Egy évvel ezelőtt,a 2014-es év zeneipari kilátásait elemezve több jóslatot is tettünk, melyek alapvetően a piacok racionalizálódását jelezték előre. 2014-ben a legfontosabb kérdések tisztázódását, és a fontosabb zenei piacokon minden eddiginél nagyobb, erőteljesebb és keményebb versenyt vártunk. A 2015-ös évvel kapcsolatban a korábbi évekkel ellentétben meglehetősen kevés a bizonytalanság, nagyjából látható, hogy milyen fontosabb fejlemények várhatóak az év során.

A zeneipar közép illetve hosszú távú kilátásai ugyanakkor még messze nem tekinthetőek lefutottnak, sok a kérdőjel. Kétrészes sorozatunk első részében a szolgáltatások és a bevételek terén várható eltolódásokat vizsgáljuk meg! 

A 2014-es év hivatalos adati ugyan még nincsenek meg- majd csak valamikor az év közepén várhatóak- de jó eséllyel kijelenthető, hogy a 2014-es évben is csökkentek a világ zeneipari bevételei, különösen mivel a fontos piacok közül az Egyesült Államok és Japán is csökkent, és csupán Nagy-Britannia tudott növekedni.

A fejlett és feltörekvő piacok közötti különbség a 2015-2019-es időszakban nemhogy megmarad, hanem tovább erősödik majd. A fejlett zenei piacok az elkövetkezendő 5 évben 11%-al csökkennek majd, miközben a fejlődő piacok ugyanezen időszak alatt 60% feletti növekedést produkálnak majd.

Az elkövetkezendő években sem fog ugyanakkor bekövetkezni az, amire a zeneipar szereplői már lassan egy évtizede várnak, azaz a digitális szolgáltatások és az azokból származó bevételek növekedése nem lesz képes ellensúlyozni a szép lassan teljesen eltűnő CD eladásokat.

Az előrejelzések szerint 2017-ig, minden évben kis mértékben csökkennek majd a bevétek, hogy aztán 2018-tól kezdődően végre növekedésnek induljanak. A tendencia addig a már megszokott lesz: a CD eladásokból befolyó bevételek csökkennek, a digitális bevételek pedig növekednek. Valamikor 2018-2019 körül érkezik majd el globálisan is az a pont, amikor a digitális bevételek – a mostani 6 milliárd dollár körüli szintről 12-14 milliárd dollárra nőve- meghaladják majd a fizikai eladásokból származó bevételeket. A digitális szegmensen belül a streaming szerepe egyre meghatározóbb lesz, a maihoz képest tovább jelentős növekedés várható a streaming szolgáltatásból származó bevételekben, melyek 5 év alatt várhatóan megháromszorozódnak majd!

A zeneipar legfontosabb problémája az elkövetkezendő években is a digitális szolgáltatások tömegtermékké tétele lesz. Napjainkban a streaming szolgáltatásokért összesen mintegy 28 millió zenekedvelő fizetett elő rövidebb vagy hosszabb ideig. Ez a szám 5 éves időtávban 140 millió köré emelkedhet majd, azonban ezzel még mindig nem a streaming előfizetők lesznek a legnépesebb zenei fogyasztói tábor. A hirdetés alapú zenei szolgáltatások tábora ugyanis 340 millió főre duzzadhat majd 2019-re, miközben az a lá carte letöltések továbbra is megmaradnak amolyan belépő szolgáltatásnak, illetve sokak számára a zenék birtoklása megmarad fontos tényezőnek. Mindezeknek együttesen köszönhetően még 2018-ben is 220 millió ember vásárol majd zenét a lá carte alapon.

Minden valószínűség szerint tehát arra nem lehet számítani, hogy a zeneipar 90-es évek közepéhez hasonló aranyidőszaka belátható időn belül visszatér. A realitás sokkal inkább az, hogy a CD boom előtti, 80-as évek közepére jellemző bevetéli szintek térhetnek majd vissza 3-5 évben belül.

Arról, hogy az Apple számára nem lenne idegen a saját lemezkiadó indítása, már évekkel ezelőtt, az iTunes totális uralkodása és Steve Jobs idején szárnyra keltek pletykák. Jobs idővel köztudottan rossz viszonyba került a kiadókkal és azt gondolta, hogy azok sok tekintetben akadályozzák az innovációt.

Mindemellett az Apple rendelkezik egy olyan rendszerrel, amely lehetővé tenne egy leginkább az appstore fejlesztőkkel fennálló viszonyrendszerhez hasonló, végtelenül egyértelmű szabályokkal bíró megoldást a kiadó-előadó viszonyban. Az előadók –közvetlenül- fizetnek az Apple-nek az iTunesban való megjelenésért, a bevételeken pedig a már megszokott 70/30 arányban osztoznak a felek.

