A Vevo hosszú éveken keresztül a zeneipari kooperációk iskolapéldája volt: A két nagy kiadó és kockázati tőkebefektetők által létrehozott, prémium zenei videóélményt nyújtó szolgáltatás létre hívása óta fokozatosan növekedett. A brutális növekedés ellenére a Vevo sorsa több, mint kérdéses, két okból is. Egyrészt mert a videótartalmak egyre inkább olyan hatalmas médiacégek harcának színterévé válnak, mint az Apple, a Youtube vagy éppen a Facebook. Másrészt pedig a két tulajdonos lemezkiadó számára jelenleg fontosabb a befektetés nyereségének realizálása, mint további befektetések végrehajtása a terjeszkedés támogatására.
Ennek az üzleti szempontból egyáltalán nem egyszerű helyzetnek,amikor is a Vevo nem titkoltan eladó, ugyanakkor mint szolgáltatás továbbra is népszerű a feloldása sem egyszerű. A Vevo azt az utat választotta, hogy amennyire lehet, versenyez, ezzel növelve értékét, az esetleges akvizíció esetére.
Hogy mennyire komolyan gondolja mindezt a prémium zenei videómegosztó oldal azt az elmúlt időszak több eseménye is jelzi, elsőként az, hogy alapjaiban tervezte át alkalmazását a Vevo!
Az új egyelőre még csak az amerikai Itunes store-ban megjelent, alkalmazás ugyanis a zenei videók felfedezését abszolút átalakítja. Az átalakulás lényege, hogy a már eddig is a felfedezést, elősegítő struktúra és funkcionalitás mostantól még inkább egyszerűbbé válik.
Az alkalmazás indításakor már szembesülhetünk a változásokkal, ugyanis első alkalommal, az Apple Music példáját követve ki kell választanunk kedvenc előadóinkat, pontosan ugyanúgy, ahogy azt a Tinder esetében tesszük, a felkínált előadók fotóját jobbra vagy balra húzva.
Maga az alkalmazás főoldala is ezen választások alapján épül fel, azaz a rengeteg megjelenített videó nem egy véletlenszerű videófolyamot takar, hanem az egyes felhasználók által kedvencnek jelölt előadókat és az ő videóikat. A saját kedvenceink külön videófolyamban találhatóak, hogyha újból, többször szeretnénk őket megnézni. De ami talán a legmegdöbbentőbb az új vevo alkalmazásban az az, hogy lényegében eltűntek belőle menük! A termékfejlesztési csapat vezetője, Jose Gonzales szerint minden teljesen tudatos, céljuk az volt, hogy a tartalom uralja az alkalmazást. Hozzátette, az első időszak adatai alapján az alkalmazás használói nem hiányolják az olyan alapvető funkciókat mint a keresés vagy a legnézettebb videók, azonban a videómegtekintések száma nőtt, és ez volt a legfontosabb cél.
Amikor tavaly ősszel felröppentek az első hírek arról, hogy az Apple a Beats Music márka kivezetésére készül már felröppent az a pletyka, hogy sok más irány mellet, az Apple zenei elkötelezettségét immáron egy zenei fókuszú hardverban is kifejezné.
Akkor leginkább egy Beats márkára keresztelt iPhone merült fel, mint lehetőség, azonban az elmúlt időszak rengeteg Apple zenei esemény bejelentése során egy alkalommal sem került elő, mint lehetőség.
Az alapvetően a hangszeriparból ismert gyártó első mobiltelefonja, persze nem mérhető a top kategóriás Apple vagy akár Samsung telefonokhoz, azonban több, láthatóan előremutató megoldással jelentkezett első telefonjában.
A Marshall London névre hallgató készülék, egy Android operációs rendszert futtató, a legjobb minőségű audio tartalmak kezelésére dedikált processzorral, minőségi fülhallgatókkal és a csatlakoztatásukra szolgáló két darab, különálló jack dugókkal, equalizerrel, hangerőszabályozó click–wheel-el, cserélhető akkumulátorral illetve bővíthető memóriával.
A telefon először a kisebb piacokon válik majd elérhető, így aki mindenképpen szeretne hozzájutni annak a Skandináviába a balti államokba vagy Angliába kell majd utaznia és mintegy 165 ezer forintot ( 580 USD) kell fizetnie, hogyha magáénak szeretné tudni a telefont.
