Lassan egy év telt el azóta, hogy az iTunes Radio várható indulása kapcsán tucatnyi zenei szakember és tőzsdei szakértő jósolta meg a Pandora összeomlását vagy gyors, olyan mértékű gyengülését, hogy aztán akvizíció „áldozata” legyen.

Ehhez képest, egy évvel az iTunes Radio bejelentése és indulása után a tengerentúlon továbbra is toronymagas piacvezető a 2005-ben alakult on-demand rádiószolgáltató.  

Az iTunes Radio indulása óta 27, a Spotify által egyértelműen és nem is titkoltan a Pandora vetélytársának szánt, ingyenes mobilzenehallgatást nyújtó Spotify free bevezetése óta 16%-al nőtt a Pandora hallgatottsága, azaz úgy tűnik, megingathatatlan a Pandora egyeduralma a tengerentúli online rádiós piacon. Az iTunes Radio-nak a hírek szerint 20 millió (aktív) felhasználója van,a Spotify ingyenes verzióját , becslések szerint 12 millió amerikai használja. Mindkettő jelentősen kevesebb, mint a Pandora , közel 80 millió havi szinten aktív felhasználója.

Természetesen a helyzet azért nem ennyire egyszerű, több okból kifolyólag is. Egyrészt, mert mind az iTunes Radio, mind a Spotify ingyenes mobil lába friss terméknek számít, szemben a Pandora hosszú évek óta jelen levő és növekvő szolgáltatásával. A teljes képhez érdemes megjegyezni, hogy a Pandora valamint a Spotify vezetői által elejtett kijelentések alapján, úgy tűnik, mintha a Spotify és a Pandora nem is ugyanazon a piacon versengene. A Pandora két legfontosabb mutatója ( a később részletezendő pénzügyi mutatókon felül) a hallgatottság és az egy hallgatóra jutó hallgatottság növekszik. Mindeközben a Spotify, elsősorban az ingyenes mobil zenehallgatásnak köszönhetően képes egyre erősebb ütemben növelni a prémium ügyfélszámát.

Ami a Pandora szigorúan vett pénzügyi, tőzsdei teljesítményét illeti, a kép továbbra is vegyesnek mondható. A kaliforniai cég, az új vetélytársak megjelenése ellenére növelni tudta árbevételét és hallgatottságát egyaránt.

Ami a bevételeket illeti a cég második negyedéves beszámolója alapján megközelítették a 219 millió dollárt, ami 38%-os emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cég bevételei ugyanennyivel tudtak növekedni azóta, mióta az iTunes Radio megjelent a piacon.

A növekvő bevételek ellenére a cég továbbra is veszteséges ( GAAP alapon) közel 12 millió dollár veszteséget „termelt” , ami jelentős növekedés az előző év hasonló időszakában mért mintegy 7  millió dollárhoz képest.

A befektetők az elmúlt időszakban tulajdonképpen már hozzászoktak mindehhez és egyre inkább a cég növekedési kilátásai alapján kezdték értékelni a részvényeket. Az ugyanakkor a veszteségeknél jóval nagyobb aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik az aktív felhasználói tábor növekedése gyakorlatilag megállni látszik.

A cég második negyedéves jelentése alapján a második negyedév végén 76.4 millióan használták rendszeresen a szolgáltatást. Ez alig 7%-os növekedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a májusi, 77 milliós csúcsnál pedig egyenesen alacsonyabb. Még sötétebb a kép, ha mindezt a tavaly év végi adatokhoz hasonlítjuk, amelyek hasonló hallgatottsági adatokat mutattak. Két negyedév alapján pedig már nagyobb biztonsággal kijelenthető, hogy úgy tűnik a növekedés gyakorlatilag nullára csökkent. Az is látszik ugyanakkor, hogy ez a 76-77 millió aktív tábort meglehetősen masszív, azaz a Pandora, mint márka, (egyelőre) kiállta az iTunes, a Spotify és a többi streaming illetve rádió szolgáltatás támadását.

A bevételi adatok dinamikus növekedése alapján úgy tűnik a Pandora ki tudja használni a felhasználói bázisban rejlő lehetőségeket. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik majd az aktív felhasználókkal, a hallgatottsággal a tengerentúli streaming és rádiós piac borítékolható további átalakulása során…

A digitális zenei szolgáltatások esetében hosszú időn keresztül a legnagyobb problémát a jogi helyzet okozta, okozhatta. A kiadókkal, jogvédő szervekkel való megállapodás hosszú éveken keresztül a legjelentősebb gátló tényező volt az újfajta szolgáltatások esetében.

Mindez az elmúlt években szerencsésen megváltozott, és a szabványos zenei szolgáltatások indítása ma már alapvetően csupán pénz kérdése. Jóval bonyolultabb ugyanakkor az on-demand rádiók helyzete a tengerentúlon.

Az ő működésüket ugyanis a DMCA szabályozza, amely kimondta, hogy a földi sugárzású, hagyományos rádiók esetében nem állapított meg jogdíjfizetési kötelezettséget az átalányjogdíjon felül, az on-demand rádiók esetében ugyanakkor dalonként 1.1 centes árat szabott meg. A kaliforniai rádió ugyanakkor jogi útra is terelte az ügyet és beperelte a két nagy amerikai szerzői jogi szervezet közül az egyiket. Ez a per ért véget és az ítéletnek előreláthatólag messzire ható következményei lesznek.