Jobs halálával aztán sokáig ezek a tervek háttérbe szorultak, sőt maga a zenei is vesztett a hangsúlyából. Mindez aztán tavaly változott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Apple-nek zenei stratégiát kell váltania és el kell mozdulnia a streaming szolgáltatások felé . A Beats Music akvizíció ugyanakkor messze nem csak és csupán egy izgalmas szolgáltatás megvásárlásáról szólt… A megállapodásban érintett  két úriember egy másik, nagy ívű projektben is segíthet a Cupertino-i cégnek. Iovine, jelenleg az Interscope Geffen kiadó művészeti vezetője és Bruce Springsteentől kezdve Lady Gagán át U2-ig bezárólag mindenkivel dolgozott. Dr.Dre a rapperek között elismert egyéniség, a Beats harmadik tagja, pedig egy bizonyos Trent Reznor nevű úriember. Az akvizícióval tehát a digitális zeneipar három legkomolyabb előadó oldali szakembere kerülhet az Apple kötelékébe. Segítségükkel az Apple valóban létrehozhat egy olyan, modern kiadót, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel, a tehetségkutatással.

Az talán még a bennfentes iparági szakembereket is meglepte, hogy az Apple olyan hamar lépett ezen a területen, mint ahogyan azt tette. Hivatalosan eddig meg nem erősített hírek szerint ugyanis a cupertinoi cég 250 millió dollárért megvásárolta Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t. Annak a Taylof Swiftnek, aki az ősszel letiltatta tartalmait a Spotify-ról új lemezének megjelenése kapcsán…Arról a Spotify-ról, amely jó eséllyel a legnagyobb vetélytársa lesz majd az Apple nyáron debütáló streaming szolgáltatásának..Pikáns helyzet, de kár lenne csak egyfajta visszavágásként értelmezni, hiszen annál sokkal többről van szó!

Azáltal, hogy az Apple megvásárolja Taylor Swift kiadóját lehetősége lesz exkluzív tartalmakat biztosítania maga számára, ezzel mégjobban kihangsúlyozva a többi streaming szolgáltatás egyik legjelentősebb problémáját: fontos előadók hiányát az amúgy hatalmas méretű katalógusukból!

És persze az Apple a hagyományos kiadóknak is komoly fejfájást okozhat! A zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra. Ma már nem bír komoly hozzáadott értékkel, hogyha egy kiadó elhelyezi egy rádióban a fizikai lemezkiadása pedig úgy ahogy van elértéktelenedett. A Youtube-on, az iTunes-on való megjelenés ellenben a zenei marketing alapjává vált.

Az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében…

Jelenleg a világ digitális zeneipari szolgáltatásait a streaming szolgáltatások ( Spotify, Deezer) uralják, ugyanakkor már most is láthatóak azok a szolgáltatások, amelyek másfajta megközelítést, másfajta igényeket próbálnak kielégíteni.

A lista élére feltétlenül a zenefelismerésre koncentráló, 1999-ben alapított Shazam kívánkozik, amelynek a sikere jelzi, hogy zenefelismerés, mint az új zenék megismerésének egyik módja- mennyire fontossá vált az átalakuló digitális zenei ökoszisztémában.

A Shazam egyik számára az egyik legjelentősebb kérdés a közeljövőt illetően az, hogy milyen irányban haladjon tovább. A digitális zeneipari szolgáltatások ugyanis egymás fel konvergálnak, azaz a cél az, hogy a lehető legtöbb funkciót a lehető legkevesebb szolgáltatás nyújtsa. Ennek részeként található meg most már a streaming szolgáltatásokban is ma már az on-demand rádió funkcionalitás is például.

Legújabb mobilalkalmazásával a Shazam is tett egy lépést ebbe az irányba. Az új iOS alkalmazásban eleve sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a Shazam saját zenelejátszója, sőt azok a Shazam használók, akik rendelkeznek Spotify vagy Rdio előfizetéssel a felismert dalokat vagy a toplistákban szereplő dalokat teljes hosszukban meg is hallgathatják majd, a Shazamon belül!

Az alkalmazás ezen felül új nyitóképernyővel is rendelkezik, amely sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a zenei hírekre, tartalomajánlásra, az éppen legnépszerűbb dalok bemutatására.

A Shazam számára egyértelműen ez az irány, azaz ,hogy a tartalom fogyasztását is ösztönözze, ne csupán a fel- és megismerését a járható és járandó út. Annak érdekében, hogy a növekedés ne álljon meg, a cég új befektetőkkel is megállapodott, akik 30 millió dollár értékben szereznek részesedést a cégben, 1 milliárd dollárra értékelve azt. A hivatalos verzió szerint az új befektetés segítségével újabb partnerségek kialakítására törekednek majd, de nem lennénk meglepődve, hogyha az összeg jelentékeny része saját zenei adatbázis kialakítását fedezné.

