Alig pár héttel ezelőtt írtunk a Songza-ról, mint egyedisége, a benne rejlő növekedési potenciál miatt ideális akvizíciós célpontról. Akkor a Songza 3.0 megjelenése kapcsán írtuk mindezt, de a Long Island-i székhelyű cég nem állt le és azóta újabb, most elsősorban  az üzleti modellt befolyásoló fejlesztéseket jelentett be.

Az ötlet nem új, sőt alapvetően pontosan ugyanaz, mint amit a Pandora évekkel ezelőtt bevezetett. Azon felhasználók számára, akiket zavar a reklám, egy prémium előfizetés keretében lehetővé teszik, hogy megszakítások nélkül élvezzék  a zenefolyamot. A prémium előfizetés ára heti 99 cent, ami meglehetősen drága, hiszen a Spotify 10 dollárért mobilon és  PC-n elérhető előfizetés kínál!

A prémium csomag, a hirdetésmentességen kívül további előnyöket is kínál. Egyrészt a nem prémium előfizetők számára megengedett 6 helyett napi 12 alkalommal léptethetnek át dalokat. Másrészt  a prémium előfizetők leérhetnek majd olyan válogatásokat, melyeket a nem prémium előfizetők nem.

Az alapító Elias Roman szerint elsősorban  a felhasználók oldaláról érhető igény miatt hozták létre a prémium szolgáltatást és nem azért, mert az ingyenes verzió esetében  nem lenne elég bevétel a hirdetésértékesítésből.  

Hova is helyezhető akkor most a Songza,  mintegy másfél évvel az indulása után? A Songza 3.0 illetve a prémium csomag bevezetése után? Továbbra is a kicsi, de érdekes szolgáltatók közé! Nyilván egy olyan piacon, ahol a piacvezető Pandora havi 70 millió meghaladó aktív felhasználóval rendelkezik ( a Songza esetében ez a szám 5 millió alatti) és ezáltal a hirdetők számára is szinte az egyetlen  komoly célpont az ilyen szolgáltatások körében nincsen könnyű helyzetben más, aki hasonlóan hirdetési bevételből szeretné eltartani magát és szolgáltatását.

A Songza esetében –egyelőre- nem hallani arról, hogy fogyóban lenne a befektetői türelem és pénz, így folytathatják hosszú útjukat a minél nagyobb felhasználói bázis kiépítésében. Ha pedig netán elfogyna  a tőke, még mindig ott a lehetőség a cég eladására, ami tudva, hogy az Amazon jelenleg is kisebbségi befektető és saját maga is streaming szolgáltatás indításán gondolkozik, nem is biztos, hogy olyan távoli eshetőség…

A Pandora hosszú ideje próbálja meggyőzni a a befektetőket arról, hogy  üzleti modellje fenntartható és, hogy a növekedés előbb-utóbb nyereséges működést eredményez majd. A nyár elején úgy tűnt, a befektetők kezdik elhinni a cég történetét és kezdenek hinni abban, hogy az amúgy magabiztosan piacvezető online rádió előbb vagy utóbb valóban nyereségesen működhet majd.

Immáron 3-4 hónapja ugyanakkor megjelentek az első olyan jelek, melyek azt sugallhatják, hogy a 2009 óta tartó rendületlen növekedés esetleg megtorpanhat., éppen ezért újabban a használati adatokat is árgús szemekkel figyelik a befektetők!

A nemrég közzétett július adatok alapján úgy tűnik az áprilisi, majd a júniusi csökkenést sikerült visszanyerni a cégnek a hallgatottságot tekintve!