A Pandora vs ASCAP (American Society of Composers, Authors and Publishers) perben ugyanis a bíróság lényegében az on-demand rádiónak adott igazat. Keresetében a Pandora azt kérte, hogy az ASCAP számára fizetendő díjat 1.7-1.85 %-ban állapítsa meg ( A szolgáltató, jelen esetben a Pandora bevételeihez viszonyítva) míg az ASCAP évente emelkedő és 2015-re 3%-ot elérő jogdíjat kért.

136 oldalas indoklásában a bíróság leszögezte, hogy az ASCAP által benyújtott indoklás és dokumentumok nem támasztják alá, hogy a jogdíjnak miért kellene növekednie és miért , milyen alapon érhetné el a 3%-os szintet 2015-től. Abban ugyanakkor a bíróság a Pandora-nak sem adott igazat, hogy az on-demand rádiónak ugyanannyit ( 1.7%) kellene fizetnie, mint a földi sugárzású rádióadóknak.

Indoklásában bíróság ugyancsak kiemelte, hogy a 3%-os érték egyben egy határt is jelent az korlátozott interaktivitást biztosító szolgáltatások és a streaming szolgáltatások között, s így az előbbiekbe tartozó Pandora esetében a fizetendő díj semmiképpen sem érheti el a 3%-ot!

A bírósági ítéletnek volt még két roppant mód fontos, a jövőbeni fejleményeket meghatározó pontja. Az első arról , hogy a Pandora és a SONY/ATV illetve a Universal között létrejött, átmeneti megállapodások esetében meghatározott lényegesbe magasabb jogdíjak ( pro rata alapon 5 illetve 7.5%) nem tekinthetőek a piac által meghatározott értéknek, mivel speciális körülmények között születtek. A második pedig arról, hogy a közelmúltban az ASCAP és az Apple között, az iTunes Radio kapcsán létrejött megállapodások ugyancsak nem tekinthetőek piac megállapodásoknak és így a 10%-os jogdíj nem tekinthető piaci árnak.

A döntést természetesen mindkét legfontosabb szereplő, a Sony ATV illetve a Universal Publishing csalódottan fogadta, ami nem is meglepő. A SONY ATV vezetője, Martin Bandier  azonnal jelezte, hogy a bíróság döntése alapvetően alátámasztja a közelmúltban tett lépésüket, melynek keretében kivonták a közös jogkezelés alól tartalmaikat.  

Az ítélet, egyetemben a Pandora számára ugyancsak kedvező tavaly év végi ítélettel, a jelek szerint valóban alapjaiban rengetheti meg, a közel 70 évvel ezelőtt megalkotott amerikai szerzői jogi rendszert, és amelyet a jelek szerint a lehető leghamarabb kell, kellene a kongresszusnak alapjaiban újragondolnia.

A jelenlegi helyzet  ugyanis minden fél- a szolgáltatók, a közös jogkezelő szervek, a zenészek, előadók- számára rossz.  

A közös jogkezelők- mint azt a fentiek mutatják- elégedetlenek azzal, hogy az interaktív rádió szolgáltatások a streaming szolgáltatásokhoz képest lényeges alacsonyabb díjat fizetnek, de méginkább azzal, hogy ezen szolgáltatások által a kiadóknak fizetett összeg közel tízszerese annak az összegnek, amit az előadóknak fizetnek. ( Tavaly a Pandora bevételeinek 49%-át fizette a kiadóknak és mindössze 4%-át a közös jogkezelőknek)

A szolgáltatók számára már a jelenlegi jogdíjszintek is kritikusak- ne feledjük, sem a Pandora, sem a Spotify nem nyereséges- de talán még ennél is jobban fáj számukra, hogy a földi sugárzású rádiókénál lényegesen kedvezőtlenebb jogdíjakkal szembesülnek.

Az előadók számára pedig mind a kiadókhoz viszonyított részesedésük, mind a az az összeg, amit az on-demand rádióktól kapnak már-már bántó.

A rendszer azért is rossz, mert teljesen máshogy és logikátlan módon kezeli az egyes szereplőket, amelyek így annak ellenére, hogy nagyon sok tekintetben ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, drasztikusan eltérő mértékű jogdíjat fizetnek. A földi sugárzású rádiók például az előadóknak nem, csupán a dalszerzőknek fizetnek. A satellit rádiók már mindkét félnek fizetnek, de kevesebbet, mind az internetes rádiók.

Az idejét múlt és neheze átlátható rendszer minden résztevőben frusztrációt kelt és minden résztvevőt megoldás keresésre ösztönzi. A Pandora a lobbizást és a pereket választotta, a Sony ATV és a Universal Publishing folyamatosan vonta és vonja ki tartalmait a közös jogkezelés alól, az előadók pedig dühöngenek és a szolgáltatásokat vádolják.

Ami pedig a rövid távú következményeket illeti. Martin Bandier a SONY ATV vezetője levélben már tájékoztatta az általuk képviselt dalszövegírókat, zeneszerzőket arról, hogy egyrészt fellebbeznek az ítélet ellen, másrészt pedig megerősítette azon törekvésüket, hogy valamennyi közös jogkezelő szervezetből kilépnek.