A londoni cég ugyani elérte azt a szintet, ahonnan már nincs más út, mint az agresszív növekedés. A tavaly bejelentett, havi szinten 100 millió aktív felhasználó igen fontos mérföldkő, a digitális zenei szolgáltatások között, azonban ha magából a zenefelismerésből , mint lehetőségből indulunk ki, akkor még bőven van tér növekedésre. Nem véletlen, hogy Rich Riley CEO 500 millió felhasználót szeretne. Ha jobban belegondolunk nagyon más lehetőség nem is áll a cég előtt, mint a terjeszkedés és a növekedés…

Ma 10 éve, 2005 februárjában, Valentin napon (..) indult el a világ első videómegosztó oldala, ezzel útjára indítva a közösségi média forradalmát és ezzel együtt még sok más forradalmat is, hogy aztán a ma 10 éves Youtube az egyik legmeghatározóbb médiacég legyen a világon.

A kezdetek

A Youtube-ot, három PAYPAL alkalmazott , Chad Hurley, Steve Chen, and Jawed Karim álmodta meg és hozta létre, 2004 végén, azaz nem sokkal az iTunes indulása után. 2005 májusi indulása után a videómegosztó oldal azonnal komoly népszerűségre tett szert és 2006 közepére- azaz alig egy ével indulása után a web leggyorsabban növekvő oldalává nőtte ki magát, napi 100 millió videó megtekintéssel és 65 ezer naponta feltöltött új videóval.

A Youtube a 2005-2006 fordulóján drámai módon teret nyerő közösségi szolgáltatások egyik kiemelkedő tagja volt, így nem meglepő, hogy hamar felkeltette a legnagyobb médiavállalatok figyelmét, mint mind üzleti lehetőség. A lehetőséggel leggyorsabban az addig szinte kizárólag a keresésre fókuszáló Google élt és 2006 őszén 1.65 milliárd dollárért megvásárolta a videómegosztó szolgáltatást az addig abba fektető kockázati tőkebefektetőktől.

A videómegosztó oldalra feltöltött elképesztő mennyiségű videó között természetesen szép számmal voltak olyan tartalmak, melyek valamely tartalomtulajdonos érdekeit sértették. Nem véletlen tehát, hogy a Youtube hamar a nagy médiacégek össztűzébe került és perek sora indult ellene, azon a címen, hogy elősegítette a jogsértő tartalmak megosztását és nyilvánosságra kerülését.

Ezen perek közül a leghíresebb és legtovább tartó a Viacom és a Youtube közötti per (volt.) A 2007-ben indult per tárgya a Viacom keresete alapján az volt, hogy a „YouTube tudatosan biztatta a felhasználóit a jogsértő videók feltöltésére, és nem tett meg mindent azok eltakarítására az oldalról – végső soron pedig az ilyen tartalmaknak köszönhette a sikerét.”

A hosszú ideig húzódó per végül a hosszas peres eljárás további lépéseit megelőzendő, illetve a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, az tavalyi év elején a két fél, a Viacom és a Youtube peren kívüli egyességével zárult.

Youtube killed the Music TV

Maga a Youtube, a létrehozói szemében nem zeneipari terméknek, nem MTV vetélytársnak készült, mégis a Youtube-ra feltöltött videók igen jelentékeny része zenei videó volt a kezdetektől kezdve.

A hatalmas zenei adatbázis mindemellett a Google tökélyre fejlesztett kereső algoritmusának köszönhetően könnyen kereshető, így a Youtube könnyen kereshetően, on demand módon tette elérhetővé a világ, lényegében összes zenei videóklipjét illetve bármilyen zenei tartalmát.

A Youtube tehát mind az elérhető tartalom mennyiségét tekintve, mind a felhasználók számára kínált funkciók számát és minőségét tekintve, lényegesen többet és jobbat kínált, mint bármilyen lineáris, tévén nézhető zenei csatorna.

A Youtube így akarta vagy nem akarta, (amúgy nem..) roppant hamar a zenei videók és tartalmak elsődleges forrásává, lelőhelyévé, azaz végeredményben, valamilyen formában digitális zenei szolgáltatássá vált. A zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 6 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.)

Az elképesztő mennyiségű zenei videómegtekintés aztán dermesztő méretű számokat eredményez egyes videók esetében is. A koreai „művész” PSY minden rekordot megdöntő dala, a Gangnam Style-t immáron több, mint 2 milliárd alkalommal néztek meg, de még a sokkal kisebb piacnak számító magyaron is milliós, sőt 10 milliós nézettséget érnek el a legnépszerűbb videók.

Barát ellenség felismerő rendszer

Természetesen az, hogy a zenei videók némileg megváltozott módon, de kihagyhatatlanná váltak bármilyen komoly zenei marketing stratégiából érintette a nagy zenei kiadókat is. A szerzői jogi biztonság megteremtése érdekében a Youtube bevezette a Content ID néven emlegetett technológiát, melynek segítségével minden feltöltött videó esetében meghatározható, hogy az tartalmaz-e szerzői jogi védelem alá eső audio vagy videó tartalmat.

