A Microsoft mindig is felemás viszonyban volt a zenével. Nagyon hamar megjelentek, mint digitális zenei szolgáltató, hogy aztán csúfos kudarcot valljanak, többször is. Ha van cég, amely neve sokszor előkerül a digitális zeneterjesztés helyzetéről szóló beszélgetések, elemzések során, az a Microsoft.  És persze a Microsoft név kapcsán legtöbbször nem sikerek, hanem a DRM és a DRM alapú, a zenefogyasztást elképesztő módon  korlátozó infrastruktúra jut szinte mindenkinek az eszébe. Persze maga a redmondi cég is próbálkozott zeneáruházakkal, többel is, de ma már mind az MSN Music, mind a Urge Music store a múlt homályába vész. Legújabb kísérletük a három éve indított XBOX Music sem nagyon tudott meghatározó szereplővé válni  a roppant telített és sokszereplős streaming piacon.Ennek jele volt amikor tavaly decemberben a Microsoft megszüntette az ingyenes, hirdetésekkel megszakított verziót, így mindenki, aki ki szerette volna próbálni, elő kellet fizessen…

A Windows 10 közelgő indulása ugyanakkor ebben ( is) változást hozhat… A Microsoft a jelek szerint ugyanis sokkal többet tervez, mint hogy egyszerűen átalakítsa a megjelenését zenelejátszójának!

A ,kiszivárgott képernyőtervek alapján a Windows 10 zenelejátszója sokkal inkább hasonlít majd a Spotify-hoz, mint a jelenlegi Windows 8-ban is elérhető zenelejátszóra. A háttér fekete lesz, a bal oldalon megjelenik majd egy segédmenü, amelynek segítségével a legfontosabb pilléreket- előadói oldalak, albumok, új playlist létrehozása, éppen játszott zene – közvetlenül elérhetjük majd. Ugyancsak innen lesznek elérhetőek a különböző napszakhoz, aktivitáshoz köthető, előre létrehozott lejátszási listák. A jobb oldalon pedig a korábban hallgatott zeneszámok sorakoznak majd.

Az is biztosnak tűnik, hogy a Microsoft ejti a sok tekintetben félrevezető XBOX márkázást, és egyszerűen csak MUSIC alkalmazásként hivatkozik majd a szolgáltatásra.

A legnagyobb kérdés ugyanakkor ettől még megmarad: Jelen formájában, ilyen funkcionalitással milyen esélyei lehetnek a Microsoft zenei szolgáltatásának? Az Apple Music minden platformon elérhető és a kezdő zenekedvelők számára tökéletes megoldás, a Spotify mindenki más számára megoldás és akkor a kisebb szereplőkről nem is beszéltünk. A Microsoftnak ki kellene találnia, hol akar magénak helyet hasítani ebben a sokszereplős rendszerben, ez pedig nem elég ez redesign és a Windows 10 integráció…Márpedig a Microsoft nem engedheti meg magának a jelenleg roppant kiélezett piaci helyzetben, hogy még egyszer kudarcot valljon a zenei szolgáltatások terén. 2015-ben teát a redmondi cégnek ezen a téren is nagyot kell villantania, ha komolyan gondolja, hogy a zenei, mint tartalom segítségével próbál minél több okostelefont, felhő alapú tárhelyet értékesíteni.

A Berlini székhelyű Soundcloud kapcsán a múlt évvel kapcsolatban már leírtuk azt, hogy a legnehezebb és legmozgalmasabb évén van túl. A milliók által használt streaming szolgáltatássá válás persze további nehézségeket ígért, amelyek akarva akaratlanul most egyszerre ütik a berlini céget…

A legdrámaibb és kegyetlenebb harcteret a major kiadókkal való tárgyalások jelentik, nem véletlenül írtuk májusban- a SONY közel egy tucat fontosabb előadójának a profilját szüntette meg és vonta vissza tartalmait a berlini székhelyű cég szolgáltatásából- ,hogy könnyen elképzelhető, a major kiadók a Soundcloud megsemmisítésére törnek, ha már megállapodni nem tudnak vele…