Azt a telefont, amely hardver adatai nem túl erősek (4.7-inch 720p IPS LCD kijelző, a quad-core 1.2GHz Snapdragon 410 processzor, 2GB of RAM, 16GB tárhely, és 8 Megapixeles kamera) és amely alapján kétszer annyiba kerül, mint a hasonló képességű telefonok. Kapunk viszont egy messze előremutató designt és megjelenést, valamint egy olyan telefont, amit valóban a zenehallgatásra terveztek.
Mi magunk sokan másokkal együtt azt gondoltuk, az első piaci szereplő, aki ezt meglépi majd, az Apple lesz, kihasználva a Beats, mint hardvare márkában rejlő erősséget. Tim Cook-ék egyelőre sokkal inkább koncentrálnak az Apple Watch-ra zenei téren, így a Marshall akár komolyabb szeletet is kihasíthat magának a high end szegmensből. Mert afelől pillanatnyi kétségünk se legyen, hogy a Marshall London a vastag pénztárcájú, audiofil telefontulajdonosokat célozza.
Adel harmadik albumát az egész zeneipar várakozásokkal telve várta, nem csak a remélt zenei élmény, hanem üzleti szempontból is. Alig két héttel a megjelenés után immáron kijelenthetjük, hogy a brit énekesnő valóban történelmet írt, minden szempontból.
A sok rekord beállítás mellett ugyanakkor volt a zeneiparnak egy szegmense, amely teljesen kimaradt a sikerből, ez pedig a streaming szolgáltatások. Adele ugyanis már az album megjelenése előtt bejelentette, hogy sem a Spotify, sem az Apple Music, sem a Deezer szolgáltatásában nem lesz elérhető az új album, legalábbis a megjelenéssel egy időben.
Adele sikere számokban
Már az első héten, csak az Egyesült Államokban 3,38 millió példányban kelt el Adele 25 című lemeze , amire 1991 óta nem volt példa, hogy ilyen rövid idő alatt fogyott el ennyi lemez. Adele ezzel amúgy az NSync 2000-ben megjelent, No Strings Attached című albumát szorította le a trónról , amiből mindjárt 2,41 millió kelt el a megjelenés napját követő első hétben.
A 3.38 millió eladott példány az összes eladott album 42%-át jelentette ezen a bizonyos első héten és több, mint a Billboard top 200-as lista következő 199 albumának összes eladása.
Az album a 2010-es évekhez mérten abszolút szokatlan módon minden platformon osztatlan sikert arat és aratott. 1.7 millió CD-t vásároltak Adele új lemezéből, azaz az adott hét teljes tengerentúli CD eladásának ( 4.54 millió) majdnem a fele ( 38%) ez az egy album, illetve CD adta.
Az album a digitális letöltések között is tarolt 1.64 millió digitális album letöltést generált, ami természetesen ugyancsak rekord., közel 1 millió letöltéssel felülmúlva az eddigi rekorder Lady Gagát. Az 1.64 millió album letöltés az adott heti digitális album leöltések hfelét (49%) adta.
A lendület nagyon a második hétben sem csökkent, a brit énekes albumából 1.1 millió példány kelt el, ami azt jelenti, hogy két hét alatt közel 4.5 millió példány kelt el.
Az előadók többsége számára a streaming szolgáltatásokban való megjelenés nem választás kérdése. Kivételt képeznek ez alól ugyanakkor az olyan gigasztárok mint Adele, Taylor Swift vagy Beyoncé.
Adele maga szinte sportot űz abból, hogy negligálja a streaming szolgáltatások és nem teszi elérhetővé rajtuk tartalmait, (előző lemeze a 21 csak mintegy 1 évvel a megjelenés után vált elérhetővé a streaming szolgáltatóknál) ami annak ellenére fájó a szolgáltatók számára, hogy maga a streaming, mint üzleti modell egyre népszerűbb és népszerűbb.
