók, mint amit a nagy prémium streaming szolgáltatások nyújtanak.

A valóság azt mutatja, hogy igenis lehet piaca a szolgáltatásnak. A TREBEL adatai alapján ugyanis a szolgáltatásnak már jelenleg is mintegy 3-3.5 millió használója van, ami közel 60%-al magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ami talán még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, azok a bevételek:  A cég közlése szerint a már lezárt 2020-as évben 2,3 millió dollár árbevételt generáltak, ami 23%-al magasabb, mint az azt megelőző évben.

Ezek a bevételek nyilván össze sem hasonlíthatóak bármely nagy nemzetközi szereplő hirdetési bevételeivel. Persze az összehasonlítás sántít , hiszen a TREBEL mindezt egy fejletlen piacon, a mexikóin érte el.    

Nehéz tehát helyzetünk akkor, mikor azt kell megjósolnunk, mire viheti majd a dél-amerikai alkalmazás?

A piaci és, ahová szeretnének benyomulni, nagyon jó ,és nagyon fontos is. ( nem véletlen, hogy az összes nagy nemzetközi kiadó csatlakozott és elérhetőek tartalmaik  szolgáltatásban)  A monetizációs modell- ami sok más mellett ahhoz is kell majd, hogy a kiadókat kifizessék- felettébb törékenynek tűnik. Nem maga a hirdetés alapú modell, hanem az, amilyen hirdetési megoldásokkal próbálkozik a TREBEL.  Ahhoz, hogy hosszú távon  ki tudjon teljesedni az üzleti modell a TREBEL-nek rengeteg energiát kell abba ölnie, hogy  a TREBEL márka sokkal ismertebb legyen, és a célcsoport tagjai számára valóban egyet jelentsen az ingyenes zenei tartalom percepciójával.   

A Spotify és az előadók kapcsolata hosszú-hosszú idő óta vegyesnek mondható. ( és a „vegyes” szó használatával itt még alapvetően jó indulatúak is voltunk..)  Ennek az oka egyrészt a svéd cég magatartásban kereshető- a vezető streaming szolgáltatások közül a Spotify fizeti a legkisebb összeget lejátszásonként az előadóknak- másrészt viszont egy globális probléma része.

A probléma lényege az, hogy maguk a szolgáltatók jelen körülmények, a jelenlegi tartalomdíjak mellett nem képesek nyereségesen működni, mindamellett, hogy a  bevételeik mintegy 70%-át tartalomért fizetik ki,  ebből azonban az előadók  vajmi keveset látnak!

Érthető módon ebben a helyzetben bármi olyan, ami nem az eladói kifizetésekhez kapcsolódik, visszatetszést kelt. Márpedig a Spotify hosszú évek óta jelentős hirdetőnek számít, globálisan is.   

A cég tőzsdei jelentéseit böngészve azt mondhatjuk,hogy Daniel Ek csapata az elmúlt évben már 1 milliárd eurót meghaladó összegben költött sales és marketing aktivitásokra. Ez nem is meglepő, hiszen a Spotify több látványos kampányt futtatott az elmúlt években, akár új funkciók bevezetése kapcsán, akár  a 3 hónapos Spotify hozzáféréshez kapcsolódó kampányok során.

Az összes eddigi marketing együttműködést felülmúlja azonban, mind jelentőségében, mind nagyságában és összegében- az, amit a Spotify ls az FC. Barcelona kötött. A svéd  cég a Rakutent váltja főszponzorként. A megállapodás 3 évre szól, és a következőket kpaja majd a Spotify, a brutális 320 millió eurós(!!9  díj ellenében

• Spotify logója lesz a csapat mezének elején, a kiemelt helyen, a japán Rakuten helyét veszik át
• A Spotify lesz a női csapat mezszponzora is 
• Az edzőmez hátulján a Beko logóját váltják majd le 
• Stadion névhasználati joga: Camp Nou Spotify vagy Spotify Camp Nou megnevezéssel 

Három szezonra állapodtak meg, de a megállapodás meghosszabbítható

Az üzlet tehát hatalmas, mondhatni ezzel a Spotify az olyan gigacégekkel helyezi magát egy szintre, mint az Emirates Airlines, a Nike, a Puma, az Adidas, a Vodafone, a Fiat vagy éppen  Deustche Telekom.

