Ha azt mondjuk, hogy a Spotify testesíti meg legjobban egyetlen szóban, egy szolgáltatásban a 2010-es évek zeneiparát, akkor a 2000ées évek elejére, ez a szolgáltatás az iTunes. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, jó eséllyel az a digitális zeneipar, amit ma ismerünk, nem létezhetne az akkori iTunes nélkül.

Azóta hosszú idő telt el, amióta azt írtuk itt blogunk oldalain, hogy a digitális zeneipar háromnegyede az Apple-é, egész pontosan az iTunes-é, ezzel párhuzamosan pedig a streaming markánsan  kezdte átformálni a világ zeneiparát.

Ha innen közelítjük meg, akkor teljen logikus lépésnek tűnhetett, az, amit a hírek szerint az Apple komolyan fontolgatta, hogy a   évvel ezelőtti jóslatoknak megfelelően  esetleg bezárja ikonikus zeneáruházát, az iTunes zeneáruházat!

A jövő heti Apple fejlesztői konferenciáról kiszivárgott információk alapján a Cupertinoi cég meg is öli és meg is tartja majd ikonikus szoftverét!Megöli abban az értelemben, hogy az iTunes márka egyre inkább a háttérbe szorul majd. És abszolút nem üli meg abban az értelemben, hogy ha majd ránézünk ősszel az új, Music névre hallgató  szoftverre, az iTunes fog az eszünkbe jutni. A Mac használók ugyanúgy képesek lesznek majd zenei tartalmakat másolni hordozható eszközeikre,  menedzselni saját zenei adatbázisukat, csak a felhasználói felület változik majd csekély mértékben.

Jövőre bezárja az Apple az iTunes zeneáruházat!

Itt, a Muzzak oldalain, posztjaiban is több alkalommal elemeztük már, hogy a streaming mennyire markánsan kezdi átformálni a világ zeneiparát. Bevételi szinten egyértelműen kimutatható, hogy a zeneipari növekedés motorja a streaming és az is látható a piaci adatokból, hogy egyre több és több...

Mit is jelent akkor ez  sok tekintetben öszvér megoldás? Fundamentálisan és leginkább azt, hogy az Apple DNS-ének és történetének el és -le választhatatlan részét képezi az iTunes zeneáruház.  Arra tehát ne számítson senki, hogy Tim Cook vagy bármely más Apple alkalmazott látványosan bejelenti majd a zeneáruház bezárását. Sokkal inkább egy operatív szinten megvalósuló, az Apple Music felé való felhasználói migrációra számíthatnak az iTunes használók. Szépen, finoman, lassan. De egyre határozottabban…Ennek a sornak az első lépése, hogy az iTunes márkát ügyesen háttérbe szorítja az Apple.

Ennek a sornak az első lépése, hogy az iTunes márkát ügyesen háttérbe szorítja az Apple, hogy aztán amikor már szinne senki nem is emlékszik rá, csak a szakma és bloggerek, szépen ,csendben bezárja.

És persze, az új Music app arra is kiválóan alkalmas lehet, hogy egyfajta ernyő szolgáltatásként szolgáljon majd az Apple zenei portfóliójának, azaz innen lenne elérhető az Apple Music, a Shazam meg bármi , amit még az Apple majd kifejleszt/ megvesz az elkövetkezendő években.

Sokkal optimistább éves iparági jelentést, mint amilyen a zeneipar 2017-es évét értékelő IPFI 2018-as jelentése volt. Erre persze minden oka meg is volt, hiszen 2015 és 2016 után, 2017 is olyan év volt, amikor a világ zeneipari bevételei meghaladták az előző évit. Természetesen az előző évekhez hasonlóan, ez a közel kétszámjegyű növekedés is sok apróbb elem egyensúlyából állt össze, a növekedés motorja pedig azonban a streaming volt!

2018- ha lehet ilyet mondani- még  jobb év volt. Ugyanis nemcsak, hogy ismételten növekedtek a zeneipari bevételek, de globálisan a növekedés üteme is gyorsult! Szigorúan a számoknál maradva:2018-ban 9.7%-al növekedtek a világon a zeneipari bevételek,  ami 1997 óta a negyedik legmagasabb éven belüli növekedés!

A 2018-as növekedésnek köszönhetően alulról karcolták a globális zeneipari bevételek a 20 milliárd dollárt, ami a 2005-ös szinttel egyenértékű.  Persze a 2005-ös 20 milliárd és a 2018-as 20 milliárd nem könnyen összehasonlítható. 2005-ben a globális zeneipari bevételek 90%-a a CD eladásokból származott, ma ez alig 20%, miközben a zeneipari bevételek több, mint a fele a 2005-ben lényegben még nem létező digitális bevételek adják.

A 10%.or megközelítő globális növekedés persze nagyon sok tekintetben eltérő szegmensekből tevődik össze, mind formátumok, mind földrajzi értelemben.

