A Deezer idei éve eddig meglehetősen viharosra sikeredett. A tavaly ősszel még a Spotify-t üldöző és az idén a tengerentúli piacra igyekvő cégről idén a vezető váltásokon, az iroda bezárásokon és a tulajdonos váltáson felül szinte semmit nem lehetett hallani, miközben a streaming piac folyamatosan változik, alakul. A Deezer legnagyobb vetélytársa, a Spotify az Echonest megvásárlásával, lényegében kirobbantotta a digitális zenei háborút, az Amazon fapados zenei szolgáltatást indított, a Google majdnem megvette a Spotify-t, az Apple viszont valóban megvásárolta a Beats Music-ot. A francia cég tehát az akvizíció okozta bénultság miatt roppant fontos heteket, hónapokat vesztegetett el..

A legfontosabb idei cél ugyanakkor teljesült: Ugyan PR szempontból a lehetséges legrosszabb pillanatban, az Apple-U2, többszintű összeborulás hetében, de a Deezer belépett a tengerentúli piacokra, ugyanakkor az Európában és a világ más részein alkalmazottól totálisan eltérő stratégiával! A tengerentúli piacokon ugyanis a francia cég egy igazán prémium szolgáltatással jelent meg a piacokon, Deezer Elite (..) néven.

A Deezer Elite nem mást takar, mint egy prémium minőségű streaming szolgáltatást. A legtöbb streaming szolgáltatás és a Deezer többi régióban érvényes szolgáltatásával ellentétben ugyanis nem viszonylag alacsony minőségű MP3 formátumban,(max 320 Kbps) hanem szinte stúdió minőségű FLAC formátumban ( 1400 Kbps) kínálja majd. A Deezer helyi vezetője- Tyler Goldman elmondása alapján a francia cég ezáltal szeretne kiemelkedni a végtelenül telített amerikai streaming és rádiós piacból.

A francia cég a Sonos-al együttműködve jelenik meg az amerikai piacon, azaz a high-end hifi rendszereket gyártó cég ügyfelei kedvezményesen- 1 éves hűséggel, 10 dolláros havi, anélkül pedig 15 dolláros havi díj ellenében – vehetik majd igénybe. A nem Sonos ügyfelek számára a szolgáltatás havonta 20 dollárba kerül majd, és a Deezer ígéret szerint most 25, később pedig a teljes, 35 millió dalból álló zenei katalógus elérhető lesz, nem csupán a tengerentúli ügyfelek számára, szuperjó minőségben.

A Deezer lépése minden tekintetben meglepő és nehezen érthető. Leginkább azért mivel a digitális zenei szolgáltatási piac pontosan az ellenkező irányba halad. Az Amazon fapados szolgáltatásával korlátozott mennyiségű tartalmat kínál, olcsóbban az Apple a Beats Music segítségével próbál fiatalabb zenekedvelőket bevonni az előfizetők/vásárlók táborába.

A vállalkozás legóvatosabban fogalmazva is kockázatos,hiszen a digitális zenei szolgáltatások jelenleg pontosan az ellenkező irányban haladnak, azaz minél olcsóbban, próbálnak minél több embert, elsősporban fiatalokat meggyőzni.

A jelenleg elérhető statisztikák alapján, 22 ezer ember rendelkezik Sonos előfizetéssel az Egyesült Államokban, mindez tehát érdemi előnyt kevéssé valószínű, hogy jelent majd a francia cég számra.

Az érdemi kérdés azonban az, hogy a hosszú évek munkával   streaming szolgáltatások integrálásáról meggyőzött tengerentúli telekommunikációs szektor, az Amazon és az Apple által egyre erőteljesebben képviselt integrált zenefogyasztás mellett a Deezer prémium koncepciója mennyire lesz versenyképes…

Az Apple és a U2, nagy közös bejelentése során - ami azóta leginkább a U2 vírusként vált híressé - is említette, hogy a közeljövőben a cég és a zenekar, újabb, a zenefogyasztást javító, modernizáló együttműködéseket jelent majd be.

Nem sokkal a sok vihart kavart marketing akció után, elsőként a Time magazin online verziója szellőztette meg, hogy az Apple és a U2 az albumformátum újragondolásán és forradalmasításán dolgozik.

Bono, a zenekar vezetője elmondta, hogy egy interaktív audio formátumot szeretnének létrehozni, amely leginkább egy interaktív e-book-hoz hasonlít azáltal,hogy a dalszövegeket, az albumhoz tartozó képi és zenei anyagokat összefűzi, és amely nem csak, hogy ne, lesz másolható, hanem de a CD-ket teljes mértéken felváltja majd.

Mindez persze papíron csodálatosan hangzik, de nagy kérdés, miről is beszélünk, beszélnénk majd a Bono által említett 18 hónap múlva? A Billboard és más szakblogok kicsit utánajártak és a konszenzusos vélemény, az, hogy leginkább egy alkalmazásra lehet számítani.