Ez- egy korábbi ítéletet alapján- a gyakorlatban azt kellene, hogy jelentse, hogy a SONY ATV valamennyi érintett szolgáltatásból- ez több tízezer, de lehet hogy százezer kisebb-nagyobb szolgáltatást érintene- vagy visszavonja tartalmait vagy egyenként megállapodik a szolgáltatókkal.

Bandier levelében leszögezte, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz és a kongresszushoz fordultak, annak érdekében, hogy azok vizsgálják felül annak lehetőségét, hogy csak részben is lehessen kivonulni a közös jogkezelés alól.

Mind az ítélet fogadtatásából, mind az arra adott reakciókból kivehető, mennyire rossz is a rendszer, jelenleg mindenki számára. Így most a politikán a sor, hogy felmérje és meghozza azokat a döntéseket, melyek révén a jövőben is működhet tovább a rendszer.

Az idei évben a streaming zenei szolgáltatások piaca elképesztőmértékben élénkült meg. Azt is mondhatnánk, hogy a 2013-ra várt piaci konszolidáció az idei éven indult el, de olyan ütemben, mintha a tavalyi év lemaradását is szeretné behozni!

A folyamat a Spotify- Echonest akvizícióval kezdődött, majd az Amazon nagyratörő zenei terveivel folytatódott és eleddig az Apple-Beats illetve a Google-Songza akvizícióval kulminálódott.

Az, hogy az Apple-Beats tranzakciók mindenkit lépéskényszerbe hoz, nem meglepő, az ugyanakkor, hogy a vetélytársak igen gyorsan- gyakorlatilag megelőzve a megállapodás életbelépését- reagáltak. Az azóta bejelentett akvizíciók, piaci lépések- a Songza Google általi akvizíciója, az Amazon fapados streaming szolgáltatása, a hamarosan induló Youtube Music Pass- mind-mind azt jelzik, hogy a tengerentúli streaming piac bővülése nem lassul, sőt. Ugyanakkor a klasszikus, streaming szolgáltatások felől egyre több szereplő próbál más irányba elmozdulni, mind a kínálat, mind az árazást tekintetében.

A Microsoft helyzete sok tekintetben speciálisnak mondható. A 2012 év végén piacra vitt, alapvetően streaming központú, de a Pandora-hoz hasonló, adaptív rádió szolgáltatással is rendelkező XBOX Music szolgáltatása, ha lassan is, de tovább bővült, bővül. Hosszas küzdelem után minden, konkurens platformon megjelent , a Nokia akvizíció miatt ugyanakkor szükségessé vált a Microsoft zenei szolgáltatásainak harmonizációja- ami a jelek szerint a Nokia Mixradio függetlenedésével oldódik meg, az akvizíció kapcsán bejelentett létszám és költségcsökkentés kapcsán ugyanakkor az Xbox Music sorsát illetően és megszaporodtak a kérdőjelek. Különösen azután, hogy a Redmondi cég beszüntette az XBOX-ra a prémium tartalmak előállítását.

Joe Belfore, a Windows Phone-ért felelős vezérigazgató helyettes aztán gyorsan igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, és a hírek szerint a közeljövőben az Xbox Music felhő alapú szolgáltatással is bővülhet.

A redmondi cég ugyan nem jelentette hivatalosan be, azonban leleményes programozók egy OneDrive Music folder névre keresztelt- azaz a Microsoft saját, már most is létező felhő alapú tárhely szolgáltatásával integrált- zenei tartalmak tárolására szolgáló és az Xbox Music-kal integrált szolgáltatás nyomaira bukkantak.

Mindez azt jelentené- amennyiben valóban megjelenik majd a Microsoft a szolgáltatással-, hogy a zenekedvelők, amellett, hogy élvezhetik az Xbox Music streaming szolgáltatását, saját zenei tartalmaikat is feltölthetik majd a szolgáltatásba. Ezt jelenleg a fontosabb szereplők közül csak a Google teszi lehetővé, így a Microsoft a lépéssel valóban nagy és fontos lépést tehet(ne)

A Microsoft tett egy teljesen publikus lépést is az Xbox Music-kal kapcsolatban: megnyitotta a szolgáltatása API-ját a fejlesztők számára. A fejlesztők az egyes dalokhoz kapcsolódó metaadatokat, linkelési valamint 30 másodperces belehallgatási lehetőséget kapnak majd a szabványos API funkcionalitáson felül.

Talán még ennél is fontosabb, hogy a Microsoft ösztönözni is igyekszik a fejlesztőket arra, hogy használják az Xbox API-ját: affiliate programot indítottak, melynek keretében a partnerek, minden általuk hozott előfizető után 5 százalék részesedést kapnak majd ,minden Xbox Music költésből.

A Microsoft tehát a jelek szerint nem mond le legújabb zenei szolgáltatásáról- ( ha ezt tenné, az csak akkor nem jelentene hatalmad kudarcot, amennyiben komoly akvizícióra készülnének Redmondban, zenei téren..) ellenben aktívan készül az Xbox Music továbbfejlesztésére. A feladat nem lett kisebb és könnyebb, mit az elmúlt szűk két év során. A Microsoftnak egy olyan piacon kell, kellene bizonyítania, amely a nyitottságról és a folyamatos változásról szól. Valljuk be, ezek közül egyik sem számít az erősségüknek, ennek ellenére az is biztos, hogy egykönnyen nem adhatják fel…

A napokban hivatalosan is lezárulni látszik az Apple –Beats Music akvizíció, így itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást arra, megérte-e és ha igen miért az Apple számára a tranzakció, az ismert feltételekkel.

