A zene az egyik legnépszerűbb tartalom, gyakorlatilag minden korosztályban fontos szerepet tölt be, így a márkák marketing-mixének ugyancsak kihagyhatatlan szereplője. Pontosan ezért kiemelkedő jelentőségű, hogyha egy nagy FMCG cég egy aktuális kampányának részévé teszi valamelyik digitális zenei szolgáltatást.

Mindez hatványozottan igaz akkor, hogyha a partnercég a legnagyobb, leghíresebb brand, a Coca-Cola. Az immáron egy éve életben levő Spotify-Coca—Cola stratégiai együttműködés, ami már a kezdetektől túlmutatott egy egyszerű hirdetési együttműködésen és sokkal inkább volt tekinthető egy nagyon szoros stratégia együttműködésnek.

Idén nyáron aztán már az együttműködés első, konkrét eredményét is élvezhetik- egyelőre csak az angol zenekedvelők.  

A szigetországban ugyanis minden 250 ml-es  Coke, Coke Zero és Diet Coke.  terméken egy a Spotify-al közösen üzemeltette web-oldalra irányítják a vásárlókat, a fent látható módon.

A Placelist oldalról  gyakorlatilag egy katitntással már a Spotify, erre a célra létrehozott alkalmazásába jutunk, ahol a zenekedvelő fiatalok egyrészt szabadon válogathatnak a svéd cég mintegy 20 millió dalból álló repertoárjából, másrészt kedvenc dalaikat helyhez köthetik, illetve  eseményekhez, helyszínekhez kapcsolódóan is létrehoznatjak lejátszási listákat.

Az együttműködés azon felül, hogy nagyon erősen növeli a Spotify ismertségét és segít növelni  a felhasználói tábor méretének növelését, erősíti a zenei platform érzést is, s mindemelett tulajdonképpen válasznak is tekinthető a Deezer és a Foursquare hasonló együttműködésére.

Akik számára viszont indez nem jó hír, azok az olyan, hely alapú social music szolgáltatások, mint például a Mixgar, a Noispot vagy éppen a Songza. Úgy tűnik ugyanis, hogy a nagy streaming szolgáltatások, nagy brandekkel együtt működve egyre inkább  helyspecifikus zenei tartalmakat és ahhoz kapcsolódó közösségi élményt próbálnak nyújtani. 

Digitális zenei körökben az egyik legrégebben keringő kérdés, hogy a világszerte roppant agresszív terjeszkedési politikát  folytató Deezer mikor jelenik majd meg a világ vezető zenei piacán, az amerikain.

A francia cég bevallottan nem sieti el a tengerentúli piacra való belépést, több okból sem. Egyrészt mivel a piacra lépéshez a már meglevő kiadói megállapodásaik újratárgyalására, kiegészítésére lenne szükség. Másrészt mivel az új piacokra az esetek jelentős hányadában helyi telekommunikációs cégekkel való megállapodás keretében lépnek be.  

A másik oldalról viszont a nyomás hatalmas a francia cégen, hiszen az, aki az amerikai piacon nincsen jelen, az alapvetően nem is számít komolya szereplőnek…

Axel Dauchez, vezérigazgató legfrissebb interjúja alapján ugyanakkor a Deezer a nyomás ellenére sem sieti el a legnagyobb zenei piacra való belépést! Az alapelvek ugyanis nem változtak és ezt az interjúban is is megerősítette:A Deezer számára fontos az amerikai piac, de csak akkor fognak belépni, hogyha megtalálják a megfelelő stratégia partnert a belépéshez! A Deezer ugyanis nem szeretne dollármilliókat költeni marketingre a tengerentúli piacon!

Sok tekintetben hasonlóan nyilatkozott a vezető a világ második legjelentősebb piacáról, Japánról is, hozzátéve, hogy egyre több jelet tapasztalnak a helyi telekommunikációs cégek részéről, mely azt mutatja, lehet igény egy Deezer-szerű szolgáltatásra a nagyon speciális japán piacon.

A változatlan stratégia persze változatlan kihívásokat is jelent:A Deezer-nek a kisebb piacokat gyakorlatilag le kell fölöznie ahhoz, hogy a Spotify amerikai piacon végbement növekedését ellensúlyozni tudja!

Alig három héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a Vevo- a roppant népszerű prémium videómegosztó- most kényszerű okokból, de tulajdonosváltás előtt áll, állhat. Mint azt korábban írtuk, a fő tulajdonos a Sony illetve a Universal kiadók úgy tűnik, megválnának tulajdonrészüktől.

