Az Apple hosszú éveken át – lényegében a  néhai Steve Jobs  vezetése alatt végig- azt az elvet követte, hogy szolgáltatásai csak saját platformokon/hardvereken voltak elérhetőek. Mindennek persze nyomós oka volt: az Apple a szolgáltatásokkal ( is) szerette volna növelni hardverei értékét, egyfajta mágnesként használva azokat, a sokkal jövedelmezőbb hardveri értékesítésének erősítéséhez.

Mindez persze az ügyfelek felé is kommunikálni kellett, a kulcs szó ehhez pedig a szolgáltatás minőség volt, azaz, hogy az Apple szolgáltatások minősége csak Apple eszközökön garantálható.

Hogy ez ,mennyire nem volt igaz,  mi sem mutatja jobban, minthogy amikor erre szüksége van, akkor az Apple termékek más platformokon is megjelennek. Az Apple Music megjelenése az iOS világon kívül hatalmas és sok tekintetben váratlan lépés volt az Apple részéről, amely Steve Jobs életében elképzelhetetlen lett volna. 2015-re, amikor a szolgáltatás útjára indul  azonban megváltozott a környezet, Jobs sajnos már nincsen velünk, a vetélytárs szolgáltatások minden platformon jelen vannak, így az Apple sem engedhette, meg magának, hogy az Apple Music és a Beats Radio ne legyen elérhető több platformon.

Elérhető az Apple Music Android-os verziója

Az Apple Music bejelentésekor az egyik legnagyobb szenzáció az volt, hogy az Apple bejelentette, a szolgáltatás nem csupán iOS- hanem Android platformon is elérhető lesz. A lépés jelezte, hogy Tim Cook és az immáron Dr.Dre-vel és Jimmy Iovine-al megerősödött tartalom csapat valóban...

Hogy ennek mi az oka? A látszat ellenére nem az Apple Music, vagy csupán kis mértékben. Az Apple mindenkori zenei szolgáltatásának a fent leírtak miatt elsődleges feladata az,  hogy az Apple eszközeinek értéket növelje. Az iTunes már nem volt erre képes, a streaming szolgáltatások előretörésével pedig az Apple sok, értékes vásárlót vesztett emiatt.

Az Apple Music bevezetése a vetélytárs platformra tehát nem más célt szolgál, minthogy visszacsalogassa az Apple-től elvándorolt, értékes vásárlókat és újabb Apple hardverek vásárlására ösztönözze őket.

Ezt a célt akkor tudja legjobban szolgálni  az Apple Music, amennyiben  a vetélytárs platformon is sikeres. Márpedig a jelek szerint az!

A 2015 utolsó negyede éve óta Androidon is elérhető Apple Music a kezdeteket és egy kisebb döccenést leszámítva folyamatosan ,negyedévenként 3 millió feletti telepítést regisztrált  Androidon is, és 2019 első negyedévben regisztrálhatta az eddigi legerőteljesebb negyedévét, közel 4 millió telepítéssel!

Az országokat tekintve Androidon (is)  erősen  Egyesült államok központú a szolgáltatás, hiszen az Android telepítések 28%-a tengerentúlról érkezett, messze- mesze megelőzve a 7%-al második helyen álló Indiát,  és az őt követő Brit, Orosz illetve Brazil piacokat. ez az 5 piac adja ki az Androidon az appot letöltők felét!

Ez az összességben 40 millió alkalmazásletöltés persze nem  jelent 40 millió fizető felhasználót, azonban mutatja, hogy az Apple Music számára  minden platform fontos forrása lehet az új előfizetőknek.

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a  speciális helyzetben vannak.  A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

Daniel Ek cége pedig a közelmúltban több olyan lépést is tett, amelyek akár közvetlen vetélytárssá is tehetik a nagy major kiadóknak.

A Spotify azonban- jelenleg még biztosan- függő viszonyban van a nagy nemzetközi lemezkiadókkal, hiszen az ő tartalmaik nélkül   szinte semmit nem érne a svéd cég platformja.   Azt, hogy a Spotify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Másfajta viszony ez, mint az Apple esetében, más, mint milyen a Google és  kiadók közötti, de messze nem felhőtlen. Igaz ez annak ellenére, hogy a kiadók a svéd cég tulajdonosai is egyben.

A svéd cég és a nagy kiadók között jelenleg 5 területen van komolyabb vita:

Ingyenes tartalom

Az ingyenes tartalom már a kezdetektől fogva vita tárgyát képezte a svéd cég és a kiadók között és jelenleg is ez tekinthető a legjelentősebb  vitaforrásnak.

A Spotify számára az ingyenes tartalom fontos eszköz. Egyrészt a Spotify 157 milliós teljes felhasználói táborából a nagyobb része, mintegy 80 millió ügyfél az ingyenesen igénybevehető részt használja a szolgáltatásnak.  Másodsorban- ami talán   az első helyre kívánkozna- pontosan  ez az ingyenes szolgáltatási rész a Spotify sikerének az egyik kulcs, és ezt nagyon a cég menedzsmentje sem titkolja. Az szolgáltatásért nem fizető zenekedvelők 25-30%-át ugyanis a Spotify meg tudja győzni arról, hogy prémium ügyfelekké váljanak, azaz az ingyenes rész  kiváló előszobát jelent a  prémium részhez.

Az, hogy a nagy nemzetközi kiadók nem szeretik, nyílt titok, márha egyáltalán titoknak nevezhető. A fontosabb és égetőbb kérdés inkább talán az, hogy mi lesz a major kiadók álláspotja a jövőben ezen a téren?

Kiadói források szerint az elégedetlenség nem hogy csökkent, volna, hanem egyre nő  a Spotify ingyenes  részével kapcsolatban.  Több opciót mérlegelnek a kiadók és ezek közül az egyik valóban az, hogy teljesen kivonják a tartalmaikat a Spotify ingyenesen elérhető részéből. Ami (egyelőre még) visszatartja ettől a kiadókat, az az, hogy a negatív oldalon jól megjósolható, hogy mekkora( dollárban mérve 9 számjegyű) kiesés jelentene, ha kivonnák a tartalmaikat, az azonban  nem jósolható jelenleg egzakt módon meg, hogy mindez növelné-e és ha igen  mennyivel a prémium elfizetők táborát.

