A Pandora jövőjével kapcsolatban a szakemberek legtöbbször három területet sorolnak fel, melyek meghatározhatják a kaliforniai on-demand rádió sorsát: Az egyik a tartalomköltségek kezelése, kordában tartása és ennek köszönhetően az üzleti modell stabilizálása. A másik, ehhez sok tekintetben kapcsolódó terület a tartalom díjakhoz kapcsolódó lobbitevékenység és perek kimenetele. A harmadik pedig a vetélytársak esetleges megerősödése.

Ez utóbbi egyelőre nem nagyon okoz problémát a Pandora számára, továbbra is magabiztosan mondható a legnagyobb streaming ( jellegű) szolgáltatásnak az Egyesült Államokban. A kaliforniai cég pereiről illetve lobbitevékenységéről mi magunk is többször írtunk és a jelek szerint a cég egyre inkább készül a számára esetlegesen kedvezőtlenebb verzió bekövetkezésre is, legalábbis a közelmúltban legalább három ebe az irányba mutató lépést is tettek.

Az első még egy tavaly elkezdődött folyamat, amely az alapító vezér Tim Westergreen távozás után kezdődött. Az új vezérigazgató Brian McAndrews ugyanis az első perctől kezdve azt az álláspontot képviselte, hogy a cégnek párbeszédet kell folytatnia a zeneipar minden szereplőjével, hiszen a tartalmak nélkül a Pandora semmit sem ér…Ennek az elvnek a mentén érkezett a céghez Tommy Page, a Billboard-tól, head of music partnerships pozícióba, vagy éppen Lars Murray, a Columbia Records-tól marketing vezérigazgató helyettesi pozícióba. S ezeknek a vezetői szinten bekövetkező lépéseknek ( is) köszönhetően jellemezte a Pandora hozzáállását drasztikusan megváltozottnak például Mitch Glazier, az RIAA ( az amerikai lemezipari szövetség ) egyik vezetője.

A folyamat második fontos lépése az előadókkal való viszony javítása, normalizálása volt. Ennek elérése érdekében hozta létre a cég Pandora AMP (Artist marketing Platform) néven azt a megoldást ,amelynek segítségével az előadók sokkal többet megtudhatnak majd arról, mely számaik népszerűek, egy-egy számuk egy adott időszakban hányszor hangzott el, kik hallgatják őket stb. Ugyancsak az előadók kegyeiért zajló folyamat része, hogy a Pandora komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy olyan sztárelőadók, mint Iggy Azalea vagy éppen Celine Dion ingyenes live session-jei elérhetőek legyenek a szolgáltatás berkein belül.

A folyamat harmadik eleme talán a legfontosabb és leginkább változást mutató. Ugyan a kaliforniai cég első fokon tulajdonképpen nyert az általa indított perekben, egyre inkább úgy tűnik, hogy az új vezetés alatt a jogvédő szervezetekkel való megállapodás lehet az elsődleges cél. A SONY/ATV párossal már 2013-ban egyedi megállapodást kötött a Pandora, ezt pedig most ősszel újabb megállapodás követte, ezúttal a BMG-vel, a közös jogkezelésében levő, az ASCAP és a BMI által képviselt BMG tartalmakhoz kapcsolódó, az azok szerzői és előadói jogokról. A megállapodás pontos részleteit egyik fél sem hozta nyilvánosságra, így nem tudjuk, hogy az mennyiben hasonlít a SONY-val megkötött megállapodásra, struktúrájában, illetve a fizetendő díjak mértékében.

A Pandora ezen három lépése egyértelműen egy újfajta, a tartalomtulajdonosokkal való párbeszéden alapuló viszonyt jelez. A konkrét lépések ugyanakkor pontosan abba az irányba mutatnak, mint amilyen irányba a Spotify, vagy éppen a Deezer próbál haladni, azaz az előadók meggyőzése arról, hogy a streaming szolgáltatások az előadók számára is lényegesek, fontosak, annak ellenére, hogy sok esetben kevesebb bevételt garantálnak, mint az a lá carte letöltő szolgáltatások vagy egy CD.

A Spotify és Taylor Swift vitája az elmúlt évek történéseinek,- a streaming szolgáltatók, on demand rádiók és az előadók vitája a fizetendő jogdíjakon - egyfajta megkoronázása volt csupán.

A klasszikus PR tankönyvekben leírt módon a Spotify egy pozitív üzenettel vágott vissza és próbálta elterelni a figyelmet a botrányról.