A kissé kényszerű tulajdonoskeresés úgy tűnik nem tartott sokig, ellenben a tavaly őszi események ismeretében abszolút logikus döntés született, mind a Vevo, mind az új kisebbségi tulajdonos, a Google részéről!

A napokban létrejött és bejelentett megállapodás értelmében a Google 7%-os részesedést vásárolt , mintegy 40-50 millió dollár ellenében, valamint  hosszú távú együttműködést kötött a Youtube és a Vevo, a Vevo videók kiszolgálásáról.

Akár azt is mondhatnánk, hogy össze nő, aminek össze kell nőnie, de a helyzet ennél összetettebb! A Vevo és a Google között, pontosan a videók kiszolgálása miatt már a kezdetektől fogva szoros, stratégiai együttműködés volt. A Facebook, mint potenciális vásárló pontosan azért merült, merülhetett fel, mert képes lehetett volna a Youtube helyettesítésére a videók kiszolgálása terén is.

A Vevo számára a szorosabb kapcsolat a Google-al és a Youtube-al nem csupán a videók kiszolgálása, hanem a nemzetközi terjeszkedés terén is jól jöhet. A Youtube forgalmának jelenleg közel 70%-a az Egyesült Államokon kívülről érkezik. A legnépszerűbb videómegosztó 56 országban van jelen, helyi nyelven és soka segíthet a Vevo bevezetésében, terjesztésében.

A Google pedig végre elkezdte annak a megvalósítását, ami a legalapvetőbb feltétele zenei programjának sikeréhez: integrálvja szolgáltatásait! Nyilván a legnagyobb és legfontosabb lépés ezen a területen az lesz majd, amikor a Google Music és a Vevo integrációja megvalósul, de szűk egy évvel ezelőtt mindez  több szempontból is kizárható volt, addig most abszolút nem az…Úgyhogy igen, végeredményben minden össze nő, aminek össze kell…

Az iTunes radio indulása előtti hónapokban, ahogy egyre biztosabbá vált az indulás úgy erősödtek a találgatások arról, hogy az Apple alapvetően mely, már meglevő szolgáltatók számára jelent majd igazi veszélyt és kihívást.

Sokan az elnevezés illetve a funkcionalitás alapján a Pandora-t vélték a legnagyobb veszélyben, de ez alapvetően nem így van.  Az iTunes radio elsődlegesen az ingyenes lábbal nem rendelkező streaming szolgáltatásokat, másodsorban a streaming szolgáltatásokat támadja.   

Abszolút nem véletlen tehát, hogy a Spotify, a már tavaly decemberben bejelentett, elsősorban a zenemegismerést elősegítő és tavasszal piacra vitt új funkciókat elsőként a napokban a Spotify iOS alkalmazásában jelentette meg,

A legfontosabb ezek közül a Discover névre hallgató funkció, amely gyakorlatilag a telefontulajdonos helye, zenehallgatási szokásai valamint a Spotify által számára érdekesnek talált újdonsások alapján állít össze számára egy speciális, ajánlatokkal teli nyitóoldalt.

A svéd  cég célja ezzel messze nem csupán az Apple elleni védekezés. A streaming szolgáltatások jelenlegi legnagyobb problémájára próbálnak megoldást találni! Ez pedig nem más, mint a zenemegismerés! Az ezekben a szolgáltatásokban elérhető hatalmas, 15-20 millió dalból álló zenei adatbázisokat ugyanis a zenekedvelők nehezen tudják hasznosítani!

A Discover funkció lényege pontosan az, hogy a Spotify-ba belépve azonnal tartalomajánlásokat kapjon a felhasználó!  És persze nem mellesleg ez az a terület, ahol- jelenlegi ismereteink szerint- az Apple kevesebbet nyújt majd, hiszen elsősorban saját zenei tárunk és a hallgatott zenék alapján ajánl majd nekünk zenéket, de csak az egyes rádióadókon belül!  

Mindez egyetlen, nagyon fontos dologra mutat rá: A terület, ahová az Apple belép egy élő, innovatív terület. Az, ami az iTunes-al történt, hogy közel egy évtizedig érdemi változtatás nem történt az alkalmazáson, ebben a kompetitív környezetben, ahol a vetélytársak azonnal reagálnak minden egyes piaci fejleményre, nem lesz megengedhető…

A Pink Floyd Spotify-on való megjelenése úgy tűnik a lehető legrosszabbkor jött a Pandora számára. A kongresszusnál hosszú ideje alacsonyabb tartalomdíjakért lobbizó kaliforniai szolgáltató díjfizetési politikájával kapcsolatban pont a Pink Floyd robbantotta ki azt a vitát, aminek a kimenetele egyelőre még bizonytalan, de nagyon nem tesz jót a cégnek, az kijelenthető.

