2015 nagyon sok mindenről szólt a digitális zenében, többek között az (sztár)előadók megnövekedett szerepéről. A sort a TIDAL indította, de az igazán nagy hal ezen a téren ( is) az Apple. Az Apple új zenei koncepciójának egyik pillére ugyanis egy olyan, modern kiadó, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel. Ez a koncepció magában az Apple idén bemutatott streaming zenei szolgáltatásában is tükröződött.

Nyáron, albumbemutató során több előadó is a színpadon megjelenve áll az Apple mögé, azóta azonban érdemi esemény nem, történt ezen a téren, egészen karácsonyig. Karácsonyra viszont az Apple ledobta az atombombát vetélytársaira ezen a területen.

A lista első helyén az a Taylor Swift áll, akinek a kiadója már amúgy sem mondható éppen Apple ellenségnek. A december közepén bejelentett együttműködés keretében Swift kisasszony koncertturnéját bemutató, The 1989 World Tour LIVE névre hallgató koncertfilm kizárólag az Apple Music-on, az Apple Music előfizetők számára elérhető.

Az exkluzív tartalom nem az első az Apple és az énekesnő együttműködésében, hiszen ősszel már a Taylor Swift audio tartalmak is exkluzív az Apple szolgáltatásában jelentek meg, és bár sem az Apple, sem Spotify menedzsmentje nem tett róla említést, feltételezhető, hogy már magának a filmnek az elkészítéséhez is hozzájárul az Apple.

A három csapás közül a másodikat a Coldplay jelentette, amelynek új albuma a Head Full Of Dreams ugyan nem kapott exkluzivitást az Apple Music esetében, ellenben a Spotify-on nem volt elérhető az album megjelenése után..

Végül, de nem utolsó sorban Teljesen más területen, de ugyancsak kulcsfontosságú exkluzivitást csípett meg az Apple azzal, hogy a streaming szolgáltatásokkal haragban álló Ministry of Sound saját kiadványai, minden nagyobb hírverés nélkül lekezdtek megjelenni exkluzívan az Apple Music kínálatában.

Nem a teljes repertoár, nem a válogatás albumok, de egy olyan kiadótól, aki hosszú ideig a streaming szolgáltatásokat eleve negligálta és az egyedi letöltésekre fókuszált, majd pedig a közelmúltban saját szolgáltatást indított, már ez sem kis lépés. Ismerve az Apple eltökéltségét a korábban nem működő dolgok helyrehozatalára, nem lenne meglepő, hogyha a válogatás tartalmakra pont az Apple Music próbálna majd megoldást találni.

Ez a három lépés, különös tekintettel az első, Taylor Swifftel való együttműködés nagyon erősen kirajzolja, hogy az Apple mis is szeretne lenni a zeneiparban. Messze nem csupán egy szolgáltató, mint a Spotify például.

Az Apple reklámokra messzemenőkig hasonlító( amúgy Beats 1 logóval ellátott) Taylor Swift koncert promó videó, a sok-sok sztár fellépő, mind-mind egy Apple termékre utal. Érdekes módon a Coldplay decemberben megjelent albumának első slágeréhez tartozó videóklip is az Apple professzionalizmusát idézte, hogy aztán az Egyesült Királyságban és a tengerentúli a Beats Radio reklámjává avanzsáljon..

Az Apple tehát egyértelműen, érezhetően és láthatóan komolyan gondolja, hogy messze nem csupán egy digitális zenei szolgáltató lesz. Ami azonban külön érdekesség, hogy magát messze nem csupán, már mint, egy 21.századi lemezkiadó képzeli el. Sokkal inkább,mint egy olyan vállalkozás ( itt persze az Apple Musicról beszélünk!) amely a digitális zene Netflix-e lehet, saját gyártású tartalmakkal, komplett és nagy méretű zenei adatbázissal, de messze nem csupán audio tartalmakra fókuszálva . (amely párhuzam ellen persze nyilván minden Apple alkalmazott tiltakozna)

A winamp a kilencvenes évek ikonikus zenelejátszó szoftvere a 2000-es élvekben az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül.

A szolgáltatás anno még a dotkom lufi idején megvásárló AOL egy ideig fejleszteni próbálta, felmerült, hogy streaming szolgáltatás lesz belőle, hogy aztán 2013 végén már a bezárását lebegtesse meg.

Sokáig úgy tűnt, hogy a vásárló és egyben a megmentő a Microsoft lehet majd. A Redmondi cég számára a döcögő XBOX Music felfuttatására, a az XBOX Music nem túlzottan acélos online rádió-kínálatát  megerősítve a Winamp részét képező több mint 50 ezer lineáris rádióadóval illetve a hatalmas felhasználói táborával kiváló alanya lehetett volna a Winamp. A tranzakció aztán meghiúsult és a Winamp illetve az ugyancsak a AOL tulajdonát képező Shoutcast a Radionomy-nál kötött ki, amely ezzel a legjelentősebb lineáris, online rádió szolgáltató lett.

