Amikor 2015-ös jóslatainkat megtettük az év elején, az egyik közülük arról szót, hogy a streaming piacot jelenleg utcahosszal vezető, svéd Spotify helyzete a 2015-ös év évégre sok tekintetben megkérdőjeleződik majd, „köszönhetően” az Apple illetve a Youtube streaming szolgáltatásának piacra lépésének.

Persze Daniel Ek cégét sem kell félteni, átéltek már nehéz pillanatokat,heteket, hónapokat, tudják, hogy, milyen módon lehet túlélni a nehéz helyzeteket. A (z alapvetően) csendesebb 2014-e év után 2015-ben újból teljes sebességre kapcsoltak.

Az első termékfejlesztési bejelentés ( hiszen a 60 millió felhasználóról szóló PR bejelentés már megvolt az év első napjaiban) a cég mobilalkalmazásait érinti. A Press and Play névre hallgató új funkció segítségével a mobilalkalmazás használói az eddiginél sokkal könnyebben hallgathatnak majd bele illetve menthetnek majd el zeneszámokat.

Az egyes dalokat reprezentáló kis ikonokra kattintva azokba belehallgathatnak majd, míg egy playlistben vagy egy albumban szereplő dalok esetében balra húzva az ujjunkat azt el tudjuk majd menteni. Ismerősen hangzik? Nem véletlenül, ez a kétfajta mobil-megoldás a Tinder illetve a Snapchat révén vált ismertté, mindkét alkalmazás esetében azok legfontosabb azonosítójegyévé válva.

A svéd cég- saját maga is beismeri- hogy a mobilökoszisztémáját tekintve válaszút elé érkezett. Egyre többen és többen használják ugyanis mobilról a Spotify-t ( egészen pontosan a felhasználók 42%-a mobiltelefonról, 10%-a tabletről érkezik és csupán 45%-a használja a desktop verziót) ugyanakkor a zenemegismerésre egyáltalán nem biztos, hogy a relatíve kis méretű mobiltelefon képernyő a legalkalmasabb felület. Márpedig a zenemegismerés a Spotify és a hozzá hasonló streaming szolgáltatások legneuralgikusabb pontjának számít.

Természetesen önmagában ettől az egy új funkciótól nem változnak meg gyökeresen a piaci viszonyok. Ugyanakkor a svéd cég roppant fontos lépést tesz a fiatalok meghódítása felé azzal, hogy az általuk legtöbbet használt alkalmazások esetében már megszokott megoldásokat átveszi és a saját szolgáltatásában is alkalmazza. A fiatalok meghódítása pedig az egyik kulcsterülete, ahol a Spotify javulni szeretne és ahonnan újabb felhasználók és prémium ügyfelek bevonását reméli…

Dr.Dre a tavalyi évben a Beats Music eladásával minden idők egyik legjobb üzletét kötötte ( a 200 000-nél is kevesebb előfizetőért fizetett 3.2 milliárd dollár legalább is nehezen lesz überelhető rövid távom, digitális zenei szolgáltatások esetében..)

Úgy tűnik nem sokáig marad azonban Dr.Dre az egyetlen rapper, aki a digitális zenei bizniszben érdekelt, Jay-Z ( szabadiejében Beyoncé férje) ugyanis a tegnapi napon megvásárolta a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben.

Ha pusztán a tranzakció pénzügyi részét nézzük, a rapper igen jó vásárt csinált. Az egy előfizetősre eső 109 dolláros ár a legtöbb, közelmúltbeli streaming szolgáltatás akvizíciónál alacsonyabb, és lényegesen elmarad a vezető on-demand szolgáltatók egy ügyfélre eső értékétől ( Netflix:459 USD, Spotify: 957 USD)

Jay Z pontos tervei egyelőre nem ismertek, így csak feltételezni tudjuk, hogy a svéd cég meglehetősen széles szolgáltatás struktúrája és különös tekintettel a magas minőségű streaming szolgáltatás lehet az a terület, amire majd az immáron Jay z által vezetett cég koncentrálhat.