A  digitális bevételek növekedése messze meghaladta  a 10%-t, a maga 21%-val. A digitális bevételeken belül, most már tulajdonképpen természetesnek mondható módon a streaming bevételek vitték a prímet, hiszen azok 37%-al növekedtek, és megközelítették a 9 milliárd dollárt, azaz a globális zeneipari bevételek majdnem fele már magából streaming zenei szolgáltatásokból származik. Mindeközben a 2010-e évek elejének slágerterméke, az egyedi letöltések folytatták évek óta tartó mélyrepülésüket, ismételten 21%-al csökkentek és lényegében eltűntek a világ zeneiparából, ami a bevételeket illeti.

A CD eladásokkal kapcsolatban többször kijelentettük már, hogy túl sok hely nincsen a további csökkenésre.  Hát még mindig volt hiszen az a bevétel típus tovább csökkent, nem is kevéssel, 20%- ot meghaladó mértékben, azonban a globális zeneipari bevételeknek még mindig a negyede a CD eladásokból származik…

A változatosság ugyanakkor nem csupán a szolgáltatásokban jelentkezik, hanem földrajzi értelemben is. Különösen azért érdemes a térképre ránézni ezzel a szemmel is, mert egyre erősebben mutatja a felszín alatt  már évek óta zajló változást: a világ zeneipari növekedését szolgáltatásokat tekintve a streaming táplálja, regionálisan azonban már messze nem az igazán fejlettnek mondható piacok viszik előre a zeneipari növekedést.

A 2018-as év ebből a szempontból azért is volt érdekes, mert a 4 nagy, az IFPi által elemezett régióból három nagyon szép két számjegyű emelkedéssel zárt, az egyelten kivétel viszont Európa volt.

Ázsia: A sztárja ellenben egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül  az Ázsia és Ausztrália   nevű régió, amely a világ második legjelentősebb zenei régiójává vált, a globális zenei bevétele közel 12%-át biztosítva. Mindez  nem jöhetett volna létre, hogyha a világ egyik legnagyobb potenciális zenei paca, a kínai nem kezd el ígértből valós, növekvő streaming piaccá válni.

Dél-Amerika: A kínai példa említése után meglepően hangzhat, de tény, immáron  évek óta a világ legmeredekebben növekvő térsége  piacai,  Dél-Amerikában találhatóak. igaz ez még úgy is, hogy a dübörgő streaming ipari bevételeket, jelentősen csökkentik a szabadesésben levő  fizika eladásokból illetve a lá carte letöltésekből származó bevételek.

Észak- Amerika: A maga nemében Észak-Amerika is egy kisebb csoda, hiszen az évek óta  kétszámjegyű növekedés végét már lassan ugyancsak évek óta várják az iparági szereplők. Ennek ellenére még egy újabb évet behúzott a tengerentúli piac, ezúttal 14%-os növekedéssel. Mindez azért is örömre okot adó,mert a világ legnagyobb zenei piaca, az Egyesült Államok zenei piaca is ebben a régióban található, sőt a régiót abszolút domináns piaca.

Európa: Ahogy pár sorral feljebb említettük,  a világ zeneiparának fekete báránya Európa volt, amely éppen hogy csak növekedni tudott. Egyetlen, jól megfogalmazható okot nehéz is mondani, de létható, hogy európa nagy és fontos zenei piacain nehezebbem, lassabban megy végbe a digitális átállás, és a digitális szolgáltatások térnyerése.  

A globális zeneipar közelít a kétszámjegyű növekedéshez

A nemzetközi hanglemezipar szövetség, az IPFi éves jelentése hosszú- hosszú éveken át sokkal inkább volt értelmezhető panaszáradatként, mint egy optimista iparági szervezet jelentéseként. Az elmúlt években azonban érezhetően változott a hangnem és ennek egy,ámde roppant egyszerű oka van: a zeneipari bevételek világszerte szép növekedésnek indultak!

A jelen tehát mindenképpen szépnek mondható, rég nem látott optimizmus uralkodik a zeneipari szereplők között a jövőt illetően. És az audio streaming jó eséllyel valóban még csak hosszú távú növekedési sztorijának az első felénél tart. ott lebeg azonban fekete felhőként az optimizmus felett annak a lehetősége, hogy mi történik ha egy vagy több nagyobb piacon lassul, akár jelentősen a streaming szolgáltatások növekedése?

Június végén lesz egy éve, hogy a Youtube bejelentette újabb próbálkozását(?) arra, hogy ne csak  ingyenes, tömegeket vonzó zenei szolgáltatóként tekintsenek rá. Egy évvel az indulás után pedig ez a Youtube Music immáron itthon is elérhető!

A Youtube Music esetében az üzleti modellt tekintve a Youtube tulajdonképpen egy az egyben másolja majd svéd vetélytársát: a Spotify-hoz hasonlóan a Youtube Music-nak is lesz ingyenesen igénybevehető szolgáltatási része, amely azonban funkcionalitásában érdemben kevesebbet nyújt és ad majd, mint a szokásosnak mondható, havi 10 dollárért  lesz elérhető a prémium verzió.