A kálvária ezzel nem ért véget, a napokban ugyani a Universal Music-ot is birtokló francia telekommunikációs óriás, a Vivendi jelentette be, hogy megvásárolta a Radionomy részvényeinek 64%-át , és ezzel természetesen a Winamp-et is.

A hivatalos megfogalmazás szerint a Vivendi felől érkező befektetést a belga cég innovációra illetve a várhatóan növekvő audio piacon való térnyerése használja majd. Ne legyünk meglepve ugyanakkor, ha rövid időn belül a Radionomy egésze vagy részei, az igen komoly digitális zenei álmokat szövögető Universal Music-nál kötnek ki…

Azt ez év decembere óta tudjuk, hogy a Spotify minden alkalmat megragad, hogy hatalmas zenei adatbázisára újfajta, jól kommunikálható hasznosításokat jelentessen meg, méghogyha azok esetleg nem is túlzottan hosszú életűek. Tökéletes példa volt erre a Star Wars 7-dik részéhez kapcsolódó játék, de Spotify szilveszterre is tartogat meglepetést.

A Spotify party névre keresztelt és múlt hét óta az iOS valamint az Android alkalmazásban már el is érhető eszköz segítségével ugyanis mindenki DJ lehet a szilveszteri buliban. A megoldás toppant egyszerű mégis nagy szerű: a svéd cég Diplo-val a népszerű DJ-vel együttműködve összeállított egy 120 dalból álló alap playlistet, amit aztán az alkalmazáson belül magunk szabhatunk testre egy nagyon egyszerű csúszka segítségével.

Maga a playlist a Spotify által összeállított, ugyanakkor lehetőségünk van dalokat kivenni belőle ( hozzáadni egyelőre sajnos még nem) illetve a listán belül a dalok sorrendjét is szabadon változtathatjuk, mint egy igazi sztár DJ.

A Spotify party pontosan arra jó, aminek látszik: ahelyett, hogy drágán profi DJ-ét kellene bérelnünk, profik által összeállított, különböző zenei stílusokat lefedő listákból választhatjuk ki a számunkra legszimpatikusabbat, amit aztán a buli hangulatának megfelelően gyorsíthatunk vagy lassíthatunk…

Spotify Party a svéd cég saját kis mini Beat Radio-ja. Jelzi, mutatja, hogy Daniel Ek cége is lassan, de biztosan elmozdul a szakértők által összeállított tartalmak irányába. Teszi ezt ugyanakkor úgy, hogy sokkal több szabadságot hagy a felhasználóknak, mint az Apple.

Hivatalosan maga az Apple Music is egy iOS frissítés részeként vált elérhetővé, még a nyáron, az iOS 8.7.1.2-es frissítéseként. Természetesen az Apple Music és az Apple átalakított zenei csomagja igazán az iOS 9-ben nyerte el méltó helyét és súlyát.

A fejlődés és a fejlesztés ugyanakkor nem állhat le, hiszen az Apple Music még messze nem a piacvezető szolgáltatás, a legnagyobb vetélytársak pedig ugyanolyan gőzerővel dolgoznak, mint a cupertinoi csapat.

Az iOS 9.2 frissítés részeként megjelent fontosabb változások az Apple Music-ban:

• Új playlisteket is létre lehet hozni akkor ha egy új dalt akarunk playlistbe helyezni
• A legutóbb megváltoztatott playlistek       új dalok hozzáadásakor a képernyő legfelső részén kiemelten jelennek meg
• Egy gombnyomással letölthető dalok és albumok az iCloud könyvtárból
• A letöltött dalok esetében indikátor, hogy azokat letöltöttük már

Mindezek az alapvetően usability jellegű javítások ugyanakkor eltörpülnek amellett a bejelentés mellett, hogy az Apple megnégyszerezte az iTunes Match tárhelyét, ami nem kevesebbet jelent, minthogy mostantól 100 000 dalt tárolhatunk a felhőben és kapcsolhatjuk össze végre az Apple Music-kal!

A lépéssel az Apple kétszer akkora tárhelyet biztosít majd, mint a Google Music, igaz a Google mindezt ingyen teszi. Az iOS használók innentől kezdve vagy havi  évi 25 dollár ellenében érhetik majd el a megnövelt tárhelyet, illetve az Apple Music előfizetők számára ingyenesen igénybevető lesz a megnövelt tárhely kapacitás.