Ennél kevésbé drasztikus- és talán emiatt és egyre népszerűbb- elgondolás kiadói körökben, hogy  a tiltást csak az érett piacokon vezetnék be, ahol a jelek szerint megvan a fizetőképes kereslet és hajlandóság a streaming szolgáltatások iránt.

Gross Margin

A Spotify egyik legfontosabb üzemet az elmúlt évben a tőzsdére lépés kapcsán az volt, hogy ugyan még nem nyereséges, de a margin folyamatosan nő, így előbb utóbb a méretgazdaságosság megtermeti majd a lehetőségét a nyerséges működésnek..

Ehhez- mármint a margin növekedéséhez- ugyanakkor kellett az, hogy a kiadók érdemi engedményeket tegyenek.  A lejátszásonkénti  bevétel megosztásban a kiadóknak járó   részesedést ugyanis 55%-ról 52%-ra mérsékelték.

Mindennek pedig meg is lett az eredménye:

A 2015-2016-os 12-14%-os margin szintektől 2017-ben 21, 2018-ban pedig már közel 26%-os marginnal működött a Spotify! A svéd cég étvágya tehát feltételezhetően minden eddiginél nagyobb lesz, lehet akkor amikor majd az idei év során  újratárgyalja megállapodásait a kiadókkal.

A kiadók ebbe  a feszült viszony miatt feltételezhetően nem mennének bele,  sőt a kiadói oldalról származó információk, alapján a legnépszerűbb előadók esetében ,magasabb részedést szeretnének az eddigieknél.

A Spotify ezzel szemben szeretné, hogyha partnernak tekintenék a kiadók, mint egyszerű vásárlónak   és úgy szeretné szinten tartani vagy akár csökkenteni a kiadóknak fizetendő díjakat, hogy bizonyos általa nyújtott információkat  beáraz.

 ARPU

A Spotify felhasználónkénti árbevétele az elmúlt években, ha lassan is de folyamatosan csökkent. A csökkenés igazán az elmúlt 12-15 hónapban gyorsult fel, amikor is a svéd cég egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben alkalmazta marketing eszközként a havi egy dolláros áron való előfizetést 3 hónapig, a családi kedvezményes csomagokat illetve az egyetemistáknak szóló árengedményes előfizetéseket.  

kevésbé fejlett piacokon- mint például a dél- amerikaiak vagy a távol- keletiek, pedig a nagy nyugati piacokon megszokott  árazás nem alkalmazható, ez mindenki számára egyértelmű. A nyomás az ARPU-n 2019-ben pedig jó eséllyel fokozódik majd, hiszen a Spotify pont olyan piacokon tervez terjeszkedni, amelyeken mindenképpen alacsonyabb a fizetőképes kereslet.

Mindezt a kiadók sem vitatják , azonban rendkívüli módon aggasztja őket, hogy az ARPU csökkenés lényegében nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy egyre kevesebbet költenek a Spotify előfizetők a szolgáltatásra.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a fenti trendek alapján éves szinten közel 30 dollárral kevesebb előfizetési díj folyik be felhasználónként a svéd céghez mint 2 évvel ezelőtt!

Talán az ARPU kapcsán van a legkevesebb vita amúgy Daniel Ek és a kiadók között, ugyanakkor   a megközelítés tekintetében fundamentális különbség van a Spotify és a kiadók között. Míg a Sptofy alapvetően az ügyfélszámot szeretné növelni, addig a kiadók számára az ügyfelenkénti költés és a bevétel lenne a legfontosabb.

És ott van példakánt a Netflix, amely immáron több alkalommal is árat emelt, és a fejlett piacokon a kiadók nem értik, miért ne tehetné mindezt a Spotify is meg.  

Promóciók

Az ARPU csökkenésének egyik, a kiadók által leggyakrabban kritizált oka, hogy a Spotify egyre gyakrabban használ az előfizetőszámának növelésére olyan promóciókat ,amelyeknél szinte ingyen vagy minimális összegért teszi elérhetővé a szolgáltatását.

Kiadói oldalon ezen a téren is egyre erősebb ellenállás vártható.   Ahogyan egy  kiadói forrás fogalmazott: „A Spotify volt messze a legagresszívabb az elmúlt 10 évben a promóciós árak és kedvezmények terén.  Sokáig ez  támogatható volt kiadói oldalról is annak érdekében, hogy minél szélesebb tömegeket érjenek el  a streaming szolgáltatások.  A Spotify azonban mindezt  a cégérétékének felépítésére (is) használta, ez pedig maximálisan nem támogatott”

Marketing adatok

A Spotify elképesztő mennyiségű adat  gyűjt és használ fel annak érdekében, hogy  minél jobb és minőségibb zenei  tartalmakat nyújtson  ügyfelei számára. Immár évek óta ezt a hatalmas adatmennyiséget az előadók és menedzsereik számára is elérhetővé tette a svéd cég.  

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előadók  igen mélyreható analitikai információkast kapnak, kaphatnak arról, hogy kik, mennyiszer és hol hallgatják zenéiket a Spotify berkein belül. Mindez igen fontos és értékes marketing és szegmentációs információ,amelyet  ahogy írtuk az előadók láthatnak, de a kiadóik nem!

Ez pedig nem is felháborodást okozott és okoz  kiadói körökben. Hiszen az előadók felfedezését,  befuttatását és menedzselését jórészt mg mindig a kiadók végzik, akik ezzel szemben a legfontosabb adatokhoz nem férnek hozzá a svéd cégtől.