Az előttük álló feladat ugyanakkor nem lesz könnyű. Egyrészt mivel a streaming piac teljesen telítettnek mondható, és 2015-ben olyan új szereplők érkezésével és annak hatásával kell számolni, mint az Apple vagy éppen a Youtube. A kisebb, niche szegmensekben ettől függetlenül el lehet érni jobb eredményeket, így viszont a felhasználók száma marad majd el lényegesen attól, mint ami a fontosabb streaming piaci szereplőknél megvan. Arra számítani tehát, hogy Jay-Z által a Wimp új szintre lép majd, kevéssé valószínű, de ki tudja, mi rejlik a rapper tarsolyában…

Az Apple- Beats Music tranzakció kapcsán, az Apple hosszútávú zenei terveit boncolgatva említettük, hogy az olcsó(bb) havidíjú streaming szolgáltatás indítása mellett a tisztán zenei hardver indítása lehet a cég nagy dobása 2015-ben zenei téren.

A nemrég befejeződött Las vegasi CES-en aztán a SONY egy huszárvágással eléjük vágott a ZX2 névre hallgató walkmenjével. A ZX2 egy, audio only hordozható eszköz, amely az Android 4.2-es verzióját futtatja és MP3, WMA, AAC, FLAC, AIFF, WAV valamint Apple FLAC fájlok kezelésére lesz alkalmas. A készülék 128 Gigabyte memóriával és egy SD kártya hellyel kerül majd piacra.

Megjelenését tekintve felettébb elegáns, kifejezetten nehezebbnek mondható, kiváló hangminőséget produkáló készülékről van szó, amely az alapvető Android-os alkalmazások segítségével a vásárlók normál zenei kollekciójábol igazi, high tech hangminőségű zenei kollekciót állt elő.

Ha ezt nézzük, a japán cég készülék érdekes szereplő lehet a piacon. Ha viszont hozzáveszük az 1200 dolláros árat, akkor már sokkal inkább egy az exkluzív szegmensbe tartozó termékről beszélünk.Mindezen felül a SONY még egy lehetőséget kihagyott: azzal, hogy időben megelőzték az Apple-t, előre telepített jó minőségű alkalmazásokkal, illetve a Sony saját streaming szolgáltatásának a telefonra telepítésével komoly, érdemi lépést tehetett volna a streaming piacon.

Nem tette azonban meg, így a ZX2, legyen bármilyen szép és minőségi hardver, magas ára, illetve az igazi, tartalmi és szolgáltatás szintű integráció hiánya miatt, az Apple-nek túl sok félnivalója nincsen ezen a téren (sem) a japán cégtől…

A digitális zene fogyasztása világszerte, immáron ki tudja hányadik fontos változásán, átalakulásán megy keresztül. A hosszú éveken át az egyre növekvő digitális zenei szegmens éllovasának számító egyedi letöltések csökkenésnek indultak, miközben a streaming szolgáltatások roppant meredek ütemben nőnek.

Mindezt tökéletesen alátámasztja a lenti ábra is, a dal meghallgatások száma sokszorosan - közel százszorosan- haladja meg a dal vásárlások számát.

Ha azonban az egyes szolgáltatástípusok által generált bevételt nézzük, lényegében pontosan ellentett eloszlást látunk. A streamelt dalok számának alig 1%-át kitevő al lá carte dal vásárlások a bevételeket nézve mintegy kétszer annyi bevétel termeltek, mint a streaming szolgáltatások, keretein belül hallgatott dalok. ( Itt persze gyorsan meg kell jegyezzük, hogy a hallgatott dalokban az ingyenes, reklámokkal megszakított szolgáltatási láb keretein belük meghallgatott dalok is beleszámítanak. )

Amikor 2015-ös évre vonatkozó jóslatainkat megtettük, az egyik jóslatunk pontosan erről a területről szólt. 2015-ös év is a streaming szolgáltatások további előretöréséről szól majd. A streaming illetve a streaming jellegű szolgáltatások ugyanakkor az előadók számára kisebb bevételeket biztosítanak, mint a CD eladások vagy az a lá carte letöltések, így várhatóan minden eddiginél nagyobb és több feszültség várható majd az előadók és a streaming szolgáltatók között.

