Arról, hogy az Apple számára miért is ( lehet) egyre fontosabb a streaming piacra való belépés, több alkalommal is írtunk már itt, a Muzzak oldalain. Az amerikai cég zeneárhuáza az iTunes store továbbra is dominálja az a lá carte letöltések piacát, csak mindeközben maguk az egyedi leöltések kezdtek meredek esésbe, legalábbis a világ egyik ( ha nem a) legfontosabb piacának számító Egyesült Államokban.

A piacon uralkodó trendekről folyamatosan frissülő információkkal rendelkeztünk, arról ugyanakkor, hogy maga az iTunes áruház hogyan teljesít- és nem csupán a tengerentúlon- általában csak az Apple, mint tőzsdei cég jelentéseiből lehet következtetni.

2013-ban, a 2012-es adatok alapján még csupán a növekedés csökkenéséről, illetve az egy felhasználóra vonatkozó , iTunes-on belüli zenei költések csökkenéséről beszélhettünk. Most, bő másfél évvel azután, már sokkal egyértelműbb kiejelentések tehetők.

Mint ahogyan az az, ábrából is látható a 2012-es bevételi maximum után az iTunes zenei bevételi meredek csökkenésnek indultak , ami egészen tavaly őszig az iTunes Radio bejelentéséig tartott, ami a csökkenést emelkedésbe mozdította , az idei évben ugyanakkor láthatóan ismét, kevésbé meredek ellenben sokkal tartósabbnak tűnő ütemben csökkenésnek indultak a zenei bevételek A csökkenés feltételezhetően megállítható ( lenne) de ehhez az Apple-nek ugyanúgy egy lépést kell tennie a streaming felé.

Ez a lépés pedig egyre egyértelműbben, egyre több forrás által megerősítve a Beats Music iTunes-ba integrálása lesz majd. Az Apple idei lépéseit összegezve a jövő iTunes-a egyszerre nyújt majd al lá cart dal letöltési lehetőséget, rádió jellegű streaming szolgáltatást hagyományos rádiós tartalmakat, valamint klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatást. Mindez lényegében egy kis mértékben felturbózott Spotify-nak vagy Deezer-nek feleltethető meg, csak több év késéssel. Az Apple nem is feltétlenül a funkcionalitással szeretne győzedelmeskedni ( bár a Beats Music szakemberei vélhetően sokkal több bátor ötletet visznek majd bele a szolgáltatásba, mint anno az Apple mérnökei tették az iTunes-al) sokkal inkább azzal, hogy az új iTunes streaming szolgáltatás lényegesen olcsóbb lesz, mint a jelenleg piacon elérhető streaming szolgáltatások, ami fontos lehet ahhoz, hogy a streaming tömegtermékk válhasson, a zenére kevesebbet költők bevvonásával.

A sikeres működéshez vezető modell a streaming cégek számára egyszerre egyszerű és roppant bonyolult. Egyszerű , hiszen a feladat egyértelmű: addig kell növelni az elérést és ezáltal a felhasználók szám, amíg az abból származó bevétel nem nagyobb, mint a fix költségek és nem utolsó sorban a roppant magas tartalomköltségek.

A papíron egyszerű modell ugyanakkor nagyon sok erőfeszítést kíván minden egy szereplőtől, egy olyan piacon, ahol a gyengék nagyon hamar bukásra, vagy jobb esetben egy erősebb vetélytárs általi bekebelezésére vannak ítélve. Az egyelten esély tehát a növekedés, új piacokra való belépés, mind földrajzi és mind szolgáltatási értelemben, valamint a szolgáltatás minőségének javítása.

A Rhapsody- amely pár évvel ezelőtt egyfajta tetszhalott állapotban tengődött a piacon az elmúlt időszakban komoly fejlődésen és turn around-on ment keresztül, sok más mellett az amerikai piacon a T-Mobile-al, Európában és Latin-Amerikában pedig a Telefonica-val való együttműködésnek köszönhetően.

A Rhapsody, a többi streaming szolgáltatással együtt gőzerővel dolgozik azon, hogy hatalmas zenei adatbázisát könnyen megismerhetővé tegye a felhasználók számára. Ennek keretében vásárolta meg a Seattle-i cég a Schematic Lab nevű céget, amely több, fontos digitális zenei alkalmazást fejlesztett és üzemeltetett, üzemeltet.

