A Bytedance számára 2020 vegyes év volt, de egészen más okokból, mint azt gondolnánk. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.   

2020 azért (is) lehetett piros betűs év a  Tik-Tok tulajdonos kínai cég számára, mert az év elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását.  Az alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás nagyon jól mutatja, hogy mennyire más a  Resso-val ( ez a neve a  szolgáltatásnak) Bytedance megközelítése, mint a nagy nyugati streaming szolgáltatásoké!

Már önmagában az is sokat mondó, hogy hol mely piacokon jelent meg a kínai cég szolgáltatásával. A Resso ugyanis indulásakor és azóta is, egyelőre Indiában és Indonéziában érhető el. Ami ugyanakkor messze nem véletlen!A feltörekvő piacok a jövőben egyre fontosabb és fontosabb szerepet játszanak majd, ezeken a piacokon pedig szinte biztosan nem lesz, nem lehet igazán sikeres a kiadók által erőltetett üzleti modell. Ezeken a piacokon sokkal inkább a Tik-Tok- és amúgy a többi kínai cég által is képviselt- üzletpolitika lehet a nyerő, azaz a hallgatottság helyett, a rajongó táborra fókuszáló.

A zeneipari szereplők pontosan ezért kiemelt figyelemmel várták, hogy ezeken a piacokon, milyen teljesítményt nyújt az alkalmazás. Az eddigi ismert adatok alapján, igen-igen jót!

Az indulás óta, globálisan több, közel 30 millióan töltötték le az alkalmazást. Amint az a grafikonon is látható az első fél évben meglehetősen lassan és szolídan növekedtek csak a letöltések, hogy aztán Októberben  valósággal berobbanjanak és a csúcshoz közeli szinten konszolidálódjanak. Ennek köszönhetően, a közel 30 millió letöltés 2/3-a Október óta történt

Természetesen a 30 millió letöltés nem  jelent 30 millió felhasználót, és végképp nem jelent 30 millió előfizetőt. Azonban a zenei alkalmazások körében azokon a piacokon,ahol a Resso jelen van megelőzi az összes fontosabb nyugati vetélytársáé, ami igencsak figyelmeztető jel lehet azok számára.

Az India és az indonéz adatok nem vagy csak nagyon nehezen átültethetőek  a fejlettebb nyugati piacokra.

De arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy a Bytendance egy nagy mintás kutatást végezzen arról, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Hosszú ideig a digitális zenei szolgáltatások értéket az ( is) határozta meg, hogy mekkora zenei adatbázis elérését tették lehetővé. A streaming szolgáltatások előretörésével mindez kissé leértékelődött, hiszen az egyre finomabb algoritmusok segítségével  a cél inkább az lett, hogy mindenki azt a zenét hallgathassa, amit szeretne vagy amire kíváncsi..

Ettől függetlenül azt nem árt leszögezni, hogy az  közösségi jellegű streaming szolgáltatások- Youtube,Soundcloud- esetében  sokkal nagyobb zenei adatbázisról beszélhetünk, mind az előfizetés alapú streaming szolgáltatások esetében. A Soundcloud esetében a zenei adatbázis mérete azért is kiemelten fontos, mivel a Soundcloud egyszerre jelent zenehallgatási lehetőséget és profi zenei platformot a DJ-ék számára.

Abban, hogy a berlini cég  eddig nem tudta teljesen magát kihagyhatatlan szereplővé tenni a DJ-ék számára leginkább az játszott közre, hogy zenei adatbázisának jogosítást nem tudta elérni, így azt nem is tudta teljen  az „üzleti” felhasználók részére elérhetővé tenni.

Mindez fundamentálisan változott meg azzal, hogy a cég Soundcloud DJ néven teljes zenei adatbázisát offline is elérhetővé tette! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy mostantól, a támogatott partner szolgáltatásokban  lehetőség lesz a Soundcloudon elérhető dalok lementésére és későbbi offline felhasználására is.

Mindezért havi 20 dollárt kell fizetniük az érdeklődőknek illetve DJ-knek, ami valljuk meg nem tekinthető drágának.  Mivel az offline katalógus elérés csak a partnereken keresztül lehetséges, ezért a kulcskérdés az lesz, innentől, hogy a Soundcloud hogyan, milyen ütemben képes  növelni a partnereinek számát.