A várható nagy vita közepette érdemes azonban a nagyobb kontextusban is elhelyezni a digitális zenei szolgáltatásokban leköltött összeget. Amint az a következő ábrán látható, az éves szinten 110 dollár – azaz 1 éves streaming előfizetési díjnál alacsonyabb- zenei költés túlnyomó részét koncertekre illetve fesztiválokra való jegyvásárlás teszi ki. Digitális dal vagy album vásárlásra 15-18 dollárt, míg streaming szolgáltatásokra alig több, mint 3 dollárt költöttek a Nielsen adatai lapján tavaly, átlagosan a tengerentúlon, ami majdnem a legkevesebb a zenei fogyasztói kosárban szereplő tételek között.

S hogy mindez mit jelent? Bizony azt, hogy jelen formájukban a streaming szolgáltatások túlárazottak. Ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb tömegeket legyenek képesek elcsábítani, a jelenlegi havi 10 helyett 1,3,5 dolláros előfizetési díjakra lesz szükség. A digitális zenei szolgáltatások azonban a jövőben is csak a zenei fogyasztói kosár egy elemét teszik majd ki, s így a zenészeknek, előadóknak is sokkal diverzifikáltabb megközelítést kell alkalmazniuk bevételeik tervezésénél…

A múlt hét a technológia világban a Microsofttól volt hangos. a redmondi cég új böngészővel, új operációs rendszerrel és még egy sor, innovatív, új termékkel jelezte, hogy hiba lenne leírni. A várakozásoknak megfelelően a zenei megoldások nem játszottak központi szerepet, mégis egyetlen apró bejelentés totális irányváltás jelezhet a Microsoft zenei stratégiájában.

A Onedrive felhő alapú tárhely bemutatásakor ugyanis Joe Belfore, termékfejlesztési vezető megjegyezte, hogy hónapokon belül az zenei tartalmak kezelésére is alkalmas lesz. Ami igazán érdekes és izgalmas az nem is ez a tény, hanem az, hogy a felvillantott alkalmazás egy új, iTunes- szerű zenei tartalomkezelő alkalmazásnak tűnt.

Mindehhez hozzátéve, hogy az XBOX Music jövőjével kapcsolatban már tavaly ősszel is kétségek merültek fel, több kérdést is felvet a Microsoft zenei terveivel kapcsolatban. A legfőbb kérdés, hogy a tavaly ősszel megszelőztetett irány- az XBOX Music és a Onedrive integrációja- valósul-e meg, vagy a redmondi cég zenei téren is agresszív irányváltást hajt végre.

Ha szigorúak, vagyunk, akkor az utóbbira- azaz az irányváltásra- minden ok meg lenne. A Microsoft újabb kísérlete a sikeres zeneipari szereplésre idestova  két éve van jelen a piacon, eleddig marginálisnak mondható eredménnyel, eredményekkel, miközben maga a piac döbbenetes tempóban változik, alakul. Egyetlen dolog nem változott: a Microsoft nem engedheti meg magának a jelenleg roppant kiélezett piaci helyzetben, hogy még egyszer kudarcot valljon a zenei szolgáltatások terén. 2015-ben teát a redmondi cégnek ezen a téren is nagyot kell villantania, ha komolyan gondolja, hogy a zenei, mint tartalom segítségével próbál minél több okostelefont, felhő alapú tárhelyet értékesíteni.

A magyar digitális zenepiacról méretés jelentősége okán sajnos viszonylag kevés alkalommal volt alkalmunk írni, alapvetően akkor, amikor örömteli módon egy-egy nagyobb piaci szereplő, mint a Spotify, a Deezer vagy éppen az Rdio megjelent a kicsi magyar piacon is.

Alapvetően ezen világcégeknek és stratégai partnereiknek köszönhetően sikerült a 2009-es tetszhalott állapotból 2013-ra eljutni odáig, hogy a meredeken- évi 1 milliárd forinttal- csökkenő CD eladások mellett a digitális szegmens 65%-al képes növekedni. Az idén tavasszal közzé teendő 2014-es adatok jó eséllyel ezt a trendet erősítik majd, mégis 2015 lehet majd a zeneipar fekete éve.