A júliusban mért 1.28 milliárd órányi rádióhallgatás valóban több, mint az előző hónapban, és valóban jelentősen meghaladja az előző év hasonló időszakéban mért hallgatottságot. azonban jelentősen, 16%-al alacsonyabb, mint a márciusban mért 1.49 milliárd órás csúcs. Adja magát a kérdés, hogy a hallgatottság csökkenése mögött a felhasználó szám csökkenése áll, vagy egyszerűen az, hogy kevesebben hallgatják a szolgáltatást? Az alapján, hogy az aktív  felhasználók száma 100 ezer fővel 71.2 millióra nőtt, inkább arról lehet szó, hogy kevesebbet hallgatnak rádiót, mint arról, hogy csökkenne a használói tábor.

Mindez ha jobban belegondolunk megegyezik a cég céljaival is, hiszen amikor márciusban bevezették a mobil használatra vonatkozó korlátozást pontosan az volt a cél vele, hogy az egyelőre nehezebben monetizálható mobil  használatot keretek közé szorítsák. Az intézkedés pedig érezhetően kifejti hatását, hiszen a bevezetése előtti hallgatottsági csúcshoz képest több, mint 15%-al csökkent a hallgatottság.

Mindez szürreális módon jelentős mértékű, mintegy 6 millió dolláros megtakarítás jelent majd negyedévben a cég számára és mai talán ennél is lényegesebb, szakértői becslések alapján segítségével megduplázhatja majd a negyedévben a nettó nyereségességét

A befektetők egyelőre még csupán az immáron tendenciózusan csökkenő hallgatottságot építették be a részvényárfolyamba, a hallgatottsági korlét pozitív hatás majd csaj a harmadik negyedéves pénzügyi jelentés megjelenésekor lesz érzékelhető!

A streaming szolgáltatók- mint a Deezer vagy éppen  posztunk alanya a Spotify- számára az egyik, ha nem a legfontosabb stratégia cél, hogy növeljék  aktív felhasználóik számát. Aktív felhasználók ugyanis vagy közvetlenül, előfizetési díjuk által bevételt vagy prémium előfizetővé való konverziós lehetőséget jelentenek.

A felhasználói tábor növelésére különböző, alapvetően eltérő utak ismertek. A Spotify magát a szolgáltatást intenzíven promótálva, szelektív, de jelentős zenei piacokra belépve  próbálta növelni felhasználóinak számát. Tette mindezt abszolút nem eredménytelenül, hiszen mintegy 25 millió zenekedvelő használja a szolgáltatást világszerte.

A francia Deezer ettől eltérő utat választott. Az elmúlt mintegy másfél évben a lehető legtöbb piacra belépve próbálták növelni felhasználói táborukat. A terjeszkedés során az egyik fontos  kritérium volt, hogy az egyes országokban lehetőleg telekommunikációs partnerek révén jelenjen meg a francia szolgáltató. A stratégia itt is működött, hiszen a Deezer is mintegy 10 millió aktív felhasználót gyűjtött össze szolgáltatásában.

Úgy tűnik ez, az eleddig jól elkülönülő stratégia a jövőben már nem feltétlenül lesz ennyire jól elkülöníthető! Miután a svéd cég tavasszal  az Orange-al kötött megállapodást, most újabb  telekommunikációs céggel jelentet be megállapodást, ezúttal egy lényegesen nagyobb és emiatt lényegesen fontosabb, az angol piacon!

A partner pedig nem más, mint a Vodafone ami talán ennél is érdekesebb és lényegesebb, hogy  a telco és a streaming cégek együttműködésének történetében először a streaming szolgáltatás valóban  részét képezi majd egy csomagnak, addicionális  díjak nélkül.

A Vodafone augusztus végétől 26 fontos havidíjért elérhető Vodafone RED 4G csomagjába ugyanis be lesz építve a Spotify előfizetés is. A csomagra nem előfizetők számára 10 fontba került és kerül a Spotify előfizetés, míg a 4G képes telefonokkal rendelkező Spotify ügyfelek 5 font ellenében upgradelhetnek.