Erre szüksége is lesz, hiszen egyelőre csupán a Virtual DJ és Algoriddim nevű DJ megoldások támogatják az offline zeneletöltést, így a berlini cégnek azon is dolgoznia kell, hogy a többi partnere- Serato DJ Lite and DJ Pro, Pioneer DJ’s rekordbox , Native Instrument Traktor DJ 2, edjing Mix and Pro, Denon DJ Prime Series, Mixvibes Cross DJ – esertébern is elérhető legyen az amúgy jól árazott szolgáltatása.

A sietség pedig igencsak kifizetedő lehet a jövőben! A koronavírus járvány a koncert és rendezvény ipart teljesen a padlóra küldte ,és nagy kérdés, hogy mikorra is állhat majd helyre a vírus előtti állapot. Ebben az újfajta helyzetben  a digitális megoldások szerepe megnövekedett. A többé- kevésbé kényszermegoldások, mint a Youtube vagy a Facebook stream mellett biztosan szükség lesz integrált megoldásokra is. Ha ezekben a Soundcloud helyet tud magának követelni, akkor tovább erősítheti majd a szerepét, és egyre inkább kihagyhatatlan szereplő lesz a DJ -ék és elektronikus zenei szereplők körében.  

Ugyan a streaming zenei szolgáltatók hivatalos versenyét egy svéd cég, a Spotify vezeti, a streaming piac igaz ura minden valószínűség szerint  az Alphabet és a Youtube. A videómegosztó szolgáltatásról többször leírtuk már, hogy kihagyhatatlan zeneipari szereplő és azt is, hogy  tulajdonképpen egy  zenei pénzgyárnak is tekinthető.

A keresőóriás nem rég közzétett  negyedéves jelentésében- immár másodízben- részletesen szerepeltette a Youtube adatait is.  Nyilván nem véletlenül, de ezt a későbbiekben látni is foguk…

A videómegosztó 2020-as összbevétele megközelítette a 20 milliárd dollárt, ami 30%-al magasabb, mint a 2019-es, még  koronavírus előtti év…Azaz a videómegosztó a koronavírus okozta nehezebb hirdetési helyzetben is brutális növekedést volt képes felmutatni!

A Youtube a Google/Alphabet univerzumon belül  (is) félelmetes évet/ és utolsó negyedévet tudhat maga mögött! A videómegosztó bevételeinek növekedése ugyanis 2020-ban a bevételi részesedésének  két és félszerese volt 2020-ban.

Hogy kicsit jobban  érzékelhető legyen, mit is jelentenek ezek a számok:

• A Youtube naponta 54 millió dollár hirdetési bevételt ért el még ebben a pandémia sújtotta évben is
• A növekmény- azaz amennyivel a Youtube 2020-ban növelni tudta árbevételét ( 4,6 milliárd dollár) nagyjából akkor összeg, mint az egyik major zenei kiadó, a Sony teljes 2020-as árbevétele

De talán a legsúlyosabb összehasonlítás az, hogyha  a streaming piac vezetőjével a Spotify-jal és annak  publikus  bevételi adataival  vetjük mindezt össze.  A Youtube 2020-as hirdetési bevétele  több, mint duplája a piacvezető streaming cég árbevételének. Ha pedig a tavalyi év utolosó negyedévét nézzük csupán, akkor a videómegosztó óriás közel 7 milliárd dolláros árbevételével szemben a svéd cég alig 2 milliárd dolláros árbevételről tudott beszámolni, azaz a különbség inkább volt négyszeres,mint kétszeres…

A Youtube legnépszerűbb tartalom típusát a zenei videók jelentik. Így ez a tény, azaz, hogy a Youtube bevételeit tekintve  az összes streaming zenei szolgáltatónál illetve a legtöbb zenei  kiadónál is nagyobb, árbevételének nagysága  pedig megközelíti a teljes globális zeneiparét , eldönteni látszik azt a kérdést, hogy megregulázható és esetleg  kihagyható-e valaha a cég a zeneipari marketing folyamatból?

A zenei kiadók szerepe a mondjuk úgy tradicionális modellben szinte kizárólag a tehetségek felfedezésében, gondozásában és a különböző zenei tartalmak szolgáltatók számára való  biztosításában merül ki. “Cserébe” pedig a kiadók a streaming szolgáltatóktól igen jelentős összeget kapnak, akár a szolgáltatás sikerétől függetlenül is!