Egy ideig elülni látszott a licenszelési háború, hogy aztán a közelmúltban újult erővel induljon újra! Több, alapvetően elektronikus zenei blog ugyanis olyan híreket szellőztetett meg, melyek szerint a két legnagyobb major, a Universal és a SONY a megállapodások elmaradása illetve a tárgyalások kútba esése esetén jogi útra tereli az ügyet, melybe az RIAA-t, azaz az amerikai lemezipari szövetséget is be kívánja majd vonni. A pletykákat a kiadók és az RIAA is cáfolták, ennek ellenére a Soundcloud lényegében ugyanott tart, ahol nagyjából egy évvel ezelőtt: kétségbeesetten küzd azért, hogy megállapodásra jusson a kiadókkal…

Ennek lehet a része az, az amúgy öngyilkos lépés, melynek keretében a berlini cég drasztikusan korlátozta az API-ján keresztül streamelhető dalok mennyiségét. A csendben, a felhasználási feltételekben tett változatással július 1-jén életbe lépett változtatás értelmében a harmadik feles alkalmazások naponta összesen(!!) 15 ezer streamet kérhetnek majd le a Soundcloud irányából. A korlátozás a Soundclud saját alkalmazását nem érinti, így a legtöbb végfelhasználó nem sokat érez majd a barátságtalan lépésből. A fejlesztők ugyanakkor roppant mód háborognak, teljes joggal.

Persze nem a Soundcloud az első a web történetében, aki hasonló korlátozásokkal él. 202-ben a Twitter a teljes API-ját zártát tette, de még relevánsabb példa a közelmúltból a Netflix lépése, aki ugyancsak megszüntette saját API-ját annak érdekében, hogy a központi szolgáltatásra tudjon jobban koncentrálni fejlesztéseiben.

Sok tekintetben tehát érthető ( lenne) a Soundcloud lépése, ugyanakkor a berlini cég ereje pont abban volt, hogy dalbázisát nagyon sokféleképpen tudták független fejlesztők ( is ) használni. Ha a költségek ordában tartása érdekében, ebből sokat veszít a Soundcloud, akkor hiába állapodik meg az összes major-el, pont az veszik el belőle emberek milliói megszerették. Enélkül pedig nem lesz a több a sok streaming szolgáltatás egyike közül..Márha életben marad egyáltalán..

A Spotify kapcsán az üzleti modell problémáin felül immáron 2 éve a legjelentősebb problémának az előadókkal való viszony bizonyult. a Spotify-t folyamatosan támadták , támadják a zenészek, zenekarok úgy érzik, nem kapják meg a megfelelő kompenzációt a szolgáltatásokban meghallgatott dalaik után.

A svéd céget több, nagynevű együttes is támadta emiatt, rendszeresen előfordul, hogy együttesek ( az egyik legismertebb példa erre a Coldplay illetve Taylor Swift ) letiltják friss tartalmaik megjelenéssel egy időben való megjelenését a svéd cég szolgáltatásában. Ennek egyre inkább az lett a következménye, hogy a Spotify amúgy hatalmas zenei adatbázisából egyre fontosabb előadók maradtak ki. Őket egyesével sikerült bekönyörögni a szolgáltatásba, így lett előbb a Metallica, majd a Pink Floyd is része a hatalmas zenei adatbázisnak.

A lista persze messze nem teljes, elég ha csak a tartalmait visszavonó Taylor Swiftre vagy éppen a Beatles-re gondolunk. Az egyik legfontosabb hiányzót talán mégis sikerült pótolni, vitathatatlanul a legjobb pillanatban.

Az Apple Music indulásának napján ugyanis a minden digitális szolgáltatás legnagyobb ellenségének számító AC/DC három élvvel azután, hogy az a lá carte szolgáltatásokba beengedte tartalmait az Apple Music indulásához kapcsolódóan(..) minden streaming szolgáltatásban is engedélyezte azok megjelenését.