Az, hogy az Apple miért is vásárolta meg a Beats Music-ot, többé-kevésbé világosnak mondható. A hosszú éveken át sérthetetlennek tűnő iTunes-t a tengerentúli zenefogyasztási szokások rapid tempóban való átalakulása - dalletöltések masszívan, közel 6%-ot csökkentek , az albumletöltések gyakorlatilag stagnáltak, miközben a streaming és streaming jellegű szolgáltatásokból származó bevételek 39%-al növekedtek – egyre erőteljesebben kezdte veszélyeztetni.

Az Apple-nek tehát mind a vetélytársak, mind a piac alakulása miatt mozdulnia kellett és sokkal gyorsabban, mint ahogyan azt hosszabb távú stratégiájában feltételezte. Mindezt azonban úgy kellene véghezvinnie, hogy azzal ne kannibalizálja az iTunes csökkenés ellenére is hatalmas bevételeit. Erre jelenthet megoldást a tervek szerint még hosszabb ideig független márkaként, de erőteljes Apple támogatással operáló Beats Music.

A lehetőség, a Beats Music akvizícióban az Apple számára pontosan ez. Az Apple anélkül integrálhatja a Beats Music-ot ökoszisztémájába, hogy az iTunes-t érdemben károsítaná. Az Apple mintegy 800 millió iTunes felhasználóval rendelkezik. Ezek közül természetesen nem mindenki vásárolt vagy tervez zenét vásárolni, nem mindenki rendelkezik okostelefonnal, azaz azt azért nem lehet feltételezni, hogy az Apple könnyen 800 millió felhasználóhoz tudná eljuttatni a Beats Music-ot. Az azonban mindenképpen igaz, hogy a Beats Music ezzel olyan számú potenciális ügyfélhez kap elérést, mint nagyon kevés streaming szolgáltatás eddig.

Ha a pénzügyeket , azaz magát az akvizíciós árat nézzük, kijelenthető, a Beats Music nagyon jó üzletet csinált és nagyon jókor! Az Apple történetének legjelentősebb akvizícióját hajtotta végre és sok mindent elmond a cég eltökéltségéről, hogy mindezt egy zenei szolgáltatóra költötte. Dr.Dre és Jimmy Iovine azonban nem csak azért csinált jó üzletet, mert az akvizíció révén dollármilliárdossá váltak és az Apple zenei irányvonalát meghatározhatják új pozíciójukban az elkövetkezendő években. Hanem azért is, mert a Beats Music, mint cég tavaly év végén már komoly bajban lehetett, legalább is ezt állítja a Privco nevű elemző cég. A Beats ugyanis korábban 220 millió dollár értékben bankhitelt vette fel a Beats Music finanszírozására, hitelbesorolása pedig egyre kedvezőtlenebb volt, a hitel visszafizetés pedig idén nyáron lett volna esedékes.

A tervezettnél lassabban növekvő felhasználószámok, a kezdeti üzemeltetési problémák és a ketyegő bankhitel bomba alapján nyugodtan mondhatjuk, a Beats számára az Apple volt a megmentő. Az igazán vakmerő dolog ezek ismeretében az volt D.Dre is Iovine részéről, hogy képesek voltak a céget áron felül eladni. A Privco elemzése alapján ugyanis a Beats értéke valahol 1-1.5 milliárd dollár körül mozoghatott ,ezt tornázták fel 3 milliárdra. Ehhez alapvetően két dolog kellett: egyrészt az, az ismert tény, hogy az Apple döbbenetes mennyiségű készpénzzel rendelkezett és rendelkezik, másrészt pedig az, hogy tisztában legyenek azzal, mennyire sürgős is Tim Cook számára, hogy az iTunes bevételeket hosszú rávon biztosnak tudhassa.

S hogy az Apple összességében jó üzletet csinált-e a Beats Music-kal? Egyelőre ezt természetesen nem lehet eldönteni, de az kijekenthető, hogy a lehetőség alapján az Apple, a Beats Music és a Beats Music-tól érkező szakemberek jó elegyet képezhetnek. A többi meg maximum 1 éven belül kiderül…

Amikor tavasszal gyors egymás után  a Spotify megvásárolta az Echonestet, a Beats Music pedig Topsin Media-t már jeleztük, hogy mindez előreláthatólag láncreakciószerű eseményeket indít majd el a digitális zenei szolgáltatások körében. A Spotify-Echonest  akvizícióval ugyanis  nem kevesebb történt, minthogy a Spotify szolgáltatja vetélytársai számára azok működésének egyik legfontosabb kellékét. Mindez a legnagyobb jóhiszeműséget feltételezve is komoly üzleti kockázatokat rejt magában. Hasonló a helyzet a Beats Music és a Topspin esetében, azzal a különbséggel ,hogy a  Topsin lényegesen kevesebb szolgáltatás hétterét szolgáltatta.