A zeneipar és benne a digitális zenei szolgáltatások ugyanakkor  egyre kevésbé kezelhetőek a tradicionális  modellek mellett, így a kiadók szerepe sem.  Ezért a szolgáltatók innovációján felül maguk a kiadók is egyre határozottabban felelősek , hiszen szeretnék elkerülni azt a helyzetet, hogy az Apple-höz hasonlóan a streaming szolgáltatók diktálhassanak nekik.

A kiadók közül is kiemelkedik a piacvezető Universal Music, amely semmi esetre sem szeretne másodhegedűs lenni, ennek érdekében még az is megfordult a cég menedzsmentjének fejében, hogy saját, önálló(!!) streaming szolgáltatást indít.

Ennél valószínűsíthetően sokkal életképesebb az az elképzelés és projekt, amit nem rég jelentett be a Universal Music és a LEGO! A két cég  szinte pontosan a koronavírus pánik kirobbanásakor  jelentette be, hogy együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a jövőben  innovatív szolgáltatásokat hozzanak létre. A semmitmondó sajtóközleményből aztán szűk egy év alatt lett egy termék, ami valóban érdekes és előremutató.

A LEGO egyik termék csoportjának nevét felvéve, Vidiyo névre hallgató szolgáltatás leginkább talán egy fiatalok és LEGO rajongók számára szóló  Tik-Tok-nak lenne nevezhető. Azaz,az alkalmazás letöltése után, a Universal Music  katalógusának egy dalát kiválasztva, választhatunk  zenészeket a LEGO figurák közül, majd pedig az effekteket hozzáadva már fel is tölthetjük a klipünket.    A cél az ( lenne), hogy A LEGO VIDIYO a 7-10 éves gyerekek számára  biztonságos környezetet biztosítson, ahol egyszerre fedezhetik fel a hagyományos és digitális játékot.

Ha esetleg valaki számára ismerős lenne ez a fajta üzleti modell, az nem meglepő. A világ legjelentősebb zenei kiadója hosszú-hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a nagy globális márkák számára a zenei tartalmakat ( saját zenei tartalmakat) mint márka hűség építő eszközt kínálja fel.  

Igazán sikeres eddig egyik ilyen  közösen létrehozott co-branded szolgáltatás sem tudott lenni, a LEGO ugyanakkor ez esetben egy a Disney univerzumhoz hasonló eséllyel és sikerrel kecsegteti  a kiadót és persze magát is.   A feladat ennek ellenére sem lesz könnyű, hiszen a LEGO-nak nincsen tapasztalata ezen a téren és a siker abszolút nem garantált!

A Spotify legutóbbi  negyedéves jelentését elemezve, írtuk azt, hogy a befektetők árgús szemekkel figyelik majd a svéd cég negyedik negyedéves jelentését, hogy a 100 millió dolláros befektetés – amellyel az egyik legnagyobb hatású tengerentúli podcastet exkluzívan megszerezte-  milyen hatással volt a svéd cég működésére, bevételeire.

Amely negyedéves jelentés- ahogyan az sok tekintetben már megszokott- többféleképpen értelmezhető.

A pozitív elemzők és a “Spotify hívők” verziója a felhasználószámot  illetve a többi, alapvetően használat alapú mutatót.  emelheti ki! A svéd cég előfizetőszáma “természetesen” tovább növekedett. A Spotify a negyedévet 155 millió előfizetővel zárta, ami 11 millióval magasabb, mint 3 hónappal ezelőtt és 31 millióval magasabb mint egy évvel ezelőtt.A havi aktív felhasználók száma – ami ellentétben az előfizetőkkel nem feltétlenül kellene ,hogy növekedjen-  éves bázison 27%-al , negyedéves bázison pedig 8%-al növekedett.

Ugyancsak jó hír és a Spotify hívők hitét erősíti, hogy a bevételek is szépen nőttek. 16,5%-kal meghaladva a 2019 végi adatokat, 7,9 milliárd dollár volt a svéd cég éves bevétele.

Ezzel azokban a jó hírek sora lényegében véget is ért.  

Talán a befektetők számára legszomorúbb hír, hogy a Spotify 2020-ban sem tudott nem hogy nyereséges, de nullszaldós lenni sem. Éves szinten Daniel Ek vállalkozása 810 millió dolláros veszteséggel működött, ami ötször(!!) akkora, mint az előző 2019 éves volt! (Ez lényegében annyit jelent, hogy a streaming szolgáltató naponta több, mint 2 millió dollár veszteséget termel)

A már-már a Soundcloud legrosszabb napjait igéző pénzégetés kapcsán érdemes megnézni  kicsit részletesebben is, hogy mi is okozta mindezt , azaz mire költött a Spotify ennyit, különösen az előző évekhez viszonyítva?