A Soundtracking névre hallgató alkalmazás segítségével megoszthatjuk az éppen általunk hallgatott dalt az alkalmazásban felvett barátaink között. Az ExFm az egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb mobil alkalmazás (volt) a digitális zeneiparban. Nem tett mást, minthogy az internetet böngészve összegyűjtött minden zenei tartalmat ( MP3 fájlt) az oldalakról, ahol jártunk és abból megosztható lejátszási listákat állított össze. Ennek köszönhetően az ExFm közelv 20 millió dalból álló virtuális zenei adatbázissal rendelkezik, amelynek különlegessége, hogy messze nem a mainstream uralja. Pontosan emiatt ugyanakkor az Exfm igazából sosem volt képes áttörni saját növekedési korlátait és igazán mérvadó szereplővé fejlődni a borzasztóan sokszereplős digitális zenei piacon és idén májusban végül bezárt.

A Rhapsody termékfejlesztési vezetője, Paul Springer megerősítette, hogy a két cég fejlesztői immár a Rhapsody kötelékében dolgoznak tovább. Magukon az alkalmazásokon ugyanakkor egyelőre túlzottan sok változás nem észlelhető, így valószínűsíthető, hogy egyelőre a laza integráció mellett tett le a voksáét a Seattle-i cég. A jövőben ugyanakkor várhatóan mindkét alkalmazás funkcionalitása a Rhapsody saját szolgáltatásába épül majd be, annak érdekében, hogy a zenemegismerés és közösségi funkcionalitás terén erősítsenek.

A Spotify, mint vezető streaming szolgáltató és mint egyelőre nem tőzsdei cég pénzügyi eredményei iránt mindig is fokozott érdeklődést mutattak a befektetők és a digitális zeneipari szakemberek.

A svéd cég utolsó, érdemi adatit 2012 végén tett közzé, akkor 2013-ra, globálisan már 1 milliárd dollár körüli bevételeket és globális szinten a veszteségesség megállítását várták a svéd cégnél.

Ugyan a svéd cég ez esetben sem tett közzé újabb, globális pénzügyi adatokat, azonban a Nagy-Britanniai cég,a Spotify Ltd. 2013-as adatai napvilágot láttak.

Kezdjük a legfontosabbal: a kiszivárgott adatok alapján a svéd cég szigetországi tevékenysége, 2009-es indulása óta először nyereséges tudott lenni! A bevételek, a világszintű trendeknek megfelelően itt is növekedtek, jelentősen, közel 42%-al, 92 millió fontról 130 millió font fölé.

Ami talán a növekedésnél is érdekesebb,hogy mely területek voltak azok, melyek a növekedést motorját jelentették. A legjelentősebb, mintegy 50%-os növekedés az előfizetési bevételek terén jelentkezett, melyek 62 millió fontról 93 millió fontra emelkedtek, miközben a hirdetési bevételek alig 10%-al emelkedtek. Az előfizetési bevételek növekedésének elsődleges indikátora a Vodafone-al kötött megállapodás lehetett.

A masszív bevételnövekedés ugyanakkor csak minimális eredményjavulást okozott, ennek pedig nem más az oka, mint a továbbra is a bevételek több, mint 70%-át kitevő tartalomköltségek.

Az angliai siker nagyon fontos, hiszen a világ egyik vezető zenei piacán sikerült a svéd cégek bebizonyítani, hogy az üzleti modellje működőképes. Több tényező is segítette mindebben a svéd céget, mely tényezőket hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Az első, hogy az angol  digitális zenei piac is dinamikusan növekedett ebben az évben, azaz egy növekvő piac trendjére tudott a Spotify is eredményesen rákapaszkodni. Azt is figyelembe venni, hogy a növekedés egyrészt a boundling-ból, azaz a Spotify telekommunikációs cégek csomagjaiba való beépítéséből táplálkozott elsősorban, másrészt viszont a hirdetési bevételek gyakorlatilag stagnáltak. Ebbe az időszakban.

Az adatok tehát szépek bíztatóak, de egyelőre azt gondoljuk, hurrá optimizmus lenne kijelenteni, hogy azt igazolnák, hogy a svéd cég hosszú távon, valóban nyereségesen tudna működni, globális szinten is.