Mindez sok tekintetben logikus is lenne, hiszen az Apple számára az, hogy a haldokló albumformátumot némileg feltámassza, nem új keletű elképzelés. Már maga Steve Jobs is fontolgatta, hogy egy sokkal interaktívabb, a CD-ék élményét valóban visszaadó digitális  album formátummal jelenik meg az Apple. Akkor ezt Jobs alapvetően azért szerette volna, hogy az iTunes zeneáruháza még különlegesebb legyen és, hogy a kiadók számára bebizonyítsa, az album formátum nem feltétlenül halott, maximum akkori formájában.

Akkor az Apple végül nem jelent meg a piacon a termékkel, az album, mint formátum- legyen szó CD-ről vagy digitális termékről- pedig tovább haladt az egyre meredekebb lejtőn, lefelé. A streaming szolgáltatások megjelenésével és egyre erősebb térnyerésével az Apple helyzete is megváltozott.  Az iTunes továbbra is a világ legjelentősebb zeneáruháza, a világ összes eladott digitális zenei tartalmának háromnegyedét itt vásárolják meg, az a lá carte letöltések ugyanakkor csökkenésnek indultak, és a folyamat várhatóan már nem is lesz visszafordítható.

Hogy mindezen mit és mennyiben segíthet az új albumformátum? Valószínűleg nem, vagy nem nagyon, sokkal inkább egyfajta prémium termék lesz, lehet.  Prémium termék eladásban ugyanakkor az Apple-nél jobb alanyt nem nagyin tudnánk ajánlani sem…

A 2014-es év (végre?) meghozta azt a pezsgést amire, steaming piacon, amire már 2013-ban számítottunk.  A virtuális pókerparty a Spotify-Echonest tranzankcióval kezdődött , majd a lényegesen nagyobb volumenű Apple-Beats Music tranzakcióval folytatódott és végül a Google- Songza akvizícióval fejeződött be, átmenetileg., hogy aztán folytatódjon az Apple újabb vásárlásával…

A folyamat ugyanakkor jó eséllyel messze nem ért még el a végéhez . A Google számára a Songza egy fontos, de messze nem tökéletes megoldást jelent, a Twitter- Soundcloud kapcsolat sem tekinthető még véglegesen lezártnak, a Pandora sorsa pedig, a folyamatosan emelkedő bevételek ellenére is finoman szólva is kérdéses…

Korábban a Google merült fel, mint potenciális vásárló, a friss hírek azonban egy teljesen más, anno a zenei tartalmak terén is roppant aktív, az elmúlt években azonban azokból szinte teljesen kivonult vásárló-jelöltről szólnak.

A Yahoo- mert a pletykák most leginkább róla szólnak, mint esetleges vásárló- számára a Pandora alapvetően egy lenne a sorozatos akvizíciók sorában, ebből a szempontból és azt tekintve, hogy Marissa Mayer milyen bátran vásárol, az akvizíció nem is hangzik esélytelennek.

A Yahoo- hol ködösebb, hol egyértelműbb- stratégiáját tekintve ugyanakkor a Pandora akvizíció nem igazán illik bele a képbe, igaz ez még akkor is, ha tény, a Pandora óriási lökést adhatna a Yahoo mobil megjelenéseinek. Ugyanakkor, a Yahoo, a közelmúltban elsősorban azon munkálkodott, hogy minél több, minél jobb, minél olvasottabb tartalmat előállító elemekkel bővítse portfólióját, a Pandora pedig nem tartalom előállító oldal.

A Pandora, mint tőzsdei cég számára a felvásárlás folyamatos lehetőség, amivel együtt kell élniük. A posztunk elején említett, év elején elindult akvizíciós hullám, érinthet minden komolyabb digitális zenei piac szereplőt. A piacra igyekvő vagy helyzetüket javítani kívánó óriási médiacégek számára az 4-5 millárd dollár, amennyi a Pandora tőzsdei kapitalizációja, nem húsba vágó összeg.

Az tehát, hogy a Yahoo vegye meg a Pandora-t nem tűnik valószínűnek ( bár sosem lehet tudni) de ez nem jelenti azt, hogy a kaliforniai, piacvezető on-demand rádió nem kerül akár az Amazon, akár a Google vagy esetleg a Microsoft célkeresztjébe…

A Vevo az újfajta zeneipar és zenefogyasztási szokások sikerének egyik legérdekesebb példája. A tisztán zenei videókból álló, prémium zenei videóklip szolgáltatás, melyet a kiadók ( kivéve a Warner Music-ot) illetve egy arab befektetői csoport hozott létre 2009-ben, létre hívása óta fokozatosan növekedett egészen odáig, hogy napjainkban már a zenei videók fogyasztását domináló szolgáltatássá vált, amely Youtube méltó vetélytársának tekinthető. tavaly 250 millió dollár bevételt ért el, 56%-al magasabbat, mint az előző évben.

A Vevo, mint a legtöbb ilyen független startup ugyanakkor folyamatosan küzd egy problémával. Ez pedig a növekedés, a fejlesztések finanszírozása, újabb és újabb befektetők bevonása. A Vevo kapcsán korábban a Facebook vagy maga a Google is felmerült, mint esetleges új befektető. Idán nyáron aztán a lehetséges vásárlók köre tovább bővült az Amazon-al, a Pandora-val is kapcsolatba hozott Yahoo-val, a Dreamworks-el valamint a Verizon-al.