A lépés nagyon fontos régóta várt lépés, amellyel az Apple végre valóban teljes zenei ajánlatot nyújthat az iOS használóknak. Akik konkrét zenéket szeretnének a birtokukban tudni, azok számára az iTunes zeneáruház, a streaming illetve a rádió jellegű zenehallgatás kedvelő számára az Apple Music és a Beats Radio lehet majd a megoldás, míg azok számára akik saját zenei könyvtárukat szeretnék mindig, mindenhonnan elérni, az iTunes Match lehet majd az ideális megoldás. Arról nem beszélve, hogy az iTunes Match és az Apple Music integrációjával az Apple Music ajánló algoritmusa végre majd a saját zenéinket is figyelembe veheti…Az integráció pedig a már-már elfeledett iTunes Match-nek és egyáltalán a felhő alapú zenei szolgáltatások fejlődésének is új lendületet adhat!

2015 elején, amikor a zeneipar kilátásait latolgattuk, azt írtuk, hogy alapvetően jól megjósolhatónak tűnnek az előttünk álló év legfontosabb digitális zenei eseményei. Tudtuk, hogy az Apple streaming szolgáltatással lép majd a piacra, régóta vártuk a Youtube streaming szolgáltatásának megjelenését, nehéz Spotify évre számított mindenki és arra, hogy a streaming szolgáltatások jogdíjai körül sok-sok vita várható. Mégis ha utólag vissza tekintünk, 2015-re mint a digitális zeneipart alapjaiban felforgató évre emlékszünk majd.

Hatalmas zenei akvizíciós offenzívába kezdett az Apple

Az 2013 végén, 2014 elején érezhető, tudható volt, hogy az Apple-nek zenei stratégiát kell váltania. A digitális zenefogyasztási szokásokban drasztikus fordulat állt be ( legalább is a világ fejlett zenei piacain..) melynek következtében az iTunes és önmagában az a lá carte zene letöltésekből származó bevételek zuhanásnak indultak. Az Apple rövid hezitálás után egy gyors akvizícióval reagált, de 2015-ben világossá vált, hogy az iTunes átalakítása és a zenei irányváltás ennél jóval mélyebb lesz Cupertinoban.

Az Apple 2015-ben további akvizíciókat hajtott végre, amelyek egyértelműen jelezték, hogy nem egy egyszeri, gyors átalakításról, hanem egy folyamatról van szó. Az év elején a Semetric nevű zenei adatszolgáltatóval bővült az Apple portfolió. A Semetric segítségével a az Apple előadók számára szolháló adatszolgáltatással, a másik oldal igényeit igyekszik majd kielégíteni, azaz máshogy próbálja kezelni az előadókat, mint a hagyományos kiadók vagy éppen a többi streaming szolgáltató.

Ugyancsak az év első felében az Apple Steve Jobs egyik nagy álmának megvalósításának irányába tett nagy lépést. Ez pedig a saját zenei kiadó létrehozása. A cupertinoi cég 250 millió dollárért megvásárolta Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t. Annak a Taylor Swiftnek, aki az ősszel letiltatta tartalmait a Spotify-ról új lemezének megjelenése kapcsán… A tranzakció révén az Apple-nek lehetősége lesz exkluzív tartalmakat biztosítania maga számára, ezzel mégjobban kihangsúlyozva a többi streaming szolgáltatás egyik legjelentősebb problémáját: fontos előadók hiányát az amúgy hatalmas méretű katalógusukból!

Mindenki várta de Microsoft mégsem lett az év digitális zene meglepetése

A Microsofftól régóta várja lényegében minden digitális zenével foglalkozó szakember, blogger, hogy egyszer, valamikor majd végre megjelenik azon a piacon is egy a fogyasztói igényeket valóban megfelelően kiszolgáló zenei szolgáltatással.. A Nokia zenei szolgáltatását eladta a Microsoft, így csak egyetlen zenei szolgáltatása maradt, az XBOX Music. Az az XBOX Music elbukott, ezt ma már Redmondban is elismerik, méghogyha nem is hangoztatják A Windows 10 megjelenése kapcsán azonban újból nekilendültek a találgatások, hogy talán a Microsoft valami újjal, egyedivel jelenik meg zenei téren is.