Az idei év a Soundcloud történetének legmozgalmasabb éve. Az év elején a Twitter majdnem megvásárolta a különleges, előadókra fókuszáló streaming szolgáltatást, amely aztán az év közepén komoly tárgyalásokba kezdett a nagy nemzetközi kiadókkal ( feltehetőleg nem teljesen önszántából..) azok tartalmainak licenszelése illetve az esetlegesen szerzői jogot sértő tartalmak eltávolításáról és egy teljesen új megközelítésű, mobil alkalmazással is megjelentek.

A berlini székhelyű cég igen szép tempóban növekszik, havi hallgatottsága meghaladta a 175 milliót és tovább növekszik, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, a Soundcloud-ot is eléri a streaming szolgáltatások legalapvetőbb problémája: a működőképes üzleti modell hiánya.

A cég 2013-as pénzügyi évre vonatkozó a napokban megjelentetett adatai alapján a Soundcloud 18 millió dollár bevételt ért el, közel 40%-al magasabbat, mint az előző pénzügyi évben. A drasztikus bevétel növekedés sem volt elég ugyanakkor a költségek ellensúlyozásra, ennek következtében a 2013-as évet 37 millió dolláros veszteséggel zárták, amely több, mint kétszerese(!!) az előző évinek.

Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy a Soundcloud növekedése erőteljesen gyarapodó veszteséget eredményez, ami önmagában véve is rossz hír. Sokkal rosszabb hír azonban, hogy a veszteségek a bevételek hányadában is egyre növekvő méretet mutatnak. A legutolsó lezárt pénzügyi évben a veszteség meghaladta a bevételek kétszeresét! ( összehasonlításképpen a mai napig a tartalom költségekkel sokat küszködő Pandora vagy éppen a Spotify esetében csak működésük legelején produkáltak hasonló adatokat, azóta folyamatosan nagyjából ugyanannyi bevételük volt, mint kiadásuk vagy csak kis mértékben haladták meg a kiadások a bevételeiket. )

A Soundcloud számára a növekedéshez illetve az veszteségek finanszírozására új befektetők bevonására lenne fontos (csak úgy, mint a Spotify esetében) mindez azonban a kikerült, felettébb elkeserítő pénzügyi adatok után nem lesz könnyű…

Ha mindez nem lenne elég, a Financial Times információi szerint a nagy nemzetközi kiadókkal folytatott tárgyalások is megfeneklettek. A három nagy kiadói mindegyikével vontatottan haladtak, haladnak a tárgyalások, s közülük legalább egy a Universal esetében meg is szakadtak.

A berlini központú cégre az utóbbi időben felettébb nagy nyomás nehezedett, mind a kiadók, mond az előadók felől annak érdekében, hogy érdemi bevételeket produkáljon és azt vagy legalább annak egy részét szét is ossza az előadók között. Ezzel párhuzamosan, mind az előadók, mind a kiadók roppant elégedetlenek a Soundcloud erőfeszítéséveivel a nem licenszelt/jogsértő tartalmak visszaszorítását illetően.

A szűk egy éve még a zeneipar egyik új üdvöskéjének reményével növekvő cég így tehát kellemetlen kutyaszorítóba került. Meg kellene felelnie az egyre elégedetlenebb kiadóknak, előadóknak és az új funkcionalitással, az egyre több reklámmal egyre elégedetlenebb felhasználóknak is, miközben a növekedést új befektetőkkel finanszírozza. Nem egyszerű feladat és túlzottan sok idejük sincsen rá, ellenkező esetben csatlakoznak a szép reményű de eltűnt streaming cégek egyre hosszabb sorához…

Az Apple szeptember elején tartott médiaeseményén a várakozásoktól sok tekintetben eltérő bejelentést tett zenei téren, a U2 ingyenes, minden iPhone-ra eljuttatott albumával. Amint már akkor is megjegyeztük ugyanakkor, a digitális zenei szakma szinte egyöntetűen azt tippeli, hogy Tim Cook és csapata valamikor a jövő év első felében nagyon komoly zenei bejelentéseket tehet majd. Ennek az első jelei, azaz a Beats Music márka kivezetésének előkészületei pár hete ki is szivárogtak, a Cupertinoi-i cég legnagyobb bánatára..