A megállapodás több okból és érdekes és jelzésértékű! Egyrészt egyértelműen azt jelzi, hogy az előfizetőkért folytatott ádáz harc során most már a svéd cég is számít a telekommunikációs cégek előfizetőire!Másodsorban- és ez még akár a jövőben jelentősebb is lehet- a jelek szerint a streaming szolgáltatók nem globális, hanem lokális megállapodásokra törekednek a telekommunikációs partnerekkel. Így a streaming szolgáltató cégek egymással versenyben levő telekommunikációs cégek partnerivé válhatnak, lokális piacokon.  Welcome to the world of OTT!

Mintegy két héttel ezelőtt írtunk arról, hogy az amerikai digitális zenei piac, meglepetésre csökkenésnek indult! A csökkenés elsődleges oka a digitális dalletöltések csökkenésének volt betudható!

Az régóta ismert és tudott tény, hogy a világ zenepiacának legnagyobb része az Apple kezében van, az iTunes-nak köszönhetően. A cég legutóbbi negyedéves jelentése alapján aztán egész pontos képet alkothatunk arról, mennyire is domináns az Apple a zeneiparban.

Az első fokódzkodót Horace Dedicu elemzése adja, aki az iTunes áruház valamennyi szegmensének ( videók, zenék, alkalmazások) alakulását vizsgálta az elmúlt években. Dedicu elemzése alapján a zenei tartalom napjainkra a második-harmadik helyre esett vissza az iTunes bevétel rangsorában, az egyre magabiztosabban vezető alkalmazások mögött. 2012-ben, 575 millió iTunes felhasználót feltételezve az Apple mintegy 6.9 milliárd dollárnyi bevételt realizált zeneletöltésekből, ami a 9.3 milliárdos digitális piac háromnegyede! Az Apple tehát továbbra is dominálja a zenei piacot, mintahogyan azt tavaly ősszel a Spotify és az Apple összehasonlítása kapcsán írtuk. Ez tehát abszolút nem indokolná az iTunes radio elindítását és azt jelentené, hogy az Apple abszolút nem volt és nincs lépéskényszerben digitális zenei téren.

Ami ellenben aggasztó lehet az Apple számára az az, hogy az egy iTunes felhasználóra jutó zenei költés immáron 2 éve folyamatosan csökken, és a 2010-es évi 22 dollárról mára 12 dollárra csökkent. Az összehasonlítás még plasztikusabb, hogyha a 2007-es csúccsal, az egy felhasználóra jutó 42 dolláros zenei költéssel vetjük össze. Az adat azt sugallja, hogy az Apple már elérte a szolgáltatással azokat, akik számára a zenei tartalom értékkel bír. Magának a csökkenésnek a kialakulása pedig két, jól meghatározható okra vezethető vissza. Egyrészt az iTunes nemzetközi terjeszkedésével a digitálisan kevésbé fejlett országokban a költés is alacsonyabb. Másrészt a streaming szolgáltatások népszerűsége érezhető ütemben nő és ez értelemszerűen csökkenti az egyedi letöltésekre fordított összeget, még úgy is, hogy az el nem költött összegek nem vándorolnak át egy az egyben a streaming szolgáltatókhoz.

Ezekhez a tényezőkhöz hozzávéve a tengerentúli digitális piac csökkenését, hirtelen azon nyomban érthetővé válik, miért is volt az Apple számára oly fontos megjelenni még az idén a streaming piacon és miért nem vártak még fél vagy éppen egy évet a lépéssel.

A statisztika ugyanakkor tartalmaz egy, a streaming szolgáltatók számára is sok mindennek csak örömtelinek nem mondható adatot. Ez pedig az éves szinten 12 dollár zenevásárlásra fordított összeg. Ami gyakorlatilag alig több, mint egy hónapnyi előfizetés a Spotify-ra, azaz igen, a streaming szolgáltatóknak még lejjebb kellene vinniük áraikat ahhoz, hogy  igazán teret hódíthassanak. Ezt úgy kellene tenniük, hogy üzleti modelljük már a mostani, 10 dolláros havidíjas szinteken is nehezen fenntarthatónak tűnik…

Ahogy a 2011-es év a felhő alapú szolgáltatások kapcsán lezajlott Apple-Amazon-Google versenyről szólt, sok tekintetben hasonló hozzá 2013 is, csak most éppen a streaming piacon. A Google már a tavasszal piacra lépett Google All Access nevű szolgáltatásával, az Apple ősszel tervezi a piacra lépést az iTunes Radio-val és az Amazon s gőzerővel dolgozik a streaming piacra való belépésen.