Fonák módon így tehát az Apple közbenjárása lett a Spotify egyik legnagyobb sikere, egy nagyon fontos pillanatban. Afelől ugyanis ne kegyen kétségünk, hogy aki kijárta mindezt, az az Apple volt. A babérokon ellenben mér osztoznia kell legnagyobb vetélytársával..

1 évvel ezelőtt, 2014 július első napján,a VOLT fesztivál induláshoz igazodva indította el a Magyar Telekom a Spotify-al közösen streaming szolgáltatását. Egy évvel ezelőtt azt a kérdést tettük le, hogy megmenti-e Magyar Telekom a svéd céggel közösen a magyar zeneipart?

Akkor arra jutottunk, hogy „ahhoz, hogy a szolgáltatás és az együttműködés sikeres legyen az kell, hogy a Magyar Telekom saját gyermeke mögé álljon, és valóban minden csatornáján keresztül hirdesse, promotálja az új szolgáltatást.”

Az elmúlt egy év alapján azt feltétlenül elmondhatjuk, hogy a Magyar Telekom- Spotify együttműködés jót tett a magyar zeneiparnak! A streaming szolgáltatásokból származó bevételek 75%-al növekedtek 2014-ben az előző évhez viszonyítva, amelynek túlnyomó része, feltételezhetően a Spotify-nak, illetve a közös Magyar Telekom- Spotify ajánlatnak köszönhető.

Ha a kommunikáció oldalról közelítjük meg a Telekom szerepvállalását a mennyiségre semmiképpen sem lehet panaszunk. Ebben persze közre játszik az is, hogy a Telekom- a telco cégek által egyre határozottabban képviselt elveknek megfelelően, bevétel megosztásos formában - működik együtt a svéd céggel.

A mennyiséggel kapcsolatban tehát nem, a minőséggel már annál inkább lehet kivetni valónk. A februári nagy zenei kampány ugyanis a klasszikus Telekom jegyeket viselte magán. Egyszerre próbált mindenkinek- fiataloknak, idősebbeknek- szólni , ami egyrészt nem lehetséges, másfelől felesleges is, egy streaming szolgáltatás esetében.

A Spotify zenei adatbázisa persze hatalmas, megtalálható rajta minden, amire Timi nagypapája vágyik ( leszámítva például a Beatlest..) de a Spotify és a streaming szolgáltatások lényege nem ez! Sokkal inkább a bárhol, bármikor, az alkalomnak, helynek hangulatnak megfelelő zene hallgatásának lehetősége.Ennek megfelelően a Spotify magát így mutatja be:

De persze a nem tökéletes, mértani pontosságal célzott kommunikáció (egyelőre) abszolút beleférhet, ami viszont nem, az a kommunikációs abbahagyása. A Spoify pontosan a megállapodás miatt nem fogja magát magyarázni, eladni a magyar zenekedvelőknek. Így ezt a Telekomnak kell majd megtennie. Sokszor. Sokáig.

Pár órával ezelőtt, egész pontosan kedden, 17 órakor, ( Nyugati parti időzóna szerint reggel nyolckor) a terveknek megfelelően elérhetővé vált az iOS 8.4-es frissítése, benne az Apple zenei szolgáltatáscsomagjával, az Apple Music-kal, így végre nem csupán a cég által bemutatott, kiszivárogtatott fotók alapján van lehetőség értékelni az alkalmazást.

A legfontosabb kérdés, amit mindenki feltesz és ami mindenkiben felmerült, hogy megér-e egy előfizetési díjat- ami Magyarországon végül 5 euró, azaz 1500 Forint körül összeg lett- az Apple új szolgáltatás csomagja? A rövid válasz az, hogy vak kinek igen, van akinek nem, hosszabban pedig a következő sorokban megmagyarázzuk, miért és kinek lehet jó, kinek nem!