A tavasszal kiszivárgott képernyőtervek alapján a Windows 10 zenelejátszója sokkal inkább hasonlít a Spotify-hoz, mint a korábban Windows 8-ban is elérhető zenelejátszóra, és az elnevezése is Music-ra változott, azaz Microsoft ejtette a sok tekintetben félrevezető XBOX márkázást. Ezen felül ugyanakkor nem nagyon történt semmi, azaz a hatalmas kérdője továbbra is ott ágaskodik: A Microsoftnak ki kellene találnia, hol akar magának helyet hasítani ebben a sokszereplős rendszerben, ez pedig nem elég ez redesign és a Windows 10 integráció…

Újabb rapper vág bele a streaming bizniszbe

A 2014-es év Dr.Dre zenei szolgáltatásáról a Beats Musicról szólt, sok tekintetben. A Dr.Dre által a MOG alapjain fejleszteni kezdett szolgáltatást rengeteg pletyka, ötletelés vette körül, mígnem tavaly januárban a piacra lépett, hogy aztán a nyáron az Apple 3 milliárd dollárért megvásárolja. 2015 egy másik Rapper Jay-Z zeneipari lépésitől volt hangos. A másodállásban Beyoncé férjeként dolgozó rapper ugyanis megvásárolta a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben, hogy aztán az alapjain teljen új, prémium streaming szolgáltatást hozzon létre.

A TIDAL aztán olyan sztárok támogatásával indult el, mint Beyoncé, Kanye West, Rihanna, Madonna, Coldplay, Usher vagy éppen Nicki Minaj, mégsem ezért fogunk rá emlékezni, hanem feltételezhetően azért, mert a legrövidebb életű mégis legnagyobb hasznot hozó zenei befektetése lehet.

A zajos indulást ugyanis meredek visszaesés, már-már zuhanás követte. A tényleges indulás után alig 3 héttel ugyanis az iránta megnyilvánuló érdeklődés, a legfontosabb helyen, az App Store-ban egészen drámai mértékben csökkent. Ennek pedig nem lehetett más a vége, minthogy a TIUDAL, alig fél évvel az indulása után eladó sorba került. A sztárokkal teletűzdelt sokszor nem is működő szolgáltatása ugyanakkor sokkal többet ér ma már, mint 56 millió dollár, és ebben érdekes módon, pont a TIDAL-t lényegében kivégző Apple segíthet a legtöbbet, saját streaming szolgáltatásának indításával és annak árfelhajtó erejével. Dr.Dre anno 200 ezer előfizetőért és tudásáért kapott 3 milliárd dollárt az Apple-től. A TIDAL-nak ma 900 ezer előfizetője van, így Jay-z-t egészen biztosan nem izgatja ezek alapján, hogyan is áll a TIDAL a streaming versenyben…

Háború az ingyenzene körül

A háború előszele már 2014-ben érezhető volt. Akkor, amikor Taylor Swift nem engedélyezte, hogy új albuma elérhető legyen a Spotify-on, annak ingyenes lába miatt, hirtelen egy fenekelten mély szakadék keletkezett.

Ez a szakadék pedig továbbnőtt és mélyült,amikor a nagy lemezkiadók, élükön a Universallal nyílt támadást intéztek az ingyenesen elérhető streaming szolgáltatások ellen. Mindehhez csatlakozott Doug Morris, most éppen a SONY elnöke, azzal , hogy kijelentette, „a zenék ingyenes elérhetősége megöli a zeneipart”, majd hozzátette, a zeneipar bevételeinek csökkenésért lényegében kizárólag a freemium modellt okolja!A vitába aztán beszállt az Apple is, persze nem önzetlenségből, hanem annak érdekében, hogy legerősebb vetélytársának legfontosabb egyedi pontját gyengítse.

Megoldás nem született, a freemium modell továbbra is él, igaz egyre több jel utal arra, hogy a friss tartalmak megjelenése érdekében a Spotify például kompromisszumokra kényszerülhet.

Piacra lép az Apple saját streaming szolgáltatásával

Június elején, fejlesztői konferenciájának záróakkordjaként bejelentette Apple Music névre hallgató zenei szolgáltatáscsomagját, amelynek segítségével a 2000-es évek közepének iTunes-nak köszönhető digitális zenei dominanciáját szeretné visszaállítani.

A szolgáltatás három elég jó elkülöníthető részből áll: A Beats Radio-ból, magából az Apple Music streaming szolgáltatásból valamint az előadók és a rajongóik kapcsolattartását új szintre helyezni tervező @Connect-ből.

A szolgáltatás az utóbbi időben sajnos az Apple termékekre egyre jobban jellemző döcögős módon indult, de még így is a média érdeklődésének középpontjában állt. A tavasszal még az ingyenes hozzáférés ellen kampányoló Apple az első három hónapban az Apple Music-ot ingyenessé tett, melynek köszönhetően mintegy 37 millió amerikai próbálta ki a szolgáltatást rövidebb-hosszabb ideig, hogy aztán az igazság pillanata, azaz az ingyenesség lejárta után 6.5 millióan maradjanak, aki kevesebb, mint mire a legtöbb szakértő számított, ugyanakkor így is azonnal a második legnagyobb streaming szolgáltatássá tette az Apple Music-ot.  