A legújabb hírek ugyancsak megerősíteni látszanak az Apple nagyon komoly eltökéltségét zenei téren. Több amerikai techblog ugyanis arról számolt be, hogy Eddie Cue, az Apple tartalmi vezetője és a kiadók a streaming díjak csökkentéséről tárgyalnak.

Az Apple célja nem is annyira titkoltan ugyanis az, hogy a jelenleg iparági szabványnak számító 10 dolláros előfizetési díjnál olcsóbb streaming szolgáltatással jelenjen majd meg a piacon, a Beats Music alapjain. Az alapvetően mindenhol a prémium vagy prémium közeli megoldást nyújtó céget három tényező mozdíthatta, mozdíthatja az olcsó streaming szolgáltatás irányába:

- Az a lá carte letöltések csökkenése tovább folytatódott a tengerentúlon, azaz az Apple egyre inkább biztos lehet abban, hogy az iTunes zenei bevételei tovább csökkennek majd a jövőben is.

- Egyre több piackutatás, elemzés hozza azt az eredményt, hogy a jelenlegi 10 dolláros havi díj a fogyasztók szemében alapvetően inkább drága és ez az ár lényeges akadály az igazán nagy tömegek elérésben.

- Az Amazon a streaming piacon teljesen újszerű fapados, de olcsó streaming szolgáltatással lépett a piacra

Az Apple számára ahhoz, hogy valóban tömegesen tudjon streaming hozzáférést, hozzáféréseket értékesíteni fontos lenne, hogy azokat olcsóbban is tudja adni. A kiadók számára ugyanakkor felsejlik az, ami az a lá carte letöltések kapcsán történt, s amely aztán az amolyan se veled, se nélküled viszonyhoz vezetett. Az is a nagy nemzetközi kiadók szeme előtt lebeghet, hogy amennyiben a piac legnagyobb szereplője, az Apple számára lehetővé teszik az alacsonyabb kiadói díjakat, úgy a többi szereplő is kérni fogja ezt. Különösen azok után, hogy a Spotify saját maga is próbálkozott ezzel már korábban.

A tárgyalások még csupán kezdeti stádiumban vannak, tehát érdemi eredményről nem is nagyon lehetne beszámolni. Az Apple feltételezhetően pontosan az iPhone-iPad-iTunes ökoszisztéma több százmilliós elérése által nyújtott potenciális ügyfélkörrel érvel majd, a kiadók pedig pontosan az egyes szereplők egyenlőségét és saját pénzügyi helyzetüket hozzák majd fel a tárgyalások során. Akár mi is lesz a végkimenetel, az kijelenthető, hogy az által, hogy az Amazon után, az Apple is olcsó streaming szolgáltatás piacra vitelében gondolkozik komoly fordulat állhat be a streaming szolgáltatások használatában és népszerűségében!

A tengerentúli digitális zenei bevételek csökkenéséről először 2013 közepén írtunk. Akkor a 2012-es szuperkarácsony után mindez komoly meglepetésként hatott, sokan csak átmeneti megtorpanásnak gondolták a digitális bevételek csökkenését. A teljes 2013-as évre vonatkozó adatok alapján aztán egyértelművé tették: nem átmeneti megtorpanásról, hanem trendfordulóról van szó!

A streaming szolgáltatások immáron a tengerentúli piacon is elérték azt az érettséget, amely a vásárlói döntésekbe is erőteljesen beleszól. A Nielsen első féléves előrejelzése aztán azt mutatta, hogy a trendforduló egyre erősebb: a streaming egyre jobban nő, miközben az a lá carte bevételek csökkenése felgyorsulni látszott.

Az ősz elején aztán megjelentek a hivatalos, RIAA által közölt adatok, melyek a Nielsen adatait sok tekintetben alátámasztották, némileg viszont finomították is.

Az a trend nem tört meg, hogy a CD eladásokból befolyó bevételek csökkennek. Az életciklusának végéhez egyre jobban közeledő CD, mint termék láthatóan képtelen nem csökkenni.