Az alkalmazás funkcionalitásról még ejtünk szót, de nézzük, tartalom tekintetében mit is ajánl a Youtube! A kiadókkal között megállapodások értelmében a klasszikus értelemben vett, hivatalosnak mondható zenei adatbázisa ( bár erre vonatkozólag nem közölt adott a cég) feltételezhetően  a Spotify által is kínált 30 millió dal méretű lehet.

Ennél jóval nagyobb azonban a nem hivatalos katalógus mérete, amely tartalmazza a  rajongók által feltöltött bootleg tartalmakat, koncertfelvételeket, ritkaságokat, exkluzív tartalmakat.  Nyilván ez az a zenei adatbázis, amely amolyan szürke zónában tanyázik és amelyről a Youtube és a kiadók folyamatosan vitatkoznak, de egyben ez az az adatbank-is, amely miatt az a kép kialakulhatott, hogy ami nincs fent a Youtubeon, az nem is létezik...

A Youtube tényleg rárúgja az ajtót a streaming piacra

Lassan egy hónap telt el azóta, mióta a Youtube bejelentette, hogy újragondolja prémium és nem prémium zenei szolgáltatásait és klasszikus Spotify/ Apple Music vetélytárs streaming szolgáltatást indít.

A hatalmas zenei adatbázis persze mit sem ér abban az esetben, hogyha azt nem sikerül a fogyasztók szolgálatába állítani. Márpedig pontosan ez az,  amire a Google fel szeretné húzni ezt a szolgáltatást, az a felhasználók zenei ízlésének a kiismerése: olyan személyre szabott listákat ajánl, amik tetszhetnek a felhasználónak. Amennyiben a beállításoknál ezt engedélyezzük, úgy az alkalmazás- platformtól függetlenül- folyamatosan monitorozza, a napszakot, helyzetünket, hogy mit hallgattunk , milyen idő van a tartózkodási helyünkön és ez alapján  dinamikusan változik majd a Youtube Music nyitóoldala.

A Youtube tényleg rárúgja az ajtót a streaming piacra

Lassan egy hónap telt el azóta, mióta a Youtube bejelentette, hogy újragondolja prémium és nem prémium zenei szolgáltatásait és klasszikus Spotify/ Apple Music vetélytárs streaming szolgáltatást indít.

Az árazás a szokásos, nemzetközileg megszokott árazás, ami valljuk be azért a magyar piacon olcsónak semmiképpen sem mondható.  A tisztán zenei tartalmak esetében reklámmentességet offline zenehallgatást és a zenék letölthetőségét nyújtja majd. Ezen felül  ugyancsak érkezik és elérhető lesz a magyar zenekedvelők számára is a Youtube premium, amely tulajdonképpen ugyanazt kínálja majd, mint a Youtube Music, csak minden tartalomra!

S hogy mindez mit jelenthet a magyar zenekedvelők és ami talán fontosabb a magyar zeneipar számára? A zenekedvelők végre kapnak egy újabb, jelentős globális streaming szolgáltatást, az Apple Music, a Deezer, és  a Spotify mellé.  A nagyobb kínálat, pedig sosem baj.

De a Youtube piacra lépése talán nem is ezért fontos. Az NMHH adatai alapján a 16 évnél idősebb internetezők 86% használja rendszeresen a Youtube-ot, amely ezzel a facebook mögött a második leglátogatottabb  közösségi szolgáltatás a magyar internetezők körében.

De ami talán még ennél is fontosabb: a Youtube-ot- a nemzetközi trendeknek megfelelő-en- a magyar internetezők is lesősorban zenehallgatásra használják., azaz a Youtube név önmagában  szinte egyenlő a zenei tartalommal . Látogatottság brutális, azaz a forgalomtereléssel sem lehet, lehetne gond. Így egyetlen egy dologról kell meggyőznie a jelenleg a  Youtube videó szolgáltatását ingyen használó magyarok milióit: A Youtube Music megér havi 1500 Forintot!

A 80-as évek elején gyakorlatilag az MTV teremtette meg a videóklipet ,mint műfajt- hogy aztán a 2000-es évek közepén, a Youtube megjelenésével egy időben az újfajta zenei tartalom fogyasztás egyik legádázabb ellenségévé váljon.

Napjainkban fundamentálisan más a helyzet, illetve ha pontosan akarunk fogalmazni más platformon fogyasztunk zenei videókat, ellenben többet mint valaha. Az ok  tulajdonképpen egyetlen szóban kifejezhető: Youtube.

Sokan- köztük amúgy maga az MTV- azonban nem szívesen engedné el azt, hogy szerepe legyen/maradjon abban, ahogyan zenei videókat fogyasztunk.   A mobilon illetve online való videó fogyasztást esetében mindenki kész tényként kezeli a Youtube illetve a Vevo uralmát, a nagy képernyő esetében ugyanakkor ez mesze nem így van. Minden részvevő és szereplő esetében  a fókusz az interaktivitás megteremtése a TV képernyőkön is!

