A 2020-as évek a  nagyon hasonló modellben működő audio streaming szolgáltatásokról szólnak! Spotify, Apple Music, Deezer, Youtube Music. Mind-mind roppant hasonló  modellben működnek és próbálnak alapvetően egymástól elhódítani zenekedvelőket.

Ezen a most már szinte csak a nagy globális játékosok által dominált piacon üdítő kivételt jelentenek az olyan szolgáltatások mint a New York-i Audiomack.  

Ebben a közegben egy olyan platform, mint az alapvetően ismeretlen tartalmakra építő  Audiomack, mindig üdítő csemege. Ahhoz, hogy a David Ponte és Dave Macli alapítók által elképzelt modell működjön,  és az olyan pici független cég, mint amilyen az Audiomack ( de amilyen a Soundcloud vagy a Mixcloud is volt) számára  növekedés fontos de ingoványos terület.  

Fontos, hiszen ezáltal biztosíthatják be, hogy egyre többen ismerjék meg és érjék el a szolgáltatást, mind az előadi, mind a zenekedvelői oldalon.Kockázatos azonban, hiszen ahogy a Soundcloud példája is mutatja,egy alapvetően underground szolgáltatás a nagy major kiadói megállapodások pénzügi terhei alatt akár össze is roskadhat.

Az AudioMac már mintegy éve rendelkezik megállapodással a Warner Music-kal.  Ezt a megállapodást sikerült kiegészíteni a maradék két kiadóval, a Universal Music-kal és a Sony-val. A megállapodás(ok) értelmében a New Yorki cég jogosult lesz használni a fent említett kiadók tartamait.

Mindez egyrészt kulcsfontosságú a számukra, hiszen az Audiomack oldalaira bárki feltölthet tartalmat, ezért bármilyen, akár jogosítatlan tartalom is felkerülhet.  A legtöbb ilyen szolgáltató,a DMCA a Digital Millienum Copyright Act adta lehetőségek által működik, működhet. A Youtube – illetve ma már a Soundcloud- esetében megszokott tartalom azonosító rendszerek hiányában a nem licenszelt tartalmak esetén természetesen ez a kiadóknak is megadja a lehetőséget a tartalmak levételére, és napjainkban már gyorsan és profin élnek is ezzel a lehetőséggel. Hosszú távon mindez azonban nyilván nem fenntartható, anélkül, hogy a kiadókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lenne a cég.

A kiadói szerződések ahhoz is jól jönnek majd, hogy az Audiomack folytatni tudja nagy népszerűségnek örvendő egedi, saját gyártású tartalmait,  video- sorozatait,mint a Trap Symphony,  a Fine Tuned vagy éppen a Bless The Booth.

Harmadrészt pedig azáltal, hogy lényegében valamennyi meghatározó zenei kiadóval szerződéssel rendelkezik az Audiomack folytathatja majd hódító útját egy a nyugati streaming szolgáltatók által meglehetősen magára hagyott földrészen, Afrikában!

Az Audiomack ugyanis a fekete földrészen  a piacvezető streaming szolgáltatásnak számít! A Spotify 2017-eas megjelenése óta fokozatosan, folyamatosan növelte előfizető számát a kontinensen, amely most megközelíti a 9 milliót. A másik nagy globális szereplő, az Apple Music egyértelműen küszködik Afrikában, alig 2 milliós előfizetői tábora stabil, de nem is növekszik. Az Audiomack ezzel szemben 2019 óta meredeken képes növelni felhasználószámát, amely most már megközelíti a 10 millió főt!

Az afrikai sikernek több oka is van, az egyik természetesen és érthetően az, hogy a nagy nyugati streaming szolgáltatásokkal ellentétben az Audiomack alapvetően ingyenesen biztosít elérést a tartalmaihoz. ( méghogyha azok esetleg nem is a legnagyobb slágerek..) Ez egy olyan földrészen ahol a egyhavi átlagkereset alig elég egy Spotify előfizetésre, igen komoly fakor!

Minden valószínűség szerint ez ugyanakkor nem lett volna elég a sikerhez. Az Audimoack  legnépesebb afrikai tábora Nigériában található. A cég teljes használói táborának közel ötöde itt található, és amíg a  globálisan piacvezető Spotifynak alig 100 ezer, a New Yorki cégnek 1,2 millió ügyfele van az országban.

A siker titka- az ingyenességen felül- hogy az Audiomack a helyi, kiadói szerződéssel nem rendelkező tehetségek számára is tud támogatást nyújtani. Elve azzal, hogy feltölthetik tartalmaikat a platformra, akkor is, hogyha még független előadók, De abban is és azzal is, hogy az Audiomack menedzserei évi 4 alkalommal kiválasztanak  zenei stílusonként egy előadót, aki aztán szerkesztett tartalmi, marketing és social média támogatást kap a cégtől!