Az alábbiakban négy olyan területet sorolunk fel, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar zeneipar és elsősorban a digitális zeneipar  20015 utáni helyzetét, és amely területek mindegyikében komoly megoldandó kérdések állnak az év kezdetekor az iparág előtt...

1. Tovább csökkennek zeneipari bevételek

Ahhoz, hogy a CD eladások terén keletkező, most már évek óta jelentkező, éves szinten közel 1 milliárd forintos – csak 2010 óta- összesen mintegy 1.6-1.8 milliárd forintnyi bevétel kiesét ellensúlyozni lehessen, ahhoz a digitális szolgáltatások sokkal erőteljesebb felfutására lenne szükség. A továbbiakban részletezendő okok miatt erre nem nagyon számíthatunk, így a magyar zeneipar bevételei 2015-ben, sőt 2016-ban is várhatóan érdemben csökkennek majd.

2. A Deezer elhagyja az országot

Amint azt az Index meglepően pontos és jó cikkben elemezte, a tisztázatlan jogi helyzet  ( lásd magyarázatunkat a post alján) miatt, az EJI, vagyis az Előadóművészi Jogvédő Iroda beperelte a Deezer-t és egy azt állítja, hogy a francia cég és a mögötte álló kiadók egy forintot nem fizettek még a zenészeknek. ( ez így ebben a formában persze nyilván nem lehet igaz, hiszen a háromféle díj- szerzői jodíj, előadói jogdíj, kiadói jogdíj-  közül a szerzői és a kiadói helyzete teljesen rendezett.

Ennek ellenére a magyar törvények betűjéhez ragaszkodva, az EJI-nek igaza van. Így amennyiben valóban beperli a Deezer-t a francia cég vagy maga is beperelheti a kiadókat akikkel kapcsolatban áll, vagy az egyszerűbb megoldást választva, elhagyhatja a magyar piacot.

3. Továbbra sincsen komoly kommunikáció a steaming szolgáltatások körül

A Deezer illetve a Spotify magyar piacra lépése illetve az a tény, hogy mindkét cég nagyon komoly telekommunikációs támogatással lépett a magyar piacra. Mind a Telenor, mind a Magyar Telekom intenzíven kommunikálta saját szolgáltatását, egy ideig.

A Telenor tavaly aztán már szinte semmilyen felületen nem kommunikálta érdemben a francia céggel közös szolgáltatását, csak a saját honlapján. A Telekom a nyáron, az általa (is) támogatott fesztiválokhoz időzítve jelentette be a Spotify-al való együttműködést, amelyet erőteljes kommunikáció is követett. Ahogy azonban a nyár elmúlt, úgy tűntek el a magenta színű Spotify hirdetések, hogy aztán cikkünk írásakor a tarifacsomagokat ajánló oldal alján találjuk meg a Telekom zenei csomagját.

A két telekommunikációs cég inaktivitás egyrészt érthető (a különadók pontosan az innováció és a beruházás elől veszik el a pénzt..) ugyanakkor az olyan fejletlen(ebb) piacokon, mint a magyar lényegében a telco cégek és az általuk kínált zenei csomagok jelentik az első szintet az önálló , fizetős zenei piac megteremtéséhez.  

 4. Fontos nemzetközi szolgáltatások maradnak távol Magyarországtól

A magyar piac roppant kicsi, így a nagy nemzetközi szolgáltatók közül alapvetően csak azok és azokkal a szolgáltatásaikkal léptek be a ,magyar piacra, amelyek valóban világméretű lefedettségre törekszenek.

Ennek „köszönhető”, hogy például az Amazon a lá carte szolgáltatása az Amazon MP3 , vagy a 21.századi MTV, a Vevo vagy az on demand rádiózás kitalálója és piacvezetője, a Pandora a magyar zenekedvelők számára csupán hírből ismert.

A fentebb említett bizonytalan és egyre feszültebb jogi helyzet pedig semmi esetre sem kedvez új szolgáltatók belépésének, sőt inkább a most is jelenlevő szolgáltatók távozását segítheti elő. Sajnos 2015-re sok tekintetben ugyanolyan aggasztó helyzetbe került a magyar zeneipar, amely,  a legnegatívabb szkenárió megvalósulása esetén azt eredményezheti, hogy valamennyi nagy nemzetközi szolgáltató kivonul a magyar piacról, amely így visszaesne arra a szintre, mint amilyenben  2011-ben volt, a Track.hu és a Songo bezárása után.