Adele lépése ugyanis nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy az év legnépszerűbb albuma nem elérhető a streaming szolgáltatások keretein belül, ami nyilvánvalóan rombolja a szolgáltatások értékét. Adele maga jelezte egy nyilatkozatában, hogy tisztában van vele, hogy a jövő a streaming szolgáltatásoké, mégis bízik abban, hogy a CD, mint fizikai formátum, akár a Vinyl-hez hasonló come –back-re is képes lehet…
A tiltás alól egyetlen kivétel van ( az sem Adele miatt) ez pedig nem más, mint a különleges, nem streaming licenszeket használó Pandora. Azaz a Pandora esetében Adele albuma- dalonként- nem azért érhető el, mert Adele menedzsmentje kivételt tett volna, hanem azért, mert nem tehetett ez ellen semmit. Az eredmény persze ettől függetlenül az, hogy Adele új albuma, különböző formában, elérhető ingyenesen streamelve is a neten, csak pont nem azokban a szolgáltatásokban, ahol esély lenne arra, hogy a népszerű tartalom egyben a prémium szolgáltatási láb vonzerejét is növelje..
Az, hogy az Apple nem csak és kizárólag streaming szolgáltatásként képzeli el az Apple Music-ot, már az induláskor érezhető, érzékelhető volt, hiszen az Apple music egyik pillére, a @Connect , messze nem csupán zenei audio tartalmak megosztására lett kitalálva.
Következő lépésként, ugyan nem kapott akkora publicitást, de az Apple Music indulásával párhuzamosan, az Apple a kiemelt és támogatott előadók számára videótartalmak gyártását is megkezdte. Drake Energy című, illetve Pharrell Freedom, illetve Eminem Phenomenal című videóját egyaránt házon belül készített az Apple.
A végső cél azonban könnyen lehet, hogy ennél sokkal-sokkal több, legalábbis erre utal, hogy az Apple platformján immáron nem csupán más oldalakról van lehetőség videókat belinkelni. Ez az apró lépés, amely eddig két, alapvetően az Apple Music arcának is tekinthető előadó ( Drake és Kenny Chesney ) esetében jelent meg, sokkal többet jelenthet, mint egyszerű technológiai lépést.
A saját lejátszó kialakításában szerepet játszhat az is, hogy az Apple szeretett mindig is azért rendszerekben gondolkozni, ennek pedig az, hogy a videók harmadik felektől ( akik mellesleg most mér vetélytársak a streaming piacon) érkezik, ellentmond ennek az elvnek, a saját lejászt pedig több integrációs lehetőséget kínál (, például elhelyezhető benne egy közvetlen az Apple Music-ra mutató link.
A versenyben pedig az Apple abszolút nem indul rossz esélyekkel, sőt, a megújított Apple TV platform jövő év elejétől saját videó megoldást is kínál majd, amely össze kapcsolva az Apple Music részeként működő megoldással illetve a @Connect-el, valóban egy új és robusztus platformot hozhat a piacra.
Azt, hogy a hatalmas befektetés igénylő, mellette azonban csupán minimális marginnal rendelkező streaming zenei szolgáltatás piacon , a nagyon nagy számú szereplő nem fog tudni sokáig megélni, régóta tudott tény volt. Mindenki várta, számított rá, hogy eljön majd egy Armageddon-szerű pillanat, amikor a gyengébb szereplők sorra kezdenek majd elhullani. Úgy tűnik ez a pillanat idén érkezett el, elsősorban két óriás, az Apple és a Youtube piacra lépésének köszönhetően. A piaci racionalizáció legújabb áldozata az Rdio, amely a héten kénytelen volt csődöt jelenteni!
A csőd bejelentésével egy időben minden streaming szolgáltatás atyja, az immár 15 éve működő Pandora bejelentette, hogy az Rdio legfontosabb eszközeit 75 millió dolláros értékben megvásárolja. A megvásárolt eszközök között licenszek, illetve szabadalmi jogi védelme alatt álló eljárások szerepelnek, a kiadói szerződések illetve az Rdio nemzetközi iroda hálózata nem képezi részét.
Az Rdio története
Az Rdio egy a Kazaa és a Skype alapítói által 2010-ben létrehozott social music start-up. Koncepcióját tekintve az Rdio webes és mobilos, korlátlan streamelési lehetőséget biztosít a szolgáltatásban elérhető zenei adatbázishoz. Mindezen felül nagyon erőteljes közösségi funkcionalitást kapott, így gyesek a zenei szolgáltatások Facebook-jának is nevezték. A felettébb nagy bizalom ugyanakkor nem helyettesíthette az igazi felhasználókat. A z erőteljes indulást így aztán hossza stagnálás ,majd pedig az egyre erősödő streaming piac miatt szinte totális stratégiaváltás követte.