Mint a legnépszerűbb zenei szolgáltatás, az Audiomack mint stratégiai partner szerepe is felérékelődött! A telco cégek és a zenei streaming szolgáltatások régóta kéz a kézben járnak. Az olyan, fejletlen piacokon, mint az afrikai mindez hatványozottan igaz.   Nigériában a helyi vezető telco  cég, az MTN olcsóbb adat cosmagokat kínál az Audiomack felhasználói számára.

Az Audiomack tehát immáron globálisan is sikeresnek mondható, ami nagy szó a jelenlegi zenei piaci környezetben!A cégnek persze nagyon figyelnie kell arra, hogy üzleti modellje fenntartható maradjon, nehogy a Soundcloud sorsára jusson!

Amikor a Spotify mintegy 2 évvel ezelőtt elhatározta, hogy az audio streaming mellett egy új területre, a podcast piacra is belép , már akkor tudni lehetett, hogy komolyak a svéd ég tervei ezen a területen.   

Ez sokáig akvizíciókban illetve tartalomvásárlásban  merült ki, ami ahhoz kellett, hogy maga a podcast, mint formátum elnyerje helyét az egyre növekedő Spotify világban.

Ahogy akkor is írtuk, a podcasting jövője azon múlik, hogy ki és milyen formában lesz képes működőképes üzleti modellt építeni a tartalom mögé,azaz podcasting kapcsán az egyik legfontosabb feladat a megfelelő üzleti modell felépítése. Ez lehet hirdetés és persze lehet előfizetés alapú is.

A svéd cég hirdetésértékesítésben nem túl ügyes és erős, ezért nem meglepő, hogy Daniel Ek-ék a fő modelljükhoz hasonló, előfizetés alapú modellre koncentráltak.

A Spotify ugyanis mostantól lehetővé teszi, hogy a podcast tulajdonosok a feltöltés során egy epizódra megadják, hogy az ingyenesen vagy csak előfizetők számára legyenek meghallgathatóak.

A svéd cég régóta kacérkodott az előfizetés alapú podcast szolgáltatás bevezetésével,  azonban az, hogy idén júniusban az Apple megjelent saját előfizetés alapú podcast platformjával, érezhetően lépéskényszerbe hozta őket is.

A podcast terén meglevő momentum fenntartása és megtartása érdekében a Spotify igen nagy ajánlattal állt elő, minden podcaster számára! Ellentétben az Apple-el ugyanis a podcasterek számára ingyenes lesz a szolgáltatás, ők szabhatják majd meg a saját podcastjaikhoz tartozó előfizetés árakat és mindebből a Spotify semennyit nem von majd le!

A megoldás, első körben 12, ismert és hallgatott podcaster. mint például Wild Thing; Tiny Leap, Big Changes; vagy a The Mindful Minute számára lesz elérhető A prémium podcastok megjelennek majd valamennyi olyan helyen és felületen, ahol a többi podcast is. Maga az előfizetési  ár a podcast tulajdonosok által es meghatározható, azonban a Spotify 3 előfizetési kategóriát egy 3, egy 5 és egy 8 dollárosat ajánl.  

Technológiailag maga az előfizetés a Spotify által megvásárolt Anchor rendszerén keresztül zajlik. Ennek egyrészt nyilván technológiai okai ( is) vannak, azonban legalább ekkora súllyal esik latba az, hogy ezzel a megoldással a svéd cég el tudja kerülni  azt, hogy az Apple részére az előfizetési bevételei 30%-át át kelljen adnia.

Mindemellett a svéd cég a lehetséges üzleti modell másik lábát, a hirdetéseket is igyekszik nem elhanyagolni. Ennek érdekében vásárolta meg 235 millió dollárért a Washingtoni székhelyű Megaphone-t! A sok más mellett ( lásd keretes írásunkat) a podcastokban valü hirdetési lehetőséget is biztosító cég lehet majd az, amely platfomjára építve a Spotify majd kiépítheti a most bejelentett előfizetés alapú szolgáltatásának másik részét.

 Minderre szüksége is lesz majd Daniel Ekéknek ahhoz, hogy tényleg a podcast révén válhassanak függetlenebbé a nagy nemzetközi zenei kiadóktól  és építhessenek fel egy új, erős szolgáltatási területet. Amely terület dominanciája ugyanakkor minden jel szerint a nagy médiacégek egyik csataterévé válhat majd.  Mind az Apple, mind az Amazon, mind az Alphabet mind a Facebook szeretné, hogyha nálunk hallgatnánk podcastokat.  Velük szemben a Spotify sok előnnyel bír, de tény, ahhoz, hogy az Applet megelőzze, a többi céggel szemben pedig megőrizze előnyét, nagyon sok befektetésre és fejlesztésre lesz még szüksége…  

Az ahogyan zenét fogyasztunk egészen drámai mértékben alakult át az elmúlt 20 évben, és ezzel együtt alakult át a zenészektől a zenekedvelőkig tartó értéklánc szereplőinek a helyzete is. Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem  tudtak és tudnak kimaradni, hiszen a zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások  az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították.