Ami elsőre egyszerűnek hangzik a gyakorlatban messze nem az. Annak a biztosítása, hogy egy televízió képernyőjén ugyanolyan szintű interaktivitást és perszonalizációt élvezhessünk, mint a mobiltelefonunkon, messze nem számít rutin feladatnak.

Erre próbál- egész sok sikerrel- megoldást nyújtani egy holland startup, a Xite.   A több, mint 10 éve, Amszterdamban alapított vállalkozás ugyanis nem kevesebbet ajánl, mint azt, hogy  a hagyományos tévéképernyőkön is  kedvelhetünk, átugorhatunk  zenei videókat, saját csatornákat hozhatunk létre  különböző kritériumok alapján és végül, de nagyon nem utolsó sorban az egész rendszer a megtekintett videóink alapján épül, finomodik.

Persze ahhoz, hogy mindez működjön videók is kellenek, de a Xite ebben is élen jár, hiszen valamennyi fontos nagy nemzetközi és független kiadóval élő szerződése van, azaz  a Sony Music,  a Universal Music,  a Warner Music,  illetve a függetlenek közül a Beggars, az  EMPIRE,a PIAS, és az Armada videói is elérhetőek.

A videók mellett még a speciális üzleti modell miatt még egy dologra volt/van szüksége a holland cégnek: telco illetve platform  partnerekre! Ezek, illetve ezeknek egy jó része is zsebben van, hiszen  az Amazon Fire TV,  az Apple TV illetve a Comcast X1 Xfinity platformok mind-mind hordozzák majd a Xite alkalmazását, méghozzá a világ legjelentősebb zenei piacán, az Egyesült Államokban, ami az Európai illetve Közel-Keleti piacokon való megjelenést követi. és amelynek köszönhetően a Xite immáron 80 millió felhasználóval rendelkezik a cég állítása szerint!

Két óriás próbálja megreformálni a zenei videófogyasztást

A zenei videók a 21.századi zenei tartalomfogyasztás egyik meghatározó, ha nem a legmeghatározóbb területének számít. Ebben a tekintetben nagyon nincs változás a nyolcvanas évekhez képest amikor az MTV a videóklipek segítségével forradalmasította mind a tévézést, mind a zenei marketinget.

Mindez túl szépen hangzik, hogy igaz legyen? Igen és nem. Egyrész abszolút igaz  lehet a nagy lépernyő esetében, azaz  a Xite a hagyományos TV-s  zenei videó fogyasztás esetében vezető szereplő lehet. maguknak a zenei videóknak a fogyasztása azonban egyre inkább áttolódik a mobil eszközökre, vagy maximum a PC-kre, laptopokra, így azért a Xite sikere ellenére sem valószínű, hogy a Youtube-nak félnie kellene.

Ha digitális zenéről és zenei szolgáltatásokról beszélünk, akkor Svédország jó ómennek számít.  Ha  lakberendezésről és lakberendezési innovációról beszélünk, akkor Svédország jó ómennek számít. Hogy elképzelhető-e, hogy a kettő egyszerre legyen  igaz?  Ha az Ikea-n múlik, akkor igen!

Ha szigorúak akarunk lenni, akkor nem történt más, minthogy az Ikea megvalósította azt, amit 2017 végén ígért, azaz hogy 2019-ben  a Sonos-al együttműködve előremutató otthoni zenehallgatási megoldásokkal lépjen piacra a két cég.

Ami talán a legfontosabb -a  kivételesen nem hülye svéd néven megjelenő- termék, a SYMFONISK ugyanis jóval több  annál mint olcsó Ikea termékekre ráaggatott SONOS logo.  A közösen piacra vivendő hardver ugyanis azon felül, hogy a Ikea formatervezéséi elveit követi majd, a SONOS alkalmazásával  irányítható is lesz, bármilyen eszközről.

Az Ikea is belép a zeneiparba

Amikor zeneipari szereplőkről beszélünk ,írunk általában és alapvetően olyan cégekről esik szó, amelyek platformot és esetleg hardvert, vagy platformot és hardvert együtt biztosítanak. Közös jellemzője, a streaming piaci szereplőknek, hogy eddig, alapvetően a mobil eszközökre és mobil zenehallgatásra fókuszáltak.

De az igazi  finomságok a részletekben rejlenek! A 99 dolláros áron elérhető könyvespolc hangszóró illetve a 179 dollárért elérhető lámpába építhető hangszóró ugyanis szép, igényes szobai elemek miközben jó minőségű, interaktív hangszórók is egyben!

Amikor zeneipari szereplőkről beszélünk ,írunk általában és alapvetően olyan cégekről esik szó, amelyek platformot és esetleg hardvert, vagy platformot és hardvert együtt biztosítanak. Közös jellemzője, a streaming piaci szereplőknek, hogy eddig, alapvetően a mobil eszközökre és mobil zenehallgatásra fókuszáltak.