A Spotify  terve az, hogy az idei tárgyalások során  ezen adatok elérését ajánlaná azért cserébe, hogy a kiadók tovább csökkentsék a streamenkénti részedésüket és ezáltal a Spotify tartalomköltségeit. nagy kérés, hogy kiadói oldalon ennek mi lesz a fogadtatása, hiszen az álláspont ezen az oldalon az, hogy ez az adat az övék, így hát fizetni nem  is értik miért kellene érte…

Bármennyire vonzónak tűnik, tűnhet ugyanis a Spotify számára egy kiadók és kiadói költségek nélküli élet , kicsi az esély rá, hogy ez rövid távon megvalósuljon. Éves szinten mintegy 6 millió dalt adnak ki világszerte, és a 3 major kiadó összesen közel 4 milliárd dollárt költenek előadóik marketingjére.   Ezt a Spotify jelenleg egyszerűen nem engedheti meg magának. Így  haragszom rád ellenére  legvalószínűbb, hogy a felek még jó ideig egymásra utalva folytatják…

A Soundcloud elmúlt 3 évét két részre lehet osztani.   2016-ban egy (hibás) álmot kergetve a Soundcloud valami olyasmi szeretett volna lenni, ami túl drága és nem is biztos, hogy beleillik abba, amit addig csinált és( amiben addig erős volt) A vesszőfutás odáig súlyosbodott, hogy  2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen.  2017 augusztusában végül a Soundcloud az utolsó pillanatban, de végül megmenekült attól a szégyentől, hogy közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen.Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

Az új menedzsmenttel pedig a Soundcloud visszatért az eredeti koncepciójához,  azaz Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre és  ahhoz, hogy a berlini cég célja az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

Ebbe az irányba tett a Soundcloud hatalmas lépést az elmúlt hónapokban, három együttműködés bejelentésével! A sor azonban folytatódott!

 Februárban azt írtuk, hogy „ahhoz, hogy a hogy a DJ-ék számára a Soundcloud legyen a nagybetűs zenei platform, tulajdonképpen ehhez már nem kéne más „csak” a feltöltött mixek  értékesíthetőségének megteremtése. Ez persze nem egyszerű feladat, de  ebbe a irányba is tett egy fontos és nagy lépést a berlini cég! ”  A fontos lépést azóta egy óriási lépés követte, így tulajdonképpen a berlini cég megvalósított  fenti ígéretét!

 A berlini cég ugyanis jelenlegi előadói programját  kiegészítette egy újabb elemmel: Mostantól a programban részt vevő  előadók tartalmai más streaming szolgáltatásokban is megjelenhetnek majd!

Ez nem kevesebbet jelent, minthogy  a Soundcloudra feltöltött zenék  megjelenhetnek párhuzamosan ezzel a Amazon Music,  az Apple Music,  a Deezer,  az Instagram, a  Spotify, és a  YouTube Music berkein belül, aza lényegében minden fontos streaming szolgáltatásban!

Ráadásul mindenezért a Soundcloud egyetlen eurócentet sem kér, azaz a összes bevétel, amely a fent említett szolgáltatásokon való lejátszásokból adódik, közvetlenül és csorbítatlanul az előadóknál landol, majd!

A berlini cég sokat és komolyan dolgozott nem csupán  az üzleti modellen, hanem a felhasználói élményen is. A SoundCloud Premier névre hallgató szolgáltatás a mostani publikus béta előtt hónapokon keresztül volt tesztelés alatt, olyan Grammy jelölt vagy éppen fesztivál húzónévnek számító  előadók, mint Leaf, mobilegirl, Jevon and Thutmos által.

A SoundCloud Premier két szempontból is kulcs fontosságú lépés a Soundcloud részéről. Egyrészt abban, hogy az underground előadók számára a Soundcloud legyen az első és elsődleges zenei elosztóközpont.   Másodsorban pedig abban, hogy a Soundcloud hatalmas—közel 20 millió főt számláló feltöltő bázisa számára a berlini cég prémium megoldásai sokkal nagyobb értéket képviseljenek!

A Youtube kapcsán az elmúlt években sok minden elhangzott. A  szikár pénzügyi adatok alapján a mai napig kijelenthető, hogy a Youtube a digitalis zenei szolgáltatások legjelentősebb pénzgyára, ami alapvetően az üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódik.  Pontosan ez utóbbi miatt feszült a viszony a kiadók és a Youtube között.

A kiadók sokkal inkább szeretnék egyfajta  prémium zenei szolgáltatásként látni, nagy kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a Youtube be tudja, be akartja-e tölteni, illetve ha igen, akkor  ki vesz, veheti át a helyét az ingyenes zenei videók terén.

A csete-paté Európában ugyanakkor teljesen új szintre jutott el, és ehhez (sajnos) a politikának is nem kevés köze van.

Na ez, a Youtube számára alapvetően kedvező megközelítés a fenti megközelítés és joggyakorlat , ami alapjaiban változik meg az Európai Parlament döntése értelmében. Az internetes platformok felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmakért – mondta ki egy keddi szavazással a grémium. A döntést az EU Tanácsának, az uniós tagállamok kormányait tömörítő testületnek is jóvá kell hagynia, ezután pedig mindegyik tagállam törvényhozásának külön be kell emelnie a saját jogrendjébe. Erre a beemelésre két évük van az uniós országoknak. A gyakorlati változás tehát nem egyik napról a másikra történik majd meg.

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

De jelen állapot és tudásunk  szerint  megtörténik és ez alapjaiban változtatja majd meg az internetes tartalmak jogi helyzetét és jó eséllyel akár az olyan óriások, mint a Google vagy a Facebook  ügymenetét is.

A javaslat értelmében  a következő eljárás lesz a követendő ugyanis:

• A lemezkiadó menjen oda a szolgáltatóhoz, és mondja azt, hogy itt a katalógusom, ha használni akarod, fizess érte.
• Ha nem fizet érte, akkor viszont ezeket a dalokat ne engedje meg, hogy feltöltsék hozzá, szűrje ki őket.