A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

Ezzel párhuzamosan persze a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek, azonban a digitális transzformáció számukra is igen jelentős- a 2000-es évek elejének mumusa, a kalózkodásnál  is jelentősebb- kihívást tartogat a számukra. A kérdés kicsit tehát az is, hogy képesek voltak-e a nagy lemezkiadók tanulni a Napster sztoriból és immáron az elejétől vezetni a változásokat, nem csak lassítani próbálni azokat!

A 2020-as évek elején az „ellenség” immár nem a Napster, hanem egy kínai cég, a Tik-Tok! És ugyan a kezdetekkor a kiadók a 20 éve be nem vált modellt kezdték el követni, mostanra úgy tűnik egy sokkal célrsvezetőbb mdszer mellett döntöttek a kiadók, mégha ezt nem is kommunikálják látványosan.

A vezető erő – kivételesen- nem  a legjelentősebb kiadől a Universal Music, hanem a Sony, de nem szeretne mögötte lemaradni a Warner Music sem.  

Az a Warner Music, amely olyan márkákat és előadókat tudhat portfoliójában, mint az Atlantic Records, az Elektra vagy éppen Madonna és Ed Sheeran. Ez a portfolió bővült egy izraeli céggel az IMGN Media-val. Amely természetesen  össze sem mérhető a fent említett kiadókkal, ugyanakkor lehet, sokkal meghatározóbb szerepe lesz a Warner Music elkövetkezendő 10 évében, mint azoknak...

Az elkövetkezendő 10 évben ugyanis csak erősödni fog az a trend, amely már most sem mondható éppen gyengének és amely egyre határozottabban mossa el a határokat a különböző tartalomtípusok- zenei ,videó, szöveg ,kép- között. Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy ma már nem elég jó zenésznek, előadónak lenni. Ügyesnek, én népszerűnek kell lenni a közösségi médiában is.  Sőt, a jövőben a tehetségek, és a sztárok lehet sokkal inkább érkeznek majd a közösségi médiból, mint a klasszikus zeneipari útvonalakon.

Az tervek szerint független maradó izreali cég még egy fontos dologban segítheti Lev Blavatnyik cégét. Ez  pedig a közvetlen kapcsolat a vásárlókkal, rajongókkal.  A klasszikus kiadói modellben mindez fel sem merülne, ma azonban mind a digitllis zenei platformok, mind maguk a kiadók szeretnének a lehető legközelebb lenni a zenekedvelőkhöz.

Arról többször is írtunk már itt a blogunk oldalain, hogy a Youtube mennyire meghatározó szerepet tölt be a világ zeneiparában. Szorosan véve “csak” a Youtube Music számít digitális zenei szolgáltatásnak, de igazából mindenki magát a Youtube-ot is annak tekinti!

A jövőben a zenei tartalomfogyasztásunk várhatóan alapjaiban változik majd meg. Egyre több jel utal arra, hogy ennek a változásnak a motorja és  kedvezményezettje a Tik-Tok lehet majd!

Hogy mindez mennyire nem csak a távoli jövő, azt talán az szemlélteti a legjobban, hogy a kínai médiavállalat amellett, hogy az elmúlt 2 évben- azaz 2018 óta-   éves szinten  100%-ot meghaladó mértékben volt képes növelni hirdetési bevételeit, amelyek így már meghaladják az általunk csak a digitális zene pénzgyárának minősített Youtube-ét!

A Youtube-nak tehát reagálni kell, kellett a Tik-Tok által támasztott egyre jelentősebb kihívásra.  Az nyilván vitatható ( lenne) hogy erre valóban az a legmegfelelőbb megoldás, hogy egy az egyben a Tik-Tok által már megismertetett funkciókat vittek piacra, de ettől még tény, hogy Youtube Shorts néven, előbb Indiában ,azóta azonban már több más piacon is  a napokban pedig immár hazánkban is megjelent az ultra rövid videó feltöltési lehetőség a Youtube-on.

Az új funkció már indulásakor is lényegében a világ összes ,meghatározó zenei kiadójának, azaz mintegy 250 kiadónak a zenéit kínálta, a Universal Music-tól a független kiadókig, azaz hatalmas zenei kínálatból válogathatunk, amikor zenét keresünk a rövid videónkhoz!