A Vevo tulajdonosai által megbízott Goldman Sachs a hírek szerint már meg is kezdte a potenciális jelöltekkel a tárgyalásokat. A természetesen meg nem erősített hírek szerint a tulajdonosok 750 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget szeretnének kapni. Tavaly ősszel, amikor végül az új befektető a régi partner a Google lett, a keresőóriás 7% os tulajdonrészének vásárlásakor a Vevo értékét 650 millió dollárra becsülték.

Több zeneipari szakember ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Vevo értékét alapvetően a kiadó licencek jelentik melyeknek a sora egy új tulajdonos esetén finoman fogalmazva is kérdéses.

Nem tudni, hogy ezért vagy valóban a hivatalosan kommunikált ok, azaz a Vevo-ban rejlő növekedési potenciál- miatt,de végül augusztus évén a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a folyamatot leállítják, azaz a Vevo nem (lesz) eladó!

Ha ez a végleges döntés, azt mi a magunk részéről abszolút megértjük. A Vevo-ban ugyanis valóban hatalmas növekedési potenciál rejtőzik, nem véletlenül hívtuk korábban a 21.század MTV-jének. Ugyanakkor a növekedési potenciális kiaknázásához minél hamarabb bele kell fogniuk a nemzetközi terjeszkedésbe és az sem ártana, hogyha a Google-tól és Youtube-tól, való függésüket csökkenteni tudnák. A Google egyre aktívabb és erős zenei terveit elnézve ugyanis nehezen elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb ne válna vetélytárssá a két cég…

Ezekhez pedig tőkére lesz,lenne szüksége a Vevo-nak. A kiadói jogdíjak mértékét, illetve a többi szolgáltatás pénzügyi mutatóit látva, meglepő lenne, hogyha a Vevo nem lenne veszteséges, azaz a tulajdonok számára most is inkább viszi, mint hozza pénzt. A kiadók nem túl fényes pénzügyi helyzete alapján pedig nehéz elképzelni, hogy hajlandóak lennének jelentős befektetéseket végrehajtani a Vevo-ban a közeljövőben…

 Múlt hét kedden az Apple történetének egyik legfontosabb, legjobban várt eseményét tartotta meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Tim Cook és csapata egy új iPhone-t valamint egy sok tekintetben forradalminak szánt órát mutatott be.

Az esemény előtt spekuláltunk azon, mit is hozhat majd az, zenei téren, és szinte semmit nem találtunk el. Az esemény záróakkordjaként ugyanis meglepetésvendégként a U2 lépett a színpadra, hogy egy szám előadása után egy végtelenül átlátszó, egyezkedésnek látszó valami után beleegyezzen Tim Cook abba, hogy az együttes új albuma, a hivatalos megjelenés előtt elérhető legyen valamennyi iTunes accounttal rendelkező telefontulajdonos, Beats Music előfizető illetve iTunes Radio hallgató számára. Ez mintegy 500 millió potenciális albumtulajdonost jelenthet(ne)…

Az Apple és a U2 ezzel minden kétséget kizáróan minden idők legjelentősebb album megjelenését hozta tető alá , amely az azóta eltelt 1 hét alatt minden idők legbotrányosabb album megjelenésé vált. Mindennek pedig alapvetően egy fundamentális oka van: Amit Tim Cook és Paul David Hewson ( ismertebb nevén Bono) ajándékként jelentett be, az valóban egy invázió volt, amely leginkább arra hívta fel az iPhone tulajdonosok figyelmét, mennyire kiszolgáltatottak az Apple felé. Az esemény másnapjától kezdve ugyanis Apple termék tulajdonosok milliói tapasztalhatták, hogy egy U2 album is megtalálható a saját zenéik mellett telefonjukon, tabletjükön.  Melyet sokáig törölni, eltávolítani sem tudtak..

Hacsak szigorún a U2 és egy új album marketingelése szempontjából nézzük,akkor a U2 és menedzsere, a legendás Paul McGuinness-t váltó Guy Oseary parádés üzletet hozott tető alá. Az Apple 100 millió dollárt fizetett, mindemellett eljuttatta 500 millió emberhez az új albumot.

Az eredmény nem maradt el, semmilyen tekintetben. Az új albumot az Apple közlése szerint 33 millióan töltték le hallgatták meg, ezen felül pedig 100 millió dollárt ad a U2 által támogatott AIDS ellenes alapítvány részére az exkluzivitásért cserébe. A pénzügyeken felül az ajándék másodlagos hatásaként az iTunes TOP 200 albuma közül 26 U2 album volt a héten, az együttes legjobb kislemezeit egy helyre csoportosító U218 album számai pedig 46 országban masíroztak be a Top 10 dal közé.

A nagy kérdés most egy héttel a bejelentése után sokkal inkább az, megérte—e mindez az Apple-nek és megérte a U2-nak?