Daniel Ek Spootify vezető ugyanis a svéd cég szakmai, előadóknak szóló blogján jelentette be, ( sok más , többek között a Spotify modellje mellett való érvelés mellett) hogy a svéd szolgáltatást immáron 50 millió internetező vagy mobiltelefontulajdonos használja, s az 50 millióból 12 millióan a prémium ügyfelek közé tartoznak.

A növekedési ütem szépnek mondható, hiszen a svéd cég májusban jelentette be, hogy elérte a bűvös, 10 milliós prémium ügyfélszámot.Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a teljes felhasználószám növekedési üteme egyre jelentősebb mértékben előzi meg a prémium felhasználók növekedési ütemét. A Spotify teljes felhasználói tábora 2013 eleje, azaz szűk két év alatt több, mint megduplázódott, addig a prémium előfizetők száma alig 70%-al nőtt.

Amint az a fenti ábráról látható is, a prémium előfizetők száma szép egyenletes ütemben növekszik, míg a teljes felhasználó szám növekedési egyre inkább exponenciális jelleget ölt. mindez igazából nem is meglepő, hiszen tavaly év végén, amikor a svéd cég ingyenessé tette mobil zenehallgatást pontosan ezt a kockázatot vállalta magára.

Ennél is nagyobb gondot jelent azonban majd a Spotify-nak a Youtube Music Key megjelenése és várható térhódítása. A legfrissebb, fontosabb streaming piaci szereplők által publikált adatok alapján ugyanis Pandora 76-77 millió havi aktív hallgatóról és 1.7 milliárd óra rádióhallgatásról számolt be. A Youtube pedig havi 1 milliárd látogatóról, akik összesen 6 milliárd óra videót néznek meg. Természetesen ebben nem csak az zenei videók vannak benne, de a zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2.3 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.

A Spotify-nak 2015-ben tehát messze nem csupán saját magával kell majd küzdenie. Ez lesz az első olyan év, amikor érhatóan már valamennyi fontos médiapiaci és technológia szereplő ( Google, Amazon, Apple) stremaing szolgáltatásával meg kell majd küzdenie. Ne legyünk meglepődve, hogyha 2014-es felhasználószám, különösen ami a prémium felhasználókat illeti magasabb lesz, mint a jövő év végi…

Tegnap, hosszú vajúdás és a kis kiadókkal való küzdelem után a Google és a Youtube hivatalosan is bejelentette Youtube Music Key névre hallgató streaming szolgáltatásának indulását.

Maga a szolgáltatás alapvetően megfelel azoknak a híreknek, melyek lassan egy éve kiszivárogtak. A szolgáltatás két részből áll majd: Egy ingyenesen igénybevehető multiplatform lábból, illetve egy prémium funkciókat- hirdetésmentesség, offline zenehallgatás, zenehallgatás megszakítása nélküli mobil funkciók használata - kínáló előfizetési díjért igénybevehető prémium lábból. Ami az árazást illeti, az év eleji indulás 6 hónap béta teszt követi majd, ami egyben azt is jelenti,ez idő alatt ingyenesen igénybe vehető lesz. Ezt követően 7.99 dolláros akciós áron lesz elérhető 3 hónapig, a végső ár pedig a szabványosnak mondható 9.99 dolláros havi díj.

Az új szolgáltatás a jelenleg is működő és a világ zenei videó fogyasztásának legnagyobb részét kitevő Youtube integráns és elválaszthatatlan része lesz, új funkciókkal bővítve azt. Az új funkciók - az egy gombnyomással egy Pandora-szerű, folyamatosan egy adott előadó köré csoportosítható, ahhoz hasonló zenét nyújtó rádió funkcionalitás illetve az, hogy ugyanazon album a jelenleg elszórtan megtalálható elemei össze lesznek fűzve egy albummá – révén az ingyenes láb is roppant vonzóvá, az eddigieknél is vonzóbbá válhat a zenekedvelők körében.