Nem megy tőzsdére a Deezer

A 2014-es évet mint a világ második legjelentősebb streaming szolgáltatása zárta a francia cég, úgy, hogy az év közben még az is felmerült, hogy esetleg meg is előzheti a Spotify-t. 2015 aztán sokkal szürkébb és sikertelenebb év volt a Deezer számára.

Az amerikai piacon való pozíciója megerősítésén fáradozó és emiatt magát sok tekintetben újrapozícionáló francia cég a folyamathoz szükséges újabb tőke bevonását a pénzpiacokról remélte. Ami aztán nem, hogy nem valósult meg, de felfedte, mennyire ingatag is a francia cég helyzete.

A tőzsdére menetel kapcsán beadott pénzügyi adatok alapján ugyanis az idei év közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! A befektetők számára fontos adatok terén sem túl biztító a helyzet: A bevételt generáló felhasználók száma ugyanis 2013-ban a teljes bázis 40%-át sem érte el, ezt sikerült idén 60%-ra tornázni, de a kép ettől még elkeserítő! A frnacia cég feladata egyértelmű, de nem könnyű 2016-ra: a standalone igénybevevők számát növeli, a telco megállapodásait pedig leépíti. Amennyiben ezek után is rendelkezik majd 4-6 millió előfizetővel, úgy viszont teljes joggal birtokolja majd az Apple és a Youtube belépése miatt várhatóan már csak harmadik- negyedik helyet a világ streaming szolgáltatásainak sorában.

Elindult a harc az előadók kegyeiért

Már 2014-ben is érződött, hogy az előadók nem szeretnék hagyni, hogy a streaming szolgáltatások népszerűségének növekedésével rosszul vagy rosszabbul járjanak. Taylor Swift lépése volt mindennek az első jele, ezt követte Irving Azoff cégének a perlekedése a Youtube-al. Az előadók kérése persze teljesen jogos, a probléma sokkal inkább az, hogy tudni lehet, hogy hol is van az a pénz, amit az előadók hiányolnak…

Rövid, de valószínűleg még középtávon sem lesz minden felet kielégítő megoldás a problémára, így a vezető streaming cégek nem elhanyagolható mértékben a TIDAl megjelenése miatt is bőszen elkezdték maguk köré gyűjteni az előadókat, extra díjazás ellenében, majdani exkluzív tartalmak reményében, amelyben az élen az, az Apple áll, amely számára az előadók egyben jövőbeni potenciális kiadójának a klienseit is jelentik…

Csúcsra jár a szelekció és a racionalizáció

Régóta várta minden digitális zenével foglalkozó befektető, szakember, blogger, hogy a rendkívül telített piacon, a nehéz üzleti modellel küszködő szolgáltatások sorsa eldőljön. A streaming piac ugyanis messze nem csupán a legtöbbet emlegetett 4-5 szolgáltatóból ( Spotify, Deezer, Rhapsody, TIDAL,) állt és áll.   Ha őszinték akarunk lenni a folyamat már 2014-ben elindult, amikor a Google felvásárolta az egyik vezető független streaming start-up-ot, a Songzat.

De igazából 2015-ben gyorsult fel. A láncreakciót pedig az Apple Music illetve a Youtube Music piacra lépése jelentette. Ez a két lépés hirtelen elszippantotta a levegőt, lényegében minden kisebb független piaci szereplőtől. Így vár eladóra a TIDAL, vette meg pillanatok alatt az Rdiot a Pandora és van folyamatosan veszélyben a Soundcloud.

Végre elindul a Youtube streaming szolgáltatása

2 évnyi várakozás, egy évnyi tesztelés után idén novemberben vált valósággá: Ugyan a Youtube Music Pass és a Youtube Music key nem indult és soha nem is fog elindulni , helyette azonban a videómegosztó egyből két szolgáltatással lépett piacra!

A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség lesz a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva lesz a Youtube másik bejelentetett szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-in megtalálható tartalomra. a Youtube Red előfizetők elérhetnek majd olyan exkluzív tartalmakat, melyeket a hirdetésekkel szponzorált verziót használók nem. A 2016 elejétől elérhető, Red Original Series névre hallgató válogatás alapvetően ismert, komoly közösséggel rendelkező Youtube tartalmakból áll majd, és egyértelműen a Netflix-et veszi vele célba.