S hogy mit fog mindez eredményezni?  Egyrészt azt, hogy a YouTube és társai ezután közvetlenül perelhetőek lesznek a feltöltött jogsértő tartalmakért, illetve kénytelenek lesznek  a kiadók számára is elfogadható megállapodásokat kötni, már az ingyenesen elérthető szolgáltatásukkal kapcsolatban is. Ez még nem is biztos, hogy baj, sőt…

Az azonban már igen, hogy annak érdekében, hogy  a  direktívában meghatározott elvnek, - a szolgáltatók felelősek a hozzájuk feltöltött tartalmakért így amennyiben olyan zenét vagy videót töltenek föl hozzájuk, amelynek a kiadójával nincsen megegyezésük annak a zenének vagy mondjuk filmrészletnek a felhasználásáról, akkor azt nem tehetik közzé- megfeleljenek nyilván valamilyen (újabb) ellenőrzési  módot kell bevezetniük.  Automatizálni kell a feladatot, és szoftverekkel, gépekkel kell végrehajtani. Elképzelhető, hogy a gépek az olyan tartalmakat is kiszűrnék, amelyeknek teljesen jogosan az ingyenes, nyílt interneten van a helyük: paródiát, kritikát, idézeteket, tudományos ismeretterjesztést. És extrém esetben akár a mémeket is.

Az E döntése tehát valóban földrengésszerű változásokat hozhat, és egyáltalán nem biztos, hogy csak pozitívakat. Azt és ahogyan az internet az elmúlt 20 évben működött, tulajdonképpen elfelejthetjük.  Ahogyan egy blogtársunk fogalmazott, nagyon helyesen: Az Unióban beköszönt a szellemi tulajdon új feudalizmusa. Ahol a jogdíjakat birtokló kevesek győztek a tömegekkel szemben. A kérdés most már csak az, hogy ez végül valóban okozza-e majd azt, amit a jogtulajdonosok szeretnének, azaz az előadók, zenészek és egyéb  tartalomelőállítók sokkal jobb fizetségét.

A Spotify és a nagy zenei kiadók kapcsolata az elmúlt években- mondhatni eddig- nem volt kifejezetten feszült, mint mondjuk a Youtube-é. Másfajta viszony ez, mint az Apple esetében, más, mint milyen a Google és  kiadók közötti, de messze nem felhőtlen. Igaz ez annak ellenére, hogy a kiadók a svéd cég tulajdonosai is egyben.

Eddig,  ha kompromisszumok árán is, de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorban azért, mert egy hajóban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Abban, hogy a befektetők  tavaly mg 30 milliárd dollárra értékeltek, egy veszteséges és olyan céget, amely az Apple-el, a Youtube-al és az Amazon-al versenyez elsődlegesen az volt az oka, hogy a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

Nem kell túlzottan nagy kombinációs készség ahhoz, hogy lássuk, a kettő egyszerre nem tud majd megvalósulni, azaz a Spotify nem lehet majd úgy jóban a kiadókkal, hogy közben a digitális zene Netflixévé válik, márpedig a Spotify - jelenleg még biztosan- függő viszonyban van a nagy nemzetközi lemezkiadókkal, hiszen az ő tartalmaik nélkül   szinte semmit nem érne a svéd cég platformja.

Lehet-e a Spotify a digitális zene Netflixe?

A Spotifyt a befektetők nem is olyan rég meglepően magas, 30 milliárd dolláros értékre taksálták a tőzsdei kibocsátás során. Abban, hogy a befektetők ennyire optimisták voltak egy veszteséges és olyan céggel kapcsolatban, amely az Apple-el, a Youtube-al és az Amazon-al versenyez elsődlegesen az...

Hosszú távon azonban ez- azaz a kiadóktól való függetlenedés- a svéd  cég célja, mégha most ezt – természetesen- nem mondhatja ki.

Ebbe az irányba pedig a lépéseket- amelyek nem is annyira bébi lépések- már el is kezdte megtenni a Spotify. Egyértelműen ebbe az irányba mutat, hogy a svéd cég elkezdett saját maga szerződéseket kötni az előadókkal  (persze egyelőre a kevésbé nevesebb, független előadókkal) , hogy saját tehetségkutatót indított, illetve az is, hogy erősíteni szeretné a podcastok megjelenését a Spotify-ban.

Az újabb lépés pedig már nyugodtan nevezhető óriáslépésnek is. A Spotify ugyanis- egyelőre ugyan még csak tesztüzemmódban és az Egyesült Államokban- de lehetővé teszi az előadók számára, hogy saját tartalmakat töltsenek fel a platformra!

Maga a funkció nagyon egyszerűen használható lesz. Egy a Spotify általa kialakított templatebe kell csupán megadni a legfontosabb adatokat- a release neve,  az előadó nevének megadása és a zeneszám, -számok feltöltése és címeinek megadása után már publikálható is a Spotify oldalain.

Ami talán az egyszerűségnél is fontosabb ( lesz) majd az előadók számára  az az, hogy a Spotify- ellenben a hasonló digitális  szolgáltatókkal (   CD Baby, TuneCore, Distrokid) ingyenesen teszi majd mindezt!

A svéd cég mindezt persze jó okkal teszi. A ki nem mondott célokon- lásd fentebb- felül ugyanis a Spotifynak nyíltan bevallott célja, hogy egyfajta marketplace szerepet töltsön be, azaz ő legyen a kapocs az előadók, a kiadók és a zenekedvelők között. Ezzel a Spotify igen erősen  belemar nemcsak a digitális  terjesztők, hanem az olyan szolgáltatók,mint a Soundcloud vagy a Youtube birodalmába is. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, a kezdetekkor a Spotify-ak nyilván áldozatokat kell majd hoznia, ez az áldozat pedig az, hogy az előadók mindezt ingyen tehetik.  persze az ingyenesség erősen relatív  fogalom, hiszen a Spotify-on keletkező streamekből származó bevételeknek a felét  zsebre tesz a svéd cég. Ami még így is sokkal  kedvezőbb lesz az előadók számára, mintha leszerződnének egy kiadóval!

A Spotify összeveszhet a nagy zenei kiadókkal

Azt, hogy a Sptoify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Másfajta viszony ez, mint az Apple esetében, más, mint milyen a Google és kiadók közötti, de messze nem felhőtlen. Igaz ez annak ellenére, hogy a kiadók a svéd cég tulajdonosai...

A Spotify tehát ezzel a lépéssel egy egyértelmű lépést tett a kiadóvá válás irányába, akármennyire is próbálja kommunikációjával  mindezt tompítani. A kiadók ennek biztosan nem örülnek majd, így a meglevő frontok mellé jó eséllyel hosszabb távon egy újabb nyílik, nyílhat majd.