Azáltal, hogy a szolgáltatás a Youtube része lesz, már indulásakor a legjelentősebb streaming szolgáltatóvá válik majd. Mindez nem hangzik annyira durvának, mint amennyire ténylegesen az is lesz, nézzük csak meg a publikus használati adatokat:

Az adaptív rádiók között abszolút piacvezető Pandora legutóbb 76-77 millió havi aktív hallgatóról és 1.7 milliárd óra rádióhallgatásról számolt be. A Spotify éppen a múlt héten tette közzé, hogy mintegy 50 millió felhasználója van, akik összesen havi szinten 500 millió óra feletti zenét hallgatnak a svéd szolgáltatás berkein belül. És akkor ezek után vegyünk egy kis levegőt és nézzünk rá a Youtube számaira: havi 1 milliárd látogató, akik összesen 6 milliárd óra videót néznek meg. Természetesen ebben nem csak az zenei videók vannak benne, de a zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2.3 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg. Az Emarketer becslése szerint mindez mintegy 1.2 milliárd dolláros reklámbevételt jelent majd, csak a zenei videókból.

Az teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a Youtube Music Key alapjaiban fogja megváltoztatni azt, ahogyan digitálisan zenei tartalmakat fogyasztunk. Egyrészt a fogyasztói oldalon, azzal, hogy a videók mellett a szolgáltatás indulásával a videó nélküli tartalmak streamelési lehetősége is megjelenik majd, azaz a Youtube egy szempillantás alatt szintet lép és egyszerre lesz videó és audio streaming szolgáltatás! Az előadók, oldalán pedig azzal, hogy a Youtube, mint ingyenes zenehallgatási platform még az eddiginél is fontosabb szerepet tölt majd be a zenekedvelők életében. Mostantól valóban igaz lesz, hogy aki kimarad,( azaz nem rendelkezik szereződéssel a Youtube-al a hirdetési bevételek megosztásáról) az lemarad.

A nagy kérdés az, hogy mindez mit jelent majd a már jelenleg is a piacon levő streaming szolgáltatások és egyáltalán a digitális zenei piac számára. A zeneipari szakértő, Mark Mullighan tanácsadó cége által készített felmérés alapján ugyanis a Youtube nézőközönségének csak egy egészen kis hányada lenne hajlandó fizetni a zenei tartalmakért. Nem több, mint 7%. , ami egyes elemzők szerint 2.3 milliárd dolláros veszteséget okoz majd a világ zeneiparának.

Az egyik legfontosabb és legtöbbek által vitatott kérdés az lesz, hogy mi is tartozik majd pontosan a szolgáltatás keretin belül lejátszott tartalomnak és mi nem…A jelek szerint ez lesz az egyik legfontosabb feladat a Google számára bétateszt időszak alatt, hogy meghatározza, mi is lesz, lehet majd a szolgáltatás része és mi nem.

A Youtube hamarosan tehát a világ legnagyobb és legjelentősebb streaming szolgáltatója lesz, a hibrid megközelítésnek köszönhetően. Érezhetően a Google a kecske és jól lakjon és a káposzta is megmaradjon elvet próbálja követni azzal, hogy az ingyenes lábat új funkciókkal erősíti meg, miközben bevezet egy fizetős, prémium lábat is.

És bár az ingyenes láb sok tekintetben, sokak számára vonzóbb lehet majd, mint a fizetős, ennél jobb táptalajt és segítséget a konverzióra nehezen tudunk elképzelni, mint azt a havi 1 milliárd videómegtekintést, amivel ma a Youtube rendelkezik. A prémium láb számára tehát annak ellenére is masszív előfizetőszámok jósolhatóak, hogy a megkérdezettek negyede azt mondta, nem fizetne a Youtube-on a zenéért addig, amíg az ugyanott ingyenesen is elérhető.

Természetesen a Youtube streaming piacra belépése a vetélytársakat is komolyan érinti majd. A prémium láb előfizetői jó részt már jelenleg is egy más szolgáltatónál fizető zenekedvelőkből kerül majd ki, azaz a jelenleg még Spotify, Deezer vagy egyéb streaming szolgáltatók előfizetői válnak majd Youtube Music Key előfizetővé.

Egészen biztosan befolyásolja majd a Youtube új szolgáltatása az eleddig meredek ütemben növekvő, lassan már a Youtube nyakára érő Vevo jövőjét is. Jelenleg ugyanis a Vevo legnagyobb forgalom forrása maga a Youtube, ez azonban biztosan változni fog és a jövőben a Youtube már saját prémium szolgáltatás felé tereli majd a zenei videókat megnézni kívánókat.

