Az elmúlt, lassan közel 20 évben rengeteg cikk, post született arról, mi is lehet a zeneipar megmentője. A trend különösen a 2000-es évek elején, a CD korszak leáldozásának kezdetén volt erőteljes, amikor mindenki valami újban,újfajta üzleti modellben kereste a megoldást ( vagy  jogi megoldásokban…)   Napjainkra szinte teljes konszenzus alakult ki arról, hogy a megmentő a streaming, azaz a havi díjas előfizetésen alapuló, korlátlan elérést biztosító, előfizetéses modell lehet.

Erre- mármint ,hogy valóban a streaming lehet  a megmentő- sok jel utal-  hogy mást említsünk,  jelenlegi trendek, de persze a hosszútávú előrejelzések is. Persze ha egy cseppet távolabbra tekintünk, akkor sokkal inkább egymást váltó, eleinte növekvő, majd csökkenő, azaz a marketing által definiált termékéletciklust követő trendekről beszélhetünk, lassan 150 éve...Ezt elfogadva ugyanakkor jogosan felvethető az a kérdés is, hogy mi lesz majd az előfizetéses szolgáltatások utáni mozgató rugója a zeneiparnak?  

Arról, hogy amennyiben lesz, mi is lesz ez, természetesen megoszlanak a vélemények, de az egyik, erőteljes vonulat  feltétlenül a blockhain alapú technológiákra teszi le a voksát!

A blockhain- pártolói szerint-  segíthetne megoldani az összes a zeneipar digitalizálódása során felmerült problémát azáltal, hogy segítségével kiiktatható minden közvetítő a zenészek és a rajongók közül. A közvetítők ugyanis a zenekedvelők által fizetett összeg jelentős részét maguknál tartják, így a zenészeknek kevesebb jut, mint juthatna.

Ennek a paradoxonnak a feloldását ígérik tehát a digitális zeneiparba igyekvő blockhain szolgáltatók, akik persze többen is vannak.

Emusic

Ha  az eMusic név sokak számára ismerősen cseng, az nem véletlen. A 2000-es évek második felének egyik meghatározó szolgáltatójáról beszélünk,amely eleinte egy az iTuneshoz hasonló zeneáruház működtetett, hogy aztán sok tekintetben kényszerből is a havi díjas modell felé mozduljon el, nem túl sok sikerrel…

Az eMusic a blockchain hype-ra ráugorva a kétségkívül meglepő probléma megoldását  saját blockhchain rendszerének alkalmazásában látja.  A cég nem kevesebbet állít, minthogy platformja, egyszerre  kínál megoldást a független előadók, a nagyobb major kiadók és maguk az online zeneértékesítési platformok számára is.  

 Ami  az üzleti modellt illeti az eMusic, általa megfogalmazottan igazságos osztozkodást szeretne a zenekedvelők által fizetett bevételeken, azaz 50% az előadókat és a zeneszerzőket, a második 50% pedig a forgalmazókat illeti, illetné meg.

Az eMusic saját blockhain platformjához kapcsolódóan jó eséllyel majd egy saját fizetőeszközt is, kibocsát, egy  ICO ( Initial Coin Offering)  keretében.

A fő kérdés, az eMusic tervei kapcsán az, hogy mint integrált megoldás, képes lesz-e, mint zenei megoldás népszerűvé válni? Önmagéban azért, mert blockhain alapú technológiát alkalmaz és mert ezt ( szerint) az előadók jobban  meg lesznek fizetve, mint most, senki nem fogja az eMusic szolgáltatását választani. Azért fogják használni, ( márha) mert  rengeteg zene, jó áron megtalálható  a szolgáltatásban, mert erős a márkája és mert jó a felhasználói felülete. Ha ez mindez teljesül, akkor már az csak hab a tortán, hogy az előadók is jobban járnak, mint más szolgáltatások esetében. 

Musicoin

A Musicoin az eMusic-hoz képest sok tekintetben más modellt választott, bár persze  az alapmegközelítés az ő esetükben is a decentralizációra helyezi a hangsúlyt.  Nagy  különbség azonban az eMusic által alkalmazott "for profit" megközelítéssel szemben,hogy a Musicoin non-profit elven működik, legalább is ami a zenei részt illeti.

A rendszer saját kriptopénzét, a MUSIC-ot bárki elkezdheti bányászni, a kibányászott coin-ok jelentős részével azt tesz, amit akar, azonban a bányászatból származó kriptopénzek egy része a Musicoin rendszerében is felhasználható, így biztosítva az “ingyenes” lejátszást a felhasználóknak és az előadóknak a kifizetést. Jelenleg minden lejátszás után 1 MUSIC jár, amelynek persze a  valós értéke változó, attól függ, milyen is a kriptopénz árfolyama.

Hatalmas különböség  az eMusic terveztt megoldásával szemben, hogy  a Musicoin a keletkezett bevételt teljes egészében elérhetővé teszi a zenészek számára, azaz sebben az értelemben valóban non-profit módon működik. Nyilván a cég számára a "for profit" rész  a kriptopénz használatban és annak árfolyam növekedésben van/ lehetne.

Az indulás, azaz tavaly január óta eddig 6 000 zenész szavazott bizalmat a platformnak, azaz bőven van még hová fejlődniük, a célkitűzések pedig, ambíciózusak, 2019-ig egymillió zenekedvelő felhasználót szeretnének elérni.