IKEA x Sonos | IKEA Nederland

We gaan opnieuw een gave samenwerking aan! Samen met Sonos slaan we de handen ineen om interieur en home sound technologie toegankelijker te maken. De kennis op het gebied van wooninrichting, design, geluid en slimme technologie wordt gecombineerd waaruit een mooie collectie gaat ontstaan. De samenwerking is een onderdeel van IKEA Home Smart.

A bútor-hangszórók automatikusan csatlakoznak majd az otthoni WIFI hálózatra , azaz minimális esély lesz az interaktitivás elkerülésére.  

Az IKEA piacra lépése, illetve belépése erre a piacra,  akkor, amikor az intelligens asszisztensek egyre meghatározóbb szerepet kezdenek kapni a digitális zenében is, bizony nem figyelmen kívül hagyható, még az olyan óriások, mint az Amazon, az Apple vagy a Google számára sem.  Az IKEA közel 800 milliós ügyfélbázisán alapulva ugyanis bármilyen  szereplő  meghatározó szintre emelkedhet az otthoni  zenehallgatási piacon, sőt idővel akár maga az IKEA is dönthet úgy, hogy nem partnerek szolgáltatják majd a zenét, hanem maga…

 Arra, hogy a hagyományos értelemben vett rádiózás a végnapjait éli, élheti  egyre több és egyre gyakoribb jelek utalnak. A fejlett, tengerentúli piacokon immár mintegy 180 millió tengerentúli zenekedvelő hallgat online zenei szolgáltatásokat.

Ha csak a jelenlegi helyzetet , egyfajta fényképként nézzük akkor a helyzet Európában is jónak mondható, hiszen  például a legjelentésebb Európai zenei piacon, Nagy Britanniában rádió elérése továbbra is 90%-os, azaz heti gyakorisággal a britek  90%-a hallgat valamennyi ideig  rádiót, valamilyen platformon.

Teljesen más  ugyanakkor a helyzet, amennyiben kicsit mélyebbre ásva, korcsoportok szerint is megnézzük a rádiózás iránti affinitást. A 15-24 éves – azaz még nem is a klasszikus és tartalomfogyasztásában   drasztikusan más utakat követő  Z generáció, inkább a Z és Y generáció határán elhelyezkedő – korosztály  esetében  ugyanis a rádiós tartalmak hallgatása, mindösszesen 36%-ért felelős a teljes audio tartalmak hallgatásával eltöltött időnek.

Közeleg a hagyományos rádiózás vége Nagy-Britanniában

Arról, hogy a világ legnagyobb zenei piacán az Egyesült Államokban hogyan hallgatnak zenéket az emberek, több alkalommal is írtunk már itt blogunk hasábjain. Ugyan napjainkban már mintegy 180 millió tengerentúli zenekedvelő hallgat online zenei szolgáltatásokat. Az, hogy ennek ellenére a hagyományos rádiózás nem halt ki és tűnt el a tengerentúlon alapvetően két dolognak tudható be.

Ha hallgatottsági szinten még nem is, platform szinten teljesen egyértelműen már lezajlott  a változás a rádiózással kapcsolatban Nagy-Britanniában. 2018-ban ugyanis immáron a digitális platformokon való rádióhallgatás megelőzte a hagyományos platformot.

A hagyományos földi sugárzású rádiók számára tehát nincsen más lehetőség, mint elkezdeni az új utak,megoldások keresését, egyfajta előremenekülést választva.

Ezt teszi Németország vezető rádiója, az RTL is.  Az RTL Audio Now néven megjelent szolgáltatásuk ugyanis egyfajta gyűjtő oldal szeretne lenni, amely egy helyre gyűjti az RTL csoport rádióit illetve podcast tartalmait. Mindez pedig nem keveset jelent, hiszen a Bertelsmann Content Alliance  olyan cégekből, szolgáltatásokból áll, mint a Mediengruppe RTL Deutschland,  az UFA,  a Verlagsgruppe Random House, a  Gruner + Jahr,  a BMG és  RTL Radio Deutschland.

Mindez azt is jelenti, hogy a vezérlő elv és motívum nem a platformokon, hanem a tartalmakon, témákon lesz. Azaz az RTL  egyes topikok köré próbálja majd szervezni a különböző típusú tartalmakat. A célcsoport pedig kifejezetten és direkt módon nem a hagyományos módon tartalmat fogyasztók!

Podcast nagyhatalom lenne a Spotify

A streaming szolgáltatások számára a növekedés létkérdés , több okból is. Egyrészt annak érdekében, hogy minél több ügyfelük és az ebből adódó méretgazdaságosság révén pénzügyi eredményük javuljon. Másodsorban pedig azért, hogy olyan tartalomtípusokat- videó, saját gyártású tartalmak- vezessen be, amelyeknek a tartalomköltségeik érdemben és jelentősen alacsonyabbak, mint az audio tartalmaké.