A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis  a látásmódot jól megfogalmazó  definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW,  rest of the World-ként, azaz mintegy  apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon keletkezik.

Teljesen más a helyzet ugyanakkor, hogyha hosszabb távon gondolkozunk.  A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által  áll majd elő, mint a kínai vagy éppen az  indiai.

Véletlennek semmi estre sem mondható tehát, hogy a nagy globális streaming szolgáltatók pontosan az ezekre  a piacokra való belépést fontolgatják, tervezik, próbálják megvalósítani.  A svéd cég piacra lépése ugyanakkor- messze nem  a piacra lépésének ténye miatt-   valószínűleg a zeneipart hosszú évekre meghatározó hullámokat vet.

A Spotify ugyanis a nemzetközi streaming történelemben először, globális szereplőként ajánl lényegében a mobil telefonos feltöltőkártyákhoz hasonló,  nem havidíjas streaming elérést.  Fontos leszögezni, hogy ez jóval több, mint a Spotify  nagy , fejlett, globális piacokon  elérhető ingyenes elértése!

Daniel Ek cége ugyanis Indiában nem kevesebbet ajánl, minthogy napi szintű elérést ad az ügyfeleknek, és a havi, negyedéves, éves elérést lényegében ennek alapján építette fel a cég.

A napi elérés mintegy 50 forintba kerül majd, a heti 150 forintba, a havi pedig  alig több, mint 500 forintba.

Azaz a Spotify nem csak, hogy egy teljesen új elérési modellt, módot vetett be egy, egy milliárd főt számláló  piacon, hanem a hagyományosnak mondható árazását is drasztikusan csökkentette. tetet ,teszi, mindezt egy nagyon kettős karakterisztikával rendelkező piacon.

Bollywood  él, virul, de nem fizet

 Daniel Ek, a Spotify vezetője a közelmúltban, az egyik befektetők számára szóló megbeszélésen kijelentette , hogy a svéd cég célcsoportját  és növekedésének alapját a következő 1 milliárd internet felhasználó jelenti, jelentheti majd.

Ebből a potenciális táborból a legtöbben Kínából érkeznek majd,ami  több okból is  elérhetetlen a Spotify számára. A Latin- Amerikai és néhány európai piac ( pl. Németország)   az idei  év növekedését még( talán) biztosítja majd, de a 2020-21 utáni időszakra, egyelőre nem nagyon létszik, hol tud majd  növekedni a Spotify. Növekedni  a Közel-Kelet lehetne lehetőség, de az Deezer megerősödése és helyi kapcsolatai miatt kiesett, így nagyon nem marad más a Spotify számára, mint  minden egy lapra tenni fel India kapcsán.

India ugyanakkor egy  nem egyszerű piac. Talán nincs is más olyan zenei piac, ahol  a helyi zenei  tartalmak ennyire meghatározóak és jelentősek lennének. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a jövedelemnagyság extrém alacsony, azaz a streaming zenei szolgáltatásokért elérthető összeg és sokkal-sokkal alacsonyabb , mint mondjuk az Egyesült Államokban.

Egyedül nem megy

Hosszú távon tehát a Spotify számára a jelenlegi árszintek mellett az indiai piacra való belépés  nem hogy veszteséges, de nehezen fenntartható lesz, lenne így  a Spotify számára igen fontosak ( lehetnek) a helyi partnerek  a szolgáltatás penetrációjában.

Reálisan a  svéd cég ugyanis,. még az alacsony előfizetési díjak mellett  is, csak mintegy 10 millió előfizetőre számíthat az amúgy óriási Indiai piacon, ez pedig bárhogyan és bárhonnan is nézzük, 2 nagyságrend távolságra van az 1 milliárd új ügyféltől.

A segítséget,mind az ügyfélszám, mind az ARPU tekintetében egy  komoly partnet jelenti, jelenthetné. Ez partner pedig nem is akárki lehet, hanem a mintegy 2 évvel  ezelőtt a helyi piacokon egyesült végrehajtó Vodafone!

A brit cég   korábban, éveken át meghatározó zenei piaci szereplő volt ( velük hozta tető alá a Spotify első  európai telco megállapodásait ) de az elmúlt években a tartalomipar és tartalomszolgáltatás mostohagyerekké vált Vittorio Colaó ( azóta elzavart) vezérigazgató keze alatt.

A Vodafone Idea néven futó közös vállalat ugyanakkor az indiai piacon sok tekintetben lépéskényszerben van, hiszen mindkét  vetélytársa, Bharti Airtel és Reliance Jio  is erős, zenei jelenléttel bír. Ahhoz, hogy a Vodafone felvehesse velük a versenyt erős partnerre lesz, lenne szüksége…

Mindkét félnek szükség lenne egymásra, most már csak meg kell, kellene állapodniuk…

Támadás? Háború?

Az, hogy a Spotify számára mennyire kulcs kérdés (volt) az indiai piacra való belépés mutatja, hogy ennek érdekében a svéd cég bevállalta történetének legnagyobb, legjelentősebb és akár hosszú távú következményekkel is járó konfliktusát.

A konfliktus tárgyát a svéd cég indai piacra tervezett előfizetési csomagjai jelentik, amelyeket a Warner Music nem fogadott el, illetve keveselte az így neki járó jogdíjat,  így nem engedélyezte tartalmainak felhasználását Indiában a svéd cég számára.

A Spotify azonban nem riadt meg és rádiószolgáltatásként, kiadói engedély nélkül elindította a Spotify indiai verzióját.  Erre a Warner beperelte a svéd céget a  Mumbai  bíróságon és azt kérelmezte, hogy a döntés megszületéséig ne indulhasson el a szolgáltatás.

A szolgáltatás aztán elindult,  a bíróság pedig elutasította a Warner kérését, azonban a svéd céget arra kötelezte, hogy pontosan rögzítse, hogy a Warner kötelékébe tartozó előadók tartalmait hányszor, mennyien hallgatják.