A Musicoin esetében is igaz  sok tekintetben, amit az eMusic esetében leírtunk.  Amennyiben a Musicoin, mint zenei szolgáltatás szeretne sikeres lenni, akkor  ahhoz zenei tartalmakban  kell erősnek lennie. Amennyiben, mint kriptovaluta szolgáltató szeretne sikeres lenne, ahhoz fundamentálisan más kell majd. Amennyiben pedig a kettő egyszerre szeretne lenni, akkor is elsősorban, a zenei szolgáltatóként való  sikeresség tűnik nehéz feladatnak. nagyon nehéznek…

Jaak

Talán a Jaak jutott a legtovább a blokchain gyakorlati alkalmazásában zenei szolgáltatások esetében., bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy ők a  digitális zeneterjesztésben meglevő egy második problémára, a metaadatok rendberakására fókuszálnak, nem az előadói bevételekre.

Minőségi digitális zenei felhasználói élményt ma már  viszonylag könnyebben lehet építeni, az előadói jogokhoz, riportoláshoz szükséges megfelelő, mindenki – kiadók, jogvédők- által elfogadott  metaadat és riporting adatbázis építése azonban sokakon kifog. 

A Jaak célja, hogy egy blockchain alapú, decentralizált,  bárki által szerkeszthető központi adatbázist hozzon létre. A cég  első, tavaly ősszel indult pilot projektjéhez pedig olyan szereplőket tudott megnyerni, mint a Warner Music,  vagy éppen a BMG. A pilot alapját a cég KORD névre hallgató megoldása jelenti, amely képes feltárni a különböző, elszórt és szigetszerűen kezelt  adatbázisokban levő, egymással ellentmondásban álló   metaadat problémákat.

Egyelőre a Jaak nem tervezi, hogy a nagy digitális szolgáltatókkal ,mint az Apple, vagy a Spotify  kezdjen együttműködésbe, bár  biztosak benne, hogy amikorra majd kiforrottá válik a megoldásuk, az ezen óriás szolgáltatók számára is érdekes lehet majd  a megoldás.

A kérdés, amit a Jaak-nak a pilot projektek és fejlesztései révén meg kell válaszolnia az az, hogy  a zenei jogok és metaadatok problémáját feltétlenül egy dencentalizált adatbázis tudja-e megoldani?

Amint a fenti 3 példából is jól látható, a blockchain techológiáknak számos alkalmazási lehetősége lehet a digitális zenében.  De az is egyértelműnek tűnik, hogy egyelőre még meglehetősen gyerekcipőben járnak  ezek a megoldások, és sok, fontos kérdésre kell, kellene választ adniuk ahhoz, hogy a zenekedvelők  millió használják őket.

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

2017, azaz tavaly év vége óta azonban egyre több és egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a Facebook, valamilyen formában de a hosszú-hosszú várakozás után, valóban belép a világ digitális zenei piacára.

A kétségek aztán pár hete, szűk fél évvel ez előbbieket követően eloszlóban vannak! A Facebook ugyanis hivatalosan is bejelentette, hogy egy a Musical.ly-hez tökéletesen hasonló zenei-videós megoldással jelenik meg több piacon is.

A világ legnagyobb zenei játszótere Kínából

A zene az egyik legnépszerűbb tartalomtípus, sok féle formában, sokféle módon fogyasztjuk, jelenleg leginkább streaming szolgáltatások berkein belül , de a jövőben várhatóan egyre többször más formában is. Sőt, a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.

A Facebook Sync Live névre keresztelt megoldás szinte ponton úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került  Musical.ly , azaz  egy élő videó alá kiválaszthatjuk, hogy milyen zenei aláfestést is szeretnénk, ahol aztán a kiválasztott zenei és  az általunk  eljátszott mozdulatok alkotnak egységet.( márha..)

Az első és evidensnek tűnő gondolat természetesen az lehet, hogy Mark Zuckerberg cége ezzel a lépéssel a Musical.ly babérjaira szeretne törni. Ez is lehet egy cél, de a fő cél, természetesen ez esetben is a Youtube szarvainak letörése, még ha ez esetben nem is annyira egyértelmű is a párhuzam.  Jelenleg a streaming vagy streaming jellegű szolgáltatások közül ugyanis egyedül a Youtube az, ami érdemi közösségi funkciókat nyújt.  

Ebbe az irányba egy másik, a Facebook Sync Live   indulásával egy időben tett bejelentés jelenti a markánsabb elmozdulást. Ez alapján ugyanis mostantól a Facebookra feltöltött videók alatt a zenék  is hallhatóak lesznek.   A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben amikor a Facebookra feltöltünk egy videót, akkor értesítést kapunk majd arról, hogy az alatta hallható zenei tartalom ( már amennyiben van persze) a Facebook érvényben levő megállapodásai alapján felhasználható-e. Amennyiben igen, úgy a videó a zenével együtt jelenik majd meg, amennyiben nem, akkor pedig hang nélkül.

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

Az, hogy a feltöltött videók a jövőben immár zenét is tartalmazhatnak majd nyilvánvalóan növeli majd a videók minőséégt, ezáltal pedig a megtekintett videók számát és összességében az eltöltött időt a Facebook oldalain.  Egy a (jelenleg még) a hirdetésekből élő cég számára pedig ez a legfontosabb.

Természetesen sokan vitatják, vitathatják, még most is, hogy akkor a Facebook valóban  zeneipari szereplő lett-e? Ők feltételezhetően akkor ismernék ezt el, amennyiben klasszikus, Spotify vetélytárs szolgáltatással lépne piacra Zuckerberg.  Ez azonban komoly hiba lenne! Persze a Facebook, csak úgy, mint Szilícum-völgyi társai, az Apple, az Amazon vagy éppen a Google-  rendelkezik azzal a tőkével, ami ehhez szükséges.  A Facebook, ellentétben azonban a fent említett cégekkel, se nem, hardver, se nem előfizetés , se nem tranzakciós üzletben érdekelt vállalkozás, hanem az online és mobil hirdetésekben érdekelt. Ebbe  képe pedig nem illik bele egy prémium streaming szolgáltatás.