A Youtube ingyenessége illetve demokratikus jelleg- bárki feltölthet bármit - miatt az ismeretlenebb előadók és persze a befutott sztárok számára egyaránt roppant fontos platformmá nőtte ki magát az évek során, ennek ellenére messze nem tekinthető a zeneipar igazi pénzeszsákjának.

A Youtube népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre több elégedetlen hangot hallani azzal kapcsolatban, ahogyan az előadók részesülnek a bevételekből. Tom Pickett a Youtube tartalomért felelős vezérigazgatóhelyettese egy tavaszi konferencián büszkén állította, hogy   működése során a Youtube több, mint 1 milliárd dollárt fizetett ki az előadóknak. Kijelentését aztán és azóta is nagyon sokan, sokfelől kritizálták. A streaming piac jelenlegi vezetője a Spotify például részletes elemzésben mutatta ki, hogy míg a svéd szolgáltató esetében egy millió lejátszás után egy átlagos előadó 6-8 ezer dollárt kap, addig a Youtube esetében ez az összeg alig 3000 amerikai dollár.

A Youtube sokkal inkább tekinthető tehát marketing platformnak, mint egy biztos és magas bevételeket garantáló zenei szolgáltatásnak. A zenemegismerés egyik központi szereplője, mégis ha a zeneipar számára generált bevételeket nézzük, akkor alig szerepelt, szerepel jobban, mint a Spotify. Mindkét cég, eddig, mintegy 1 milliárd dollárt fizetett a tartalomtulajdonosok számára, a Spotify mindezt azonban kevesebb idő alatt és sokkal-sokkal kevesebb felhasználóval tette. A világ zeneiparának bevételei pedig 2013-ban elérték a 16 milliárd dollárt, ezzel összemérve a Youtube által évek alatt kifizetett 1 milliárd dollárt, az elhanyagolhatónak tűnik.

Az uralkodó visszatér

A Youtube streaming zenei szolgáltatásának ötlete, tehát alapvetően ebből az egyszerre domináns, de sok tekintetben mégsem domináns pozíció megváltoztatásának igényéből fakad.

A hosszas várakozás ( a szolgáltatás indításáról szóló első hírek 2013 végén jelentek meg- a szerk. ) után 2015 első negyedéven pedig publikusan is elinduló, Youtube Music Key névre hallgató szolgáltatás két részből tevődik össze: egy ingyenesen, desktopon és mobilon is elérhető l illetve egy prémium funkciókat (offline zenehallgatás, zenehallgatás megszakítás nélkül ) kínáló előfizetési díjért igénybe vehető részből.  

Ami az árazást illeti, az év eleji indulást követő hat hónapos béta teszt időszakában ingyenes lesz, ezt követően 7,99 dolláros akciós áron lesz elérhető 3 hónapig, a végső ár pedig a szabványosnak mondható 9,99 dolláros havi díj.

Az új szolgáltatás a jelenleg is működő és a világ zenei videó fogyasztásának legnagyobb részét kitevő Youtube integráns és elválaszthatatlan része lesz, új funkciókkal bővítve azt. Az új funkciók - az egy gombnyomással egy adott előadó köré csoportosítható, ahhoz hasonló zenét nyújtó rádió funkcionalitás illetve az, hogy ugyanazon album a jelenleg elszórtan megtalálható elemei össze lesznek fűzve egy albummá – révén az ingyenes láb is roppant vonzóvá, az eddigieknél is vonzóbbá válhat a zenekedvelők körében. Azáltal, hogy a szolgáltatás a Youtube része lesz, már indulásakor a legjelentősebb streaming szolgáltatóvá válik majd, olyannyira, hogy aktív felhasználószámban a második helyezett szolgáltatás népszerűségét is több, mint ötszörösen haladja majd meg.

A 10 éves szolgáltatás azzal, hogy hivatalosan is belép a streaming szolgáltatások közé, minden tekintetben felforgatja majd a zeneipart! A fogyasztói oldalon, azzal, hogy a videók mellett a szolgáltatás indulásával a videó nélküli tartalmak streamelési lehetősége is megjelenik majd, azaz a Youtube egy szempillantás alatt szintet lép és egyszerre lesz videó és audio streaming szolgáltatás. Az előadói oldalon pedig azzal, hogy a jelenleg, a Youtube-ra érvényes licenszek a prémium szolgáltatás esetében nem feltétlenül lesznek érvényesek, s ebből sokan egészen biztosan hasznot próbálnak majd húzni.

Az Apple, alapvetően kényszerből, de drasztikusan át kell alakítsa zenei ajánlatát, ez lassan másfél éve tudott. Ennek része volt a Beats Music akvizíció, és több más akvizíció is. Az idei évben várhatóan megjelenő Beats Music-on alapuló streaming szolgáltatás azonban feltételezhetően inkább csak valaminek a kezdet, mint a csúcspontja lesz.