A streaming piacon való sikerre többféle recept létezik, amint az a Spotify-Deezer versengésből látható is. Az egyik sikeresnek tűnő módszer-ami alapvetően Európában honosodott meg- a telekommunikációs cégekkel való szoros együttműködés.

A Deezer szinte csak olyan európai országokban van jelen, ahol helyi telekommunikációs partnerrel meg tudott állapodni, sőt az utóbbi időben a Spotify is egyre inkább kezd ebbe az irányba elmozdulni.

A tengerentúlon eleddig azonban ez a megoldás szinte teljesen ismeretlen volt, nem utolsó sorban azért, mert a  tengerentúli telekommunikációs cégek számára az előfizetők megtartása érdekében nyújtott  tartalomszolgáltatás eleddig ismeretlen fogalom volt. A jeget az At&T törte meg, a Muve felvásárlásával és annak bejelentésével, hogy a márkanevet is megtartva kínál majd saját maga zenei szolgáltatást ügyfelei részére.  

Ezek után nem meglepő, hogy a másik telekommunikációs óriás, a Verizon is hamar lépésre szánta el magát, az mér inkább meglepő, hogy a hírek szerint a partner a Google lehet! Ugyan a tárgyalások még csupán  kezdeti stádiumban vannak, és a felek az ingyenes tesztidőszak költségeinek megosztásáról még messze nem állapodtak meg,  egy esetleges megállapodás mégis alapjaiban forgathatná fel az amerikai streaming piacot!

Jelenleg a Google streaming szolgáltatása abszolút nem számít piacvezetőnek a tengerentúlon, sőt 250 és 500 ezer közé eső felhasználószámával inkább hasonlítható a kis, startup-okhoz ezen a téren, mint a Pandora-hoz vagy éppen a Spotify-hoz. A Verizon-al való együttműködés révén ugyanakkor egyrészt a szolgáltatást a Verizon infrastruktúráján keresztül is eljuttathatja majd a potenciális ügyfelekhez, másrészt pedig eljut magához a Verizon ügyfelekhez is, így a számlázási viszony és maga az ügyfélkapcsolat is még magasabb szintre emelkedhet!

Egy esetleges Verizon-Google megállapodás nagyon rossz hír lenne az amerikai streaming piac többi szereplője, így a Spotify, illetve a piacra lépést még éppen csak fontolgató Deezer számára is. A megállapodás révén ugyanis a Google All Access hirtelen meghatározó piac szereplővé válhat, ezáltal  még nagyobb harcra kényszerítve svéd vetélytársát,  míg a francia cég számára- amely többször elejtette a közelmúltban, hogy csak megfelelő telekommunikációd partnerral lépne be a tengerentúli piacra-  mindez az ajtók (átmeneti) bezáródását jelentheti…

A norvég zenepiac 2012-es évét elemezve állapítottuk azt meg, hogy minden jel és adat arra mutat, hogy  a streaming szolgáltatások valóban megoldást jelenthetnek a zeneipar legégetőbb problémáira.

A skandináv piac persze sok szempontból speciális- nagyon erős internetpenetráció, régóta piacon levő streaming szolgáltatások- ennek ellenére  az ezen a piacon végbemenő folyamatok jó eséllyel előbb- utóbb a skandinávnál jóval nagyobb zenei piacokon is végbemehetnek majd.