Azt megmondani, hogy mennyire lesz sikeres majd az RTL  újfajta audio megközelítése nehéz megmondani. Nehéz, mert egyszerre kell a rádiós hallgatottság csökkenésével, és az Európában nagyon erős Spotify, egyre hangsúlyosabb podcasting terveivel megküzdenie. De a semminél és a tétlenségnél biztosan jobb, még akkor is, ha a siker messze nem garantált!

Amikor egy bő hónappal ezelőtt a Spotify bejelentette két podcast szolgáltató akvizícióját, már akkor is utalt arra a svéd cég vezetése, hogy  ezzel az akvizíciók sorának messze nem biztos, hogy vége szakad.

Mindez- nem meglepő módon- így is történt, a svéd cég ugyanis újabb podcast témájú akvizíciót jelentett be. Ezúttal nem platformot, hanem konkrét podcast tartom előállítócéget vásároltak. A mostani akvizíció alanya, a Parcast leginkbb fikciós és történelmi tartalmakban erős, ami azért fontos, mert ezek számítanak az egyik legnépszerűbb podcast tematikának.  

A Parcast függetlensége  jó eséllyel az akvizíció ellenére megmarad majd,  a Spotify ugyanis operációs modellt tekintve a Disney példáját tervezi követni a megvásárolt tartalom kreátorok esetében. (A Disney a Marvel vagy a Pixar esetében meghagyta azok függetlenségét, azonban az általuk gyártott tartalmak Disney tulajdonba kerültek)

Podcast nagyhatalom lenne a Spotify

A streaming szolgáltatások számára a növekedés létkérdés , több okból is. Egyrészt annak érdekében, hogy minél több ügyfelük és az ebből adódó méretgazdaságosság révén pénzügyi eredményük javuljon. Másodsorban pedig azért, hogy olyan tartalomtípusokat- videó, saját gyártású tartalmak- vezessen be, amelyeknek a tartalomköltségeik érdemben és jelentősen alacsonyabbak, mint az audio tartalmaké.

A sor pedig minden bizonnyal még ezzel sem ér véget, hiszen a svéd cég menedzsmentje 500 millió dollárt tervez csak idén elkölteni podcast tartalmak és szolgáltatók vásárlására.  A cél nem változott.. a svéd cég minden kétséget  kizáróan szeretne meghatározó szereplő lenni a podcastok piacán. Sőt. nem is egyszerűen meghatározó szereplő szeretne lenni, hanem a Spotify szeretne lenni  A LELŐHELYE a podcast tartalmaknak.

Az Amazon a többi streaming szolgáltatóval szemben radikálisan más megközelítést alkalmaz már a kezdetek óta. Amikor 2014-ben az  Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs  mosolygott nem létező bajsza alatt.  Az Amazon aztán két év  szívós munkával magát a szolgáltatást  is jelentősen javította, hgy aztán  magát a Spotifyát is cálba vegye.  gy 2016-2017-re odáig jutottunk, hogy az Amazon számitott a legjobban  növekvő zenei szolgáltatásnak a tengerentúlon, és most már  tulajdonképpen  a harmadik legjelentősebb zenei streaming szereplőnek számít az Spotify és az Apple után.

A lassú építkezés tovább folytatódik  a hírek szerint, az alanya pedig egy újabb platform, az amazon által eddig is kiemelten kezel Amazon Echo lehet majd. Maga az Echo nem most lett központi szereplő az Amazon zenei stratégiájában és koncepciójában. Már az Amazon Music Unlimitednek is volt egy olyan része amely az Amazon Echo tulajdonos számára speciális 3.99 dolláros áron tette elérhetővé a szolgáltatást.     

A mostani lépés ennél jóval jelentősebb ugyanakkor.  A hírek szerint ugyanis az Amazon ingyenes streaming szolgáltatás indítását tervezi, amely csak az Amazon Echo eszközökön lesz elérhető.

Zeneipari pletykák szerint a szolgáltatás indítása bármelyik pillanatban elképzelhető, ugyanis az Amazon lényegében megállapodott a nagy major zenei kiadókkal  azok tartalmainak megjelenéséről a szolgáltatásban.  (Zárójelben jegyezzük meg, mindez valószínűleg azért is ment könnyen, mert a Prime Music esetében alkalmazott megoldáshoz hasonlóan az Amazon itt is korlátozott zenei katalógust tesz majd csak elérhetővé)

A szolgáltatás indulását kész tényként kezelve érdemes tehát kicsit megvizsgálni mit is jelenthet majd mindez az amúgy is forrongó streaming  zenei piacok számára.

Itt az új ingyenes Spotify

A több lehetőség közül végül a fontosabb de kevésbé forradalmi győzött, azaz múlt hét kedden a Spotify végül nem jelentett be saját hardvert , ellenben ingyenes felületének markáns átalakítását igen! Azt az átalakítást, amely alapvetően megfelelt az előzetesen kiszivárgott pletykáknak, azaz a fő hangsúly azon lesz, hogy az ingyenes szolgáltatási részt használók a prémium részhez leginkább hasonló élményt kapják, persze korlátozásokkal.