A lavinát igazából amúgy nem is a Roger Waters-ék indították el, hanem egy  jogkezelő, a BMI Broadcast Music Inc, azzal, hogy beperelte a Pandora-t azután, hogy az egy földi sugárzású rádióadó megvásárlása révén próbálja csökkenteti tartalomdíjait. A jogkezelő szerv azt állítja, hogy a rádiószolgáltató 2012 végén felmondta a vele érvényben levő szerződést azért, hogy a 2013-2014 időszakra új, alacsonyabb díjakkal újítsa azt meg. Mindez azonban nem történt meg és a kiadó beadványa szerint a Pandora tudatosan mellőzte, mellőzi a szerződés megújítását.

A BMI per elindítását követte a Pink Floyd megjelenése a Spotify-on és Roger Watersék támadása a Pandora ellen. Az amúgy meglehetősen feszült viszonyban levő Pink Floyd tagok egy a USA TODAY-ben megjelent  publicisztikában hihetetlen összhangban keltek  ki a Pandora és jogdíjfizetési gyakorlata ellen, nem kevesebbet állítva, minthogy  a rádió az előadóknak fizetett jogdíjak csökkentése révén próbál meg többe pénzt keresni.

Hogy a gond még nagyobb legyen persze nem csak a Pink Floyd állítja ezt és támadja a Pandora-t amiatt, mert a kongresszusnál az online rádiók által fizetendő díjak csökkentésérét lobbizik. David Lowery, a Cracker and Camper Van Beethoven együttesek tagja nem kevesebbet állít, minthogy 1 millió a Pandorán  való  meghallgatás után mindösszesen 17 dollárt kapott a kaliforniai szolgáltatótól jogdíjként.

Válaszában Tim Westergreen Pandora alapító és tulajdonos több, elsősorban Lowery által felhozott tárgyi tévedést korrigált- többek között azt, hogy a Pandora 85%-al szeretné csökkenteni a jogdíjakat- illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a Pandora jellegéből adódóan egy Pandora lejátszás nem hasonlítható össze egy, földi sugárzású rádióadón megtörtént lejátszással.

Végül, de nem utolsó sorban álljon itt Michale Degusta számítása arról, hogy miért is lehetetlen az, hogy csupán 16 dollárt kapott Lowery, 1 millió meghallgatás után.

A tengerentúli szabályozás alapján a Pandora egyrészt fizet a dalszöveg íróknak illetve az előadóknak egyaránt. (az adminisztrációs költségek után egyaránt 50-50%-ot) Ezen felül fizet még az előadásért –lejátszásonként 0,0011 dollárt.  Mindez összevetve tehát a Pandora 1370 dollárt fizetett ki 1 millió lejátszás után, melyből az alábbiak szerint részesült az előadó, a dalszövegíró illetve a különböző adminisztratív szervezetek:

Egyrészt azonnnal észrevehető, hogy Lowery, mint dalszövegíró egészen biztosan lényegesen nagyobb összeget- 234 dollárt- kapott, mint állítja. A hagyományos rádióadókkal történő összehasonlítás során érdemes ugyanakkor figyelembe venni,- pláne az Egyesült Államokban - hogy  a földi sugárzású rádióadók jogdíjfizetési árbevételük 12.5%-ban maximált, melyből 0.7% jut a dalszövegíróknak és egyedülálló módon 0% (..) az előadóknak. Azaz Lowery összehasonlítása alapján az 1300 dollár elfogadhatatlan, a hulla pedig elfogadható…

Az persze más kérdés, hogy ez az összeg elegendő-e vagy kevés. Azt ugyanakkor az előadóknak is meg kell érteniük, hogy egyrészt az online rádióadók közönsége nagyságában, jelenleg nem hasonlíthatók össze a földi sugárzású adók hallgatottságával, ebből következően pedig elve lehetetlen elvárni ugyanazokat a nagyságú jogdíjakat. Másodsorban pedig az előadóknak meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy az, internetes szolgáltatások által dominált világban a bevételi forrásaik egyenként valószínűleg kisebbek lesznek, mint korábban voltak, viszont több szolgáltatás típus is termelhet bevételeket, magát az internetet pedig nagyon jól és okosan ki lehet használni kommunikációs célokra, a rajongókkal való kapcsolattartásra stb. Harcolni ellene és a minél nagyobb jogdíjakért lehet, de nem érdemes…

A streaming szolgáltatások egyik legérzékenyebb, sikerességüket döntően befolyásoló területe  a katalógusméret.  15-20 millió dal napjainkban már alapelvárás azoktól a szolgáltatásoktól, akik  azt szeretnék elérni, hogy zenei gyűjteményeinket helyettesíthessék, havidíj ellenében.