Talán pont ez az a pont, ahol a Youtube Shorts érdemben erősebb  kínai vetélytársánál! Azaz hogyha például egy dalrészletet hallunk a Youtube Shortsban, egy pillanat alatt át tudunk navigálni  a teljes videóra, vagy további információkat találhatunk az előadóról. De hamarosan a másik irány is működik majd, azaz egy Youtube videóból egyetlen kattintással tudunk majd rövid videót létrehozni vagy  megtekinteni a mások által már létrehozott rövid videókat.

Ami a funkcionalitást illeti- és hangsúlyozzuk,  ez talán fontosabb is, mint az elérhető  aláfestő zenék- a Youtube két vasra- Tik-Tok és Instagram, próbált egyszerre lőni.

Kreátor oldalon is többféle tartalomkészítő eszközt, funkciót ismerhettünk meg, mint a több látószögű kamerát, a videók lassítási-gyorsítási lehetőségét, a visszaszámlálót illetve órát. Mind- mind már ismert funkciók vagy a Tik-Tok vagy az Instagram Tik-Tok riválisa, a Reels oldaláról. A videó nézők számára is ismert, máshol már jól bevált funkciókkal jelentkezik a Youtube, hiszen a videók közötti navigálás függőlegesen  lesz lehetséges a mobil alkalmazásban. Ugyancsak a potenciális nézők fel való nyitást jelenti és segíti, hogy  a Youtube Shorts lejátszót a cég minél több helyen igyekszik majd megjeleníteni, azaz erősíteni azt, hogy a normál hosszúságú videók és az ultra rövid videók keveredését.

A Youtube eltökéltsége a fentiek miatt teljesen érthető, így alig 1 évvel az után, hogy egyáltalán híre ment annak, hogy ilyen jellegű tervei vannak a videómegosztónak, megjelent Indiában és már az Egyesült Államokban is, sőt a hét elején a lista 100 országgal bővült, azaz lényegében globálisan is elérhetővé vált a szolgáltatás!

Önmagában a technológia ugyanakkor bizonyosan nem lesz, lehet elegendő ahhoz, hogy a Youtube-ra pártoljanak át a sikeres tiktokkerek! Ezzel természetesen a Youtube vezetősége is tisztában van, így egy 100 millió dolláros alapot hoztak létre annak érdekében, hogy a tehetségeket támogassák.

Maga a modell persze messze nem demokratikus, hiszen nem mi jelentkezhetünk, hanem a Youtube maga fogja kiválasztani- elvileg a nézettségi és egyéb,  a népszerűséget mutató adatok alapján-  azokat a tehetségeket, akikkel dolgozni szeretne.

Nagyon régen rakott ennyit erőfeszítést egy szolgáltatás indításába a Youtube és az Alphabet, ez pedig egyértelműen jelzi, mekkora veszélyt is látnak a Tik-Tok-ban. A kérdés mint sok esetben most is az, hogy a  Youtube használók mennyire kapnak rá a rövid videókra, illetve, hogy a rövid videó gyártók számára, a Youtube márka mennyire vonzó?

 A jelen sztárjai  a zene hallgatásban az audio streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétségünk nem lehet.    és a közeljövő, a távolabbi jövőben ugyanakkor már más szolgáltatások dominanciája is felsejlik. Egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a területnek a legismertebb szereplője a Tik-Tok.

Minden ismert előrejelzés azt  mutatja, hogy 3-5 éven belül  közösségi zenehallgatás lehet majd a domináns zenehallgatási mód. Nem véletlen tehát, hogy mind az Instagram, mind a Facebook,mind a Youtube  erősen mozgolódott és mozgolódik ezen a területen!

A Facebook/Instagram páros azért is érdekes, hiszen az Instagram már 2018-ban elindította saját Tik-Tok vetélytársát, amelyet azóta be is zárt.

A Facebook számára pedig ez a terület- azaz az üzenetküldéshez kapcsolódó  szórakoztató tartalmak- bizony igenis stratégiai kulcsterület és nem nagyon hagyhatja, hogy  ezen más is megerősödjön, pláne nem hazai pályán, azaz az Egyesült államokban.  

Így az tehát, átmeneti kudarc után nem meglepő, hogy a Facebook és az Instagram hamar új megoldással álltak elő. A Reels- mert, hogy ez a szolgáltatás neve- alapvetően egy mér meglevő funkciót tesz jobbá. Videó feltöltésre ugyanis már eddig volt lehetőség az Instagramon belül, sőt a feltöltött videók nagyobb hányada eleve 15 másodpercnél rövidebb volt.

A Reels, ezt, azaz a rövid videók feltöltését, létrehozását teszi könnyebbé illetve ad hozzá plusz funkciókat, mint például a háttérzene megadási lehetőség, a videók lassítása, gyorsítása vagy különböző AR effektek.