Hogy mennyire fontos is a streaming  piaci szereplők számára, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Spotify  indiai indulása után alig pár appal a Youtube Music is megjelent a hatalmas piacon. Mindeközben a Spotify alig egy hét alatt 1 millió felhasználóra tett szert. Ezeknek nyilván csak egy töredéke- 1%- maximum- az aki fizető felhasználó – de így is  ígéretes indulásnak mondható. Márcsak azért is, mert tavaly év évégén a svéd cég mintegy 25 millió felhasználóval rendelkezett az Egyesült Államokon kívül. Az 1 millió új Spotify regisztrált segítéségével ezt egy hét alatt 4%-al növelhette Daniel ek cége!

India tehát pillanatok alatt a nagy nemzetközi streaming szolgáltatók harcterévé vált, és ez a  harc már nem 2019-ről, de nem is 2020-ról, hanem  arról a streaming piacról szól már, ahol majd nem a nagy nyugati piacok lesznek a növekedés motorjai.

 Az elmúlt években   a világ legnagyobb zenei piacán, az Egyesült Államokban olyan mértékben növekedtek a streaming szolgáltatások, hogy csak az volt a kérdés, mikor kezd majd el az az eszement növekedés kifulladni.

A napokban megjelent adatok  alapján  kijelenthető, ez az év nem a 2018-as volt, ugyanis folytatódott a streaming száguldás és ezáltal a tengerentúli zeneipari bevételek növekedése..

A 2018-as évben a zeneipari bevételek az Egyesült Államokban megközelítették a 10 milliárd dollárt, ami az előző évhez képest ugyan kisebb növekedés, de még mindig kétszámjegyű,11%-os.

A növekedés motorját- természetesen- továbbra is a streaming szolgáltatások adják.

2018-ban a streaming szolgáltatásokból származó bevételek  7,4 milliárd dollárt tettek ki.  Ennek legnagyobb része ( 4.6 milliárd) a klasszikus streaming szolgáltatásokból- mint a Spotify vagy az Apple Music- származott.   Ugyanakkor a streaming  szolgáltatások piacain végbemenő innovációt  mi sem érzékelteti jobban, hogy a limitált  hozzáférést kínáló streaming szolgáltatások*- mint például az Amazon Prime Music- 26%-ot növekedve, immáron közel 750 millió dollár árvbevételt termeltek,  vagy  az on-demand rádiószolgáltatások- mint például a Pandora- amelyek bevételei először haladták meg az 1 milliárd dollárt.

A streaming szolgáltatások népszerűsége tehát töretlenül növekszik, ami nem csak a bevétele növekedésében, hanem az ilyen jellegű szolgáltatásért fizetők számában is jelentkezik, szerencsére. 2018-ban gyakorlatilag havonta 1 millió új előfizetőt jelent meg a tengerentúli zenei piacokon. Ennek köszönhetően pedig immáron több,mint 50 milliónyian fizetnek a streaming szolgáltatások valamilyen formájáért, azaz minden hatodik amerikai állampolgár streaming zenei előfizetőnek számít!

Az a kettősség, ami az elmúlt években jellemezte az USA zenei piacait, persze megmaradt továbbra is. A streaming szolgáltatások különböző típusai messze két számjegyű mértékben növekszenek, miközben a 2000-es évek közepének digitális szolgáltatása, az a lá carte letöltés ( ki emlékszik már az iTunes Music Store-ra? ) minden típusa 30%-ot megközelítő mértékben esett, míg a hosszú éveken át csökkenő CD eladások csökkenése ismét felgyorsult és meghaladta a 30%-ot.

A zeneipar átalakulását talán a legjobban az az adat szemlélteti, hogy a CD eladásokból származó bevételek  2018-ban kisebbek voltak, mint bármelyik streaming szegmens…

Az egyre inkább végeláthatatlannak tűnő növekedés immáron negyedik éve folyamatosan növekszik a tengerentúli zeneipar- ellenére  a sötétebb felhők azért már gyülekeznek a tengerentúli zenei piacok felett.  A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedési üteme ugyanis masszívan lassul, évről évre. Akkor ,amikor pedig  ez az üteme nulla közelébe ( vagy akár csak 5% alá) lassul, komoly bajba kerülhet a tengerentúli zeneipar ismét!

A streaming szolgáltatások számára a növekedés létkérdés , több okból is. Egyrészt  annak érdekében, hogy minél több ügyfelük és az ebből adódó méretgazdaságosság révén pénzügyi eredményük javuljon. Másodsorban pedig azért, hogy olyan tartalomtípusokat- videó, saját gyártású tartalmak- vezessen be, amelyeknek a tartalomköltségeik érdemben és jelentősen alacsonyabbak, mint  az audio tartalmaké.

A Spotify érdeklődése a podcasting iránt sem mondható éppen újkeletűnek. A svéd cég tavaly év elején, azaz  közel egy éve elindította podcasting platformját, amellyel a hagyományos talk rádióktól szeretett minél több ügyfelet elcsenni.

Nem tudjuk,  mennyire ,ment jól, mennyire volt népszerű a platform, (  maga a Spotify is elismerte azt, hogy népszerűnek népszerű voltak a podcast tartalmak, azonban a felhasználói élmény meglehetősen gyenge volt ezen a téren)   de az biztos, hogy a  Spotify nagy lépést tett annak érdekében, hogy a világ vezető podcast szolgáltatója legyen.  Maga Daniel  Ek CEO jelentette be ugyanis, hogy a megvásárolják a podcast platform  Gimlet media-t illetve a Podcastok létrehozásához hasznos segítséget nyújtó Anchor nevű céget.

A lépés akár hogyan is  nézzük egyfajta all in a Spotify részéről, azaz a svéd cég minden kétséget  kizáróan szeretne meghatározó szereplő lenni a podcastok piacán. Sőt. nem is egyszerűen meghatározó szereplő szeretne lenni, hanem a Spotify szeretne lenni  A LELŐHELYE a podcast tartalmaknak.  A zenei tartalmak esetében ez tulajdonképpen megtörtént, miért ne történhetne meg a podcast esetében is?