Sok más, a Facebook fő terültét, azaz a kapcsolattartást, üzenetküldést támogató zenei propozició megjelenése ugyanakkor nem csak hogy elképzelhető, hanem valószínű!

A Pandora a tengerentúli zene piacok meghatározó szereplője az elmúlt években sok mindennek volt mondható, csak a befektetők kedvencének nem.  Eleinte a veszteséges működés, majd később  az aktív felhasználók számának csökkenése volt az, ami nem tetszett nekik. Mindezen az sem változtatott, hogy   a Pandora legjelentősebb tengerentúli vetélytársa, a Liberty Media tulajdonában levő Sirius Xm tulajdonészt vásárolt a kalifornia on-demand rádióban.  

A lelke mélyén ezek után már mindenki el is temette a hajdan szebb, sokkal szebb napokat  látott szolgáltatást, többek között azért ( is) mert sok jel arra utalt, hogy a Pandora részvények  további zuhanása, értékvesztése esetén  megérheti a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….

Mindezek után, alig fél évvel aztán alapjaiban változott meg  hangulat cég és a cég részvényei körül, és mindehhez tulajdonképpen nem Is kellett több,mint egyetlen igazán biztató negyedéves jelentés ! Olyan egyedéves jelentés, amelyben ha akartak volna, a befektetők ugyanúgy találhattak volna kivetni valót. mint a korábbiakban…Mert milyen adatokat is közölt  a vezető tengerentúli on-demand rádiószolgáltató?

Bevételek:

A bevételek növekedtek az előző év hasonló időszakához képest, azonban csak egészen kis, 1,1%*-os mértékben. És a 316 millió dolláros árbevétel az elmúlt év  szinte valamennyi negyedévénél gyengébb negyedévet jelez bevételi oldalon.

A helyzetet némileg komplikálja, hogy az elmúlt évben a Pandora értékesített is cégeket illetve bizonyos területeken (ismételten) felhagyott a működéssel. Ezektől megtisztítva a növekedés már  meghaladhatta a 12%-ot!

Még aggasztóbb hír lehet az, hogy a kaliforniai cég fő bevételi forrását jelentő hirdetési bevételek nem hogy nőttek, jelentősen csökkentek az előző év hasonló időszakához képest!

Hallgatottság

Hallgatottsági oldalon sem következett be fordulat, azaz a Pandora aktív hallgató száma tovább csökkent és immáron egymás után  az ötödik negyedévben volt a sok tekintetben bűvösnek mondható 80 milliós  határ alatt.

Az idei első negyedévben mért 72,3 millió aktív  hallgató több, mint 10%-al alacsonyabb ,mint  a 2016 év végén mért érték és közelv 10 millóval kevesebb, mint a 2014-ben mért csúcs!

Pénzügyi eredmény

Az, hogy a Pandora  nem tudott nyereségessé válni 2018 első negyedévében  igazából senkit nem lep meg, hiszen senki nem is várta mindezt, sőt a 27 centes részvényenkénti veszteség sokkal-sokkal jobb, mint a 38 cent, amit a piac várt.

Ettől még tény, hogy a 319 millió dolláros árbevételre eső 131 millió dolláros veszteség rendkívül magasnak mondható és nem igazán jelzi, hogy a Pandora ki tudna kecmeregni a költségek szorításából.

Új utakon

S hogy akkor ennek ellenére mi az, ami miatt a befektetők  elképesztően lelkesek lettek ( ismételten) a Pandora részvényekkel kapcsolatban?

Akkor, amikor láthatóan a Pandora jelenlegi, core üzlete, azaz a hirdetés alapú on-demand rádiószolgáltatás  növekedése kifulladóban van,  maga a piacon pedig egyre erősebb verseny várható azáltal, hogy a Spotify is  szeretne egyre határozottabban megjelenni ezen a piacon.

A pozitívum tehát nem is a core bizniszben rejlik, hanem a Pandora új, Spotify vetélytárs szolgáltatásának első negyedéves adataiban!

 A Pandora Spotify vetélytárs szolgáltatása ugyanis  remekel!  Egyrészt folyamatosan és szépen növekszik az előfizetőszáma, amely az első negyedévben újabb 140 ezer fővel növekedve megközelítette a 6 milliót! (csak, hogy el tudjuk helyezni a térképen ezáltal a Pandora nemrég indult streaming szolgáltatását: a 6 millió  előfizetővel bizonyosan és magabiztosan megelőz olyan szerepelőket, mint a Deezer vagy a TIDAL, sőt jó eséllyel a Google-t is! )

De ami még talán ennél is  jobban fellelkesítette a befektetőket az az, hogy hogy ezt a szép növekedését úgy volt képes megvalósítani a kaliforniai cég, hogy közben az egy előfizetőre jutó bevétele nem hogy csökkenne, hanem növekszik. Olyannyira növekszik, hogy a mindenáron növekedni akaró és emiatt áldozatokat hozó piacvezető Spotifyé-nál  érdemben magasabb ez az érték!

Persze egyetlen jól sikerült pénzügyi negyedév még nem jelenti azt, hogy innentől minden tökéletes lenne. Az azonban, hogy a kaliforniai cég streaming szolgáltatása ilyen ütemben és ilyen ARPU mellett képes növekedni, ismételten érdekessé teheti, nem csak a befektetők, hanem a potenciális vásárlók számára  is. Egy pillanatra se feledkezzünk  ugyanis meg arról, hogy a 6 millió prémium streaming felhasználó több, mint 70 millió havi aktív rádió hallgató  összesen közel felét teszi ki a  piacvezető Spotify globális havi aktív ügyfélszámának!