Az egyre fokozódó verseny újabb jelét adta, ezúttal a nem is streaming szolgáltatás, Shazam. A zenefelismerő szolgáltatás lassan két éve kínálja azt a lehetőséget, hogy a felismert dalokat a partnerszolgáltatásokban, élő előfizetés esetén közvetlenül meg is lehet hallgatni.

Ez változott meg akkor, amikor a Shazam, csendben, minden nagyobb bejelentés nélkül kivette a Spotify-t az elérhető szolgáltatások közül, így csak a Deezer előfizetéssel rendelkezők tudták a továbbiakban használni  ezt a funkciót.

A lépés hátteréről sokáig nem nagyin lehetett semmit tudni, csupán annyit, amennyit a Shazam közölt és amely szerint a cég a diverzifikált piacokra való tekintettel a partnerek megválasztása során is jobban diverzifikált, országonként különböző  megközelítést kíván alkalmazni.

Az alkalmazás következő verziójának megjelenésével aztán lehullott a lepel a korábbi lépés okairól. A Shazam ugyanis az Rdio-val partnerségben, történetében először tejes hosszban való streamelési lehetőséget biztosít a beazonosított dalok esetében. Ez egyrészt igaz lesz azon a felületen, ahol, maga a dalfelismerés történik, de igaz lesz azon az oldalon is, ahol a beazonosított dalok listája látható, ami így tulajdonképpen egy Rdio playlist lesz bizonyos tekintetben.

A két lépés, sorba helyezve több fontos trendet mutat. Az egyik, hogy egyre inkább szigetszerű digitális zenei szolgáltatások. Mindenki saját ökoszisztémát szeretne építeni, saját maga szeretne a felhasználói adatok birtokában lenni. Ez a klasszikus streaming szolgáltatások esetében sok tekintetben érthető is, az olyan, eleddig alapvetően független szolgáltatás, mint a Shazam esetében merőben furcsa.

Itt jutunk el a másik fontos jelhez: ez pedig maga a Shazam szerepének az átértékelődése. A cég, azáltal, hogy a zenék felismerésében, segít, a zenemegismerési folyamatban játszik kihagyhatatlan szerepet. Ugyan a Shazam erről sosem beszélt publikusan, abszolút logikus továbblépés lenne a részükről, maguknak a felismert zenéknek a biztosítása, azaz saját streaming szolgáltatás indítása.

Ami a Shazam számára logikus továbblépés az ugyanakkor a mobilon zenét hallgatók számára visszalépés, hiszen a Shazam eleddig egyfajta platformként működve segített a zenefelismerést, hogy aztán a zenéket a legfontosabb és legnépszerűbb streaming szolgáltatások (Spotify, Deezer) berkein belül lehessen meghallgatni. (ez a megközelítés amúgy nagyon hasonló ahhoz, amit a Facebook vagy éppen a Twitter alkalmaz) Azzal, hogy a Shazam kizárta ebből a körből a Spotify-t, a legnépszerűbb streaming szolgáltatást , a Rhapsody pontosan  annak köszönheti előretörését, hogy zenefelismerést is kínál mobilalkalmazásában, valamint, hogy a  Facebook már piacra vitte saját, ilyen jellegű megoldását, a hírek szerint az Apple saját,megoldást fejleszt az iOS 8-ba, gyakorlatilag arra kényszerítheti a fontosabb piaci szereplőket, hogy egyenként saját zenefelismerő szolgáltatást fejlesszenek ki és vezessenek be.

A  Microsoft- Nokia megállapodás és akvizíció a tavalyi ősz és aztán  idei tavasz egyik leg fontosabb, legnagyobb jelentőségű eseménye volt a számítástechnika és tartalomiparban. A megállapodás értelmében  beolvad a világ legnagyobb szoftvervállalatába a finnek készülékgyártással foglalkozó üzletága. A tranzakció nyomán a Nokia, abban a formában, ahogy ismertük, megszűnik.  A Microsoft veszi át a telefonok tervezésével, gyártásával, értékesítésével, marketingjével és támogatásával kapcsolatos összes feladatot. Az eddig kiadott modellek használhatják a finn gyártó nevét, a következő sorozatok azonban Microsoft Mobile néven futnak majd tovább.

A tranzakciónak természetesen komoly következményei lesznek, hiszen a megállapodás értelmében a Microsoft több tízezer Nokia alkalmazottat vett, a duplikált pozíciók miatt  is kell azonban a Redmondi cégnek közel 18000 munkavállalót elbocsátania, melynek közel 2/3-ada a korábbi Nokia dolgozók közül kerül ki.

Az akvizíció természetesen érinti a Nokia zenei szolgáltatását is, hiszen jelen formájában az sok tekintetben a Microsoft zenei szolgáltatásának, az XBOX Music-nak a konkurenciája, integrációjuk pedig sokkal inkább  lenne bonyolult, mint kifizetődő, a bezárás lenne a másik lehetőség, de a jelek szerint  mind a Nokia, ind a Microsoft szakemberei úgy vélik, van olyan értékes a szolgáltatás, hogy önállóan is meg tudjon állni a lábán.