Az Instagram nagyon  nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Reels népszerűségét  erősítse. A Wall Street Journal által megszelőzetett információk alapján például Tik-Tok sztárok számára komoly  összeget ajánlott a cég, hogy  az instagram szolgáltatását kezdjék el használni.

A Tik-Tok napjainkra az egyik legmeghatározóbb zeneipari szereplővé nőtte ki magát. Így ha és amennyiben a Facebook és az Instragram valóban szeretne a Tik-Tok vetélytársa lenni zenei téren is, ahhoz funkcióiban is versenyre kell tudnia kelni kínai vetélytársával.

A Duets Remix  funkció ezt a célt hivatott támogatni, hiszen egy a Tik-Tokon roppant népszerű funkció, a videóra videóval való válaszadás lehetőségét jelenti, leegyszerűsítve.  A Remix segítségével a reels talán több tud lenni ,mint egyszerű  rövid videómegosztó és közelebb juthat ahhoz a fajta közösségi érzéshez, amit a Tik-Tok nyújt.

Az Instagram bázisa hatalmas, nagy kérdés azonban, hogy  ebbe a bázisba  hogyan tud majd beleilleszkedni a Tik-Tok -szerű funkcionalitás. Előbb utóbb pedig a Facebook is belefuthat majd abba a helyzetbe, amibe a Alphabet belefutott zenei szolgáltatásaival. Azaz, hogy el kell döntenie, egyszerűbb .-e egy , jelentős zenei szolgáltatásra koncentrálnia vagy  megmarad  a többnél. Az ő esetükben a piac mondta ki a végső szót, s maradt egyetlen zenei  szolgáltatás, a Youtube Music. A Facebook esetében -egyelőre még- az a feladat, hogy a Facebook alatt illetve az Instagramon elérhető zenei szolgáltatásokat fel skálázzák és népszerűvé tegyék. Egyelőre ez sem halad gördülékenyen , amelynek a fő oka talán pontosan az a fajta ódzkozás az zenei szolgáltatásoktól, ami Mark Zuckerberg cégét mindig is jellemezte…

Mielőtt a Spotify tőzsdére lépett volna 2016-ban,  mint minden startup esetében, a svéd cég esetében  is megszokott hír volt a cég tájáról, amikor arról tájékoztatott, hogy milyen új befektetéseket vontak be, mekkora értékeléssel.    

Azzal, hogy a Spotify immáron tőzsdei cég, a tőkebevonás sem olyan egyszerű ma már, hiszen az újabb befektetők immár nem kaphatnak szabadon részesedést a cégből, mint a tőzsdére lépés előtt. Természetesen előfordulhat, hogy egy tőzsdei cégnek is plusz tőkére van szüksége. Ebben az esetben a kötvénykibocsátás a járható út.

Ezt tette a Spotify is méghozzá nem is akármilyen, 1.3 milliárd dollár értékben! A kötvények 5 évesek, azaz 2026-ban járnak majd le, addig pedig egyelőre nem közölt ( vagy titkos) mértékű éves juttatást is biztosítanak majd.

A hatalmas összegű – közel 500 milliárd forintos- kötvény kibocsátás technikai részleteinél persze sokkal fontosabb, hogy miért van erre szüksége a svéd cégnek?  Túl sok támogatást ez ügyben  nem adott a Spotify hivatalos közleményében- A cég jelezte, hogy általános üzleti célokra kívánja felhasználni a hatalmas összeget-  így spekuláljunk kicsit, mire mehet el ez az összeg?

1. Működési hitel

 Startupok esetében  nem ritka, hogy az új befektetéseket a terjeszkedés, innováció és az operatív működés finanszírozására fordítják. A Spotify esetében sem volt mindez másképpen a múltban. A jelenben, tőzsdei cégként ez ugyanakkor szinte elképzelhetetlen! Bármilyen, a svéd cég fizetőképességét érintő negatív hír azonnal a mélybe lökné az árfolyamokat!

2. Részvény visszavásárlás

 A részvényvisszavásárlás gyakori lépés tőzsdei cégek részéről. Egyrészt, mert  erőt tud mutatni a részvényesek felé, másrészt pedig azért, mert csökkenti,  piacon elérhető részvények számát, ezáltal pedig növelni a tulajdonosi kontrollt.

 A fentiek ismeretében logikus lépés lenne, hogyha a Spotify ennek a brutális összegnek legalább egy részét erre fordítaná!

 3. Akvizíció

Mégis talán a legvalószínűbb, hogy a svéd cég akvizícióikra fogja használni ezt az irdaltan összeget!Fundamentálisan abszolút nem lenne váratlan lépés, hogyha Daniel Ek és csapata további Podcast tartalmak és szolgáltatások megvásárlására költené az összeg jelentősebb részét.  