Augusztusban lesz egy éve, hogy a Soundcloud az utolsó pillanatban, de végül megmenekült attól a szégyentől, hogy közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen.Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

A közelmúltban megismert 2017-re vonatkozó pénzügyi adatok persze nyilván csak mérsékelten mutatják,mutathatják még az új befektetők és vezetés céljait és eredményeit, de pozitív jelek bőven észrevehetőek bennük!   

A legfontosabb talán nem is pénzügyi jellegű, hanem az, hogy az új vezérigazgatónak,  Kerry Trainornek sikerült meggyőznie a nagy zenei kiadókat arról, hogy a Soundcloud útja és jövője nem a Spotify másolásában van!

Hanem sokkal inkább egy az előadókat fókuszba állító, a Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre, azaz lényegében a Soundcloud eredeti koncepciójához való visszatérésre. Azaz az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

Ez az alapmodell klasszikus win-win jellegű, hiszen az előadók egyre több és több zenét posztolnak miközben még fizetnek is érte.  És ennek köszönhetően vált a Soundcloud a legjelentősebb méretű zenei szolgáltatóvá (leszámítva Youtube)

A gyökerekhez való visszafordulás több szempontból is jó  megoldás lehet a berlini cég számra.  Egyrészt mert a kiadók és az előző menedzsment által megvalósított  prémium streaming szolgáltatás sehogy sem akar beindulni és népszerűvé válni. (alig 100 ezer előfizetője van..) Másodsorban pedig a Soundcloud talán ennek segítségével tudja legnagyobb előnyét, az unikális tartalmakat  legjobban saját előnyére fordítani.

Trainor elmondása alapján a 2017-es évet a Soundcloud 100 millió dollárt meghaladó árbevételt elérve zárta, míg pénzügyi helyzete minden eddiginél stabilabb, ami azt sugallhatja, hogy a Soundcloud költségei meredeken csökkenni kezdhettek az új vezetés keze alatt!

A 2016-os pénzügyi adatok- melyeket már ismerhetünk- a pozitív trendeknek még maximum csak az előjeleit mutathatták.A cég bevételei ugyan már ekkor szép növekedésnek indultak (közel 90%-al növekedtek) , azonban a költségek növekedésének megállítása  még mindig nem sikerült, ugyanis masszív 45%-os növekedést mutattak. Mindez amúgy alá is támasztja, hogy a berlini cég valóban megállíthatatlanul zakatolt a csőd felé ,amely az új befektetők segítsége és befektetése nélküli be is következett volna)

BRÉKING: A Spotify tényleg lehet megveszi a Soundcloud-ot

Futótűzként járta be a nemzetközi sajtót a hír csütörtök éjjel, hogy a Spotify megveheti a Soundcloudot, hogy aztán mindez péntek reggelre egy rossz másnapos álommá szelídüljön. Hogy aztán péntek napközben egyre több hír lásson napvilágot arról, hogy a megállapodás igenis lehetséges. Hol is tart akkor most a svéd és a német cég története?

Az eredeti irányhoz és stratégiához való visszatérés rövid távon bizonyosan sokat segít majd abban, hogy visszanyerje erejét a Soundcloud.  Hosszú távon, a feneketlen pénztárcájú óriások által dominált streaming piacon ugyanakkor még így sem biztos, hogy ez elegendő lesz. így bizony az eladás tűnhet a legkézenfekvőbb opciónak. És ugyan aktív kapcsolat nincsen, ne lepődjünk meg, hogyha a vásárló a Spotify lesz…

Amikor a világ zenei piacairól beszélünk, mi magunk is hajlamosak vagyunk  beleesni abba a hibába, hogy alapvetően a nyugati piacokra gondolunk és fókuszálunk. A bevételeket tekintve ez valószínűleg igaz is lehet, a felhasználók számát tekintve azonban bizonyosan nem!

Pedig a világ digitális zeneiparának növekedési területei bizony nem ezek a piacok. Hanem az olyan piacok, mint például a kínai, amely éves szinten 30%-al növekszeik és 2015-ben tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt. Ennek a gigantikus piacnak meghatározó szereplője a QQ Music, valamint másik két kínai streaming szolgáltató, a Kugou Music és Kuwo Music tulajdonosa, a Tencent, amely így mintegy 700 millió  kínainak nyújt zenei élményt!

Az a Tencent, amelynek zenei megoldásait tömöritő holdingja, immáron (félig) publikusan a New Yorki tőzsdei megjelenést szervezi, nem is akármilyen értéken! A kínai telco óriás által tulajdonolt Tencent Music ugyanis nem kevesebb ,mint 25 milliárd dolláros áron tervezi megjelenését a Wall Street-en, ami duplája, mint a piacot vezető svéd Spotify értéke volt.

Csak, hogy érzékeltessük, mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy a kínai streaming cég lesz a Walls street negyedik (444!!)  legjelentősebb technológiai részvény kibocsátója! Első látásra meglepően hangozhat az érték, de messze ne biztos, hogy irreális!

A kínai streaming cég értéke csak az elmúlt 1 éven megduplázódott, aminek meglehetősen egyszerű oka van: A olyan hatalmas növekedési potenciállal kecsegető piacokon van jelen, mint az Indiai vagy a Kínai illetve a Spotify-ban birtokolt részesedése révén a világ legjelentősebb zenei piacain is ott van.

Ha esetleg ez a stratégia ismerős lenne valahonnan, az nem véletlen! A Tencent ugyanis  a maga nemében nem  kevesebbet és nem mást is tesz majd mint anno a Liberty Media  televíziózásban, azaz szép lassan ( amúgy nem is olyan lassan) egy globális zenei hálózatot épít ki . 