Ugyanúgy, ahogy a Spotify uralmát megtörni kívánó két a 2010-es évek végén elindult, felettébb igéretesnek látszó szolgáltatás. A Songza lassan egy éve a Google berkein belül, a Google Music motorja, az Rdio pedig 1 hónapon belül megszűnik majd, hogy aztán a Pandora motorjaként éledjen újra, ugyanúgy, ahogyan azt a Beats Music tette az Apple Music-kal.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Rdio akvizíciója ne lenne fontos stratégiai lépés a Pandora-tól. Ahogyan azt a kaliforniai cég vezetői, a vásárlást bejelentő telefonkonferencián hangsúlyozták, a Pandora célja, hogy a világ vezető zenei platformja legyen, ahol különböző módon és formában lehet zenét hallgatni, legyen az online rádió, klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás vagy éppen élő koncertek.
De ha fogyasztói oldalról közelítjük,meg, az Rdio akvizíció onnan nézve is fontos lépés stratégiailag. Egyrészt mivel maga a Pandora által idestova 15 éve kialakított termékkoncepció mára kissé mát elavult. Napjainkban a zenemegismerés kapcsán is több szabadságot szeretnének a zenekedvelők, minthogy megadják az előadó nevét és aztán lájkolják a számokat. A másik terület, ami nagyon megváltozott a Pandora indulása óta, az a közösségi funkciók fontossága, amelyben az Rdio ugyancsak sokat segíthet majd.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi iroda hálózatot és a kiadói jogokat nem vásárolta meg a Pandora, feltételezhető ( és erre utaltak is a telefonkonferencia során) hogy az Rdio és a Pandora-hoz kerülő mérnök gárdájának tudása képezi majd az alapján a várhatóan jövő év végéig kialakítandó streaming szolgáltatásnak.
Nagyon érdekes lesz majd látni, hogy hogyan alakul a Pandora és a nagy zenei kiadók viszonya most a bejelentés után. Eddig ugyanis a Pandora és a tartalomtulajdonosok és azok jogvédő szervezeteinek viszonya inkább szólt a pereskedésről, mint a tárgyalásról. Akkor és ahhoz viszont, hogy a Pandora nemzetközi streaming szolgáltatóként folytathassa, meg kell állapodnia minden kiadóval, ami önmagában sem lenne egy egyszerű ujjgyakorlat, így viszont kifejezetten nehéznek ígérkezik majd…
Biztosan az eddigieknél mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia a kaliforniai cégnek, de az is tény, az Rdio illetve a Ticketfly akvizíciók révén a Pandora 65 milliós aktív és 300 millió teljes bázisát nézve, igen komoly streaming piaci szereplő lehet majd.
A zenefogyasztási szokások változásai, egyszerre késztetik folyamatos változásra, adaptálódásra a digitális zeneipari szolgáltatásokat illetve magukat a tartalomtulajdonosokat is. A változó helyzet rengeteg változó megoldást szült és szül. Máshogy viselkednek a nagy kiadók, máshogy a független kiadók és máshogy a nagyon sok tekintetben speciálisnak tekinthető elektronikus zenei kiadók.
Azon elektronikus zenei kiadók ,melyek egyik, ha nem a legnevesebbike az angol Ministry of Sound, amely bejelentette, hogy saját zenei szolgáltatást indít. Nagy lépés ez annak a kiadónak az életében. Amely az elmúlt bő 1-2 évben folyamatosan perlekedett a streaming szolgáltatásokkal. A Ministry of Sound LIVE névre hallgató, iOS és Android platformon elérhető szolgáltatás alapvetően rádió szolgáltatásnak nevezhető.
A Ministry of Sound LIVE kínálata ugyanis alapvetően zenei stílusok alapján összeállított rádióadókat takar, jelenleg, az induláskor 6 nagyobb tematika körév szervezve, melyek aztán az év végéig további 3-4 adóval bővülhetnek majd. A szolgáltatás sava-borsáét nem is feltétlenül ezek az alapvetően lineáris, nem testreszabható rádióadó jellegű tartalmak adják majd, hanem a kiadóval partnerségben álló sztár DJ-k (Hardwell, Judge Jules, Mark Knight vagy éppen Steve Aoki ) saját rádió állomásai.