Az előfizetés az Apple Music döbbenetesen könnyű, hiszen össze van kötve az alkalmazás az ITunes fiókunkkal, így hitelkártya adatok megadása és egyéb vesződés nélkül azonnal belevághatunk a zenehallgatásba. Amelynek első lépéseként a Beats Music által alkalmazott megoldást követve meg kell adnunk azokat a zenei stílusokat, korszakokat, melyeket kedvelünk, szeretünk illetve amelyeket ki nem állhatunk, ezen alapulva pedig megjelenő előadók közül kell választanunk kedvenceket. Ez a két lépés és az ott megadott adatok képezik majd zene ízlés profilunk alapját, amelyet aztán szép lassan finomíthatunk, módosíthatunk.

Maga az alkalmazás 6 területből tevődik össze, melyből három a már korábban megismert és az Apple által bemutatott   3 nagy részből illetve a saját zenéinket rendező fülekből. ( lényegében ez az ami a régebbi Music alkalmazásból megmaradt és átöröklődött)

A szolgáltatás magját a magyarul Önnek ( angolul for you) névre keresztelt zenei ajánló adja,amely a korábban megadott stílusok és előadók alapján ajánl nekünk hallgatni valót.

Az itt található dalok/albumok egyedi ajánlatok, tehát amint a dal vagy az album véget ér a zene elhallgat, abbamarad. Maguk az ajánlatok eléggé biztosra mennek, így azok számára, akik alapvetően egy adott stíluson belüli ínyencségekre, ritkaságokra várnak és sok zenét hallgatnak, elsőre bizony unalmasaknak tűnnek majd az ajánlatok! Nagyon nagy előnye ugyanakkor az ajánlóknak, hogy szemben például a Spotify ritkán frissülő személyre szabott ajánlásaival, az Apple Music ajánlója napon belül is többször frissül!

Újdonságok

Az újdonságok fülön kapott helyet minden olyan tartalom, ami nem a saját preferenciáink alapján állt, áll össze, hanem amit az Apple Music szerkesztői fontosnak tartanak.

Így itt kapott helyet minden újdonság, a zenei videóklipek illetve az összes ajánlás, ami vagy az Apple Music szerkesztő gárdája által összeállított, vagy a Songza-hoz hasonlóan, aktivitásokhoz, napszakokhoz kapcsolódóan vagy híres magazinok és blogok, mint a Pitchfork vagy a DJ MAG szerkesztő gárdájától érkezett, érkezik.

Maguk a lejátszási listák egyszerű, logikus felépítésűek, jól mutatják, hogy mik a meghatározó előadók, ajánlanak hasonló előadókat stb. Viszont felettébb sok, nehezen érthető kontroll gombot tartalmaznak, azaz a kezelőfelület nem feltétlenül a legegyszerűbb.

Rádió

Talán leginkább a rádióra voltunk kiváncsiak, hiszen az Apple meglepő módon, egy a hetvenes évekre jellemző megoldás digitális korszakba ültetését választotta. A digitális korszak első jeleként a Beats 1- mert róla beszélünk- Magyarországon nem elérhető..

Amennyit így tudunk, az az, hogy valóban egy klasszikus broadcast rádióról van szó, ami sok tekintetben függetlenül működik az Apple Music alkalmazástól, bár annak fizikailag a része.

Connect

A Connect fülön található szolgál majd az előadó alapú közösségi szolgáltatás, ahol a zenei preferenciáink alapján alapból elkezdünk követni előadókat illetve új előadók követésére is lehetőség lesz. Maguk az előadók egyelőre még messze nem kaptak rá annyira a használatára, mint amennyire azt feltételezhetően az Apple szerette volna, bizonyos előadó profilok pedig kifejezetten üresnek tűntek, tűnnek. Így valóban úgy tűnik, a Connect lehet az egyik Achilles-sarka a szolgáltatásnak..

Maguk az előadói oldalak amúgy gyönyörűek és informatívak, megtalálható rajtuk minden fontosabb tartalom- legfrissebb kiadvány, legjobb kiadványok, videóklipek, önéletrajz ( igaz ez csak angolul) és valóban komplett élményt nyújtanak, nagyon elegáns megjelenésben!