Az, hogy ez mennyire lesz sikeres persze rengeteg tényezőtől függ majd.  De az, hogy egy streaming fókuszú cég ott van a legnagyobb és a legjelentősebb növekedési potenciállal bíró piacokon is, feltétlenül igazolhatja a meglehetősen masszív piaci értéket.

Itt, a Muzzak oldalain, posztjaiban is több alkalommal elemeztük már, hogy a streaming mennyire markánsan  kezdi átformálni a világ zeneiparát. Bevételi szinten egyértelműen kimutatható, hogy  a zeneipari növekedés motorja a streaming és az is látható a piaci adatokból, hogy egyre több és több zenekedvelő pártol el az a lá carte letöltésektől a streaming irányába.

A streaming minden más ismert zeneipari bevételi forrást felülmúl, a hajdan a digitális zenei bevételeket uraló  a lá carte, azaz egyedi letöltések pedig jelenleg a zeneipar legrosszabbul teljesítő szegmensét adja.

Ez a a folyamat pedig eljutott ad a szintig immár, hogy  a meghatározó tech és médiacégek számára  az egsye letöltő szolgáltatások illetve a felhő alapú zene tárolásra szolgáló  megoldások inkább tehernek minősülnek. Abszolút nem véletlen tehát, hogy az Alphabet a Google Play Music, az Amazon pedig az saját felhő alapú szolgáltatásának bezárása mellett döntött.

 Azóta is hosszú idő telt el, sok víz folyt le a Dunán , amióta azt írtuk itt blogunk oldalain, hogy a digitális zeneipar háromnegyede az Apple-é, egész pontosan az iTunes-é.

Ismét kulcs szerepe lehet a zenének az Apple életében

Arról lehet vitatkozni, hogy az Apple-t hardver, szoftver vagy esetleg valamilyen más fókuszú cégnek tekintjük. Az Apple s változó fókuszának köszönhetően a digitális zene és zenei szolgáltatások szerepe is változott a cég életében , több alkalommal is. A 2000-es évek közepén, amikor az Apple lényegében megteremtette a legális zeneletöltést, az Apple számára a tartalom hosszú éveken át kulcsfontosságú volt.

Ha innen közelítjük meg, akkor teljen logikus lépésnek tűnik, az, amit a hírek szerint az Apple immáron nem is csupán fontolgat… Szinte pontosan a 2 évvel ezelőtti jóslatoknak megfelelően  a hírek szerint  jövő év elején az Apple bezárhatja ikonikus zeneáruházát, az iTunes zeneáruházat!

A – jelenleg természetesen meg nem erősített- információk alapján az Apple jövő év, azaz 2019 március végén zárja majd véglegesen az iTunes Music Store-t. A bezárás ugyanakkor nem jelent majd teljes véget, ugyanis az Apple a korábbi letöltéseket a jövőben is, korlátok nélkül támogatja majd. Ez azt jelenti, hogy  lényegében csak új dalok vásárlására nem lesz lehetőség, minden korábban megvásárolt zenét a jövőben is korlátozás nélkül tudunk majd meghallgatni, másolni eszközeinkre,legyen szó MP3-akról, DRM-el védett tartalmakról vagy akár AAC fájlokól.

Az Apple DNS-ének és történetének el és le választhatatlan részét képezi az iTunes zeneáruház.  Arra tehát ne számítson senki, hogy Tim Cook vagy bármely más Apple alkalmazott látványosan bejelenti majd a zeneáruház bezárását.  Sokkal inkább egy operatív szinten megvalósuló, az Apple Music felé való felhasználói migrációra számíthatnak az iTunes használók.Szépen, finoman, lassan. De egyre határozottabban…

Ugyan a várakozásokkal ellentétben a Google fejlesztői konferenciájának nyitásakor nem jelentette be, de ami késik, nem múlik alapon  a konferencia befejeződése után már  nyilvánosságra került az, amit mindenki sejtett, azaz, hogy a Youtube klasszikus  Spotify/ Apple Music vetélytárs streaming szolgáltatást indít.

A szolgáltatás az előzetes híreknek megfelelően a Youtube Music nevet viseli majd. Ami az eddigiek alapján elmondható az az, hogy a Youtube mindent akar egyszerre adni, azaz  a korábbiakkal ellentétben a Youtube Music már az induláskor  minden, jelenleg a streaming piacon elérhető, komoly funkciót és tartalmi ajánlatot kínálja majd.

Ami talán a legfontosabb: a Spotify-hoz hasonlóan a Youtube Music-nak is lesz ingyenesen igénybevehető szolgáltatási része, amely azonban funkcionalitásában érdemben kevesebbet nyújt és ad majd, mint a szokásosnak mondható, havi 10 dollárért elérhető prémium verzió. Az a prémium verzió, amely egyszerre kínál majd a használat alapján egyre finomodó, személyre szabott zenei ajánlókat, szerkesztők által szerkesztett, rendszeresen frissülő playlisteket, online rádiót, zene letöltési lehetőséget, háttérben való zene hallgathatósági opciókat és természetesen rengeteg-rengeteg exkluzív tartalmat!

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi lesz akkor a Youtube jelenleg is létező prémium streaming szolgáltatásával, szolgáltatásaival? A válasz az, hogy egy meglehetősen bonyolult átalakulás veszi majd a Youtube Music indulásával kezdetét, amely végén ugyanúgy, ahogy a Youtube Red és a Youtube Music Key esetében megmarad a két szereplő, azonban hangsúlyosabb szerepet kap a tisztán audio streaming szolgáltatás.