A hatalmas katalógusméret a legtöbb vezető streaming szolgáltatónak a birtokéban van, ugyanakkor egy-egy nagy név hiánya felér több tízezer kevésbé ismert szám hiányával.  Ebből a szempontból talán a legnehezebb helyzetben a Spotify volt/van, amelyet több előadó hosszú ideig bojkottált vagy a mai napig bojkottál. A  Beatles, az AC/DC, a Metallica vagy éppen a Pink Floyd távolmaradása érzékeny veszteség volt a svéd szolgáltató számára.  Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évben Daniel EK és cége komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az előadókhoz.

Természetesen az ilyen nagy és híres  együttesek minden esetben egyedi elbánást és egyedi szerződést igényelnek, mintahogyan azt a Metallica esetében láthattuk.

A Pink Floyd különösen nehéz eset digitális szempontból, a banda ugyanis minden lehetséges eszközzel küzdött az ellen, hogy tartalmait, kiadója, az EMI a digitális szolgáltatások  formai szabályainak megfelelően értékesítse. A digitális ellenesség volt az oka annak is, hogy a Pink Floyd tartalmai nem szerepeltek a svéd szolgáltat és az EMI eredeti szerződésében.

Mindez azonban hétfőtől már nem igaz, ugyanis a Pink Floyd valamennyi albuma, egy érdekes promóció eredményeképpen immáron elérhető a Spotify-on is!

A Floyd talán leghíresebb dalán, a Wish You Were Here-en alapuló kampány lényege az volt, hogy   1 millió meghallgatásra volt szükség ahhoz, hogy a teljes repertoár elérhetővé váljon s svéd szolgáltatónál. Mindez bő két nap alatt összejött, bizonyítva ezzel a Spotify erejét, a Pink Floyd rajongók számára pedig újabb okot adva az előfizetésre!

Tavaly azt írtuk, hogy 2012 a VEVO számára meghatározó év lehet. 2013 közepén kijelenthető, hogy valóban az volt, de nem feltétlenül azon okokból, mint azt előzetesen gondoltuk. A prémium zenei videó-oldal számára a 2012-es év a Google-al között, a videók kiszolgálására vonatkozó megállapodás lejárta miatt vízválasztó évnek tűnt. Érdeklődőben nem is volt hiány, mégis a Facebook-Instagram tranzakció a legfőbb potenciális vásárlót más irányba terelte, a többi kérő pedig nem bizonyult komolynak, így maradhat az eredeti felállás, azaz a Vevo és a Google meghosszabbította  együttműködését.

Mindez ugyanakkor nem oldotta meg azt a problémát, ami alapvetően a VEVO sikerességéből adódik.  A jelenleg kizárólag az Egyesült Államokban elérhető cég ugyanis terjeszkedni szeretne! Egyrészt az olyan új  interaktív televíziós platformokon, mint az XBOX, az Apple TV , másrészt pedig magukban a kábel TV szolgáltatásokban, mint tartalomszolgáltató partnerként való megjelenés lebeg elsődlegesen a szemük előtt. Másrészt pedig a szolgáltatás kiterjesztése előbb a nagy zenei piacokra, később pedig a lehető legtöbb országra.

Mindehhez ugyanakkor tőkére, nem is kevés tőkére lenne szükség, ami a jelenlegi tulajdonosoktól, azaz a Universal és a SONY lemezkiadótól, valamint az Abu Dhabi Media Group-tól nem várható. Ezt a kérdést oldotta volna meg  az új tulajdonos belépése…

A helyzet a hírek szerint egyszerre bonyolódik és egyszerűsödik, ugyanis mindkét lemezkiadó üzletrészének eladását tervezi  meg nem erősített hírek szerint!