A megállapodás ugyanakkor nem emiatt okozott hatalmas viharokat előadó körökben! Sokkal inkább azért, mert ugyan a megállapodás pillanatában A Spotify boldogan kürtölte világgá, hogy   az együtttműködés révén az előadók számára egy új platformot tud létrehozni, ahol az FC Barcelona hatalmas közösségével kapcsoltot létesíthetnek majd  a gyakorlatban azonban valami egészen mást érzékeltek az előadók!

Számoljunk egy kicsit utána, hogy miért is! A svéd cég átlagosan egy lejátszásért 0.00348 dollárt fizet az előadóknak. Ahhoz, hogy egy előadó 320 millió dollárt kereshessen, ezzel a díjjal, közel 90 milliárd(!!) lejátszásra lenne szüksége…Ilyen előadó pedig még nem volt a svéd cég történetében!Az ehhez a hihetlen  értékhez legközelebb álló előadó Drake, a maga kb. 62 milliárd lejátszásával..

Az időzítés sem jöhetett volna sokkal rosszabbul, a Joe Rogan botrány, az ukrán válság  egy olyan helyzetet teremtettek, amelyben egy ekkora, sokak szemében fennhéjazó  tranzakció bejelentése PR katasztrófának tekinthető. Akkor is, hogyha a Spotify és személy szerint Daniel Ek ezt lehet nem érzékeli

A Google és a Youtube minden kétséget kizáróan a digitális zeneipar vezető cégének számít, már persze csak akkor, ha nem csupán a streaming szolgáltatásokért fizető ügyfeleket számítjuk. Napi, heti gyakorisággal százmilliók, milliárdok hallgatnak, néznek zenei tartalmakat a Youtube oldalain.   

Pont ez volt az egyik azoknak a problémáknak, melyekkel az Alphabet a Youtube Music indulásakor szembesült.  Az alapvetően ingyenes Youtube-hoz hozzászokott internetezők ugyanis alig mutattak hajlandóságot arra, hogy fizessenek is a zenei tartalmakért, a Youtube-on belül.  

Az Alphabet ezt aztán egy  agresszív lépéssel oldotta meg- minden jel szerint sikerrel- ugyanis onnantól fogva, hogy minden Android telefonon a Youtube Music az alapértelmezett zenelejátszó, hirtelen meredek emelkedésnek indultak a Youtube Music előfizetőszámok.  

Az a kérdés ugyanakkor ezzel még a mai napig nem oldódott meg, hogy az Alphabet minek pozícionálja, minek szeretné láttatni a Youtube Music-ot? Hiszen a videók a mai napig jelen vannak, így hiba versenyez a szolgáltatás a Spotify-jal, a verseny sok tekintetben nem alma-alma összehasonlítást eredményez.

A tengerentúli piacokon pedig  - ahol a streaming szolgáltatások növekedésnek lassulásának jelei mutatkoznak- a szolgáltaók újabb és újabb ötletekkel próbálják becsalogtani az internetezőket és növelni előfizetői táborukat.  

Ennek keretében most a Youtube is valami olyat lépett, amit nem hittünk volna, hogy valaha megtesz: Ingyenesen, audio üzemmódban is lehetőség lesz zenét hallgatni az alkalmazásban! Igen, az olvasó ha úgy érti, hogy ez pontosan olyan, min a Spotify, akkor jól érti!

A videómegosztó ugyanakkor egyik kezével ad, másikkal elvesz, ugyanis mindezzel egy időben a Youtube Musicból a zenei videók teljesen ki is kerültek, így aki ezeket ( is) szeretné nézni, nem csak) hallgatni, annak  a Youtube prémium verizójára kell váltania.

Mindez ráadásul ingyenesen lesz elérhető, azaz lényegében a Youtube Music teljes zenei adatbázisa és funkcionalitása a klasszikus streaming szolgáltatásokkal megegyező módon is elérhető lesz. A túl szép, hogy igaz kijelentés persze most is igaz: mindez egyelőre csak Kanadában, a kanadai Youtube használók számára valóság, azaz egy tesztről van szó.   

Ha és amennyiben a teszt sikeres lesz és esetleg globálisan is  megjelenik, az két dolgot is jelent majd: egyrészt azt, hogy a Youtube Music-ot átpozícionálja a tulajdonos egy tisztán streaming zenei szolgáltatássá.  Másodsorban pedig azt, hogy innentől kezdve a Youtube Premium és a Youtube Music funkcionalitása markánsan különbözik majd:

A videómegosztó óriás ezzel a lépéssel egyrész egyértelműsítheti majd funkcionalitását, másodsorban pedig követi az Amazon-t és az Apple-t melyek egyre inkább szegmentáltan kínálják az elérést streaming zenei szolgáltatásukhoz. Ennek ellenére furcsa lesz azt mondani, hogy a Youtube streaming audio szolgáltatása…

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően. A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása.