Mindehhez hozzáadódik, hogy az új Youtube Music alkalmazás valóban egyedi megközelítést alkalmaz és sokkal inkább rádió akar lenni, mint streaming szolgáltatás, ugyanakkor a streaming szolgáltatások tartalmi kínálatát meghaladó ajánlattal. Az első adatok és visszajelzések alapján jó úton indult el a Google és a Youtube. Ha pedig sikerül, akkor Youtube valóban a legdominánsabb erő lehet a digitális zenei piacon!

Lét és nemlét határán a Soundcloud

A Soundcloud sokáig egy érdekes, alapvetően underground, de az ingyenes zenefogyasztást illetve az elektronikus zene terjesztését, az előadók és a rajongók közvetlen kapcsolattartását elősegítő vállalkozás volt.

2014-ben aztán y Berlini cég elhatározta, hogy saját előnyeit megtartva maga is beszáll a streaming szolgáltatások már akkor is öldöklő versenyébe. A vállalkozás persze messze nem kockázatmentes, és egyszerre óriási lehetőség és roppant nagy kockázat számukra. Hatalmas lehetőség, ugyanis a Soundcloud kiterjedt független kiadói kapcsolatrendszerével, jól beágyazott előadói kapcsolataival, elég nagy és aktív felhasználói táborával olyan feltételekkel rendelkezik, melyekkel más streaming szolgáltatások nem nagyon. Mindehhez a major kiadói repertoárt hozzáadva a berlini cég szolgáltatása katalógusméretét tekintve, felveheti majd a versenyt az iTunes sokak által megközelíthetetlen méretűnek tartott katalógusával, s így akár a streaming szolgáltatások vezető szereplőjévé válhatna.

Az elmúlt inkább a kockázatokat villantotta fel, mai egyben azt is jelenti, hogy az a jóslatunk, hogy a Soundcloud streaming szolgáltatása elindul 2015-ben tévesnek bizonyult. A még tavaly megkötött Warner Music megállapodás mellé nem sikerült újabb maior kiadói megállapodásokat rakni, így a 2015-ös év sokkal inkább szólt a túlélésről a Berlini cég számára, olyannyira, hogy a nyáron komolyan felmerült, hogy már az év végéig sem képes finanszírozni saját működését.

Végül, egyelőre a Soundcloud megmenekült, ugyanakkor ha a 2016-os év meglepetését keresnénk, bizonyosan nem a Soundcloud jutna először az eszünkbe és nagyon úgy tűnik, hogy a 2015-ös sok tekintetben levesztegetett év sokba kerül majd…

2015 egyik legjelentősebb zenei eseménye a Youtube Red elindulása volt. ha nem indult volna el a nyáron az Apple Music, akkor pedig feltételezhetően ez lett volna az év sztorija. A digitális zeneipar jövője szempontjából ugyanakkor így is kulcsfontosságú lépésről beszélhetünk.

Maga az új alkalmazás valóban az egyik legjobb digitális zenei alkalmazás lett, a Youtube segítségével pedig valóban a legdominánsabb erő lehet a digitális zenei piacon Ehhez nem kell mást tennie, minthogy kihasználja azt a döbbenetes látogatottságot, amivel már most is rendelkezik. A fiatalok 83% azt vallja magáról, hogy a Youtube a fő csatornája az új zenék megismerésének.

Így hát mindenki várta az első adatokat arról, vajon mennyire is fogja meg a zene és film kedvelőket a Youtube prémium funkcionalitása. Az első jelek és adatok alapján nem keveseket!

Az új alkalmazás megjelenése előtt a Youtube a futottak még mezőnyében helyezkedett el, amely aztán az új alkalmazás megjelenése után drasztikusan megváltozott. November utolsó illetve december első hetében a Youtube a legmeredekebben növekvő iOS alkalmazások közé verekedte magát.

Onnan mostanra ugyan visszaesett, de az ingyenes alkalmazások között viszont továbbra is a Top 10 tagja a Youtube. Fundamentálisan más, pozitívabb a helyzet,Androidon, ahol a Youtube zenei alkalmazása most, egy hónappal az indulás után is a 15 legnépszerűbb alkalmazás.

Az igazán lényeges információ persze az (lenne): hogy ezek a toplistás helyezések valódi leöltés számban mit jelenthetnek. ) A Sensor Tower alkalmazás marketing cég és egyéb App Store szakértők becslései alapján napi 7, havi szinten pedig 200-230 ezer felhasználó kezdhette éle használni a Youtube prémium szolgáltatását, az Apple operációs rendszerét használva. Ebben azonban nincsen benne az az Android Store,ami érthető okokból a Youtube Music elsődleges terepe lehet.

Hazai pályán ugyanakkor a tendenciák alapján, lassan indult a Youtube Music a már működő szolgáltatók vetélytársa lehet nagyon hamar, a hatalmas Android felhasználó tábor miatt.