A Spotify marketing, fejlesztési és adminisztratív költségei az elmúlt években folyamatosan növekedtek, ezen igazán semmi meglepő nincsne, hiszen a folyamatos növekedés, terjeszkedés ezt meg is kívánta és kívánja.

Helyzet persze fundamentálisan más, mint a berlini cég esetében, hiszen a Spotify a költségek növekedésével párhuzamosan rengeteg beruházást hajtott végre, növelte elérhetőségét globálisan, azaz kehet tudni, hová is ment ez a rengeteg pénz.  

Nagy kérdés azonban, hogy a befektetők mit gondolnak majd arról, hogy  az sales &marketing költségek 2 év alatt lényegében megduplázódtak, és csak 2020-ban éves szinten 50%-al növekedtek.  

Egyelőre azt kell mondanunk, hogy nem örülnek, nagyon nem örülnek! A Spotify részvényárfolyama februárban megközelítette  a 400 dollárt- hogy aztán onnan az összes tech részvényt is negatívan érintő kötvény hozam emelkedés hatására, no meg a fent részletezett meglehetősen borús 2020-as Spotify éves adatok hatására igazi lejtmenetbe kezdjen és most, alig 6 héttel később, már alig 250 dolláros áron cseréljenek gazdát a parketten.

Hogy ez hosszabb távon is így marad-e az természetesen még kérdéses. Az azonban, amit az előző  negyedéves jelentése után írtunk  a Spotifyról, 2021 tavaszán fokozottan igaz. A befektetői bizalom ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom,amely arról szól, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet. 2020 negyedik negyedéve  nem nagyon igazolta ezt, egyelőre, inkább, továbbra is a költségek, befektetések domináltak…

A Napster név  ma már sokak számára talán nem is mond semmit, pedig ez az a márkanév, amely az ezredfordulón a legádázabb vitákat váltotta ki a zeneiparban dolgozók között. Azon a mai napig folyik a vita ( néha), hogy a Napster egy egyszerű kalóz zenei szolgáltatás volt, vagy a zeneipar nagy elszalasztott lehetősége arra, hogy milliókat vonzzon be a legális zeneletöltésbe.

Utóbbi tulajdonképpen napjainkban, - amikor az audio streaming zenei szolgáltatások a kiadói bevételek egyre jelentősebb részét teszik ki és  markánsan növekednek-  egyre kevésbé meghatározó kérdés…

A Napster aztán a 2020-es évekbe legális szolgáltatóként éledt újjá, és lett a streaming audio piac egyik szereplője. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került  a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne...

Talán pontosan ezért-azaz a lassan de biztosan és folyamatosan gyengülő piaci pozíciónak- tudható be, hogy a Napster a koronavírus pandémia közepén tulajdonost váltott.  Pedig az eladó sem akárki volt, hanem a 2000-es évek elejének meghatározó szereplője, a Realnetworks.

Az eladó a múlt, a vásárló pedig sok tekintetben a jövő szereplője. A Melody VR egy virtuális concert élményt nyújtó angol startup, amely olyan virtuális koncerteket tesz elérhetővé amelyek vagy VR szemüvegen keresztül vagy okostelefonon élvezhetőek.   

 A brit startup 70 millió dolláros áron vásárolta meg a hajdan kalóz site, később streaming szolgáltatás  90%-át. Maga a pénzügyi konstrukció ugyanakkor  felettébb érdekes módon valósult meg: Az brit startup 15 millió dollárt fizetett készpénzben, 11 millió dollar értékben adott át részvényeket az eladónak és mindemellett átvállalta a Napster 44 milió dolláros(!!) kintlevőségét a nagy zenei kiadók felé.

Mindez a 44 millió dolláros lényegében adósság azért tűnik roppant súlyos tehernek, mert a Melody VR a legutolsó 2019-es adatok szerint a cég 200 ezer(!!) font ( kb. 300 ezer dollár)  árbevétel mellett 16 millió fontos ( 19 millió dollár) veszteséget mutatott fel!

Ezen adatok ismeretében erősen kérdéses, hogy a Melody VR  mi alapján is volt képes és mert vállalkozni a Napster és az út tulajdonló cég felvásárlására? A legvalószínűbb, hogy egy ún. reverse merger vagy reverse IPO esetével állunk szemben, azaz amikor a sokkal kisebb cég egy sokkal nagyobb céget vásárol fel és lép a tőzsdére. A működésben mindez pontosan és jól tetten is érhető: Az akvizíció utáni átmeneti időszakot követően, amikor a két cég működés párhuzamosan zajlott Seattle-ben illetve Londonban, a mostantól a működést a Napster  amerikai központjából irányítják!