Az, hogy az Apple streaming szolgáltatást indít majd, vélhetően a Beats Music architektúráját, szerződéseit és funkcionalitását kiaknázva nyílt titoknak mondható. Mára azt is szinte kívülről fújja minden a zeneiparban kicsit is járatos blogger, szakember, hogy az lá carte letöltések csökkenése és a streaming használók számának drámai növekedése az, ami erre a lépésre kényszeríti az Apple-t.

Az iTunes révén az egyedi letöltések korlátlan urának számító cég nem csupán a piacon jelenleg is már jelenlevő, független cégekkel (Spoitfy, Rdio, Deezer) hanem a zenei tartalom egyre növekvő fontossága miatt a streaming piacra belépő óriás cégekkel- mint az Amazon vagy éppen a Youtube is meg kell majd küzdjön. A küzdelem legfontosabb területe pedig maga az előfizetési díj lehet majd.

Az előfizetési díjé, ahol és aminek kapcsán magáról az ingyenességről is beszélünk. A Youtube hivatalos belépésével a streaming piacra ugyanis nem csak, hogy a legnagyobb streaming szolgáltató lesz, hanem a legnagyobb ingyenesen elérhető streaming illetve on-demand szolgáltatást is nyújtja majd.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor tehát az Apple számára az olcsóbb havi előfizetési díj kulcskérdés a minél nagyobb piaci rész meghódításához. Azt is tudjuk, hogy az Apple tárgyalásokat kezdeményezett a nagy kiadókkal, annak érdekében, hogy az előfizetési díjat csökkentetni tudja.

Nem biztos ugyanakkor, hogy Tim Cook és csapata az előfizetési díj esetleges csökkentésével szeretne meghatározó piaci szereplő lenni. Ha ez lenne a cél, akkor a legbiztosabb megoldás a teljes ingyenesség lenne, igaz ez totálisan ellenkezne az Apple filozófiájával. Igaz már maga a streaming szolgáltatás indítása is…

Figyelembe éve azt is, hogy amennyiben az Apple sikerrel jár és a kiadók valóban csökkentik a tartalomdíjakat, úgy azokat a többi szolgáltató esetében is meg kell tenniük, ( a Spotify például maga is tárgyalt hasonló témában a kiadókkal korábban..) az Apple lépése mögött más ok, okok húzódhatnak meg. Az árcsökkentés ugyanis bevétel csökkenést is eredményez majd, ami az eleve veszteséges és az üzleti modelljükkel küszködő független streaming szolgáltatók számára komoly, könnyen elképzelhetően megoldhatatlan problémát okozva.

A végeredmény? Egy piac, sokkal kevesebb, de hatalmas, ne adj’ istn régi-új ( Yahoo? MTV?) szereplővel, akik számára a streaming szolgáltatás egy mobil hirdetési és hardver ökoszisztéma egy elemét jelenti majd csupán. Ennek minden előnyével és hátrányával együtt…

2014 a Deezer számára igazi hullámvasút év volt, rengeteg változással, és az év végén sokkal több bizonytalansággal, mint az év kezdetekor. 2013 végén még azt latolgattuk, hogy a francia cég utolérheti-e a svéd vetélytársát, a Spotify-t , hogy aztán 2014 a vezető váltásokról , az iroda bezárásokról és a tulajdonos váltásról szóljon, sokáig.

Az év második felében aztán a francia cég megjelent a tengerentúli piacokon, egy az Európában és a világ más részein alkalmazottól totálisan eltérő stratégiával! A tengerentúli piacokon ugyanis a francia cég egy igazán prémium szolgáltatással – a zenei adatbázist szinte stúdió minőségű FLAC formátumban ( 1400 Kbps) kínáló- jelent meg a piacokon, Deezer Elite (..) néven.