Az már régóta tudott, hogy az Apple hosszabb ideje dolgozik különböző a zenefogyasztást alapjaiban átalakító megoldáson. Ezeket rendszeresen le is védeti, mint például anno az audiohiperlinking vagy éppen a zeneajándékozásra vonatkozó szabadalmait.

A közelmúltban azonban két újabb szabadalmat fogadtak be, melyek azt mutatják, az Apple hosszabb távon igenis a saját elképzelései alapján szeretné dominálni azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.

Az egyik szabadalom ugyanis lehetővé teszi majd az iOS-t futtató készülékek közötti, közvetlen zenei, videó vagy kép tartalmak megosztását. Az Apple elképzelései szerint ugyanakkor mindez nem az eddig elképzelt módon, azaz letöltés megosztás és elérhetővé tétel nem az iTunes áruházból történik majd, hanem lényegében az Airdophoz nagyon hasonló megoldás segítségével.

Ahhoz, hogy mindez működni tudjon ugyanakkor a jelenleg alkalmazott DRM-hez egy új réteg hozzáadására lesz szükség, ahogy a szabadalom fogalmaz „annak érdekében, hogy az A felhasználó részére egy tartalom másolásvédelemmel ellátott verzióját a B felhasználó számára elérhetővé tegye ”

Amint az , a szabadalomhoz csatolt ábrán is látható, a másolásvédelemmel ellátott tartalom két kulcsot tartalmaz majd. A kulcs első fele az első (A) felhasználó- aki feltételezhetőleg megvásárolta a tartalmat- számára szól majd, a második pedig a B felhasználó számára.

A szabadalom azt is lehetővé teszi majd, hogy a kétféle tartalom, különböző árazást kapjon. Ez pedig nem kevesebbet jelenthetne, minthogy a valaki által megvásárolt zenéket ebbe a zárt fájlmegosztó rendszerben olcsóbban vásárolhatnák meg a további felhasználók. Használt zene olcsóbban, 21.századi verzió! De Az Apple még ennél is tovább megy, ugyanis az első felhasználó által megosztott tartalom nem csak és kizárólag letöltött tartalom lehet majd, hanem akár egy streamelt dal is.

Mindebből is látható, hogy Cupertinoban valóban gőzerővel dolgoznak azon, hogy a zenei tartalomfogyasztást a folyamatosan változó, fejlődő igényeknek megfelelően alakítsák és valamilyen szinten diktálják is.

A közvetlen fájlmegosztás feltétlenül killer funkció lehet a jövőben – próbálkoztak is hasonlóval startupok, melyeket aztán a kiadóipar felfalt- a DRM visszatérése annak minden hátrányával ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel…

A Spotify számára a 2015-ös év várhatóan az egyik legfontosabb év lesz a cég életében. A svéd cég által dominált streaming piacra belépő Youtube illetve Apple egészen biztosan alapjaiban változtatja majd meg a piaci dinamikáját.

Alapjaiban véve a két nagy szereplő belépése jó hír is lehetne, az erős márkájuk által generált extra figyelem és piacméret növelő hatás miatt. A streaming piac ebből a szempontból ugyanakkor speciális és feltételezhető, hogy a két nagy szereplők belépése kisebb mértékben növeli majd a piacot, sokkal inkább azonban a már piacon levő független szereplőktől vesz majd el felhasználókat, előfizetőket. A svéd céget azonban annál keményebb fából faragták, mintsemhogy csak úgy feladná, így a 21015-ös év, eddig egyértelműen a Spotify akcióiról szól.

A sorozat folytatódik, méghozzá most az Uber esetében már megismert alkalmazásintegrációs partnerek sorának bővítésével. A sorban következő partner, a Runkeeper népszerűsége abszolút vetekszik az Uber-ével, méghogyha a terület sok tekintetben más is.

Maga a működése az integrációnak ugyanakkor szinte teljesen megegyezik majd az Uber esetében megismerttel. A legfontosabb funkció, hogy a Runkeeper alkalmazáson belülről is kezelhetjük majd a Spotify-on playlistekbe sorolt zenéinket vagy kereshetünk a Spotify zenei adatbázisában.

Az egyelőre még a jövő zenéje, hogy a két alkalmazás intelligensen működjön együtt, azaz a Spotify megjegyezze, mely zenékre szoktam futni, hogy aztén azokat akár a tempónak megfelelően ajánlja futás közben.

Drámai előfizető növekedése ebből az együttműködésből sem számíthat a svéd cég, a minél több szolgáltatóval való együttműködés ugyanakkor egyre kevésbé teszi kihagyhatóvá a Spotify-t a zenehallgatásból, ami akkor, amikor pontosan olyan cégek lépnek majd be a piacéra, akik platformot nyújtanak, fontos és kifizetendő lehet a Spotify számára!