Az Apple számára teljesen egyértelmű, miért is volt szükség egy ilyen méretű marketing akcióra, Az iTunes népszerűsége, használata egyre csökken, az egyre erősödő streaming szolgáltatások keltette verseny miatt. Az Apple ugyanezzel az erővel megtehette volna, hogy kiemelten akciós áron kínálja az albumot az iTuneson, exkluzívan. Az, hogy nem ezt tették, hanem ingyen kínálták és ingyen elérhetővé tették a Beats Music-on is, lényegében beismerték az iTunes egyre csökkenő szerepét és megragadták az alkalmat, hogy elkezdjék az új irányba terelni az Apple és zenerajongókat. U2 szempontjából az Apple deal és az, hogy egy albumukat inkább ingyen megjelentetik, a biztos üzlet és bevétel reményében jelzi, hogy Bonóék, mennyire nem tudják elengedni a világsztárságot. A kezdeti hype és érdeklődés – az Apple adatai szerint egy hét alatt 33 millióan meg is hallgatták az ajándék albumot-  szép lassan átfordult és ma már sokkal inkább  U2 vírusként emlegetik az akciót.   Nagy kérdés tehát, hogy  az Apple vaskos dollárkötegei megérték-e az ír együttesnek.

Az együttműködés természetesen a felhasználók reklamációján és a u2  album eltávolíthatatlanságán felül sokkal távolabbra mutató kérdéseket is felvet ugyanakkor. Az első és talán legfontosabb, hogy azáltal, hogy az Apple és a u2 közvetlenül tárgyaltak és állapodtak meg, az Apple kiadója, a Universal bevonása nélkül, Tim Cook cége nagyon közel került ahhoz a Jobs-i álomhoz, hogy az Apple saját maga váljon lemezkiadóvá. Mint ahogy azt már a Beats Music tranzakció kapcsán is felvetettük, az Apple a Beats megvásárlása során messze nem (csak) a Beats Music előfizetőkért és a fejhallgatókért fizetett, hanem a két tulajdonos- Jimmy Iovine és Dr.Dre tudásáért, kapcsolataiért is. Abszolút nem zárható ki, hogy vezetésükkel hamarosan ténylegesen lemezkiadót indít majd a cupertinói cég és nem csupán egyedi, marketing akciókra használja fel elérést és tőkéjét.

Az, hogy a U2 egy komplett albumot jelentetett meg az Apple-el együttműködve  az októberi, hivatalos megjelenést is drasztikusan befolyásolja. A U2 kiadó, a Universal music most azon dolgozik gőzerővel, hogy az egy hónap múlva esedékes megjelenést is érdekessé, a megmaradt lemezboltok számára vonzóvá tegye. Ennek részeként az októberi megjelenés 4 exkluzív, dalt és 2-7 akusztikus dalt tartalmaz majd. Ezen felül a nem online lemezboltok a U2 katalógusra is kedvezményt kapnak majd.

Összességében tehát az nyugodtan kijelenthető, hogy a vegyes (...) fogadtatás ellenére,  az Apple-u2  együttműködés egész biztosan jelentős hatással lesz a zeneiparra és arra, ahogyan a jövő fontos albummegjelenéseit kezelik majd. Most még nem tudjuk, de elképzelhető, hogy hamarosan ez a dátum lesz az, amire majd azt mondhatjuk, hogy az album, mint termék végét jelentette!

Ma tehát eljön a nagy nap, az Apple rajongók, az újságírók, valamint a vetélytársak által  különböző okokból, más és más érzésekkel de egyaránt régóta várt nap, amikor az Apple minden  valószínűség szerint bemutatja új telefonját, az iPhone 6-ot, valamint jó eséllyel okosóráját, az iWatch-ot is.

Az utóbbi napokban ugyanakkor  igencsak felerősödtek a pletykák arról, hogy az Apple esetleg komoly zenei bejelentést is tesz az eseményen. Legtöbbször a U2 neve hangzott el, több  Apple-el foglakozó blogon, mint esetlegesen  az iPhone-on jelenteti meg következő, régóta várt albumát.  Mi a magunk részéről nem várunk ennyire nagy  bejelentést ( hogy mit várunk arról majd később) de tény, az Apple-nek, a közelmúlt eseményei alapján feltételnül  zenei téren is kell lépnie!

Az Apple bejelentései az esetek legnagyobb részében a hardvereihez kapcsolódnak, ehhez azonban többször is komoly, a digitális zenét érintő bejelentések is tartoztak.

Az első és legfontosabb az a bejelentés volt, amelynek révén Steve Jobs gyakorlatilag létrehozta a digitális zenét. Ez pedig nem más, mint az iTunes Music Store 2003-as bejelentése..Az iTunes zeneáruház indulása parádés volt: az első héten 1 millió dalt adtak el az áruházban, a 10 milliós állomhatárt 4, a 100 milliósat pedig 10 hónap alatt sikerült elérni.

A zenék beszerzését és fogyasztását forradalmasító bejelentés után az Apple hosszú éveken át nem tett érdemi bejelentés zenei téren.  Jobs következő nagy pillanata 2007-ben jött el, amikor bejelentette, hogy fokozatosan valamennyi kiadó tartalmai DRM mentes formában is elérhetőek lesznek. A szárnyalás  innentől kezdve egyre erősödött: 2013-ban immáron a 25 milliárdomodik(!!) dalt vásárolták meg  az iTunes segítségével. A szárnyalás eredményeként pedig 2008 tavasz óta a legnagyobb amerikai zeneáruháznak (beleértve a hagyományos áruházakat is) 2013 óta pedig a világ legnagyobb zenei áruházának tekinthető. 