A 2012-es eredményeket elemezve  megjegyeztük, érdemes lesz megnézni, a tendenciát is, azaz, hogy 2012 csupán egy szerencsés,kiemelkedő év volt, vagy egyértelmű trendről beszélhetünk?

A 2013 első féléves adatit látva, kijelenthetjük, trendről van szó. A norvég zenei piac ugyanis az első fél éves adatok alapján növekedni volt képest, méghozzá nem is kevéssel, 17%-a, mai nem kevesebbet jelent, minthogy a növekedés 20012-höz képest még erősödött is! A növekedés motorja természetesen a digitális szolgáltatások voltak, melyek immáron  80%-át teszik ki a teljes norvég zeneipari bevételeknek! A digitális szegmensen belül is megfigyelhető ugyanakkor a diverzifikálódás, ugyanis az egyedi letöltések masszívan 21%-al csökkentek 2012-höz képest, miközben a streaming szolgáltatások hihetetlen ütemben, 66%-al(!!) nőttek az előző évhez képest.

Ha a másik skandináv ország, Svédország adatit is megtekintjük, nagyin hasonló adatokat láthatunk. Szomszédjához hasonlóan a svéd zenei piac is növekedett 2013 első felében és a növekedés itt is 2 számjegyű, 12%-os volt, ami ha egészen kevéssel, de elmarad a 2012-es 13.8%-os növekedéstől, de egyértelműen mutatja a svéd piacban rejlő további növekedési potenciált.

Svédországban is a növekedés motorja a digitális szegmens, azon belül is a streaming szolgáltatások, melyek gyakorlatilag a teljes digitális szegmenst alkotják ( 94%-a a digitális bevételeknek a  streaming szolgáltatásokból származik) és amelyeknek a szegmens növekedése köszönhető, hiszen az egyedi letöltések a svéd piacon is erőteljes csökkenést mutattak,mutatnak.

Visszatérve eredeti felvetésünkre és arra, hogy mit mutatnak a számok két Skandináv ország esetében kirajzolódó trend egyértelműen azt mutatja, hogy a streaming szolgáltatások népszerűsége drámai mértékben nő. Tény az is, hogy  érzékelhető, hogy a szolgáltatástípus az egyedi letöltéseket kanibalizálja, ugyanakkor  olyan ütemben növekszik, amely az ott érzékelhető csökkenést ellensúlyozni tudja!

Nem véletlen tehát, hogy Ludvig Werner, a svéd lemezkiadói szövetség, a GFP vezetője úgy nyilatkozott, hogy „hosszú évek után, 2012 illetve 2013 eddigi  adatai alapján kijelenthető, hogy a zeneipar Skandináviában az erősödés jeleit mutatja”.

Azt kijelenteni, hogy a streaming szolgáltatások meg fogják tudni oldani a zeneipar minden gondját persze még mindig korai lenne, de egyértelműen bíztatóak az adatok. Érdekes lesz  megnézni, hogy az olyan maintream cégek, mint a Google, az Apple vagy éppen az Amazon piacra lépésével, hogyan alakulnak majd ugyanezek a mutatók, valamint, hogyan viselkednek a norvégnál vagy a svédnél  jóval nagyobb piacok...

Az Apple, az iTunes Radio bejelentésével egy fontos és régóta várt lépést tett meg tartalom oldalon. Az ugyanakkor még kérdőjel, hogy kiknek, mely szolgáltatóknak és miért van félnivalójuk, ha egyáltalán..?

Amint azt júniusban írtuk, a székes körű hiedelemmel ellentétben az elsődleges célpont nem a Pandora vagy a többi, on-demand rádió, sokkal inkább a streaming szolgáltatások. Ennek oka pedig elsődlegesen abban keresendő, hogy a zenefogyasztási szokások, az Apple fő zenei piacát jelentő Egyesült Államokban minden elképzelést felülmúlóan gyorsan változnak.