A tengerentúli piacokra való belépés után nem sokkal a francia cég megvásárolta a Stitcher névre hallgató, hagyományos rádióadók adásait online, on-demand formában összegyűjtő alkalmazást fejlesztő és üzemeltető céget, majd pedig a múlt héten nagy meglepetésre bejelentette, hogy megvásárolta az AOL-től  AT&T-től( illetve az általa akvirált Cricket Wireless-től) a Muve Music-ot.2014 a Deezer számára igazi hullámvasút év volt, rengeteg változással, és az év végén sokkal több bizonytalansággal, mint az év kezdetekor. 2013 végén még azt latolgattuk, hogy a francia cég utolérheti-e a svéd vetélytársát, a Spotify-t , hogy aztán 2014 a vezető váltásokról , az iroda bezárásokról és a tulajdonos váltásról szóljon, sokáig. Az év második felében aztán a francia cég megjelent a tengerentúli piacokon, egy az Európában és a világ más részein alkalmazottól totálisan eltérő stratégiával! A tengerentúli piacokon ugyanis a francia cég egy igazán prémium szolgáltatással – a zenei adatbázist szinte stúdió minőségű FLAC formátumban ( 1400 Kbps) kínáló- jelent meg a piacokon, Deezer Elite (..) néven. A tengerentúli piacokra való belépés után nem sokkal a francia cég megvásárolta a Stitcher névre hallgató, hagyományos rádióadók adásait online, on-demand formában összegyűjtő alkalmazást fejlesztő és üzemeltető céget, majd pedig a múlt héten nagy meglepetésre bejelentette, hogy megvásárolta az AOL-től ( illetve az AOL által akvirált Cricket Wireless-től) a Muve Music-ot.

A megállapodás pontos részletei természetesen nem lettek nyilvánosságra hozva, de sejthető, hogy a francia cég 100 millió dollárnál jelentősen alacsonyabb összeget fizetett. Maga a konstrukció azonban az ami igazán bonyolult: A Deezer minden létrehozott lejátszási listát átemel majd saját szolgáltatásába, ugyanakkor a jelenlegi Cricket LTE Muve Music előfizetők (akik a Cricket előfizetésük keretében fizettek a szolgáltatásért)  nem kerülnek majd át automatikusan a Deezer előfizetők közé. Ehelyett 45 napnyi ingyenes Deezer hozzáférést kapnak majd, melynek végén lehetőségük lesz 6 dolláros áron Deezer előfizetést vásárolni. A Muve Music előfizetők esetében pedig az általuk jelenleg fizetett, havi 45 dollár körüli összeg kettéoszlik majd, 37-39 dollár lesz a telefon, adatforgalom és az SMS, 6 dollár pedig a külön, választható Deezer előfizetés.

A tranzakció részeként a Muve Music teljes szerkesztői és marketing csapat a Deezer-hez kerül majd. Ahhoz a Deezer-hez, amely a tranzakció révén felállít, egy háromszintű zenehallgatási struktúrát:

• A Deezer Elite a high-end zenekedvelők részére nyújt majd igazán minőségi streaming élményt
• A Sticher az alapvetően talk rádió hallgatók igényeit elégíti majd ki
• A Deezer Cricket pedig az Amazon fapados streaming szolgáltatásával próbál majd versenyre kelni

Ez a csomagelosztás egyben azt is jelenti, hogy a francia cég, a legnagyobbnak gondolt fogyasztói szegmenst –az átlag zenekedvelőket - nem, is tervezi kiemelten megcélozni a tengerentúlon. A stratégia több tekintetben is kockázatos, az igazán nagy kérdés ugyanakkor az, hogy mit tesz majd a francia cég a további 179 országban, ahol elérhető, és amelynek a többségében a digitális zenei piacok össze nem hasonlíthatók a fejlett amerikaival…

A Spotify hosszú időn – majd egy éven- keresztül nem közölt adatokat arról hányan használják és hányan fizetnek elő a svéd cég streaming szolgáltatására. Idén májusban jelentette be aztán Daniel Ek, hogy elérték a régóta várt 10 millió prémium előfizetős határt. A következő bejelentésre ugyanakkor már nem kellett éveket várni, az év végén, a Youtube Music Key indulásának bejelentésére reagálva 50 millió regisztrált felhasználót jelentett be, majd pedig a 2015-ös év első napjaiban, az évet mintegy megünnepelendő bejelentették, hogy immáron 15 millió prémium és 60 millió regisztrált felhasználója van a Spotify-nak.