Az Apple egyre erősödő szerepe a digitális zenei ökoszisztémában nem igazán tette szükségessé, hogy Jobs és csapata bármin is változtasson. A következő igazán jelentős bejelentésre ismét újabb, közel 4 évet kellett várni. 2011-ben jelentette be Steve Jobs az Apple felhő alapú zenei szolgáltatását, az iCloud-ot.

Az iCloud- a többi felhő alapú szolgáltatással egyetemben- messze nem ért el olyan sikereket mint amilyenekről Jobs és csapata álmodott.  Pedig a digitális zene fogyasztás valóban egyre inkább a felhőbe költözött, csak éppen nem úgy, ahogyan azt az Apple és Jobs képzelte.

 Még egy évvel később, 2012-ben is, az Apple mintegy 6.9 milliárd dollárnyi bevételt realizált zeneletöltésekből, ami a 9.3 milliárdos, teljes digitális piac háromnegyede volt, azaz az Apple generálta a világ digitális zenepiaci bevételeinek háromnegyedét.  Tette mindezt annak ellenére, hogy  a streaming szolgáltatások- mint a Spotify, a Beats Music vagy éppen a Deezer- népszerűsége és növekedése már ekkor is meredek ütemben növekedett.

A változás aztán nem várt tempóban kezdődött meg és gyorsult fel. 2013 első féléve alapján már látni lehetett, hogy a világ legnagyobbnak számító zenei piacán, az Egyesült Államokban elkezdtek csökkeni az egyedi letöltésekből származó bevételek, mely aztán a teljes év vonatkozóan azt jelentette, hogy a dalletöltések masszívan, közel 6%-ot csökkentek , az albumletöltések gyakorlatilag stagnáltak, miközben a streaming és streaming jellegű  szolgáltatásokból származó bevételek 39%-al növekedtek.

Az első, könnyű válasz az iTunes Radio lett volna. A tavalyi évre vonatkozó 6%-os csökkenés után idén, az első negyedévben 13%-al csökkentek az egyedi letöltések az amerikai piacon, azaz a streaming szolgáltatások egyre gyorsuló ütemben szívják el az ügyfeleket az Apple fő  zenei terméke elől.  Jobban belegondolva mindez teljesen érthető, hiszen a streaming szolgáltatások berkein belül egy album árért kapunk egy havi hozzáférést 25-30 millió zeneszámhoz. A Jobs-i elvek szerint az emberek szeretik birtokolni a zenét. Mindez fundamentálisan így is van is, de valószínűleg van az az ár, ahol mindez már nem igaz.

A piaci tendenciákon felül a vetélytársak is nem várt tempóban kezdtek el erősödni. A svéd Spotify megállapodott a harmadik legnagyobb tengerentúli mobilszolgáltatóval, hogy az integrálja csomagjaiba a Spotify-hoz való elérést. Az Amazon ügyfelek, prémium ügyfélcsomagjának részeként streaming szolgáltatást is igénybevehetnek, a Google pedig a Songza megvásárlásával próbálja erősíteni pozícióit.

Az Apple  egy év elteltével- ugyan egy sokkal fontosabb bejelentése részeként-  elképzelhető, hogy ismét erőteljesen visszatér a digitális zenei  útvonalra. Az iPhone 6 lehet az első Apple készülék amely, előbb vagy utóbb –de inkább előbb- valóban ez igazán, zene központú eszköz lehet. 

Az Apple feltételezhetően nem véletlenül tett felettébb komoly akvizíciós lépéseket zenei téren.  A Beats Music  illetve a Swell akvizíciója egyértelműen azt jelzi, a Jobsi hagyatékkal  szakítva, az Apple a streaming illetve a rádiós megoldások felé mozdulhat el a közeljövőben.

Az elmozdulás azonban csak akkor lehet majd sikeres, amennyiben az nem csupán szolgáltatások szintjén jelenik meg.  Az Apple-nek, csak úgy, mint 10 évvel ezelőtt az iPod esetében, most is hardver szinten is meg kell jelenítenie mindezt, azaz integrálnia kell  a zenei szolgáltatásait  és hardvereit!

Első lépésként ez jelentheti majd azt, hogy az iPhone 6 vásárlók 3-6  hónapnyi ingyen Beats Music előfizetést kapnak, utána pedig kedvezményes áron  vehetik majd igénybe a szolgáltatást.  

A következő lépés- várhatóan inkább csak 2015-ben pedig egy teljesen iTunes vagy Beats  branded telefon lehet majd. Ez  a telefon abszolút a zenei tartalomfogyasztást helyezheti majd előtérbe, azaz  előretelepített  zenei alkalmazásokat találhatunk majd rajta, a telefon ára tartalmazhatja majd a Beats Music előfizetést, iCloud tárhelyet valamint hirdetésmentes hozzáférést az iTunes Radio-hoz  és esetleg  Beats fülhallgatót is, kedvezményes áron.

Hogy mindez megvalósul-e, az természetesen majd csak jövő év végén derül ki, az azonban tény, hogy ahhoz, hogy az Apple számára a Beats akvizíció valóban segítse a véget abban, hogy megtartsa vezető szerepét digitálisa zenei téren, nem lesz elég az, hogyha csupán alkalmazásként próbálja az Apple a lehető leginkább felfuttatni. 