November 17 fontos nap lesz a digitális zeneipar életében, ez egészen biztos. A Youtube belépése a streaming piacra, a zenei videó nézés integrálása a klasszikus streaming jellegű funkcionalitással és a Google már működő streaming szolgáltatásával egy komoly, nehezen figyelmen kívül hagyható ajánlat, minden zenekedvelő számára. Ha Google jól sáfárkodik majd a már meglevő hatalmas felhasználói bázisával, akkor jövő ilyenkor már akár majd, mit a streaming piac vezető szereplőjéről beszélhetünk majd. Ez a Google felhő alapú szolgáltatásának kudarca után két évvel, elég nagy szó…

Az Rdio idén nyáron vett egy nagy levegőt és a klasszikus streaming szolgáltatás irányból az on-demand rádiózás felé nyitott, most már végérvényesen. A lépés két okból is érthető és logikus. Egyrészt mivel a piac egyre inkább koncentrálódik, az Apple, a Google, az Amazon vagy már jelen vagy a piacon, vagy éppen a belépését tervezi vagy éppen egy másik szereplő felvásárlását tervezi gőzerővel. Másrészt az Rdio új tulajdonosa, a Cumulus Media elsősorban helyi rádiók működtetésével foglalkozik, így a rádió irányba való elmozdulás ebből a szempontból is ésszerű megoldásnak tűnik.

Az elmozdulás elindult már tavaly év végén, amikor piacra léptek Friend.Fm illetve You.Fm nevű szolgáltatásukkal. Most azonban az Rdio redesign kapcsán újabb, fontos lépéseket tett ebbe az irányba.

A legfontosabb lépés, hogy a Skype és a Kaaza hajdani alapítói által létrehozott cég elmozdult az új megjelenésével az ingyenes láb felé. Az ingyenes láb felhasználói mostantól kezdve ugyanis nem lesznek erőszakosan a prémium láb felé terelve, ellenben elérik majd a több, mint 60, zenei szakemberek,újságírók által összeállított rádiókat.

A redesign egyik nagyon hasznos szülötte a Home Feed névre hallgató, a Facebookhoz hasonló, de a legfrissebb zenékből, legnépszerűbb tartalmakból illetve az ismerőseink által hallgatott zenékből álló zenei ajánló folyam lesz majd. A nem fizető ügyfelek illetve a prémium ügyfelek számára különböző tartalmak jelennek majd meg, de a cél minden esetben az lesz, hogy a hírfolyamból azonnal meg tudják hallgatni az abban szereplő ajánlott tartalmakat.

Maga az alkalmazás is átalakult, egyszerűbb, élvezhetőbb lett. A nehezen érthető Heavy Rotation és Top Charts menük egyetlen menübe lettek sűrítve ( Trending) , a szolgáltatáson belüli ismerősink, barátaink a People menüpont alól érhetőek el. Könnyen építhetünk majd saját zenei kollekciókat is, hiszen minden egyes dal, album mellett megtalálható egy apró kis szív, amelyre kattintva azok bekerülnek a gyűjteményünkbe, amelyet aztán a főoldalról el tudunk érni.

Az Rdio immáron több, mint 20 országban érhető el, azaz lényegesen nagyobb területet fed le, mint a rádiós piacot uraló Pandora. Felhasználói felülete, mobil alkalmazásai a legmagasabb színvonalat képviselik, sőt sok tekintetben korszerűbbnek mondhatóak, mint a domináns szereplőké. Ennek ellenére, előfizetőszáma, felhasználói táborának össze sem hasonlítható sem a Pandora-val, se a jelentősebb streaming szolgáltatásokéval. Az Rdio a fókuszváltással sok tekintetben más piacon, piacokért verseng majd, egy dolog azonban nem változott: az őrületes streaming piaci versenyben nagyon gyorsan kellene növekedni annak érdekében, hogy fent tudjon önállóan maradni.

A Soundcloud roppant izgalmas hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított éve úgy tűnik még messze nem fejeződött be…A nyár végén még arról számoltunk be, hogy a berlini központú cég és a nagy lemezkiadók tárgyalásai nehezen haladnak, sőt egyes kiadókkal lényegében megálltak.

Mindehhez képest aztán abszolút pozitív meglepetésként hatott, hogy a múlt héten a Soundcloud bejelentette első kiadói megállapodását, a Warner Music-kal. A megállapodás részleteiről ugyan keveset tudni, de az egyértelműnek tűnik, hogy a Warner jóval nagyobb kontrollt kap majd a hozzá tartozó tartalmak kezelésben, törlésében. Az is valószínűsíthető, hogy a kiadó és előadói a jövőben a Soundcloud-ban lejátszott zenéik után a hirdetési bevételből részesülhetnek majd, sőt valószínűsíthetően a Youtube-hoz hasonlóan minden egyes lejátszott dal után valamilyen díjazást kap majd a kiadó és előadó, függetlenül attól, hogy az egyedi lejátszás volt, vagy a dal egy mix része volt.