Alig egy éve még azt írtuk, hogy az Apple számára a streaming piacra való belépés a saját kezében van, hiszen az egyedi letöltésekből származó bevétele nagyságrendekkel haladta meg a streaming szolgáltatások bevételeit. Mindez azóta sem változott, ugyanakkor a bevétel csupán egy figyelendő faktor. A többi faktor esetében viszont az Apple számára kedvezőtlen folyamatok sora erősödött meg.

Egyrészt a streaming szolgáltatások népszerűségben messze maguk mögött hagyták az egyedi letöltő szolgáltatásokat- mint az például az iTunes- . A Nielsen  felmérése alapján 2013-ban a streaming szolgáltatások  legnépszerűbb dalát közel 100-szor annyian hallgatták meg, mint  a legtöbbször letöltött dalt. Másodsorban pedig hosszú-hosszú idő után az amerikai zenepiac csökkenésnek indult, amelynek egyik oka pont az, hogy az egyedi letöltések maguk is csökkentek!

Az Apple számára tehát a sokak által vártnál jóval hamarabb érkezett el az a pont, ahol gyakorlatilag a piaci folyamatok kényszerítik rá arra, hogy belépjen a streaming piacra. Szó sincsen tehát arról, hogy Tim Cook és cége úttörő lenne akár a streaming, akár az on-demand rádiós piacon. Az ugyanakkor abszolút igaz, hogy a rádió szolgáltatás iOS7-be való integrációja illetve a hangvezérelhetőség segítségével az Apple jó eséllyel léphet majd be a mainstream szolgáltatók közé ezen a piacon,, különös tekintettel az autókban használt zenei szolgáltatások esetében.

A tét tehát nem kicsi, egyrészt maga az Apple számára sem, hiszen a streaming piacon addig kell  jó eredményeket elérnie, amíg az egyedi letöltési piac valóban érdemben nem kezd el csökkenni. A tét  a tengerentúli  streaming szolgáltatók számára sem kicsi, hiszen az Apple célpontjai elsődlegesen ők. Végül, de nem utolsó sorban az eleddig a babérjaikon ülő, a Pandora vagy akár a Spotify sikereire fittyet hányó földi sugárzású rádiók számára elérkezett a huszonnegyedik óra. Az iTunes Radio ugyanis a SIRI segítségével leginkább az autóban való zenehallgatást forradalmasíthatja majd, azaz úgy tehet szert százmilliós nagyságrendű felhasználóra, hogy közben a mobilon illetve számítógépen streaming vagy on-demand rádióadókat hallgató cégek piacait érdemben nem rombolja…

2013 sok szakértő szerint a streaming szolgáltatások éve (lesz), hiszen a 2012-ben megkezdett  drasztikus népszerűség növekedés csökkenésének vagy éppen megállásának nem volt reális esélye.  Azzal ugyanakkor senki vagy csak nagyon kevesen számoltak, ami végül történt és ami végül is abba a nehéz helyzetbe sodorta a svéd céget, amelyikben most van.

A gond ugyanis nem a növekedéssel van- bár friss adatok az utóbbi időben nem nagyon látnak napvilágot a Spotify-al kapcsolatban-  sokkal inkább a mindig is feszült előadókkal való viszonnyal! A hullám a Pink Floyd-al még a felfelé ívelő szakaszát mutatta, de a Radiohead  tag Thom Yorke és  producer Nigel Godrich gyakorlatilag  keresztes háborút indított a Spotify ellen, amelyhez aztán egyre több és több előadó csatlakozott, a vita pedig egyre hevesebb, egyre átpolitizáltabb  lett, a valóságtól valamint a számoktól egyre távolabb került.