Az album oldalak felépítése logikus módon követi a lejátszás listákét, de talán itt érhető legjobban tetten a bonyolultsága az Apple Music-nak. Az egyes dalokkal végezhető aktivitások ugyanis bonyolultak, nehezen érthetők és még ha azok is lennének ,sok van belőlük.

A funkciók fele is elég lenne ( offline elérhetővé tétel például miért dalonként van?)   és sokkal szebb, okosabb megoldás lett volna felugró megoldás helyett ikonokat használni rájuk.

Saját zene

Ha van terület, ahol és amiben nagyon erős az Apple Music,az egészen biztos, hogy a saját tartalmak és a szolgáltatásban helyet kapó tartalmak integrálása. Minden szinten megjelenik az a törekvés, amiről már a koncepciók kiszivárgásakor írtunk, azaz, hogy a vásárolt, a saját és a streaming szolgáltatásból származó tartalmak közötti határok mosódjanak el.

Ha keresünk, akkor a találati listában megjelennek a saját, a vásárolt és a professzionális streaming tartalmak is. Ha egy lejátszási listában vagyunk, akkor ahhoz magunk is hozzáadhatunk tartalmakat, akár saját zenetárunkból is.

Összegzés

Az Apple mindig is abban volt a legerősebb, hogy már piacon levő termékeket, szolgáltatásokat gondoljon újra és tegye azokat szuper könnyen és kényelmesen használhatóvá. A terv láthatóan és egyértelműen az Apple Music-kal is ez. (volt)   Ugyan a piac és az Apple is a Spotify-t tűzte ki hivatalosan zászlójára, az Apple Music mégsem azok részére szól, akik már használnak streaming szolgáltatást. Az Apple Music azoknak szól, akik leginkább zenei mindenevőknek nevezhetőek. Akik ha megkérdezzük őket, hogy ki a kedvenc előadójuk, azt válaszolják, sok van, de megnevezni nagyon egyet sem tudnak. Számukra kiváló szolgáltatás lesz az Apple Music, rengeteg valóban érdekes és jó ajánlójával, tartalmaival. Nekik ugyanakkor a struktúra, a funkcionalitás túl sok, túl bonyolult lesz, arról nem is beszélve, hogy pontosan ők azok, akik számára a 10 dolláros/eurós előfizetési díj drága!

Az Apple alig 48 óra múlva elindítja zenei szolgáltatás csomagját, amelynek segítségével, tervei szerint visszaszerzi majd az uralmat a világ digitális zenei piacai felett. Az Apple tervei idestova egy éve ismertek voltak, így szinte minden vetélytársnak lehetőséget adtak a felkészülésre. A Spotify a videó piacra való belépéssel, a Deezer árcsökkentéssel reagált az Apple lépésére.

A Google eddig csupán a Youtube Music Key indításának elhalasztásával reagált az Apple lépésére. Eddig. Tegnap ugyanis bejelentette , hogy a már piacon levő Google Music szolgáltatása ingyenes, on-demand rádióval bővül.

Maga a szolgáltatás a más streaming szolgáltatók esetében már megismert funkcionalitást nyújtja majd, azaz stílusok, előadók vagy akár napszakok, aktivitások alapján hozhatunk majd létre rádióadókat. Ez lényegében megegyezik a Songza által, tavaly télen a Google Music-ba integrált funkcionalitással, azaz hangulat, napszak,aktivitás alapján hallgathatunk és szabhatunk testre zenefolyamokat.

Ami ugyanakkor nagyon nagy lépés, az az ingyenesség. A Google streaming piaci lépéseiből mindig is pontosan ez a rész hiányzott, leszámítva kisebb árakciókat... Az on-demand rádió indítása persze nem ér fel egy a Spotify-hoz hasonló ingyenes szolgáltatás résszel, de sok tekintetben jó belépő szintet jelenthet a prémium szolgáltatáshoz. Arról nem is beszélve, hogy a Google bármilyen nemű belépése, egy hirdetés alapú szolgáltatás piacra, több mint érdekes és izgalmas.