Ami ugyanakkor nem ismert, hogy a megállapodás részeként a Warner Music a híreknek megfelelően valóban 3-5%-os tulajdonosa lesz-e a Soundcloud-nak, ileltve, hogy pontosan mit is takar majd a két cég együttműködésében a „kereskedelmi és promóciós lehetőségek kiaknázása” terminus.

Hivatalosan ugyan nem erősítette meg egyik cég sem, de a Soundcloud-Warner megállapodás az első, ámde roppant fontos lépés a berlini cég által 2015-re tervezett fizetős streaming szolgáltatás indításához. Mindehhez azonban még felettébb hosszú és viszontagságos út vezet, hiszen a többi kiadóval ( Sony, Universal) a tárgyalások valóban vontatottan haladnak, olyannyira, hogy a Universal extravagáns vezetője a közelmúltban egy konferencián kijelentette, hogy a OS8ndcloud nem rendelkezik életképes üzleti modellel…

Azon streaming szolgáltatáshoz, ami egyszerre óriási lehetőség és roppant nagy kockázat számukra. Hatalmas lehetőség, ugyanis a Soundcloud kiterjedt független kiadói kapcsolatrendszerével, jól beágyazott előadói kapcsolataival, elég nagy és aktív felhasználói táborával olyan feltételekkel rendelkezik, melyekkel más streaming szolgáltatások nem nagyon. Mindehhez a major kiadói repertoárt hozzáadva a berlini cég szolgáltatása katalógusméretét tekintve, felveheti majd a versenyt az iTunes sokak által megközelíthetetlen méretűnek tartott katalógusával, s így akár a streaming szolgáltatások vezető szereplőjévé válhatna.

A kockázat is hatalmas ugyanakkor, hiszen a Soundcloud minden egyes a nagy kiadók felé tett lépésével, funkcióváltásával magára haragítja ügyfeleit, azaz a prémium plaformját használó előadókat illetve a zenekedvelőket, s akkor még a nem túl rózsás pénzügyi helyzetről nem is beszéltünk.

Mindezek alapján 2015 várhatóan még az ideinél is izgalmasabb, nehezebb év lesz a Soundcloud számára. Persze ez az, az út, main minden ma már jelentős streaming szolgáltató keresztülment, és amely út végén, ha minden jól megy, sok csillogás várja a berlini céget.

Taylor Swift legfrissebb albuma, az 1989 lesz minden idők legjobban fogyó albuma 2002 óta, az első héten 1.28 millió darab eladással. Taylor Swift új album és összes korábbi albuma ugyanakkor a megjelenéssel egy időben eltűnt a Spotify-ról, azaz a legnagyobbnak mondott streaming szolgáltató kínálatból, illetve az összes olyan streaming szolgáltatásból, amelynek ingyenes lába ( is) van. Elérhető ugyanakkor azon streaming szolgáltatóknál, ahol nincsen ingyenes láb ( Pl. Rdio, Beats Music)

 Az akció, az első hét adatai alapján sikeresnek mondható, hiszen mintegy 1.3 millió darabot vásároltak a dalból, és közel a felét az eladásoknak az iTunes produkálta. ( a másik felét meg lényegében a Wal-Mart)

 Taylor Swift tartalmai ugyanakkor könnyedén elérhetőek ingyenesen is. Mind a Youtube-on, mind a Soundcloud-on több verzióban is elérhető az új album, melyeknek csupán egy része hirdetések által szponzorált, s így a művész számra bevételtermelő.

Alapvetően az új tartalmak visszatartása a streaming szolgáltatásokból nem egyedi eset, az ugyanakkor, hogy egy új album megjelenése kapcsán a korábbi tartalmakat is visszavonják, de nem minden streaming szolgáltatótól, eleddig példa nélküli megoldás.

Nem véletlen, hogy a lépés legnagyobb kárvallottja, a Spotify közleményben kérte meg Swiftet és menedzsmentjét, hogy gondolják át a lépést, melynek az igazi károsultjai a zenekedvelők. ( a svéd cég megfogalmazása szerint mindenképpen..)