Ezt(is) mérlegelve született az a döntés, melynek értelmében a Nokia Mixradio önállóan, folytathatja pályafutását.  Mindez elsősorban pénzügyi önállóságot jelent, azaz a szolgáltatásnak  jövőbeni működéséhez (új) befektetőkre lesz szüksége.  A stratégiai együttműködés ugyanakkor megmarad, ami egyben azt is jelenti, hogy a Windows Phone alapú telefonokon a jövőben is előretelepítve megtalálható lesz a Nokia Mixradio.

A különválás természetesen egyszerre lehetőség és hatalmas feladat, az immáron független  Nokia Mixradio számára.  Lehetőség hiszen egy Pandora-szerű, már most 31 országban elérhető szolgáltatás  bizony nagyon komoly szereplő lehet a digitális zenei piacon, különösen Európában, ahol a Pandora és egyáltalán az adaptív online rádió szolgáltatások eleddig nem terjedtek még el.

Ahhoz ugyanakkor, hogy mindez sikerüljön hatalmas hegyet kell megmásznia az immáron független cégnek! Az első komoly feladat- a befektető megtalálása után persze- az üzleti modell testre szabása. Mostanáig ugyanis a Nokia Mixradio ingyenes és reklámmentes volt, hiszen ez volt az egyik eszköze ( elméletben) a Lumia telefonok értékesítésének. Mindössze tavaly január óta érhető el, 4 dolláros havidíj ellenében egy korlátlan dalátugrási lehetőséget, jobb hangminőséget valamint több eszközön való igénybevételi lehetőséget nyújtó prémium csomag. Ez a modell messze nem ismeretlen, a Pandora szinte szó szerint ezt alkalmazza.

A nagy különbség ugyanakkor az, hogy a Nokia zenei csapata jelenleg semmilyen sales csapattal nem rendelkezik, márpedig a Pandora bevételeinek túlnyomó részét a hirdetési bevétel adja.

Az üzleti modell után a második komoly feladat a minden platformon való megjelenés lesz. A Nokia Mixradio jelenleg sem Android, sem iOS alatt nem elérhető, nyilván enélkül a független működés nem lesz elképzelhető, még rövid távon sem.

A lehetőség tehát adott, más kérdés, mit tud majd mindebből megvalósítani, az immár független cég. A feladatuk messze nem egyszerű. A MySpace nagyon sok tekintetben hasonló helyzetben- erős márka, függetlenség, új befektetők keresése- súlyos és fájdalmas kudarcot vallott. A Nokia zenei szolgáltatása, 2009-ben az egyik legjobban várt zenei szolgáltatása volt, amely aztán brutális kudarcot vallott. A Nokia azóta, a kudarc legfontosabb okait azonosította és az újfajta koncepció révé eliminálta, azonban ennek ellenére azt gondoljuk, nem lesz egyszerű dolguk, betörni napjaink roppant komplikált digitális zenei piacára….

A Songza, Google általi felvásárlása kapcsán már írtunk róla, hogy a Songza sok mindenre megoldást jelenthet a Google számára, de a fő célt, azaz, hogy a streaming piacon is vezető szolgáltató váljon, valószínűleg nem a Songza akvizíció hozza majd el.

Igazán tehát így nem is meglepő, az,a hír, amit a Wall Street Journal szivárogtatott ki és melyet több más orgánum vitat. A gazdasági napilap nem mást állított ugyanis- egy a Google által a tőzsde felügyelethez beadott dokumentum alapján, melyben Google a beadványban egy 4-5 milliárd dollár körüli szintre értékelt, külföldi- azaz nem amerikai—vállalattal folytatott tárgyalásokra hivatkozott.  A lap mindebből arra következtetett, hogy tavaly a Google és a Spotify között komoly tárgyalások folytak egy esetleges akvizícióról, melyek aztán a magas ár miatt megszakadtak.

A pletykát természetesen mind a Google, mind a Spotify sietve cáfolta, sőt több blog is cáfolta, a képlet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, szerintünk és erre több jel is utal.

Azt, hogy a Google számára miért lenne fontos egy piacvezető streaming szolgáltatás akvizíciója egyértelmű: A sok más területen abszolút piacvezető cég évek óta küszködik azzal, hogy megtalálja a helyét a digitális zenei palettán és ugyanolyan sikereket érjen el ezen a területeken is, mint más területeken. Saját szolgáltatása vagy nem elég sikeresek- mint a Google Music felhő alapú szolgáltatás- vagy éppen átalakulás előtt állnak- mint a Youtube.

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify megvásárlását leginkább a Youtube vezetője, Susan Wojcicki forszírozza és az sem, hogy Daniel Ek, a Spotify vezetője, újabban, amikor vetélytársakról kérdezik,legtöbbször a Youtube nevét említi első között.

A Spotify-Google kapcsolatot erősíti, az a tény is, hogy több, jelenlegi és korábbi Google szakember is a Spotify vezetője lett a közelmúltban. Omid Kordestani,a Google üzletfejlesztési vezetője a Spotify igazgatóságának tagja lett, Shishir Mehrotra Youtube korábbi termékfejlesztési vezetője pedig Daniel Ek Spotify vezető személyes tanácsadója lett a hírek szerint.