Az akvizíció kapcán persze azt se felejtsük el, hogy a Spotify podcast illetve alternatív audio területen való terjeszkedésébe tökéletesen beleillene az egyik legforróbb jelenlegi startup, a Clubhuse megvásárlása. Annak a Clubhouse-nak a megvásárlása, amely értéke valahol pont 1 milliárd dollár körül mozog éppen..A Clubhouse akvizíció azért is lehetne fontos a Spotify számára, mert még egy a növekedésének a kezdetén álló cégről van szó, amelyet így könnyebb lehetne integrálni az egyre szerteágazóbb Spotify platformba.  

De a Clubhouse-on felül is volt már példa rá, hogy a svéd cég komoly akvizíción gondolkodott. akkor a Berlini Soundcloud volt az esetleges célpont. A Soudcloud azóta sokkal jobb piaci és pénzügyi helyzetben van, és az ára is sokkal borsosabb, mint 1 milliárd dollár…

Akár kire vagy mire is fordítja majd a svéd cég a közel  500 milliárd forintot, az biztos, hogy fontos lesz, hogy jól tegye azt! Azon ugyanis hogy hogyan, mennyire hatékonyan használja fel, akár a jövője is múlhat!

Ugyan az elmúlt 1-2 év a Spotify podcast előretöréséről szólt, magát a podcasting lehetőségét az Apple-nek köszönhetjük, így az Apple több, mint 10 évnyi előnyben a svéd céggel szemben, ennek köszönhetően pedig maga az Apple és a podcasting két, szinte egyenértékű fogalom, és a podcast meghallgatások 50-70%-a a mai napig az Apple alkalmazásában történik.

A trend persze jelenleg azt sugallja, hogy az Apple vezető szerepe hamarosan veszélyben lehet a podcastingra nagy hangsúlyt fektető svéd  vetélytársa előretörése miatt.  

A Cupertinoi cég számára ez nem teljesen szokatlan helyzet, 5-6 évvel ezelőtt, az iTunes Radio ( ki emlékszik amúgy rá?) létrejöttét hasonló piaci helyzet indokolta.

Az Apple jelenleg is meghatározó podcast szereplő, azonban a podcasting jövője azon múlik, hogy ki és milyen formában lesz képes működőképes üzleti modellt építeni a tartalom mögé.

Az előfizetés alapú  podcast platform üzleti modell piacra vitele az Apple számára sok tekintetben nem (lenne) újdonság, sokszor, nagyon sokszor hozta el Steve Jobs aztán pedig Tim Cook vezetése alatt a cég  már piacon levő termékek, szolgáltatások felvirágoztatását.

A feladata most annyiban lesz majd összetettebb, hogy maga a podcasterek  egy része ellenzi az előfizetéses modellt és inkább olyan platformot szeretne, amelyik őket, azaz a tartalmat előállítókat támogatja,saját előfizetői bázis kialakításában.

Az előfizetéses modell, amit az Apple kidolgozott ugyanakkor pont ennek  félig- meddig hangosan is kimosott kivánalomnak próbál megfelelni. A modellért nem is kellet nagyon messzire menni: Az   Apple az Appstore üzleti logikáját követve  a keletkező bevételek 30%-t veszi majd el a podcast tulajdonosoktól, az első évben, a másodikban ez azonban már a felére csökken! Több szabadságot is kapnak majd abban a tekintetben a kreátorok, hogy több féle fizetési megoldást, ingyenesen elérhető tartalmakat is kínálhatnak majd.   

Annak érdekében, hogy mindez sikerüljön az Apple több fontos lépést is tett az elmúlt időszakban, némelyeket hangosabban némelyeket kifejezetten csendesen

Addig is azonban, amíg mindez megvalósul Cupertinoban, addig is kell válasz a Spotify és a többi szereplő térnyerésére. Ennek első lépése a átalakított Apple Podcast alkalmazás. Az a Podcast alkalmazás, amely fundamentális  célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak  is megtalálhatóak. Minden egyes podcast saját aloldalt kap majd, és ezen az aloldalon, az eddigi feliratkozás (Subscribe) helyett immáron követni ( Follow) lehet majd a podcastokat. (ez nyilván az előfizetéses modellnek megágyazó usability változás)  A  “Smart Play” gomb segítségével pedig a több epizódból álló podcastek közöl, mindig a legfrissebbet játssza le ,  Podcast- sorozatokat pedig azok elejéről kezdi el.  

Az Apple hosszabb távú podcast tervei azonnal jóval ambiciózusabbak ennél.  A cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple Tv és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító.