A Vevo hosszú éveken keresztül a zeneipari kooperációk iskolapéldája volt: A két nagy kiadó és kockázati tőkebefektetők által létrehozott, prémium zenei videóélményt nyújtó létre hívása óta fokozatosan növekedett egészen odáig, hogy napjainkban már a zenei videók fogyasztását domináló szolgáltatássá vált, amely Youtube méltó vetélytársának tekinthető.

Növekedése egészen elképesztő ütemű a mai napig: A cég által a napokban közzétett adatok szerint csak januárban több, mit 10 milliárd videót néztek meg a Vevo-n az internetezők, különböző platformokon, mai 86%-os növekedés az egy évvel ezelőttihez képest.

A platformok közül a legjelentősebb immár visszavonhatatlanul a mobil illetve a különböző egyéb kapcsolt-platformok amelyen az összes videómegtekintés közel fele ( 49.5% ) történik. Ugyancsak egyértelmű, hogy ma már a Vevo messze nem csak Amerikában domináns. A januári adatok alapján az összes videómegtekintés mindössze 20%-a érkezett az Egyesült Államokból, 80%-a pedig a világ többi részéről.

A brutális növekedés ellenére a Vevo sorsa több, mint kérdéses. A két tulajdonos lemezkiadó számára jelenleg fontosabb a befektetés nyereségének realizálása, mint további befektetések végrehajtása a terjeszkedés támogatására. A Vevo tehát eladó, ez a tény már tavaly ősze óta ismert.

Az ellenben aggasztó, hogy az eladásra való felkínálás, a bombasztikus növekedés ellenére a Vevo a mai napig nem talált gazdára. Annak ellenére sem, hogy a piacon keringő információk alapján az ára sem lenne túlzottan borsos- 1 milliárd dollár körüli összegről hallani- ami az éves, mintegy 350 millió dolláros bevétel mellett igen jó üzletnek tűnhet.

Az akvizíció előtt álló legjelentősebb probléma természetesen nem a bevételekben keresendő. Sajnálatos módon, fundamentálisan a Vevo ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a Spotify és a többi streaming szolgáltató: a magas kiadói jogdíjak a bevételeik legnagyobb hányadát felemésztik, így végeredményben a növekedés ellenére veszteséges vállalkozásról beszélünk.

Veszteséges üzleti modellt most eladni, amikor pont egyre nagyobb és nagyobb szereplők lépnek be a piacra nem lesz könnyű. Különösen nem lesz könnyű a Vevo számára, amely esetében,az eddigi sok tekintetben partner Google és Youtube au idei év során nem titkoltan a Vevo nézők elcsábítására ( is) tör majd. Így bármilyen fájó kimondani, könnyen elképzelhető, hogy az elmúlt évek egyik legsikeresebb digitális zenei start-upja az év végére az enyészeté lesz…

A Pandora sikerrel túlélte és átvészelte az iTunes Radio indulását, azonban úgy tűnik, hogy magának a terméknek a megújulási képtelensége minden vetélytársánál sokkal nagyobb gondot okozhat a kaliforniai cég számára.

A befektetők az elmúlt hónapokban leginkább az aktív felhasználók számát kísérték figyelemmel az on-demand rádió üzleti adatai közül, hiszen ez az indikátor jelezte legjobban azt, hogy a regisztrált felhasználók mennyire használják a szolgáltatást és mennyire pártolna esetleg át az egyre szaporodó vetélytársakhoz.

Mivel a kaliforniai adaptív rádió aktív hallgató száma nem nőt, nőtt bizonyos időszakokban csökkent is, ezért a befektetők ezt annak a jeleként fogták fel, hogy a cég növekedése megállt, s ennek megfelelően a részvényárfolyamok és meredeken csökkentek 2014 második felében.

A cég által nem régiben bemutatott 2014 utolsó negyedévére vonatkozó adatok ezt a kétely lényegében eloszlatták, ugyanis hosszú idő után ismételten 80 milliónál több aktív hallgatója volt a szolgáltatásnak decemberben.

A negyedik negyedév csalódást okozó mutatója a bevétel volt, ami 268 millió dollár volt, az elemzők által várt 276 milló dollár helyett. A bevételek megoszlása esetében a korábban felrajzolt trend abszolút megvalósulni látszik: a teljes bevétel 77% immáron a mobil hirdetésekből származik.

Az egész 2014-es évre vonatkozó adatait is közzé tette a Pandora, amely alapján a teljes évre vetítve 921 millió dollár bevételt ért el a cég. ( 44%-al magasabbat., mint az előző naptári évben) Éves szinten a cég a magas tartalomköltségek miatt még mindig veszteséges, 2014-ben a veszteség mértéke kicsivel meghaladta a 30 millió dollárt, ami az előző évi 40 millióhoz képest, 25%- os csökkenés, de még mindig azt jelenti, hogy az elmúlt 3 évben összesen mintegy 100 millió dollár veszteséget termelt a cég. (ami persze sokkal, sokkal kevesebb, mint például a Spotify vesztesége..)