Mindez decemberben meg is történt, és kicsit több, mint 20 évvel azután, hogy a Napster a zeneipar megrontójaként szerepelt a címlapokon, szép csendben tőzsdei cég lett. Hogy a történet innen merre, milyen irányba megy majd tovább, az egyelőre talány és persze legfőképpen attól függ, hogy a Melody VR koncepciója- azaz, hogy integrálja a virtuális koncertélményt a streaming zenei szolgáltatással-  hogyan tud majd működni az új, koronavírus által megtépázott zenei világban.

2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt! Hosszasan lehetne sorolni a szolgáltatási területeket, amelyeket a koronavírus felforgatott.

2020 a Tik-tok számra ugyanakkor teljesen más értelmet nyert. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021 márciusában azt mondhatjuk, hogy  a tik-tok nyugodtabban és erősebben várhatja ez az évet, mintahogyan az előzőt zárta! Nézzük, miért:

Kiadói megállapodások

A Tik-Tok tulajdonosa, a Bytedance hosszú ideig nem tudott megállapodni a nagy nemzetközi kiadókkal tartalmaik jogosításáról. Olyannyira nem, hogy ez illetve maga a Tik-Tok alkalmazás kiadói megállapodásainak hiánya, akár utóbbi létét is veszélybe sodorhatta(volna) . Ezen sikerült enyhíteni annak köszönhetően, hogy  a kínai cég és a kiadók hosszas tárgyalás után rövid távú, áthidaló jellegű megállapodásokat kötöttek.

2020 második felében aztán ezen megállapodásokat egyre több eseten hosszú távú megállapodások váltották fel.  A kínai cég sorrendben novemberben a Sony-val, decemberben a Warner Music-kal, februárban pedig a Universal Music-kal jutott megállapodásra. Szinte valamennyi megállapodás hangsúlyozza, hogy az egyezségnek köszönhetően az előadók az eddigieknél több  bevételben részesülnek majd a Tik-Tok népszerűségéből. A virágnyelven megfogalmazott kijelentés lényegében azt  jelzi, hogy a Bytedance végül hajlandó volt sokkal többet fizetni a kiadók számára. A kínai (?) cég ugyanakkor ennek fejében azon felül, hogy a kiadók tartalmait legálisan és rendezett körülmények között szerepeltetheti  hatalmas és egyre csak növekedő platformján arra is lehetőséget kap(  hatott), hogy  jövőbeni, jelenleg a kiadók számára még nehezen érthető üzleti modellben működő  termékeihez ( például a Spotify vetélytárs Resso)  is felhasználhassa azok tartalmait. 

Tik-Tok vs Trump

Donald Trump ma már nem számít tényezőnek és faktornak a Tik-Tok számára, de ettől függetlenül a döntések amiket hozott elnöksége alatt nagyon is befolyásolják a Tik-Tok jelenlétét a tengerentúlon. A Biden adminisztráció roppant sok helyen homlokegyenest más felfogást használ, mint elődje, de ez talán pont  Kína és a kínai vállalatok esetében legkevésbé észrevehető.

A hasonló álláspont ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Biden adminisztráció pontosan ugyanazt a stratégiát követi , követné konkrét cégek esetében. A Wall Street Journal által megszelőztetett információk  szerint  ugyanis az amerikai kormányzat a Biden adminisztráció kifejezett kérésére  egyelőre jegeli a kínai cég fellebbezésére adandó válaszát, addig amíg  ki nem alakítja  Kínával kapcsolatos internetes  és adat stratégiáját.

Mindez azt is jelenti, hogy az alsóbb szinteken- azaz például a folyamatban levő jogi eljárásokban- sem vérhastó érdemi fejlemény eddig, azaz a Tik-Tok által indított per, ami a betiltásuk ellen irányul, hosszabb ideig megállhat.