Természetesen a Google gyakran engedi meg dolgozóinak vagy korábbi dolgozóinak, hogy nem közvetlen vetélytárs cégek igazgatóságában pozíciókat foglaljanak el. ( a leghíresebb példa erre a korábban évekig fennálló Google-Apple együttműködés igazgatósági szinten) A Google vezetők Spotify vezető pozíciókba való ültetése azzal is magyarázható, hogy a svéd cég a közeljövőben drasztikusan nagyobb hangsúlyt szeretne fordítani hirdetési bevételeinek növelésére, hiszen jelenleg az egyre nagyobb méretű és szabadságot nyújtó ingyenes láb monetizációja gyakorlatilag minimális.

A Google-Spotify tranzakció tehát messze nem annyira elképzelhetetlen, mint ahogyan az elsőre hangozhat. Tény ugyanakkor, hogy azáltal, hogy a Google végül a Songza mellett tette le a voksát, a Spotify pedig gőzerővel dolgozik a tőzsdére lépésen azt sugallja, rövid távon nem lesz akvizíció. A streaming piacon ugyanakkor roppant gyorsan változnak a szerepek és a szereplők, erre a Beats Music-nél jobb példát találni se nagyon lehetne…

A Spotify nemrég jelentette be, hogy immáron 10 millió prémium előfizetője van. A svéd cég mindezzel magabiztosan vezeti a streaming szolgáltatások piacát, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy az elkövetkezendő időszakban hátradőlhetnek.

A prémium láb melletti, az év eleje óta drasztikusan kiterjesztett ingyenes láb monetizálásával eleddig a Spotify nem is nagyon foglalkozott, hiszen amolyan előszobának tekintette. Azzal azonban, hogy az ingyenességet kiterjesztette, ez a láb is kiemelt fontosságúvá vált, melynek az üzleti modelljét éppen itt volt az ideje, hogy kicsit rendbe szedjék.

Követendő példa éppenséggel van, hiszen a Pandora pontosan egy ingyenes, korlátozott interaktivitást nyújtó, adaptív rádiószolgáltatással harcolt ki magának igen előkelő helyet a tengerentúli hirdetési, azon belül is elsősorban mobil hirdetési piacon.

A hírek szerit a Spotify gőzerővel készül az ingyenes láb bevételeinek növelésére. Erről tanúskodnak a cég álláshirdetései illetve a nyáron, Cannes-ban megszelőztetett, újfajta hirdetési modellel kapcsolatos elképzeléseik is.

A svéd cég hirdetési stratégiájának központjában a natív illetve a videóhirdetések állnak majd. A videóhirdetések esetében egyfajta fordított modellt szeretnének bevezetni, melynek lényege, hogy az ingyenes lábat használó felhasználók az egyes playlistek előtt kellene, hogy megtekintsenek egy videóhirdetést, ezek után az adott playlist esetében több hirdetés már nem kelle(ene) elviselniük.

A natív hirdetések leggyakoribb és legjellemzőbb megjelenési formája ugyancsak a playlistekhez lesz köthető. A hirdetőknek lehetőségük lesz ugyanis egyes playlisteket szponzorálni, s így minden felületen megjelenni, ahol a playlist látható. Ennek egy speciális megjelenése formája lesz az, amikor a Spotify Discover szekciójában található stílus, hangulat alapú playlisteket lesz lehetőség szponzorálni. (A Coca-Cola Happiness playlistje az első fecske ezen a téren)

A natív megoldások másik fontos területe az úgy nevezet pillanatok szponzorálási lehetősége lesz. A Spotify „pillanatnak” nevez minden olyan eseményt, amelynek valamilyen formában zenei vonatkozása lehet. Így egy „pillanat” az, ha felkelünk, egy másik „pillanat” amikor lemegyünk futni, vagy elindulunk munkába. A terv az, hogy ezeket a „pillanatokat” is szponzorálhatóvá teszik majd a márkák, számára.

A tervek impozánsak, és megvalósításukban nagy feladat hárul majd a sales csapatin felül az Echonest-re és a Spotify használata közben keletkező hatalmas adatmennyiség feldolgozására. És ugyan a svéd cégnél optimisták, nem ért megjegyezni, hogy mintegy egy évvel ezelőtt az Apple is hasonlóan optimista módon állt az iTunes Radio-hoz és az azon bevezetendő hirdetésekhez, ma pedig már sokkal inkább a Beats Music-ban látja jövőjét…A Spotify helyzete még ennél is bonyolultabb, hiszen egy működő és jól működő ökoszisztémát szeretne megújítani, anélkül, hogy az elpártolás a szolgáltatástól nőne.

A Soundcloud-ot itt, a Muzzak oldalain is úgy emlegettük, mint a digitális zenei szolgáltatások új korszakának egyik lehetséges vezető szolgáltatása. Erre minden okunk meg is volt, hiszen míg a mainstream streaming szolgáltatások gyakorlatilag ugyanazt az alapszolgáltatást nyújtják: egy hatalmas zenei adatbázishoz való hozzáférést, ingyenes és prémium lábat, valamint mobil hozzáférést, addig a Soundcloud egyedi üzleti modellel, népszerű funkciókkal, teljesen más megközelítést alkalmazva lett egyre népszerűbb és népszerűbb.

A fejlődés következő nagy lépése a nagy major kiadókkal való megállapodás és egy az iTunes katalógusával összemérhető, nagyon sok független és mainstream tartalmat ötvöző, erős előadói kapcsolatokkal rendelkező, amolyan Myspace és Youtube hibrid szolgáltatás.