Mielőtt bárki felett, bármilyen formában ítélkeznénk, jegyezzük, meg, hogy nem Taylor Swift az első, aki ilyen vagy olyan formában korlátozni próbálja tartalmainak megjelenését digitális szolgáltatásokban. (és itt most egy pillanatra felejtsük el a streaming szolgáltatásokat..) A 2000-es évek elején, sőt még a közepén is magukkal a digitális szolgáltatásokkal szemben volt teljesen hasonló ellenállás az előadókban. Ennek az ellenállásnak volt „köszönhető”, hogy a zenei adatbázisok mérete csak nagyon lassan nőtt és az is, hogy például az örök klasszikusnak számító Beatles katalógus csak 7-8 év késéssel vált legálisan is letölthetővé.

A helyzet most sok tekintetben ismétlődik csak a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban, s ennek Taylor Swift lépése inkább csak egy kezdeti lépése, mint a csúcspontja. Swift sikerén felbuzdulva ugyanis várhatóan több kiadó és népszerű előadó is az általa alkalmazott megoldást választja majd.

Hosszú távon azonban nyilván nem lehet ez a megoldás, hiszen az, sem a Spotify-nak, se az előadóknak nem jó, hogyha tartalmaik a legjelentősebb streaming szolgáltatásból hiányoznak. Az is elég egyértelműnek tűnik, hogy a svéd cégnek is lépéseket kell tennie a megoldás érdekében, első sorban az ingyenes és a prémium láb tartalmi elkülönítésében. Az is nehezen vitatható ugyanakkor, hogy azzal az előadók többet ártanak maguknak, mint a most kizárt streaming szolgáltatóknak, ha a létező ingyenes csatornákon ilyen vagy olyan formában elérhető a tartalmuk. Így ugyanis nem tettek többet, mint egy nagy publicitást kapott, Spotify ellenes akciót hoztak tető alá.

A streaming szolgáltatások nagyon szép ütemben növekszenek, egyre több embert érnek el. Az IFPI adatai szerint napjainkban már mintegy 40 millió ember fizet a streaming szolgáltatásokért. Ahhoz ugyanakkor, hogy Daniel Ek Spotify vezér álma valóra váljon és 200-250 millió ember fizessen a streaming szolgáltatásokért ahhoz arra lesz szükség, hogy a szolgáltatásokat a jelenleginél lényegesen olcsóbban kínálják. Ezt vagy effektív árcsökkentéssel vagy hatalmas telekommunikációs cégek csomagjaiba illesztve eljuttatva azokhoz, akik eddig nem vettél igénybe lehet elérni.

Az árcsökkentés márpedig egyre fontosabb feladattá kezd válni a Spotify számára, hiszen az Amazon már a piacon van fapados streaming szolgáltatásával, az Apple pedig tárgyal a kiadókkal arról, hogy a várhatóan jövőre induló streaming szolgáltatása esetében alacsonyabb díjat fizessen a kiadóknak, s így csökkenthesse az előfizetés díjat.

Egyelőre inkább átmeneti megoldás, de fontos lépés, hogy immáron elérhető a Spotify családok számára szóló előfizetési csomagja, a Spotify Family.

Lényege, hogy a családok esetében maximum 5 főig sávosan csökken az előfizetések ára. Két előfizetés havi 15, három 20, öt pedig havi 30 dollárért vásárolható meg. Az egyes előfizetések fizikailag teljesen különállóak, azaz mindenki csak a saját lejátszási listáit, kapcsolatait látja valamint személyre szabott ajánlókat kap.

A családi csomag az egyik legrégebb óta a felhasználók által kért funkcionalitás volt. Ez ugyanakkor nyilván csak részben és csupán átmenetileg oldja meg az alapproblémát, azaz azt, hogy a havi 10 dolláros előfizetési díj a legtöbb potenciális fogyasztó számára magasabb, mint amennyit zenei tartalmakra terveznek költeni. A nagy médiacégek, mint az Apple, vagy az Amazon ezt a problémát könnyebben meg tudják oldani, hiszen a veszteséges zenei szolgáltatást a hardvere bevételeik ellensúlyozzák, a Spotify esetében ugyanakkor nincs ami ellensúlyozza mindezt…

A Pandora, mint az egyetlen tőzsdén jelen levő digitális zenei szolgáltatás teljesítményét régóta árgús szemmel követik, elemzik a befektetők. Hosszú ideig a legfontosabb és a befektetők által legtöbbet kritizált kérdés a cég nyereségessége volt. A meredek bevétel növekedés és felhasználó szám növekedés ugyanis nem volt képes ellensúlyozni a rendkívül magas tartalomköltségeket, így a cég veszteséges volt.