Új tulajdonosok

A megváltozott helyzet természetesen  fundamentálisan befolyásolja  a még a Trump adminisztráció nyomására tető alá hozott megállapodás tervezetet,amely értelmében a Wal-Mart és az Oracle összesen 20%-os részesedéssel ( előbbi 7.5%, utóbbi 12,5%)  bír volna a tengerentúli operációért felelős, TikTok Global névre hallgató cégben. ( bár az Oracle esetében a partner  talán valóban jó, pontosabb megfogalmazás ebben az esetben ugyanis az Oracle-lel kötött megállapodás nem eladás formáját ölti majd, hanem egyfajta struktúraváltásét. Az Oracle a kínai vállalatcsoport technológiai partnereként vesz majd részt az üzletben, és a Tik-Tok amerikai felhasználóinak adatait fogja kezelni.)

Az enyhülő  politikai nyomás miatt ugyanakkor a kínai cég most már messze nem olyan nyitott ( bár akkor sem volt túlzottan az) a tranzakcióra, ami akár így elemeire is eshet a közeljövőben.

Töretlen népszerűség

2020 ugyanakkor egy téren egyértelműen a Tik-tok éve volt, és ez talán a legfontosabb terület: a népszerűség. A kínai cégnek nagyon-nagyon jót tett a koronavírus illetve az azt követő  lezárások. Az otthon  ragadottak szinte mintha  rákattantak volna a Tik-Tokra, az alkalmazásszám pedig felrobbant a 2020-as évben.  

A Tik-Tok immáron több, mint 2 milliárd felhasználója nem kevesebbet jelent, minthogy a minden harmadik-negyedik ember a világon fent a kínai oldalon és fent van a telefonján a kínai cég alkalmazása. Ennél jobban talán semmi nem jelzi azt, hogy miért is a Tik-Tok a zeneipar jelenlegi legfontosabb kérdése, vagy talán jobb ha azt mondjuk megoldandó problémája.

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a  speciális helyzetben vannak.  A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

A svéd cég az elmúlt 1-2 évben több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek legnagyobb problémát enyhítené, miközben segítené abban is, hogy ezt a  bizonyos összekötő szerepet be tudja tölteni.   

Ha mindez nem lenne elég a Spotify és a kiadók között már most is több fronton vannak feszültségek:

ARPU

A Spotify felhasználónkénti árbevétele az elmúlt években, ha lassan is de folyamatosan csökkent. A csökkenés igazán az elmúlt 12-15 hónapban gyorsult fel, amikor is a svéd cég egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben alkalmazta marketing eszközként a havi egy dolláros áron való előfizetést 3 hónapig, a családi kedvezményes csomagokat illetve az egyetemistáknak szóló árengedményes előfizetéseket.  A kevésbé fejlett piacokon- mint például a dél- amerikaiak vagy a távol- keletiek, pedig a nagy nyugati piacokon megszokott  árazás nem alkalmazható, ez mindenki számára egyértelmű. Mindezt a kiadók sem vitatják , azonban rendkívüli módon aggasztja őket, hogy az ARPU csökkenés lényegében nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy egyre kevesebbet költenek a Spotify előfizetők a szolgáltatásra.

Podcast

A Podcast mint zeneipari megoldás az elmúlt 2 év slágere. Minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  Márpedig ha igazak a becslések,akkor a zenét csinálók, előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma! Bár lehet, már nem is nagyon a jövőről, sokkal inkább a jelenről beszélhetünk!

A Spotify pedig minden eddiginél erősebben szeretne ebben jelen lenni. A svéd cég az elmúlt években közel fél milliárd dollárt költött podcast szolgáltatók és tartalmak akvirálására és azok megjelenítésére  platformján belül.   A platformon eltöltött idő jelentős mértékű növekedése nélkül a podcast tartalmak népszerűségének növekedése csak a többi tartalom rovására  valósulhat meg, ez pedig nagyon rossz hír a kiadók számára. Ahogy ugyanis csökken  majd a klasszikus értelemben vet zenei tartalmak hallgatottsága, úgy csökken majd a kiadók számár kifizetett összeg nagysága is.   

Kiadói szerződések

A svéd cég jelenleg érvényben levő ki szerződési értelmében  bevételeinek jelentős részét kénytelen kifizetni  kiadók számára. a bevételekben pedig jelenleg minden szerepel, azaz az olyan, kiadóktól független bevételek, mint a podcasting is jelenleg a kiadók pénztárcáját is hízlalják.    Mindez alapjaiban gátolja abban, hogy a befektetők elvárásainak megfelelve nyereségessé váljon, másrészt stratégiailag is olyan függőségben tartja a  zenei kiadókkal, ami messze nem egészséges…

A Spotify azt szeretné, hogyha partnernak tekintenék a kiadók, mint egyszerű vásárlónak   és úgy szeretné szinten tartani vagy akár csökkenteni a kiadóknak fizetendő díjakat, hogy bizonyos általa nyújtott információkat  beáraz.