A különböző előadók által citált 150-200-szoros jogdíj különbség a Spotify és az egyedi letöltő szolgáltatások között- utóbbiak javára- nyilván  tévedés, ezt többen, többféle kiindulópontból megcáfolták.  Ami talán nem annyira közismert, különösen az előadók számára, az azok a megállapodások, melyeket a nagy lemezkiadók kötöttek a Spotify-al és amelyek értelmében a nagyobb katalógussal rendelkező kiadók kedvezőbb jogdíjakban részesülhetnek.  Mindennek az egyértelmű vesztesei pedig a kisebb, alapvetően új tartalmakkal rendelkező kiadók.

Az előadók által generált PR katasztrófa azért sem jön jól a svéd cégnek, mert immáron hivatalosak a 2012-es évre vonatkozó eredményeik, amelyek megerősítik a tavaly év végén megjelent, nem hivatalos adatokat.  Ez alapján a Spotify elképesztő ütemben növekszik,  ugyanakkor az üzleti modellje olyannyira törékeny, hogy a növekedés ellenére is megmaradt veszteségesnek. A veszteségek elsődleges okozója pedig a tartalomköltségek, melyek a svéd cég jelentése alapján a bevételek 70%-át teszik ki, még most, az erőteljes növekedés ellenére is.

Paradox módon tehát a Spotify legnagyobb problémáját jelen pillanatban pont az jelenti, ami miatt támadják…Mindez a PR okokat leszámítva azért is kellemetlen a svéd cég számára, mert ahhoz, hogy hosszabb távon finanszírozni tudják a növekedést- ami most már nem csupán saját maguk, hanem az egyre erősödő verseny miatt is szükséges- előbb vagy utóbb újabb tőke bevonására lesz szükségük. A potenciális befektetők számára pedig a jelenlegi helyzet – elégedetlen előadók,  veszteséges működés- az eddiginél jóval nehezebben magyarázható üzenetet jelentenek…

A tengerentúli zeneipart legutóbb, a karácsonyi ünnepek kapcsán elemeztük. Akkor optimistán azt írtuk, hogy A statisztikák alapján 2012 az elmúlt 5 év legeredményesebb, legnagyobb forgalmú karácsonyát hozta. Éves szinten pedig a digitális bevételek 10%-ot meghaladó növekedést produkáltak!

A  Nielsen első féléves adatai alapján  úgy tűnik 2013 az átalakulás éveként vonul majd be a krónikákba, a zeneipart illetően biztosan. A piackutató cég adatai alapján ugyanis elkezdtek csökkenni a digitális letöltések a tengerentúli piacon, miközben a CD eladások továbbra is zuhannak, sőt, egyre meredekebb ütemben csökkennek. Az egyetlen növekvő szegmens pedig a streaming szegmens lett!

 De nézzük meg kicsit részletesebben az adatokat! A digitális dal letöltések  2012 első  félévéhez képest 6.2 %-al 682 millió letöltésre zsugorodtak, míg a digitális album letöltések,hasonló mértékben  növekedtek ( 57 millióról 60 millió albumletöltés fölé)

A streaming szegmens ellenben továbbra is dübörög, a tavalyi, közel 30%-os növekedéshez hasonló nagyságú, 24%-os ütemben növekszik.

A CD eladások továbbra is csökkennek, ez senkit nem lep meg, az már annál inkább meglepő lehet, hogy a 2012-ben mért, hosszú idő után ismét egy számjegyű csökkenés úgy tűnik csak átmeneti lassulás volt a csökkenésben. 2013 első félévében ismét masszívan, 14%-al csökkentek a CD eladások  az Egyesült Államokban.