A MOS ügyes-bajos dolgai
A Ministry of Sound ugyan független kiadó, de sokszor nehezebb partner, mint a nagy nemzetközi kiadók. Sokat tudna erről mesélni a Spotify, amellyel az angol kiadó 2013-ban fogott perbe, amiatt, hogy a svéd cég lehetővé tette, hogy felhasználói a Ministry of Sound kiadványaival egyező playlisteket állítsanak össze. A két cég aztán 2014 kora tavaszán peren kívüli egyességet kötött, melynek értelmében a MOS beadványában említett listákat a svéd cég a keresőjéből eltávolította,újabb felhasználók nem iratkozhatnak fel a listákra,de fizikailag nem törölte azokat.
Az MOS következetes (?) üzletpolitákájból aztán idén az Apple Music is ízelítőt kapott, amikor is a kiadó jelezte, hogy lényegében egyedüli kiadóként, nem engedélyezte tartalmainak megjelenését az Apple streaming szolgáltatásában (sem)
Az elektronikus zenei kiadó lépése amolyan szükséges és elégséges kategória. Szükséges azért, mert az elektronikus zenei kedvelői és e Ministry of Sound, mint kiadó tartalmainak fogyasztói ma már teljesen másképpen hallgatnak elektronikus zenét, mint az ezredfordulón és egyre növekszik azoknak a szolgáltatóknak a száma, akik alternatívát nyújthatnak az elektronikus zene kedvelői számára. És elégséges csupán, mivel a Ministry of Sound láthatóan és érezhetően elsősorban arra törekedett, hogy gyors választ adjon, nem arra, hogy egy mélyebb, átgondoltabb stratégia mentén alakítsa ki digitális ajánlatait. Azon a piacon, ahol a Soundcloud, vagy éppen a Spotify kacsingat az elektronikus zene felél, ez egyáltalán nem biztos, hogy elegendő lesz…
Napjainkban a zeneipart és a digitális zenei szolgáltatásokat a mainstream streaming szolgáltatások uralják,a zeneipar közép illetve hosszú távú kilátásai ugyanakkor még messze nem tekinthetőek lefutottnak, sok a kérdőjel. A jövőben ugyanakkor a szolgáltatások és a bevételek terén is fundamentális átalakulás várható. Ennek az átalakulásnak az egyik kulcsszereplője és feltételezetőn nyertese a Disney lesz.
Hogy mindezt nem véletlenül állítjuk, annak legfrissebb jele, hogy az amúgy a filmiparból ismert Disney streaming szolgáltatás indítva immáron zeneipari szereplő is lesz.
A Disney Life névre hallgató szolgáltatás esetében a fő hangsúly természetesen továbbra is a filmeken, gyerektartalmakon lesz, de emellett zenei és könyv tartalom is elérhető lesz a szolgáltatás berkein belül, előfizetéses alapon, azaz lényegében a Disney nem mást tesz, minthogy elérést ad saját tartalmaihoz közvetlenül, nem közvetítőkön keresztül. Az előfizetési díj havi 10 font lesz, ennek ellenében pedig korlátlan számú filmet nézhetünk, zenét hallgathatunk majd meg.
A Disney alapvetően karakter alapú megközelítést alkalmaz majd, azaz a híres és ismert márkáihoz - Toy Story, Oroszlánkirály, Dzsungel könyve – kapcsolódó tartalmakat tesz majd elérhető könnyen elérhetően, egy helyről.
A szolgáltatás egyelőre csak az Egyesült királyságban lesz elérhető, és különleges módon előbb indul majd el európai terjeszkedésre, ( Olaszország, Franciaország, Németország felé)mint az Egyesült Államok irányába.
A szolgáltatás indítása abszolút beleillik a Disney hosszútávú stratégájába, amely arra épül, hogy hogyan, milyen irányba változnak majd tartalomfogyasztási szokásaink. A zenekedvelők a jövőben egyre kevesebb klasszikus értelemben vett zenei tartalmat fognak fogyasztani, a fiatalok körében pedig a zene és a zenei tartalmak egyenlővé váltak az ingyenességgel. Pontosan ezért a Disney, amely szépen csendben szoktatja hozzá celebritásaihoz a gyerekeket, majd a kamaszokat és a fiatal felnőtteket, ingyenes tartalmakon keresztül. Azok, akik Selena Gomez-en vagy Myle Cyruso-on nőttek fel, sokkal nagyobb eséllyel vásárolnak majd felnőttként a prémium tartalmaikból. Így, a 21.századi versenyben, ahol márkákat kell felépíteni, nem tartalmakat terjeszteni a Disney és a hozzá hasonló hatalmas médiavállalkozások könnyen átvehetik majd a tradicionális zenei kiadók helyét.