Tavaly az év utolsó harmadában aztán sikerült a költségek növekedésének megálljt parancsolni, sőt a sokáig nagyon komoly vetélytársnak tartott iTunes Radio sem befolyásolta érdemben a kaliforniai cég növekedését.

Az idei évben ugyanakkor egyetlen egy faktor az, ami a befektetők és a szakemberek fantáziáját megmozgatja, ez pedig az aktív felhasználók száma. Ez az adat fejezi ugyanis legjobban ki a szolgáltatás jövőbeni növekedési potenciálját illetve a vetélytársak hatását.

A bevételek a szeptember végén végződött negyedévben sem okoztak csalódást. A harmadik negyedévben az előző évinél közel 40%-al magasabb. közel 240 millió dollár árbevételt realizált a kaliforniai cég. Az árbevétel legnagyobb része 188 millió dollár már mobilhirdetésekből keletkezik. Az árbevétel növekedés ellenére a cég ebben a negyedévben is veszteséges maradt, igaz a veszteség az előz évhez képest 50%-al csökkent és immáron csupán 2 millió dollár volt. Az első kilenc hónapban összességét tekintve a bevételek közel 50%-al növekedve elérték a 653 millió dollárt, a veszteségek pedig 16 százalékot nőve 167 millió dollárt tettek ki.

A sok tekintetben bizakodásra adó pénzügyi adatok mellett ugyanakkor a hallgatottsági adatok egyre jelentősebb aggodalomra adnak okot. Szeptember végén az aktív hallgatók száma 76.5 millió volt, ami már az előző évhez képest is csupán 5%-os növekedés, ha azonban a közelmúlt adatit nézzük, látható, hogy az aktív hallgatók száma egy meglehetősen szűk 75-77 milliós sávban mozog február óta. Azaz az aktív hallgatók számának növekedése lényegében megállt.

Az adatok pedig nem nyugtatták meg az amúgy is egyre szkeptikusabb befektetőket. Az augusztusban még 28 dolláros áron kereskedett részvény árfolyama október legvégére 20 dollár alá zuhant.

Az ok egyértelműnek mondható: Az aktív hallgatószám stagnálása a hallgatottság igaz csak kismértékű csökkenésével együtt, egyre egyértelműbben jelzi, hogy a Pandora növekedése kifulladóban van. Hogy ennek mennyiben az iTunes radio, mennyiben az egyre erősödő tengerentúli streaming piac az oka, a kérdéses, de a lényegen amúgy se változtat: a Pandora-nak változtatnia, fejlesztenie kell, hogyha továbbra is vezető szereplő szeretne maradni!

A Google kapcsán többször leírtuk már, hogy a keresőpiacon abszolút egyeduralkodónak számító cég digitális zeneipari jelenléte kettős. A Youtube alapvetően a zeneipar egyik sikerének mondható ( bár újabban egyre több kérdés merül fel vele kapcsolatban..) azonban a Google többi digitális zeneipari kísérletei sokkal inkább voltak mondhatóak sikertelennek, mint sikeresnek.

A Google felhő alapú szolgáltatása, ugyan elsőként kezdte meg a fejlesztés a cég, végül utolsónak jelent meg a piacon. Streaming szolgáltatása pedig alapvetően a már bevált stremaing modelleket alkalmazta, azzal a különbséggel, hogy a Spotify-al ellentétben az ingyenes láb teljes mértékben hiányzott a Google All Access névre hallgató szolgáltatásból.

Nem véletlen, hogy az év folyamán komoly pletykák szóltak arról, hogy a Google a Spotify akvirálásán dolgozott… Végül nem a svéd cég, hanem a jóval kisebb, ugyanakkor rengeteg érdekes funkciót felvonultató Songza lett a Google tulajdona, ahhoz képest, hogy a New yorki szolgáltatónak mintegy 5 millió felhasználója volt, szinte ingyen. A Google, a Songza segítségével jelentősen megerősítheti majd streaming szolgáltatásának tartalmi oldalát, a Songza tematikus lejátszási listái révén, írtuk ezt az akvizíció bejelentésekor.