A HD streaming nagyon sokáig a digitális zenei szolgáltatások legfelső, top prémium szegmense volt. Az a szegmens, amely igazából kevesek számára jelentett komoly értéket.  A különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne.Arról nem is beszélve,hogy a jobb minőségű zeneszámok mérete nagyobb, ezért nagyobb mobil adatforgalmat is generálnak.  Aminek persze a mobil operátorok örülnek,de az alkalmazás használók már kevésbé…  

Pontosan ezek miatt az okok miatt a HD audio streaming eddig, alapvetően  a kisebb szereplők differenciáló eszköze volt. Ez változott meg alapjaiban a múlt héten, pillanatok alatt!

A dominót az Apple indította el, amikor  is bejelentette, hogy a jövő hónaptól kezdve az Apple Music szolgáltatásában ingyenesen választható opció lesz a tartalmak HD minőségben való hallgatása, a teljes 75 millió dalból álló Apple Music katalógus esetében.  

Önmagában már ez is a szenzáció kategóriába tartozna, az Apple azonban még erre is rátett egy lapáttal:  A cupertinói cég bejelentette, hogy bevezeti a Dolby Atmos térhangzást is. A háromdimenziós hangélményt biztosító technika több ezer dalnál a W1/H1 csippel szerelt Apple AirPod fülhallgatókon és Beats fejhallgatókon lesz élvezhető.

Sokáig nem váratott magára egy újabb szereplő, az Amazon bejelentése sem. A Seattle-i központú  ma már e-commerce óriásnak (csupán) nehezen nevezhető cég ugyanis bejelentette, hogy  Amazon Music Unlimited audio streaming szolgáltatásának előfizetői mostantól ingyenesen érjetik el a tartalmakat HD minőségben.  A gyakorlatban mindez 5 dolláros megtakarítást jelent havonta, hiszen az Amazon Music HD szolgáltatás 13 dolláros havidíj ellenében volt elérhető az Amazon Prime, és 15 dolláros áron a többi zenekedvelő számára.  

A két nagy tech óriás lépése egyrészről érdekes ,másrészről pedig érthető és logikus volt. Érdekes, hiszen a piacvezető svéd Spotify, „Netflix mintára” lassú, csendes, de tartós áremelésbe kezdett.így az Apple és az Amazon lépése nem nagyon értelmezhető másként, mint a svéd cég piacvezető pozíciója elleni akciónak!

Másrészt abszolút érthető,hiszen az elmúlt évek meredek növekedése után a fejlett piacokon igencsak lassulni látszik az audio streaming iránti kereslet. Szemben a videó streaming szolgáltatásokkal, melyek esetében a fő differenciáló erő a elérhető tartalom addig a zenei streaming szolgáltatások szinten ugyanazzal a szolgáltatási ajánlattal próbálták megnyerni  a zenekedvelők kegyeit. Ma, azonban ez már kevés lehet a további növekedéshez!

Amint  az a fenti megkülönböztető funkciókat összefoglaló táblázatunkból látszik, a legjobb helyzetben az Amazon van, a Spotify pedig csak egyetlen területen, Podcastban számít igazán erős szereplőnek.  Összefoglalva  a két óriás cég.- akik amúgy a második és harmadik helyen helyezkedek el a globális streaming piaci rangsorban-  lépése sok tekintetben lépéskényszerbe hozhatja a piacvezető Spotify-t!

A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

Ellenkező esetben a szolgálttásokban lejátszott tartalmak esetében ugyanannyit kellene fizetni, mint az Apple Music-nak vagy a Spotify-nak. nem véletlen tehát, hogy a Youtube és a nagy zene kiadók viszony felettébb hűvös, a piacvezető Spotifyról nem is beszélve.

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

Ha úgy vesszük , a Twitter még többet várt minderre, hiszen a mai napig nem mondható igazi zeneipari szereplőnek. Az első és amúgy nagyon sikeres próbálkozást a lemezipar és a jogvédők állították meg , a második próbálkozás, a Twitter Music azonban már eleve kudarcra volt ítélve, ugyanis zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezetett az út, így a Twitter Music-ot, idestova két éve a Twitter kisebb gondolkodás után  be is zárta, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak.

A Twitter alapvetően tehát  mai napig forgalomterelő szerepet tölt be, azaz nincsen saját zenei szolgáltatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadóknak, jogvédő szervezeteknek ne lenne gondja vele.  

A kiadók egyelőre finomabb formában jelezték, hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felel meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint tbb,mint 2 mlilió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

(Egyelőre) valódi jogi lépésekről nem esett szó, azonban a jogvédők által kért feltételek- meg nem jelent tartalmak azonnali levétele, proaktív jogosulatlan tartalom keresési mechanizmusok - érdekes módon érdemben szigorúbbak lennének, mint amelyeket az érvényes szabályok megkívánnának!   

A fundamentális elvárás tehát a Twitterrel szemben az  lenne), hogy a többi nagy közösségi szolgáltatóhoz hasonlóan jogosítsa, licenszelje az oldalán elérhető tartalmakat. A kérés hasonló, mint amit  Tik-Tok kapott bő egy évvel ezelőtt. csakúgy, mint akkor, most is a jogi kérdés mögött természetesen pénzről, sok pénzről van szó.