A jelenlegi információk alapján az ingyenes rádió, egyelőre csak az Egyesült Államokban lesz elérhető, ami egyben azt is jelenti, hogy ugyan a lépés egyértelműen az Apple Music indítására válasz, de legalább olyan mértékben veszély és támadás a tengerentúli on-demand rádiós piac vezetője, a Pandora ellen.

A fő cél azonban feltételezhetően az, hogy a jelenleg felettébb szerénynek mondható, mintegy 800 ezer fős előfizetői bázist jelentősen bővíteni tudja és a piacvezető Spotify üldözését megkezdhesse érdemben és a várhatóan hamar növekedésnek induló Apple Music előtt megőrizze helyét a Deezer és a Rhapsody mögött.

Június 8-án jelentette be az Apple, hogy Apple Music néven elindítja réges-régóta várt zenei szolgáltatás csomagját, három nagy funkcionális szolgáltatáscsoporttal. ( lásd lentebb)

A bejelentéskor elhangzott, hogy az Apple 100 országban egyszerre tervezi bejelenteni a szolgáltatást, ezzel minden idők legnagyobb digitális zenei termék megjelenését produkálva.

A pontos országlista még mindig nem ismert, de az szinte biztosra vehető, hogy Magyarország benne lesz a 100 szerencsés országban, ahol elérhető lesz az Apple streaming szolgáltatása, ugyanis az Apple elérhetővé tett a szolgáltatás magyar nyelvű bemutató oldalát.

Az egyetlen igazén fontos nyitott kérdés most már csak az ár. Mi rendületlenül bízunk benne, hogy az Apple Magyarországot is oda sorolja ahová való ( fejlődő piac) és így a szabványosnak mondható 3000 Forint közel árral szemben sokkal olcsóbban is elérhető lenne az Apple Music itthon.

Az orosz piac, hosszú idő óta a digitális zenei szolgáltatók étlapján szerepelt, hiszen egy hatalmas ország, kiaknázatlan és roppant nagy növekedési potenciállal bíró piacáról lehetett (volna) szó. A feltételes mód két okból is indokolt. Egyrészt mivel az orosz piacon a legalapvetőbb szerzői jogi rendelkezéseket sem hozta meg a parlament, másrészt pedig az Ukrajnai válság miatt kialakult feszült viszony miatt. Ez utóbbi nem nagyon változott, ellenben az orosz szerzői jogi rendszerrel, ami most már megadja azokat az alap biztosítékokat a szolgáltatók számára, amelyek szükségesek ahhoz, hogy értelme legyen legális zenei szolgáltatásokkal megjelenni.

A piac meglepően hamar élénkülésnek indult. Meg nem erősített hírek szerint az Apple zenei szolgáltatásával, a hatalmas globális indulás keretében az orosz piacokon is megjelenik majd, de mai talán még ennél is fontosabb, hogy az orosz digitális piac legmeghatározóbb szereplője, a Yandex is erősíti jelenlétét a digitális zenei piacra!

Az alapvetően a kereső piacról, a Google vetélytársaként ismert cég az Apple várható piacra lépésére reagálva lép piacra Yandex.Radio nevű, on-demand rádiószolgáltatásával. A Yandex.Radio alapvetően a legfontosabb, napjainkban az on-demand –rádióktól elvárt legfontosabb funkciókat nyújtja. Azaz stílus ( pop, rock vagy indie például) napszak aktivitás vagy legfontosabb orosz rádiók legnépszerűbb számaiból összeállított rádióadókból választhatnak majd maguknak.

A zenei adatbázis,a már korábban elindított Yandex.Music 20 milliós adatbázisán alapul, a platformokat tekintve pedig mind desktopon, mind iOS és Android operációs rendszert futtató eszközökön elérhető lesz.

Az üzleti modell semmiben sem más,mint amelyet a Pandora a végletekig sikere vitt. Azaz a szolgáltatás teljesen ingyenes lesz , és meghatározott időnként egy-egy hirdetés hangzik majd el a számok között.