Úgy tűnik azonban, hogy immáron az alá carte digitális letöltések is túljutottak a csúcspontjukon, legalábbis az óceán túlpartján. A tavalyi év hasonló időszakához képest ugyanis brutális, 12%-os csökkenést mutatott ki az RIAA. Mai a gyakorlatban közel 200 millió dolláros csökkenést jelent. A streaming bevételek mindeközben szépen növekednek, az előző évhez viszonyítva 28%-al.

A kettő lényegében pedig kiegyenlíti egymást, azaz a digitális bevétele az év első felében lényegében stagnáltak a tavalyihoz képest. A trend ugyanakkor felettébb aggasztó két okból is. Egyrészt mivel a digitális bevételek kétharmadát az a lá carte bevételek tették, teszik ki, azaz a csökkenésüket csak a streaming bevételek nagyon erőteljes növekedése lehet képes ellensúlyozni. Másrészt mindez a CD eladások erőteljes csökkenése mellett történik. Ami pedig nem jelent mást, minthogy a tengerentúli zeneipari bevételek csökkenését megállító legfontosabb erő kifulladni látszik…Az első féléves adatok mindezt meg is erősítik: 2014 első félévben az amerikai zeneipar bevételei 200 millió dollárral, mintegy 7%-al csökkentek 2013-hoz képest.

Ez persze önmagában is negatív információ, összevetve a világ többi részein zajló eseményekkel ugyanakkor még sötétebb képet fest. A világ jelenleg még második, de hamarosan legnagyobbnak számító zenei piaca, Japán húzta le tavaly a világ összesített zeneipari bevételeit. Az idén jó eséllyel csatlakozhat a világ második ( jelenleg még talán első) legnagyobb zenei piaca, az amerikai, azaz a világ két vezető zenei piaca csökkenésben lesz, mintha a 2000-es évek elejét írnánk…

A Rhapsody a 2014-es év meglepetésszereplője a streaming piacon, ezt teljes magabiztossággal kijelenthetjük. A patinás, a 2000-es évek eleje óta piacon levő, de azóta éveken át szinte jelentéktelenül tengődő szolgáltatás életében a fordulat 2012 végén következett be, amikor a cég a mobil verzióba integrált a Gracenote zenei adatbázisán alapuló zenefelismerő alkalmazását bejelentette és összekapcsolt két nagyon fontos zenemegismerési utat: a különböző helyeken- koncerten, utcán stb.-  hallott zenei tartalmak zenei adatbázisban való indexelését.

Ugyan nem csak és kizárólag ennek köszönhetően, de azóta szinte csak jó hírek érkeztek a Rhapsody-val kapcsolatban. Az amerikai szolgáltató, már tavasszal 1.7 millió prémium felhasználóról számolt be, azóta pedig részese lett a tengerentúlon a T-Mobile zenei ajánlatának, elindította UnRadio néven a Pandora-hoz hasonló rádiószolgáltatást, melynek köszönhetően a prémium felhasználó tábor nagysága immáron meghaladja a 2 millió főt.

A Rhapsody nagy előnye a Pandora-val szemben, hogy már most is aktívan terjeszkedik a legjobban növekvő zenei piacokon, azaz Latin-Amerikában illetve Európában, mindkét területen egy híres és ismert márka, a Napster név használatával.

A Rhapsody/Napster páros terjeszkedése a cég pénzügyeiben is azonnal megjelent. A RealNetworks második negyedéves pénzügyi beszámolója keretében bemutatott Rhapsody adatok azt jelzik, hogy a streaming szolgáltatás idei bevétele elérheti majd a 170 millió dollárt, ami közel 20%-os növekedést jelentene az előző évhez képest.

A streaming szolgáltatók szorongatott üzleti modellje ugyanakkor a Rhapsody-ra is igaz és érvényes. A streaming szolgáltató ugyanis az első félévet 4.7 millió dolláros veszteséggel zárta, ami éves szinten 13-15 millió dolláros veszteséget jelez előre.

A streaming szolgáltatóknál már-már megszokott veszteséges működés mellett ugyanakkor a terjeszkedés és a növekedés még egy területen mutatkozik meg, ez pedig a bevételek és a költségek növekedési üteme. Míg a bevételek-ahogyan fent említettük- 20 % körüli mértékben emelkedtek, addig a költségek 30%-os növekedést mutattak ugyanabban az időszakban.