Eleddig annyit tudtunk ,hogy a Youtube prémium verziójában lehetőség lesz sok más mellett audio only üzemmódban is zenéket hallgatni, azaz végeredményben klipeket hallgatni. A héten megjelent hivatalos alkalmazás aztán mint kiderült ennél sokkal-sokkal többet kínál!
Maga az alkalmazás ingyenes, azaz az alapfunkcionalitás hirdetésekkel megszakítva bárki számára élvezhető. A Youtube Red előfizetéssel rendelkezők számára ugyanakkor egy totálisan új világ nyílik meg és válik elérhetővé.
Magas a felölet roppant egyszerű, három különálló fülön érhetőek el a Youtube által ajánlott tartalmak,a legnépszerűbb tartalmak illetve a korábban kedvelt videók listája. Az igazi újdonságok ugyanakkor az egyes videók esetében jelennek meg. Az, hogy a képernyő méret állítható inkább technikai értelemben hasznos, az azonban egy teljesen új polcra helyezi a Youtube—ot, hogy nem egy-egy zeneszámról, hanem egy olyan zeneszámfolyamról beszélhetünk, ami az általunk korábban megnézett, meghallgatott videók alapján áll össze és az adott videó előadójához kapcsolódik.
Hosszú évek óta az egyik kedvenc, A MOG (A Beats Music elődje) által bevezetett funkciók, a változatosság állíthatóság is megjelenik a klip oldalon, azaz szabadon állíthatjuk, hogy maga a zenefolyam mennyire kapcsolódjon az adott előadóhoz. Természetesen a klip oldalak a ma már abszolút megszokottnak mondható, az éppen hallgatott előadóhoz hasonló előadók listáját is tartalmazzák
Ami azonban ugyancsak újdonság és alapjaiban mozgatja, változtathatja meg a streaming szolgáltatásokat az az, hogy az éppen játszott videóhoz kapcsolódóan további verziók ( rajongói, koncert stb.) is közvetlenül elérhetőek.
Alapvetően a Youtube esetében is a Google-ról beszélünk, így kínos lenne, ha maga a keresés nem lenne elsőrangú. Elsőrangú eben az esetben azt jelenti, hogy a zenei tartalmakra optimalizált. A találati listában tehát szerepel az előadó, az előadóval indítható rádiószerű zenefolyam, az élő koncertfelvételek, azaz a hivatalos és a nem hivatalos tartalmak egymás mellett, mégis strukturáltan jelennek meg.
Az ember a Youtube Music mögött
Az, hogy a Youtube Music ennyire jól fókuszált és mégis könnyen kezelhető, egyértelmű hangsúlyokkal, nem véletlen. A projektet a nyáron átvevő T Jay Fowler ugyanis abszolút nem ismeretlen zeneipari berkekben, sőt!Az azóta mobil X-faktort indtó David Hyman mellett ő alkotta meg az utóbbi évtized kiemelkedően leginnovatívabb zenei szolgáltatását, a MOG-ot.
A MOG biztonságban gyorsaságban, szolgáltatás megbízhatóságban már az induláskor megelőzte az kakor piacvezetőnek számító Myspace Music-t. A tervezők és a fejlesztők rendkívül nagy hangsúlyt fektettek az előadók és zenék gyors megtalálhatóságára, s a megtalált zenék azonnali felhasználhatóságára, legyen szó meghallgatásról, playlistbe helyezéséről vagy rádió indításáról illetve a rádiók testreszabhatóságáról.
A szolgáltatás felhasználói felülete már önmagában is lenyűgöző volt , ugyanakkor az igazi szépségeit maga az ajánlórendszer tartogatta. Az előadók, albumok,dalok közötti böngészési lehetőség alapfunkció. Az, pedig, hogy a hallgató menyire mély ajánlást szeretne, saját maga állíthatta, ezzel szabályozva,hogy csak egy adott előadó tartalmait kívánja hallgatni,vagy teljesen szabadon csapongani kíván a hasonló zenék között.