Az Apple-nek nem lesz könnyű dolga a helyi piacon, hiszen a roppant érzékeny orosz piacon, a helyi tartalmakkal is rendelkező Yandex akár tetszik, akár nem előnyből indul majd. nem csupán az ingyenesség miatt, hanem mert ha ügyes, ki tudja használni helyzeti előnyét a hatalmas orosz keresés piacon…

Az Apple a hónap végén elindítja három elemből álló zenei szolgáltatáscsomagját, melytől nem kevesebbet vár, mint hogy segítségével visszaversz és -szerzi egyeduralkodó szerepét a digitális zenei piacokon.

Az első elemzések meglehetősen hasonlóak ahhoz, mint amit anno az ugyancsak nagy reményekkel várt aztán csúfos kudarcot valló iTunes Radio esetében voltak. Az Apple-nek tehát bőven van dolga a saját háza táján (is) mégis, a legnagyobb ellenség egyértelműen házon kívül található, a svéd Spotify személyében.

A svéd cég mióta tudott volt, hogy az Apple piacra lép szolgáltatásával, nem töltötte tétlenül az időt. Azon felül, hogy makacsul kitartott a kiadókkal szemben, az ingyenesen igénybevehető szolgáltatás részének megtartása érdekében, de ami talán ennél is fontosabb, drasztikusan diverzifikálva szolgáltatását, belépett a videó piacra is.

Meredeken növekvő felhasználószám és fizető felhasználók

Ennek hatást még nem, de az elmúlt évek, hónapok hatását már több adaton keresztül is érezni lehet. A legfontosabb, hogy a prémium előfizetők száma továbbra is növekszik, júniusra immár elérte a 20 milliót, miközben a teljes felhasználószám meghaladta a 75 milliót! Ami talán azonban még ennél is fontosabb az elmúlt időszak vitáit ismerve, hogy a prémium előfizetők növekedése az elmúlt időszakban meredekebb volt, mint a teljes ügyfélszámé. ( számokra vetve mindez nem látszik elsőre, hiszen havi 2 millió felhasználót és 1 millió prémium előfizetőt adott hozzá bázisához a svéd cég az elmúlt fél évben havi szinten) Még jobban jelzi a svéd streaming szolgáltatás népszerűségének növekedését, hogy az első 10 millió prémium felhasználót 5 és fél év alatt sikerült összegyűjteni, a második 10 millió ellenben 12 hónap alatt!

Érdemes mindezt egy kicsit részletesebben is górcső alá venni. A svéd cégről régóta tudott, hogy igen jó arányban ( 25-30%) képes konvertálni a szolgáltatást ingyenes használó ügyfeleit fizető, azaz prémium ügyféllé. Az egyre meredekebb felhasználószám növekedésnek azon felül, hogy egyre többen ismerik meg a streaminget, mint szolgáltatástípust, az is oka lehet, hogy a közelmúltban a Spotify két alkalommal is igen komoly árakcióval igyekezett új előfizetőket bevonni, azt pedig nehéz pontosan megállapítani, hogy az előfizető növekedésből mennyit tesznek kik ők, és mennyit a normál előfizetők…

A legjobb becslést erre az egy felhasználóra jutó bevétel (Average Revenue Per Subscriber- ARPS) adja. Ha ezt nézzük, akkor látható, hogy 2013-ban ért a legtöbbet a svéd cég számára egy felhasználó, hogy aztán 2014-ben drasztikusan csökkenjen az egy felhasználóra jutó bevétel. Mindez egyértelműen azt jelzi, hogy a svéd cég 2013 végi illetve 2014 év végén tett lépései- amelyeknek köszönhetően igazán elindult felfelé a felhasználószám - felhasználószám növelésére kiválóak, de a jövedelmezőséget nem feltétlenül javítják…

Minden eddiginél magasabb kifizetet jogdíjak

A svéd céget nagyon sok kritika érte az utóbbi időben, hogy keveset fizet az előadóknak. Ennek ellentmondó és ezt alátámasztó információk is jelentek már meg a közelmúltban, most azonban a Apple Music indulását megelőző PR hadjáratban a svéd cég bejelentette, hogy az év első három hónapjában 300 millió dollárnyi jogdíjat fizetett ki az előadók részére. Indulása óta 3 milliárd dollárt tesz ki ez az összeg, azaz a Spotify az általa valaha kifizetett összes előadói jogdíj egytizedét 3 hónap alatt fizette ki, harmadát- azaz 1 milliárd dollárt- pedig alig 6 hónap alatt.