A Rhapsody számára tehát a közeljövőben egyre fontosabb lesz, hogy úgy tudjon növekedni, hogy közben a veszteségét nem növeli drasztikusan. A Rhapsody ugyanis ami a veszteségeket illeti, alapvetően jól áll, sokkal jobban, mint a Spotify vagy akár a tőzsdén hol küszködő, hol szárnyaló Pandora.

Az eltérés ugyanakkor a bevételek tekintetében is felettébb jelentős. A Pandora a 2013-as pénzügyi évében közel 430 millió dolláros, a Spotify pedig már 2012-ben 500 millió dolláros, tavaly pedig az előrejelzések szerint közel 1 milliárd dolláros árbevételt ért el. A Rhapsody-nak tehát mind az T-mobil együttműködés, mind az Európai és Latin-Amerikai terjeszkedés révén gyorsan és meredeken kell növelni felhasználói bázisát és ezzel párhuzamosan bevételeit. Az igaszán izgalmas mindebben, hogy ez abszolút el is képzelhető…

A nyár folyamán már említést tettünk róla, hogy a Spotify a még tavaly télen bejelentett és alkalmazott ingyenes mobil láb finanszírozhatóságának érdekében újfajta hirdetési modell bevezetését tervezte.

Anno arról írtunk, hogy a svéd cég hirdetési stratégiájának központjában a natív illetve a videóhirdetések állnak majd. A videóhirdetések esetében egyfajta fordított modellt szeretnének bevezetni, melynek lényege, hogy az ingyenes lábat használó felhasználók az egyes playlistek előtt kellene, hogy megtekintsenek egy videóhirdetést, ezek után az adott playlist esetében több hirdetés már nem kelle(ene) elviselniük.

Mindez az ősszel, a terveknek megfelelően valósággá is vált, a Spotify ugyanis elindította videó hirdetési szolgáltatást, az ingyenes láb használói számára, Spotify for brands néven.

A svéd cég két, újfajta hirdetési megoldást vezet be ez alatt a név alatt. Az egyik, amely elsősorban a mobil felhasználókat célozza, 15 vagy 30 másodperces videóspot megtekintése után 30 percnyi hirdetésmentes zenehallgatást garantál majd. Amennyiben a zenehallgató nem szeretné megtekintené a reklámot, úgy folytathatja a zenehallgatást, reklám szünetekkel. A második hirdetési megoldás csak a desktop felhasználókat célozza és Video Takeover névre hallgat. Lényege, hogy a videó a zenehallgatást megszakítja és 15 vagy 30 másodpercig nem tehet mást a felhasználó, minthogy nézi és hallgatja.

Az újfajta hirdetési megoldás esetében a Spotify ugyanazt a megoldást alkalmazta, mint anno az Apple, az iTunes Radio esetében, azaz nagy márkákat győzött meg arról, hogy legyenek az első hirdetők között. Az első hirdetők között találjuk ennek megfelelően a Coca-Cola-t, a Ford-ot, a McDonald's-t, a Universal Pictures-t, a Kraft Foods-zot, a Target-et valamint Wells Fargo-t is. A hivatalos megfogalmazás szerint ezek a végek elsősorban tesztelik a megoldást, amely 2015 első negyedévétől lesz minden hirdető számára elérhető.

A Spotify mindezzel most már teljesen egyértelműen a Pandora babérjaira tör, különösen az amerikai piacokon. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a hirdetők, amikor választaniuk kell és amikor büdzsét allokálnak, hogy döntenek majd. Ne feledjük ugyanis, hogy ha pusztán a számokat vesszük alapul, akkor a Spotify a Pandora-val nehezen összemérhető. A svéd cégnek mintegy 10 millió prémium és mintegy 30 millió nem fizető felhasználója van, míg kaliforniai vetélytársának csak az aktív felhasználó tábora megközelítőleg 80 millió.

Daniel Ek-ék számára nincsen túl sok idő arra, hogy felfuttassák a hirdetők körében a hirdetési megoldást és az ingyenes lábat monetizálják, hiszen a svéd cég működése önmagában is inkább veszteséges, mint nyereséges, az ingyenes láb finanszírozása így hosszú távon várhatóan nem lehetséges, arról nem is beszélve, hogy a prémium láb igénybevételi mutatóit is ronthatja, kanibalizálhatja.