A kaliforniai rádió tehát sok tekintetben vegyes, de a 2014-es évben a befektetők által igazán figyelt mutatók tekintetében jó utolsó negyedévet zárt. A részvényárfolyam mégis meredek zuhanásba került és 20%-ot vesztett az értékéből. Mire fel ez a pánik egy olyan részvény esetében, ami eleve tavaly február óta értékének több, mint felét elvesztette?

Az egyik ok feltétlenül az, hogy a cég az utolsó negyedéves illetve az éves adatok bejelentésével egy időben a 2015-ös év első negyedévre vonatkozó előrejelzését 220 millió dollárra tette, miközben az elemzők 244 millió dollár feletti összeget tippeltek, azaz a jelek szerint a cég vezetése sokkal pesszimistább, mint az elemzők ( voltak)

A legnagyobb problémát a Pandora számára a vetélytársak gombamód szaporodó száma jelenti. Az iTunes Radio, mint gyors megoldás, nem működött az Apple számára, ugyanakkor a Spotify már most is közelít a Pandora-hoz, a Youtube streaming szolgáltatása illetve a Beats Music alapú Apple streaming szolgáltatás egész biztosan érzékenyen érinti majd a céget.

A Pandora a közelmúltban és tervei szerint a közeljövőben is azon dolgozik, hogy monetizációs képességét javítani tudja. Ez a befektetői elvárások alapján illetve az alapján, hogy egyre inkább az érettség szakaszába jutó termékről beszélünk ( azaz   hatalmas növekedésre már nem nagyon lehet számítani, mint 2-3 éve..) teljesen érthető.

Ha azonban a várható piaci fejleményeket nézzük, akkor a Pandora hatalmas hibát követ el. Ahhoz ugyanis, hogy a sokkal tőkerősebb szereplőket, mint az Apple, a Youtube vagy akár az Amazon is maga mögött tudja tartani, elkerülhetetlen lesz, hogy módosítson, fejlesszen azon a terméken, ami alapkoncepciójában 8 éve változatlan.

Az alapvetően csendesebb 2014-es év után, a nehéznek ígérkező 2015-ös évet a Spotify teljes erőbedobással kezdte, kezdi. A 60 millió felhasználóról szóló, alapvetően PR bejelentés után a Press and Play névre hallgató új mobil alkalmazás funkció már jelezte: Daniel Ek és csapata nem adja fel!

Talán a Tinderhez és Snapchathez hasonló funkcionalitás bejelentésénél is fontosabb, hogy a svéd cég egy újabb platformot hódít meg: a Sony Playstation konzolokat.

A japán cég a héten bejelentett hírek alapján, saját szolgáltatását március végén leállítja, márciusban pedig PlayStation Music néven, a Spotify szolgáltatásán alapulva indítja majd újra. Az új szolgáltatás a jelenlegi 19 helyett 41 országban lesz majd elérhető, PlayStation konzolokon, Xperia tableteken és okostelefonokon, valamint az év későbbi részében feltételezhetően televíziókon is.

 A szolgáltatás teljes mértékben másolja majd a svéd cég saját márka alatt futó szolgáltatását , azaz elérhető lesz az ingyenes, hirdetések által szponzorált láb, a prémium láb, illetve a teljes Spotify zenei adatbázis ( mind a 30 millió dal és 1.5 milliárd playlist) elérhető lesz, sőt arra is lehetősége lesz a konzol tulajdonosoknak, hogy játék közben hallgassanak zenét.

Az együttműködés minden tekintetben win-win megoldásnak tűnik, hiszen a Sony egy nem működő szolgáltatást cserél le, egy sok platformon már bizonyítottra, a Spotify újabb, fontos platformon jelenik meg, ami a nehéznek ígérkező 2015-ös év elején igen jó hír a svéd cégnek.

Az igazán nagy kérdés ugyanakkor az, hogy a Sony-Spotify együttműködés képes lesz-e a konzolokon, mint platformon sikeressé tenni a streaming zenei szolgáltatásokat. A konzolon játszók meggyőzése arról, hogy a konzol egyben multimédiása készülék és, hogy fizessenek is a zenei szolgáltatásokért nem tűnik egyszerű feladatnak. Ugyanakkor a 64 millió Playstation tulajdonos az ingyenes láb révén igen csábító növekedési lehetőség a Spotify számára. Amennyiben pedig nem csupán az ingyenes láb lesz sikeres, úgy a svéd cég nagyon fontos lépést tesz, amellyel egyszerre nyer előfizetőket és szorítja sarokba a Microsoftot.