Mindez egyrészt utat nyithat új befektetők bevonására ( a hírek szerint a Guggenheim Partners érdeklődik is) ugyanakkor felettébb negatív üzenetet fogalmaz meg.  A VEVO volt ugyanis a mintapéldája azoknak az együttműködéseknek, ahol a lemezkiadók és a befektetők közös érdekeiket szem előtt tartva, közös céget létrehozva szolgáltál ki a létező  igényeket.ó

Úgy tűnik, a kiadók számára most inkább a forró és azonnal mozdítható pénz lett fontosabb, ami visszalépés a régi , nehezen működő és üzleti modell szintjén nehéz helyzetet okozó felálláshoz. Mindez pedig felettébb rossz hír a Vevo számára, ugyanis így az új befektetők, befektetők bevonására nem a terjeszkedés, hanem a minden napi működés fenntartása érdekében lehet szükség. A kettő pedig nem ugyanaz…

Az on-demand rádiók piacát a Pandora uralja, efelől nem lehet kétség. Lehet, hogy ezen változtatni fog az Apple szolgáltatásának megjelenés, de nem rövid távon.   Az elmúlt bő egy évben ugyanakkor az élénkülő piac adta lehetőségeket kihasználva egyre több és több szereplő lépett a piacra. A 2008-ban az Amazon által felvásárolt Aimee street ötletgazdái és vezetői által létrehozott Songza egyszerre próbálja a Pandora által nyújtott interaktivitást ötvözni azzal, hogy a zenefolyamot helyek, napszakok, hangulatok alapján állíthatjuk össze.

A májusban megjelent Songza 3.0 alkalmazással a startup nem csupán  a felhasználói felületét újította meg jelentősen, hanem minden eddiginél könnyebben elérhetővé tette a különböző hangulatokon alapuló rádiószolgáltatásának elérhetőségét! Az új verzió mást, eleddig fájdalmas problémát is megjavít(hat), ez pedig az egy adott előadóhoz hasonló zenék hallgatási lehetősége, azaz pontosan az, amiben a Pandora jelenleg messze a legerősebb a piacon.  A mobilalkalmazás ugyanis lehetővé teszi, hogy a keresett előadót tartalmazó , szakemberek által összeállított csatornákra/playlistekre  keressünk, relevancia szerint súlyozva. A Record Store Clerk funkció pedig a hallgatott zenéink alapján az újonnan bekerült zenei tartalmak közül.

Hogy mindez mire lehet elég a Long island-i cég számára? Ha a közel 5 millió regisztrált felhasználóját vesszük alapul és hasonlítjuk a piacvezető Pandora 240 milliós táborához, akkor azt kell mondjuk, nagyon hosszú út áll még előttük.   Ha az ötletességet, a koncepciót vesszük alapul, akkor a Songza a TOP5 tagja. Relatív kevés felhasználó, erős funkcionalitás. Azaz a tökéletes akvizíciós célpont…

Azzal, hogy múlt héten az Apple (végre) bejelentette az iRadio iTunes Radio indulását egészen biztosan felforgatja a digitális zenei piacot (újra). Az ugyanakkor még kérdőjel, hogy kiknek, mely szolgáltatóknak és miért van félnivalójuk, a egyáltalán..?

A legtöbben érthető okokból a Pandora-ra voksolnak és az amúgy is ingatag üzleti modellel és veszteségesen működő online rádió gyors halálát jósolják. A jövőt megjósolni persze nehéz, de minden valószínűség szerint tévednek!

A Pandora ugyanis jelenleg az abszolút piacvezető azon a piacon, ahová az Apple belép. Havi szinten mintegy 70 millió lojális, a szolgáltatást ismerő és kedvelő felhasználója van, akik minden valószínűség szerint az Apple szolgáltatásért sem hagynák, hagyják majd el kedvenc online rádiójukat!

Az iOS7-be integrált, azaz gyakorlatilag minden Apple eszközön megjelenő és elérhető iTunes Radio mindenképpen rá fogja iránytani a figyelmet az online rádiózásra! Apple készülék használók milliói  fogják kipróbálni az online rádiózás élményét és fognak rájönni

arra hogy a hagyományos rádiózás a mai,  okostelefenok által dominált világban szinte teljesen értékét vesztette!

Mindez a hagyományos rádiók számára nagyon rossz hír, hiszen a rádiós piac pontosan annak a digitális átállásnak a közepén van, amely az újságok vagy éppen a televíziók esetében már lényegesen előbbre haladott állapotban van! Ezt a folyamatot különösen gyorsítani fogja, az Apple új operációs rendszerének autókra optimalizált verziója, amely az online, interaktív rádiókat a hagyományos rádiók legfontosabb fogyasztási helyébe, az autókba viszi majd el.