A Twitter egyelőre elzárkózik az együttműködéstől, ami rövid és közép távon várhatóan tovább élezi majd a feszültséget.   Hosszabb távon azonban ugyanaz mondható el, mint a Tik-Tok esetében tettünk: Amennyiben nem jutnak megállapodásra hosszabb távon sem, úgy papíron megtehetik, hogy visszavonják tartalmaikat és ezzel illegalitásba taszítják a világ egyik legnépszerűbb közösségi szolgáltatását..  Eddig ez egyetlen igazán népszerű alkalmazás esetében sem történt meg, és döbbenetes fordulat lenne, hogyha pont a Twitter esetében statuálna példát a kiadói oldal. Persze ennek ára lesz, dollár százmilliókban mérhető ára. Ugyanakkor ez akár oda is vezethet majd, hogy a Twitter is zeneipari szereplővé avanzsál.

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- a koronavírus járvány előtt az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

Egyértelműen kirajzolhatóak életkor-beli különbségek is! A 24 év alattiak  számára ugyanis a rádió, a rádiózás egyfajta mellékes szolgáltatás. Ők- szemben idősebb társaikkal  a zenehallgatással eltöltött idejük több, mint 60%-át on-demand zenei szolgáltatásokkal ,elsősorban streaming szolgáltatásokkal töltik.

Ebben a helyzetben érte a világot  és a rádiózást a koronavírus. A TV mellett ugyanis a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%--al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

A rádiózás alap-problémja ettől még természetesen nem oldódott meg  és könnyen elképzelhető, hogy 2021 lesz az az év,ami majd a végső lökést adja meg a rádiózás haláltusájában.

A Clubhouse alkalmazás ugyanis nagyon sok mindent ötvöz, csak úgy, mint maga a rádiózás. A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatják meg a rádiózás élményét, vehetnek részt konferenciahívásokban és indíthatnak audiochateket, azaz a Clubhouse hasonlót ajánl, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában.

A alkalmazás nyújtotta  élmény a gyakorlatban egy olyan közösségi oldalt jelent, ahol bárki létrehozhat egy szobát, melyben aztán akármiről lehet beszélgetni valós időben, megkötések nélkül. Az egész nagyjából mint egy interaktív podcast, vagy egy konferenciabeszélgetés a Zoomon –azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy itt bárki csatlakozhat bármelyik beszélgetéshez.

A Clubhouse története önmagban is érdekes- lásd a keretes történetünket a start up-ról- de ennél sokkal izgalmasabb, hogy milyen hatással is lehet napjaink audio fogyasztására és közösségi media használatára.

Az alkalmazás körül a hype idén februárban indult- ahogyan az az alkalmazás letöltésekből is látszik- és olyan dinamikával tört fel, hogy napjainkban nagyjából annyi szó esik a Clubhouse-ról, mint anno a Facebookról esett.

Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a koronavírus alat a személyes kommunikáció új módjai iránti igény drasztikusan megnőtt. No meg persze az is, hogy Elon Musk több más startup mellett a Clubhouse szekerét is megtolta, nem is kicsit.

A jelenlegi  siker persze rengeteg feladatot is ad a cégnek. A népszerű közösségi oldalak minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak megfelelni az elvárt moderációs elveknek  a minden irányból rájuk nehezedő nyomásnak, a Clubhouse esetében pedig még nehezebb is az egész, hiszen itt beszédből kellene kiszűrni a káros tartalmakat, ami ráadásul élőben is megy.

Mindezen felül a Clubhouse egy fontos feladatot  rohamtempóban már meg oldódott. Ez pedig a kreátoroknak való microfizetési megoldás, azaz, hogy akkor, amikor egy beszélgetést hallgatunk az alkalmazásban, és tetszik, akkor kisebb összegekkel támogathassuk  a résztvevő(ke)t. Ami egyedülálló- és  meglepődnénk ha hosszú távon is így maradna- az az, hogy a donációk teljes összege  a kreátoroknál marad.

És hol van mindebből a zeneipari szerep kérdezheti az olvasó? Egyrészt azzal, hogy a Clubhouse már mostani formájában is vetélytársat jelent, mint a talk rádióknak, mind a podcastoknak. Az egyre határozottabban alakuló és növekvő közösségi pedig ideális alapot jelenthet majd ahhoz, hogy együtt hallgassanak zenéket és beszélgessenek róla. Ez pedig pontosan az a fajta közösségi zenehallgatás lenne, amiről bér nagyon régóta beszél és vágyik a zenekedvelők nagy része és a zeneipar is, csak megcsinálni nem tudta eddig senki.