Ehhez persze kell  tartalom és kell az is, hogy maga a felhasználói élmény a Podcastok esetében is olyan legyen, mint a zenei tartalmak esetében. Ebben segíthet a Gimlet, ami tulajdonképpen az lehet majd a Spotify számára, ami a Marvel volt a Disney számára. A Spotify ha ügyes kísérletezhet majd  azzal, hogy a Gimlet húzó podcastjai exkluzív csak nála lesznek egy ideig elérthetőek.

A felhasználói felület kialakítása kapcsán – ex Netflixesként nem véletlenül- Barry McCarthy a Spotify  pénzügyi vezérigazgató helyettese  a Netflixet említette követendő példaként. Azaz a Spotify személyre szabottan, vélhetően a zenei és a Podcast tartalmak hallgatottsági adatait kombinálva szeretne szuper pontos,  szuper érdekes tartalmakat ajánlani a Gimlet platformjának Spotify-os verziójában.  

Ellentétben a klasszikus audio tartalmakkal a podcasting sokkal demokratikusabb  műfaj, így itt a podcastolni vágyók  igényeinek kielégítése is fontos lehet.  Itt és ezen a ponton lép be a mestertervbe az Anchor, amely alkalmazása révén a telefonunk segítségével készíthetünk podcastokat, amelyeket aztán publikálhatunk és, sőt  potenciális hirdetőket is segít találni az alkalmazás.

A Spotify a podcastingot is uralná

Amint arról már több alkalommal írtunk mi is a muzzak oldalain, posztjaiban a streaming cégek számára a túlélés feltétele a folyamatos növekedés, fejlődés, terjeszkedés. Ennek részeként lépnek be a videó, sőt a saját gyártású videótartalmak piacára, a koncertjegyek piacára és a sort akár még folytathatnánk is.

Mindezen felül a Spotify-nak még egy területet kell rendbe tenni a podcastok kapcsán: az analitikai adatokat. Azaz, hogy a podcast  kreátorok elemezni tudják, kik, hányszor  mikor hallgatták meg  podcastjukat. nem kis és nem könnyű feladat, de pontosan ez az a terület, amit a Spotify az audio tartalmak esetében már megoldott.

Amennyiben pedig sikerül megoldania, és a Gimlet- Anchor duó segítségével meghatározó szerepet tud majd betölteni a podcasting piacon, azzal  több mindent is nyerhet a Spotify. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető területen lehet vezető, ahol most abszolút az Apple dominál.    A svéd cég régi álma, hogy a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. Az zenei tartalmak esetében ez egyelőre nem sikerült, de a podcast segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthat ki magának a svéd cég. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár.  Másodsorban pedig ezen a területen saját maga lesz majd kapcsolatban a kreátorokkal, a Podcast készítőkkel, építheti fel saját hirdetési  modelljét és ökoszisztémáját. Akár- bár ez egy  felettébb kis valószínűségű verzió- oda is eljuthat a svéd streaming szolgáltató, hogy a Podcast tartalmakra helyez majd nagyobb hangsúlyt, mint a zeneiekre…

A MixcCloud-ot sokszor és sokan nevezték már a Soundcloud kistestvérének, sok tekintetben jogosan, bár a londoni székhelyű cég markánsan más utat járt be  mint  Berlini testvére. A Mixcloudot Cambridge-i egyetemei diákok alapították 2008-ban, tulajdonképpen mint egyetemi rádiót, ahol a mixtape rajongók oszthatták meg egymással kedven válogatásaikat.

Működési modelljét tekintve a  szolgáltatás kísértetiesen hasonlít  a Soundcloudra. Magukat a  tartalmak a felhasználók töltik el, akik az esetek jelentős részében DJ-k, a feltöltött zenék pedig hosszabb  mixek. Üzleti modelljét tekintve  pedig alapvetően hirdetésekből próbál megélni, de a közelmúltban különböző prémium funkciókat is bevezetett.

A Mixcloud is megpróbálja a lehetetlent

A Soundcloud példája annyira friss, hogy itt lebeghet mindannyiunk szeme előtt, rossz példaként. Az alapvetően sikeres berlini cég a streaming szolgáltatóvá válás álmát kergetve majdnem csődbe ment, hogy aztán csak egy tulajdonos váltás mentse meg attól, hogy ez be is következzen. Úgy tűnik mégis,...

Az útkeresés részeként mintegy 2 évvel ezelőtt a Mixcloud is megkötötte első major kiadói szerződését, a Warner Music-kal, ami  bevallottan  csupán az első  lépés egy komplett(ebb) on-demand szolgáltatás kialakításához vezető úton.

A Mixcloud  nem lett Soundcoud á és az a berlini cég elmúlt 2 évét nézve talán szerencsésebb is- de arról  nem lett le, hogy komplettebb szolgáltatást nyújtson.

A MixCloud Select névre keresztelt szolgáltatás ugyanakkor jóval több is lehet annál, mint egy egyszerű új funkció! A MixCloud Select ugyanis lehetővé teszi, hogy a Mixcloud használók  feliratkozzanak egy-egy vagy akár több zenész csatornájára és ennek keretében  dotálják is kedvenceiket. Cserébe természetesen plusz funkciók is leérhetek lesznek számukra, úgy mint a mixel letölthetősége vagy offline ,meghallgathatósága.

A funkció árazása is szándékosan olyan  (2,99 dollár/font/euró/csatorna) , hogy egyrészt érdemben eltérjen a streaming szolgáltatások megszokott árazástól illetve, hogy lehetővé tegye, hogy ne csupán egy hanem több 3-5 csatornára is feliratkozzunk.  

Kifejezetten figyelemre méltó  47 előadó, DJ csatlakozott a programhoz már az induláskor, köztük  brit sztár DJ-k- Afrojack, Nicole Moudaber, John Digweed, független online rádiók- Brooklyn Radio, Soho Radio  vagy éppen a Red Light Radio – és független kiadók  Defected Records and Axtone Records.

Elsőre mindez nem feltétlenül tűnik világmegváltó lépésnek, a gyakorlatban ugyanakkor  akár az is lehet. Egyrészt maximálisan összevég a Mixcloud azon céljával , hogy a brit szigetekről tovább terjeszkedjen és a Soundcloudhoz hasonlóan meghatározó globális szereplő legyen, elsősorban továbbra is az Underground területen.  Másodsorban pedig bevezethet egy olyan üzleti modellt ezen a területen, ami pontosan a fordítottja annak, amit a nagy testvér a berlini Soundcloud bevezetett és amely még akár sikeres is lehet!