A folyamat, melyen keresztül és melynek révén a Youtube a zeneipar által üldözött szolgáltatásból a az egyik legfontosabb bevételi forrássává, hovatovább jövőbeni kulcsszolgáltatássá fejlődött. A folyamat persze majd 10 évet vett igénybe és közben rengeteg buktatóval járt, melyeket a Youtube, önálló cégként nem is biztos, hogy abszolválni tudott volna…

A jelek szerint nagyon sok tekintetben hasonló folyamat előtt áll az alapvetően a mai napig függetlennek mondható Vimeo is. A közel 10 éve indult és azóta lényegében a Youtube győzelmével befejeződött Youtube-Viacom per egyik közbenső ítélete nyomán a Vimeo ellen valóban per indulhatott a nagy nemzetközi kiadók által.

A per egyenlőre folyamatban van, ugyanakkor az ok- a Vimeo aktívan közre működött a videók felkerülésében, azaz a jogsértésben, így a szolgáltatók védelmére megalkotott ún. Safe Harbour elv ( amely kizárja a szolgáltatók felelősségét a felhasználó által feltöltött tartalmak esetében)  ezek esetében nem alkalmazható- miatt az eredménytől függetlenül úgy tűnik a Vimeo némileg saját terveitől eltérve kénytelen lesz a zenei tartalmak irányába elmozdulni és az ahhoz tartozó tartalom azonosító megoldásokat bevezetni.

A New York-i székhelyű cég számára a jelek szerint nem maradta más, megoldás, mint amit a hasonló elven működő Soundcloud választott, azaz a tartalmak feltöltéskor való azonosítása. A Vimeo által Copyright Match -nek hívott megoldás.

A Kerry Trainor CEO által bejelentett megoldás lényege, hogy a jövőben egy bárki által felöltött videó esetében a Copiyright Match rendszer ellenőrzi majd, hogy az szerepel-e az adatbázisában. Amennyiben az ellenőrzés eredménye negatív, úgy a videó azonnal felkerülhet a Vimeo oldalaira.

Amennyiben ugyanakkor a feltöltendő videóról az derül ki, hogy jó eséllyel szerepel a jogvédett videókat tartalmazó adatbázisban, úgy a videó feltöltőjét tájékoztatják erről. Amennyiben a feltöltő nem rendelkezik a jogokkal, úgy a Vimeo zeneáruházából választhat új zenét a videója alá.

Ugyan a Vimeo vezetői tagadják, az időzítés minden valószínűség szerint a folyamatban levő perhez kapcsolódik. A kiadók a közelmúltban a Soundcloud esetében is hasonló megoldást erőszakoltak ki, melynek komoly visszhangja volt.

A Vimeo esetében mindez azért különösen fájó, mert a videómegosztó tervei között sem nagyon szerepelt az az irány, ami a Youtube-ot jellemezte és jellemzi. Magától a Vimeo sokkal inkább maradt volna egy prémium minőségű videómegosztó oldal.

A Spotify a 10 millió prémium ( azaz fizető) felhasználó elérésével egy roppant fontos mérföldkőhöz érkezett. Egyrészt a 10 millió prémium felhasználó bejelentésével egyértelműen konszolidálta vezető helyét a streamingpiacon, a második helyezett Deezer ugyanis 5 millió, a harmadik Muve Music, illetve az azt követő Rhapsody pedig alig 2 millió prémium felhasználót tudhat magáénak. A másik fontos ok, amiért Daniel Ek a szokottnál is jobban örülhet a hírnek az az, hogy ezek a számadatok sokat lendíthetnek Spotify tőzsdei bevezetésén.

Mindezzel ugyanakkor a svéd cég még messze nem érte el végső célját és további, komoly, megvalósítandó, megoldandó  feladatok állnak Daniel Ek és csapata előtt!

A zenészek meggyőzése

A streaming szolgáltatások- de különösen a Spotify- egyik legjelentősebb problémája, hogy a zenészek, zenekarok úgy érzik, nem kapják meg a megfelelő kompenzációt a szolgáltatásokban meghallgatott dalaik után.

A svéd céget több, nagy nevű együttes is támadta emiatt, rendszeresen előfordul, hogy együttesek ( az egyik legismertebb példa erre a Coldplay) letiltják friss tartalmaik megjelenéssel egy időben való megjelenését a svéd cég szolgáltatásában.

A  Beatles, az AC/DC, a Metallica vagy éppen a Pink Floyd távolmaradása érzékeny veszteség volt a svéd szolgáltató számára.  Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évben Daniel EK és cége komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az előadókhoz.

Ennek talán legjelentősebb és leglátványosabb lépése a Spotify Artist oldal indítása volt, ahol a Spotify a legfontosabb az üzleti modellel, a működéssel és a kifizetésekkel kapcsolatos kérdéseke próbálta, próbálja tisztázni. Mindez azonban csak egy hosszú folyamat első lépése. Daniel Eknek és csapatának minden valószínűség szerint további hosszas tárgyalásokra,, magyarázatokra, győzködésre lesz szüksége ezen a területen.