A Youtube Red sem tűnik meg, csak átalakul és nevet vált. Új neve Youtube Premium lesz  és havi 12 dollárba kerül majd. cserébe automatikusan jár hozzá a Youtube Music előfizetés is. Mindez tehát két dolgot mindenképpen jelent: Egyrészt azt, hogy a Google lényegében beárazta az exkluzív videó tartalmakhoz illetve a reklámmentes videónézéshez fűződő lehetőségét, havi 2 dolláros áron.  Másrészt pedig azt, hogy tisztán csak videó tartalmakra nem lesz lehetőség előfizetni, azaz aki videókat akar nézni reklámok nélkül vagy exkluzív videó tartalmakat szeretne élvezni, annak muszáj lesz a Youtube  streaming szolgáltatására is előfizetnie ,és az eddigi 10 helyett, immáron 12 dollárt kell ezért havonta fizetnie.  Ez persze nem barátságos lépés, de oka van, de erről majd később.

Az eredeti tervek szerint a Youtube szépen, fokozatosan vezette volna be új szolgáltatást, erre azonban egy élelmes és figyelmes blogger miatt nem lesz lehetősége, hiszen most már mindannyian tudjuk: május 22-én, azaz holnaptól lesz majd elérhető a Youtube Music, első körben béta verzióban, csupán 5 (  már jól megszokott ) országban- az Egyesült államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Mexikóban és Dél-Koreában-  lesz elérhető, hogy aztán második körben újabb 14 ország- Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Egyesült Királyság- csatlakozzon majd.

A Youtube Red kudarcának egyik oka mindenképpen az volt, hogy nagyon lassan haladt a nemzetközi terjeszkedése, így jó eséllyel a Youtube Music esetében gyorsabb, agresszívabb terjeszkedésre számíthatunk.

A Youtube tehát, immáron harmadszorra is belevág a streaming zenei piac meghódításába., ez alkalommal talán némileg lelkesebben annál, mint az eddigi két esetben. Ettől függetlenül természetesen a Youtube továbbra is a hirdetésekről szül majd, és minden amit a Google Alphabet tesz, az alapvetően  ennek a dollár tízmilliárdos biznisznek a megvédéséről és sikeréről szól majd. Addig, amíg erre a területre akár a Spotify, akár más szereplő nem lép be igazán határozottan, addig a Youtube prémium zenei verziója csak egy apró játszótár lesz az Alphabet számára annak érdekében, hogy a kiadókkal való viszont egy adott szinten tartsa.

Összeszámolni is nehéz, annyi alkalommal írtunk már mi maguk is itt a blog hasábjain arról, hogy a streaming szolgáltatások mennyire fundamentálisan alakítják át  azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.

Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán  brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.  Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg.

Az EMI a Universal tulajdonába került, a Warner Music egy orosz milliárdosé, aki a Deezert is magának tudhatja, a SONY BMG külön vált és új tulajdonosai vannak.  Kimondható tehát, hogy  a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját .

A kilátások pedig a streamingnek köszönhetően derűsebbek, mint valaha! Egy ennyire optimista környezetben pedig adja magát a kérdés, hogy mihez kezd a tulajdonos ( jelen esetben a francia telekommunikációs óriás a Vivendi) a kezében levő gyémánttal?  

Az egyik, teljesen logikus opció a tőzsdére lépés lehet, amelyet erősít az, hogy a tulajdonos Vuvendi vezérigazgatója, Arnaud de Puyfontaine egy befektetői tájékoztatón ezt a lehetőséget emelte ki. A távközlési cég vezetése olyannyira komolyan gondolja a tőzsdére menetel lehetőségének megfontolását, hogy a jövő héten a tervek szerint már a befektetők elé is tárják a lehetséges opciókat.

Opciók alatt alapvetően ez esetben  azt érthetjük, hogy a  lemezkiadó mekkora részét vigyék tőzsdére. A piaci helyzet ugyanis nem nagyon lehetne ideálisabb annál ,mint ami most van, több okból is:

 1.Maga a Universal helyzete

A kiadó, sokak szerint extravagáns vezetőjének, Lucian Grange—nak köszönhetően sorozatban szállítja a jobbnál- jobb, sikeresebbnél sikeresebb pénzügyi jelentéseket. A 2017-es,. lezárt évben is 10%-al emelkedtek a bevételek ( hol van már a2000-es évek elejének kiadói pánikja, a csökkenő bevételektől..) és meghaladták a 6 milliárd dollárt, miközben a nyereség is  növekedni tudott, 20%-ot meghaladó mértékben 860 millió dollárra.

Amit pedig talán soha, egyetlen kiadóban sem  képzeltek ( vagy mertek hangosan kimondani) a Universal sikerének oka, a streaming piac növekedésében és ezáltal a kiadói  streaming jogdíjak meredek növekedésében van!Mindez   plasztikusan látszik a kiadó bevételi struktúráján is!

A különböző szegmensek ) CD, a lá carte letöltés, streaming, licenszelés közül egyedül a streaming növekszik, az viszont rakétaszerűen, az elmúlt 2 évben lényegében megduplázta bevételeit.  

2.A kilátások

A GoldMan Sachs, általunk is idézett elemzése alapján 2030-ra  a világ zeneiparának értéke elérheti majd a 41  milliárd dollárt, aminek közel ¾-e 31 milliárd dollár  a streaming szolgáltatásokból  folyhat majd be.

A csodálatos, streaming által uralt jövő

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek,...

A befektetési bank szerint a streaming bevételek esetében  minden lejátszott oldalon monetizált bevétel 50-60% a kiadókhoz kerül majd, melynek következtében  jelentősen megemelték a Universal Musicra  vonatkozó értékbecslésüket ( is)  23-25 milliárd dollárra.

3.A tőzsdei környezet

Abban, hogy a  Vivendi ennyire látványosan és nem titkoltan fontolgatja a Universal tőzsdére vitelét a gazdasági fundamentumokon felül egészen biztosan közrejátszik a tőzsdei környezet is.

Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, jelenleg nem sok mindenből választhatnak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethetnek.

Közel 30 milliárd dollárra értékelte a piac a Spotify-t

Alig telt el 24 óra azóta, hogy a Spotify a valaha legjobban várt zeneipari tőzsdére lépéseként ( ami talán csak a Facebook parkettre lépésével volt várakozást tekintve összevethető) megjelent a New Yorki börzén.A piacra lépést nagyon sok tekintetben kétségek, kételyek övezték , révén úgy,...

Ennek a helyzetnek a Spotify jelenleg élvezi is az előnyeit, hiszen egy meglehetősen közepesre vagy inkább gyengére sikerült első negyedéves jelentés után is az árfolyama még bőven a tőzsdei induló árfolyama felett van.  

A Vivendi lépése tehát nehezen értékelhető másként, mint egy a piaci helyzetet kihasználni tervező  lépés.  De ha őszinték akarunk lenni, ez maximálisan érthető is! Egy nagyon jó  helyzetben levő, növekvő és pozitív hosszú távú kilátásokkal bíró cégnek vétek lenne  hagyni, hogy az általa egyébként dominált és sok tekintetben kézben tartott iparág felemelkedéséből egy független cég  húzzon csak hasznot.

Arról lehet vitatkozni, hogy az Apple-t hardver, szoftver  vagy esetleg valamilyen más fókuszú cégnek tekintjük.  Az Apple s változó fókuszának köszönhetően a digitális zene és zenei szolgáltatások szerepe is változott a cég életében , több alkalommal is.

A 2000-es évek közepén, amikor az Apple lényegében megteremtette a legális zeneletöltést, az Apple számára a tartalom hosszú éveken át kulcsfontosságú volt. 2004 és 2010-11 között az iTunes nem csupán a digitális, hanem lényegében a teljes zenefogyasztást  dominálta és átalakította. Így a digitális zene sokáig egy végtelenül egyszerű, egy ismeretlenes egyenlet volt Cupertinoban. A tartalombevételek akkor sem képezték az Apple  rakétaszerűen növekvő bevételeinek nagyon nagy hányadát. De mindez 2011 után  végképp csökkenésnek indult, amikor is az iTunes bevételek, ha lassan ,de biztosan elkezdtek csökkenni. Ennek megfelelően a zene is  háttérbe szorult az Apple vezetők fejében, hogy aztán a Beats Music akvizícióján, a nem túl sikeres (..) Apple Radio-n át eljusson az Apple Music-ig.  

2011 óta azonban maga az Apple, mint cég is sokat változott. bevételinek továbbra is meghatározója a hardver, egész pontosan az iPhone különböző verziói, azonban meredeken emelkednek a szolgáltatásokból származó bevételek is!   Amelybe persze beletartozik az Apple Music-on felül az iTunes zeneáruház, a videó letöltések, és persze maga az App Store is!

A trend olyannyira erős, hogy  egyre több és több elemző pedzegeti, hogy a szolgáltatások lehetnek majd az a terület, ami megmentheti az Apple-t ( majd akkor)  amikor az iPhone eladások tényleg elkezdenek hanyatlani.

A zene  jelenleg ebből a legutóbbi évben 31 milliárd dollárt termelő területből ( zárójelben jegyezzük meg, hogy ha különálló cég lenne, akkor  Fortune 100-as cég lenne az Apple szolgáltatási üzletága )   csupán  annak 15%-át t kitevő  részt tesz ki, de  ez  a jövőben jó eséllyel változni fog, több okból is!

 1. A High-end zenei szegmens felé kacsingat az Apple

Az Apple annak ellenére sem volt az audiofilek kedvencének mondható, hogy a Beats  felvásárlása révén  ( bár ezt sokan hajlamosak elfelejteni) egy fülhallgató márka is a tulajdonába került.

A Homepod már  eleve egy ebbe az irányba való elmozdulást ( vagy inkább nyitást)  sejtet és valljuk be, az Apple számára nem lenne idegen, hogy  magas minőségű, de roppant drága termékkel szolgáljon ki egy piaci szegmenst. Ezt támasztja alá az a Bloomberg által megszelőztetett információ, amely szerint az Apple egy saját márkás, igazi high-end fülhallgatón dolgozik, amely a piacvezető Bose-nak és magának a Beats-nek is vetélytársa lehetne.

2. A Homepod növekvő szerepe

Azt, hogy az otthon , intelligens asszisztenseknek mekkora szerep is lehet a digitális zene következő időszakában, itthon, sok tekintetben elszigetelve ezektől a nagyszerű eszközöktől talán fel sem ismerjük.  Az Amazon digitális zenei sikerei azonban rámutattak arra, hogy igenis ez lehet a növekedés egyik kulcs területe.

Ezek az asszisztensek pedig az otthon uralmáért folytatott harc eszközei ( is) lesznek, így az biztos, hogy az Apple nem engedheti majd meg magának, hogy ezen a területen ne szálljon  harcba már a kezdetektől.

A Homepod és az Apple Music pedig kéz-a kézben  járnak, már most is. A zárt platform megközelítés előrejelzi, hogy jó eséllyel más streaming szolgáltatások nem jelenhetnek majd meg  a Homepodon, azaz  egy  az Apple Music által dominált zenei platformmal ismerkedhetünk majd meg, amelynek sikerében az Apple Music-nak kulcsszerpe lehet majd!

Kezd meghatározó lenni az Apple Music az Apple bevételeiben

Az Apple számára a tartalom hosszú éveken át kulcsfontosságú volt. 2004 és 2010-11 között az iTunes nem csupán a digitális, hanem lényegében a teljes zenefogyasztást dominálta és átalakította. Így a digitális zene sokáig egy végtelenül egyszerű, egy ismeretlenes egyenlet volt Cupertinoban.A...