A nagy ,lépés megtételéig ugyanakkor több, apró de fontos lépés vár, várhat a Soundcloud-ra. Ezek közül az egyik a szolgáltatás új iPhone alkalmazása. Az új app, hasonlóan mint anno a Soundcloud 2.0  egyértelműen jelzi, mi is az, az irány, amely felé a Berlini központú cég mozdulni szeretne.

Az új iPhone alkalmazás három nagyon erősen elkülönülő területre bomlik és fókuszál: a zenehallgatásra ( álljon az követettek által megosztott tartalmakból vagy éppen népszerű tartalmakból) a saját zenék elérésére valamint a Soundcloud egyre bővülő zenei katalógusában való keresésre.

A gyakorlatban a Soundcloud App, az iPhone tulajdonosok számára egyfajta on-demand rádió élményt nyújt. A zenei feedünkben található zenék megszakítás nélkül, folyamatosan követik egymást. Ha pedig elindul a zene, ( now playing mode) az iPhone egy nagy-nagy zenelejátszóvá válik. Az előadó vagy album képe betölti a teljes képernyőt, a dalok közötti navigáció roppant egyszerűen, a képernyő balra húzásával, az adott dalban történő mozgás pedig a Soundcloud névjegyének számító wave-formban lehetséges.

A letisztult, minimál megjelenés, az egyértelmű hangsúlyok ellenére az alkalmazás messze nem tökéletes. Funkcionális értelemben a kommentek száma, a hallgatott dalok újbóli meghallgatásának lehetősége egyaránt hiányzik az alkalmazásból.

Az alkalmazás egyértelműen egyetlen dologra koncentrál: arra, hogy folyamatos zenei élményt nyújtson, a hallgatónak. A Hallgató ugyanakkor csak a Soundcloud használók egyik felét jelenti. A másik felét az előadók, Dj-ék jelentik, akik számára a zene feltöltés, a közösségi menedzsmentje sokkal nehezebbé vált.

Az pedig, hogy egy ilyen relatív apró lépés mekkora kálváriát és visszhangot vált ki, mutatja, milyen óvatosan kell a Soundcloudnak a jövőben a termékfejlesztést kezelnie. A lehetőség ugyanis mai a kezükben van lehetőség arra, hogy meghatározó szereplők legyenek, de arra is, hogy hibák sora révén eltűnjenek, sok más ígéretesen indult zenei szolgáltatáshoz hasonlóan..

2013-ban hatalmas, a zeneipart és a digitális zenei szolgáltatásokat alapjaiban felforgató és meghatározó változások indulta el az amerikai zenei piacokon. Az elmúlt 10 évben az iTunes és az egyedi letöltések által dominált amerikai piac, az egyre erősödő streaming szolgáltatásokra nem várt módon reagált: az egyedi letölő szolgáltatások kezdtek el meredeken csökkenni, ezzel magukkal rántva a digitális zenei bevételeket is.

A 2013-as adatok alapján a legfontosabb kérdés az volt, hogy sikerül-e a zeneipari szereplőknek újabb, eddig  zenére nem költő zenekedvelőket bevonni a szolgáltatások használatába annak érdekében, hogy ne csökkenjenek tovább a digitális zeneipari bevételek.

A Nielsen napokban megjelent 2014-első féléves tengerentúli adatait áttekintve azt mondhatjuk, ez egyelőre nem sikerült .De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük mit mutatnak a számok!

A digitális albumeladások 12, a dal eladások pedig 13%-al csökkentek a már eleve csökkenést mutató 2013 hasonló időszakához képest. Az album és dal eladásokkal szemben növekedni tudtak az online videómegtekintések és természetesen a streaming audio is. Előbbi 35, utóbbi pedig 42%-al nőtt.A jelek szerint tehát a trend folytatódik, az gyedi letöltések csökkenek, a streaming- legyen az audio vagy video- pedig brutális ütemben növekszik.

A változás tehát megállíthatatlannak tűnik. A Nielsen adatiból ellenben nem létszik, hogy mindez a bevételek tekintetében mit jelent, de élünk a gyanúval, hogy a jelentősen nagyobb volumenű egyedi letöltési piac 10% feletti csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a digitális zenei bevételek is csökkenhetnek 2014-ben is, ami a továbbra is csökkenő- az első félévben meredeken közel 20%-al- CD eladások mellett a teljes tengerentúli zeneipari bevételek csökkenését jelzi előre.

A tengerentúli zeneipari szereplőknek tehát egy újabb változás elfogadására, elviselésére kell felkészülniük. Az előző a hagyományos hanghordozók a digitális szolgáltatásokra való átállás a kiadói oldalon fájdalmas, perekkel gazdagított és valljuk meg, kevéssé sikeres volt.

Ahhoz, hogy ez ne ismétlődjön meg, a kiadóknak már most el kell kezdeniük nagyon szorosan együtt dolgozni a szolgáltatókkal az átállás érdekében. A szolgáltatók, mér megkezdték a felkészülést. Ennek volt része az Apple- Beats akvizíció,a Spotify tőkeemelése és a tőzsdére való felkészülése, az Amazon fapados streaming szolgáltatása, és a Google- Songza akvizíció is.