Fowler, a MOG szabadságát és funkcionális tökéletességét akarta és tudta sikerrel átvinni a Youtube Music-ba, amely így most egy önálló, egyértelmű entitás, amely semmilyen szinten nem konfrontálódik a Google másik zenei szolgáltatásával.
Mindamellett, hogy az új Youtube Music alkalmazás maximálisan megpróbálja kiaknázni a Youtube minden más vetélytársát felülmúló zenei adatbázisát, arra is próbáltak tervezői ügyelni, hogy más legyen, mint a Google Music.
A Youtube Music sokkal inkább rádió akar lenni, mint streaming szolgáltatás, ugyanakkor a streaming szolgáltatások tartalmi kínálatát meghaladó ajánlattal. A Youtube-ról eleddig az a percepció élt az emberekben, hogy ott mindent megtalálnak és könnyen erőfeszítések nélkül hallgathatnak zenét, A fejlesztői csapat ezt az élményt akarta megőrizni, és értékesebbé tenni a prémium felhasználók számára.
Azzal pedig, hogy az alkalmazás valóban az egyik legjobb digitális zenei alkalmazás lett, a Youtube valóban a legdominánsabb erő lehet a digitális zenei piacon Ehhez nem kell mást tennie, minthogy kihasználja azt a döbbenetes látogatottságot, amivel már most is rendelkezik. A fiatalok 83% azt vallja magáról, hogy a Youtube a fő csatornája az új zenék megismerésének. Ezen fiatalok megnyerésében kulcsszerepe lehet majd az új Youtube Music alkalmazásnak. Ha pedig sikerül, akkor nem lesz kétséges, ki uralja a digitális zenét…
Az olyan hatalmas méretű közösségi oldalak, mint a Facebook vagy a Twitter mindig is alapvető fontosságú szerepet töltöttek be a zenei tartalmak terjedésében, megosztásában. Pontosan ebből fakadóan régóta téma, hogy a Twitter vagy a Facebook mikor lép, léphet be a zeneiparba, igazán komolyan.
Mert kevésbé komolyan mindkét közösségi oldal megtette már korábban. A Facebook,Mark Zuckerberg korábban megfogalmazott forradalmi elképzelései ellenére a jelek szerint nem igazán akart és akar. Sokkal inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött be. A Facebook zenei platform pontosan emiatt, a kezdeti sikereik ellenére nem is hozta el azt a sikert amit a Facebook és a partner zenei szolgáltatók reméltek.
Ez a hibát aztán évek múltán, csak idén sikerült helyre hozni, a Twitteren az úgy nevezett audio kártyák segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy zenei tartalmakat beágyazását és lejátszását a népszerű közösségi felületen. Az új funkció a zenehallgatás élményét helyben kínálja a felhasználók számára, azaz nem kell a streamingszolgáltatók oldalaira elnavigálniuk azért, hogy a valaki által behivatkozott zenét meghallgathassák.
Az utóbbi időben egyre aktívabb zeneipari szerepet vállaló Facebook , amely mellesleg egyre gyakrabban vesz ét termékötleteket, funkciókat a Twittertől, a napokban jelent meg hasonló megoldásával, a Music Stories névre hallgató funkcióval.
We’re introducing “Music Stories” today to enable better music discovery and sharing on Facebook. The new post format allows people to listen to previews on Facebook from Apple Music and Spotify. You can read more about it on Facebook for Media: http://media.fb.com/blog
A Music Stories lényege, hogy a Spotify illetve Apple Music tartalmak esetében azokból 30 másodperces részletek, a Facebook elhagyása nélkül lesznek meghallgathatóak. Az új típusú posztok roppant egyszerűen létrehozhatóak lesznek: a két szolgáltatás valamelyikből származó linkek esetében azokat a szövegbeviteli mezőbe bemásolva automatikusan az új poszt típus formátumában jelenik majd meg.