3. A frissen vásárolt titkos fegyver

Az, hogy az Apple előbb vagy utóbb integrálja majd a Shazamot az Apple Music-kal abszolút nyílt titokbak számít iparági körökben, igazából csak az időpontja és a pontos formája a kérdés.

A Shazam  ugyanis kulcs szerepet játszhat majd az Apple intelligens  és hang alapú megoldásainál  a zenei tartalmak és szolgáltatások integrálásában is.  Ez a terület az elkövetkezendő években robbanásszerű fejlődés előtt áll, és amennyiben ebben a zene nem kap megfelelő és kellően hangsúlyos helyet, akkor az  magára az Apple Music-ra is súlyos következményekkel lehet. Cupertinoban tehát virítani kell ezen a téren hamarosan valami nagyot és ennek a motorja  jó eséllyel ugyancsak a Shazam lehet majd.

4. Egy előfizetés mind felett

Régóta keringő, de eddig meg nem valósult pletyka, hogy az Apple úgy próbálná meg a hardverei iránti keresletet meg növelni, hogy szolgáltatásainak egy részét előfizetésbe csomagolva összekapcsolná azokat készülékeivel.

Mindez már csak azért is logikus lenne, hiszen az Apple szolgáltatási bevételei alapján minden  Apple készülék (1.3 milliárd darab) éves szinten 26 dollárt költ szolgáltatásokra.

Többfajta megközelítés lehetséges ugyanakkor  a leglogikusabb és leggyorsabb, valamint az Apple stratégiájában jelenleg leginkább beleillő egy zenei előfizetés bemutatása lenne.  Ezzel lépne az Apple Music véglegesen az iTunes  zeneáruház helyére.

A fent felsorolt négy stratégiai területből elképzelhető, hogy nem mindegyik esetében lesz a zene olyan hangsúlyos, mint amennyire azt most gondoljuk.  Az azonban biztos, hogy a digitális zene több évnyi tetszhalott állapot után ismét az Apple terveinek fontos szereplője lesz majd az elkövetkezendő években. Ha pedig ez csak feleannyira lesz majd forradalmi, mint anno az iTunes volt, már jól járnak majd az Apple fan zenekedvelők!

Mostanában, amikor a Google/Youtube páros viszonya messze nem felhőtlen a zene kiadókkal illetve jogvédő szervezetekkel , amikor a különböző ingyenes, prémium illetve különböző földrészeken található szolgáltatások erejét, jelentőségét próbáltuk összevetni többször felmerült, hogy mennyire is jelentős szereplő a Youtube tulajdonképpen a digitális zenében.

Ha az árbevételt nézzük, a listavezető egy igazi monstrum, a Youtube, 9 milliárd dolláros árbevétellel. Természetesen ez az árbevétel nem csupán a zenei videókból származik, ugyanakkor nem árt észben tartani, hogy a Youtube forgalmának mintegy 40%-át a zenei videók teszik ki, azaz a 9 milliárdos árbevétel egy jelentékeny része a zenei tartalmakkal hozható kapcsolatba.

Még brutálisabb a fölény, ha azt nézzük, hogy mennyi tartalmat streamelnek az egyes szolgáltatásokban.  Az IFPI ( a nemzetközi hanglemezkiadói szövetség) megtette ezt az IPSOS-al közösen, tavaly év végén, az eredmény pedig valóban sokkoló!

Az összes streamből- aki tehát tartalmazza a fizetős szolgáltatásokban meghallgatott számokat, az ingyenes audio /rádió jellegű szolgáltatásokban meghallgatott számokat valamint a megtekintett zenei videóklipeket egyaránt- 13 országban elemző felmérés alapján az összes stream több, mint fele videó stream , azaz ( egyelőre még ) továbbra is a videó megtekintések dominálnak az audio zeneszám hallgatás felett. A videó streameken belül messze kimagaslik a Youtube, amely az összes videó megtekintés több, mint 80%-át adja a felmérés szerint.  

Az Audio streamek esetében fej-fej mellett   teljesített a fizetős illetve az ingyenes szolgáltatásokban meghallgatott zeneszámok száma, összességében azonban az audio zeneszámok meghallgatása az összes  zenei tartalom streamek csak a 45%-át tette ki. És ami mindezekből, összesítve következik: A Youtube, önmagában nagyobb szeletet hasított ki a zenei streamekből, mint az összes streaming szolgáltatás, beleértve a Spotify-t, az Apple Music-ot-  együtt véve!

Mindezt egy másik dimenzióból  vizsgálva, azt is  mondhatnánk, hogy az összes zenei  stream 77%a az ingyenes szolgáltatások valamelyik verziójában zajlott, a domináns pedig ez esetben is a Youtube, amely az ingyenes streamek közel 60%-át adta.  

Az ingyenes szolgáltatások dominanciájával a fő probléma a sokat emlegetett value gap néven ismert „probléma”, melyet a fenti ábra jól szemléltet.  Lényege, hogy az ingyenes szolgáltatásokat rengetegen használják, ugyanakkor a belőle származó ( hirdetési) bevételek  elenyészőek.

A  felmérés persze alapvetően valami olyanra mutat rá, sokadszorra, amivel  tulajdonképpen mindenki tisztában van. A zenei tartalmak népszerűek, az emberek imádnak zenét hallgatni, teljesen mindegy, hogy hol, milyen eszközön.Fizetni persze senki nem szeret olyanért, amit megkaphat ingyen vagy amiről azt gondolja, nem ér annyit. Igazából a zeneipari szereplőknek ezen, ennek megoldásán kellene dolgozniuk.