A felek tehát meglehetősen távolról indultak neki  tárgyalásoknak, azzal  tudattal, hogy az idő inkább a svéd céget sürgette, mint a kiadókat.  ( a korábbi megállapodások ugyanis lejártak, így elvileg a kiadók akár rövid határidővel vissza is vonhatnák tartalmaikat  Spotify-ból)

Ha innen nézzük, akkor meglepően hamar  dűlőre jutottak a felek. Elsőként az orosz milliárdos, Lev Balavatnyik tulajdonában levő Warner Music-kal sikerült tető alá hozni. Ami azért is volt fontos mérföldkő, mivel a két cég, még 2019- ben , a Spotify indiai piacra való belépése kapcsán nagyon csúnyán összeveszett egymással. A most aláírt 2, de lehet 3 évre szóló szerződés megoldja ezt  problémát, hiszen lehetővé teszi  Spotify számára, a Warner tartalmak használatát minden jelenlegi és valamennyi tervezett piacára.

Még ennél is nagyobb falatnak tűnt a legnagyobb, piacvezető zenei kiadóval, a Universa Music-kal való megállapodás, amely tulajdnképpen a svéd ég strgiájának a kiadó általi elfogadását jelezheti.

Joggal merülhet persze fel bennünk – és merült  fel  többekben-  ,hogy  mit kaptak, kaphattak cserébe a kiadók, azért, hogy tolerálják a Spotify terveit?

A befektetői telefonhívásokon a cég vezetője, Daniel Ek rendszeresen megkapja az áremelésre vonatkozó kérést, melyet sosem erősít meg, de nem is cáfol., és hivatalosan a  Spotify ezt meglehetősen hevesen tagadta , de minden jel szerint áremelés lehetett  béke ára.  A közelmúltban Ausztrália, majd pedig 7  további piacon a Spotify már el is kezdte, az egy dollárral drágább családi csomagok tesztelését… A legfontosabb lépés, azaz a legjelentősebb  zenei piacon, az amerikain való áremelés ennek a folyamatnak a végső eleme lehet majd.

 Hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne. A kérdés ezek után  leginkább az ( lesz), hogy mindezt- azaz a lassú, de biztos áremelést a fejlődő piacokon hogyan vezeti majd be a Spotify.  

2017 tavaszán abszolút reális lehetőségként írtunk arról, hogy a berlini székhelyű   Soundcloud csődbe mehet. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

Már a 2018-as adatok alapján jelezte a cég, hogy 2019  a Soundcloud legsikeresebb éve lehet. A nemrég  közzétett 2019-es adatok alapján azt mondhatjuk, ez valóban így is történt!A berlini cég történetének legsikeresebb évét zárta!

A bevételek növekedés továbbra is folytatódott, az előző évhez képest 38%-al tudta bevételeit növelni a Berlini cég, ami azért is fontos, mert  magénak a bevételeknek a  növekedési üteme is gyorsulni tudott.

Mindezt úgy érte el az új vezetés alatt szárnyaló cég, hogy közben a veszteségét tovább tudta csökkenteni.  A 2016-os 92 millió dollárt közelítő veszteséget 2019-re 30 millió dollár alá tudták vinni.  Bevétel arányosan ez még mindig felettébb magas, de nyilván ezen adatok értékelésekor érdemes az örökséget is szem előtt tartani, azaz, hogy honnan, milyen elkötelezettségek mellett kellett egy amúgy növekedésre ítéltetett startupot  újragondolni.

Ha már növekedésről beszélünk, napjainkra a berlini cég sikeresen épített fel egy két oldalú üzleti modellt,- igen azt, amit a Spotify is szeretne-  azaz egyrészt a zenekedvelők, másodsorban az az előadók számára is tud szolgáltatásokat nyújtani. Előbbit alapvetően a hirdetések, utóbbit pedig elsősorban az előadók számára, tartalmaik népszerűsítésére szolgáló megoldások jelentik.

A fenti ábrából no meg persze a berlini cég  pénzügyi jelentéséből több érdekes momentum is kiderül arról, hogyan is alakult át és fejlődik a Soundcloud bevételi struktúrája.   Mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy a berlini cég brutális mértékben volt képes növelni bevételeit az elmúlt 5 évben! A 2015-ös 21 millió dollár körüli bevételt 5 év alatt meghétszerezve, 2019-ben már 150 millió dollárt megközelítő árbevételt ért el a cég.