2019 jó eséllyel évek óta nem látott kritikus év lesz majd az Apple életében.  2018-ban ugyanis minden jel szerint  alapjaiban kezdett el megrendülni  az Apple bevételeinek  magját adó iPhone értékesítések száma. Az Apple-nek tehát éppen itt az ideje (lehet már késő is) felkészülnie egy olyan jövőre, ahol nem az iPhone adja majd bevételeinek legnagyobb hányadát.

Mindez a befektetők számára valljuk meg roppant aggasztóan ( is) hangozhat, a pesszimistábbak fejében felvetheti annak lehetőségét , hogy az Apple is a Nokia útjára léphet majd és szabad esésbe kezdenek az eladások és ezáltal a bevételek is.

Az Apple a Nokia-nál jóval professzionálisabb ,kreatívabb  cég, így ettől nem kell tartani, de az bizonyos, hogy Tim Cook-nak és az Apple menedzsmentnek drasztikus lépéseket kell tennie, hogy mindezt megelőzze.

A folyamatot amúgy nem is nulláról kell kezdeni, hiszen az Apple ha csendben, lassan, de már az elmúlt években is  egyre inkább vélt szolgáltatás bevétel vezérelt céggé. Az Apple bevételinek továbbra is meghatározója a hardver, egész pontosan az iPhone különböző verziói, azonban meredeken emelkednek a szolgáltatásokból származó bevételek is!   Amelybe persze beletartozik az Apple Music-on felül az iTunes zeneáruház, a videó letöltések, és persze maga az App Store is, egyelőre ezek jelentik a fő bevételi forrást, azonban ez bizonyosan változni fog.

Egyrészt  az Apple App Store-t  az Apple  előfizetési díjakból és tranzakciókból részesedése miatt egyre inkább elhagyó agy médiavállalatok és szolgáltatások csökkenteni fogják az App Store bevételeket. Másrészt pedig maga az Apple is sokak nagyobb hangsúlyt fektet, kell, hogy fektessen saját előfizetési  szolgáltatásainak piacre és sikerre vitelével.    

2019 ( de lehet , csak 2020) lesz majd az az év, amikor az Apple hosszú-hosszú idő után végre megjelenhet az iPhone-hoz kötött  zenei ( illetve esetleg más) előfizetési szolgáltatásokkal.

Befektetői oldalról nézve ugyanakkor ennek  is meglesz a maga ára. Sem a zene, sem a videó ugyanis nem magas  haszonkulcsú szolgáltatás, sőt a független vetélytársak ( Spotify, Pandora) pénzügyi adatai alapján önmagában inkább veszteséges szolgáltatásokról beszélhetünk.

A Nokia modell

A Nokia nagyon sok tekintetben elrettentő példa nem csak az okostelefonpiacon, hanem a zeneiparban is. A finn cég még a digitális zenei boom kezdetén szeretett volna egyszerre meghatározó szereplő lenni/maradni az mobiltelefonok illetve a digitális zene területén is. 

Lehet-e fontos zenepiaci szereplő a Nokia?

A Nokia számára az iTunes, majd pedig az iPhone és az alkalmazás alapú ökoszisztéma megjelenése és felépülése- ma már kijelenthetjük - megoldhatatlannak tűnő problémát okozott. A válaszként elindított Comes with Music platform szolgáltatás, amilyen nagy várakozások közepette indult 2009-ben, olyan megdöbbentő sebességgel bizonyosodott be róla, hogy gyakorlatilag piacképtelen, hogy aztán 2011-ben szűk másfél évvel indulása után kivezessék a piacról.

Ez a kísérlete (is) kudarcot vallott a finn cégnek, azonban az Apple számára  lehet, ez a követendő út. Azaz, hogy  az iPhone értékesítéseket annak segítségével növeljék, hogy  az készülékvásárlók ingyenes hozzáférést kapnak az Apple Music-hoz.

Maga a streaming szolgáltatás veszteséges, ugyanakkor pontosan az előbbiek révén segíthet abban ,hogy az Apple értékesíteni tudja és annyiért új generációs telefonjait,amennyiért jelenleg nem nagyon tudja.

Hirdetésmentesség iPhone vásárlásért

Amennyiben az Apple valóban meg fogja tudni vásárolni a legjelentősebb tengerentúli rádióhálózatot, úgy egy újabb lehetséges iránya rajzolódik ki a  zene és az iPhone összekapcsolásának.

Ez pedig a hirdetésmentesség. Az iHeart Radio akvizíció révén ( nem győzzük hangsúlyozni, amennyiben teljesül)  az Apple kezében ott lesz ( végre egy valódi, működő) 10 milliók által használt rádiószolgáltatás. Amely esetében aztán az Apple megtehetné azt, hogy az iPhone tulajdonosok számára hirdetésmentessé teszi a rádiószolgáltatást.

A nagy Apple szolgáltatási  csomag

Az sem kizárt azonban, hogy az Apple még ennél is tovább megy majd, és a zene, az Apple Music csak egy része lesz annak, amivel  telefonvásárlásra próbálja majd csábítani az Apple rajongókat. A hírek szerint a csomagban helyet kaphat majd az Apple tervezett előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is. Az előfizetési csomag leginkább és direkt módon majd az Amazon hasonló ajánlatával, az Amazon Prime-al  vetélkedik majd, természetesen a házhozszállítási és egyéb, alapvetően e-commerce jellegű, az Amazon által kínált előnyök nélkül.

Bármelyik verzió is valósul majd meg, az szinte biztosan kijelenthető, hogy 2019 minden bizonnyal meghatározó év lehet majd az Apple életében, némi túlzással azt is írhatnánk, hogy jó eséllyel jövő ilyenkor, azaz 2020 első negyedévében már majd egy olyan Apple-ről beszélhetünk, amely nagyon sok mindent elhagy abból, amit anno Steve Jobs létrehozott.