A változás tehát az autóban való zenefogyasztás terén is visszavonhatatlanul megkezdődött és az autó lehet a következő terület, ahol a streaming átveheti  majd az uralmat..Ebből pedig nyilván nem szeretne kimaradni a streaming piac piacvezető ereje, a svéd Spotify sem.

Arról, hogy a svéd cég esetleg autós zenehallgatási hardware (!!) megoldással lép a piacra, már  régóta keringenek pletykák a piacokon, prototípusról is lehetett hallani, a tényleges piacra lépés ugyanakkor csak a közelmúltban történt meg!

A meglehetősen fura nevű- Car Thing- eszköz 4.6″ x 2.5″ x 0.7 inch méretű, azaz akkora, mint egy kisebb mobil telefon. Bluetooth, illetve AUX valamint USB csatlakozással is összeköthető az auto hifi rendszerével. Pontosan ezért igazából nem is feltétlenül beszélhetünk önálló Spotify hardwaverről, hiszen a navigációhoz  és zenehallgatáshoz elengedhetetlenül szükséges  internetet a telefonunkról kapja a készülék, ahhoz pedig, hogy hallgatni tudjuk, az autó HIFi rendszerére van szükségünk.

Ami a funkcionalitást illeti a Car Thing egy zene és podcast lejátszó hardver, amely ismeri és képes kezelni  a hang alapú vezérlést, és amely egyszerre rendelkezik érintőképernyős navigációs  illetve gomb alapú navigációs megoldásokkal.

Ha magát a designt nézzük,  azt kell mondjuk, a Spotify egy nagyon szép, letisztult megjelenésű hardware-rel jelent meg a piacon, bár bizonyos megoldásokban a jó 15 évvel ezelőtti Apple-t idézik… Mindez a maga 90 dolláros árával pedig nem is feltétlenül mondható drágának, ugyanakkor jelenleg csak Spotify prémium előfizetők számára érhető el.  S hogy mit kapunk ezért az összegért? Alapvetően ugyanazt a tartalommennyiséget, mint  a desktop kliens vagy a mobil alkalmazás esetében, ugyanakkor egy az autós zenehallgatásra optimalizált,   zenehallgatási élménnyel.

Ez egyrészt jelent egyszerűsített és gyorsított navigációt, azaz , hogy beállítható, hogy az eszköz felső részén mik legyenek a fő navigációs menüpontok? Alapból  a kedvelt dalok illetve két Spotify által karbantartott és frissített, vezetéshez kapcsolódó lejátszási lista lesz beépítve.

De a könnyű navigáció oroszlánrészét nem ezek végzik majd!  A svéd cég ugyanis az autós megoldásnak kidolgozásával egy időben a hang alapú vezérlést is bevezette! A hey Spotify jelszóval indítható szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a legfontosabb kontrol funkciókat- pl. lejátszási lista indítása, keresés- hangparancsokkal is meg tudjuk oldani .

De ha valaki nem hanggal szeretné vezérelni vezetés alatt az eszközt, arra is lehetősége lesz egy a korai iPod-okon alkalmazott megoldáshoz kísértetiesen hasonló megoldás segítségével. A Dial névre hallgató  clickwheel, azaz kattintókerék  (sicc!) segítségével lehetőség van váltani az gyes tartalmak között illetve összetettebb, hanggal nehezen vagy nehezebben megoldható tevékenységek  megvalósítására.

A Car Thing tehát egy meglehetősen komoly fizikai termék, ami felveti a kérdést, hogy a Spotify esetleg erre a piacra is be akarna lépni?A válasz erre- egyelőre- határozott nem.

A svéd cég autós megoldása  bevallottan inkább szolgál kísérleti célokat és azt, hogy megismerjék egy nagy mintán is, hogy milyen trendek jellemzik az autó zenehallgatást.  

Mert az viszont több kutatás által is megerősített tény, hogy a hagyományos rádiózás utolsó mentsvárát az autók jelentik. Amikor- az autók cseréje révén- a különböző streaming szolgáltatások  számára is reálisan elérhetővé válik majd az autó, mint platform, akkor jöhet majd el a rádiózás  valódi vége. És a Spotify szeretne majd ott lenni ebben a pillanatban, a Car Thing alapján azonban valószínűbb, erre önerőből nem lesz majd képes!