A legjelentősebb ütés minden bizonnyal az amúgy is  sok frontos  háborúba keveredő Spotify-t  érheti ,majd. A jelenlegi piaci status quo alapján ugyanis a svéd cég az egyetlen szereplő, amely ingyenesen ( is) kínál  streaming szolgáltatást. Ez a nyilvánvaló versenyelőny tűnik , tűnhet el az Amazon ingyenes szolgáltatásának piacra lépésével.

Az Amazon célja azonban szinte bizonyosan nem (csupán) annyi, hogy a Spotify-nak ártson és saját pozícióját erősítse a streaming piacon. Sokkal nagyobb terveket szövöget ugyanis Jeff Bezzos cége!

Az Amazont ( jelenleg) abszolút nem  hirdetés alapú cégként ismerjük.  Ami érthető is, hiszen a 10 milliárd dollár körüli hirdetési bevétel, amit tavaly elért a cég, mindössze 4,3 %-a a teljes bevételnek, és alig 6%-os piaci részesedést jelent a technológiai cégek hirdetési piacán,, messze elmaradva például a Facebook 50 milliárdos hirdetési bevételétől 2018-ban.

A cél ugyanakkor pontosan ez, azaz a Facebook befogása vagy akár megelőzése a hirdetési piacon. Az ( egyre kevésbé) e-commerce óriásnak mondható célja most tehát az, hogy olyan  nagy méretű  ügyfélbázist és ügyfélszegmenseket építsen fel, amelyre építve aztán hirdetési bizniszét felfuttathatja.

A két legfontosabb terület  a videó és a zene lehet ennek az ügyfélbázisnak a felépítésében! Mindkét területen az Amazon csak nem rég vagy éppen most készül ingyenes, hirdetés alapú szolgáltatás bevezetni.

Az ingyenes, Amazon Echo alapú streaming zenei szolgáltatás tehát biztosan fájni fog a Spotify-nak, biztosan nehezebb teszi a svéd cég  terveinek kibontását ezen a téren, de az igaz célpont is akinek igazán aggódnia érdemes az a Facebook.

A Pandora-t hosszú  éveken át, mint vezető on-demand rádiót ismertünk, ismerhettünk.  Nagyon egyszerű funkcionalitással, mégis szinte hibátlan élményt nyújtott abban, amire a rádiót leginkább használjuk: új zenék megismerésében.

Ahogy jelenetek meg és léptek be sorra a tengerentúli zenei piacokra a streaming szolgáltatók , úgy került a Pandora is kényszerhelyzetbe, hogy egyre erősebb on-demand, a streaming szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatást nyújtson.

A kaliforniai rádió célja az új szolgáltatás csomaggal egyértelmű volt: Szerette volna  felvenni a versenyt a piacokat jelenleg sok tekintetben domináló streaming szolgáltatásokkal, amire minden esélye meg is lehet, hiszen azok- mármint a streaming szolgáltatások- pont azzal küzdenek, amiben a Pandora a legerősebb: a zenemegismerés támogatásával.  

Az, hogy a kaliforniai cég előfizetés szolgáltatás mennyire népszerű nem könnyű megítélni, pláne nem az Apple-Spotify univerzum méreteiben, jelenleg inkább tűnik hosszú távú befektetésnek.  A cél ellenben egyértelmű: tereljék a hatalmas ingyenes bázisukat a fizetős szolgáltatás felé. nem gyorsan, nem erőszakosan, szépen lassan.

Ennek pedig a legjobb módszere vitathatatlanul az, amit a Pandora tesz:  közelíteni a rádió funkcionalitást a streaming funkcionalitáshoz. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban?

 Azt, hogy a Pandora által 15 éve(!!) meghonosított, maximálisan egyszerű mégis szinte tökéletesen működő logika ( tetszik- nem tetszik egy adott dal)  kiegészített nem kevesebb, mint 6 opcióval!

• My Station: itt lesz elérhető az eredeti Pandora funkcionlitás és logika
  
• Crowd Faves: A legnépszerűbb dalok rádiója, függetlenül a saját kedvencektől, értékeléstől
• Deep Cuts: Az adott előadóhoz közeli illetve magának az előadó tartalmainak túlsúlyozása a rádióban  
• Discovery: Megmártózás a  szokatlan, az adott előadó rádiójához  kevésbé kötődő tartalmakban.
• Newly Released: Az adott rádióhoz kapcsolható legfrissebb tartalmak lesznek csak hallhatóak
• Artist Only: Itt érkezünk el a Spotify szintjéhez, azaz az adott előadó dalainak mixe adja ki magát a rádiót.

Mindezen felül- azaz a rádiós és a streaming funkcionalitás ötvözésén felül a kaliforniai rádió még egy nagy és fontos stratégiai lépést tett: immáron hang alapon is irányítható a szolgáltatás.