Nyilvánvalóan a megszaporodott PR közlemények mögött az erősödő verseny, az egyre erőseb versenytársak ténye is áll, de maga a növekedés ettől természetesen teljesen független és igen-igen figyelemre méltó. A Spotify felhasználóinak száma ugyanis szűk két hónap alatt 20, prémium előfizetőinek száma pedig 25%-al, 2.5-3 millió fővel emelkedett. ( ez utóbbi körülbelül annyi, mint a Rhapsody teljes prémium ügyfélállománya)

Daniel Ek és csapata természetesen sokat tett azért, hogy ez brutális növekedés bekövetkezhessen. Közrejátszhatott benne a svéd cég által is bevezetett családi előfizetési lehetőség, de valószínűleg az igaz ok, a decemberben bejelentett három hónapon 0.99 dolláros áron prémium hozzáférés kínáló akció.

Adja magát az érvelés, hogy ez lényegében egy három hónapig ingyenes hozzáférést biztosító akció, de ez messze van a valóságtól. A hangsúly sokkal inkább azon van, hogy fizetni kellett érte, azonban lényegesen kevesebbet, mint a szabványos havi díj ( 9.99 dollár) , azaz az akció nagyon jól rámutatott arra a tényre, melyről már mi is írtunk korábban. A mainstream streaming szolgáltatások a 10 dolláros havi díjjal elérhető ügyfelek legnagyobb hányadát már elérték. A további, jóval magasabb számú zenekedvelő bevonásához alacsonyabb árakra valamint a különböző felhasználói szegmensek igényeinek jobban megfelelő tartamú ajánlatokra lenne szükség.

A Spotify brutális növekedés 2 hónap alatt minden eddiginél jobban bizonyította ennek szükségességét, mind a kiadók, mind a befektetők számára, miközben finoman odaszúrt a svéd céggel veszekedő előadóknak is…Persze ettől még nem lesz könnyebb év az idei Daniel Ek-ék számára, de az indulási lendület meg lesz, az biztos!

Nyáron,amikor a Microsoft- Nokia tranzakció operatív lépéseinek sorában a Nokia zenei üzletágáról is döntés született, írtuk, hogy a Nokia Mixradio függetlenedése egyszerre lehetőség és komoly feladat az immár független cég számára.

A 2014-es év hátralevő része aztán befektető kereséssel telt, hiszen a döntés egyben pénzügyi önállóságot is jelentett, azaz a szolgáltatásnak  jövőbeni működéséhez (új) befektetőkre volt szüksége, méghozzá gyorsan, hiszen cégnek saját, értékesítési csapatot kell felállítani az ingyenes láb finanszírozására, fejlesztési oldalon pedig az Android és iOS platformokon való leghamarabbi megjelenés kell, ha legégetőbb feladat.

Az év utolsó napjaiban aztán a vevő létére és fény derült. A vásárló pedig nem más, mint a japán üzenetküldő cég, a Line, mai sok tekintetben meglepetés, hiszen maga a japán cég is csupán decemberben jelentette be, hogy belép a streaming szolgáltatások piacára.

A japán cég számára tehát a Nokia Mixradio elsősorban, mint zenei adatbázis fontos. Természetesen ennek ellenére ne vonjuk kétsége a nemzetközi terjeszkedésre és a messaging és streaming szolgáltatás integrációjára vonatkozó terveiket. A Nokia Mixradio záros határidőn belül előre telepítve lesz a Line telefonjain, és továbbra is megtalálható lesz a Nokia Lumia telefonokon.

Azt egyelőre azonban homály fedi, hogy a japán cég hogyan, milyen formában kívánja majd a Nokia nemzetközi portfolióját hasznosítani, illetve, hogy milyen irányba is szeretné vinni a szolgáltatást. Túl sok ideje márpedig nincsen sem a Nokia-nak, sem a Line-nak, hiszen a szolgáltatás üzleti modelljén, funkcionalitásán egyaránt dolgozni kell még, miközben a streaming piac elképesztő tempóban változik, növekszik.