Pontos számokat persze egyelőre nem tudunk, és lehet nem is fogunk, hiszen a Google a legritkább esetben közöl igénybevételi adatokat tartalomszolgáltatásairól. Az iOS adatok illetve a Google saját Android toplistája alapján ugyanakkor úgy tűnik, a Youtube prémium szolgáltatása erős rajtot vehetett…

A streaming szolgáltatások népszerűségének növekedése ellenére, az elmúlt év sokkal inkább szólt az előadók és a szolgáltatók harcáról. 2015 végére így tehát a streaming szolgáltatások kicsit drága, és a legfontosabb friss megjelenéseket illetve nagyon fontos, meghatározó előadók tartalmait nélkülöző szolgáltatásokká kezdtek válni.

Ezen segített, de meg nem oldott, hogy az elmúlt időszakban a Metallica, az AC/DC vagy éppen a Pink Floyd hosszas tárgyalások után engedélyezte tartalmainak megjelenését a streaming szolgáltatásokban is.

Minden idők legjelentősebb távolmaradója ugyanakkor minden kétséget kizáróan a Beatles. Az a Beatles, amely egyáltalán a digitális szolgáltatások számára is csak nehezen, 2010-ben tette elérhetővé a tartalmait, akkor is egy komplex megállapodás keretében.

A közelmúltban ugyanakkor felerősödtek azok a pletykák, ( amelyek először 2014-ben az Apple Records felőle indultak el, és 6 hónapos exkluzivitást emlegettek) amelyek azt sugallják, hogy egy idén szeptember közepi megállapodás értelmében Beatles, amolyan igazi karácsonyi meglepetésként szenteste, azaz december 24én este legalább egy, de feltételezhetően több streaming szolgáltató repertoárjában is fellelhető lesz majd.

Amennyiben csak egy streaming szolgáltató lesz a „nyertes” az feltételezhetőleg az exkluzív tartalmak terén mostanában amúgy is roppant aktív és egyértelműen erre fókuszáló Apple Music lesz. Amennyiben azonban nem egy, hanem több szolgáltató részesül a Beatles pozitív döntésében ( amit mi több más forrással együtt valószínűsítünk) akkor feltételezhetően az Apple Music, Deezer, Spotify, Tidal ( esetleg a Google Music) négyes lehet az.

Ebben az estben valamennyi streaming szolgáltatás egy hatalmas lökést kaphat a karácsonyi időszakra, amelyet aztán saját tehetsége alapján használhat majd ki. Szinte bizonyosan kimarad majd ugyanakkor az a Youtube, amely éppen a közelmúltban lépett be a streaming piaci szereplők közé, hivatalosan is.

UPDATE: Az Beatles katalógus biztosan nem kizárólag az Apple Music-on lesz elérhető, a legfrissebb, ma hajnali hírek szerint lényegében minden streaming szolgáltatásban elérhető lesz, így például az amúgy korlátozott méretű katalógussal működő Amazon  Prime Music-on is, illetve ha a Youtube-on, hivatalosan nem is, a Google Music-  ajánlatában ugyancsak.

Csütörtökön bemutatták a Star Wars legendárium legújabb tagját, a széria hetedik részét. A felhajtás és az érdeklődés minden eddigi Star Wars résznél nagyobb volt. Minden eddiginél több játék , sőt virsli és egyéb a témától roppant távol álló termék viselte valamilyen formában a Star Wars nevet.

A zeneipar sem maradt , maradhatott ki az őrületből. A Spotify az idei év során folyamatosan finomított ajánló algoritmusát vetette be annak érdekében, hogy mindenki megtalálhassa zenei ízlése alapján melyik Star Wars karakter lenne.

A spotify-starwars.com cím alatt elérhető eszköz működése roppant egyszerű: Az előbbi URL-en be kell jelentkezi és azonnal megtudjuk, , hogy a Spotify-on hallgatott zenéink alapján melyik Star Wars karakter illik hozzánk a legjobban. Miután pedig ezt megtudtuk, az adott karakternek megfelelő lejátszási listát egyből meg is hallgathatjuk. A playlist oldalán, a player kezelőjében pedig apró kis meglepetés is vár majd ránk…

Mindez persze csak egy apró meglepetés a svéd cégtől, amely a tengerentúlon egyéb, karácsonyi meglepetéssel is készült. Ugyanakkor mutatja, hogy a perszonalizáció és a személyre szabott zenei ajánlások mennyire fontosak lesznek a jövőben. A zenei adatbázisok mérete közel azonos lesz, így vélhetően a streaming piac háborút, ami   kezdetét vette az döntheti majd le, ki képes az előfizetők számára a legjobb ajánlásokat tenni.