Ami talán még értékesebbé teszi  ezt az az, hogy az integráció során a Pandora alap logikájával és ajánlórendszerével is  integrálták a Soundhound mesterséges intelligencia alapú hangfelismerő rendszereit.  Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy akkor, amikor a hang alapon azt mondjuk, hogy „Hey Pandora játssz nekem valamit futáshoz”  akkor a kiválasztott zenék   ugyanolyan mélységű logikával és személyre szabottan szólnak majd, mintha azt nem hangalapon  kértük volna.

Természetesen mag a vezérlés és működik majd hang alapon, azaz csatornát váltani, létrehozni is lehet majd hangparancsokkal. A hang vezérlést könnyen be lehet majd kapcsolni, nem kell mást tenni ,mint az iOS vagy Android alkalmazásban a jobb felső sarokban levő kis ikonra kattintva aktiválni azt.

S hogy mindez miért kulcsfontosságú,stratégiai lépés a Pandora számára? Azok egy szó: autó. A rádióhallgatás túlnyomó része továbbra is az autóban zajlik, azaz ahhoz, hogy a streaming szolgáltatások, illetve a Pandora   igazán komoly mennyiségű rádióhallgatót tudjanak elcsábítani, ahhoz az autóban való zenehallgatásra kell megoldást kínálniuk! Ehhez pedig mire van szükség? Sok más mellett arra biztosan, hogy a szolgáltatást úgy lehessen vezérelni, hogy az nem veszélyezteti a vezetést!Külön érdekessége a Pandora hang alapú megoldásának, hogy azt a Shazam vetélytárs Soudhound Houndify platformja vezérli.

Unikornis lett a Shazam vetélytársból

Amikor a zenefelismerő szolgáltatások piacáról beszélünk, akkor hasonlóan a streaminghez szinte mindig egy és ugyanaz a szereplő jut a legtöbbünk eszébe: a Shazam. Pedig ez a piac sem egyszereplős, sőt! Ugyan a Shazam a legismertebb és ennek okán (is)számít a piacvezetőnek, de messze nem az...

Összességében mindezek  olyan fontos fejlesztések ,amelyek végeredményben egy, ámde annál fontosabb célt  szolgálnak: növelni  a Pandora, mint szolgálatás színvonalát, közelíteni a funkcionalitást ahhoz, amit a streaming szolgáltatások kínálnak és ezáltal minél több ügyfelet leérni, akár az ingyenes, akár a fizetős szolgáltatással. A tét pedig nem kicsi, hiszen az Apple, a Spotify, az Amazon és egyre inkább a Youtube is ugyanazokért az ügyfelekért harcol, mint a Pandora.

Nagyon megváltozott a nagy nemzetközi kiadók helyzete az elmúlt 10-15 évben, pozitív irányban, elsősorban a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően a kilátások derűsebbek mint valaha! Azaz a 2010-es évtized végén bizony jó dolog lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni! Pláne a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében. 

A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni.  Éppen ezért született meg még a nyáron az a döntés, hogy a Universal Music nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék.

A francia telekommunikációs cég pedig már el is kezdte a folyamat előkészítését , jelenleg annak, vagy azoknak a befektetési bankoknak a kiválasztása folyik, akik majd  végigviszik az aukciót.

Ahogy közeledik a tényleges folyamat, úgy válnak egyre biztosabbá a potenciális kérők, hiszen a befektetési bankok már megkezdték az első körös egyeztetéseket, amelyek során a Vivendivel egyeztetett  potenciális vásárlók érdeklődést megpróbálják ( még jobban) felkelteni.

A – természetesen- meg nem erősített információk szerint jelenleg a két legjelentősebbnek számító érdeklődő a kínai streaming óriásokat is birtokló Tencent   illetve egy zeneipari befektetéseiről ismert befektetési alap az amerikai KKR.

Kínai kézbe kerülhet a világ legnagyobb lemezkiadója?

Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult. Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner Music-ról. Mára ez a kép...

További érdeklődők is vannak/ lennének, ennek azonban egyelten egy, de annál komolyabb akadálya van: a Vivendi által felkínált 50%-os részesedés ugyanis nem kevesebbet jelent, minthogy az új tulajdonos csak résztulajdonos lenne!

A UPC tulajdonosánál landolhat a világ legnagyobb zenei kiadója

Az elmúlt szűk 10 évben a streaming fundamentálisan változtatta meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is , és ezzel egy időben azt is, amilyen szerepet a zenei kiadók betöltenek.A megváltozott szerepek magát a kiadói piacot is alapjaiban formálták...

Ahogyan az várható volt tehát, hatalmas verseny ehet a világ legnagyobb zenei kiadójáért. Apple,Google, Tencent csupa-csupa óriási cég. Az pedig, hogy ki, milyen formában vásárolja majd meg és mekkora részét  és könnyen lehet, hogy aki kimarad az nem csak lemarad, hanem  emiatt veszít majd a streaming piaci versenyben.