A streaming kitartó növekedése ellenére ezek az adatok bizony aggodalomra adnak, adhatnak okot a piaci szereplők között. Egyrészt azért, mert a digitális dalletöltésekből adódó csökkenés miatt, még úgy is, hogy a CD eladások is csökkennek, elég jelentősen 56%-ról  43%-ra zsugorodott a digitális bevételek aránya a teljes zeneipari bevételekből, azaz  nagyon-nagyon hosszú idő óta először csökkent a digitális bevételek részesedése és szerepe! A másik aggasztó jelenség, pont, a dinamikusan növekvő streaming szegmenshez kapcsolódik. A volumen egészen elképesztő- 51 milliárd streaming dalmeghallgatás összehasonlítva a 680 millió dalletöléssel- azaz a streaming szolgáltatások népszerűsége egyértelmű. Közben azonban az üzleti modell a mai napig erősen inog és kevéssé  jövedelmező, azaz a zeneipar egyre nagyobb sebességgel halad egy nagyon nehéz döntési pont felé…

Japán egy különleges ország és mindez nem csak turisztikai vagy kulturális értelemben igaz, hanem a zeneiparára és az ott élők zenefogyasztási szokásaira is!

A japán piacon is a letöltő szolgáltatások uralják a zenei piacot, a streaming szolgáltatások  piaca nem hogy kicsi, hanem alig vannak jelen a piacon, a SONY hazai szolgáltatásán felül. Ugyanakkor  a letöltő szolgáltatások tartalmai között a mobil csengőhangok, ringback tone-ok és egyéb, sokak által a 2000-es évek elejének meghaladott tartalomtípusának tartott tartalmak vezetnek. Olyannyira vezetnek, hogy a teljes digitális bevétel több,mint kétharmada ebből a tartalomtípusból származik, az egyedi letöltések harminc százalék alatti részesedést produkálnak és csak a maradékon osztoznak a streaming és egyéb  szolgáltatások!

Ami ellenben talán ennél is fontosabb az az, hogy ez, a rengeteg specialitással bíró zenei piac  hamarosan a világ legnagyobb zenei piaca lesz, megelőzve az amerikait! Az, hogy ez hogyan lehetséges akkor, amikor az ország lakossága messze elmarad az Egyesült Államokétól, már jóval érdekesebb kérdés!

Az egyik ok, hogy Japán egy drága ország, magas árakkal, ezek a magas árak pedig a digitális zeneüzletben is érvényesülnek. A 2.5 dolláros dalonkénti ár a világ bármely pontján tarthatatlanul magas lenne, de nem Japánban.

A fizikai eladásokból származó bevételek nem csökkenek, aminek egyik oka persze az, hogy az országban hosszú évek óta gyakorlatilag nincsen infláció és emiatt nem is lenne indokolt a CD árak növekedése, a csökkenésüket pedig a helyi nagy áruházláncok dömpingárait tiltó rendelkezések akadályozzák meg.

A kalózkodás, amely a világ oly sok részén megkeserítette,megkeseríti a kiadók, előadók életét japánban nem létező kategória, nem csupán azért, mert a japánok hozzáállása más az élet bizonyos dolgaihoz, mint mondjuk a nyugat-európaiaknak hanem azért is, mert a távol-keleti országban a mobilnetezés sokkal hamarabb hódított teret, mint a világ bármely más részén, mobiltelefonon netezve pedig a fájlcserélés sosem volt lehetséges

Végül de talán legfontosabbként pedig  érdemes megismételnünk, azt, ami az elején a Japán piac jellemzőinek említésekor megjegyeztünk! A szigetország digitális piaca meglepően fejletlen, elsőssorban annak „köszönhetően” , hogy a nagyon fontos lokális tartalmak a nagy nemzetközi szolgáltatóknak nem vagy csak vonakodva adják oda a helyi kiadók, hogy a  nagy nemzetközi streaming szolgáltatások egyelőre még nincsenek jelen a piacon, a helyi óriás, a SONY Music Unlimited katalógusa viszont pont a helyi tartalmakból nem teljes.

A sok gonddal küszködő digitális szolgáltatások, az illegális piac teljes hiánya, valamint a CD árak stagnálása  pedig  nem is nagyon eredményezhetett mást, mintegy olyan, végtelenül furcsa piacot, amely a világ egyik legfejlettebb digitális kultúrájú országában szinte teljesen a fizikai bevételekre alapozódik és pontosan ezért a világ más zenei piacai számára másolhatatlan…