A mondás úgy tartja, hogy járt utat a járatlanért otthagyni nem feltétlenül tanácsos. Nem tudjuk, hogy Svédországban létezik-e ez a mondás, az ellenben bizonyos, hogy a Spotify tartja magát a benne foglalt jótanácshoz!

A svéd cég tavaly karácsonykor hirdette meg először, hogy 0.99 dolláros áron lehet előfizetni a szolgáltatásra a karácsonyi időszakban.

Egy évvel ezelőtt az akció pompásan működött, hiszen a Spotify alig 1 hónap alatt 2.5 millió felhasználóval növelte bázisát és nagy mértékben az akciónak köszönhetően érte el a 60 milliós méretet felhasználói tábora. A siker titka is egyszerűen magyarázható volt: A Spotify nem ingyen, hanem nagyon alacsony áron adott teljes jogú hozzáférést 30 milliós zenei adatbázisához.

1 évvel ezelőtt Daniel Ek cége alapvetően az év végén, a Youtube Music Key indulásának bejelentésére reagálva 50 millió regisztrált felhasználót jelentett be, majd pedig folytatva a PR hadjáratot immár az idei első napjaiban, az évet mintegy megünnepelendő bejelentették, hogy immáron 15 millió prémium és 60 millió regisztrált felhasználója van a Spotify-nak.

Idén 2015 végén sok tekintetben más a helyzet. A streaming piac alapvető változásokon ment keresztül, kevesebb, de minden eddiginél tőkeerősebb szereplővel versenyez a Spotify, köztük az Apple-el és a Youtube-al. 2015-ben az akció - amely idén is a tengerentúlra korlátozódik- célja egyértelműen az, hogy megőrizhesse a helyét a Spotify, mint a világ legnagyobb zenei szolgáltatása.

A módszer ugyanakkor nem változik: a svéd cég idén is 1 dollár alatti áron kínál 3 hónapos hozzáférést a január 2-ig feliratkozó új felhasználói számára. A lépés alapvetően nem másra irányul, minthogy a gyakorlatilag ingyenes előfizetéssel a prémium szolgáltatást kipróbálók egy része aztán teljes áron is prémium ügyfél maradjon.

Az akció sajnos ugyanakkor idén ( is) csak a tengerentúlon lesz elérthető, így a sokkal kisebb és egyben sokkal árérzékenyeebb piacok, mint a magyar idén is kimaradnak a jóból.Talán majd jövőre..

Az, hogy a kínai zenei piac kapcsán mennyire más léptékekről beszélhetünk, már az Alibaba zenei tervei kapcsán szembesülhettünk. Piackutatási információk alapján már most is mintegy 470 millió kínai hallgat zenét online, igaz a legális szolgáltatások bevételei mindösszesen 91 millió dollárt tettek ki.

A kínai piac méretéről és a benne rejlő lehetőségekről erősebben a Baidu Music bejelentése tett tanúbizonyságot. A hatalmas , magát 150 millió előfizetőjével a világ legnagyobb streaming szolgáltatásának tartó cég ugyanis bejelentette, hogy egyesül a Taihe Entertainment Group-al, amely Kína két legjelentősebb lemezkiaódját, a Taihe Rye Music (TR Music) valamint Ocean Butterflies nevű kiadót takarja.

Önmagában egy vezetői streaming szolgáltató és egy kiadó együttműködése fundamentálisan alakíthatja majd át a távol-keleti ország zenei piacát, exkluzív tartalmak, promóciók és egyéb együttműködések révén.

A tranzakció- amely talán leginkább a Warner Music-Deezer tranzakcióhoz hasonlítható- nem is elsősorban a kínai piacok felé kacsingató Apple Music elleni védekezés, sokkal inkább az egyre erősödő kínai legális szolgáltatók közötti versenyben való pozíciói megszilárdításának tervét jelezheti.

A verseny márpedig valóban egyre erősödik, a világ többi streaming szolgáltatójához képest döbbenetes tempóban és mértékkel. A kínai zenei piacok éves szinten 30%-al növekszenek és tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt. Ezen a piacon pedig a nagy kínai médiacégek, mint az Alibaba , a Baidu vagy éppen Xiaomi ugyanúgy, mint a Spotify, vagy az Apple Music a végleges tartalomért harcolnak. Más kérdés, hogy egyre inkább úgy tűnik, aki Kínában megszerzi a legnépszerűbb szolgáltatás címét, az hossz ú időre a világ legjelentősebb streaming szolgáltatója lehet. Akár tetszik ez a nyugati vetélytársaiknak, akár nem.