A cég stratégiája alapján a bevételeket immáron két, elég jól elkülöníthető csoportba osztja. Az  előadói  bevételek, az előadók által, a tartalmaik promotálásához, a hozzájuk kapcsolódó analatikai eszközök használatáért fizetett összeget takarják.   

Míg a végfelhasználói bevétek, a Soundcloud-ot használó zenekedvelők számára megjelenített hirdetésekből illetve az előfizetési díjakból befolyó bevételek adják.

A 2019-es adatok alapján a bevételek túlnyomó része- közel 70%-a-  a felhasználóktól származik, azaz a berlini cég azon törekvése, melynek keretében szerette volna monetizálni a felhasználókat minden jel szerint sikeres.  

Ugyan a bevétel túlnyomó része -70%- még mindig a tengerentúlról származik  -( köszönhetően többek között a Pandora tulajdonoséval között megállapodásnak is köszönhetően, azonban 2019-ben Európában is sikerült immáron érdemi bevételeket generálnia cégnek. A hirdetési bevételek közel a hatszorosára nőttek, azaz immáron Európában is megjelent és sikeres a Soundcloud, mint hirdetési piac szereplő.

2020 a berlini cég számra is rengeteg kihívást tartogatott, és ez minden bizonnyal majd a pénzügyi adatokban is megmutatkozik. Ugyanakkor az elmúlt évek munkájának köszönhetően  a cég eljutott mostanra oda, hogy az anyagi háttere  biztos, egyértelmű jövőképpel rendelkezik és folyamatosan képes növelni bevételeit, miközben a nyereséges működése határa érkezett. 2020 nagy és keles meglepetése ez lehet majd a Soundcloudtól…

A Liberty Media-t mi itt Magyarországon elsősorban, mint a UPC (volt ) tulajdonosát ismerjük. A Liberty Media ugyanakkor az elmúlt években a digitális zeneipar egyik meghatátározó, ha nem legmeghatározóbb szereplőjévé vált.

A Liberty Media  részesedéssel bír egy indiai streaming szolgáltatóban, a világ legjelentősebb jegy szolgáltatójában, a Live Nationben, a Liberty Global révén több, mint 10 telco cégben van részesedése és többek között kisebbségi tulajdonos a Viacom médiacégben is. Ez erősödött meg azzal 2018-ban, amikor a vezető online rádiót, a Pandorát megvásárolta.

A hosszú távú cél  nem kevesebb lehet, mint egy olyan szereplő létrehozása, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegy értékesítésig minden területet lefed majd.  Ebbe beleférhetne egy nagy zenei kiadó is és persze olyan, egyre fontosabb  streaming piaci szereplők, mint a Soundcloud ugyancsak.  

Most azonban valami egészen más  kapcsán indult meg a pletyka a céggel kapcsolatban. A Liberty Media ugyanis Liberty Media Acquisition Corporation néven hozott létre egy tőzsdei akvizícióra fókuszáló 575 millió dolláros tőkéjű  tőzsdei céget.

A cég egy speciális úgynevezett SPAC( merging with a special purpose acquisition company ) segítségével jelent meg a tőzsdén. A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A SPAC esetében a befektetők- azaz akik a tökét adják a tőzsdére menetelhez- sem ismerik a befektetés tényleges célpontját, így akkor, amikor befektetnek, elsősorban a SPAC létrehozóját tekintik mérvadóak.  Ha ezt vesszük alapul, akkor az, hogy a Liberty-ben meglehetősen nagy a bizalom, hiszen az 575 millió dollárt  olyan befektetési bankok adták össze, mint a Citigroup, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és Goldman Sachs & Co.

A 10 dolláros áron kibocsátott és parkettre vitt 57,5 millió részvény forgalma egyelőre mérsékelt , ami azt jelezheti, hogy ( egyelőre)  senki nem tudja, mi lehet a cég célja.

A Liberty Media esetében  hivatalos bejelentés alapján a potenciális célpont  a média, digitális média zene illetve szórakoztatóipar , valamint a kommunikációs és telekommunikációs ipar területén lehet.  A cég utóbbi időben végrehajtott akvizíció és befektetései alapján a célpont egy fiatal, még a növekedési ciklusa elején tartó  streaming vagy rádió szolgáltató lehetne.Meglátjuk…