A jelek szerint a Pandora uralmát sem az iTunes radio, sem a Spotify nem tudta, tudja megtörni, sőt a nyáron egy roppant fontos bírósági ítélet, lényegében az on-demand rádiószolgáltatónak adott igazat. Mindennek ellenére a Pandora helyzete továbbra sem mondható stabilnak és nagy kérdés, hogy a bírósági győzelem jelent,jelenthet-e gazdasági értelemben vett sikert is.

A Pandora kapcsán ugyanis jelenleg, gyakorlatilag két teljesen ellentétes elemzői vélemény ismert. Az egyik azt sem tartja kizártnak, hogy a Pandora még az idén komoly pénzügyi nehézségek elé néz, a másik ellenben hosszú távon, meredek emelkedést vár.

Az on-demand rádió jövőjével kapcsolatban pesszimista álláspontot a The Street elemzője, Rocco Pendola képviseli. Pendola több okot is felsorol, melyek miatt, szerinte a Pandora a közeljövő egyik nagy tőzsdei bukása lehet. (szerinte lesz) :

• Hiába a roppant egyedi hirdetési megoldás, a földi sugárzású rádiókkal vetekedő techhológiai és interaktivitás, a Pandora modellje nem megismételhetetlen
• A növekvő hirdetési bevétel reményében egyre több szpotot helyez el a zenefolyamban
• A cég nem kapitalizálta hatalmas adatbázisát és értékesített azt a kiadók és egyéb a zeneipari adatokra fogékony cégek felé

Sokkal optimistább ellenben a Pandora jövőjét illetően a Trefis nevű elemző cég. (aki játszani szeretne kicsit az adataikkal, itt megeheti)  A Trefis elemzői nem kevesebbet állítanak, minthogy hogy ugyan a növekedés üteme lassuló tendenciát mutat, de a Pandora aktív felhasználóinak száma továbbra is növekszik. Az elemző cég azt állítja, hogy a jelenlegi 76 millió aktív hallgatóság 4-6 éven belül gyakorlatilag a duplájára 120 millió főre nőhet. A felettébb optimista növekedési kilátásokat három alapvető területre alapozzék:

• Az optimizmust egyrészt az autókban való megjelenés ( a Pandora mindezidáig 26 autógyártóval egyezett meg arról, hogy autóikban a Pandora interaktív rádiója is elérhető lesz) táplálja,
• Másrészt a Trefis szinte biztos abban, hogy a Pandora középtávon valóban nemzetközivé válik és ezáltal drasztikusan tudja, tudná növelni hirdetési bevételeit és felhasználóinak számár is.
• És végül, de nem utolsó sorban a Trefis szakemberei ugyancsak a Pandora javára írják, hogy az elkövetkezendő években az okostelefon piac további erősödése várható, az IDC becslése alapján 2018-ig évi 12-15%-os mértékben, ami azt jelentheti, hogy a 2013-as éves szinten eladott, megközelítőleg 1 milliárd okostelefon eladás 2018-ra megközelítheti a 2 milliárd darabot.

Az, hogy melyik elemző végnek van/ lehet igaza, nem mernénk megmondani. Az igazság feltehetőleg valahol a kettőjük véleménye között lehet. A Pandora ugyanis annak ellenére őrzi magabiztosan vezető szerepét az amerikai zenei piacon, hogy immáron egy éve elérhető az Apple Pandora gyilkosnak szánt terméke az iTunes Radio, a Spotify is lassan 10 hónapja ingyenes mobil zenehallgatást kínál, az Rdio is egyre inkább az on-demand rádiózás felé mozdult el.

Tény ugyanakkor, hogy az aktív Pandora hallgatók számának növekedés gyakorlatilag megállt, ami hamarosan a hirdetési bevételek növekedésének megállásában is jelentkezhet. A bevételek növekedésének megállása, pedig vélhetően igen érzékenyen érintené a befektetőket. Ha pedig a kaliforniai cég mindenáron szeretné megtartani a hirdeti bevételek növekedést, az stagnáló aktív felhasználók mellett vagy a hirdetések számának növelésével vagy áremeléssel lehetséges. Egyik sem egyszerű út..