Érdemes ezt az összeget is kicsit jobban elhelyezni a világ zeneipari bevételeiben. Az elmúlt 5 évben, megközelítőleg 5-5.1 milliárd dollár volt az előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétel, míg ugyanezen idő alatt a svéd cég egymaga ennek az összegnek a felét fizette ki az előadók részére.

Újabb befektetés, rekord áron

A Spotify-ra a növekedés ellenére komoly harc vár, ezzel a svéd cégnél is tisztában vannak/ lehetnek. Ennek megfelelőn újabb befektetési kört zártak le, ezúttal 526 millió dollár bevont tőkével. Ezzel a svéd cég értéke meghaladja a 8.5 milliárd dollárt, ami felhasználókra lebontva 55 dolláros felhasználónkénti árat jelent, sőt mi több ezzel a svéd cég virtuális értéke nagyobb, mint a világ teljes zeneiparának a bevételének a fele..

 Mindezen adatok alapján több minden kijelenthető. Egyrészt a freemium modell egyértelműen működik, erre a Spotify a legjobb példa. Másrészt  a Spotify kifizetéseit lehet kritizálni, de a svéd cég így is messze vezeti a listát a szolgáltatók között, messze lehagyva a sokkal nagyobb forgalmat bonyolító Youtube-ot is..  Végezetül egyre nyilvánvalóbb,a zeneipar egyik meghatározó szolgáltatójáról van szó, sőt akár az is kimondható, hogy a Spotify ugyanolyan mértékben dominálja a streaming piacot, mint ahogyan azt anno az iTunes tette az a lá carte letöltésekkel.

Az Apple Music megjelenése egészen biztosan felbolygatja majd a világ zeneiparát és annak digitális szegmensét, függetlenül attól, hogy maga a szolgáltatáscsomag mennyire tűnik jónak,logikusnak és érthetőnek.

Az iTunes 2004-es bevezetéséhez képest ugyanakkor egy dolog alapjaiban változott meg: Az Apple egy rengeteg erősebb-gyengébb szereplővel bíró piacra szeretne belépni és dominálni azt. A Cupertioni cég régóta kedvelt kiszivárogtatáson alapuló kommunikációjának köszönhetően pedig ezek a szereplők 8-10 hónapon át készülhettek minderre, és az Apple balszerencséjére meg is tették!

Az egyik első a reagálók sorában a francia Deezer volt, amely a Google által tavaly év végén kipróbált megoldást ismétli: 3 hónapnyi előfizetést kínál az egyes piacoknak megfelelően 1 fontos/ 1 eurós havidíj ellenében,   havi 1 dolláros áron, egyelőre néhány kiemelt piacon, úgymint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Spanyolország.

Mindez talán leginkább azért meglepő a francia cég esetében, mivel az elmúlt időszakban, alapvetően a tengerentúli piacokon volt aktív, és a onnan kiindulva drasztikusan átalakított stratégiát kezdett el alkalmazni, amely három szintre épült:

• A Deezer Elite a high-end zenekedvelők részére nyújt majd igazán minőségi streaming élményt
• A Sticher az alapvetően talk rádió hallgatók igényeit elégíti majd ki
• A Deezer Cricket pedig az Amazon fapados streaming szolgáltatásával próbál majd versenyre kelni

A Deezer a közelmúltban konzekvensen terjesztette stratégiájának a prémium, high-end részét, immáron világszerte, most mégis a legfontosabb európai piacokon egy kifejezetten a szabványos streaming szolgáltatásának a pozícióit védő akcióval rukkolt elő. Ettől függetlenül az Apple számára a Deezer akciója eggyel növeli a megoldandó problémák számát…