Jelen pillanatban a klasszikus streaming szolgáltatások robusztus növekedésének időszakát éljük éppen. Nem árt ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy egy termék a legritkább esetben népszerű ugyanolyan mértékben életciklusa során. Elég, hogyha csak a legális zenei szolgáltatások sorát megnyitó a lá carte letöltésre, mint termékre gondolunk, amely közel 10 évnyi emelkedés és növekedés után pontosan az elmúlt 1-2 évben kezdett a CD-hez hasonló meredek esésbe. És lehet, hogy most, hihetetlenül hangzik, de előbb vagy utóbb hasonló sor vár majd a jelenleg ismert streaming szolgáltatásokra is.

A jövő népszerű digitális zenei szolgáltatásainak egy része már most is piacon van, elég ha a Soundcloud-ra vagy a Shazam-ra gondolunk, de a lista természetesen nem teljes.

A legújabb de talán legizgalmasabb és legkecsegtetőbb terület, a messaging. Maga a zenei messaging, mint szolgáltatás lényege roppant egyszerű: chatelés közben teszik lehetővé, hogy a chat partnerek zenei tartalmakat cseréljenek egymás között. Maguk a zeneszámok természetesen nem teljes hosszúságú zeneszámok, hanem csak részletek, amelyek vagy csatolmányként vagy külön üzenetként küldhetőek el.

Soundwave

A Soundwave-t nem az üzenetküldő piacról ismerhetjük, hanem onnan, hogy a saját és barátaink által hallgatott zenéink nyilvántartása révén ajánl újfajta zenei tartalmakat. A nyáron piacra dobott frissített alkalmazásuk révén ugyanakkor belevetették magukat az üzenetküldési piacba is. Az alkalmazás új verziójában ugyanis létre lehet hozni privát üzenetcsoportokat, amelyekben aztán megoszthatunk illetve chatelhetünk a megosztott zenei tartalmakról. Az igazán új és átütő funkció ugyanakkor nem ez, hanem az, melynek segítségével a megosztott dalok automatikusan bekerülnek a csoporttal megosztott összes dalt tartalmazó lejátszási listába.

La-la

A la-la az üzenetküldési piac egyik különc szereplője, amely sok tekintetben hasonlít a döbbenetesen bugyuta, de ennek ellenére elképesztő karriert befutott Yo-hoz. A különbség csupán annyi, hogy itt nem szavakat, hanem dalrészleteket küldözgehetünk nyakra-főre.

A módszer is végtelenül egyszerű: Beírjuk, hogy „Hello , mire az alkalmazás felajánl az adatbázisából dalokat, melyekben szerepel a „Hello” szó, a listából kiválazsthatjuk azt, amelyiket küldeni szeretnénk, hogy aztán vagy az alkalmazásban magában vagy SMS-ben elküldjük.

A címzett aztán magát az üzenetet kapja meg, de csak akkor tudja meg mit kapott, hogyha megnyitja azt, azaz szöveges üzentet nem lehetséges csatolni a zenéhez.

Snapchat

Ellentétben az előző két, kisebb, független szereplővel, az üzenetküldő piac vezetője, a Snapchat belépése a médiapiacra már sokkal jelentősebb lépés, még úgy is, hogy télej4esne más megközelítést alkalmaznak.

A Snapchat ugyanis nem mást tett, minthogy a szolgáltatás belépése után, azaz a fő funkciók elé beillesztett egy Discover névre hallgató oldalt, ahol olyan komoly márkák, naponta frissülő tartalmait találhatja meg, mint a National Geographic, a Vice, a Yahoo News, a Daily Mail, a Comedy Central, a Cosmopolitan, a CNN, a Warner Music vagy éppen a ESPN. Ez lényegében tehát nem lesz más, mint egy always-on jelleggel, a fő funkció előtt megjelenített, napi frissítésű tartalom csatorna.

A lépés pedig nem mást jelent, minthogy a Snapchat- amely értéke már így is megközelíti a 10 milliárd dollárt- öles lépést tett afelé, hogy média és tartalomplatformmá váljon, a jelenlegi közösségi média platformból és, hogy végre monetizálja havi szinten 100 milliós aktív felhasználóbázisát.

A megközelítés az üzenetküldés és a zenei tartalom megosztás összekapcsolására egyelőre láthatóan változó, de ettől függetlenül egy érzékelhetően növekvőben levő szegmensről beszélünk, ahol az alapszolgáltatás ( üzenetküldés) robbanásszerűen növekszik, és ez a növekedés húzza magával a tartalommegosztás igényét is.

Nem nagy merészség kijelenteni, hogy hamarosan, a zenével amúgy hadilábon álló, de ismét feléje kacsintgató Facebook is beléphet erre a területre, illetve, hogy fogyasztói oldalon hamarosan megjelenik majd az igény a teljes tartalmak megosztási lehetőségére. Hogy mindez ismerősen hangzik? Hogyne, a blip.fm, minden idők egyik legsikeresebb underground zenei szolgáltatása, a Twitterre alapozva ezt próbálta megvalósítani közel 6 éve. Ők. És aztán a Twitter zenei kísérletei is elbuktak, 2015-ben erre mér sokkal kisebb az esély…