A múlt héten aztán értelmet nyert a Songza akvizíció, ugyanis a Google Play Music újabb verziójába már integrálva vannak a Songza funkciói is, a Listen now fül alatt. Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy mostantól, a Songza esetében már jól ismert és sokak által kedvelt, tematikus lejátszási listák beköltöznek a Google zenei szolgáltatásába. Mindezen felül a Google több, a Songza esetében anno nem elérhető, de fontos funkcióval bővített is a funkcionlaitás. Így az egyes dalok akár le is tölthetőek, lehetőség lesz a beépített lejátszási listák offline meghallgatására is és végül a Songza-val ellentétben itt a nem tetsző dalokat kivehetjük majd a beépített listákból ( is)

A legfontosabb funkcionális fejlesztés ugyanakkor nem a frontend, hanem a háttérfunkcionalitásban jelenik majd meg. A Google Play Music felhasználók számára összeállított, tematika, vagy napszak alapú lejátszási listák figyelembe veszik majd az adott felhasználó korábbi zenehallgatási szokásait is. Így a tematikus listák ugyan sok tekintetben egyformák lesznek minden hallgató számára, de tartalmaznak majd bőven személyre szabott elemeket, dalokat is.

A Songza akvizíció tehát felettébb hamar értelmet nyert ( ne feledjük, a Google később vásárolta meg a Songza-t, mint az Apple a Beats Music-ot és mégis, előbbi esetében az integráció már megvalósult) de ami még talán ennél is fontosabb: segítségével a Google Play Music funkcionalitásában komplett, sőt vezető zenei szolgáltatássá vált, amely egyszerre nyújt felhő alapú zenei szolgáltatást, klasszikus értelemben vett streaming és rádió szolgáltatást és al lá carte zeneletöltési lehetőséget. Hosszú évek küzdelme után, tehát úgy tűnik, a Google is végre megérkezett a digitális zenei üzletbe…

A Last.fm 5-8 évvel ezelőtt az online rádiózás legjelentősebb piaci szereplője volt, ennek megfelelően a CBS fel is vásárolta, nem titkoltan azért, hogy az alapvetően európai gyökerű Last.fm tudásának segítéségével  az amerikai online rádió piacot is uralja. 

Ma már kijelenthető,hogy a CBS általi akvizíció gyakorlatilag megölte az anno oly sikeres szolgáltatót, ami most már a CBS által Nagy Britanniában kötelezően bemutatott pénzügyi adatok alapján egyértelműen látható is.

A 2013-as adatok alapján ugyanis a Last.fm bevételei jelentősen, közel 25%-al maradtak el a 2012-es évtől. A bevétel csökkenés minden területen jelentkezett. A hirdetési bevételek 7 millió dollárról 5.7 millió dollárra csökkentek, az előfizetési bevételek 2.6 millió dollárról 1.8 millió dollárra csökkentek. A 20 illetve 30%-os csökkenés egyértelműen jelzi, hogy az anno oly sikeres cég minden területen gondokkal küzd, jelentős gondokkal küzd.

Némileg kedvezőbb illetve árnyaltabb a kép, hogy földrajzi régiókra bontva elemezzük a bevételeket.A bevételek több ,mint fele az Egyesült Államokban keletkezik, így az hogy itt 23%-al csökkentek a bevételek, sok mindent meghatározott. Nagyon erősen éreztette hatását a Deezer illetve a Spotify nemzetközi terjeszkedése , melynek következtében a nemzetközi bevételek kevesebb, mint a felükre csökkentek.

Az angol streaming piac növekedéséről, illetve a Spotify eredményes 2013-as évéről a szigetországban nemrégen mi is beszámoltunk, a Last.fm adatai alapján a Spotify jórészt a Last.fm helyére tudott belépni, melynek következtében a szigetországi bevételei is mintegy 50%-al csökkentek. Egyetlen régió volt, ahol viszont növekedni tudott a Last.fm, ez pedig Európa többi része, ahol közel 50%-al tudták növelni bevételeiket.

A meredeken csökkenő bevételek ellenére a Last.fm. pénzügyi eredménye javult, s valószínűleg a CBS számára jelenleg ez a legfontosabb. Szemben a 2012-es, 6 millió dollár feletti veszteséggel ugyanis 2013-ban már csupán 3.4 millió dollár veszteséget „termelt”, ami egy akkora médiavállalat, mint a CBS esetében lényegében egyenlő azzal, hogy a last.fm önfenntartónak tekinthető.

A CBS terhét elérte a célját, a last.fm-et integrálta a saját vállalati struktúrájába, fenntarthatóvá alakította az üzleti modellt. Mindez ugyanakkor azzal jár, jár együtt, hogy a Last.fm mint független streaming piaci szereplő lényegében megszűnt létezni. Kár érte…