Végezetül napjainkban bármilyen digitális zenei szolgáltatással kapcsolatban nem kihagyható lehetőség az akvizíció. Hatalmas médiacégek- a Google, az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Yahoo- állnak a képzeletbeli partvonalon és keresik aktívan a lehetőséget, hogy kisebb vagy akár nagyobb szolgáltatásokat akvirálva építsenek ki erős pozíciókat a zeneiparban (is)

Az, hogy az Apple-nek még mindig komoly szándékai vannak zenei téren, a Beats Music akvizíciójakor teljesen nyilvánvalóvá vált. Az egyik legjelentősebb kérdés már a Beats Music felvásárlásának bejelentésekor is az volt, hogy az Apple hogyan, milyen formában fogja integrálni új szerzeményét saját meglevő zenei megoldásaival, illetve milyen lesz az iTunes és a Beats mint márka és mint szolgáltatás viszonya.

Ugyan az Apple nem szerette volna, de a múlt héten a Techrunch által megszellőztetett információk alapján úgy tűnik, a Beats Music napjai meg vannak számolva. Az Apple a hírekre válaszul megerősítette, hogy folyik a Beats Music integrációja, de a bezárásnak még a lehetőségét is cáfolták Cupertinio-ból.

A következőkben megpróbáljuk számba fenni, ilyen lehetőségek is állnak az Apple előtt amikor a zenei szolgáltatásainak jövőjét tervezi!

1. Az iTunes feldarabolása

Az iTunes anno, több, mint 10 évvel ezelőtt egy zenelejátszó és rendező asztali szoftverként indult. Mára viszont egy hatalmas zenéket, filmeket, könyveket, alkalmazásokat kezelő, azok megvásárlását lehetővé tevő platformmá nőtte ki magát.

Az Apple előtt álló egyik lehetőség, hogy az iTunes ismét az legyen, mai egyszer olt: egy zenekezelő alkalmazás, melynek segítségével, vásárolhatunk zenéket, tárolhatjuk azokat a felhőben, átmásolhatjuk őket a különböző Apple eszközökre. Minden mást pedig le kellene választani róla.

2.  Böngésző alapú iTunes

Nem biztos, hogy a böngésző alapú iTunes létrehozását lehetőségiként érdemes említeni. Sokkal inkább, mint kötelező házi feladat ez az Apple számára.  Az Apple utoljára, 2012-ben nyúlt hozzá érdemben a szoftverhez, 2014-reviszont már  szinte nevetséges, hogy asztali alkalmazás szükséges ahhoz, hogy zenét vagy bármilyen alkalmazást, tartalmat vásároljunk az Apple-től.

 3. Multifunkcionális iTunes

A trend egyértelmű és visszafordíthatatlannak tűnik: Az a lá carte leöltések irányából a zenefogyasztás egyre inkább az all you can eat jellegű streaming illetve rádiószolgáltatások felé tolódik. Mindez az iTunes átalakítását is sürgeti. A saját tartalmak, a vásárolt zenék és a streaming funkcionalitás egybegyúrásával létrehozható lenne egy új, a mostani fogyasztói igényeknek sokkal jobban megfelelő iTunes.

4. Erősebb fókusz a rádión

Az Apple már az iTunes Radio előtt is kínált rádiószerű funkcionalitást, a Genius nevű funkció segítségével a saját zeninkből készíthettünk rádiót. A kor mára ezt a funkciót meghaladta és az iTunes Radio is komoly funkcionális és koncepcióbeli gondokkal küzd, ennek ellenére ez az az irány, melyet az Apple-nek követnie kell a jövőben.

S hogy mi lesz a Beats Music-al, mint márkával? Az Apple egyik legerősebb márkája az iTunes, így az kevéssé valószínű és nehezen lenne magyarázható, hogyha a Beats lenne a zenei márkájába az Apple-nek a jövőben.

A Beats márka tehát valószínűleg eltűnik, vagy maximum fejhallgatókkal lesz majd azonosítható, de a Beats Music architektúra és rendszer roppant fontos szerepet tölt majd be az Apple jövőbeni zenei szolgáltatásának kiszolgálásában. Azon szolgáltatásban, amihez egyre több pletyka szerint egy dedikált, zenei fókuszú telefon is tartozni fog majd…