Az új megoldás nagyon sok tartalomfogyasztási szokásra választ ad – dgxre többen használnak ugyanis streaming szolgáltatásokat, melyek esetében a tartalmak megosztása Facebookon nem nyújtott, nyújthatott teljeskörű élményt. Mindez az új fajta poszt típus bevezetésével megváltozik, méghogy nem is teljesen, hiszen csak dal részletek lesznek meghallgathatóak ( ha van élő előfizetésünk a két szolgáltatásban, akkor azonban a teljes dalok)
A Facebook az új post típus megjelenésével tovább halad azon az úton, amelynek célja, hogy a hírfolyam egyre értékesebb, jobb tartalmakat nyújtson, és egyre inkább a Facebook oldalain belül tartsa a látogatókat. A Music Stories bevezetésének az igazi célja, ugyanakkor messze nem (csak) ez. A fejlesztés és az új pszt típus nagy vesztese ugyanis egyértelműen a Youtube. Eddig ugyanis ugyan kényelmetlen volt, de annak érdekében, hogy meglehessen hallgatni a dalokat, amiket meg kívántunk osztani a világgal, legtöbbünk a Youtube-ról linkelte be őket, mivel a Youtube beágyazások lejátszhatóak voltak a Facebook hírfolyamban. Ez mostantól megváltozik és az persze nem a véletlen műve, hogy pont akkor változik meg, amikor a Facebook és a Youtube harca a videók kapcsán egyre kiélezettebb..
Az Apple Music bejelentésekor az egyik legnagyobb szenzáció az volt, hogy az Apple bejelentette, a szolgáltatás nem csupán iOS- hanem Android platformon is elérhető lesz. A lépés jelezte, hogy Tim Cook és az immáron Dr.Dre-vel és Jimmy Iovine-al megerősödött tartalom csapat valóban mennyire komolyan is gondolja a streaming piacra való belépést.
A bejelentés és az indulás már a nyáron megvolt, az indulás azonban váratott magára, egészen mostanáig, ugyanis a héten az Apple Music, mint első iOS alkalmazás elérhetővé vált a Google Play áruházban is.
Az alkalmazás alapvetően az iOS verzióval megegyező funkcionalitást visz majd a vetélytárs operációs rendszerre is, két kivétellel. Egyrészt a családi csomagok nem lesznek elérhetőek, másrészt pedig a @Connect oldalon, az előadók által feltöltött, megosztott videók sem.
Az Apple Muisc megjelenése az iOS világon kívül hatalmas és sok tekintetben váratlan lépés az Apple részéről, amely Steve Jobs életében elképzelhetlen lett volna. 2015-re azonban megváltozott a környezet, Jobs sajnos már nincsen velünk, a vetélytárs szolgáltatások minden platformon jelen vannak, így az Apple sem engedhette, engedheti meg magának, hogy az Apple Music és a Beats Radio ne legyen elérhető több platformon.
Hogy ennek mi az oka? A látszat ellenére nem az Apple Music, vagy csupán kis mértékben. Az Apple mindenkori zenei szolgáltatásának elsődleges feladata az, hogy az Apple eszközeinek értéket növelje. Az iTunes a közelmúltban már nem volt erre képes, a streaming szolgáltatások előretörésével pedig az Apple sok, értékes vásárlót vesztett emiatt.
Az Apple Music bevezetése a vetélytárs platformra tehát nem más célt szolgál, minthogy visszacsalogassa az Apple-től elvándorolt, értékes vásárlókat és újabb Apple hardverek vásárlására ösztönözze őket.
Elsőre ez nem hangzik logikusnak, a gyakorlatban, a piaci adatok alapján ugyanakkor nagyon is az! A streaming szolgáltatás használó iPhone tulajdonosok száma az elmúlt 2 évben megduplázódott, ami háromszorosa az Android esetében mért értéknek. Ehhez az adathoz viszont hozzá kell tenni azt, hogy az Android használók száma ötszöröse az iPhone-t használók számának, azaz végeredményben kétszer annyi Andoridos streaming használó van, mint IOS.
Tévedés tehát azt hinni, hogy az Apple a Spotify-al vagy a Deezer-el szeretne versengeni. Az Apple számára a teljes streaming piac mérete is elhanyagolható hardver üzletágához képest. Az Apple-nek semmi más célja nincsen az Apple Music-kal, minthogy visszacsalogassa magához a zenei tartalmak miatt Android-ra pártolt ex-iOS felhasználókat. Hogy eközben a streaming piacot is letarolja? Elképzelhető…