Nyereséges működés

A Spotify, indulása óta folyamatosan veszteséges, annak ellenére, hogy bevételei folyamatosan, meredeken emelkedtek, emelkednek. A fő oka mindennek az üzleti modell: a svéd cég bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak továbbítja, így saját költségeinek, a működtetésnek és a fejlesztéseknek a maradék 30% kelle(ene) hogy fedeztet adjon. Mindez természetesen nem reális, így a svéd cég, lényegében fontosabb lépései- amerikai piacokra való belépés, ingyenes mobil zenehallgatás bevezetése, nemzetközi terjeszkedés- előtt újabb és újabb befektetők bevonására kényszerül. A Spotify 2008-as indulása óta, több, mint 1 milliárd dollárt fizetett a jogtulajdonosok részére. Azon jogtulajdonosok részére, akik részben tulajdonolják is a svéd céget.

Jelen üzleti modell mellett a svéd cég csak akkor lehet képes nyereséges vagy legalább nullszaldós működésre, amennyiben jelentősen növelni tudná bevételeit, s így az osztozkodás után neki járó 30%-os részesedés is érdemben nőne.

Az üzleti modell stabilizálása két okból is fontos lenne a svéd cég számára: Egyrészt mert szemben a streaming piacra belépő nagy médiacégekkel ( Apple, Amazon, Google) a Spotify nem rendelkezik olyan erős hardware lábbal, amely a tartalom oldali veszteségeket finanszírozni tudná.

A svéd cég a hírek szerint a tőzsdére készül, márpedig a tőzsdei befektetők számára a növekedés nem elegendő, ahogyan azt a Pandora tőzsdei pályafutása jól példázza.

Felhasználószám jelentős bővítése

A nyereséges működéshez szükséges bevételnövelés alapfeltétele a felhasználószám növelése. A Spotify 40 millió felhasználója igen szép szám a streaming szolgáltatások között, de már a Pandora-val való összevetésben is kevés, az iTunes közel 400 millió felhasználójához képest pedig marginálisnak mondható.

Danierl Ek egy konferencián maga is említette, hogy a Spotify fő célja, hogy a világon, valamilyen formában zenét fogyasztó, mintegy 1 milliárd emberből 200-250 milliót a legális fogyasztás és a Spotify használata felé tereljen. A jelenlegi 25%-os konverzió mellett, mindez 40-50 millió fizető felhasználót jelentene.

Ehhez persze nagyon sok mindennek kell egyszerre működnie. Erősödnie kell a Spotify márkának, egyre több és több és egyre nagyobb volumenű együttműködéseket kell kialakítaniuk telco cégekkel és nem utolsósorban egyre több és több, de elsősorban nagy növekedési potenciállal rendelkező új piacra kell belépnie a Spotify-nak.

A komoly vetélytársak legyőzése

A Spotify a legjelentősebb streaming szolgáltatás, ebben túlzottan nagy vita a piaci szereplők között sincsen. Kényelmesen vezet a Deezer, az Rdio és más kisebb független streaming szolgáltatások előtt.

A streaming piac ugyanakkor hatalmas médiacégek érdeklődését is felkeltette. Az Amazon, a Google, az Apple mind-mind komolyan gondolják, hogy a zenei tartalom révén adnak majd el sok tízmillió hardvert. Ebben a versenyben, ezekkel a szereplőkkel szemben a Spotify sokkal inkább akvizíciós célpont, mint versenytárs.

A svéd cég egyetlen esetben kerülhet ki ebből a helyzetből győztesen: ha gyorsan s gyorsabban tud növekedni a közeljövőben, amikor a nagy médiacégek saját vagy frissen vásárolt szolgáltatásaik beindításán fáradoznak!

 Terjeszkedés, akár a zenén túlra is

Hosszabb távon a tartalomipari stratégák szerint a tartalmakat egyre kevesebb és egyre inkább koncentrálódott nagy médiacégtől szerezzük majd be. Film ,zene, e-book, videó- mind egy helyről, egy helyen, egy hozzáféréssel, akár egy előfizetéssel.

A Spotify számára hosszabb távon lehetőség tehát az is, hogy saját maga terjessze ki szolgáltatási körét és maga váljon egyfajta digitális központtá. 40 millió felhasználóval ez nem feltétlenül realitás, de 200-250 millió felhasználó esetén valóban érdemes lenne legondolkozni azon, hogy a felhasználói tábor számára többféle tartalomtípust kínáljanak.

Természetesen a fenti öt feladat nem ugyanakkora súllyal esik latba. A svéd cég számára a legfontosabb feladat az elkövetkezendő 1 évben pénzügyi helyzetének stabilizálása és a nagy médiacégekkel való versenyben való helytállás. Nem lesz könnyű feladat, sőt talán a svéd cég a tengerentúli piacokra való belépés évéhez hasonló nehéz év előtt áll 2014 hátralevő részében és 2015-ben.

Az Apple a Beats Music felvásárlásával fontos lépést tett annak érdekében, hogy a 2000-es évek közepe óta tartó digitális zeneipari dominanciáját megőrizze majd a 2010-es évek végéig.