A hagyományos rádióknál szerencsésebb,de semmi esetre sem biztos pozícióban vannak azok a streaming szolgáltatók, akik nem rendelkeznek ingyenes , bevezető szolgáltatási lábbal.  Az iTunes Radio megjelenésével , az ingyenes láb megléte azon nyomban alapfeltétellé válik majd. Senki nem lesz hajlandó azért fizetni, hogy kipróbáljon új, zenei szolgáltatásokat és mintegy előfeltételként megadják hitelkártya adataikat! A Deezer, az Rdio, a Google Music All Access tehát  kényszerhelyzetben találhatja magát. Olyan kényszerhelyzetbe, amelyet, ha nem old meg gyorsan, akkor  akár  akkora bajba is kerülhet, mint a hagyományos rádiók!

Struktúrájukból, illetve nagy és nehezen mozdítható jellegükből adódóan a hagyományos rádiók vannak nehezebb helyzetben. Így akár az a faramuci helyzet is előállhat, hogy a Pandora, a jelenleginél is több felhasználót és sokkal nagyobb hirdetési  bevételt pontosan annak köszönheti majd, hogy a piacára belépett az a cég, akit senki sem szeretne a saját piacán látni…

Nagyon kevéssé tűnt valószínűnek, még is úgy tűnik megtörtént. Minden hétvégi híradás arról számolt be, hogy ugyan meg nem erősített információk alapján, de az Apple és a SONY is megállapodtak, az iRadio-val kapcsolatos legfontosabb részletekben, így az Apple menedzsment úgy döntött, van olyan állapotban a szolgáltatás jogi előkészítettsége, hogy az bejelenthető legyen.  

A SONY ATV csatlakozása után ugyanis csak a Universal zeneműrészlege az, amelyikkel még nem köttetett meg a megállapodása, de mivel az tudott, hogy Lucien Grainge Universal vezérigazgató  a szolgáltatás pártolója, ez  már nem lehet komoly akadály.

A hatalmas hajrának és sietségnek ugyanakkor ára van, ez teljesen egyértelmű. Egyrészt  dalonként a DMCA által meghatározottnál és a Pandora által fizetettnél magasabb összeget  kell majd fizetnie a Cupertinói cégnek. Másrészt a hirdetési bevételeikből a tervezett és eredetileg ajánlott 4% helyett minimum 10%-ot kell majd fizetnie a jogtulajdonosok számára.

Az Apple sietsége érthető. Egyrészt a zenei ökoszisztémák harcában a lemaradás egyben vereséget is jelent, márpedig a Google már vagy egy hónapja bejelentette hasonló szolgáltatását. Hosszú idő után először idén tavasszal az iOS is vereségre áll az Andorid operációs rendszert használó készülékekkel szemben, így egyre inkább égetővé vált az Apple számára, hogy tartalom fronton ismét valami nagyon nagyot villantson.

Mennyire lesz nehéz dolga az Apple-nek? Ez ügyben megoszlanak a vélemények! Ha a potenciális bázist nézzük, akkor a mintegy 400 millió iPhone tulajdonos, akinek a hitelkártya adatai az Apple birtokában vannak hatalmas lehetőséget jelentenek a szolgáltatás alap felhasználó bázisának biztosítására.

A  GroupM' friss, a Business Insider által idézett felmérése alapján egyértelmű, hogy lesz, lehet már az induláskor meglehetősen nagy tábora a szolgáltatásnak. A rendszeresen hasonló szolgáltatásokat igénybevevők 34%-a csak az Apple név kedvéért kipróbálná a szolgáltatást. Mindez azonban bármilyen hihetetlenül is hangzik, kevés lehet!  Egyrészt hiszen az Apple, mintha elvesztette volna varázserejét újabban szolgáltatásaival kapcsolatban. Az iTunes Match ha nem is volt akkora kudarc, mint a térkép szolgáltatás, de az elmúlt 2 évben nem sikerült olyan áttörést elérnie a zenefogyasztási szokásokat illetően, mint anno az iTunes-nak. Márpedig az Apple most nem  maga fog piacot teremteni, hanem egy már működő és erős szereplőkből álló piacra próbál belépni és próbálja majd azt learatni. Ez pedig csak akkor sikerülhet,v hogyha mind a szolgáltatás funkcionalitása, mind az üzleti modell gyakorlatilag tökéletes. Rég volt ekkora a tétje egy Apple szolgáltatás bevezetésének…