Az Apple, sokáig kényelmes digitális zenepiaci helyzete valamikor a tavalyi év közepén kezdett el romlani. A streaming szolgáltatások előretörése, az a lá carte piac csökkenésemiatt ma már egyértelműen látszik, hogy az Apple-nek is drasztikusan át kell alakítania zenei stratégiáját és magát az iTunes-t is. Az Apple szárnyalásnak a kulcseleme a zene volt a 2004-2012 közötti időszakban. A Jobs-i elvek tökéletesen működtek, az egyedi letöltési piacot, majd magát a zeneipart is dominálni tudta az iTunes. Ahhoz viszont, hogy a 2015-2020 közötti dominancia is meg legyen, új stratégiára, új megoldásokra van szükség.

Ennek első lépése volt a Beats akvizíció, benne a Beats Music-kal, de úgy tűnik az Apple itt nem áll meg.Az egyelőre még meg nem erősített hírek szerint ugyanis az Apple 30 millió dollárt megvásárolta a Swell-t, a fejlesztői csapat pedig a vezetőkkel egyetemben az Apple-nél folytatja pályafutását.

A tranzakció mindkét fél számára jó és hatásos lehet. Az Apple saját podcast alkalmazása nem túl népszerű, a Podcast kedvelők nem nagyon szeretik, elsősorban funkcionális hibákat emlegetve. A Swell számára pedig pontosan a népszerűség elérése tűnt egyre nehezebb feladatnak, ez az Apple támogatásával feltételezhetően nem lesz gond…

 Az akvizíció egyben arra is rámutat, hogy az Apple a Beats Music felvásárlásával messze nem tekinti befejezettnek zenei stratégiájának átalakítását, amely a jövőben egyre inkább a streaming és a rádió körül forog majd.

Az MTV ( Music, nem  a magyar..) szerepe a zenefogyasztás átalakulásában elvitathatatlan. A 80-as évek elején gyakorlatilag az MTV teremtette meg a videóklipet ,mint műfajt- hogy aztán a 2000-es évek közepén, a Youtube megjelenésével egy időben az újfajta zenei tartalom fogyasztás egyik legádázabb ellenségévé váljon.

Az MTV tulajdonosa, a Viacom és a Youtube között, majd 10 éven át zajló nagyon csúnya pereskedés nem segített abban, hogy a hatalmas médiacég jó irányba állítsa hajóját.

A 2010-es évek elején, még a leglátogatottabbnak számító zenei oldal, az MTV illetve az általa támogatott zenei szolgáltatások ( Az Urge, majd a Rhapsody) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a zenei tartalomfogyasztási szokások változásai pedig azt eredményezték, hogy az MTV ma már nem számít a legnépszerűbb zenei oldalnak.

Az elmúlt szűk egy évben aztán a Viacom és az MTV úgy tűnik rátalált a helyes irányra és arra próbálja a legnagyobb hangsúlyt helyezni, amiben valóban erős, a többit pedig ráhagyni azokra, akik az adott területen vezető szereplőknek számítanak.

Ennek a folyamatnak volt a kezdete az MTV Artist platform létrehozása, a Myspace által úgy tűnik immáron örökre meghagyott űr betöltésére. Az előadói információk, a zenemegismerés segítése valamint az e-commerce lehetőségek kiaknázása azonban csak akkor működhet jól, ha a legfontosabb elem, a zenék meghallgatása is jelen van.

Pontosan ezért roppant fontos és az MTV végleges átpozíconálását jelentő megállapodását az, melyet a Viacom és a Spotify jelentett be. A megállapodás lényege, hogy az MTV oldalain, a zenemeghallgatási lehetőségeket teljes átveszi a Spotify. Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a jövőben a Viacom a legfontosabb oldalain megjelenő zenei tartalomajánlók a Spotify-hoz vezetnek majd. Amennyiben a látogató Spotify előfizető, úgy belépés után már a Spotify desktop alkalmazásában élvezheti majd az MTV adott lejátszási listáját. A mobilon látogatók pedig a Spotify mobil alkalmazásába jutnak majd. A nem regisztrált , azaz Spotify előfizetéssel/ regisztrációval nem rendelkező látogatók pedig 30 másodperces részletet hallgathatnak majd a dalokból.

Az együttműködés papíron, mindkét fél számára előnyös, azonban ha a stratégai irányokat nézzük, már más a kép. A lépéssel ugyanis az Viacom- ha nem is bevallottan-, de lemond arról, hogy saját streaming szolgáltatása legyen , akár co-branded formában is. (Mindemellett ez a korábban meglevő Rhapsody- MTV kapcsolat lazulását is jelzi, ami nem is meglepő a Rhapsody- Telefonica akvizíció fényében)

A saját streaming szolgáltatásról való lemondás mellett, ez persze azt is jelenti, hogy a Viacom és az MTV jövőben elsősorban a saját gyártású zenei tartalmakra koncentrál majd. Mindez azonban érdemben kevesebb annál, a szórakoztatóipari központtál ,melyet pár éve szerettek volna létrehozni…

A Spotify számára ugyanakkor komoly nyereség a megállapodás, hiszen annak révén újabb potenciális felhasználókhoz, felhasználói adatokhoz juthat, ez pedig a tervezett tőzsdére lépéshez végtelenül fontos, újabb lépés.